BLOGÁSZAT, napi blogjava: 09/30/23

2023. szeptember 30., szombat

ROBERT FICO PÁRTJA NYERTE A SZLOVÁKIAI PARLAMENTI VÁLASZTÁST

TELEX
Szerző: KÖRÖMI CSONGOR
2023.10.01.

- A szinte végleges eredmények alapján Robert Fico volt miniszterelnök pártja, a Smer nyerte az előrehozott szlovákiai parlamenti választást.

- Mögötte a baloldali-liberális Progresszív Szlovákia (PS) áll, Peter Pellegrini szociáldemokrata pártja, a Hlas pedig a harmadik.

- A Focus intézet és a Markíza televízió által szombat este közzétett exit poll még a PS-t jelezte előre a választás győztesének.

- A magyar kormány által megtámogatott Szövetség közel volt hozzá, de az 5 százalékos küszöb alatt maradt, így 2020 után megint nem jutott be magyar párt a pozsonyi parlamentbe.

- 99,20 százalékos feldolgozottság alapján hét párt lesz ott a törvényhozásban.

- Innentől a kérdés az, milyen koalíciót tud kötni Fico vagy pedig a mögötte végzett pártok. Három vagy akár négypárti koalíció is jöhet.

Szombaton előrehozott parlamenti választást tartottak Szlovákiában, a szlovák választási iroda adatai szerint pedig 99,20 százalékos feldolgozottságnál Robert Fico volt kormányfő pártja, a Smer – Szlovák Szociáldemokrácia nyerte meg a választást 23,32 százalékkal.

Mögöttük a baloldali-liberális Progresszív Szlovákia (PS) – amit a Markíza televízió szombat este közzétett exit poll felmérése még a választás nyertesének vetített előre – 16,99 százalékkal lett második, míg Fico egykori párttársa, Peter Pellegrini volt miniszterelnök, 14,99 százalékra számíthat szociáldemokrata pártjával, a Hlas-szal (Hang).

Az eredmények szerint szövetségben indulva bejutott a parlamentbe Igor Matovič exkormányfő pártja, az Egyszerű Emberek (OL'aNO) is 9,03 százalékkal – magabiztosan megugorva a koalíciók elé felállított 7 százalékos küszöböt. A többi pártnak csak 5 százalék kell a bejutáshoz, ez alapján ott lesz még a fentieken túl a pozsonyi parlamentben

- a kereszténydemokrata KDH 6,91 százalékkal,
- a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) 6,19 százalékkal,
- és a szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Párt (SNS) 5,67 százalékkal.

A szintén szélsőjobboldali Republika a bejutási küszöb alatt maradt a maga 4,8 százalékával.

A magyar kormány által támogatott Szövetség pedig a 4,47 százalékos eredményével szintén nem jut be a pozsonyi parlamentbe. Bár a részeredmények alapján egy ponton még úgy tűnt, a pártnak lehet némi esélye a bejutásra, a feldolgozottság növekedésével egyre jobban távolodtak a bejutási küszöbtől. A másik két magyar erő, a Modrí–Most-Híd közös lista és a Magyar Fórum egyaránt fél százalék alatti eredményt ért el...

ITT OLVASHATÓ

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

“IMÁDKOZOM, HOGY NE LEGYEN ÁRSAPKA” - PALÓCZ ÉVA A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2023.09.28.

A Reggeli személy 2023. szeptember 28-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatója volt.

ITT NÉZHETŐ MEG

SVÉDKÉRDÉS MAGYARORSZÁGON: TITKOLJA A KORMÁNY, HOGY MIT KÉR A NATO-TAGSÁGUKÉRT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2023.09.29.

A törökök ha gorombán is, de legalább világosan elmondták, hogy miről szól az alku – hangzott el egy NATO-ról szóló konferencián csütörtökön. A magyar kormány viszont össze-vissza beszél a NATO északi bővítésének halogatásáról.

Csütörtök délután számos alkalom lett volna, hogy kiderüljön, a magyar parlament miért halogatja még mindig Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációját, illetve mit akar a ratifikációért cserébe a kormány. Aznap sem derült ki. Már több mint egy éve nem világos, hogy milyen hasznot vár a magyar politikai vezetés attól, hogy néhány havonta néhány hónappal eltolja a döntést.

A török alku ára

Svédország 2022. május 18-án kérte felvételét a NATO-ba, egyszerre Finnországgal. A finn tagságot a magyar parlament a NATO-ban utolsó előttiként, idén március 27-én, a török pedig utolsóként, március 30-án ratifikálta, és így lett április 4-én Finnország tagja a világ legnagyobb katonai szövetségének. A svéd csatlakozási kérelmet azonban ugyanez a két ország a mai napig blokkolja, míg a többi 28 tagállam már régen ratifikálta.

A török elnök három dolgot követelt azért, hogy támogassa a svéd tagságot: ...

ITT OLVASHATÓ

AZ EGÉSZ EU A SZLOVÁKIAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSRA FIGYEL, A MAGYAR ESÉLY HÁROMBÓL SEMMI

NÉPSZAVA
Szerző: GÁL MÁRIA
2023.09.30.

A szombati megméretésnek uniós szintű, regionális tétje is van. Az, hogy melyik párt fog győzni, megjósolhatatlan, az meg végképp, hogy ki alakíthat kormányt.

Nincs egyértelmű favoritja a mai szlovákiai parlamenti választásnak, a kampánycsend előtt, szerdán este közzétett utolsó felmérések fej-fej mellett mérték a két legnépszerűbb pártot. Az öt legnagyobb közvélemény-kutató ügynökség (AKO, Median, Focus, Ipsos, Market Research) közül kettő szerint a zöld-liberális Progresszív Szlovákia (PS), három szerint pedig a szociáldemokrata Irány (Smer) végez az élen, mindkettő viszonylag kis előnnyel. Mivel abszolút többségre egyetlen politikai erő sem számíthat, a győztes párt kormányalakítási lehetősége a koalíciós képességeitől függ, amit nagy mértékben az befolyásol majd, hogy mely pártoknak sikerül átlépniük az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöböt.

E tekintetben azonban a győztes kiléténél is nagyobb a bizonytalanság. A Median 6, az Ipsos és a Focus 8, az AKO és a Market Research pedig 9 párti parlamentet mért. A három billegő párt – a keresztény-konzervatív KDH, a szélsőjobbról a mérsékelt jobbközép felé tolódott Szlovák Nemzeti Párt (SNS), illetve a populista Sme Rodina – közül ugyanis csupán a KDH esetében vehető szinte biztosra, hogy egy Robert Fico és a Smer által vezetett kormánykoalícióba nem lép be.

A kiszámíthatatlanságot erősíti az is, hogy 22,4 -25 százalék között mérték a bizonytalanok arányát, ami a prognosztizált 62-69 százalék közötti részvételi arány mellett igencsak jelentős befolyásolási tényező, főképp annak fényében, hogy a felmérések arra nem térnek ki, milyen pártok között vacillálnak a bizonytalanok.

Az viszont már hetek óta egyértelműen kiderült, hogy a mai voksolást vagy Robert Fico Smerje vagy a Progresszív Szlovákia nyeri meg csekély előnnyel, harmadik helyen pedig Peter Pellegrini szociáldemokrata alakulata, a Hlas/Hang végez. Kormányt azonban egyik párt sem fog tudni könnyen alakítani, hiszen a bejutó alakulatok között igen nagyok a világnézeti különbségek és mélyek a személyes ellentétek is. Egyelőre csupán az látszik biztosnak, hogy mindkét oldalnak szüksége lesz a Hlasra, Pellegrini akár a nevető harmadik is lehet, azaz nem zárható ki, hogy ő lesz Szlovákia következő miniszterelnöke.

A Progresszív Szlovákiát látszik erősíteni az, hogy a szavazati jogukkal élni nem kívánók legnagyobb hányada a 60 év fölötti korosztályból kerül ki, Fico és a Smer pedig épp ebben a korcsoportban a legerősebb. Ha csak a 30 év alattiak szavaznának, akkor a Smer be sem jutna a parlamentbe, a PS pedig fölényesen győzne. A Median adatai szerint a legmagasabb részvételi szándék a 18-29, illetve a 40-49 év közöttiek sorában tapasztalható, és az egyetemi végzettséggel rendelkezők aránya is magasabb a biztos voksolók soraiban – mindez pedig a progresszívek számára jelenthet előnyt...

ITT OLVASHATÓ

SZÁZ FORINTNAK HARMINC A FELE

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMET PÉTER
2023.09.30.

Nem bírta ki Orbán Viktor, muszáj volt neki diadalmas bejelentést tennie, mielőtt még Gulyás Gergely kiállt volna a kormányinfón az újságírók elé. Közölte a hallgatósággal – és egy ilyen bejelentéssel egyszersmind az egész nyilvánossággal –, hogy mekkora lesz a nyugdíjemelés. Többmillió ember várta már ezt a hírt, amit persze amúgy orbánosan közölt a miniszterelnök. Az orbános azt jelenti, hogy nem teljesen a valóságnak megfelelően.

Azt már megszoktuk, hogy a nyugdíj kiegészítéséről úgy beszél, mint a saját jótéteményéről, nem pedig törvényben rögzített kötelességéről. „Az idén az infláció magasabb volt a vártnál, ezért csak úgy tudjuk megőrizni a nyugdíjak értékét, ha nyugdíj-kiegészítést fizetünk” – mondta. Aztán azt is mondta, hogy novemberben félhavi nyugdíjjal többet visz ki a postás, mert hát a kormány teljesíti a vállalását. Közölte azt is, hogy a nyugdíjasok számíthatnak a kormányra, hisz már 2010-ben megállapodtak a nyugdíjasokkal, hogy a nyugdíj megőrzi az értékét, és garanciát vállalt arra is, hogy nem fordulhat elő többé az, ami a Gyurcsány-korszakban történt, hogy elvettek egyhavi nyugdíjat a nyugdíjasoktól. Majd azt is hozzáfűzte: olyan országot szeretnénk, ahol együtt sírunk, együtt nevetünk…

Nem tudom, hogy most épp mi van, sírás vagy nevetés, azt azonban igen, hogy a kormányfő most sem mondott igazat. De mielőtt belemennénk a részletekbe, még egyszer rögzítsük: a hatalmat törvény kötelezi a nyugdíjak infláció mértékét követő emelésére, ezzel tehát semmi említésre méltót nem tesz a kabinet. Bár igaz, a mostani rendszerben, amikor Orbán szerint hadiállapotok uralkodnak, és ennek következtében simán kikerülhetők a törvények, az sem lenne meglepő, ha rendeleti úton kikerülnék a nyugdíjak emelését, bár ezzel két és fél millió szavazatot kockáztatnának. Szóval igen: voltaképpen megtehetné Orbán, hogy nem ad pénzt, a rendeleti kormányzás mindenre nyújt neki lehetőséget. Ő azonban ekkora kockázatot nem vállal, inkább úgy tesz, mintha tényleg gondját viselné az idősebb embereknek, és ezt akkor is megteszi, ha egyébként az ország helyzete ezt nem engedné meg. Mert hát hitelből élünk, mondá, és az infláció magasabb lett a vártnál. Nem azt mondta, hogy elrontottuk a tervezést, hogy alul mértük, nem, ilyet ő nem tesz, pedig ez történt. Nem csak úgy deus ex machina lett magasabb az infláció, háromszor magasabb, mint a környezetünkben lévő államokban, hanem mert elrontották a kormányzást. Ezt azonban nem lehet, nem szabad bevallani, így aztán azt sem, hogy az árak elszaladásában milyen jelentős szerepet vállalt az orbáni vezetés. Ilyet nem mondunk, mindent Brüsszelre, meg a háborúra fogunk, és arról mélyen hallgatunk, hogy még Ukrajnában, ahol éppenséggel a háború zajlik, nos, még ott is alacsonyabb az infláció...

ITT OLVASHATÓ

A FIDESZ CSAPDÁT ÁLLÍT A 2024-ES VÁLASZTÁSOKKAL, AZ ELLENZÉK PEDIG BELESÉTÁL

VÉTÓ / PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2023.09.29.

A Vétó második évadában végigkövetjük a 2024 június 9-ig tartó kampányidőszakot. A tét szerintünk magas – de vajon érzik-e ezt a politikusok is? Első adásunkban végigvesszük miként használták a különböző pártok a nyári hónapokat és milyen politikai cselekvést mutattak föl eddig ősszel, a kampányszezon kezdetén. A Vétóban, ahogy eddig is, azokat a kritikákat fogalmazzuk meg és azokat a kérdéseket tesszük föl, amelyekről hisszük, hogy közelebb visznek bennünket a változáshoz. Heti rendszerességgel, ezentúl szombat esténként 18 órakor érkezik majd adásunk, Ruff Bálinttal és a Partizán szerkesztőivel, Schultz Nórával és Pap Szilárd Istvánnal, illetve meghívott vendégeinkkel.

Az adásban említett Direkt 36-os cikket itt éritek el: https://www.direkt36.hu/igy-nez-ki-be...

Írj nekünk a veto@partizanmedia.hu címen.

Az adás részei:

0:00 – Bevezetés

1:09 – A kampányidőszakra készülve

15:33 – Mi (nem) történt a nyáron?

30:03 – Mészárosék jachtozása és az ellenzék téves keretezése

34:50 – Az megélhetési válság politikája: Fidesz, Momentum, DK

51:14 – A '24-es választások tétjei; stratégiai csapdában az ellenzék

1:09:58 – Elköszönés

ITT NÉZHETŐ MEG

A KORÁBBI VÉTÓ ADÁSOK ITT NÉZHETŐK MEG