2019. január 22., kedd

RÁADÁS: PUNNANY AKUSZTIK

YOUTUBE
Szerző: PUNNANY MASSIF 
2018.04.01.



Azoknak, akik kicsit többet várnak egy
koncerttől... Azoknak, akik a zenehallgatást
szellemi, lelki utazásnak fogják fel... Azoknak,
akik nem csak az egynyári slágerekért tudnak
lelkesedni... Azoknak, akik hagyják, hogy egy
estére bevezessük őket a Punnany zenekari
mélyrétegeibe... szóval mindazoknak, akik
bírják a különlegest és igénylik a határok
feszegetését- ez a Punnany Akusztik!

És hogy mitől más ez a produkció? Egyedi
tervezésű díszlet és vizuál, ismert dalaink
speciálisan átdolgozott, kizárólag ezen a
koncerten hallható változatai – több, mint 100
perc szabad asszociációs utaztatás a Punnany univerzumban. Az Akusztikot eleve úgy képzeltük el műfajilag, hogy belekerülhessenek olyan egyedi kompozíciók, témák, kötések és oldások, amiket a 'sima' koncertjeinken nincs lehetőség rendesen kifuttatni. Zenészeink szabad kezet kaptak, és ebből születtek talán a legizglamasabb pillanatok... fedezd fel magadnak a nagy Punnany-slágereken túl ennek az estének a rejtett, intim zegzúgait is! Miután 2016-ban alaposan megjárattuk szerte e hazában a produkciót, 2017 végén egyfajta fináléban szerettük volna kikerekíteni ezt a szépéletű vállalkozást. Ebből született az évzáró Tüskecsarnokos nagykoncert, a koncertből pedig ez a koncertfilm. Most, 2018 húsvétján pedig nektek szeretnénk adni mindazt a sok-sok munkát, időt, de legfőképp energiát, amit beletettünk ebbe a produkcióba, azt kívánjuk nektek is adjon legalább annyit, amennyit nekünk adott az elmúlt években! 1. Akusztik Intro 00:00-04:10 2. Így Jó* (Czimi Szóló) 04:10-11:00 3. Partizán 11:00-18:20 4. Akusztik Medley* 18:20-27:40 5. Gondolkodós 27:40-33:14 6. Amilyen Kedvem Van 33:14-37:40 7. Kopóggyá (Tomi Szóló) 37:40-44:25 8. R-Nold Szóló 44:25-47:25 9. Függöny 47:25-52:30 10. Mosoly 52:30-57:05 11. Deepy Szóló 57:05-59:15 12. Élvezd 59:15-1:05:15 13. Engedd El 1:05:15-1:09:23 14. Szabi Szóló 1:09:23-1:16:01 15. Elfogyni Az Ölelésben* 1:16:01-1:23:21 16. Harmatos 1:23:21-1:24:13 17. Nem Szerelem 1:24:13-1:27:53 18. Vonós Duó* 1:27:53-1:31:11 19. Vendéglátós* 1:31:11-1:38:04 20. Akusztik Outro* (Szeki Szóló) 1:38:04-1:43:15 Punnany Massif:
Felcser “RendbenMan” Máté: rap, ének Farkas “Wolfie” Roland: rap Meszes “Meszka” Balázs: ének dr. Iványi “Szevasztok” Szabolcs: gitár, vokál Bolbach “Deepy” Gábor: billentyűs hangszerek Piszkár “R-NoLD” Bálint: lemezjátszó, sampler Szekeres “Szeki” Norbert: trombita, szárnykürt Lipics “Csei” Gergely: hegedű, brácsa Heilig Tamás: basszusgitár, Moog Czimerman “Czimi” Csaba: dobok *Közreműködik Kónyai Flórián hegedűn

ITT NÉZHETŐ MEG

EDDIG ISMERETLEN FELVÉTEL ARRÓL, HOGYAN RÁNGATTÁK VÉGIG HADHÁZYT A ZÁRT ,MTVA-FOLYOSÓN

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: G. M.
2019.01.22.


Két kamerával is rögzítették, ahogy Hadházy Ákos parlamenti képviselőt a biztonsági emberek kidobják az MTVA Kunigunda utcai székházából. Az út egy részén a képviselők sem tudták követni társukat, ám most a zárt folyosóról származó képsorok a hvg.hu birtokába jutottak. A felvétel egy nappal azután jutott szerkesztőségünkhöz, hogy a magyar ügyészség megállapította: a képviselők voltak a rendbontók a december 17-e reggelén történtek során.

"Kérek erőt!"

– ezzel a felkiáltással kér erősítést egy biztonsági őr az MTVA székházának bejárati csarnokában, majd egyesült erővel kilökik az épületből Hadházy Ákost és Szél Bernadettet. Ami előtte a Kunigunda útján történt csak hézagosan volt eddig ismert. Szél és több más parlamenti képviselő is élőben közvetítette a Facebookon, ahogy a december 16-i tüntetést követően megpróbálják elérni: az M1 olvassa be az ellenzék ötpontos követelését.

A kérést a tévé (ismeretlen) vezetője megtagadta. Az épület bizonyos részein képviselő igazolványukkal közlekedő képviselők és az épület különböző cégek által biztosított őrei között patthelyzet alakult ki, amely során Hadházy Ákos megpróbált a stúdiók közelébe jutni egy lépcsőn át. A biztonságiak lerángatták onnan, földre vitték. Pár perces vita után az őrök felemelték Hadházyt, és kihurcolták az épületből. Az új felvételen az látszik, ahogy két kamerával követve hirtelen berángatják egy folyosóra, amelyen keresztül képviselőtársai követni sem tudják a független politikust.

Hat őr rángatja és cipeli Hadházyt, többüknél lőfegyver és gumibot van. Mások az ajtókat nyitják és csukják előttük, két operatőr pedig igyekszik rögzíteni minden pillanatot.

A képek alapján a felvételt az MTVA-hoz tartozó személyek készíthették, mert velük az őrök nem foglalkoznak, a jelenlétüket természetesnek veszik. Hadházyt végül a bejárati csarnokban dobják le egy kanapé elé. Szél Bernadett érkezik hozzá futva, egy másik folyosóról, igyekszik segíteni társán, majd őket együtt dobják ki a biztonságiak...

MIT TEHETNEK A KÜLFÖLDÖN ÉLŐK A MAGYAR DEMOKRÁCIÁÉRT?

MÉRCE
Szerző: LABANINO RAFAEL
2019.01.22.


Az alábbi szöveg január 19-én, szombaton, az eMigr@ns csoport szervezte tüntetésen, Stuttgartban elhangzott beszéd leirata:

Tisztelt honfitársaim, kedves migránsok!

Azért gyűltünk ma itt össze, hogy szolidaritásunkat fejezzük azokkal, akik ma Magyarországon a rabszolgatörvény és az önkény ellen tiltakoznak. Beszéljünk a saját felelősségünkről. Mit tehetünk a hazánkért egy másik országból?

Először is szögezzük le, hogy felelősök vagyunk azért, ami a hazánkban történik. Magyarok vagyunk, magyar állampolgárok, nem tehetünk úgy, mintha az országhatár átlépésével már nem érintene minket az, ami otthon folyik. Felelősséggel tartozunk egymásért, felelősséggel tartozunk azért, hogy Magyarországon társadalmi béke és demokrácia legyen, családunkért, barátainkért, ismerőseinkért és honfitársainkért. Nem utolsó sorban azért is, hogy legyen hová hazamennünk.

De mit tehetünk úgy, hogy nem élünk otthon? Mit tehetünk mi, Németországban élő magyarok?

Egy novemberi felmérés szerint a magyar népesség 71% a tévéből tájékozódik. A magyarok 54% néz rendszeresen híreket az állami adókon. Mindnyájan tudjuk, mi megy ezeken a csatornákon: migránsozás, sorosozás és hazug sikerpropaganda. Azért folytatják évente százmilliárdokból a Magyarországon nem létező bevándorlók elleni gyűlöletkampányt, hogy cserébe az emberek elfogadják a korrupt és dilettáns kormányzást, hogy ne a pusztuló iskolákról és kórházakról beszéljünk.

Eközben a magyarok mindössze 2 százaléka tájékozódik rendszeresen a nemzetközi sajtóból. Nekünk az lenne a legfontosabb feladatunk, hogy cáfoljuk a kormány propagandáját. Ne hagyjuk szó nélkül, ha migránsozást, sorosozást hallunk honfitársainktól, és nem csak az interneten. Ismerőseinktől és családtagjainktól se fogadjuk el.

Gondolom, titeket is faggattak már aggódva rokonok, ismerősök, hogy tényleg biztonságban vagytok Németországban, nem sok ott a migráns? De igen, nagyon sok a magyar például, mondjuk mindig.

Számunkra a bevándorlók és menekültek nem valami arctalan, fenyegető tömeg. Ők szomszédaink, gyerekeink óvodai és iskolatársai, barátai, a mi munkatársaink, főnökeink, eladók, taxisok, szakácsok, pincérek, mérnökök, tanárok, takarítók vagy politikusok. Röviden: embertársaink és az égvilágon semmi bajunk nincs egymással.

Konfliktusaink, ha vannak, csakúgy, mint otthon, egyes egyénekkel vannak. Együtt élünk itt németek, olaszok, spanyolok, lengyelek, szerbek, horvátok, albánok, törökök, szírek, magyarok és sorolhatnánk...

MEGFOGOD GYORSHAJTÁS MIATT, MÁSNAP TE VISZED KI NEKI A PIZZÁT

ABCÚG
Szerző: MIZSUR ANDRÁS
2019.01.22.


A rendőrök nagy része kénytelen másodállást vállalni, mert a plusz pénz nélkül nem tudnának megélni fizetésükből: taxiznak, mentőznek, futárkodnak. Elvileg engedélyt kell kérniük ehhez, de mivel sokszor feletteseik is ugyanebben a helyzetben vannak, ezért inkább elnézik nekik. A kettős élet hosszú távon fizikailag és mentálisan megterhelő, ezért sokan úgy döntenek, inkább leszerelnek és a civil életben próbálnak meg boldogulni.

Olivér öt évig dolgozott rendőrként egy vidéki nagyvárosban, nemrég szerelt le, mert nem tudott megélni a rendőri fizetéséből.

“El lehet lenni ebből a pénzből, de nem tudtam előre lépni, fizetés előtti napokban már számolgatni kellett.”

Mint elmondta, azért is vállalt másodállást, hogy ne a pénz miatt kelljen otthagyni a rendőrséget. Egy étteremnél kezdett el futárkodni, ami jó volt, mert rugalmas volt, össze tudta hangolni a szolgálati idővel és azonnal kifizették.

Megsiratta, amikor eljött a rendőrségtől


A rendőri alapfizetése 145-160 ezer forint körül mozgott, ehhez jött még az futárként megkeresett plusz pénz. Az étteremnél 500 forintos órabérben dolgozott, így a két munkahelyéről 250-260 ezer forint jött össze egy hónapban, attól függően, mennyi kiszállítást tudott vállalni.

Olivér azért is kényszerült arra, hogy másodállást vállaljon, mert időközben megszüntették a túlórák kifizetését. A tömeges bevándorlás miatt kihirdetett válsághelyzet miatt gyakran vezényelték le a határra, és emiatt rengeteg túlórája jött össze. 2016-ban volt olyan hónap, amikor a kifizetett túlórákkal 400 ezer forintot keresett. Ez azután sem változott, hogy már nem kellett a határra járnia, mert a munkaerőhiány miatt “otthon” is kijött annyi – ez egy hónapban 40-60 órát jelentett – túlórája, amitől egész versenyképes volt a fizetése. (Az Index korábbi cikke szerint a rendőrök 2014-ben összesen 5,53 millió órányi túlórát teljesítettek, 2016-ban már 8,44 milliót, és ez a szám 2017-ben is növekedhetett.) Több kollégája erre alapozva vágott bele egy nagyobb lakáshitelbe, mesélte. Amikor ezt megszűnt, onnantól le kellett csúsztatniuk a túlórákat, azaz plusz pénzt helyett szabadnapokat kaptak a túlmunkáért...

NEM HAGYTOK MÁS LEHETŐSÉGET...

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.01.22.


...Az igazság az, Kovács Zoltán, hogy az embereknek elegük van. Lehet, hogy ezt még nem fejtették ki elég hangosan és elég érthetően, azonban már csak idő kérdése, hogy a többség véleménye utat találjon Orbán Viktor és szolgái füléig. Úgy látszik ugyanis, hogy Orbán csak a határozott, jól érthető véleményekből ért, mely az ő értelmezésében erőszakot jelent. Nem történt ugyanis más Őcsényben sem, ahol a kormány által felhergelt falusi lakosok előbb halálosan megfenyegettek egy panzióst, majd jelzésképpen kiszúrták autójának kerekeit. Ezek után kérdezem én, mi kell ahhoz, hogy Orbán végre észrevegye, hogy ebben az országban több millió embernek van elege az ő ténykedéséből? Molotov-koktélok, lángoló autók és épületek kellenek ahhoz, hogy az ország vezetése végre megértse, hogy a népnek elege van belőlük? Mert egyre inkább tűnik úgy, hogy efelé tartunk.

"Világossá tettük, egy népnek joga van elkergetni a kormányt egy demokráciában is, ha az a nép akarata ellenére kormányoz, ha az emberek létérdekét veszélyezteti. Igen, joga van. "(Orbán Viktor, 2007)

HEGYI IVÁN: CSAK A JÁTÉKRA NINCS KERET

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: HEGYI IVÁN
2019.01.22.


A hazai átlagfizetés hússzorosát viszik haza a labdarúgó NB I-ben szereplők, akiknek pályán mutatott produkciója egyáltalán nem indokolja a kiemelt javadalmazást.

Leginkább a „döbbenetes” jelzőt olvastam azzal kapcsolatban, hogy egy múlt heti európai összeállítás szerint az NB I labdarúgói átlagban ötmillió forintot keresnek havonta. Magam nem lepődtem meg, több okból sem. Egyrészt Muszbek Mihály sportközgazdász már a múlt nyáron valószínűsítette: a hazai labdarúgás kétszáz legjobban fizetett emberét – játékost, edzőt, klubvezetőt – a középértéket tekintve 52,8 millió forinttal „dobják meg” évente, azaz csaknem négy és fél millióval havonta. Másrészt magától értetődik, hogy növekvő bevételek esetén emelkednek a bérköltségek is.

A bibi csak az, hogy a magyar labdarúgás szereplői nem piaci alapon tesznek szert mind nagyobb juttatásra. Az ősszel az FTC 10 999-es nézőátlaga nyomán 2863-ról 3068-ra emelkedett az itthoni első osztály látogatottsági középértéke, de mondani sem kell, a jegyekből származó summa pusztán a töredéke a költségvetésnek, ahogyan az ajándéktárgyakból, de még a túlárazott tévébevételekből származó jövedelem is. A pénzügyi kigömbölyödés alapja az állami szponzoráció, ennek tulajdonítható – nem feltétlenül köszönhető –, hogy a fizetések mind magasabbra szöknek, a részarányuk már a bevételek 63 százalékát teszik ki...

KI A LEGGAZDAGABB? ÖSSZESZEDTÜK A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK POLGÁRMESTEREINEK VAGYONNYILATKOZATAIT

ÁTLÁTSZÓ 
Szerző: Átlátszó
2019.01.22.


Huszonhárom polgármester vagyonnyilatkozatát gyűjtöttük össze, nem volt egyszerű. Az összesítésből sok minden kiderül, például, hogy ki a legszegényebb, és a ki adósodott el a legjobban. A legtöbb be nem vallott jövedelmet az érdi polgármester produkálta, 2017-es vagyonnyilatkozatában mintegy évi 3,4 millió forintos jövedelmet mulasztott el bevallani – , de T. Mészáros András még enélkül is az egyik legvagyonosabb a megyei jogú városok polgármesterei közül.

Egy átlagos megyei jogú városi polgármesternek két tételből áll az ingatlanvagyona, és az egyik szinte biztosan egy lakás, amelynek fele részben társtulajdonosa. A 23 megyés polgármester legtöbbjének több éves kis- vagy középkategóriás autója van, de feltűnően sok van köztük, akinek a vagyonnyilatkozatában nem szerepel saját autó – ez derült ki egyebek mellett a 2017-es évről tavaly leadott vagyonnyilatkozatok összesítéséből...

NEMZETI KONZULTÁCIÓT INDÍTOTTAK A TŰZOLTÓK

MÉRCE
Szerző: CSENGEL KARINA
2019.01.22.


Az elmúlt évek közvélemény kutatásai azt mutatják, a társadalom szerint a tűzoltó szakma az egyik legnépszerűbb, arról azonban sokan mégsem tudnak, milyen feltételekkel és milyen bérért lehet valaki tűzoltó ma Magyarországon.

A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete most elindította saját online nemzeti konzultációját, hogy kiderítse, a magyar lakosság mekkora része vállalna tűzoltóként szolgálatot az alacsony bérek és a nehéz munkakörülmények ellenére, ami egyúttal arról is képet mutat majd, mi várható a következő időszakban az egyébként is rettentően túlhajszolt és munkaerőhiánnyal küzködő tűzoltók utánpótlását illetően.

A konzultációban felsorolják, mely jogaikban korlátozzák a tűzoltókat.

Ezek közt szerepel például a külföldre utazásban való korlátozás, de szabadságról vagy családi nyaralásról is berendelhetik őket, beleegyezésük nélkül áthelyezhetik őket másik beosztásba, a heti munkaidejük pedig 40 helyett 48 óra – ellentételezés nélkül –, és még hosszasan folytatódik a sor.

Az első kérdés ezek után így szól:

Ön jelentkezne ezekkel a feltételekkel hivatásos tűzoltónak?

A tűzoltó esküben az is szerepel, hogy a tűzoltók életük kockáztatásával is teljesítik szolgálati kötelezettségüket.

Tudta-e Ön, hogy a tűzoltó esküje alapján az élete kockáztatásával is köteles polgártársai életét, anyagi javait védeni?

– szól a második kérdés.

A konzultáció emellett kitér a bérezés és a nyugdíjkorhatár problémájára is.

Egy országos kereskedelmi hálózatnál egy kezdő pénztáros fizetése bruttó 300.000 Ft-tal kezdődik, míg egy kezdő tűzoltó alig 180.000 forintot visz haza. Tudta ön, hogy egy kezdő tűzoltó alig 180.000 forintot visz haza?

– írják.

Az is nagy problémát jelent, hogy 2011-ben megszűnt a szolgálati nyugdíjrendszer, amely lehetővé tette, hogy a 25 év szolgálati viszonnyal rendelkező, ötvenedik életévüket betöltő vagy a hivatásos szolgálat betöltésére egészségügyileg alkalmatlanná váló tűzoltók érdemeik elismerése mellett nyugdíjba mehessenek.

Így most sok ledolgozott szolgálati év után a hatvanhoz közelítve is munkára kényszerülnek a tűzoltók, akik nagy valószínűséggel nem rendelkeznek már megfelelő fizikummal munkájuk elvégzéséhez.

A tűzoltókat sújtó rendszerszintű problémákról korábban itt és itt írtunk.

A VIDI FC MESÉS GAZDAGSÁGÁRÓL, ÉVI 200 MILLIÓS FIZETÉSEKRŐL CIKKEZNEK A SZOMSZÉDBAN

INDEX
Szerző: JÁVOR BENCE
2019.01.21.


Mivel a legtöbb magyar labdarúgóklubnál továbbra is hétpecsétes titokként kezelik a játékosok fizetését, így kénytelenek vagyunk közvetett forrásokból tájékozódni a sokakat joggal érdeklő témában. Ezért is különösen érdekes a Telekomsport.ro szombati cikke, amelyben egy átigazolási hír kapcsán egy neves román edzőtől idéznek – állítása szerint a Vidi FC vezető játékosmegfigyelőjétől származó – információkat a Garancsi István klubjánál adott fizetésekről és a klub költségvetéséről.

EZEK SZERINT A MAGYAR BAJNOKNÁL A HETI 5-6 EZER EURÓS, AZAZ DURVÁN HAVI 6,5-8 MILLIÓ FORINTOS FIZETÉS TELJESEN ÁTLAGOSNAK SZÁMÍT, DE VAN, AKI ENNEK TÖBB MINT A DUPLÁJÁT KAPJA. A KLUB KÖLTSÉGVETÉSÉT PEDIG A MAGYARORSZÁGON KERINGŐ SZÁMOKNÁL LÉNYEGESEN MAGASABBRA TETTE A ROMÁN SZAKEMBER.

Ioan Andone, a román válogatott egykori középhátvédje bő 25 éve dolgozik edzőként, megfordult öt különböző országban, többek közt 5 román bajnoki cím és 7 kupagyőzelem áll a háta mögött. Ennél is fontosabb, hogy elmondása szerint jó barátságban van a Vidi FC kolozsvári születésű, magyar nemzetiségű vezető játékosmegfigyelőjével, a 22 éves koráig az FC Clujban futballozó Hadnagy Zsolttal...

KULTÚRNAP

HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2019.01.22.


Hölgyeim és uraim, kedves kötelességemnek érzem, hogy tudósítsam önöket a mai nap eseményeiről: elvégre ünnepet ül ma ez a kis nemzet, örömünnepet, ma tartjuk a Magyar Kultúra Napját! Mit adtunk mi a világnak? – kérdezzük ma, és elmondhatjuk, kulturális téren sokat, nagyon sokat, melynek alkalmából állami ünnepélyeken emlékezünk meg alkotóinkról.

Rögtön a legfontosabb rendezvénnyel kezdeném: a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, a tudós testület vezetésének jelenlétében ma délben Szakács Árpád átveszi a Bayer Zsolt-díjat a névadótól, majd Bayer Zsolt is átveszi a Szakács Árpád-díjat az előzőleg kitüntetett pályatársától. Ezek után mindketten veretes szavakkal méltatják egymás munkásságát, beavatják a közönséget anyanyelvünk szépségeibe és mélységeibe, majd bayerzsoca székfoglalót tart: „A „bazdmeg” szó helyes használata kötőszavak, névelők és írásjelek helyettesítésére a publicisztikában” címmel, majd szólásra emelkedik a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és remegő hangon irgalomért könyörög az ünnepeltekhez. Bayer kisüstivel teli poharát nézi merengve, míg Szakács a ménkűhöz kapkod, az irgalom kérdése ma nem dől el, de talán nem is kéne jóindulattal megszentségteleníteni ezt a jeles napot.

Raffay Ernő párja kíséretében a Parlament Vadásztermében veszi át az Ady Endre-díjat, valamint a vele járó jelképes malomalját és fokost Orbán Viktortól, majd rövid, ám szívhez szóló szónoklatban emlékezik meg Ady Endre katonaéveiről, hősiességéről Przemysl ostrománál, végül haláláról a krasznojarszki hadifogságban, szerető orosz testvéreink gondoskodásától övezve. Valaki megkérdi: „Az nem a Gyóni Géza volt?” Félhangon válaszol: „Mától ő az Ady Endre!”.

Pozsonyi Ádámnak sűrű napja lesz, egész nap rohangálnia kell majd a különböző díjak átvételére – nem is csoda, a Magyar Írószövetség egyszerre részesítette Konrád György-, Spiró György- és Nádas Péter-díjakban életművéért, de különösen hajdani egysoros remeke miatt: „Spiró ótvar, Konrád átok, Nádastól meg mindjárt hányok”. Mindhárom díjat külön adják át.

Orbán János Dénesnek jutalomutazást szavazott meg a Szépírók Társasága, Igoriba, az Előretolt Helyőrség legénységi állományának többi tagjával együtt, nyaralási segély formájában, így remélik, hogy a díszes társaság végre kinyaralja a segélyüket. Délben indulnak a Keletiből, aki el akarja búcsúztatni őket, még odaér.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban Bencsik András elnökletével sajtóetikai konferencia kezdődik, stilisztikai témák boncolgatásával, „Trópusok és figurák Kádár János és Orbán Viktor beszédeiben” címmel, mely konferencia szintén nem múlhat el a levezető elnök érdemeinek elismerése nélkül: ő a Munkásőrség Érdemérmét kapja.

De nem csak irodalom és sajtó van a világon, a magyar kultúra szerves része az összes művészet, így például Apáti Bence a Balettintézet helyett az Operettszínházban veheti át a Löwy Árpád Emlékérmet, mint a balett táncosok közül legkiválóbb publicista és a publicisták között legkiválóbb balett-táncos.

Megemlékezések zajlanak majd Csurka István sírjánál is, a Mi Hazánk rendezésében, Toroczkai László és Dúró Dóra duettben adják elő a valamikori szerző „Új magyar önépítés” című művét, betonkeverő és falazás útján. Végül elhelyezik a megemlékezés köszörűit.

Este a fertődi Esterházy-kastélyban Nagy Árpád, a Magyar Idők publicistája veheti át az őt megillető díjat és az azzal járó pénzjutalmat, „Ki olvassa Esterházy Pétert” című, finom tollal megalkotott, érzékeny nüanszokat felvonultató esszéje jutalmaként, utána díszvacsora. A műkritikusok szerény szavazást rendeznek arról, mibe fektesse a kitüntetett a pénzjutalmat: egyhangúan úgy döntenek, költse gyógyszerre.

A színházak világára zúduló elismerések özönéről már sajnos nincs időnk beszámolni, ugyanis az Országos Szeizmológiai Intézet a Richter-skála szerint legalább ötös erősségű földmozgásokat jelzett az egész Kárpát-medencéből, melyeknek epicentruma a budapesti Kerepesi temetőben van. Állítólag meghasadt a föld, megnyílt egy csomó sír és az elhunyt magyar írók, művészek feltámadnának. Ady Endre vezetésével a Múzeumkertbe vonultak, ahol élükre állt Arany János, egyelőre letáboroztak, ugyanis a Szatmárcsekéről érkező Kölcsey Ferencre várnak, majd, ha megérkezett, a Parlamenthez mennek, mert meg kívánják ostromolni az Ország Házát. Tudósítónk kérdésére, melyben indokaik felől érdeklődött, annyit válaszoltak:

„Adunk mi ezeknek Magyar Kultúra Napját!”
...

SZEMÉLYI KÖLCSÖNÖK: INKÁBB A TÉT EMELKEDIK, NEM AZ ÁR CSÖKKEN - EGY ÉV ALATT BŐVEN AKAD VÁLTOZÁS, CSAK ÉPPEN NEM EGÉSZEN AZ , AMIT VÁRNÁNK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.01.22.


Az idei slágertermékek a bankok szerint továbbra is a személyi kölcsönök. Az Azénpénzem.hu átnézte, egy év alatt miként alakult ez a piac. Úgy tűnik, a legnagyobb változás a felvehető összegek terén következett be; az továbbra is igaz, hogy pénzhez legolcsóbban az juthat, akinek erre valószínűleg nincs is akkora szüksége.

A személyi kölcsönt nagy elánnal ajánlgató bankok arról nem szívesen beszélnek, hogy az így nyújtható hitel összegét, sőt a teljes hiteldíjat (THM) is nagyban befolyásolja az adósminősítés eredménye. Sokat elárul, hogy például a Budapest Bank (BB) hirdetésében a személyi kölcsön összes terhe 7,9 százaléktól egészen 24,9 százalékig terjed. Jókora különbségek másutt is akadnak (a friss ajánlatok listáját és feltételeit itt nézheti meg).

Összehasonlításunk szerint egyébként a kölcsönök ára közel sem változott annyit, mint amennyi a jegybanki statisztikákból kitűnik. A rosszabb besorolású adósok most is nagyjából ugyanannyiért kaphatnak (ha egyáltalán kapnak) pénzt például a BB-től, a CIB-től, a Cofidis fapadosa pedig nekik még némileg drágult is. Másrészt pedig a legjobb adósok egy évvel ezelőtt még olcsóbban is juthattak helyenként pénzhez a mainál.

Bankonként persze találunk mérséklődést, de az átlagos THM csökkentését – amit a jegybanki statisztikák mutatnak - elsősorban mégis inkább az magyarázhatja, hogy egyre nagyobb összeget vesznek fel a jobb minősítésű adósok. A személyi kölcsön leplezetlenül kerül a lakáshitelek helyére (mint korábban írtuk: nem nehéz átlátni, hogy ha valamit nagyon nyomnak a bankok, azt nem önérdek nélkül teszik). Például a K&H maximum 10 millió forintot kifejezetten azoknak ad személyi kölcsönként, akik a pénz lakáscélra veszik fel. A BB-nél 2018-ban még „csak” 6 millió, most viszont már akár 10 millió forintot is fel lehet venni. Utóbbi esetben azonban két kölcsönszerződést kell kötni...

FELEJTSD EL EURÓPÁT!

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Réka
2019.01.22.


Ha az ember elhagyja Európát, akkor jól teszi, ha átállítja a gondolkodását is. Így járt Réka is Délkelet-Ázsiában, ahol több országban is járt. Így aztán a poszt (a nem kevés fotóval) is meglehetősen mozgalmasra sikeredett.

Délkelet-Ázsiából jöttem, híres mesterségem címere M..Ó, azaz Mesemondó. Végre értelmet nyert gyerekkorom játéka, hiszen életemben először eljutottam Európán kívülre. Persze, nem Amerikába, hanem a mesés Keletre.

„Messziről jött emberként” mondhatok, amit akarok (hogy a közhelyeket tovább gyarapítsam), hiszen talán valamelyest különlegesnek számít eljutni ilyen messzire, ugyanakkor tudom, ez sem feltétlenül igaz, hiszen az olvasók közül is bizonyára sokan vannak, akik megfordultak már Délkelet-Ázsiában. Most én Malajziában, Indonéziában, Thaiföldön és Szingapúrban jártam, pontosabban kaptam némi ízelítőt ezen lenyűgöző országokból...

ANDY VAJNA ELLOPHATTA VOLNA A MAGYAR FILMET, DE NEM TETTE

INDEX / CINEMATRIX BLOG
Szerző: KLÁG DÁVID
2019.01.22.


Hogyan tovább Vajna után? A Filmalap mehet tovább, Hollywood is jöhet rendszeresen Budapestre, de az utódlás teljesen nyitott kérdés. Vajnához hasonló kaliberű és kapcsolatrendszerű vezetője biztosan nem lesz a magyar filmgyártásnak.

Vasárnap meghalt Andy Vajna, akit pár nap különbséggel majdnem pontosan nyolc éve nevezett ki Orbán Viktor miniszterelnök a nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztossá. Természetes, hogy felmerül az utódlás kérdése, különösen azon a területen, ami leginkább szívügye volt, és ahol a legjobban érezhető lesz a hiánya: a magyar filmgyártásban.

Mindent egy kézbe


Vajna feladatait ez a kormányhatározat részletezte. Nagy vonalakban azért felelt, hogy egy racionális, teljesen megújult alapokon nyugvó filmfinanszírozási rendszert hozzon létre Magyarországon, azontúl pedig az adózási rendszer gatyába rázásával külföldi produkciókat csábítson az országba. Vajna messziről jött emberként, de a magyar filmgyártásban egyáltalán nem idegenként vállalta el a pozíciót, hiszen korábban dolgozott olyan hatalmas sikerként elkönyvelt projekteken, mint A miniszter félrelép vagy a Szabadság, szerelem.

A kinevezése után alig fél évvel már felállt a Magyar Nemzeti Filmalap, ami központosította (negatív megítélés szerint: egyablakosította) a finanszírozást, a hangsúlyt pedig a filmtervek forgatókönyveire helyezte. Az új szervezet háromlépcsős döntési folyamatot vezetett be: először előolvasók kezébe kerül a terv, onnantól a forgatókönyv-fejlesztési csapathoz, végül pedig a döntőbizottsághoz. Ennek a bizottságnak volt a tagja Andy Vajna, olyanok mellett, mint Hegedűs Bálint forgatókönyvíró, Kovács András Bálint filmesztéta, Kálmán András jogász, illetve Havas Ágnes, a Filmalap vezérigazgatója. Habár valószínűleg az utókor szemében a 2011 és 2019 közötti időszak mindig is egyszerűen a Vajna-korszak lesz, papíron neki is csak annyi beleszólása volt a filmtervek elbírálásába, mint a bizottság többi tagjának.

Viszont az kétségtelen, hogy filmügyi kormánybiztosként a filmgyártás egészére sokkal nagyobb hatást gyakorolhatott. Vajnát a miniszterelnök nevezte ki, és nem valamelyik minisztérium alá tartozott, hanem közvetlenül a kormány alá. Akármennyire is keringtek rosszindulatú pletykák arról, hogy az Egyesült Államokban megbukott, és ezért kellett Magyarországra visszakullognia, még mindig elég nagy névnek számított – akkorának, hogy halálhírét a magyarhoz képest csak kis késéssel hozták le a legnagyobb szakmai lapok. Ő volt az, aki kiharcolta, hogy a régióban a legkedvezőbb filmtámogatási rendszer jöjjön létre a külföldi produkciók számára, és 2018 nyarától már 30 százalékos adó-visszatérítés járt az itt forgató stáboknak...

DAVID ATTENBOROUGH FIGYELMEZTETTE A VILÁG GAZDASÁGI ELITJÉT: AZ ÉDENKERT NINCS TÖBBÉ

444
Szerző: HORVÁTH BENCE
2019.01.22.



Minden idők tán leghíresebb természetfilmese, Sir David Attenborough is felszólalt a világ gazdasági és pénzügyi elitjének éves találkozóján, a davosi Világgazdasági Fórumon. Attenborough arra sürgette a világ vezetőit, hogy újítsák meg erőfeszítéseiket a klímaváltozás elleni küzdelemben, még mielőtt a károk helyrehozhatatlanná válnak. 

A 92 éves Attenborough kitért arra is, hogy az emberi tevékenység révén a világ egy új szakaszba lépett, amely azzal fenyeget, hogy aláássa a civilizációnkat.

„Szó szerint egy másik korszakból származom” – mondta a davosi fórumon Attenborough, mivel ő még a holocén földtörténeti korban született. Ez volt az a 12 ezer éves periódus, amit a klimatikus viszonyok stabilitása jellemzett, és amely lehetővé tette az emberek számára, hogy letelepedjenek, termesszenek és létrehozzák a civilizációkat. Ennek köszönhetően lettünk azzá a globálisan összekapcsolt fajjá, ami vagyunk, mondta még el.

De ez a stabilitás az ő élete folyamán odalett: „A holocénnak vége, az Édenkert nincs többé. Olyan mértékben változtattuk meg a világot hogy a tudósok szerint már egy új földtörténeti korban vagyunk: az antropocénban, az emberek korszakában.”

Figyelmeztetése szerint túl kell lépnünk a bűntudaton és a vádaskodáson, és gyorsan neki kell kezdeni a gyakorlati változtatásoknak. A Világgazdasági Fórum előtt készült felmérés alapján amúgy jelenleg a környezeti fenyegetések jelentik a legnagyobb veszélyt a világgazdaságra...


OLYAN ÍGÉRETES A TANÁR MÁSODIK ÉVADA, MINT EGY OKTATÁSI REFORM

HVG ONLINE / KULT
Szerző: BI
2019.01.22.


Az RTL Klub biztosra akar menni, sorra indítja a külföldi sorozatok adaptációit, és úgy tűnik, a nézők vevők is ezekre. A tanár jó elgondolással, kiváló szereplőkkel indult újra, de nagyjából egy közepes szappanopera lett belőle.

A horvát mintára készült Drága örökösök, a szlovák mintára készült A mi kis falunk, és a holland mintára készült Válótársak után itt a német Der Lehrer című sorozat magyar adaptációjának második szériája. Mindegyik népszerű volt, elégedetten dőlhettek hátra a számokat nézegetve az RTL Klub menedzserei, noha igazán nívósra csak a Válótársak sikerült. Az viszont tény, hogy mindegyik sorozatot kiváló színészekkel készítette el a csatorna.

A tanár ebben nem, de abban mindenképp kilóg a sorból, hogy szándéka szerint nem csak vígjáték-sorozat, hanem fontos társadalmi problémákat felmutató széria is kívánt lenni.

Egyébként kifejezetten fontos lenne egy népszerű sorozatban bemutatni, hogyan kellene működnie egy iskolának, vagy legalább azt, milyen egy igazán a diákjaira figyelő, a tananyag ledarálása mellett a gyerekek személyes problémáira figyelő pedagógus. Amikor a hagyományos – még az ipari forradalom igényeihez kialakított, és gyakorlatilag leginkább egy kötelezően előírt poros múzeumhoz hasonlító – iskolarendszer látványosan repedezik, nem ártana szembesülni azzal, hogy milyen utak, gyakorlatok jelenthetnének kiutat mindebből...

KÉSŐ LESZ AZON GONDOLKODNI, HOGY PONTOSAN KI KEZDTE ÉS MIKOR

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2019.01.22.


Helló mindenkinek! Jó reggelt a magyar kultúra napján! Bármerre nézek, csak úgy bugyog felfele a mélyből a kultúra, úgyhogy azt is mondhatnánk, ha elég távolról néznénk, hogy itt minden áldott nap a magyar kultúra napja. Hát igen. Elég sajátos irányból és nem kevésbé sajátos módon tör utat magának, de mi így szeretjük. Vagy nem szeretjük, de tüdőre szívjuk. Nem szándékozom visszatérni ugyanoda, ahol tegnap reggel rendhagyásilag abbahagytam, bár azt azért szóvá teszem, hogy soha nem az volt a cél, hogy mindenki egyetértsen velem, hanem az, hogy pontosan értse, amit írok. Tegnap szembenéztem azzal, hogy ez egyáltalán nem magától értetődő, úgyhogy nem is erőltetem. Viszont azt még az Orbán-rezsimmel szembeni, soha nem titkolt mélységes megvetésem és undorom ellenére sem érzem helyénvalónak, hogy a két napja elhunyt Vajnát például Mengelével hozzam közös nevezőre csak azért, hogy kéjesen örömtáncot lejthessek a nyitott koporsója fölé hajolva. Hogy ez nekem nem fér bele, másnak meg igen? Tudomásul veszem, és lendülök tovább.

Nem is ez a lényeg, hanem hogy ami késett, az végül megérkezett ezzel összefüggésben is. A mindig teljesen kiszámíthatóan működő, Soros ellen lázadó konglomerátum egyik legszínvonaltalanabb bugyrában megszületett a megfizethetetlen magyarázat arra a költői kérdésre, hogy miért nem tisztelik a halottakat az ellenzékiek. Pardon, erre semmiféle válasz nem született, csak egy félgagyi közhelyhalmaz a baloldal szellemi intellektuális válságáról és alpáriságáról, amely odáig fajult, hogy Vajna halála kapcsán különösen érdemes levonni belőle a megfellebbezhetetlen konzekvenciát:

Elszabadították az indulatokat, ami aztán erőszakhullámmá tobzódott, ez pedig most az alpáriságban ölt testet. (…) Az erőszakkal viszont az a nagy baj, hogy nem lehet neki gátat szabni. A felelősség viszont azoké lesz, akik útjára engedték.

Nahát! Ha nem tudnám, mi van, azt hinném, hogy minden idők legprecízebb önkritikáját fogalmazta meg a sakálmédia ügyeletes fröccsöntött pszichológusa Orbán rendszeréről, ahol viszketnek a tenyerek, hangosak és érthetőek a vélemények és kék plakátokról üvölt a gyűlölet. Hátpedig. A felelősség minimum közös lesz, elvtársak és elvtársnők! Mi már évek óta kiáltjuk bele a pusztába, hogy nincs nagyobb bűn annál, mint elszabadítani a vérgőzös indulatokat, legitimálni az erőszakot, a nép kezébe adni a bunkósbotot, és arra bátorítani, hogy nyugodtan verje agyon azokat, akik nem illeszkednek a keresztény-nemzeti-polgári-homogén orbáni haza- és családmodellbe. A kétélű fegyverek ilyenek: bárki, bármikor a rossz oldalukra kerülhet, és akkor már késő lesz azon gondolkodni, hogy pontosan ki kezdte és mikor. Nagyobb bűn ez, mint kirabolni egy országot hetedíziglen...

HELYETTESÍTSD A CIA-T SOROSSAL: UGYE ISMERŐS? - SZOVJET FORGATÓKÖNYV

VÁROSI KURÍR
Szerző: TAMÁS TIBOR
2019.01.22.



Nincs semmi kreatív az Orbán-rezsim eszközeiben, ahogyan propagandistáinak hada teljes erővel gyalázza ellenfeleit. Márpedig minden szabad és becsületes ember ellenfelüknek számít. Az orbáni propaganda régi mintát követ: a szovjetek például tökélyre fejlesztették az efféle kampányokat

Minden háború első áldozata az igazság

2017-ben jelent meg magyarul az Európa Kiadónál az irodalmi Nobel-díjas fehérorosz Szvetlana Alekszijevics megrázó dokumentumregénye, “Fiúk cinkkoporsóban” címmel. Alekszijevics már a nyolcvanas években, szovjet állampolgárként, a rezsim hazugságai ellen küzdve elkezdte feltárni, hogy mi történt valójában az 1979-es szovjet bevonulás óta az afganisztáni háborúban. Rengeteg érintettet, katonákat és családtagjaikat szólaltatott meg az író-újságíró.


Senki nem tudott semmiről

Döbbenetes tények sokkoló halmaza az így létrejött dokumentumregény. Ezreket vittek haza cinkkoporsókban, és erről a szovjet állampolgárok alig tudtak valamit. Még kevesebbet tudtak mindarról, amit a szovjet katonák műveltek, és amit az afgán ellenállóktól elszenvedtek.

Ahogyan a Gorbacsov-korszakban oldódtak a korlátok, majd Afganisztánból kivonult a hadsereg, és egyre gyorsabban bomlott a Szovjetunió, Alekszijevics dokumentumai egyre szélesebb körben jutottak el a közvéleményhez. És azonnal beindult az írónő elhallgattatására irányuló propagandakampány...

ANDY VAJNA KÉT ÉLETE

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.01.22.


Akik személyesen ismerték, csak jót mondanak róla. Sikeres filmek készültek a segédletével, és a filmalap vezetőjeként ellent tudott állni a kormányzati nyomásnak, hogy a magyar múltat meghamisító filmek is készüljenek. Akik közel álltak hozzá, azokkal kedves volt és segítőkész. Jó volt annak, akit szeretett.

Nem mindenkit szeretett.

„It is my passion to give back". Ezt mondta Andy Vajna a halála előtti héten a munkatársainak. Vagyis: az volt a szenvedélye, hogy visszaadjon valamit annak az országnak, ahol született. Ez a visszaadás felemásra sikeredett, a címzést ugyanis eltévesztette. Nem az országnak adta vissza, amit kapott, hanem csupán az ország néhány, vezető beosztásban lévő polgárának.

Sajnos, azt is el kell mondanunk, hogy ez a kedves, mindig szivarozó és mosolygó játékmaci időnként átevezett a sötét oldalra. Pedig, mi, magyar adófizetők, igazán mindent megpróbáltunk, hogy a kedvében járjunk. Vettünk neki kaszinókat, olyanokat, amelyekben nem volt online pénztárgép. Nem is kellett, hogy legyen, mindenki tudja, hogy mennyi pénz folyik be egy ilyen kaszinóba, minek azt ellenőrizni...

EGY PROFI HALÁLÁRA

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2019.01.20.


Andy Vajna világhírű producer volt. Nem színész, nem rendező, hanem producer. Megtanulta a szakmát. Vajnának nemcsak a Rambo-t, a Terminátort és a Total Recallt, azaz Stallone-t és Schwarzeneggert köszönheti a filmvilág, de a Nixon-t, Anthony Hopkins-szal, ahol Oliver Stone volt a rendező és társproducer, vagy a Costa-Gavras által rendezett Music Box-ot is. Azon kevesek közé tartozott a hatalom környékén, akit nem érdekelt Enyedi Ildikó és Nagy Ervin véleménye a politikáról. Jó filmet akart csinálni, sok nézővel és/vagy fesztiválsikerrel.

Nem, engem most nem érdekel a TV2, a kaszinók, az amerikai adóhatóság. Andy Vajna valaki volt egy olyan Magyarországon, ahol lassan már egy tisztességesebb senkinek is örülni kell.

MUTATJUK, HOVA FOLYNAK A TAO-PÉNZEK

MFOR
Szerző: SZÉKELY SAROLTA
2019.01.22.


A kért TAO-támogatások mértékének szinte csak a leginkább kedvezményezett egyesületek fantáziája és az érdekérvényesítő képessége szabhat határt, mivel a pénzek elosztása egyáltalán nem nevezhető egyenletesnek. Összesítettük, hogy kik a legügyesebbek és kik kapták a legtöbb pénzt 2011 óta.


A TAO-támogatási rendszer indulása óta szinte korlát nélkül, számolatlanul ömlenek a milliárdok a nemzetstratégiai ágazattá minősített sportba. A legutóbbi ismert adat 522 milliárd forint, melynek nagyobb része a kormányfő által évek óta felemelni vágyott labdarúgásba ment. Apróbb sikerként értékelhető ugyan, hogy 36 év után kijutottunk az Európa-bajnokságra 2016-ban, vagy az, hogy most ősszel a Vidi bejutott az Európa-liga főtáblájára. Ám ehhez vajmi kevés köze van a TAO-pénzeknek, melyek eredetileg az utánpótlásnevelést voltak hivatottak támogatni.

A legfőbb probléma azonban nem is az a TAO-val, hogy sportcsarnokokat és stadionokat húznak fel belőle, mégcsak nem is az, hogy 3,8 milliárd forintra tehető az az összeg, melyet szabálytalanul használtak fel a sportegyesületek. A legnagyobb gond az, hogy a TAO teljesen beépült a sportszervezetek költségvetésébe, sőt a sportegyesületek csak még inkább elkényelmesedhetnek a jövőben annak köszönhetően, hogy az idei évtől stadionok működtetésére is lehet támogatást gyűjteni. Ezzel pedig a kormány lényegében megszabadította a piaci kockázatoktól az egyesületeket, klubokat. Probléma az is és egyben a hosszú távú jövőt fenyegeti, hogy a TAO szisztematikusan leépíti a szponzorpiacot. A TAO-ért cserébe ugyanis az adományozó vállalkozás semmit sem kérhet a szabályok szerint - igaz, a gyakorlatban szárnyra keltek piaci pletykák a TAO-ért cserébe megkapott beruházásokról és visszaosztott pénzekről is. Ha pedig hivatalosan egy vállalkozás adott a támogatást - igaz, reklám nélkül -, semmi nem ösztönzi arra, hogy a támogatott klub mellé szponzorként is beálljon.

A rendszerben azonban nem egyformán osztogatják a pénzeket, noha van benchmark, vannak sportszakmai szempontok, de a nyertesek között is mindig vannak nagy nyertesek, ahova súlyos milliárdok folytak. Zömében a pénz csak a tárgyi infrastruktúra javítását szolgálta és ehhez képest kisebb arányban finanszírozták belőle az utánpótlás-nevelést. Sportáganként összesítettük a különböző évadok számait és most megmutatjuk a legnagyobb nyerteseket:..
.

ITT OLVASHATÓ

NYILAS HÍRADÓ 1944. OKTÓBER


JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2019.01.21.


Nyilas híradó 1944. október (Forrás: Filmhíradók Online)

ITT NÉZHETŐ MEG

JOGÁLLAM? HOL?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.01.21.


Szép jó estét mindenkinek! Lássuk a mai nap kiemelt kommentjeit:

Én – igy pár perccel a 70 előtt – a bőrönd bepakolását javasolnám! Sok évtizeden keresztül mást sem hallottam, csak azt, hogy még egy kicsit húzzuk össze a nadrágszijat, aztán bizti sokkal jobb lesz !! Nem lett!! Most meg már ezt sem mondják, csak csöndben nézzük mi történik körülöttünk! 
Lehet itt valami pozitivra számitani még ? (Zsuzsanna)

..és ebben az a borzasztó, hogy mindeközben folyamatosan valaki más a hibás és amiatt van. Ez ilyen magyar átok. Nekem is hány évembe került, mire mindezt megértettem, felfogtam és változtattam. Ma már csak mosolygok, mikor azt hallom vagy olvasom, hogy valakinek azért rossz, mert soros, migránsok, orbán, főnököm, a kollégák, a barátok, a szomszédok, stb… Holott kizárólag magunk felelünk magunkért és ahogyan Böhm bácsi fogalmazott, a sok kis magánügyből lesz a közügy. Amiért viszont egyenként és kollektíven is felelünk… (Adam
)

Mindig meglepődöm azon, pedig nem kellene, hogy mennyire jól érzi a cikk írója a mai magyar valóságot. Szomorú vagyok, hogy 67 évesen már elkészítettem a bőröndöt, de a gyerekeim még biznak, várják a csodát, hogy hátha holnap jobb lesz, hiába mondom nem, nem lesz, rosszabb lesz. Tudom, megfutamodni talán könnyebb lenne, mint tenni ezért az országért, de már eljutottam oda, hogy sajnos nincs kivel. A magyarság nagyrésze még nem értette meg, nem érzi szűkségét a változásra. Nincs tömeg, mert nincs egy olyan vezető aki tényleg tudja mit akar és képest tenni is önös érdek nélkül. Aki mögé tényleg oda lehet állni. Ami ma történik arra már nincs egy szavam se. (Csabáné)

Anyukám egy eldugott kis falu még eldugottabb telepén él, ahová csak a kormány hírei jutnak el. Sokan, nagyon sokan vannak így. Anyukám nyugdíjának 60 %-át a téli időszakban fára költi, és amíg nem magyaráztam el neki, mi és hány méter, azt hitte minden felelősség Sorost terheli. Elementáris erővel gyűlölte, aztán elsírta magát, amikor elmondtam neki miről szól valójában az életünk. Ő és a hozzá hasonlók azt hiszik a tévé és a rádió az igazat beszéli. Azt mondta: ÚGY NEM LEHET ÉLNI, HOGY SENKIBEN NEM LEHET MEGBÍZNI. És tényleg nem. Ezért kell egy olyan országot felépítenünk, ahol a vezetőink értünk cselekszenek és nem magukért. (Ildikó)

Folytassuk rögtön a nap legfontosabb hírével, melyről érintőlegesen esett már szó ma. Ez pedig nem más, mint a fideszes ügyészség döntése, melynek értelmében a képviselők erőszakkal történő kidobása a közmédia épületéből nem volt törvénytelen, sőt, a Fidesz kedvenc főügyésze, Polt Péter konkrétan azt bírta megállapítani, hogy a képviselőkkel szemben merül fel a gyanú, hogy több bűncselekményt is elkövethettek a fideszes köztévében...

ÁTLÁTHATÓ KÖLTSÉGVETÉST!

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: SIMONOVITS ANDRÁS
2019.01.18.


Tavaly év végén az interneten több cikk is felhívta az olvasók figyelmét a Pénzügyminisztérium költségvetési jelentésére. Kedvet kaptam, hogy elolvassam a formailag elegáns, tartalmilag hivalkodó, 28 oldalas írást: a PM 2018. decemberi makrogazdasági és költségvetési előrejelzését. Szerettem volna megtudni, mi vár szűkebb szakterületemre, a nyugdíjrendszerre; azon belül is megérteni két internetes szerző merész jóslatát a nyugdíjesőről.

Hamar kijózanodtam, mert kiderült, hogy csak a tb-rendszer költségvetési támogatása emelkedik 2018 és 2022 között 50 százalékkal (600 helyett 900 mrd Ft-ra). Hogy ebből mennyit kap a nyugdíjalap, és mennyit az egészségügy, azt jótékony homály fedte. Kár, hogy a jelentés nem adta meg a tervezett nyugdíj- (és egészségügyi) járulékbevételeket, hiszen a nyugdíjkiadás a járulékok és a támogatások összegével egyenlő. Egyébként jól ismert, hogy a kormányzat nagyon ambiciózus tervet dolgozott ki a szochó (magyarul: a munkáltatói tb-járulékkulcs) csökkentésére: a 2016-os 27 százalékról már 2018-ban 19,5 százalékra csökkentette, és a 2022-es végcél 11,5 százalék. A terv annyira feszített, hogy az idei 2 százalékpontos csökkentés júliusra tolódik (miért nem csak 1 százalékpontos a csökkentés, de januártól?), és az MNB a jövő évi további csökkentést kihagyná.

Ha a költségvetés átlátható lenne, akkor ez az újságírói ikertévedés nem fordulhatna elő. A 14-15 ezer mrd Ft közötti ingadozó „teljes” költségvetési kiadás mellett mind az öt évre megjelenne a nyugdíjrendszer támogatás nélküli, járulékból fedezett 3 ezer (?) mrd Ft-os tétele és az tb-egészségügy ezer (?) mrd Ft-os tétele. Ugyanakkor egy átlátható költségvetés készítői nem szúrnák ki az olvasók szemét olyan pár mrd Ft-os éves tételekkel, mint a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok vagy a kormányzati rendkívüli kiadások...