2019. március 15., péntek

ÜNNEPELJE ÖN IS CSERHALMI GYÖRGGYEL MÁRCIUS 15-ÖT!

24.HU
Szerző: SZÁNTÓ ESZTER
2019.03.14.



Már megszokhattuk, hogy a különböző jeles alkalmakkor a Filmalap az interneten ingyenesen hozzáférhető magyar filmekkel kedveskedik. Most sincs ez másképp, március 15. alkalmából a reformkort és a 1848-as forradalmat felidéző, felújított klasszikusok nézhetők szabadon a Magyar Nemzeti Filmalap – Filmarchívum videómegosztó csatornáján.

Látható lesz többek között Sára Sándor 1978-as 80 huszár című filmje felújított változata, amely a Lengyelországból hazaszökő Lenkey század történetét dolgozza fel, sokszoros fénytörésben ábrázolva a huszárok fordulatos hazaútját; melynek során meg kell küzdeniük az ellenséges túlerővel, a természettel, de saját illúzióikkal is. A film főbb szerepeit Tordy Géza, Dózsa László, Madaras József, Cserhalmi Györgyés Oszter Sándor alakították.

Megtekintetjük majd a Föltámadott a tengert is, melynek középpontjában az 1848-as forradalom, illetve Petőfi és Bem barátsága áll, a kor ízlésének és ideológiájának megfelelő feldolgozásban. A főszerepeket Görbe János, Makláry Zoltán és Básti Lajos alakították.

Az ünnepi filmválogatásban szerepel még Lugossy László Berlinale Ezüst Medve-díjas filmje, a Szirmok, virágok, koszorúk (1984), mely Cserhalmi György és Őze Lajos főszereplésével készült és a világosi fegyverletétel után játszódik, valamint Bódy Gábor 1980-as Psychéje is.


MÁRCIUS 15-E: AMIKOR AZ ELNYOMÓ ORBÁNI HATALOM A SZABADSÁGRÓL SZÓNOKOL

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Mr Flynn Rider
2019.03.15.


A szabadságharc és a cenzúra eltörlésének nemzeti ünnepén az elnyomó hatalom papol a szabadságról – és cenzúráz.

Orbán elképesztően zavaros beszédet mondott a Múzeumkertben: a liberálisok, meg Brüsszel nyomják el a magyarokat, a magyaroknak meg joga van a szabadsághoz.

Már felépültek a bóvliárusok pavilonjai, huszárok mobiloznak lóháton, a Fidesz-közeli Valton biztonsági őrei döntik el, hogy kit engednek be a március 15-i ünnepségekre. Rendőri felvezetés mellett állnak a szervezett lengyel bértapsolók buszai, lengenek a lengyel zászlók a magyar nemzeti ünnepen. Viktoriánus "nemzeti" ünnepet ül az ország.

Az MTI eközben kicenzúrázta a Magyar Újságírók Szövetsége (MÚOSZ) közleményét, mondván, hogy az a szabályzat 14.2. pontjába ütközik. A hivatkozott pont szerint „a közlemény nem sértheti a közmédia szervezeteinek jó hírét és üzleti érdekeit.“ (Az MTI-nek ugyan már semmilyen jó híre nincsen, mint a fenti gyakorlatból is látszik.)

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is győzött a cenzúra és a szervilizmus: Petőfi egyik költeményét cenzúrázták ki. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar március 14-i ünnepsége alkalmából felkeresett egy általános iskolát, hogy két diák mondjon verset a nemzeti ünnep alkalmából. Az egyik nyolcadikos diáknak Petőfi Sándor Magyar vagyok című versét kellett megtanulnia. Az iskolaigazgató és a fiú magyartanára már ekkor jelezte, hogy előfordulhat: a vers utolsó versszakát nem kell majd elmondania...

ORBÁN ERŐTLEN BESZÉDE UTÁN AZ ELLENZÉKÉ A DÉLUTÁN – MÁRCIUS 15. PERCRŐL PERCRE A MÉRCÉN

MÉRCE
Szerző: MÉRCE
2019.03.15.


Sűrű nap a mai, délelőtt zászlófelvonás, klímasztrájk és Orbán-beszéd is volt, délután pedig az ellenzéki pártok és civil szervezetek közös demonstrációját tartják meg. És lesz még egy klímatüntetés is.

A korábbi eseményekhez hasonlóan az összellenzéki tüntetést is élőben közvetítjük:...

TÖMEG: VIKTOR! SZERETÜNK, VIKTOR! SZERETÜÜÜNK!

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2019.03.15.


Na végre, itten van március idusa. Iduskája. Összecsődültek a népek, hogy láthassák a bálványt, országunk hős vezérét, a szabadság zászlóvivőjét. Van bőven zászló, amit lehet vinni. Magyar zászló is, székely zászló is, lengyel zászló is. Uniós pont nincs, biztosan nem engedték be a biztonsági őrök. A műsorvezető arról mesélget, hogy fel van ajánlva az ország Máriának és a kis Jézusnak, ez még ma is így van. Most vonulnak fel a történelmi zászlók.

Felolvassák az ünnepi műsor résztvevőit. Rendezte: Vidnyánszky Attila. Taps.

Himnusz után hajrá Magyarország, hajrá magyarok kiáltások a tömegből. Hegedülés van és iskolai szavalókórus. Még a nap is kisütött közben, ami jó hír. Egy ember erősen ordít valamiért (talán a hegedülést szeretné túlkiabálni), hogy a történelmen átívelő híd van, amin ott állnak apák és fiúk. Az anyák és a lányok alighanem leszorultak, vagy otthon maradtak szülni.

Műsor van ünnepileg. A művészek annyira izgalomba jöttek, hogy nem nagyon megy az együttszavalás, de nem baj, biztosan váratlanul jött a március 15 és nem volt idő összepróbálni.

Döngölik a csűrt, a magyar nép önfeledt öröme túlcsordul. Szavalunk nemzetileg. Az egyik kisfiú picit túlmozgásos. Alighanem a nemzet színészének készül vagy csak elragadta a hevület. Most jön Lengyelország miniszterelnöke. A felcsapó éljenzésből az is kiderül, hogy elég sok lengyel szurkoló érkezett ünnepelni. A zászlók alapján el is foglalják a dobogóhoz közeli helyeket. Úgy tudja a lengyel miniszterelnök, hogy ez itt a szolidaritás ünnepe. Hoppá, Európa is előkerült – nem szép dolog egy fideszes ünnepen -, de az utolsó pillanatban sikerült korrigálni Istennel, aki majd megsegít minket.

Felcsapott a Viktor! Viktor! üvöltés és egy idegőrlő kappanhang. Hupsz. Maga a nagy magyar miniszerelnök az. Most mesél arról, mi mindent adtak nekünk a lengyelek, akik meg is változtatták a történelmet. Ezért megemeli a kalapunkat. Ezer éve barátok vagyunk és romantikus nagy kaland ez. De most látványos felemelkedés jön, reneszánsz és hajdan volt nagyságunk ível felfelé. Végre úgy élhetünk, ahogy mindig is szerettünk volna. Hát én el is hiszem, hogy az Orbán család már úgy él, de speciel elég sokan kimaradtak a jóból...

ORBÁN GYÁVA, DE EU-ELLENES, FASISZTA BESZÉDET MONDOTT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.03.15.


Orbán ugyan gyáva és képmutató beszédet mondott, mert nem használta azokat a szavakat, amelyeket eddig, de lényegében ugyanazt mondta, amiért nincs helye Európában. Tagadta az európai értékeket, támadta az Európai Uniót, a magyar szabadságra leselkedő veszélynek mutatta be “Brüsszelt”, a “birodalmat”, és ezzel az Uniót vezető Európai Néppártot. Hazug frázisokkal megtöltött, klasszikus fasiszta beszédet mondott, amelyben a “szabadság” emlegetése az ő szájából ráadásul 1848 meggyalázását jelenti.

Akinek már az is valami, hogy Orbán szóban nem ismételte meg a Soros-Juncker plakátok hazugságait, évek óta először nem említette név szerint Soros Györgyöt, csak “birodalom” néven gyalázta és támadta az Európai Uniót, az hazudhatja azt, hogy Orbán visszafogott beszédet mondott, vagy “rálépett a fékre”, és megpróbált megfelelni az Európai Néppárt elvárásainak, de ebből egy szó sem igaz.

Orbán meghívta az ugyancsak illiberális fasiszta államot építő lengyel miniszterelnököt, és a lengyel-magyar barátságról szónokolt, ami azért súlyosan sértő mindkét nép számára, mert eddig ez mindig az önkénnyel szembeni összefogást és egymás segítését jelentette a bajban. Ma a “baj” az, hogy mindkét népnek jogtipró, elnyomó, fasisztoid kormánya van, amelyeket emiatt egyformán bírál az Európai Unió, a jogállami elveket, a demokratikus normákat megkövetelve. Az az összefogás, amely az önkény és az elnyomás talaján áll, meggyalázza a két nép valóban történelmi barátságát.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök meghívása maga is egy provokáció az Európai Unióval szemben, és egy nyílt elköteleződés az antidemokratikus illiberális és fasiszta rendszerépítés mellett. Egyben egy buta és primitív fenyegetés Nyugat-Európa szabad és demokratikus államaival, illetve az általuk létrehozott Európai Unióval szemben. Fenyegetés, hogy ha Orbán kirúgják a jobboldali kereszténydemokrata pártszövetségből, akkor majd lengyel fasiszta barátaival alapít egy másik pártszövetséget. Ennek érdekében nem győzött hízelegni a lengyel miniszterelnöknek. Kalapját lengetve köszöntette a lengyel jogtipró rendszert, amit szintén a lengyel néppel azonosított.

Másrészt azzal fenyegette az egér az oroszlánt, hogy majd a lengyelekkel ő felvirágoztatja Közép-Európát, és a “hanyatló Nyugattal” szemben “közép-európai reneszánszt” csinál. Megjegyezzük, hogy európai uniós támogatások nélkül Orbán hazug, elnyomó, koszos rendszere már nem is élne. Csak emlékeztetünk arra, hogy eddig csaknem egymillió magyar szökött el a nagy orbáni “reneszánsz” elől, mert az orbáni reneszánsz “1944” reneszánsza, ahogy azt a Kossuth-tér is mutatja, méghozzá a holokauszt, az antiszemita “keresztény Magyarország” reneszánsza, amelynek egyenes folytatása a “kereszténynek” mondott fasiszta állam, a NER. Orbán “elsöprő erejű, magasba lendülő közép-európai reneszánsz” megismétlésére készül, de előbb ki kéne pucolni a gatyát, ahogy ott áll a “birodalom” szőnyegének szélén, és kellene néhány ügyeletes orvos, mert a kórházak előbb bezárnak, mint ahogy összedőlnének. Ezzel szemben az üres futballstadionok virágoznak...

TÖBBMILLIÁRDOS ALAPPAL SEGÍTENÉNEK A KÜLFÖLDI MAGYAROK

HÍRKLIKK
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2019.03.15.


Sokat elmond a mai magyar állapotokról, hogy Londonban jegyezték be azt a szervezetet, amellyel közvetlenül a vidéki Magyarország, közvetetten az egész ország jövője szempontjából terveznek fontos dolgokat Angliában élő magyarok. „Ne halat adjál az éhezőknek, tanítsd meg őket halászni” – ez is lehetne a Magyar Demokrácia Alap mottója: megfelelő ismeretekhez és információhoz juttatni az attól elzárt vidéki magyarokat, hogy „saját maguk jöjjenek rá, mikor vannak félrevezetve, mikor hazudnak nekik, hogy meg tudják különböztetni az igazat a hamistól és hazugtól” – fogalmaztak a Hírklikknek a kezdeményezők közül Pokorádi Gábor és Szente Zsolt. Hivatalosan júniusban terveznek indulni a pártsemleges akcióval, jelenleg az előkészítés folyik, részeként pedig szombaton Londonban Márki-Zay Pétert látják vendégül.

A magánegészségügyben, illetve a bor és hajógyártásban érdekeltségekkel rendelkező, évek óta sikeresen vállalkozó két fiatal magyar szakember, Pokorádi Gábor, illetve Szente Zsolt azon sok-sok külföldön egzisztenciát teremtett magyar fiatalok közé tartozik, akik, bár egy jobb élet reményében elhagyták a Magyarországot, de szülőföldjüket továbbra is hazájuknak tekintik és felelősséget éreznek iránta. Hosszabb ideje tanakodnak azon, hogyan tudnának a külföldön élő magyarok tenni a magyarországi helyzet javításáért – emlékezhetünk arra például, milyen aktivitást tanúsítottak a tavalyi országgyűlési választásokat megelőzően, majd a rabszolgatörvény kapcsán kirobbant demonstrációsorozat idején. Voltak is akcióik, például az a közvéleménykutatás, amely megmutatta, hogy sorstáraik kétharmada az ellenzék mellett teszi le a voksát. Mindig igyekeztek odaállni a jó ügy mellé, például – sok külföldi honfitársukhoz hasonlóan – csatlakoztak a Momentum Nolimpia kampányához.

De nem pártszinten látják csak fontosnak az aktív részvételüket a káros magyarországi folyamatok megállításában, megfordításában, s kezdeményezésüknek sincs és nem is lesz semmi köze egyetlen párthoz sem – szögezték le a Hírklikknek...

VESZÉLYBE SODORJÁK AZ EGYHÁZAK A SIKERES FALUSI ISKOLÁKAT

ABCÚG BLOG
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2019.03.14.


A magyar iskolák általában alig tudnak mit kezdeni a gyerekek otthonról hozott hátrányaival. Helyi szinten azonban vannak sikeres iskolák, akár csak néhány kilométerre olyanoktól, ahol minden erőfeszítés kudarcba fullad. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói azt vizsgálják, mi okozhatja ezeket az eltéréseket. Kiderült, hogy a kis, falusi iskolák a legeredményesebbek, akár azért, mert annyi továbbképzésre küldik a tanáraikat, akár azért, mert dolgozik ott egy nagy tekintélyű, elhivatott pedagógus. Közben viszont ezek az intézmények is veszélyben vannak, mert a jobb helyzetű szülőknek ez nem elég, sokan inkább a szomszéd település egyházi iskolájába viszik a gyereküket. 

Vajon mitől függ, hogy egy iskola képes-e kezdeni valamit a hátrányos helyzetű, roma gyerekekkel? Miért van az, hogy bizonyos településeken a legrosszabb körülményekből érkező gyerekek is középiskolába mennek, máshol meg nem? Hogyan befolyásolják ezt a tanárok, és milyen hatással bírnak a tágabb környezet szereplői, a helyi vezetők vagy a nem roma szülők?

Rendszerszinten a magyar iskolák alig képesek ellensúlyozni az otthonról hozott hátrányokat. Ezt általában a PISA-mérések szokták megmutatni, legutóbb ebben a cikkben írtunk róla. Helyi szinten azonban találunk olyan iskolákat, amelyek a nehéz körülmények közt is sikeresek. Ugyanígy előfordulhat, hogy néhány kilométerrel odébb, egy hasonló helyzetű településen már kudarcba fullad a tanárok erőfeszítése.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) munkatársai, Papp Z. Attila, Neumann Eszter és Patákfalvi-Czirják Ágnes egy most futó kutatásban olyan sikeres általános iskolákat vizsgálnak, amelyek tartósan kiugró eredményeket értek el a hátrányos helyzetű tanulók oktatásában. Ezeket aztán olyan intézményekkel hasonlítják össze, amelyek hasonló adottságú településen működnek, mégsem olyan sikeresek. Most összefoglaljuk az első eredményeket, amelyekről bővebben a teljes tanulmányban olvashat...

SOROSOZÁS HELYETT CSAK BIRODALMAZOTT ORBÁN

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2019.03.15.


Se Juncker, se Soros, így a birodalom volt a legerősebb kifejezés, amit Orbán Viktor miniszterelnök megengedett magának március 15-én. Ilyen semmitmondó beszéde régen volt.

A korábbiakhoz képest nagyon visszafogott március 15-i beszédet mondott Orbán Viktor: Soros György nevét egyszer sem ejtette ki a száján, Brüsszelezni sem támadt kedve, a migrációt is alig emlegett.

Orbán Viktor előtt a lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki beszélt, főképp a lengyel-magyar barátságról, a legerősebb mondata az volt, hogy a magyarok és lengyelek az igazságért harcolnak, Európa érdekében.

Orbán is ezen a vonalon folytatta, azt mondta, a lengyelek nélkül Magyaroszág sem lenne szabad, Európát sem lehetett volna újraegyesíteni. II. János Pál pápával és a Szolidaritással megváltoztatták a történelmet - mondta. A miniszterelnök szerint a két nép szenvedéstörténete közös volt a 20. században, most viszont

egy látványos közép-európai reneszánszra készülünk, egy felívelő történelmi időszakban is barátok lehetünk...

FUT ORBÁN, A GYÁVA...

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2019.03.15.


...Nehéz lenne meghatározni, hogy pontosan mit is akart mondani, mi volt beszédének az igazi veleje. Mert igen: szónokolt a szabadságról, a magyarság összefogásáról, a lengyel-magyar barátságról, Közép-Európa jelentőségéről, és volt egy kis brüsszelezés is, a magyarság folytonos győzelmeiről a birodalmak felett, a kereszténység jelentőségéről, és megismételte korábbi történelmi áttekintését is. Eszerint ugye 1848-ban a magyarok harcoltak a legtovább a szabadságukért, 1956-ban a magyarok fordultak szembe a világ legnagyobb ármádiájával, és mi magyarok voltunk, akik megállítottuk a migránsok invázióját.

De mondott olyat is Orbán Viktor, hogy alulmaradni és nem behódolni, győzelmet jelent. Meg azt is, hogy számunkra a szabadság maga az élet. De nem beszélt arról, amiről kellett volna, kikerült minden olyan mondatot, amely valamelyest eligazított volna bennünket, mire is készül a magyar miniszterelnök, a Fidesz elnöke. Kijelenthetjük: gyáva beszéd volt. És eltérően Orbán Viktor eddigi beszédeitől, egyetlen igazán megjegyezhető mondatot sem tartalmazott. Mondhatnánk: nacionalista szónoklat volt, igazi mozgósító erő nélkül. Mondhatjuk: a liberális Európa elleni szónoklat volt, de valódi cél kijelölése nélkül. Mondhatjuk: Közép-Európa egységét kiemelő beszéd volt, de inkább tűnt egyfajta szánalmas belekapaszkodásba a geopolitikailag jelentősebb Lengyelországba.

Összességében azt mondhatjuk: az erős vezető ezúttal gyengének bizonyult, tulajdonképpen megfutamodott saját maga elől is. Ezúttal még a harci kürtöt sem fújta meg. Egyszerűen csak gyáva volt. És bár az imént azt írtam: nem hallhattunk tőle ezúttal egyetlen megjegyezhető mondatot sem, nos mégis cáfolom magam, ideírom újra ezt a gondolatát: „alulmaradni és nem behódolni, győzelem.

ÍGY HANGZIK A MÉDIA FELSZABADÍTÁSÁNAK MSZP-S RECEPTJE

NÉPSZAVA
Szerző: nepszava.hu
2019.03.15.



A Szabad Sajtó Alapítvány díját idén Alföldi Róbert, Gál J. Zoltán és Rózsa Péter kapta.

Mifelénk 1848 óta minden forradalom a sajtószabadság követelésével indul – és újságírók bebörtönzésével végződik”, láttatott keserű magyar sorsot a Szabad Sajtó-díj átadásakor Tóth Bertalan. Az MSZP elnöke szerint a sajtó szabadsága nemzeti sorskérdés, mert anélkül nincs semmilyen szabadság. Nem véletlen, hogy a világban közreadott sajtószabadság-rangsorokat (például a Freedom House publikál ilyesmit) általában a leggazdagabb, legélhetőbb országok vezetik – és a diktatúrák zárják. Tóth Bertalan szerint az, hogy Magyarország évről-évre lejjebb csúszik ezeken a listákon, egyértelműen mutatja: az Orbán-rezsim egyre inkább bűzös kis önkényuralom.

ITT OLVASHATÓ

A FELCSÚT ÉS MÁS FOCICSAPATOK ÜRES BUSZAI PARKOLNAK A RÁKÓCZI ÚT BUSZSÁVJÁBAN

444.HU
Szerző: narancs.hu
2019.03.15.


Olvasónktól kaptuk meg a fotókat arról, hogy több busz is parkolt péntek délelőtt a Rákóczi úton. Mint István írta, a Puskás Akadémia, Győri ETO, a Bicskei TC és hasonló buszok álltak végig az út mellett, a buszsávban, és volt, amelyiknek az ablakában ajándékzacskók is látszódtak. 

A korábbi években volt már példa arra, hogy a TAO-pénzekkel kitömött vidéki klubok buszaival hoztak résztvevőket fővárosi fideszes eseményekre, így erős a gyanú, hogy most is Orbán Viktor beszédére érkezhettek így emberek...

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ 

FELEJTSÜK EL AZ ELMÚLT HARMINC ÉVET – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2019.03.15. 


Már március 14-től kapható a Magyar Hang 2019. évi 11. száma! Keresse a következő csütörtökig az újságárusoknál!

Ízelítő a tartalomból:

– „Felejtsük el az elmúlt harminc évet!” – Mészáros Lőrinc gazdagodásának az egész országot kellene bosszantania. De nagyon – mondja Cserhalmi György, akivel 1989-ről, gengszterekről, pitiánerségről is beszélgettünk

– „Nem minden a GDP” – Vágó Gábor (LMP) szerint a robotizáció hamar megöli az összeszerelő üzemeket – EP-választási ráhangoló interjú, 5. rész

– „Aki megpróbál megvesztegetni, az csak rendőri kísérettel megy ki az irodámból” – interjú Lengyel Róberttel, Siófok független polgármesterével, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökségi tagjával

– Nem minden családnak jár a segítség – Miközben a kormány kommunikációja rendkívüli hangsúlyt fektet a születésösztönzésre, a genetikai rendellenességet hordozó párok számára valahogy mégsem születik meg a megoldás

– Gettóból a nagyvilágba – Civilek segítenek a Hős utcai gyerekeknek megismerni a falakon kívüli életet. Riport

– „Őt csak béreljük” – Tiborc, álruhás gyári tudósítónk ezúttal azt meséli el, hogyan szerveződik az élet az üzemben. Riport

– „Negyvenkét éves vagyok, és hiszek a csodákban” – A ma már hétgyermekes cigány nő, Lacziné Somogyi Tímea Anna egy humanitárius szervezet vezetője, és játszóházat, majd tanodát alapított Kecskeméten. Riport

– „Végre megérkezett a sajtó-szabadság arany kora?” – 1848–49: Sajtótörvény a gyakorlatban

– Kegyelemre várva – Ungváry Krisztián: Szálasiéknál biztosak voltak a köztársasági elnök döntésében, meg sem várták a kérvény elbírálását

– Így ver át az állam – London, Berlin, New York: „ligetesek” a Föld körül

– Szereted? Színezd rózsaszínre a száját! – Marlok Dorottyával, a Magyarország 1. színes miniszterelnöke füzet alkotójával beszélgettünk

– Elterelő hadművelet – Erdogan a számára fontos helyi választások előtt a muszlim világ védelmezőjeként szólt be Kínának

– Jokowi és Prabowo, avagy a nagy összecsapás – Egy hónap múlva elnököt választanak Indonéziában, a világ legnépesebb muzulmán országában. Ki áll nyerésre: a heavy metal rajongó vagy a nyugalmazott konzervatív tábornok?

– Lezárt területek – Nincs döntés az Esterházy-kincsek perében. A milliárdos gyűjtemény ügyében több a véletlen egybeesés, mint egy rossz krimiben

– Csonti egy kisebb falunyi embert elásott – a csallóközi maffiaperről

– Trump több frontot nyitott a kereskedelmi háborúban

– Kémkednek a Huawei-jel?

– Jön a transzgenderek uralma a női sportban?

– Már a tervek is méregdrágák – 11,3 hektár fás részt vágnak ki Csepelnél az épülő Dunai Evezős Központ miatt

Publicisztika:
György Zsombor: Őrizni a lángot – Az elképesztő rablás is semmi ahhoz képest, amit a hatalom az emberek lelkével és tudatával tett
Dévényi István: A láthatatlan régió – Az ország egyik legszebb részéről egyszerűen lemondott a központi hatalom
Szerető Szabolcs: A szabadság elillant lelke
Rakusz Lajos: Kormány kontra Akadémia – Salamoni döntés az MTA elnökétől
Nagygéci Kovács József: A haben és a sein – kis böjti szóhatározó
Térey János: Először színházban
Dévényi István: Időkapu
Hegyi Zoltán: Egy mindenes feljegyzései (40. rész)
Szenczi Tóth Károly: Újévi koncert
Lakner Dávid: Egy gombóc Facebook-fagyi
Gazda Albert: Ananász az avaron
Puzsér Róbert: A tőke és az elvek
Marabu: Mi is volt a kérdés?

Kritika:

Rozsdatemető 2.0: Hábetler saga a NER kapujában
Nagy László: Emlékeim a hadifogságból, 1914–1921
Sue Hadfi eld–Gill Hasson: Asszertivitás
Gerőcs Péter: Árvaképek
Csillagfény Disco – kiállítás a Pecsáról

A FIDESZ KIZÁRÁSÁNAK ÁRNYÉKÁBAN BESZÉL ORBÁN VIKTOR A MÚZEUMKERTBEN

24.HU
Szerző: BITA DÁNIEL
2019.03.15.


Így különösen érdekes, mivel készül a nemzeti ünnepeken rendre aktuálpolitikáról beszélő miniszterelnök...

ORBÁN A MÚZEUMKERTBEN BESZÉL, A TELJES ELLENZÉK DÉLUTÁN EGYESÜL ÜNNEPEL ÉS TÜNTET AZ ORSZÁG MÁRCIUS 15-ÉN

INDEX
Szerző: INDEX
2019.03.15.


Orbán a Múzeumkertben beszél, a teljes ellenzék délután egyesül Ünnepel és tüntet az ország március 15-én:...

ORBÁNTÓL A SZÉTBESZÉLT ELLENZÉKI TÜNTETÉSIG - MÁRCIUS 15 PERCRŐL PERCRE

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2019.03.15.


Orbán Viktor tavalyi beszéde fenyegetően hatott: ellenfeleivel szemben elégtételt fognak venni - helyezte kilátásba. Klasszikus értelemben ez elmaradt, egy hete mosolyogva beszélt arról, az újabb kétharmad önmagában is ezt jelentette számára. Most a Néppártban maradás a kérdés, Orbán vajon kemény vagy békülékeny lesz? Hamarosan kiderül. Ott leszünk a 20 felszólalósra tervezett ellenzéki tüntetésen is. Kövesse velünk március 15-e eseményeit élőbe:...


ITT NÉZHETŐ, ITT OLVASHATÓ


CSAK LEGENDA, HOGY PETŐFI ELSZAVALTA A NEMZETI DALT A MÚZEUMKERTBEN

MA IS TANULTAM VALAMIT
Szerző: JUHÁSZ EDINA
2019.03.15.


Amikor szóba kerül, hogy egészen pontosan mi is volt 1848. március 15. pontos menetrendje, még a történelem iránt legkevésbé fogékony ember is emlékszik olyan hívószavakra, hogy Pilvax kávéház, Táncsics kiszabadítása és a délutáni esemény, amikor Petőfi Sándor a Nemzeti Múzeum lépcsőjén a hatalmas tömegnek elszavalta a Nemzeti dalt. Erről a több mint száz éve felállított emléktábla is tanúskodik a múzeum lépcsőjén. Ugyanakkor ez az a momentum, ami soha nem történt meg, vagyis nem akkor és nem úgy. 

Debreczeni-Droppán Béla történész, a Magyar Nemzeti Múzeum főmuzeológusa több munkájában és cikkében is körbejárta, mi történhetett valójában 1848. március 15-én a Múzeumkertben, és ezekből kiderül, hogy miért alakulhatott ki ez a legenda, és mi is történt valójában a Múzeumkertben
A Múzeumkert anno

A korabeli feljegyzések szerint 1848. március 15-én délután egy óra magasságában hirdették ki a forradalom szervezői a Landerer és Heckenast nyomdánál, hogy délután háromkor a Nemzeti Múzeum elé várják az embereket, és ott osztják majd ki a 12 pont és a Nemzeti dal addig elkészült példányait is.

A Múzeumkert akkor még nem volt rendezett. A Pollack Mihály tervezte klasszicista palotának rendes kerítése csak a homlokzata előtti (mai Múzeum körúti) szakaszon volt, egyébként hulladékfából, építkezésből maradt deszkákból összetákolt kerítés határolta a másik három oldalt. Mátray Gábor, a Nemzeti Múzeum könyvtárának akkori vezetője a következőket írta munka- és lakhelye közvetlen környezetéről:...

TRÜKKÖK SOKASÁGÁVAL ÉRTÉK EL KÁDÁRÉK, HOGY A FIATALOK NE LÁZADJANAK MÁRCIUS 15-ÉN

QUBIT
Szerző: TÚRÓCZI MÁRK
2019.03.15.


A történettudományban és a közvélekedésben is elterjedt megállapítás, hogy március 15. a Kádár-rendszerben agyonhallgatott ünnepnek számított. Ha ezt az ünnep mai helyzetével vetjük össze, és a társadalom egészére vonatkoztatjuk, a kijelentés részben helytálló. Ami azonban az 1848-as forradalom ünnepe és az ifjúság kapcsolatát illeti, elhallgatás és elhallgattatás helyett a hatalom részéről sajátos emlékezetpolitikai konstrukcióival, nagyszabású ünnepségsorozattal, az ifjúság egy része felől a rendszerrel szembeni ellenállással, a korszakban kivételesnek számító spontán megmozdulásokkal találkozhatunk. 

Március 15. ünneplésének története legalább annyira szerteágazó és összetett, mint amilyen az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kutatástörténete. A világosi fegyverletételt követő években a megemlékezés tiltása, a szándékolt feledtetés is akaratlanul elősegítette, hogy ’48 márciusának emléke a szabadsággal, az elnyomás elleni küzdelemmel kapcsolódjon össze, és hogy hivatalos ünneppé nyilvánítása előtt széles társadalmi bázissal rendelkezzen. Ezért az országot irányító mindenkori rezsimek emlékezetpolitikájának sarkalatos pontjává vált a ’48-as forradalom örökségének kezelése.

A forradalomra való megemlékezés а kiegyezés után vált egyfajta megtűrt, hivatalosan nem támogatott, de nem is tiltott ünneppé. A Ferenc József és a magyar kormány között kötött kompromisszum értelmében április 11., a ’48-as törvények uralkodó általi szentesítésének napja lett a hivatalos ünnepnap, de az ellenzék továbbra is március 15-én tartotta megemlékezéseit anélkül, hogy retorzióktól kellett volna tartania. A Horthy-korszak ellenforradalmi retorikájába nehezen illett bele a forradalom szellemisége, így március idusa csak 1927-tól vált hivatalos nemzeti ünneppé. A centenárium évében, 1948-ban a hatalmat egyre inkább kisajátító kommunisták a nagyszabású évfordulót használták arra, hogy március 15. szellemiségét kisajátítsák. A Rákosi-korszak személyi kultuszában újra elhalványult március 15. jelentősége, 1951-től munkanappá fokozták le, és még Rákosi március 9-i születésnapja is nagyobb pompát kapott, mint a forradalom ünnepe.

1956. október 23. kiemelt fontosságú az 1848-as forradalom emlékezete szempontjából. Az 1956-os őszi események több ponton idézik ’48-at a diákság kezdeményező szerepétől a pontokba szedett követelésekig. A párhuzamokra már a kortársak is felfigyeltek, és szándékosan építettek a „forradalmi tavasz, ősszel” párhuzamra. Az ’56-os forradalom leverése után, a Kádár-rendszer első éveiben összekapcsolódtak az ifjúsághoz kötődő problémák és március 15. Az újonnan berendezkedő, valós tömegbázissal nem rendelkező párt olyan fenyegetésnek érezte a „márciusban újra kezdjük” jelszónak, illetve rövidítésének, a MUK-nak a fővárosszerte tűzfalakon és szóbeszédben való terjedését, hogy a felsővezetés foglalkozott az üggyel. A jelszó elleni küzdelem a propaganda kiemelt feladatává vált, részeként annak a szándéknak, hogy megakadályozzák az ellenállás tavaszi újraindulását.

A kádári konszolidáció éveiben újabb feledtetés, eljelentéktelenítés jellemezte a hatalom és az ünnep viszonyát. Ennek ellenére március 15-nek kialakult helye volt a kommunista párt emlékezetpolitikájában, ráadásul a munkásmozgalmi múlt keretébe ágyazva március 15. testesítette meg a polgári forradalmat, a későbbi kommunista forradalom előképét. Így lényegében az 1950-es évek elején kialakult ünneplési szokások éltek tovább; jellemző, hogy munkaszüneti nap helyett csupán iskolaszüneti nap volt március 15....

LEGALÁBB ÜNNEPNAPON KÍMÉLJETEK MEG A HAZUGSÁGAITOKTÓL

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
SZERZŐ: LÁZÁR GERGŐ
2019.03.15.


Az elmúlt napokban díjak tucatjait osztotta ki a kormány, amely díjak leginkább igencsak kormányközeli emberek kezébe kerültek. Ezzel alapvetően persze semmi baj nem lenne, ha a díjazott egyébként meg is dolgozott volna a kitüntetéséért. Ez azonban elég ritka esetben mondható el, ami kissé nevetségessé teszi az elmúlt napok kitüntetés-dömpingjét. Vannak persze sokan olyanok, akik mindenképpen kiemelkednek még ebből a sorból is, de én most konrkétan 2 emberrel szeretnék foglalkozni. Kezdjük is talán Vígh Andrással, aki a napokban a „Polgárőrség Sajtódíja” kitüntetést kapta. Akinek esetleg nem mondana sokat a név, róla van szó:...

Vígh András megdolgozott a díjáért, nem kétséges. Még a hírhamisító MTVA híradásai között is egy igen kiemelkedő alkotás az, amit Vígh az egyik kormányellenes tüntetésen véghezvitt, vagyis olyan cselesen jelentkezett be, hogy direkt ne látszódjanak az egyébként a tüntetésen résztvevő ezrek. Sajnálatos az, hogy ennek a nagyszerű embernek 7 évet kellett várnia arra, hogy végre elismerjék szakmai teljesítményét. Mi azért ezúton is gratulálunk Vígh Andrásnak, ha nem is a díjához, de legalább ahhoz, hogy mindannyiunkat megajándékozott a közelmúlt egyik legeresőebb mémjével...

KLÍMATÜNTETÉS, ORBÁN-BESZÉD, KÖZÖS ELLENZÉKI DEMONSTRÁCIÓ – MÁRCIUS 15. PERCRŐL PERCRE A MÉRCÉN

MÉRCE
Szerző: MÉRCE
2019.03.15.


Sűrű nap a mai, délelőtt zászlófelvonás, klímasztrájk és Orbán-beszéd is lesz, délután pedig az ellenzéki pártok és civil szervezetek közös demonstrációját tartják meg. És lesz még egy klímatüntetés is...

NYOLC ÉVIG BUJKÁLT EGY GÖDÖRBEN

24.HU
Szerző: BIHARI DÁNIEL
2019.03.15.


Táncsics Mihályt egyedüli fővárosi politikai rabként szabadították ki március 15-én, ám ezt később sokan „megbánták”: egy év múlva már arról szólt a pesti tréfa, hogy ismét le kellene csukni. Kőkemény és nehéz természetű ember volt, még az amnesztia után is börtönbe került.

„Budára, a Helytartótanácshoz! Nyittassuk meg Stancsics börtönét” – hangzott a kiáltás 1848. március 15-én Pesten, majd a márciusi ifjak maguk húzták a kocsit, amivel diadalmenetben vitték végig a városon a sajtóvétség miatt tömlöcbe zárt írót.

Ez a jelenet tankönyvek és iskolai ünnepségek nyomán kitörölhetetlenül bevési Táncsics Mihály (március 15-ig Stancsics) nevét magyarok generációiba, és csak ritkán gondolunk bele: az író szinte minden előzmény nélkül bukkan fel a mai köztudatban 15-én, hogy aztán 16-tól kezdve sorsa, munkássága újra az ismeretlenségbe és érdektelenségbe vesszen.

Történelmi szerepének, vagy a véletlennek köszönheti hírnevét? Miért ült börtönben és mi történt vele a forradalom kitörésének nagy napja után? Erről kérdeztük Dr. Hermann Róbert történészt, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettesét...

NAGY N. PÉTER: ILLIBERÁLIS DEMOGRÁFIA

168 ÓRA
Szerző: NAGY N. PÉTER
2019.03.15.



Amikor e cikket írni kezdtem, reggel 9-ig a Population.city összegzése szerint 109 gyerek született és 146 ember halt meg Magyarországon. Bő három óra múlva, mikor befejezem, 183 befejeződött élet áll szemben 136 aznapi születéssel. Ennyi idő alatt 47-re, tehát tízzel nőtt a veszteségszám. A bolygón ugyanez idő alatt 7 655 527 434-ről indulva 43 295 emberrel lettünk többen.

Most már csak az a kérdés, ki járt kevésbé rosszul.

A világ gondjai nyilvánvalóak, és úgy fest, hogy a mieink is azok, csak épp ellenkező természetűek. Mintha a lakosságszámunk csökkenése nemzetsorvadás lenne. De mit kezdjünk akkor azzal, hogy a magyar GDP előző évi 4,9 százalékos növekedését az aktív korosztályok masszív elvándorlása idején produkáltuk?

A GDP a válság után, 2013-tól kezdett lendületesen emelkedni. És az elvándorlás? Ugyanakkor. A KSH szerint 2010-től enyhén, 2012-től erőteljesen nőtt, 2015 óta valamelyest csökken, de sokkal magasabb, mint 2012 előtt volt. Az elvándoroltak csaknem háromnegyede nincs negyvenéves.

Ezek szerint a lakosságszám most megállíthatatlannak tűnő csökkenése nem jelent feltétlenül gazdasági fenyegetettséget?

A legrosszabb, az ENSZ-től származó forgatókönyv szerint 2100-ban hat és fél millióan lakják majd az országot. Indokolt kétségbeesni miattuk?

Egy friss tanulmányában Halász Levente más munkákra hivatkozva azt írja, lehetséges, hogy

amíg az emigráció szintje nem éri el a kritikus mértéket, nyertes-nyertes pozíciók alakulnak ki. Az országot elhagyók anyagilag nyernek, ugyanis magasabb fizetés miatt költöznek külföldre, míg az itthon maradó, hasonló tevékenységi kört ellátók is nyertesek, mivel tudásuk nélkülözhetetlenebb lesz, így fizetésemelés prognosztizálható esetükben. Hosszabb távon viszont fordulhat ez a kocka.

Idetartozik, hogy a kivándorlásnak köszönhetően például csak 2015-ben 920 milliárd forintnyi pénz érkezett Magyarországra, az ország éves GDP-jének 2,5-3 százaléka. Azóta kicsit csökkent ez a szám.

Ha nemcsak az elvándorlást, hanem a demográfiai veszteségeket is tekintjük, még mindig nem vigasztalan a kép...


ORBÁN KIRÚGÁSA ELDÖNTENÉ A “KERESZTÉNYSÉGRŐL” SZÓLÓ VITÁT IS

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.03.14.


Orbán szeret hivatkozni arra, hogy az ő konfliktusa az Európai Unióban abból fakad, hogy ő védi a keresztény kultúrát, míg ellenfelei cserbenhagyták azt. Orbán a liberális demokrácia megsemmisítését tekinti “kereszténységnek”, illetve a vallásszabadság korlátozását a keresztény kultúra védelmének. Propagandája két pillérre épül: az egyik az emberi jogok, a pluralizmus, a szabadság és a demokrácia tagadása, a másik a migráció, a bevándorlás és a menekültek befogadásának elutasítása, hogy bármilyen keveredést megakadályozzon, ne jöhessen létre faji, vallási értelemben “kevert társadalom”.

Orbán európai bírálói nemcsak liberálisok, zöldek és szociáldemokraták, hanem főképp saját néppárti társai, európai kereszténydemokraták. Orbán ezért mondja róluk, hogy nem igazi kereszténydemokraták. A “kultúrharc” ugyanis nagy szerencsére nem a liberálisok és a kereszténydemokraták között dúl, mert az európai liberálisok, baloldaliak, és a konzervatív kereszténydemokraták egyaránt európai értéknek tartják a liberális demokráciát, és ez az Európai Unió közös nevezője. Az alkotmányos, többpárti, parlamenti demokrácia, a jogállamiság. Ez maga a demokrácia, mert egy demokrácia vagy liberális, vagy nem az.

Orbán ezzel szemben antiliberális ideológiát képvisel, amely a felvilágosodás előtti “kereszténységet”, a katolikus egyház által dominált feudális sötét középkort jelenti, a trón és az oltár szövetségét, a totális világnézeti államot, az abszolút monarchiákat, a jogfosztást, a tekintélyelvűséget, az istenkirályságot, az ellenállókkal vagy más világnéetűekkel szemben az állami inkvizíció működését, a jogfosztás különféle módjait, és a kereszténység nevében uralkodó leválthatatlan királyt. Orbán ezt az államot hozta létre a demokratikus látszat megtartásával. Ez kultúrharcot folytat minden szabadsággal és a jogegyenlőséggel szemben. A felvilágosodás utáni liberális demokrácia konzervatív kereszténydemokrata irányzata áll szemben Orbán felvilágosodás előtti vallási nacionalizmusra épülő diktatúrájával.

Ha Orbánt kirúgják az európai kereszténydemokraták a Néppártból, akkor azzal az európai kereszténységről szóló vitát is eldöntik. Orbán illiberális rendszere nem keresztény, mert a kereszténységnek nem ellentéte a liberális demokrácia, hanem az igazi keresztény értékeket tartalmazza: a másik tiszteletét, mások jogainak tiszteletben tartását, a szolidaritást, a befogadást, a szeretetet, a türelmet, és mindenek előtt a szabad választást. Ez áll összhangban a Bibliával, mert Istent és a bibliai keresztény értékeket nem lehet ráerőltetni senkire, mert az nem ér semmit, annak lényege éppen a belső szabad választás, az önkéntes azonosulás. Aki nem választja, Isten annak is tiszteletben tartja a jogát, és Jézus példázata arról szól, hogy nem szabad az államnak a konkolyt szaggatnia. Az egyházon kívüli ebereknek is vannak jogai, van szabadsága, méltósága, és csak ez ad esélyt arra, hogy a gondolkodását szabadon megváltoztassa...

NEHOGY ORBÁN RÁNÉZZEN A FELCSÚTI SZPONZORFALRA

444.HU
Szerző: haszanz
2019.03.11.


...A legnagyobb eltérések a NIF-es pályázatokon Mészáros-cégeknél: 

- A GSM-R rendszer 2. üteme. Eredeti ár: 39 milliárd, amire szerződtek: 59 milliárd. R-Kord és I-Cell Mobilsofttal közös pályázat.
- Vasúti felújítás: Szántód-Kőröshegy-Balatonszentgyörgy. Eredeti ár: 55 milliárd, amire szerződtek: 72 milliárd. R-Kord, V-Híd, Swietelsky közös pályázat.

- Ercsi elágazás-Pusztaszabolcs közötti vasúti pálya és kapcsolódó létesítményeinek korszerűsítési munkálatai. Eredeti ár: 28 milliárd, amire szerződtek: 38 milliárd. Mészáros és Mészáros, a Vasútépítők Pályatervező, Kivitelező és Iparvágányfenntartó Kft.-vel közösen.

- Vasúti felújítás Százhalombatta és Ercsi között. Eredeti ár: 41 milliárd, amire szerződtek: 48 milliárd. Mészáros és Mészáros, a Vasútépítők Pályatervező, Kivitelező és Iparvágányfenntartó Kft.-vel közösen.

- Püspökladány-Ebes. Eredeti ár: 69 milliárd. Amire szerződtek: 75 milliárd forint. R-Kord, V-Híddal közös pályázat.

- Érd-Érd alsó összekötő vágány. Eredeti ár: 3,6 milliárd, amire szerződtek: 8,6 milliárd. R-Kord, V-Híddal közös pályázat.

- M8 autóút Körmend-Rábafüzes. Eredeti ár: 36,5 milliárd. Amire szerződtek:40,8 milliárd. M&M, a Duna Aszfalttal közösen.

Nincs mindenhol megadva a közbeszerzési értesítőben az eredeti ár a pályázatoknál, de azoknál ahol megadták, ott összesen 50 milliárd forintos különbözet látható az eredetileg kalkulált ár és aközött, amennyiért az R-Kord elvállalta a munkát.

Van aztán olyan is, amikor piaci szereplő már nem is indul olyan tenderen, ahol Mészárosék is pályán vannak, és vattacéget sem sikerül találni. „A váci szennyvíztisztító telep szennyvíziszap hasznosításának fejlesztése” is ilyen volt, hol azért kellett érvényteleníteni a tendert, mert nem volt két érvényes ajánlat. Ugyanezért lett érvénytelen az újszászi vasútállomás biztosítóberendezésének megújítása is...

VÁRATLANUL NAGY POFONT KAPOTT TRUMP, A SZENÁTUS IS LESZAVAZTA A SZÜKSÉGÁLLAPOTOT

NÉPSZAVA
Szerző: nepszava.hu
2019.03.15.


Sejthető volt, hogy a szűk republikánus többségű szenátusban átszavaznak majd néhányan, de az elnök ilyen arányú (59-41) veresége meglepte a többséget. A mexikói határfal nem mostanában épül majd fel.

Azok után, hogy a demokrata többségű képviselőház Donald Trump önkényesen bevezetett szükségállapota ellen szavazott, magyar idő szerint csütörtök este a republikánus többségű szenátus is megtette ugyanazt - írja az Index. Az Egyesült Államok elnöke ezzel valóban jelentősnek tűnő pofont kapott, hiszen a teljes kongresszus az akarata ellen ment.

A szenátusban 53-47 a delegáltak aránya a republikánusok javára, a szükségállapot leállításáról szóló szavazáson pedig 59-41-re győztek a Trump ellenében született javaslatok, vagyis 12 republikánus szenátor a demokratákkal együtt szavazott.

A Trump ellen szavazó szenátorok között van többek között Marco Rubio, aki korábban a republikánus elnökjelölti pozícióra pályázott és Mitt Romney is, aki pedig elnökjelölt is volt a párt színeiben.

Az eredmény azért lehet különösen fájó Trumpnak, mert a korábbi becslések ugyan azt mutatták, hogy valószínűleg átszavaz majd néhány republikánus szenátor, de arra nem lehetett egyértelműen számítani, hogy a szenátus is leszavazza a szükségállapotot, arra pedig végképp nem, hogy ilyen nagy arányban.

Trump ennek ellenére kitarthat az intézkedése mellett, aminek az lenne a lényege, hogy így a kongresszust megkerülve a hadsereg büdzséjéből fordíthat pénzt arra, hogy megépíthesse, de legalábbis elkezdhesse megépíteni a vágyott déli határfalat...

KIHERÉLT ÜNNEP

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu

2019.03.14.


...A nemzeti ünnepeken egy nemzet általában azt ünnepli, ami a nemzet minden tagjának közös büszkesége, dicsősége, öröme vagy bánata, vagy fájdalma. Nálunk a közös ünneplés megszűnt, helyette az ünnepnapon egy sunyi tolvaj fényesre szidolozott rézgyűrűt kínálgat a népnek, az meg boldogan bevásárol belőle, aztán majd álmélkodik, mikor az ujján zöld csík jelzi a az olcsón megszerzett tárgy valódi minőségét.
Az álmélkodást pedig düh követi, mikor rájön, hogy arany helyett trombitarezet vett, az eladó pedig hülyének nézte, nem is annyira alaptalanul.
Hol van itt az ünneplés?
Merthogy az import bértapsolók között a szónok nem ünnepel, hanem éppen társadalmi bázist teremt ahhoz, hogy tovább fosztogathassa ezt a szerencsétlen országot, melyben éppen azok tartják hatalmon, akikkel a leginkább elbánt: a legszegényebbek, az öregek, a betegek.
Olyan emberek, akiknek semmiféle érdekérvényesítő képességük nincs már, ezért aztán olyanná váltak, mint a kutya, amelyik farkát behúzva tűri, hogy belerúgjanak, mégcsak nem is nyüszít, és ha kínzója dob neki egy lerágott csontot, hát könnybelábadt, hálás szemmel néz a gazemberre.
Az meg áll a saját magának ácsolt piedesztálon, és azokat a hívószavakat mondja, melyekkel az évtizedek során mindig sikerült lelkesedést, az összetartozás érzését kelteni. Emellett persze nem felejt el gyűlöletet és félelmet gerjeszteni sem, hadd higgye az ostoba magyar, hogy ő az, aki meg akarja védeni!
Meg hát.
Meg akarja védeni a zsákmányt, a lopott holmit, és ennek érdekében semmitől sem fog visszariadni, mert azt hiszi, hogy legyőzhetetlen, hatalma megdönthetetlen, mint ahogy hitte ezt már megannyi despota a világtörténelemben, mielőtt népe darabokra szaggatta volna...

LEGMERÉSZEBB ÁLMAINK IS MEGVALÓSÍTHATÓK!

ÉLET ÉS IRODALOM  PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁRHEGYI ÉVA
2019.03.15.



A jövő elkezdődött: pár óra leforgása alatt az előttünk álló évtized feladatait megszabó két akciótervvel is előálltak a gazdaságunkat irányítók. Orbán Viktor kormányfő kitűzte a 2030-ra teljesítendő célokat, a pénzügyminiszter és a jegybankelnök pedig egymással versengve tette le az asztalra az ambiciózus felzárkózási terv végrehajtásához szükséges intézkedések csomagját; ki-ki habitusa szerint mert nagyot álmodni. Mindkét programban jócskán találunk megvalósításra érdemes javaslatokat, ám kétséges, hogy nyolc év más irányba mutató kormányzása után ugyanez a hatalom képes és hajlandó volna a sikerhez szükséges fordulatra.

Az európai parlamenti és az önkormányzati választással is terhelt év érthető módon nagyotmondásra késztette a kormányfőt. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara február végi, hagyományos gazdasági évnyitóján 2030-as határidővel megfogalmazott célok többsége olyannyira irreális, hogy inkább a blöffök kategóriájába tartozik, mintsem a megvalósítás esélyével kecsegtető tervekébe.

Legfőbb célként azt jelölte meg Orbán Viktor, hogy Magyarország az Európai Unió öt legjobb országa közé tartozzon, ahol „a legjobb élni, lakni és dolgozni”. Bár hozzátette, hogy ez nem csupán életszínvonalat jelent, hanem „tisztaságot, rendezettséget, biztonságot” is, megerősítette az előtte szóló Matolcsy Györgyöt abban, hogy hosszabb távon is fenntartható a mai helyzet, amikor a magyar gazdaság az uniós átlagot két százalékkal meghaladó ütemben növekszik.

Álmok és blöffök

Orbán szerint a jól bevált „magyar modell”, amelynek gazdasági pillérei a pénzügyi helyzet stabilitása, a munkaalapú társadalom, a családtámogatás, a teljes foglalkoztatottság, valamint az innovációra épülő „ipari dimenzióváltás” lehetővé teszi, hogy 2030-ra megközelítsük az osztrák életszínvonalat. A szép álom akkor válhatna csak valósággá, ha a jelenlegi növekedési ütemeket mechanikusan kivetíthetnénk az előttünk álló 12 évre. A papír persze mindent elbír, ám a való világban gyakorta megtörnek a trendek, a recessziós időszakok pedig eltérő módon érintik a különböző országokat. Bár ma kevésbé sérülékeny a magyar gazdaság, mint a 2008-as válság idején volt, erős külpiaci függősége és önálló valutája ellenére szűk monetáris politikai mozgástere korlátozza abban, hogy a kedvezőtlenné váló környezetben is fenntartsa a nyugati szomszédét jóval meghaladó dinamikát. Ráadásul az olyan felemelkedő gazdaságok, mint a magyar, amelyek gyors növekedését jórészt a felzárkózásukat segítő uniós támogatások táplálják, már e források mérséklésétől is lelassulnak, amint azt 2016-ban is megtapasztaltuk.

Blöffízű az a „célkitűzés” is, hogy Magyarország 2030-ra az öt legversenyképesebb gazdaság egyike legyen. Bármely nemzetközi versenyképességi rangsort vesszük is alapul, fényévnyi távolságra állunk ettől: a világlistákon ma a 45–50. hely körül tanyázunk, és a kelet-közép-európai térségben csupán Romániát és Horvátországot körözzük le. Hiába korlátozná a kormányfő a versenyképesség kategóriáját a gazdálkodás legszűkebb környezetére, a befektetők nem csupán a társaságiadó-kulcsot nézik (ebben valóban bajnokok vagyunk), hanem például a tágabb szabályozási környezetet (beleértve a kormányzati döntések részrehajlását), a képzett munkaerővel való ellátottságot és a munkaerő mobilitását is, amelyekben viszont a legrosszabbul teljesítő országok között vagyunk.

A kormányfő szerint a meghozott családpolitikai döntések megállítják a népesedési hanyatlást, de én nála nagyobb hitelt adok a demográfusok szavá­nak, akik az ilyen intézkedések mellett is elkerülhetetlennek tartják a fogyást (lásd a Kapitány Balázzsal készült in­terjút a Magyar Narancs 2019. febr. 21-i szá­mában). Az „energiafüggetlenség” elérése is vágyálomnak látszik, holott Orbán szerint az országhatárig elmenő autópályák mellett ez is része volna Kárpát-medence fizikai és gazdasági téren történő „újjáépítésének”.

A Kárpát-medencén túl a teljes (Bajorországot is magában fogalaló!) közép-európai régiót is „valóságos gazdasági térséggé” alakítaná a magyar kormányfő. Az, hogy e térség gazdasági növekedése meghaladja a „hagyományos” nyugat-európai területekét, nagyhatalmi törekvéseket is előhívott Orbánból, amikor e térség jövedelmének lefölözésére szólította föl a magyar vállalkozásokat. Kiadta a jelszót: az ide történő „kifektetéseikből” legalább annyi profitot hozzanak haza, mint amennyit a hozzánk működő tőkét befektető nyugati cégek megkeresnek Magyarországon...


ÉLET ÉS IRODALOM 11. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÜNNEPEK ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2019.03.15.


Március 15. kapcsán érdemes kicsit elgondolkodni és elbeszélgetni arról, miként ünnepelnek a határátkelő magyarok, és persze érdekes az is, milyenek a nemzeti ünnepek más országokban. Ti hogyan ünnepeltek, ünnepeltek egyáltalán?

Az Egyesült Államokban élő magyarok a Los Angeles-i Tamás tapasztalata alapján próbálják tartani az ünnepeket. Igaz ez a hivatalos részre (a konzul vagy a nagykövet természetesen megemlékezik ebben az esetben március 15-ről), de a magyar közösséget összefogó szervezetek sem hagynak ki egyetlen ünnepet sem.

„Mindig van március 15-i megemlékezés, amikor a gyerekek huszároknak vannak beöltözve, van népi tánc, történelmi visszatekintés. Ugyanez a helyzet például augusztus 20-án, október 23-án, de van például Trianon-nap is. Azt pedig mindenki maga dönti el, akar-e az éppen soros ünnepel foglalkozni.

Szerintem ez generációs kérdés, a fiatalabbakat általában különösebben nem érdekli, de van egy idősebb generáció, akiknek ez részben a hazához való kötődést is jelenti, akik szeretik megünnepelni” - mesélte Tamás.

Március 15. azért volt jó ünnep, mert egy olyan sikertörténet volt, amikor a magyarok nagyot alkottak, aminek lehet örülni. Ez mára Tamás szerint mintha kicsit megkopott volna.

Érdekes, hogy Amerikában mintha a nemzeti ünnepeket is ugyan kissé pátoszosan, de nagyobb méltósággal ünnepelnék, mint Magyarországon, ami kissé paradox helyzet.

„Mivel az itt élőknek ezek az ünnepek fontos kötődést jelentenek Magyarországhoz, ezért jobban is tisztelik az ünnep értékét, mint az otthoniak. Ez persze alighanem attól is függ, hogy a szervezők milyen üzenetet akarnak átadni” - tette hozzá Tamás...

GALKÓ BALÁZS MÁR MEG IS RENDEZTE ÖNGYILKOSSÁGÁT…

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2019.03.15.


Júniusban lesz hetven éves Galkó Balázs színművész, de januárban még úgy tervezte: nem éli meg a kerek évfordulót. Élete mélyponton volt, nem tudta eltartani két kiskorú gyermekét, aztán jött a fordulat: Nemcsák Károly, a József Attila Színház igazgatója, nem mellesleg Orbán Viktor barátja, játszani hívta a közismerten baloldali művészt. És ő újra jól érzi magát, túljutott az öngyilkossági szándékán, de a hatalomról vallott nézetei egy cseppet sem változtak. Azt mondja, ha a mostani hatalom – amelyet hat a lom alapján úgy fordít le: működik a silányság - most azonnal lemondana, már az is késő lenne. Csak éppen azt nem tudja, hogy mi lesz utána...

ITT OLVASHATÓ

30 ÉVE EZEN A NAPON SZÁZEZREK VOLTAK AZ UTCÁN

HVG ONLINE
Szerző: TÓTH RICHÁRD
2019.03.15.


Azt a csődtömeget, amit a politikai hatalom birtokosai felhalmoztak nekünk, nem csak fiatalként, hanem apaként és nagyapaként is vállunkon kell majd hordanunk. A jövőt felfaló politika ma is folytatódik.” Ezt mondta Orbán Viktor harminc évvel ezelőtt a Kossuth téren. Az akkori március 15-i megemlékezés a rendszerváltás fontos mozzanata volt.

1988 decemberében a kormány úgy határozott, hogy több évtizedes szünet után újra nemzeti ünneppé nyilvánítják március 15-ét, 1989-ben a rendőrök gumibot helyett már kokárdát viseltek, az akkori ellenzék szabadon ünnepelhetett. Nem mindig volt ez így, 1986-ban például, a „lánchídi csatában” a hatóságok csapdába csalták és megtámadták az ellenzéki demonstrálókat, a karhatalom ütötte-vágta a felvonulókat. 1988. március 15-én pedig már az engedély nélküli tüntetés reggelén egy napra „preventív” őrizetbe vett a rendőrség kilenc ismert ellenzékit.

De 1989. február 11-én az MSZMP központi bizottsága határozatban ismerte el, hogy „a politikai élet pluralizálása – az adott hazai helyzetben – a többpártrendszer keretei között valósítható meg”, így az akkori március 15-e a viszonylag szabad hangulatban valósulhatott meg. Az ünnepre az állampárt is készült, a hivatalos ceremóniára hiába mozgósítottak, a beígért 50-60 ezer helyett jó, ha 15-20 ezren voltak.

A tömeget az ellenzék mozgatta meg, a 31 alternatív szervezet (köztük az MDF, az SZDSZ, a Fidesz, a Független Jogász Fórum, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Történelmi Igazságtétel Bizottság) hívására áradt a tömeg a hagyományos ellenzéki helyszínekre, elsősorban a Duna-parti Petőfi-szoborhoz, a Szabadság, a Kossuth és a Bem térre. Az ellenzéki megmozdulásokon 80-100 ezer ember volt az utcákon Budapesten, országszerte összesen még ennél is többen...

KIDERÜLTEK A RÉSZLETEK ORBÁNÉK ASSZONYHITELÉRŐL - MEGJELENT A RENDELET

NAPI.HU
Szerző: napi.hu
2019.03.13.



Megjelent a jogszabály a családvédelmi akcióterv talán legfontosabb eleméről, a babaváró támogatásról - derül ki a friss Magyar Közlönyből. Eszerint a kamattámogatás mintegy 5 százalék, a büntető (vagy piaci) kamat pedig 8 százalék - a jelenlegi kamatszint alapján.

A gyermekvállalás és a gyermeknevelés támogatása érdekében nyújtott kölcsönhöz kapcsolódóan az e rendeletben meghatározott feltételekkel állami támogatásként kamattámogatás és gyermekvállalási támogatás (együttes nevükön babaváró támogatás) vehető igénybe. A kölcsön és a babaváró támogatás igénybevételéről szóló szerződés 2019. július 1-jétől 2022. december 31-éig köthető meg - olvasható a kormányrendelet a friss Magyar Közlönyben.

A legfontosabb, hogy a babaváró támogatást az igénylők lakóhelye szerint illetékes járási kormányhivatalnál kell igényelni (első fokon, majd a másodfokú hatóság és a felügyeleti szerv - országos illetékességgel - Budapest Főváros Kormányhivatala). A jogszabály szerint a kormányhivatal az ügyféltől két alkalommal kérhet, az ügyfél az eljárás szünetelését nem kérheti, az ügyintézési határidő pedig 30 nap.

A kormányhivatal a hitelintézetnek az igénylők, illetve a támogatott személyek hitelképességével kapcsolatos döntését nem bírálhatja felül, a hitelképességgel kapcsolatban megállapításokat nem tehet, és egyéb módon sem korlátozhatja a hitelintézet hitelezési tevékenységét - derül ki a jogszabályból.


Ezek az igénybevételi feltételek:...

ORBÁN ÚGY KÉRT BOCSÁNATOT, HOGY NEM KÉRT BOCSÁNATOT - ELŐSZÖR ELMONDJA, MIÉRT NEM KELLENE BOCSÁNATOT KÉRNIE - ÚGY TESZ, MINTHA CSAK AZÉRT AKARNÁK KIRÚGNI, MERT EGYESEK SÉRTŐDŐSEK ÉS NEM ISMERIK LENINT

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: Amerikai Népszava
2019.03.14.


"Kérjen tőled bocsánatot az Orbán Viktor” – mondhatnánk arra a levélre, amit Orbán azoknak a néppárti vezetőknek írt, akiknek pártjai kérték a Fidesz kizárását az Európai Néppártból. A levél állítólagos célja az volt, hogy teljesítse Manfred Weber frakcióvezető és EB elnökjelölt három feltétele közül az egyiket. Orbán – természetesen – szándékosan félrehallotta az ultimátumnak ezt a részét, mert nem azért próbált meg elnézést kérni, amire a felszólítás irányult. Neki az Európai Néppártot, annak értékeit támadó hazugságkampánya, az antiszemita Soros-Juncker plakát hazugságai miatt kellett volna bocsánatot kérnie.

De Orbán elferdített bocsánatkérése sem bocsánatkérés, hanem magyarázkodás, amely a másik felet teszi felelőssé, ha “félreértette” volna Orbán Lenin-idézetét, de ha a másik fél annyira ostoba, hogy ezt nem érti, és ezen megsértődik, akkor azért elnézést kér, ez ne legye akadálya a néppárti tagságnak. Amiért pedig bocsánatot kellett volna kérnie, arról kijelentette, hogy azt fenntartja.

Ezek után nem csoda, hogy a belga pártok már jelezték is, hogy Orbán levele nem változtat meg semmit, mert a lényegen nem változtat. Wouter Beke, a CD&V elnöke azonnal jelezte, hogy nem gyerek, kezelni képes nem túl tisztelettudó megjegyzéseket és jelzőket. Az ő problémája nem a “hasznos idióták” kifejezéssel van, hanem a Fidesz egész “illiberális” politikájával, amely szöges ellentéte a Néppárt az Európai Unió alapértékeivel. Úgy tűnik, hogy a Néppárt tagjainak jó része szembenézett azzal, hogy egy fasiszta diktatúra még a hazug pávatáncokkal sem illeszthető be az Európai Unió keretei közé. Éppen ideje, hogy ezt észrevegyék és komolyan vegyék. Ezért úgy tűnik, hogy Orbán a szokásos mellébeszéléseivel ezúttal nem tudja elkenni a dolgot.

Maga a bocsánatkérés mindent elmond Orbánról. Mondhatnánk általában is, hogy egy emberről mindent elmond, hogyan tud bocsánatot kérni. Ha nem vesszük figyelembe azt, hogy Orbán már azt is kiforgatta, miért kellene bocsánatot kérnie, a “hasznos idióták” megjegyzés miatti bocsánatkérése is egy pszichológiai tanulmány tárgya lehetne. Orbán először előadja, hogy komoly nézetkülönbségek vannak a “Fidesz” (ez kizárólag ő maga) és a CD&V között, méghozzá a migráció és a keresztény kultúra védelmének kérdésében, valamint Európa jövőjét illetően. Orbán ezzel arra utal, hogy nem a másik fél, hanem ő védi a keresztény kultúrát, méghozzá éppen a migráció kérdésében tanúsított embertelen, törvénytelen és keresztényellenes magatartásával. Európának pedig Magyarországhoz hasonló illiberális jövőt képzel e
l...

ITT OLVASHATÓ