2022. szeptember 8., csütörtök

ELHUNYT ERZSÉBET KIRÁLYNŐ

KLUBRÁDIÓ
Szerző: Klubrádió / CSERNYÁNSZKY JUDIT
2022.09.08.


96 évesen elhunyt II. Erzsébet. Ő volt a második leghosszabb ideig regnáló uralkodó a világon, egyúttal az Egyesült Királyság történelmének leghosszabb ideig hatalmon lévő uralkodója.


Csütörtök este, magyar idő szerint fél nyolckor jelentette be a brit királyi család a Twitteren, hogy elhunyt II. Erzsébet királynő.

A Buckingham-palota csütörtökön jelentette be, hogy II. Erzsébet orvosi felügyelet alatt van skóciai birtokán, a Balmorali kastélyban, mert orvosai aggódtak az egészségéért. A bejelentés után odautazott Károly herceg és felesége Kamilla hercegné, valamint a királynő másik három gyermeke, Anna hercegnő, András herceg és Eduárd wessexi gróf, illetve unokája Vilmos herceg is. A királynő két nappal korábban a hagyományokkal szakítva nem Londonban, hanem a Balmorali kastélyban nevezte ki az új brit miniszterelnököt, Liz Trusst.

rzsébet 1926-ban született. York hercegének és hercegnéjének (a későbbi VI. György brit király és Erzsébet királyné) elsőszülött gyermeke.

Édesapja 1936-os – fivére, VIII. Eduárd király lemondását követő – trónralépésével Erzsébet lett a trónörökös. Közfeladatok ellátására, és első hivatalos szerepléseire a második világháború alatt került sor. 1947-ben ment férjhez Philip Mountbatten, egykori görög és dán királyi herceghez, akivel házasságuk 73 évig, Fülöp 2021-ben bekövetkezett haláláig tartott. Kapcsolatukból négy gyermek született: a trónörökös Károly walesi herceg, valamint Anna királyi hercegnő, András yorki herceg és Eduárd wessexi gróf.

Röviddel 18. születésnapja után a parlament kinevezte állami tanácsosnak, így apja távollétében elláthatta az államfői feladatokat.

19 éves korában megtanult vezetni, 21 évesen pedig bejelentette eljegyzését Philip Mountbattennel, akivel először nyolcéves korában, egy esküvőn találkozott. 1947. november 20-án összeházasodtak, 1948-ben megszületett első gyerekük, Károly walesi herceg, két évvel később pedig Anna brit királyi hercegnő. Amikor láncdohányos apja meghalt tüdőrákban, Erzsébet éppen Afrikában volt. Azonnal visszautazott Londonba, 1952. február 6-án elfoglalta a trónt, négy hónappal később pedig megkoronázták. 1066 óta minden koronázási ceremóniát a Westminster Abbey-ben tartanak, Erzsébet a 39. uralkodó volt, akinek itt került a fejére a korona.

Ő volt a második leghosszabb ideig regnáló uralkodó a világon, egyúttal az Egyesült Királyság történelmének leghosszabb ideig hatalmon lévő uralkodója.

A NER KORRUPCIÓELLENES HATÓSÁGA OLYAN, MINT AMIKOR A RÓKÁK ELLENŐRZIK A TYÚKLOPÁST

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.09.07.


Ha az Európai Bizottság bedől annak, hogy az Orbán-rezsim létrehoz egy korrupcióellenes hatóságot, akkor semmit nem értenek az Orbán-rendszer működéséről. Magyarországon nem létezik egyetlen autonóm, független intézmény sem, amely ellenőrizné a kormányt. Mindez fordítva van. Ezek kirakatintézmények, amelyek a kormánytól függnek, és az önkényuralom irányítása alatt állnak, semmiféle önállósággal nem rendelkeznek. A korrupciót pedig azok irányítják, akik ezt a hivatalt létrehozzák és felügyelik. Kecskére bízzák a káposztát.

A másik szemfényvesztés az Orbán-rezsim által megszüntetett korrupcióellenes munkacsoport felállítása, amelyben a “kormánytól független civil szervezetek” is részt vehetnek, ami egy sóhivatal. A munkacsoport elnöke Varga Judit igazságügyi miniszter által kinevezett minisztériumi vezető lenne, aki abban a minisztériumban dolgozik, ahol Varga Judit felügyelete alatt államtitkári szinten szervezték a korrupt végrehajtói munkát, s ezért az államtitkár tízmilliós kenőpénzeket kapott. Egy velejéig rohadt és korrupt rendszert működtettek, az ügyet elsimították, Varga a helyén maradt.

De ami igazán nevetséges, hogy ez a gittegylet annyit tehet, hogy javaslatokat készít “a kormányzati szereplőknek a korrupcióellenes fellépés hatékonyabbá tételére”. Mészáros Lőrinc országában, a miniszterelnök gázszerelőjének, vejének, lányának, apjának milliárdos üzletei mellett. Javaslattevő joga lesz a gittegyletnek abban az országban, melyben Rogán a saját embereinek oszt százmilliós megbízásokat. Ezek úgy szarják le ezeket a javaslatokat, nagyokat röhögve, hogy azt öröm lesz nézni. Ez a munkacsoport konkrét ügyekkel nem foglalkozhat, szankciókat nem vethet ki.

Ez a munkacsoport egy nevetséges gittegylet, aminek köze nem lesz a kormányzati szinten szervezett korrupcióhoz. A korrupcióellenes állami hatóságot pedig azok hozzák létre, azok irányítják, és azok ellenőrzik, akik a korrupciót szervezik. Ha az Európai Bizottság egy ilyen nevetséges, semmitmondó, átlátszó trükknek bedől, és azt gondolja, hogy ezzel Magyarország eleget tett a jogállami követelményeknek és a korrupcióellenes küzdelemnek, akkor ők a hülyék gyülekezete, akik megérdemlik, hogy egy fasiszta diktatúrába öntsék az európai adófizetőik milliárdjait, amely az életükre tör.

Ha Magyarországon komolyan vennék a független ellenőrzést, akkor nem a korrupciót irányító kormány ellenőrizné önmagát, hanem egyrészt belépnének az Európai Ügyészségbe, másrészt olyan kormánytól független hatóság jönne létre nyomozati jogkörrel, szankcionálási lehetőséggel, amilyen Magyarországon nincs, nem is lesz, nem is lehetséges, amíg Orbán önkényuralma létezik. Egy ilyen független hatósághoz az Orbán-rezsimnek kellene megszűnnie, mert annak lényege, hogy semmiféle független ellenőrző hatóság és intézmény nem létezhet, ne legyen, és nincs is.

Magyarországon az utolsó szálig felszámolták a fékek és ellensúlyok rendszerét, megszüntették a hatalmi ágak szétválasztását. Ezért a végrehajtó hatalomnak semmi kontrollja nincs, a végrehajtó hatalom kontrollál mindent, a másik két (a sajtóval együtt szimbolikusan a harmadik) hatalmi ágat is. Ez az Orbán-rendszer lényege. Megtartották formálisan a demokratikus intézményrendszer kereteit, de kibelezték azokat, minden önállóságuktól megfosztották. Orbántól függő pártkatonák hajtják végre azok utasításait, akiket ellenőrizniük kellene.

Ez az egész nevetséges bohóckodás és hazudozás csak arról szól, hogy Orbánnak kell a pénz, de semmit nem teljesít annak feltételei közül. Az Európai Bizottság nem dőlhet be ilyen hazugságoknak és szemfényvesztésnek, hogy a rókák ellenőrzik majd a tyúklopást. Magyarországon a korrupció a társadalmi működés alapja. Orbán kijelöli azok körét, akik megbízásokat, állami és uniós pénzeket kaphatnak, akik központi forrásokhoz, megrendelésekhez juthatnak. Saját gazdasági és üzleti klientúrája van, mindenki más elől elzárják a csapot, hogy minden a bandán belül maradjon...

„TELJESEN KIÉHEZETT ÉS LEGATYÁSODOTT EMBEREKKEL A LUXUSAUTÓKBÓL KOMMUNIKÁLNI NEM EGYENRANGÚ PÁRBESZÉD”

SZABAD EURÓPA / SZELFI
Szerző: JAKAB-APONYI NOÉMI
2022.09.07.


Az egy dolog, hogy a hatalom a hozzá közelebb álló dolgokat jobban támogatja. Amivel gond van, az az, hogy teljes mértékben hiányzik az élni hagyás a mai magyar (kultúr)politikából – mondja Alföldi Róbert.


A Jászai Mari-díj mellett több mint negyven díjjal és elismeréssel kitüntetett színész és rendező, akit legutóbb a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjának is megválasztottak, havi 30-32 előadásban játszott ugyan az elmúlt évadban, de a rendezés, ami szintén fontos számára, ahogy mondta, kikopott. Az idei évadra a Budaörsi Latinovits Színházba hívták direktorként.

Az interjúban szóba kerülnek még az országgyűlési választások, a manipuláció, Trianon és a magyar folklór, és az ukrajnai háború is.

A választások előtt több videóban is elmondtad a véleményedet a közösségi oldaladon, hogy miről dönthetünk majd április 3-án. Ehhez képest hogyan érintett az eredmény, az újabb kétharmad?

Ezt elengedtem abban a pillanatban, amikor megláttam az eredményt a választások éjszakáján. Előtte, úgy érzem, mindent megtettem, amit tudtam vagy ami tőlem telt, de ez nem sokat változtatott a dolgon. Azóta tényleg elengedtem. Nem vagyok hajlandó ezen görcsölni, nem vagyok hajlandó olyannal foglalkozni, amire nincs hatásom, amin nem tudok változtatni. Nem akarok beposhadni és egy zárt, szemellenzős valakivé válni. Sokkal kevesebbet foglalkozom közélettel, politikával, sokkal kevesebb hírt olvasok. Megpróbálom végezni a dolgomat, amíg lehet, amíg van lehetőségem rá.

Akkor az sem érdekel már, amit a választások után lehetett olvasni sok helyen, hogy főleg a nyolc általánost végzett, illetve a mélyszegénységben élők körében nagy a Fidesz támogatottsága?

Sokszor elmondtam már, hogy ez az elmúlt harminc év egyik legnagyobb problémája. A demokrácia nem egy velünk született cucc, azt meg kell tanulni. Itt hiába volt rendszerváltás és a rendszerváltásnál hiába volt kvázi euforikus hangulat, senki nem kezdte az embereknek magyarázni, mi az a demokrácia, mik a kötelességeid, a lehetőségeid. Ez egy hosszú tanulási folyamat, amit teljes mértékben kihagyott a magyar politikai elit és a média. Most, harminc év után nem lehet számonkérni, hogy ugyanazok a beidegződések működnek, amelyek régebben is. Főleg olyan emberek esetében, akik nem annyira képzettek vagy mélyszegénységben élnek. L. Ritók Nóra beszélt arról, hogy az Igazgyönggyel hosszú évek óta dolgoznak a mélyszegénységben élő falvakban, és mára eljutottak odáig, hogy diplomásaik is vannak, de a politikai gondolkodásig vagy addig, hogy a felelősségről beszéljenek, nem tudnak eljutni, hiszen nagyon más dolguk volt. Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy ezek az emberek, akik most át vannak verve vagy meg vannak vezetve, vagy szoronganak, ne tudnának kíváncsibbak, nyitottabbak lenni. Azt viszont látni kell, hogy senkinek sem érdeke, hogy ők is elkezdjenek gondolkodni...

CSABA LÁSZLÓ: A KORMÁNYZAT HITELESSÉGE OLYAN ALACSONY, HOGY NEM ÚSZHATÓ MEG A CSATLAKOZÁS AZ EURÓPAI ÜGYÉSZSÉGHEZ

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.09.08.


Csaba László közgazdász még abban sem biztos, hogy a jövő év első negyedében jön majd pénz az unió Helyreállítási Alapjából. Az egyetemi tanár szerint azok a látszatengedmények, amelyeket most tesz a kormány – például a korrupcióellenes hivatal fölállításával –, nem lesznek elegendőek. Az sem segít, hogy a Helyreállítási Alap terveit még el sem készítette a kormány, így pedig nehéz tárgyalni. Vagyis az idő sürget, de közben gond a kormány hitelessége és a tartalmi hiány.


A területfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter szerint az uniós Helyreállítási Alapból az első összegek 2023 első negyedévében érkezhetnek meg. Navracsics Tibor ennek feltételéül azt jelölte meg, hogy sikerül a tárgyalásokat a mostani „jó ütemben” folytatni, és megállapodni. De elég lesz a magyar gazdaságnak, ha csak a jövő év elején jönnek az uniós pénzek?

– Nyilván nem lesz elég, ki kell pótolni. Az idén is jött valamennyi, de nagyon kevés, inkább az előző évekből visszamaradt tételek „átcsorgása” és ehhez hasonlók miatt. De nagyon hiányzik a pénz, mert a 2021 negyedik negyedéve óta folyó esztelen költekezés következményeként hatalmas lyuk van az államháztartásban. Azt a piacról kell pótolni. Magyarország kint van a piacon, ilyen értelemben nem az a helyzet, mint ami volt ’89-’90-ben, ’95-’96-ban, meg 2008-ban, hogy effektíve nem jön a pénz, de az már előállt, hogy amit mi fizetünk – tíz százalék fölötti hozamot – az a négyszerese annak, amit a németek fizetnek. Ezért nagyon drága ez a pénz, szemben azzal, ami az uniótól jönne nulláért, vagy nagyon kedvezményes, jelképes hitel mellett. Ezért az uniós pénz nagyon hiányzik. Ugyanakkor – tekintettel a helyzetre – lehet mondani, hogy Navracsics úr visszavonta korábbi kijelentését, mert amikor először volt Brüsszelben, akkor még azt ígérte, hogy az idén elkezdődik az uniós pénzek folyósítása. Ez nem így van. Nyár volt, a magyar kormány válaszolt, az Európai Bizottságnak egy hónapja van, hogy arra válaszoljon, aztán egyeztetni kell az Európai Parlamenttel, Európai Bizottsággal, az Európai Tanáccsal, végig kell menni ezeken a folyamatokon. Az, hogy ebben az évben nem lesz pénz, reális észrevétel...

A MEGSZORÍTÁSOK MŰKÖDNEK

G7.HU
Szerző: KARSAI GÁBOR
2022.09.08.


(A szerző a GKI vezérigazgató-helyettese. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Az évek óta folytatott erőltetett keresletélénkítő gazdaságpolitika az idei első negyedévben, a választások előttre időzítve érte el csúcspontját. Ez azonban a külső és belső egyensúly olyan mértékű romlásával járt, hogy elkerülhetetlenné vált a megszorítás, kormányzati szóhasználattal a költségvetési kiigazítás. A kormányzati látványpolitizálás a választások után is igyekezett a közvetlenül érintetteket megkímélni a láthatóan kedvezőtlen hatásoktól (az adóemelések főleg a cégek „extraprofitját” érintették, meghosszabbították az ár- és kamatsapkákat, a törlesztési moratórium időtartamát). Ez azonban inkább csak halogatást, a gondok feltorlódását jelentette és jelenti, miközben az infláció mind jobban gyorsult és gyorsul, ellátási zavarok alakultak ki, a lakosságot védő intézkedések pedig fokozatosan erodálódnak, a költségvetési transzferek értéküket vesztik. Az a tény pedig, hogy a kormányzat minden szóvirág ellenére emblematikus céljának, a rezsicsökkentésnek részleges feladására kényszerült, jól mutatja a gondok nagyságát.

A rezsicsökkentés ugyanis, amely eleve hibás, a szociális helyzettől elvonatkoztató, az energiatakarékosságot negligáló, a költségvetést az utóbbi időben erősen megterhelő politika volt, az orosz-ukrán háború következtében kialakult energiaválság miatt végképp fenntarthatatlanná vált. Ez utóbbi hatást súlyosbította, hogy az energiaárak legutóbbi időkig történt befagyasztása kikapcsolta a háztartások változó árarányokhoz való igazodási kényszerét. A lakosság eddig altatott alkalmazkodási hajlandóságát jelzi, hogy júliushoz képest már augusztusban, a rezsiemelés bejelentése hatására némileg emelkedett az energetikai korszerűsítést tervezők aránya. Az üzemanyag-forgalmazásban az ársapkának (és ezzel a külföldek itteni vásárlásának) volt a következménye, hogy az üzemanyag-fogyasztás az idei első félévben 30 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, és nem sokkal kisebb mértékben a Covid előtti, 2019. első félévit is.

A rezsiemelési folyamatnak még aligha van vége, hiszen augusztusban az európai gázárak megduplázódtak, a nyár folyamán a már eleve magas szintjükhöz képest is összességében megnégyszereződtek. Augusztus végén a holland határidős gázkereskedésben nagyjából köbméterenként 1400 forint volt idén decemberre a gázár, és 2023 egészére is közel 1300 forintos ár adódik. Eközben Magyarországon a lakosság 102, az átlagon felüli fogyasztásért is csak 747 forintot fizet. A további áremelés tehát nagyon valószínű. Ugyanakkor elengedhetetlennek látszik, hogy az energiaárak tarifarendszere átgondoltan, és ne ad hoc módon alakuljon, szociálisan igazságosabb legyen. (Jelenleg megoldatlan például az önkormányzatok helyzete, az üdülők külön lakásnak számítanak, kérdéses a távfűtés ára.)

A megszorítások az emberek számára természetesen már most is nagyon fájdalmasak. Ugyanakkor a lakosság hosszabb távú, a magyar gazdaság működőképességének fenntartásához fűződő érdekei miatt elkerülhetetlen az egyensúly javítása, ehhez a fogyasztás és a beruházás csökkentése, szerkezeti átalakulása.

A gazdasági növekedés ütemének második negyedévi csökkenése (az első negyedévi 8,2 százalékról 6 százalékra) még csak az első negyedévi választási osztogatás lassú kifutásának, nem pedig a megszorításoknak a következménye. A fogyasztás esetében az első negyedévi „választási” jövedelem-kiáramlás hatása ugyanis részben késleltetetten, a második negyedévben érvényesült. A beruházások esetében azonban furcsa, hogy az EU-ban kiugróan magas magyar beruházási ráta az első negyedévi növekedés után lényegében a második negyedévben sem csökkent, noha a kormány már tavaly, majd idén júniusban is a költségvetés beruházási kiadásainak csökkentését jelentette be. Számos júniusi és júliusi adat azonban már a végrehajtott és bejelentett megszorítások, az infláció keresletcsökkentő hatására utal.

A kiskereskedelmi forgalom volumenének növekedési üteme júniusban és júliusban látványosan csökkent, az első öthavi 11,6 százalékos és ezen belül a májusi 11,1 százalékos forgalomnövekedés júniusban 4,5, júliusban 4,3 százalékra esett. Ez is elsősorban az üzemanyag-forgalom 24, illetve 27 százalékos bővülésének volt köszönhető. A nem élelmiszer kiskereskedelem bővülése a májusi 9,4 százalékról 2,5, majd 3,2 százalékra lassult, az élelmiszer-kereskedelemé pedig egyenesen csökkent az egy évvel korábbihoz képest, júniusban 0,3, júliusban már közel 3 százalékkal.

Az egyik legmarkánsabb változás a hitelpiacon következett be. Júliusban a bankok lakossági hitelkihelyezése 25 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, miközben az első félévi emelkedés még 10 százalék körüli volt. Legerőteljesebben az új lakáshitelek csökkentek (több mint 30 százalékkal). Nyilván nem függetlenül attól, hogy a piaci kamatozású lakáshitelek átlagkamata az egy évvel korábbi 4 százalékról 7 százalékra emelkedett.

Az építőipari termelés az első öthavi 11,5 és májusi 10 százalékos volumenbővülés után júniusban 8 százalékkal visszaesett. Különösen a „nem épületek” építése csökkent, ami a kormányzati beruházás-visszafogás hatására utalhat. A júniusban megkötött szerződések volumene az egy évvel korábbinak kevesebb mint háromnegyede volt.

A külkereskedelemben 2022 májusa volt több mint egy éve az első olyan hónap, amikor az export volumene kedvezőbben változott (jobban emelkedett vagy kevésbé csökkent), mint az importé. Ez a belföldi kereslet lassulására utal. Júniusban azonban ismét a behozatal emelkedett gyorsabban...

ITT OLVASHATÓ

ŐSI REFLEX MIATT TÁMOGATJÁK A LENGYELEK UKRAJNÁT – VENDÉGÜNK AZ OSW-HADINAPLÓ MAGYAR FORDÍTÓJA [HETIVÁLASZ 140]

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Szerző: BORBÁS BARNA
2022.09.07.


Február 24-ét megelőzően a lengyelek nem értették a különutas magyar oroszpolitikát, de tolerálták. Február 24-e óta érteni vélik, és nagyon nem tolerálják – mondja podcastunkban Zeöld Zsombor, a Válasz Online-on április vége óta olvasható OSW-hadinapló fordítója. A Lengyelország-szakértővel, a Wacław Felczak Intézet varsói ösztöndíjasával a lengyel-magyar kapcsolatokról és a háborús kilátásokról beszélgetünk. Kérdez: Ablonczy Bálint, Borbás Barna...

SCHOPENHAUER EGYHÁZASDENGELEGEN

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.09.08.


Csák János miniszter egy vitában megfogalmazta saját és a konzervatív tábornak nevezett galeri vezérmondatát, miszerint „Egy erőnk van, az intellektuális erő és a magával ragadó gondolatok”. Ez pátoszos emelkedettségében legalább annyira szép, mint amikor ugyanitt azt is kifejtette, hogy Orbán Viktor – akivel sok eszmét cserélnek – intellektuálisan zseniális. Mi, porbafingó degeneráltak, akiknek nincsenek magukkal ragadó gondolataink, csak nézünk ki a fejünkből a rögzített árú farhátunkat szopogatva, és azt morogjuk, megazisten.

Hogy Orbán olyan magasröptű, miszerint csak lepkehálóval lehet olykor-olykor befogni, az is bizonyítja, hogy Leslie Mandoki szerint ők ketten Hegelről, Kantról és Schopenhauerről szoktak diskurálni két disznóvágás között, és már helyben is vagyunk a magyar ugaron. Itt, a gémeskútok tövében mondta Csák János – akkor még leendő miniszter – a meghallgatásán, hogy „Olyan leszek, mint Odüsszeusz, amikor a szirének mellett hajózik el. Viaszt öntök a fülembe, nem engedem el az abszolút mércét”. Farhát és megazisten.

Ha olybá tűnnék, hogy kötözködünk, illetve az a szándékunk, meglehet, mert ahogyan Orbán intellektuálisan zseniális, mi pedig útonállók vagyunk, vagy Cerberusok épp, akik ugyan nem az alvilág kapuját, hanem a józan eszünket védjük azzal a kitartó buzgalommal, hogy embertársainkat megóvjuk attól, bedőljenek az ilyen szövegeknek, amelyekben vannak különleges szavak összerakva, de egészen más jelentéssel, mint az szokásban van. Csák Jánost intellektuálisan unortodoxnak nevezni nem sértés, ezt a lexikát használjuk tehát.

Amúgy mindeddig különösebb bajunk vele nem volt, szép, kackiás bajusza van neki, akárha Kacor király, mosolygós, pirospozsgás pofija, megazisten, farhát. Annyi csupán, hogy a triumvirátiusból, akik eszmét cserélnek Hegelről, Kantról és Schopenhauerről fülükben viasszal, akárha Odüsszeusz, ami mutatja az intellektuális zsenialitást, melyik lehet a legokosabb mindeközben. Nem eldönthető kérdés és feladat, Csák azonban, akárha kiskutya az ugatásba, hamar beletanult a NER ritmusába, és tanácsadót alkalmaz.

Nem is akármilyet. “A miniszter személyéhez kötődő bizalmi jellegű tanácsadás szakpolitikai és politikai kommunikációs kérdésekben”. Ilyet. Ez a feladata a tanácsadónak, akivel ezek szerint a miniszter, mivel „személyéhez köthető” és „bizalmi” tanácsok ezek, nagy valószínűséggel együtt hajóznak a szirénektől veszélyeztetve bedugaszolt fülekkel. Havi másfél millió nettó jár ezekért a tanácsokért, amelyeket Csák miniszter a Nógrád megyei Egyházasdengelegről kap, ha már keresztény Magyarország...

MÉGSEM VÉTÓZ A MAGYAR KORMÁNY AZ OROSZ OLIGARCHÁK MIATT – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2022.09.08.


Fél évig…

A magyar képviselő azt mondta, hogy készek kiterjeszteni a büntetőintézkedések hatályát hat hónappal, de a soron következő hosszabbításkor, jövő márciusban fel fogják vetni aggályaikat egyes személyek vonatkozásában a munkacsoportokban.

Az Orbán-kormány hozzájárulása nélkül is átmehet a globális minimumadó

Egy megerősített együttműködési megállapodás lehetővé tenné ezt.

A kormányzat hitelessége olyan alacsony, hogy nem úszható meg a csatlakozás az Európai Ügyészséghez

Csaba László közgazdász még abban sem biztos, hogy a jövő év első negyedében jön majd pénz az unió Helyreállítási Alapjából.

Védelmi Igazgatási Hivatalt hozott létre a kormány

Na, ki alá tartozik a központi hivatalként működő költségvetési szerv? Igen, talált!

Lefejezték a Fudan Egyetemet fenntartó alapítványt

Palkovics Lászlót leváltották (Csák János), a régi főigazgatót lefokozták. Az új operatív vezető az egykori Mediaworks-vezér, Szabó László lett.

Süli János távozása kiválóan illusztrálja, mi a baj a paksi bővítéssel

Mindkettőjük távozása teljesen homályos körülmények közt történt – miközben az ország történetének egyik legnagyobb beruházásáról van szó.

Süli János tényleg elkövethette a Lázár-féle ősbűnt, vagyis azt, hogy szakember

Jobban tűrte a nukleáris biztonságot veszélyeztető kormányzati nyomást Aszódi Attilánál, de úgy tűnik, ez sem volt elég.

Lemond az INA igazgatótanácsának magyar elnöke

A korrupciós ügy miatt a horvát kormány az INA teljes igazgatótanácsának menesztését kérte.

Botka a lefújt határvadász-avatásról

Szegednek nem tetszett az értelmetlen és túlzott hatalmi arrogancia ( vagyis, hogy egy egyórás, péntek délelőtt 10 és 11 óra között megtartott ünnepség miatt előző naptól lezárni egy teljes napra a szegedi rakpartot, a Belvárosi hidat és a fél belvárost).

Az Orbán-kormány feltámasztja a Horthy-korszakot

Csak még gyáva nyíltan vállalni a névadóját is.

Orbán Trianonja

“…ha nem születnek meg a vállalt gyermekek, akkor egy hiányzónál majd 51 millió, két hiányzónál 64 és fél, és ha már az első baba előtt szétesett a gazdasági érdekszerelem, úgy közel 69 millió forint a visszafizetendő összeg, ugyanis a jogszabály a jegybanki alapkamat ötszörösében szabta meg a büntetést.”

Lázító gyerekkönyvek kiadásában bűnösnek talált öt logopédust egy hongkongi bíró

A három könyvet – amikből az egyik a falujukat farkasoktól védő bárányokról szólt – a hatóságok úgy értelmezték, hogy nyíltan politikai üzenetet hordoznak.

Felcsút Travel Club

Október elején talán mondanak valamit Orbán Viktorék bécsi útjának költségeiről.

Minden jó, ha vége jó (nem az)

Visszatért a Médiatanács által törvénytelenül elnémított Budaörs Rádió

Az NMHH Médiatanácsa végre hajlandó volt eleget tenni a Kúria jogsértést megállapító tavaly áprilisi ítéletének. (Brüsszel?) A médiahatóság hallgatásba menekült a Media1 témával kapcsolatos kérdései elől. (NER?)

Egy nap alatt összegyűjtötte a bemutatója költségvetéséből hiányzó összeget a Pintér Béla és Társulata

A célként kitűzött ötmillió forinton felül közel kétmillió forintnyi adományt is kaptak.

A VIHAR KAPUJÁBAN – GÁZSZÁMLÁKRÓL, BENZINÁRSTOPRÓL ÉS EGYEBEKRŐL

MÉRCE
Szerző: BÜTTL FERENC
2022.09.06.


„Öveket bekötni, mert bárhogyan is alakul, ez kemény menet lesz!” – írta pár napja Zsiday Viktor közgazdász, befektetési szakember blogján, az európai energiaválság magyarországi hatásait elemző bejegyzése végén. Zsiday kicsit több ma Magyarországon, mint egy kiváló befektetési szakember: „vérében van” a makro szint, sőt a társadalmi hatásokat is tisztán látja, ami ritkaság. A tartósan elszabaduló energiaárak okán további megszorításokat vár, amelyek a fogyasztás nagymértékű zsugorodása okán recesszióba lökhetik a magyar gazdaságot. Ezen túl bejegyzésének kifejezett érdekessége, hogy a(z energiahordozók tekintetében) piacok felfüggesztését és valamilyen központi adagolás bevezetését vízionálja. Pár megjegyzés e gondolatokhoz.


Először is, a híreket olvasva a recesszió nem lesz, hanem már van. Már nem technikai értelemben, arra még picit várni kell, hanem abban az értelemben, hogy a nyári kegyelmi állapotot követően a hirtelen megnövekedett rezsiköltségek miatt megkezdődött a magyar gazdaságtörténet legújabb csődhulláma (a végén majd elválik, hogy felfér-e a dobogóra, és milyen érmet gyűjt be).

A magas rezsiszámla miatt bezáró balatonboglári uszoda (és sportcsarnok) alkalmazottai nyilván nem fogják megkapni zárás után a teljes fizetésüket, mint ahogy a ki sem nyitó kollégium nevelőtanárai, dolgozói sem, a 65 év után bezáró cukrászda is elküldi az alkalmazottakat. Aki azt hinné, hogy ezek egyedi esetek, annak itt egy friss G7 gyűjtés, de a java még nyilván előttünk áll (nem ijesztgetésből mondom).

Az irodabérleti piacnak nagyjából annyi, és ez érinti az eddig a telephelyként használt magánlakások teljes rezsitámogatását élvező ügyvédi irodákat, fogorvosokat, civil szervezeteket, stb. is nem „csak” az irodaházak bérlőit. Minden és mindenki, aki (ami) sokat hűt/fűt vagy százszámra dug be kábelt a konnektorba, az most számol éppen, hogy tud-e egyáltalán tovább működni, és ha igen, akkor meddig? Az csak hab a tortán, hogy az alacsonyan szálló rezsinövelt MVM számlák ijesztően zavarosak, és valószínűleg tele vannak hibával – szolgáltató legyen a talpán, aki le tudja ezt a még pár hete is változó új szabályozást programozni ennyi idő alatt.

Hogy mekkora lesz a baj, durván földbe áll-e a magyar gazdaság, vagy megússzuk nagyobb (kisebb?) megrázkódtatással, az persze erősen függ két tényezőtől. Az egyik az orosz-ukrán háború, a másik pedig a magyar kormány és az Európai Unió viszonya. Arra, hogy a háború belátható időn belül véget érjen, nem látok sok esélyt, ám Brüsszel és Budapest viszonya rendeződhet az ősz folyamán. Ez utóbbi éppen az előbbi következménye:
a tartósan magas gázár olyan szinten hazavágja a magyar folyó fizetési mérleget, hogy a csikorgó fogaskerekek, azaz az ellátási láncok akadozása, a növekvő termelési költségek miatti leállások stb. okán várhatóan csökkenő export mellett egyszerűen jelenleg nincs más támasza a forintnak és a magyar gazdaságnak középtávon, mint az EU-s nettó forrásbeáramlás...

AZ ORBÁN-KORMÁNY A LEGGYENGÉBB LÁNCSZEM AZ EU-BAN ÉS A NATO-BAN IS - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2022.09.08.


Neue Zürcher Zeitung: Orbánék igyekeznek mindent, amit csak lehet blokkolni mindkét nemzetközi szervezetben, elmennek a falig és esetleg visszafordulnak. Csernyányszky Judit nemzetközi lapszemléje.

China Daily, azaz a Kína Napilap szerkesztőségi cikke címében hirdeti, milyen produktívak a kínai-magyar kapcsolatok, s aminek egyik megnyilvánulása lesz a Debrecen mellé tervezett akkumulátor gyár, Contemporary Amperex Technology Co Ltd (CATL), amelyik a legnagyobb kínai befektetés lesz Magyarországon, és egyben a világ egyik legkorszerűbb üzeme is lesz a maga nemében. Az idei kezdéssel tervezett építkezés öt és fél évig eltarthat és 7,28 milliárd dollárba (csaknem 3000 milliárd Ft.) kerül. A németeknél épített akkumulátor gyár egyébként a legnagyobb, ám ez is 9000 munkahelyet teremt, és azt ígérik, hozzájárul ahhoz, illetve nyilván nem akadályozza, feltehetően segíti, hogy 2050-re Magyarországon zéró széndioxid- illetve szennyezőanyag kibocsátás valósuljon meg a mostani elképzelések szerint. Kína egyébként ezzel, illetve korábban a német beruházással úgy vetette meg a lábát Európában, hogy legnagyobb fogyasztói között ott tudhatja a Mercedes-Benzt, a BMW-t és a Volkswagent. Ez a terjeszkedés azt is jelenti Kína számára, hogy bebetonozza vezető szerepét "a globális akkumulátor ekoszisztémában”, s valósággá válhat, hogy 2025-től teljesíteni fogják az elektromos autókra való átállás évente meghatározott terveit.

Aztán jön az óda a magyarokhoz: miszerint a több éve tartó roppant gyümölcsöző kínai-magyar kapcsolatok kölcsönös tiszteleten alapulnak, továbbá a magyarok azon kívánságán, hogy hazánk legyen a kínai cégek európai bázisa, és itt vezessen keresztül a fő közlekedési útvonal Kína számára az európai piacokra. Csak hálát mondhatunk Magyarországnak, hogy kitalálta a Keleti nyitás politikáját, hisz az ország kezdetektől fogva úgy tekintett Kínára, mint az egyik legfontosabb beruházó és fejlesztő partnerére. Ezt jelezte már az is, amikor elsőként csatlakozott az Orbán-kormány az Egy út - Egy övezet kezdeményezéshez. Köszönetet mond a szerkesztőségi cikk azért is az Orbán-kormánynak, hogy megakadályozta 2021-ben a Kína elleni szankciók bevezetését az Európai Unióban, merthogy utóbbi – írja a cikk – azt állította, hogy megsértette az emberi jogok alapokmányát, s egy ilyen intézkedés a magyar kormány szerint értelmetlen, túlzó és káros lett volna. Azt is állítja az írás, hogy Kínának sosem állt szándékában megosztani Európát, sokkal inkább kölcsönös megértésre törekszik a kontinenssel, és a mostani CATL akkumulátorgyár beruházás példaként szolgálhatna Európa számára.

Hát, persze hogy vezető helyre ugrott az újabb ukrán-magyar botrány az orosz és az ukrán sajtótermékekben. Az Ogyessza Zsurnál és Donpat, azaz Donbasz Patriótái, s ennek nyomán a Kárpátinfó is - beszámol arról (immár második napja): az ukrán külügy kifogásolta, hogy a magyar 8. osztályos földrajzkönyben azt állítják, hogy immár nyolc éve polgárháború zajlik Ukrajnában, amihez Oroszországnak egyébként pedig semmi köze. Oleg Nyikolenko, ukrán külügyi szóvivő ezért fel is szólította a magyar kormányt, hogy azonnal töröljék a hazugságokat és javítsák ki a hibát a tankönyvben. S kiderült az is, hogy tegnap találkozott is egy tárgyaló delegáció a magyar illetékes vezetőkkel. Újabb fejlemények egyelőre nincsenek, a magyar kormánynál pattog a labda.

Az Europejszkaja Pravda és a Politico is úgy tudja, hogy Brüsszel fontolgatja annak lehetőségét: kizárja Magyarországot a globális vállalkozói adócsomagból, amelyben egységesen 15%-os adókulcsot akarnak megállapítani, s amelynek elfogadása az Orbán-kormány ellenkezése miatt megtorpant. Jövő hónapban Luxembourgban dönthetnek Magyarország mellőzéséről az uniós pénzügyminiszterek. Az uniós tagállamokon kívül 130 ország, az OECD országok is egyezségre juthatnak a kérdésben, illetve köztük olyan országok is, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kína és India. Nem beszélve arról, hogy a G20-ak, a világ 20 legfejlettebb országa már tavaly ősszel határozott ebben a kérdésben.

Magyarország a leggyengébb láncszem, ha Oroszországról van szó, s úgy tűnik, hazánk teher mind az EU, mind a NATO számára – írja a Neue Zürcher Zeitung. A szerző arra alapozza állítását, hogy Orbánék igyekeznek mindent, amit csak lehet blokkolni mindkét nemzetközi szervezetben, elmennek a falig és esetleg visszafordulnak. A cikk felidézi a fajkeveredés ellen kikelő Orbánt is, amint Tusványoson hirdette az igét.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

KI AKARJA ELHINNI, HOGY A KORMÁNY FELLÉP A KORRUPCIÓ ELLEN? - A 444 NÉGY FONTOS CIKKE MA REGGEL

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2022.09.08.


Jó reggelt! Akár 34 fok is lehet ma, de az OMSZ szerint késő délelőttől már a hidegfront előtt is „pattanhatnak ki záporos gócok”. Most mindenki képzeljen el egy pattanó góct (gócot?), aztán iratkozzon fel az összes hírlevelünkre!

4 fontos cikk: