2021. május 4., kedd

DEDÓ

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző. Rezeda
2021.05.04.


Hogy most már minden rendben van úgy járványilag, heppi meg harasó, azt kies hazánk nyunyóügyi szakértőjétől – Nunyó néni, született Müller Cecília – tudtuk meg tegnap, mikor is egy hosszú és keserves év után engedélybe adta a nyunyókák hurcolását be az oviba. Előtte jól tisztítsuk meg intéssel, akárha tojást hypóval, az agyunkat pediglen M1, Kossuth és más átmosóeszközökkel. Fellélegezhet az ovis társadalom és mind az összes magyari kisdedek, sőt, az egész széles Neria, hogy a rend helyreállott, apu meccsen van sörrel a gyomorban és agyban, anyu várja őtet haza magyaros vacsorával (con carne), a kis szarosok pedig nyunyókákkal hédereznek. Viktor vitéz lekardozta mind az összes vírusokat, míg a világ és még hét nap, illetve Óperenciás tenger.

De, hogy akkor így megmenekültünk, minek akkor a vészhelyzeti, rendeleti. Ez olyan mélyen bőséges esti kérdéses dilemma, miszerint miért nő a fű, hogyha majd leszárad, és miért szárad le, hogyha újra nő? Az ilyenek összezavarják a munka alapú társadalom működését, mert hová is juthatnánk, ha a szerelősoron a jómunkásemberek nekilátnának filozopterkedni, olajtól iszamos kézzel vakarnák a zsíros hajukat mindenféle világmagyarázatokon, hogy mondjuk beleszerelmesednének a platoni ideákba, és oda jutnának, hogy a kedves vezető sem más, csak egy árnykép a falon. Vagy hogy hány univerzum is van, és azok közül melyik az igazi, az ilyenek fennakadást okoznak a termelésben a szalagon, nem lesz elégedett a béjemvé, s emiatt elvész a hatalom.

Vannak ilyen különös összefüggések a világban, de nem ez az elsődleges oka, hogy efelé kanyarodtunk a diskurzusban a nyunyóka kimeríthetetlen témájától, hanem maga Szijjártó, a mindent is elintéző, jachton is érettünk dolgozó tarajos. Elibém került rögtön a nyunyókás szenzáció után egy cím a szájbertérben ugyanis, hogy aszongya: “új fenyegetésektől kell megvédeni az állampolgárokat”, hogy ezt mondta volna a sül, illetve és oppardon külügyes-gazdaságis vaccinatudor. Ilyenkor az ember elrémül az ő valójában, hogy milyen vészek támadnak már megint. Nem elég nekünk a sok migráncs, rengeteg vírus meg a Soros, hogy Szijjártónak és a gazdájának pihenni soha nem lehet, ahogyan harcolnak népükért és az ő javukért – illetőleg – javaikért szakadatlan...

TIZENHATEZER LAKÁSHITELES VAN MÁR MOST NAGY BAJBAN - AZ ÁLLAM TELJESEN ELTÉRI A PIACOT

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2021.05.04.


Az állami támogatások tartják fenn a lakáshitelezést – állapíthatjuk meg a friss statisztikai adatok ismeretében. Tavaly év végén egyébként a KSH szerint 16 ezer lakáshiteles egyáltalán nem tudott törleszteni. A helyzet a moratórium lejárta után biztosan romlik majd.


Meglehetősen ellentmondásos képet mutat a 2020-as lakáshitelezés. A KSH statisztikája szerint, miközben az engedélyezett és a folyósított kölcsönök száma is csökkent, a hitel nagysága nőtt. Egy szerződésre tehát magasabb összeg jut a korábbinál. Nem mindegy viszont, hogy a támogatottak vagy a támogatás nélküliek adatait vizsgáljuk. A helyzet ugyanis a két területen egészen más.

A KSH mostani jelentése tulajdonképpen teljes egészében alátámasztja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi, a hitelezésről készített elemzését. Abban azzal büszkélkedtek, hogy tavaly minden harmadik lakossági hitelt elősegített az állam. Egyértelmű, hogy állami ösztönzők nélkül sokkal kedvezőtlenebb helyzetbe került volna a hitelpiac.

Az engedélyezett, állami támogatás nélküli hitelek száma a KSH szerint 2020-ban 14 százalékkal, összegük 1,3 százalékkal csökkent. Átlagos összegük ugyanakkor a 2019-es 9,3 millió forintról 10,6 millió forintra nőtt. Az engedélyezett támogatott lakáshitelek száma azonban 41 százalékkal, összege pedig 16 százalékkal emelkedett, miközben az átlagos hitelösszeg az egy évvel korábbi 10,1 millió forintról 8,3 millió forintra mérséklődött...

A CSAPNIVALÓ CSAPAT MÁR MEGBUKOTT

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2021.05.04.


Hiába hirdeti győztesnek magát hétről-hétre a Fidesz, a vak is látja, hogy a vesztes már megvan, s egyre több ember számára nyilvánvaló, hogy Orbán és társai a csatát elveszítették. Tudják ezt ők is, ezért az idegesség, a növekvő arrogancia, az, hogy gyakorta már a látszatra sem ügyelnek. Csodafegyverben nem bízhatnak a hatalmon lévők, azt, hogy jövőre jobb lesz, már az elvakult Orbán-fanok sem hiszik el.


A vesztes kiléte már ismert, csak azt nem lehet tudni, hogy miként lehet győzni. Pedig, a magyar emberek megérdemelnék, hogy a Fidesz eltűnjön a hatalomból, mert rengeteg kárt okozott az országnak. És nem is csupán a gazdaságnak – még ennél is nagyobb pusztítás, amit a lelkekkel művelt.

Győztes kerestetik. Sőt, győztesek. Akik – jobb későn, mint soha – rájöttek, hogy egyedül senki nem fog nyerni a Fidesz ellen. Nem azért, mintha a Fidesz annyira erős lenne. Épp ellenkezőleg: kispályás csapat ez, csupa csapnivaló kutyaütő, jobb bajnokságban pofozógép lenne. A kapus rendre árnyékra vetődik, a védelem átjáróház, a középpályások csak keresik a labdát, a csatárok még helyzetbe sem kerülnek. Hogy ez a pancser gyülekezet még mindig a pályán lehet, az kizárólag annak köszönhető, hogy az ellenfél sokáig nem csapatként futott ki a pályára. Egyenként próbálkoztak, sikertelenül...

EGYENLŐ PÁLYÁK, EGYENLŐ ESÉLYEK

ÉLET ÉS IRODALOM / AGORA
Szerző: SZEGŐ MÁRTA
2021.04.30.


...A pontot az i-re a 2010-ben kormányra került koalíció tette fel, s menetel egy évtized óta az utca napos oldalán. A jegybankelnök Matolcsy Györgynek a gazdasági miniszter Matolcsy György ágyazott meg. Nem csomagolt, mint Bokros Lajos, akinek a pakkját saját kormánya lőtte szitává. Matolcsy nem mondta, csinálta. Megszorító intézkedések sorozatát hajtotta végre a globális válság közepette. A belépő a forint megingatása volt. Kósa Lajos hírhedt bemondását a pénzügyesek „verbális intervenciónak” nevezik. Bokros egyszeri 9 százalékos leértékeléssel indított, majd jött a szabatosan tervezett csúszó leértékelés. Matolcsy forintja nem csúszik: szánkázik, immár 30 százalékos lejtőn. Nemhogy védőháló nem fékezi, a jegybank az inflációtól mélyen leszakadó kamatszinttel még üresbe is tette a váltót, kézifék kiengedve.

A megdicsőült unortodoxia valójában ortodox megszorító költségvetési kiigazító politika, ahogyan az az IMF nagykönyvében van megírva: a leértékelés mellett a jóléti kiadások, a szociális juttatások, a költségvetési bérkiadások lefaragása, befagyasztása, ágazati különadók kivetése, áfaemelés, a banki tranzakciókra kivetett adók, az átmenő nemzetközi fuvarozásra kivetett adó – ilyesmi. Behozatali vámok emelése EU-tagként nem értelmezhető. A feketegazdaság felszámolását célzó számlázás elektronikus becsatolása az adóhivatalhoz, a banki tranzakciós illetékek is sok-sok százmilliárddal növelik a költségvetés bevételeit. Az egészségügy és az oktatás pályáját a fizetős magánpiac felé lejtik. Az szja-reform igazi kedvezményezettjei a csúcsvezetők, főként a szabatosan adózó multiszektorokban, akik cserében nemigen ágáltak a külföldi tulajdonosok profitját sújtó különadók miatt. A bankok torkán sok százmilliárdos veszteséget nyomtak le külföldi tulajdonosaik kárára a devizahitelezési bukta miatt, noha ennek spiritus rectora a növekedést ösztönző kormányzati lakáspolitika volt (s rá a forintleértékelés mondta ki a halálos ítéletet). A magánnyugdíjpénztár botrányos einstandolása valójában a költségvetési hiány mutatójának kozmetikázása Brüsszel felé, „kommunikációs trükk”, ami mindazonáltal tágította a kormány költekezési mozgásterét. A megszorítások egybeestek a devizaalapú hitelek piacának összeomlásával, ami együttesen a hazai fogyasztást, a vállalati beruházásokat évekre lefagyasztotta. Ez az import visszaesésével, egyben a külkereskedelmi mérleg tetemes többletével járt.

A gazdasági miniszter Matolcsy költségvetési kiigazító politikájával véghez vitt minden olyan intézkedést, amelyeket a megelőző kormányok pongyola költségvetési politikája nem mert (például potyautasok a nyugdíj- és tb-rendszerben) vagy nem volt képes felvállalni, részben a teherré vált szocialista örökség, részben a törékeny párt- és koalíciós viszonyok miatt. Leszámolt a koraszülöttként hamvába holt „jóléti” kapitalizmussal. A szavakban populizmus, a tettekben kőkemény jövedelemátcsoportosítás a célul tűzött új elit javára.

A jegybankelnök Matolcsy tehát sose látott költségvetési egyensúly – ha akarták volna, nullszaldós vagy éves többletekkel záruló kassza – hátországával indulhatott. A pénzügyi mérlegek nem kevesebb derűvel tölthették el: a kereskedelmi mérleg rendre többlettel zárt, beindult az ingyenpénz-pumpa Brüsszelből, a külföldön dolgozó honfitársak hazautalásával együttesen hizlalták a külföldi mérlegeket: Magyarország fizetésimérleg-többletével a tőke kihelyezővé vált.

A gazdasági világválság nyomán az infláció világszerte nulla-mínusz tartományokba zuhant, nálunk is évek során mínusz vagy 0+ árszínvonal-változást mértek. Ennek megfelelően padlót fogtak a kamatok, számos helyen negatív értékbe is fordultak. A fogyasztást és a beruházásokat mindenütt olcsó hitelekkel igyekezett a pénzpolitika újraindítani.

A hazai közvélemény Matolcsy első számú érdemének az alacsony kamatokat említi. Nos, rá kellene nézni az inflációs adatokra is. A plusz-mínusz nulla infláció – ami, mint láttuk, a nemzetközi és a hazai gazdasági válság, és legkevésbé sem a jegybanki politika „gyümölcse” volt – alacsony kamatokkal jár: a jegybanki alapkamatot a kereskedelmi bankok megfejelik saját kamatrésükkel, amelyet azután kikínálnak a hitelpiacon a vállalatoknak és a lakosságnak. A dicséretesen alacsony kamatszint másik oldala az alacsony betéti kamat és alacsony államkötvényhozamok. Bizony, az inflációtól mélyen leszakadó banki betéti kamatok és kötvényhozamok megrövidítik, veszteségessé teszik a magánmegtakarításokat. Hová meneküljön? Ingatlanvásárlásba? Tőzsdére? Devizába? Kilőttek az ingatlanárak, „boomol” a tőzsde világszerte, így minálunk is...


OLTÁSI MELLÉKHATÁS: LANYHUL A FEGYELEM

NÉPSZAVA
Szerző: UNYATYINSZKI GYÖRGY
2021.05.04.


Nemcsak a vendéglátóhelyek teraszain – ahol ez engedélyezett –, hanem az utcán is egyre gyakrabban lehet látni, hogy az emberek egy jelentős része „letette” a maszkot.


A Népszava tudósítója a szombati Fradi-meccset megelőzően is azt tapasztalta, a stadion felé tartó szurkolók jó része arra hivatkozva, hogy már megkapta az első oltását, nem takarta el az arcát. Pedig a köztéri maszkviselésre vonatkozó szigorú szabályok nem változtak, ráadásul a virológusok az elmúlt hetekben többször figyelmeztettek: a vakcina nem akadályozza meg a fertőzés továbbadását. 

A fegyelem lazulása a statisztikákban is tetten érhető. Az operatív törzs (ot) rendszeresen közzéteszi a maszkviselési szabályokat megszegők aznapi, időnként pedig az összesített számát. A lappangási időt is figyelembe véve a harmadik hullám első napjaként számon tartott február 8-ig összesen 24 ezer személlyel szemben intézkedtek, mert nem viseltek maszkot, a pénteki ismertetés szerint ez a szám azóta 62 ezerre nőtt. A hétvégén pedig 1966 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök. 

Mindez azt jelenti, hogy a harmadik hullám alatt 260 százalékkal nőtt a maszkot nem viselő, eljárás alá vont – megbüntetett, feljelentett, figyelmeztetett – magyarok száma. 

Az operatív törzs március 10-i tájékoztatóján – amikor még csak 1,1 millió ember kapta meg az oltást – már szóvá is tette Kiss Róbert alezredes, hogy a megelőző napon tett 575 intézkedés „nagyon magas szám”. Ehhez képest a húsvéti négynapos hosszú hétvégén már 3949 eljárás indult, vagyis naponta átlagosan 912 emberrel szemben intézkedtek. Bár az egyre javuló időjárás több embert arra sarkall, hogy a szabadban töltse az időt, de fegyelem fellazulása egybeesett a nyitásról szóló kormányzati kommunikáció fokozásával is. Mint ismeretes, a kormány mindig újabb és újabb célszámot jelöl ki: bizonyos számú oltás után – függetlenül attól, hogy mennyi idő elteltével alakul ki a vakcinázás után a védettség – újabb nyitást rendel el, miközben a szakemberek szerint a nyájimmunitás eléréséhez, a fertőzési kockázat érdemi csökkentéséhez 7-8 millió beoltottra lenne szükség...

A FUDAN NEM FELSŐOKTATÁSI KÉRDÉS, EZ ELJEGYZÉSI GYŰRŰ KÍNÁNAK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2021.05.04.


El kell felejtenünk a mérgezett, bizalomhiányos, átverős magyar cégvilágról szóló közhelyeket, a magyarországi piacgazdaság jobb állapotban van, mint hinnénk – derül ki Mike Károly konzervatív közgazdász nemrég könyv formában is megjelent kutatásaiból. A Budapesti Corvinus Egyetem oktatója szerint hamis a honi kapitalizmusra aggatott „színlelt” jelző, és igenis találunk jól működő piacokat, önszerveződést – már ha elég távol megyünk az állami kényszer és újraelosztás rendszerétől. A Válasz Online-on többször publikált közgazdász interjúnkban újrakeretezi a múlt héten magasabb fokozatba kapcsolt alapítványi vagyonkiszervezést is: szerinte Magyarországon patronázs alapú állam épül, mely akkor lesz igazán bajban, ha a nagy hatalmú „patrónus” egyszer eltűnik; akkor jöhet a kiskirályságok harca. Miért nem értelmezhető felsőoktatásilag a Fudan-projekt? Min múlik a magyar egyetemek jövője? Létezik-e „szelíd kapitalizmus”? Nagyinterjúnkból kiderül...

KORONAVÍRUS VAKCINÁCIÓ - SZAKIRODALMI TALLÓZÓ

FACEBOOK
Szerző: SZABOLCS DOBSON
2021.05.04.


Kedves Barátaim, amint az idő halad a vakcinákkal kapcsolatban jelennek meg újabb hírek
és az egyes nemzeti oltási kampányok sem mentesek a zűröktől. Egyfelől vannak a tudományos tények, mint pl. az, hogy az AstraZeneca oltás második adagja után hatásosabb a védettség, ha ezt az elsó dózis után 12 héttel adják be, mintha korábban tennék. Ez a tudományos tény nem teljesen van összhangban a legújabb hazai oltási politikával.

Emellett tegnap referáltam a WHO értékelő vizsgálatának eredményeit a feléjük benyújtott - zömében publikálatlan - Sinopharm dokumentációkról, amelyben megállapítják, hogy ezen vakcina hatásosságának és biztonságosságának bizonyítottsága 60 év felettieknél csekély. Vagyis, a kínai cég ezt a korosztályt nem fedte le úgy, mint a nyugati cégek a saját oltásaikkal, bár mindannyian emlékszünk az AstraZeneca első hányattatásaira, amelynek során egyes EU tagállamok szembementek az EMA döntésével és úgy ítélték meg, hogy ez a vakcina nem igazolt kellőképpen időseknél.

Aztán láttuk az AstraZeeca vakcina vérrög vesszőfutását, amely rendkívül aránytalan volt és súlyos butaságokba torkollott, lásd nálunk az Aspirin Protect felvásárlási lázat és a második oltásoktól való averziót. 

Németországban pedig a klinikai bizonyítékokkal nem rendelkező vegyes oltási sort kezdték alkalmazni, azaz az első AstraZeneca oltás után 12 héttel Pfizer-t.

Ha Angliát vesszük, ott már akkor elkezdték a nagy időtáv alkalmazását a két oltás között, amikor erről még nem volt egyértelmű bizonyíték.
Tehát láthatjuk, hogy nemcsak nálunk, máshol is a gyógyszer-engedélyezés normál menetébe beleszól az állami járványkezelés, ami vagy jól van megszervezve, megfelelő szakmai és emberi erőforrásokkal, vagy kevésbé.

Azonban a fentihez hasonló témák kommentjeiben nem ritkán látom, hogy sokan a magyar belpolitika körzőjével-vonalzójával kívánnak véleményt alkotni tudományos kérdésekről, mindenbe belevetítve a politikát és ideológiai meggyőződésüket A magyar kormány ellenségének tekintik már azokat is, akik csupán a tudományos tényekre-állapotokra hívják fel a figyelmet. Persze fordítva is igaz, a patológiás kormányellenesség mindenbe belevetíti az alkalmatanságot és a bűnös szándékot...

726 ÚJ FERTŐZÖTTET, 137 ÚJ HALÁLOS ÁLDOZATOT REGISZTRÁLTAK

TELEX
Szerző: IVÁN-NAGY SZILVIA
2021.05.04.


Napi új fertőzöttek száma: 
726 (az előző napihoz képest -493)

Napi új halálos áldozatok száma: 
137 (az előző napihoz képest +31)

Kórházi ellátást igénylők száma: 
4739 (az előző napihoz képest -133)


Lélegeztetőgépre szorulók száma: 
549 (az előző napihoz képest -23)

Napi mintavételek száma: 
8408 (az előző napihoz képest -5345)

Az első dózissal oltottak száma: 
4 099 495 (az előző napihoz képest +26 346)

Ebből a második dózissal is beoltottak száma: 
2 157 637 (az előző napihoz képest +80 477)

Pénteken kora este, a Pfizer-osztás napján Magyarországon elérte a 4 milliót a beoltottak száma, így szombattól a védettségi igazolvánnyal rendelkezők már például hotelekbe is elmehetnek, de látogathatják a fürdőket, az állatkerteket és a kisebb mozikat is, éjfélig lehet az utcán tartózkodni, a boltok 11-ig nyitva vannak. A 18 év alattiaknak nem kell igazolvány, mehetnek mindenhova a szüleikkel. Keddtől pedig már az Országos Széchényi Könyvtár is kinyit a védettségi igazolvánnyal rendelkezőknek. A hivatalos, koronavírusról tájékoztató honlap adatai szerint az elmúlt 24 órában tovább nőtt a gyógyultak száma, és csökkent az aktív fertőzötteké, ami jó hír, de az nem túl biztató, hogy ismét nő a koronavírus örökítőanyaga a szennyvízben néhány nagyvárosban...

AZ ANTITESTTESZTEKEN A PFIZER LÁTVÁNYOS SZÁMOKAT PRODUKÁL, A KÍNAI OLTÁS UTÁNI NEGATÍV EREDMÉNYEKBŐL KAPTUK A LEGTÖBBET

444.HU
Szerző: Tbg, HASZÁN ZOLTÁN
2021.05.04.


Sokan készíttetnek a koronavírus elleni oltóanyag beadása után antitest tesztet, mert kíváncsiak, hogy reagált-e már a szervezetük a vakcinára. Olvasóinkat több mint két hete kértük meg, hogy ha végeztettek ilyet vizsgálatot, küldjék el annak eredményét, legyen akár pozitív, akár negatív.

500 felett jár már az elküldött eredmények száma. (Vénából vett, laboratóriumokban kiértékelt mintákat kértünk.)

A leletet beküldő legidősebb olvasónk 95 éves, nála pompásan működött a januárban beadott Pfizer a négy hónappal később elvégzett mérés szerint. Annál a labornál, ahol elvégezték a tesztet, 50 Au/ml a pozitív eredmény alsó határa. Olvasónknál ennél sokkal magasabb értéket, 1067,8 Au/ml-t mértek.

Az látszik, hogy a nekünk beküldött negatív tesztek között messze azok vannak többségben, amiket a kínai oltás után végeztek. És főként idősebbekről van szó. Ennek vélhető okairól mindjárt, de mielőtt belemennék a részletekbe, pár fontos megjegyezés...

EGYÁLTALÁN NEM MINDEGY, MELYIK MEGYÉBEN KAPOD EL A KORONAVÍRUST

G7.HU
Szerzők: HAJDU MIKLÓ, JANDÓ ZOLTÁN
2021.05.04.


Megyénként is jelentős eltérések lehetnek abban, hogy mekkora eséllyel éli túl valaki, ha elkapja a koronavírust. A megyei halálozási adatok több betegségtípus elterjedtségével is kifejezetten erős összefüggést mutatnak, azaz nem meglepő módon a népesség általános egészségügyi állapota jó eséllyel hatással van a halálozásra.

Ahol több a keringési, immunrendszeri és légzőszervi megbetegedés, ott a második hullám adatai alapján kedvezőtlenebbek a kilátásai annak, aki megfertőződik, de például a cukorbetegséggel nem mutatnak ilyen összefüggést a megyei adatok. Mindenesetre ez részben arra is magyarázatot adhat, miért végzett ekkora pusztítás Magyarországon a járvány: nálunk ugyanis ezek a betegségek pandémia nélkül is rengeteg áldozatot szednek.

Ezer fertőzöttre 30 vagy 60 haláleset

Ahogy ezt egy korábbi cikkünkben már bemutattuk, nyár vége óta elsősorban a járványhelyzet befolyásolja, hogy egy adott héten hányan vesztik életüket Magyarországon. Ha esetenként furcsa időeltolódással is, de a fertőzöttségi adatok megugrása és a halálozások felfutása rendre egymást követte, ahogy a visszaesések is...

SZABAD SZEMMEL: EGY KAPTAFÁRA MEGY KÖZÉP-EURÓPÁBAN A MÉDIA ELFOGLALÁSA - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.05.04.


A kezdő lépést Magyarország tette meg, amikor egy évvel a Fidesz hatalomra jutása után állami irányítás alá helyezte a köztévét, -rádiót, továbbá az MTI-t is.


Der Standard

Egy kaptafára megy Közép-Európában a média elfoglalása: a kormányok és oligarchák ugyanazzal a módszerrel vonják ellenőrzésük alá a sajtót. Ezt állapítja meg a Duna-térséggel , valamint a kontinens középső részével foglalkozó bécsi intézet, az IDM tanulmánya. A kezdő lépést Magyarország tette meg, amikor egy évvel a Fidesz hatalomra jutása után állami irányítás alá helyezte a köztévét, -rádiót, továbbá az MTI-t is.

A sokat ugráló szerkesztőségeket bezárták, vagy csókos üzletemberek érdekeltségébe játszották át. Az EU jogállami jelentése azt tartalmazza, hogy a magyar ágazatban a tulajdonviszonyok nem egy esetben zavarosak. Emellett megy a független orgánumok megfélemlítése, valamint elgáncsolása. Az Orbán-kormány cáfolja a vádat, de a kritikát gyakran megtorlás követi.

A három szerző, akik közül az egyik az Andrássy Egyetemen tanul, rámutat, hogy a lengyeleknél a PiS 2015-ös győzelmét követően a sajtószabadság zuhanórepülésbe ment át. Akárcsak a magyar, a lengyel vezetés is igyekszik nyomást gyakorolni a sajtó vele szemben álló részére: nem hirdet náluk, az újságírókat elzárja a hivatalos információktól, rágalomhadjáratot folytat ellenük.

A cseheknél és a szlovákoknál lassan 10 éve a legtehetősebb üzleti csoportok kezén van a média döntő része. Olyan vállalatokról van szó, amelyek szorosan kötődnek a hatalomhoz, illetve Babis esetében a cseh miniszterelnökről beszélünk. Az illiberális politikusok azután koppintanak egymástól, hogy miként alakítsák át a sajtópiacot saját autoriter céljaiknak megfelelően. A cél, hogy a tulajdonosok szabják meg a politikai irányt.

A médiacárok azután terjeszkednek a régióban. Fidesz közeli vállalkozók kezdeményezésére jött létre pl. két éve Londonban a V4 hírügynökség (V4NA).

Olyan politikailag függő sajtóérdekeltségekről van itt szó, amelyek a közvélemény befolyásával védik a autokrata kormányok uralmát. A nyomás hatására sokszor tapasztalni öncenzúrát. Illetve ezek a sajtóbirodalmak tovább gerjesztik a társadalom polarizálódását, és gyengítik az amúgy is ingatag lábakon álló demokráciát. Ördögi kör alakul ki ily módon.

De azért van egy-két reménysugár is: a magyaroknál oknyomozó újságírók korrupciós eseteket lepleznek le. A lengyeleknél és a cseheknél továbbra is sokszínű a sajtó. Emellett sok szerkesztőség alapítványi támogatásból, illetve a közönség adományaiból igyekszik fenntartani magát.

Frankfurter Rundschau

Oroszország intő jel, mert ott Putyin teljes ellenőrzés alatt tartja a sajtót – mutat rá a volt német igazságügyi miniszter. Sabine Leuthesser-Schnarrenberger, aki jelenleg a német szabaddemokraták Friedrich Naumann-alapítványának elnökhelyettese, úgy ítéli meg, hogy az orosz elnök minden eddiginél messzebbre jutott a média gleichschaltolásában. De a sajtót uniós tagállamokban is gátolják – állami eszközökkel, ez már annyira megszokott, hogy nem is hír. Ám ami Magyarországon és Lengyelországban van, az kifejezetten frusztráló.

Számukra az orosz vezetés szolgál példaképül. Ott már a 10 legfontosabb tévécsatorna a Kreml, vagy hozzá közelálló üzletemberek kezében van. Vagyis sérül az egész lakosság joga, hogy szabadon tájékozódjon és alakítsa ki véleményét. De még ennél is veszélyesebbek a sajtómunkások elleni támadások, időnként a szó fizikai értelmében. Az őszi választások előtt fokozódik az elnyomás. Tudósítókat vesznek őrizetbe a kormányellenes tüntetéseken, a karhatalom átkutatja lakásukat, idegen ügynöknek nyilvánítják őket.

A független orosz médiának ma már nincsen mozgástere. Ugyanakkor az államfő köszönettel él a német sajtószabadság lehetőségével és önálló németnyelvű csatornát akar csinálni a korábbi Russia Today-ből. Hogy platformhoz juttassa a populistákat és az összeesküvés elméletek híveit, továbbá dezinformációkat sugározzon.
Politico

A Bizottság alelnöke szerint éppen elég bizonyíték támasztja alá, hogy Putyin nem megbízható partner a nemzetközi politikában, célja hogy megossza az uniót és bizalmatlanságot keltsen tagjai között. Jourová ennek alátámasztására megemlítette, hogy annak idején két ártatlan ember esett áldozatul, amikor orosz ügynökök felrobbantottak egy cseh fegyverraktárat. Hozzátette azonban, hogy ki kell mondani: az EU ezt nem tűri el.

A politikus azután nyilatkozott, hogy Moszkva rajta kívül, az Európai Parlament elnökét és az unió több más magas rangú tisztségviselőjét is kitiltotta az országból. Mint mondta, a Kreml bűnlistája meglehetősen terjedelmes, a holland utasszállító gép ukrajnai lelövésétől kezdve, egészen az angliai Salisbury-ben elkövetett gyilkossági kísérletig. De emellett hetente jönnek a jelentések az orosz dezinformációs kampányról, mostanában főleg a Szputnyik V kapcsán.

A cseh politikus közölte, hogy építő jellegű kapcsolatokat szeretne Oroszországgal, de ehhez az kellene, hogy az is kellő tiszteletet tanúsítson, ám ennek semmi jelét nem látja. Azt viszont jónak tartja, hogy az EU vezető testületei gyorsan és határozottan reagáltak a pénteken bejelentett orosz beutazási tilalomra. Megjegyezte ugyanakkor, hogy főleg a tagállamoknak szem előtt kell tartaniuk a geopolitikai összefüggéseket, aminek az Északi Áramlat 2 gázvezeték az ékes példája.

Úgy gondolja, hogy az orosz elnökről mindaddig visszapattan minden diplomáciai próbálkozás, amíg nincsenek komoly gazdasági szankciók. Egyben sürgette a nemzeti kormányokat, hogy fogják fel: Moszkvában minden a hatalomtól függ, így a gazdasági tervek is. A sajtószabadság viszont már alig-alig létezik arrafelé, sőt a helyzet csak egyre romlik. Független szerkesztőségeket és újságírókat idegen ügynöknek minősítenek, miközben az állami média álhíreket terjeszt.

FT

A vezércikk arra figyelmeztet, hogy az EU-nak nem szabad elsietnie a gazdasági újjáépítési programot, mert a többi közt az időközben feladott magyar terv mutatja, mekkora kockázatok mutatkoznak ezen a területen. A szerkesztőségi állásfoglalás itt arra utal, hogy az Orbán-kormány uniós pénzekből akarta kistafírozni az újonnan létrehozandó egyetemi alapítványokat, amelyek vezetését teletömi a saját vazallusaival.

Vagyis Brüsszelnek jó előre ki kell kényszerítenie, hogy a tagok tartsák be reformígéreteiket, és hogy a vállalt célokra költsék a támogatásokat, mert ha elkezdi utalni a pénzeket, utána már nem tud mit tenni azok felhasználása ügyében. Ám tragédia volna, ha a források nem az eredetileg megjelölt célokra mennének. Szóval csak lassan a testtel, másfelől viszont a kormányok nem vehetik rossz néven, hogy a Bizottság a kitűzött célok, így a környezetvédelem és a digitalizálás, valamint a növekedés felé tereli őket.

Vagyis ne nagyon elégedetlenkedjenek, hogy lassan túljutnak a 3. hullámon, mégsem jön a szubvenció. Hiszen az egész csomag korszakos, míg korábban az unió válságok idején általában csak tolta maga előtt a problémát. Azon belül több ország még nem is iktatta törvénybe a gazdasági mentőprogramot, illetve nem juttatta el Brüsszelbe saját tervét a 750 milliárd euró ráeső részének hasznosítására. Egyébként a Bizottság le is állíthatja majd a kifizetéseket, ha azt látja, hogy valami félrecsúszik. De jobb, hogy előre igyekszik tisztázni a feltételeket.

Euronews

Ha a koronavírus elleni küzdelem nem hozza össze Európa két felét, akkor micsoda – kérdezi a pozsonyi Globsec kutató intézet vezető közgazdásza. Sona Muzikarova úgy látja, hogy a járvány kezdetén még volt remény a közös fellépésre, hogy együtt lábaljanak ki a bajból, ideértve az oltások megszervezését, illetve a gazdaság megújítását. Csakhogy ismét teljes erővel felbukkantak a régi kelet-nyugati ellentétek, miután a kontinens középső részén egyes kormányok úgy döntöttek, hogy az oroszoktól és a kínaiaktól is beszereznek vakcinát.

Ebben Magyarország járt elöl, részben mert egyre inkább romlott a helyzet, ami persze összefüggött azzal, hogy az EU elfuserálta az oltóanyagok megvásárlását. Ily módon úgy tűnt, hogy Kína és Oroszország le tudja szállítani az annyira igényelt pótlólagos adagokat. Egyes politikusok azt állítják a térségben, hogy őket nem érdeklik a geopolitikai megfontolások, attól vesznek oltóanyagot, akinek van.

Ez a skizofrén vakcina diplomácia pont akkor bontakozik ki, amikor erősödnek a felhívások az uniós stratégiai szuverenitásának erősítésére. Ugyanakkor gátolja, hogy a régióban a kormányok az életek és a megélhetés mentésére összpontosítsanak. De a széthúzás már a múlt év végén, a jogállami mechanizmus bevezetése körüli vitában megmutatkozott, a magyar és a lengyel vétó miatt. Pedig az unió nagyon is sokat tett a ragály visszaszorítására, ideértve, hogy most először közös kölcsönt vesz fel a gazdaság helyreállítására.

Elavult gazdaságuk és a közepes jövedelem csapdája miatt Közép-Európa számára egyáltalán nem mindegy, hogy igen nagy pénz esik le számára a mentőcsomagból. Amikor korszerűsítik az EU-t, az egyik fő szempontnak azt kell tekinteni, hogy még egy ekkora válság sem indít be automatikusan közös gondolkodás a Kelet és Nyugat között.

FT

Nagy a veszély, hogy az Európa legnagyobb kisebbségét alkotó 6 millió roma kimaradt az oltási kampányból. Az összefoglaló mindjárt a legelején idézi Setét Jenő aktivistát, aki szerint közössége számára Magyarországon a Covid-19 a bánat végtelen hullámát jelenti. Az ország az élbolyban foglal helyet a világban a járvány halálos áldozatai alapján, de ezen belül a betegség különösen sújtotta a romákat.

A Nyílt Társadalom Alapítvány roma programjának vezetője azt mondja, a kisebbség tagjai részben azért nem kapják meg az oltást, mert nincsenek bekapcsolva az egészségügyi ellátásba, részben pedig azért, mivel okkal nem bíznak a kormányokban. Zeljko Jovanovics rámutat, hogy ezek az emberek évtizedek óta nem gyakorolhatják jogaikat. De a magyar romák sorsa arra is rávilágít, hogy más kisebbségek, így a sok millió migráns és hajléktalan szintén kihullik a rendszer hézagjain. Az ok: diszkrimináció, a bizalom és a megfelelő nyilvántartás hiánya.

Ha ezek a rétegek módszeresen kimaradnak az oltásból, az az egész védekezést veszélyezteti. A londoni Chatham House agytröszt egyik szakértője úgy véli: nélkülük reménytelen az unió terve, hogy a nyárra védettséget kap az európai lakosság 70 százaléka. Megjegyezte, hogy ez ügyben fülsiketítő a csönd a kormányok és a politikusok részéről, ami részben a migráció elutasításából ered.

A hátrányos helyzetű csoportok tagjait leginkább a civilek ösztökélik, hogy ne féljenek és adassák be maguknak valamelyik készítményt. De pl. Magyarországon az is gond, hogy a romák távol élnek a házi orvosoktól és csak nehezen tudnak eljutni azokhoz. Emellett – hangsúlyozza Setét Jenő – ellentétes információkat kapnak. Így hogy ki ne mozduljanak otthonról, illetve hogy menjenek el beoltatni magukat. A kormány szóvivője ugyanakkor nem válaszolt arra, hogy a lakosság 9 százalékát alkotó roma közösség mennyire szerepel a vakcina programban.

Deutsche Welle

A lengyel kormány szélsebesen nyomja keresztül a sajtó visszalengyelesítését, annál is inkább, mert egyáltalán nem kizárt, hogy a koalíción belüli viták miatt hamarosan idő előtt választások lesznek. Így azután még az sem akadály, hogy a bíróság átmenetileg leállította az ügyletet, amelynek keretében a PKN állami olajtársaság megvenne 20 megyei, 120 helyi lapot, valamint 500 on-line portált. A cég sorra nevez ki új főszerkesztőket a legfőbb orgánumok élére. Obajtek vezérigazgató, Kaczynski nagy barátja, nyíltan meg is mondta, hogy teljesen érdektelen, mit akar az igazságszolgáltatás. Amit már végrehajtottak, azt nem lehet visszacsinálni. Pedig pont az a lényeg, hogy ne jöjjenek létre kész tények.

Sikorski volt külügyminiszter úgy értékeli, hogy az Orlen ugyanazt csinálja, mint Oroszországban a Gazprom: központi szerepet tölt be a hatalommal szemben álló sajtó átvételében és megszelídítésében. A kormányszóvivő ezzel szemben a világon semmi veszélyt nem lát a sajtószabadság szemszögéből. Szerinte itt a konszern önálló üzleti döntést hozott, mint ahogy Amerikában az Amazon megvette a Washington Postot.

Csakhogy közben már a közmédia is a kormány szócsöve lett. Újságírókat, főszerkesztőket, igazgatókat bocsátottak el, illetve egy részük ment magától is. Az új főnök, a PiS korábbi kampánymenedzsere (akit Kaczynski pitbulljának neveznek) nem csinál titkot abból, hogy a tévét ellensúlynak szánja a független médiával szemben. Az EBESZ megfigyelői már a tavalyi elnökválasztás után kijelentették, hogy az állami rádió és tévé elfogult volt a kampányban.

Spiegel

A német autógyárak számára annyira vonzóak az alacsony kelet-, illetve délkelet-európai bérek, hogy sorra szervezik ki oda a termelést, ám ennek az a következménye, hogy csökken Németország súlya a járműgyártásban. A jövedelmek szintje a feltörekvő országokban a német színvonalnak átlagosan a fele. Ezért azután a földrajzi átrendeződés folytán a német autóipar részesedése az utóbbi öt évben 6 %-ot esett a földrészen, jelenleg 22 %.

A nyertesek közé tartozik Oroszország, Törökország, Szlovákia és Románia. De nagy növekedési potenciált mutat Lengyelország is. Emellett egyre jelentősebb beszállítóként Szerbia, Észak-Macedónia, valamint Marokkó. A folyamat megy tovább, tavaly a német iparág 10 legjelentősebb háttércége jelentette be, hogy bezárja ottani érdekeltségét, illetve máshová szervezi ki a gyártást.

NORMÁLIS ORSZÁG MINISZTERELNÖKE NEM OLYAN, MINT ORBÁN

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2021.05.04.


Péntek reggeli rádióinterjújában arról beszélt Orbán Viktor, hogy nem javasolna internacionalista, globalista szemléletű embert az alapítványi fenntartásúvá váló egyetemek kuratóriumaiba. Az ügy előzménye, hogy a parlament 133 bátor embere, kiegészülve a még náluk is bátrabb Mi Hazánk képviselőivel, valamint a Mindenki Másnál Sokkal Bátrabb Volner János honatyával, megszavazta az egyetemek modellváltásnak nevezett megszállását. Tíz egyetem került ezzel a Fidesz kezére, megbízható, a főnökhöz a végtelenségig lojális káderekkel az intézményeket vető kuratóriumok élén.

Ezt már korábban is tudtuk, de az némiképp újdonság, hogy Orbán Viktornak erről van véleménye. Mert az egyetemek vezetése normális üzemmenetben az intézmények polgáraira – tanáraira, diákjaira – tartozik, a miniszterelnöknek ehhez nincs köze. Normális viszonyokról írtunk, vagyis nem arról, ami ma Magyarországon történik. Magyarország mára olyan hely lett, hogy túlmozgásos miniszterelnöke mindenbe beleszólhat, elmondhatja a véleményét életről, halálról, vakcináról és fociról.

Azért azt jó volna tudni, hogy mit jelent Orbán Viktor olvasatában, hogy valaki globalista szemléletű. Általánosságban persze lehet sejteni, de számunkra fontosabb, hogy a miniszterelnök mit gondol erről. Ha ugyanis Orbán nem szeretné, hogy globalisták is bekerüljenek a kuratóriumokba, akkor tudnunk kell, hogy valójában kiktől óvja ezeket a grémiumokat. Első megközelítésben azt kell gondolnunk, hogy azoktól, akik nem olyanok, mint ő. Vagyis, nem szeretné, ha olyan emberek is ott ülnének az egyetemeket vezető testületekben, akiknek nem tetszik például az ország kiárusítása, eladósítása, a keleti despotákkal, különösen a Kínai Népköztársaság vezetőivel sok jót nem ígérő barátkozás. Orbán nem javasolja, hogy olyanok is labdába rúghassanak, akiknek fáj a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának szétverése, a CEU elüldözése, és hogy ez utóbbi helyét egy kommunista elveket valló kínai egyetem foglalja el...

ANNYUK NAPJA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.05.03.


Vizuális típus vagyok. A Varázshegyet olvasva például határozottan láttam magam előtt Hans Castorpot, éspedig olyannyira, hogy amikor valahol, valamikor találkoztam egy róla készült kis szoborral, csalódottan kellett tudomásul vennem, hogy ez nem ő. Hans Castorp nem ilyen. Ezért olyan kiábrándítóak a regényekből készült filmek, legyenek akármilyen lenyűgözőek is. Ebből a látó tulajdonságomból fakadóan az a kép is előttem van, amikor szintén a Varázshegyben, ott is az ebédlőben a rossz orosz asztalnál egy fiatalember az ételét előre apró darabokra vágta, majd az így előkészített masszát kanállal merte magába gyors ütemben, föl sem nézve, belemerülve, miközben törölgette magáról az izzadságot.

Ahogyan tegnap Németh Szilárd közzé tette a vacsorájáról készült fényképet, egyből a rossz orosz asztal ötlött és ugrott be. Elsősorban azért, mert Thomas Mann ezzel az étkezés, és úgy általában az ember testi, ha úgy tetszik, organikus mivoltát hangsúlyozta a szellemi felett, mint ahogyan az egész regényben is benne van ez a vonulat, a lélek-anyag lét ellentmondásai, amiről majd tanulmányt kellene írni Demeter Szilárd valamelyik folyóiratába. De ez csak móka volt. Mert egyrészt ki írna ezeknek tanulmányt, másrészt mit érdekli ezeket Thomas Mann, akit még József Attila is üdvözölt. Már az is valami internacionalista-globalista összeesküvés volt, de megint elragadott az asszociáció mételye, csapong az ember ide-oda mint egy rossz villamos.

Németh Szilárd képen szereplő vacsorája valami gusztustalan trutyi, nem véletlenül jutott eszembe róla a rossz orosz asztal, amit a Fidesz egyik esze, ez a rezsis megemelt, az úri budoárok fényébe vonta mintegy, hogy chili con carne, amit lapátolni készül törölgetve magáról az izzadságot mint valami regényhős, akinek a testi mivolta győzedelmeskedik a szellemi felett. De ez Szilárdunkat ismerve nem lehetett egy öldöklő küzdelem. Németh Szilárd nem köszöntötte a közösségi téren az anyukáját, ő a vacsoráját ünnepelte, míg az érzelmeiben kifinomult gazdája négy szál tulipánt vitt a szülői házba éltetve édesanyját, aki biztosan tesz vacsorát a kőbányászatban megfáradt urának, amikor az estelente hazatér a munkából...