2019. június 19., szerda

MIND BELEHALUNK, HA PÁR DOLLÁRÉRT KIIRTJÁK AZ ESŐERDŐT - INTERJÚ

INDEX
Szerző: JUHÁSZ EDINA
2019.06.19.


“Amazónia egy külön világ. Ott nincsenek törvények, nincsen rendőrség, nem segít senki ha baj van” - mondja Asensio Rodríguez, a Greenpeace Brazília ügyvezető igazgatója, aki Bolsonaro Brazíliájáról és a környezetvédők által vívott harcról mesélt az Indexnek

Brazíliában mindenfajta nemzetközi tiltakozás és a klímaegyezmények ellenére egyre nagyobb léptékben irtják az Amazonas-menti őserdőt. Tavaly augusztus óta húsz százalékkal nőtt az amazonasi esőerdők irtásának sebessége egy független környezetvédelmi szervezet jelentése szerint. Ennek oka, hogy a januárban hivatalba lépett új brazil államfő Jair Bolsonaro, és környezetvédelmi minisztere nem hisz abban, hogy a klímaváltozás valós probléma, ezért szabad kezet adtak a az esőerdők termőfölddé alakításához és a fakitermeléshez. Sokszor a védett területek és az őslakosok rezervátumai is áldozatul esnek az irtásnak...

Milyen Brazíliában egy környezetvédő munkája?

A legjobb szó erre, hogy veszélyes. Nagyon-nagyon veszélyes. Világelső ország vagyunk az önkéntesek és aktivisták meggyilkolásában, és ezekre szinte sosem derül fény. Amazónia olyan hely, ahol nincsenek törvények, nincsenek bűnüldöző szervek, ott mindenki magára marad. A Greenpeace szerencsésebb helyzetben van, mint a kisebb környezetvédelmi csoportok, mert vannak eszközeink, hogy biztonságban tudjuk az embereinket. De mégis, pont mielőtt elindultam Budapestre, volt egy olyan incidensünk, ahol önkénteseinket vittek el magukat rendőrnek kiadó személyek. Nem tudjuk, kik voltak, és mit akartak, de az hamar kiderült, hogy nem igazi rendőrök. Szerencsére meg tudtuk menteni a munkatársainkat, de sok más szervezet embere nem ennyire szerencsés. Az esőerdőben nincs olyan, hogy kihívom a rendőrséget, vagy segítséget várok, sőt a bűncselekményekre sem derül fény.

SOK CIVIL SZERVEZETNÉL DOLGOZÓ EMBER SZÓ SZERINT AZ ÉLETÉT ADJA AZ ŐSERDŐKÉRT.

Az embereink minden nap költöznek, minden lehetséges biztonsági intézkedést megtesznek. Rengetegen vesznek el az őserdőben, senki nem tudja mi történik velük, ennek ellenére úgy is sokan vállalják az önkéntes munkákat, hogy tudják, hogy állandó életveszélyben vannak...


SZUPERÁLLAMPAPÍRT VENNI BABAVÁRÓ HITELBŐL: AZ ÉVSZÁZAD BEFEKTETÉSE?

PORTFOLIO.HU
Szerző: PALKÓ ISTVÁN
2019.06.19.


Nehéz nem észrevenni, hogy mindössze négy hét eltéréssel kerül piacra az elmúlt évek egyik legjobb állampapírja és legjobb hitelterméke, a szuperállampapír és a babaváró kölcsön. Szinte kiszúrja az ember szemét az a befektetési lehetőség is, amivel ennek a kettőnek a kombinációja csábít. Megnéztük, mekkorát kaszálhatunk attól függően, születik vagy nem születik gyerekünk 5 éven belül. Az eredményt még a gyermekáldás elmaradása esetén is egy kiemelkedő hozamú rendszeres megtakarításhoz hasonlíthatjuk, a gyermek(ek) megszületése esetén pedig extra milliókat lehet zsebre tenni:...

MOST FELEZHETED AZ UTASBIZTOSÍTÁS DÍJÁT - INDUL A SZEZON, NÉHÁNY KATTINTÁSSAL BIZTOSÍTHATJUK A NYARALÁST

AZ ÉN PÉNZEM 
Szerző: Az Én Pénzem
2019.06.19. 


Két perc alatt, mobilapplikáción keresztül is megköthető a Hello Utazó utasbiztosítás, amit egy mozdulattal meghosszabbíthatunk, ha tovább maradnánk külföldön. Most a biztosítás díjának felét újra felhasználhatjuk a következő nyaralásnál. Az applikáció sok hasznos funkcióval is segíti az utazókat. 

Tavaly augusztusban indította útjára a Magyar Posta Biztosító a Hello brand második termékét, a Hello Utazó utasbiztosítást, ami mindössze 2 perc alatt megköthető, online fizethető, és minden további ügyintézés is online végezhető. A termékhez készült egy egyedi fejlesztésű mobil applikáció hello2U néven, ami az utazók számára nyújt kényelmi szolgáltatásokat Android és iOS rendszerű mobiltelefonokra.

A biztosítás most 50 százalékos kármentességi kedvezményt is kínál – mondta Mester Péter, a biztosító marketingvezetője az Azénpénzem.hu-nak. Kármentes utazás esetén a befizetett biztosítási díj felét bónusz formájában visszaigényelheti az utazó. Ezt következő utazásakor felhasználhatja díjcsökkentésre. Ha valaki az elkövetkező egy évben nem utazik, bátran átadhatja kuponját barátjának, családtagjának, hogy kárba ne vesszen. Lehetőség van arra is, hogy az ügyfél akár adományként felajánlja közhasznú szervezet számára.

Az akcióval az utasbiztosítás terjedését ösztönözné a biztosító, hiszen sokan még mindig biztosítás nélkül indulnak útnak – hangsúlyozta Mester Péter. Az arány ugyan valamicskét javult az elmúlt években, de a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adatai szerint még így is csak a külföldre utazók fele gondoskodik a biztonságáról...

TÍZ DOLOG A KANÁRI-SZIGETEKRŐL

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő / Bencito
2019.06.


Az ember azt gondolná, hogy ha 10 dolgot fel kell sorolni a Kanári-szigetekről, akkor azok mind pozitívak lesznek, hiszen mi gondja lehetne az embernek egy ilyen helyen. Azonban mint Bencito listájából is kiderül, azért a kép ennél árnyaltabb. Következzen tehát a Tíz dolog-sorozat friss darabja! (A képeket köszönöm a szerzőnek.)
„Én már majdnem egy éve Fuerteventurán lakom és gondoltam megosztom Veletek a tapasztalataimat, tömören. Öt pozitív, illetve ugyanennyi negatív dolgot sorolnék fel. Megpróbálok az „általános” dolgoktól kicsit eltérőbb képet adni.

A pozitívumok

#1 A csodás partok

Az érzés, hogy pár percnyi utazás után tiszta, homokos, hívogató tenger (vagyis óceán) partokon lehet az ember egyszerűen megfizethetetlen. Egy stresszes munkanap után leugrani csobbani egyet vagy csak napozni garantáltan feledteti a napi bánatokat.

#2 Az emberi adórendszer

A fizetésből összesen 10% vonódik le, ami minden adót tartalmaz. Az ÁFA 7% illetve a jövedéki adó is csekély, emiatt van például, hogy egy doboz cigi 2,5 euro (azaz kevesebb, mint ezer forint). 150 euróig külföldről csomagot behozni adó és áfamentes - ez az EU többi részén csak 22 euróig van így.

#3 A lehetőség, hogy felfedezd a többi Kanári-szigetet

Mivel itteni lakóként 75%-os kedvezménnyel lehet a többi Kanári-szigetre illetve Spanyolország többi részére utazni (hajóval vagy repülővel), így sokszor 3-5 eurós jegyekkel lehet nekiindulni és felfedezni a „spanyol világot”.

#4 A laza, nyugodt élet

Itt a munkaidőn belül és azon túl is evidens a laza hozzáállás és a stressz hiánya. A munka mint szükséges „időtöltés” jelenik meg, ami ahhoz kell, hogy amúgy az ember élvezhesse az életet..


ITT OLVASHATÓ

HOL HAZUGSÁG VAN

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2019.06.14.


Vegyünk egy egészen egyszerű állítást: a kormány 2015–16-ban azt ígérte, hogy 2018-ra hatvanezer bölcsődei férőhely lesz az országban. (kormany.hu) Ez egy szimpla ígéret, még az is elképzelhető, hogy a kormányzat komolyan gondolta. Viszont ehhez képest mostanra a keserves tények azt mutatják, hogy 2019 közepén összesen negyvenhétezer bölcsődei férőhely van Magyarországon. A hazudozás ettől a ponttól kezdődik, majd folytatódik napjainkig: az Emberi Erőforrások Minisztériumának illetékes államtitkára, Novák Katalin nemrégiben azt mondta, sosem ígértek 2018-ra hatvanezer bölcsődei férőhelyet.

Hazugság 2.: Novákot egy sajtótájékoztatón szembesítik a korábbi állítással, nevezetesen az RTL Klub Híradója bemutatta a 2016. januári sajtóközleményt a kormány honlapjáról, ami 2018-ra ígéri a hatvanezer férőhelyet. Sőt, a közlemény szerint Novák Katalin maga, a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár ígérte ezt meg a X. kerületi Fecskefészek Bölcsődében.

Hazugság 3.: Novák Katalin saját korábbi nyilatkozatával szembesülve, a sajtótájékoztatón azt mondta, „célkitűzéseink mindig 2020-ig szólnak, 2020-ig terveztük elérni a hatvanezer bölcsődei férőhelyet”. Azt kideríteni, hogy most akkor a vállalt határidő 2018-ra vagy 2020-ra esik, ebben az országban alighanem reménytelen vállalkozás, különösebb értelme nincs is, mert a tények nálunk egyáltalán nem makacs dolgok. Államtitkártól fölfelé bárki bármit mondhat, egymással szemben álló tényeket is. Mondd már. Hanem ilyen esetekben megtapasztalhatjuk a hazugság egy különös változatát: a rajtakapott nem korrigál, nem elnézést kér, biztosan nem sajnálkozik, ehelyett még nagyobbat hazudik. (Ilyen esetekben legjobb, ha az ember pazarlón hazug.) Orbán Viktor évértékelőjében, amikor már látható volt, hogy a hatvanezres férőhelyszám nem tartható, a félre a számokkal! jegyében azt mondta, 2022-re minden gyerek számára lesz bölcsődei férőhely Magyarországon.

Az ilyen halandzsa azért kiválóan hatásos, mert nem lehet vele kezdeni semmit...


GÁNCSOLJÁK AZOKAT, AKIK KÖZZÉ AKARJÁK TENNI, MEKKORA A SZEGÉNYSÉG MAGYARORSZÁGON

24.HU
Szerző: 24.HU
2019.06.19.


Már pénzért sem adja ki időben a létminiumum számításához szükséges valamennyi adatot a Központi Statisztikai Hivatal a szakszervezeti kutatóknak – írja a Népszava.

A KSH 2015 végén beszüntette a létminiumum-számítást. Indok volt rá, de nem lehet nem észrevenni, az Orbán-kormány az elmúlt kilenc évben igyekezett a szőnyeg alá söpörni a kínos szegénység-kérdést, egyre nehezebbé vált a tisztánlátás. Ebbe a sorba illeszkedik az is, hogy a KSH a hosszú éveken át folyó gyakorlatát hogy, hogy nem pár éve beszüntette. Persze felmérést, adatgyűjtést végez most is a KSH, tehát információkhoz hozzájut a kormány, csak épp nem nagyon akarja azt másokkal megosztani, széles körben nyilvánossá tenni...

CENZÚRÁZNI KEZDTÉK A SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR DOLGOZÓINAK BELSŐ FÓRUMÁT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: RÁDI ANTÓNIA
2019.06.18.


Akkora az elégedetlenség és a káosz az Országos Széchényi Könyvtár dolgozói körében, hogy a vezetés jobbnak látta megszüntetni a szabad véleményközlés belső fórumát. A könyvtár intranetjén ezentúl csak az OSZK nemzetközi és kulturális kapcsolatok osztálya posztolhat.
Főigazgatói utasításban rendelkezett Tüske László főigazgató arról a múlt héten, hogy „az Országos Széchényi Könyvtár hivatalos belső kommunikációs tevékenységének ellenőrzése és végrehajtása 2019. június 14. napjától a Nemzetközi és Kulturális Kapcsolatok Osztályának (NKO) feladata.”

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy „az intézmény működésével kapcsolatos hivatalos híreket, tájékoztatásokat, utasításokat kizárólag az NKO felelős munkatársai közölhetnek, illetve oszthatnak meg a belső honlap felületén is”. Sőt, azok a „szervezeti egységek”, amelyeknek mégis volna az egész intézményt érintő közlendője, el kell, hogy küldje az NKO-nak „a közzétételre elegendő időt hagyva”.

„Túl sok volt az elkeseredett bejegyzés és a kormányfika, bár az utóbbi inkább kommentben” – ezt már az OSZK életére rálátó forrásunk fűzte hozzá

Való igaz, a könyvtár intranetje – nagyrészt művelt, kritikus értelmiségi felhasználók lévén – egyfajta online Hyde Park Corner-ként üzemelt mindeddig: amennyire ráláthattunk egyik-másik beszélgetésre, a stílus maradéktalanul tiszteletteljes volt, de szabad. Ennek informátorunk szerint befellegzett, bár a kommentelést tudomásunk szerint egyelőre nem cenzúrázza a vezetés.

Az OSZK gondjairól hónapok óta rendszeresen írunk, a lényeg, hogy nagyon úgy fest, a kormányzat kivérezteti a nemzeti közgyűjteményt, méghozzá aligha függetlenül a felbecsülhetetlen értékű budai várbeli ingatlanjuktól...

"NEM SZEGTEM MEG A SZAVAM" - INTERJÚ KARÁCSONY GERGELLYEL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: NAGY B. GYÖRGY, ZOLTAI ÁKOS
2019.06.19.


Nem fogja büntetni a Fidesz Budapestet, ha ellenzéki főpolgármester lesz, de az én programom olyan javaslatokból áll, amiket a mostani szűk mozgástérben is meg lehet valósítani - mondja Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd-Szolidaritás jelöltje.

Azt mondta, ha megnyeri az előválasztást, 12 óra alatt mindent elrendez. Mit csinál fél nap alatt? 

Úgy kezdődik, hogy felhívom a pártok vezetőit, és úgy végződik, hogy feláll egy összellenzéki kampánycsapat. Nincs több idő a pártok közötti beszélgetésekre, huzakodásra, el kell kezdeni megvalósítani azt a kampánystratégiát, amivel nyerni lehet; ez egyébként 99 százalékban készen van. 

Erős arány a 99 százalék, de az előválasztás finise még hátravan. 

Más menetrendre készültem. Arra találtuk ki az előválasztást, hogy az első fordulója megteremtse a baloldali egységet, a második pedig létrehozza a teljes ellenzéki összefogást. Most viszont visszamentünk a nulladik kilométerkőhöz: kialakult egyfajta bizalmi válság, vagyis a baloldali egység véglegesítésével is van munka. De mivel az elmúlt hónapokban is az együttműködésen dolgoztam, ezen a néhány napon már nem fog múlni. 

Ha már bizalomvesztésről beszél: sokan azt mondják, hiteltelen, amikor számon kéri Gyurcsány Ferencen, hogy kifarolt ön mögül, hiszen amikor érdekei úgy diktálták, a 2018-as választási kampányban végül nem az Együtt és a Párbeszéd közös miniszterelnök-jelöltje lett, hanem az MSZP-é és a Párbeszédé.

Én nem kértem számon senkit. Másrészt nyugodtan mondhatom: én nem szegtem meg a szavam. Ha már ideidézzük az ellenzék összes nyomorát, akkor hadd emlékeztessek mindenkit: úgy vállaltam volna, hogy az Együtt miniszterelnök-jelöltje legyek, ha a párt hajlandó lett volna a többi demokratikus ellenzéki párttal közös listán indulni. Nem tette. Amivel ártott magának és az országnak is. 

Megbánta, hogy például a DK-val kötött megállapodása miatt nem jutott ki Brüsszelbe az ön párttársa, Jávor Benedek? 

Nem volt olyan megállapodás, ami ezt megakadályozta volna. EP-listavezető egyébként sem lettem volna, az már rég lekerült a napirendről. És lehetett volna nélkülem is jobb kampányt csinálni, de ez most nem az az időszak, amikor a sebeinket kell nyalogatni: előre kell nézni. A DK elsősorban nem az EP-kampányra vonatkozó megállapodásból lépett ki, hanem abból, hogy az első forduló után közös jelölttel vágunk neki a másodiknak is. 

Van arra garancia, hogy amennyiben a DK-jelöltje győz, nem nyílnak fel a kerületi alkuk? 

Erre a kérdésre nem nekem kell válaszolni. Én magamért tudok felelősséget vállalni. Ha én vagyok a jelölt, akkor az összes kerületben kitesszük a pontot a megállapodások végére, és kialakítjuk az összes párt erőforrását egyetlen cél szolgálatába állító működési módot, ahol az összes főpolgármester- és polgármesterjelölt, képviselőjelölt, választókerületi elnök együtt dolgozik, és elviszi azt a 400 ezer embert szavazni, aki le tudja Tarlós Istvánt és a többi fideszes helytartót váltani...

A 2020-AS KÖLTSÉGVETÉS TARTÁSÁHOZ SOKAKNAK KELLENE SOKAT, ÉS FŐLEG HATÉKONYAN DOLGOZNI

G7
Szerző: BOD PÉTER ÁKOS
2019.06.18.


Ehelyütt volt már alkalmam írni a hivatalos magyar gazdaságpolitika optimizmusáról. A frissített magyar konvergencia-program adatait átnézve láthattuk, hogy a kincstári optimizmus töretlen: a program szerint a magyar gazdaság mérsékelt infláció és egyéb rendben lévő egyensúlyi mutatók mellett továbbra is évi négy százalék körüli növekedést produkál, ameddig csak a szem ellát.

Azóta közzétették a jövő évi költségvetés és a 2020-as adók tervezetét, így elvileg az is tisztábban áll előttünk, hogy miként következik be mindez, vagy ha mégsem alakul minden a legkedvezőbben, akkor mire készül a kormány.

A jövő évi állami költségvetést arra a feltételezésre építették, hogy a gazdasági növekedés (GDP) továbbra is négy százalékos lesz, a fogyasztói árak szerény (2,8 százalékos) növekedése mellett, a folyó fizetési mérleg a korábbi nagyarányú többlet helyett némi hiányba fordul (mínusz 0,7 milliárd euró), a nemzetgazdasági beruházási ráta a korábbi mérsékelt szintről tovább nő, meghaladja a GDP 27 százalékát. A külső viszonyokra vonatkozó feltételek között a nyersolaj árának stagnálása található, a pénzügyi viszonyokat illető technikai feltételek egyike a jegybanki alapkamat némi emelkedése (0,7 százalékról 1,1-re). Az érdekesebb feltételezések közé sorolható a munkatermelékenység további nagyarányú növekedése: évi 2,7 százalék.

Reális-e mindez? Ha a 2019-es esztendő elejének magyar adatait nézzük, találni indokot a szép makrogazdasági számokra, hiszen szokatlanul erős lett a bázisév (2018), és erősen indult 2019, egyebek között az építőipar sosem látott teljesítménynövekedése miatt. A kételyek azonban itt kezdődnek. Tartható-e akár hozzávetőlegesen az építési, beruházási hullám még valameddig? Sőt egyáltalán mekkora is valójában ebben az ágazatban a volumennövekedés most? Akinek bármi köze van az építőiparhoz, érzékeli a vállalási árak gyors emelkedését, a határidők csúszását. Vajon a tavalyi évet hatalmas mértékben meghaladó idei számlázott teljesítésből mennyi a volumen növekedése, és mennyi az áraké?

Egyébként is, hihető-e, hogy ilyen bérköltség-növekedés mellett nem gyorsul az infláció? A 2020-as költségvetési terv valamelyest reagál az ügyre, mert a tervezett fogyasztói árindex (2,7%) fölé állítja be a GDP-deflátort, azaz a bruttó hazai termék árindexét, 3,2 százalékkal. Eszerint a fogyasztási cikkeken kívüli körben (így a beruházás, kivitel terén) nagyobb lesz az árnövekedés, illetve megfordítva: a lakossági fogyasztás a gazdaság egészéhez képest kisebb mértékben drágul. Ez elvileg akkor lehetséges, ha egyfelől a lakosság fogyasztásra szánható jövedelme nem nő nagymértékben, és így az árverseny éleződik, ami féken tartja az árakat, valamint ha a fogyasztást terhelő adók mérséklődnek.

Ez átvezet az adótörvények ügyéhez. 2020-ra nincs előirányozva lényegi, szerkezeti adóváltozás – ez jó. Már hosszú idő óta zajlik az adókkal való gazdaságpolitizálás, sőt napi politizálás. Még emlékszünk a politikai felindulásból elkövetett adók bevezetésére, amit a megelőző kormányzat alatt kifizetett arcátlanul nagyarányú végkielégítések konfiskálására találtak ki 2010-ben, vagy legújabban a menekültek ügyét támogató szervezetek megbüntetésére. Adóval akartak versenyképességet növelni (társasági adó, személyi jövedelemadó), életmódon javítani (chips-adó), ágazati gondokat enyhíteni (sertéshús áfája). Most csak a szálláshelyek áfájának a változtatása (18 %-ról 5-re) számít jelentősebb kiigazításnak.

Mégis figyelemre méltó, hogy a kormányzati dokumentumok a központi költségvetés kiadásainak 5,8 százalékos nominális növelését irányozzák elő 2020-ra, ami – bárhogyan vesszük a valószínű inflációt – érezhető reálértékbeli emelkedést jelent. Ehhez a kiadási lendülethez kell szabni szükségszerűen az állami bevételeket, azaz a társadalom felől nézve az elvonások mértékét.

Nos, a lakossági befizetések 11 százalékkal nőnek, és ami igen figyelemre méltó, az áfabevétel 16 százalékos növekedése áll a tervekben.

Az adókulcs emelése nélkül komoly fehéredés kellene hozzá, aminek realitását nehéz megítélni. Ám egy megjegyzés idetartozik: ha és amennyiben ilyen nagy arányban javulna a forgalmi adók beszedési hatásfoka, és ezzel fehéredne a gazdaság, akkor annyival kevesebb (most még árnyékban rejtőző) jövedelem maradna a lakosságnál, cégeknél. Kétszer viszont hiba lenne elkönyvelni a kifehérített jövedelmet, mert amit elvesz (joggal) a fiskus, azzal már nem lehet számolni a társadalom megmaradt és elkölthető vagy megtakarítható jövedelmei között.

Ahol még komolyabb kételyünk van, az a munkatermelékenység...

KLÍMAVÁLTOZÁS: HOGYAN JUTOTTUNK IDE, ÉS MERRE MEHETÜNK TOVÁBB?

MÉRCE
Szerző: FORDULAT
2019.06.18.


Rengeteg elemzés, cikk és előadás szól mostanában a klímaváltozásról és ezek általában nagyon hasonló koreográfiát követnek: először ránk zúdítanak néhány horrorisztikus adatot arról, hogy pontosan milyen jelei vannak a klímaválságnak (sorra megdőlő meleg- és hidegrekordok, példátlan ütemben pusztuló állatfajok stb.); aztán felvázolnak néhány ennél is rémisztőbb jóslatot arról, hogy a társadalmi összeomlás és az egyéni szenvedés pontosan milyen formái várhatók az ökológiai katasztrófa után; végül pedig kapunk néhány bátorító szót, ami csak tetézi a szorongásunkat, ugyanis a tanácsok általában aránytalanul általánosak és semmitmondók a probléma méretéhez képest.

Az alábbiakban igyekszünk nem ezt a koreográfiát követni. Először is átugorjuk azt a részt, amely a közönség halálra rémítését szolgálja, mert ezt megtették már sokan korábban, és azt gondoljuk, hogy a közönségünk nagy része tökéletesen tisztában van azzal, hogy nagyon nagy a baj. Szóval ahelyett, hogy ezt ragoznánk, inkább arról lesz szó, hogy pontosan hogyan is jutottunk idáig. Ennek a kérdésnek az árnyalt átgondolása ugyanis a klímaváltozás legtöbb elemzéséből hiányzik: sok szó esik arról, hogy mi történik, de hogy miért is történik mindez, az már kevésbé nyilvánvaló.

Ez már csak azért is problémás, mert az ökológiai válság okainak alapos megértése nélkül arra sem fogunk érdemi választ kapni, hogy mégis mit kell csinálnunk egy fenntartható alternatíva kiépítéséért.

A legelterjedtebb magyarázat a klímaváltozás okairól az, hogy ezeket a riasztó folyamatokat az emberi tevékenység okozza. Ezért terjedt el az antropocénfogalma, amely azt jelzi, hogy egy olyan földtörténeti korba léptünk, amelyben az ember geológiai tényezővé lépett elő. Ezzel nehéz is lenne vitatkozni: az olyan környezetterhelő technológiák és rendszerek, mint a fosszilis tüzelőanyagok, az ipari mezőgazdaság és a repülés mind emberi találmányok.

Azonban több komoly probléma is van ezzel a magyarázattal: egyrészt az, hogy a kérdést úgymond renaturalizálja. Tehát egyfelől a klímaszkeptikusokkal szemben azt állítja, hogy az utóbbi évtizedekben tapasztalható környezeti anomáliák nem természeti jelenségek, hanem emberi cselekedetek eredményei – másfelől viszont az antropocén-diskurzus úgy beszél a környezetrombolásról, mint ami kvázi bele van kódolva az emberi természetbe. Vagy ahogy Andreas Malm és Alf Hornborg fogalmaznak: „az antropocén a természetet az emberi természetre cseréli” – és ezzel egyfajta eleve elrendelt bukástörténetet ír le, amelyből nem igazán következik cselekvés.

Ha „az Ember”, vagy az emberiség általában ilyen, akkor milyen reális lehetőségeink vannak a belenyugváson kívül?

De nem csak emiatt problémás ez a megközelítés, hanem azért is, mert túlságosan általánosít és ezért képtelen rámutatni a probléma valódi okaira...

1989: AMIKOR EGY MOSÓGÉPÉRT HÁROM HÓNAPIG KELLETT DOLGOZNI - MOST ÉLÜNK JOBBAN, VAGY HARMINC ÉVE? AZ ÁRAK ALAPJÁN VÁLASZOLJUK MEG A KÉRDÉST

HVG ONLINE
Szerző: GYÜKERI MERCÉDESZ
2019.06.19.


1989-ben, a rendszerváltás évében Budapesten 34,5 fokra szökött fel a legmelegebb nyári napon a hőmérő higanyszála, 11 980 autóbusz és 3 millió férfinadrág készült az országban, a személyi sérüléssel járó villamos- és trolibalesetek száma pedig 64 volt.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján arra vállalkoztunk, hogy megpróbáljuk megválaszolni, a mostanihoz képest milyen volt az élet abban az évben, amikor még nem zártak be tömegével a gyárak, ám aki dolgozott, nem számíthatott igazán magas bérre. Abban az évben, amikor már szabadon lehetett utazni a világútlevéllel, de Nyugat-Európa legtöbb országába még vízum kellett, és valutát sem lehetett korlátlanul vásárolni, Ausztriából azonban már tömegével hozták be a családok a hűtőládát és a videomagnót.

Sorozatunk első részében azt nézzük meg, a hazai üzletekben hogyan alakult a fogyasztás, mire tellett egy átlagos fizetésből, mennyit kellett dolgozni azért, ha egy komolyabb gépbe akart beruházni valaki.

Az 1989-es adatokat a legfrissebb jelenleg elérhető számokkal vetettük össze, ezeknek a java része a 2018-as átlag vagy a 2017-es összesítés eredménye...

ITT OLVASHATÓ

BÁRKIT KIREKESZTENI A MINŐSÉGI EMBERI ÉLETBŐL, A LEGOCSMÁNYABB IDŐKET ÉS URALKODÓKAT IDÉZI

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2019.06.18.


Ízléstelenségből már annyi van ebben az országban, hogy jutna a Tisza, a Duna, a Sajó és a Bodrog elrekesztésére. A vele járó pökhendiségből pedig az Amazonast is körül lehetne keríteni. Jellemző a kétharmados parlamenti bagázsra, hogy az ország miniszterelnöke sumákol, és egyszerűen nem válaszol képviselői kérdésre. Hirtelen megkukul, és párttársai kimossák hamar-hamar. Amikor Szabó Tímea PM-es képviselő – teljesen jogosan – számon kérte Orbánt a Hableány tragédia kapcsán arról: miért falaz a lányának, Ráhelnek és Rogán Antalnak, akik anyagilag közvetlenül érdekeltek a túlzsúfolt dunai hajózásban, így felelősek 28 ember haláláért. Miért maszatolnak el bűnjeleket; miért tűnt el a Viking kapitányának telefonjáról több adat; miért festették át és engedték el az országból a nagy hajót? Miért van szabadlábon a kapitány?

…akkor most hirtelen gyászolják a 28 elhunyt dél-koreai turistát. Eddig olyan nagyon nem jutott eszükbe. Szegény Orbán annyira zokon vette, hogy neki kérdésekre kellene válaszolnia, hogy inkább könnyfakasztóan annyit mondott.

Harminc éve teljesítek szolgálatot itt, a magyar Országgyűlésben, de ennél ízléstelenebb hozzászólást még egyszer sem hallottam.”

Hallgat. Pedig néhány Mátyás király-kódex megtelne abból, amit ezek művelnek a parlamentáris demokrácia jegyében kilenc éve.

Ez nem más, mint bűnpártolás! 28 ember meghalt, és ha nem szigorítják a szabályozást, újabb tragédiák lesznek. De úgy tűnik, hogy nem csak én vagyok “ízléstelen”, hanem a koreai kormány és az áldozatok hozzátartozói is, akik szintén joggal követelik a felelősségre vonást. De itt nincs vége részemről, fognak ők még a vádlottak padján állni!” – írja Facebook posztjában Szabó Tímea.

Tudják mi a legnagyobb bűne Orbánnak és bandájának? Amikor politikai pályára adták a fejüket, akkor még csak a farzsebükből lógott ki a bankó a nyeles fésűvel együtt. Mára összeharácsolták az emberek pénzét, és csak maguknak teremtettek élhető, sőt luxus világot. Csak nekik hízik naponta a magyar, osztrák, svájci bankszámlájuk, miközben hazug kioktatással élik a megcsúfolt parlamentarizmust. Magyarországból pénzdiktatúrát csináltak, úgy működik: nálunk a vagyon, mi vagyunk az urak, nektek kötelességetek kiszolgálni bennünket, különben még annyit sem kaptok, amennyitek van. Mindenki fogja be a kereplőjét, különösen azok, akik nem imádják feltétel nélkül az urat. A többiekkel, a drága csókosokkal, ráérek még elszámolni. Bennük még van annyi szufla, hogy kipucolják a fekete lakkcipőmet. Borravalóért.

Tulajdonképpen Magyarországon egypártrendszer van – a Semjén-csoport nem párt, csak istentelenül kifordult, dörgölőző alakulat a hatalomért. Az emberek csak biodíszletek, akiket ki lehet fosztani. Itt élünk majd’ tízmillióan, és hagyjuk magunkat az életünkkel játszani kicsorbult agyú pribékeknek. Ez a kisebbség teremti meg számunkra a vegetálás tudományát a 21. században...

KUSS, MI ÍGY TERVEZÜNK VASUTAT!

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.06.19.


Kisvasútban már jók vagyunk, a nagyhoz még fel kell nőnünk. De nincs baj, megoldjuk ezt is, senkinek ne legyenek kétségei, hogy az a vonat, amelyik ma még nem fér át az alagút alatt, jövőre vígan zakatol majd, mintha soha nem is lett volna vele semmiféle probléma. Látjuk már az alagutat a fény végén.

Arról van szó, hogy kiderült: a MÁV kötelékébe jövőre érkező Stadler KISS motorvonatok 31 centivel magasabbak, mint az eddig használt FLIRT-ök. Önmagában ez még nem volna baj, az már inkább problémás, hogy a Kelenföldi pályaudvar és a Déli pályaudvar között ősidők óta meghúzódó alagút alacsonyabb, mint az említett szerelvények.

Azt hihetnénk, hogy ez egy tervezési anomália, magyarul, botrány, fejek hullnak a porba, de legalábbis sűrű feddésekről hallunk majd, ám szerencsére a MÁV-nál minden másképp van. Ott nincs kapkodás, pánik meg még annyira sem. Mindenki teszi a dolgát, és a projekt végeztével felveszi majd a jól megérdemelt jutalmát...

BOLDOG SEMMILYENSÉGBEN ÉLNI – MENGELE MAGYAR KÁPÓJA ÉS A BŰNTUDAT

168 ÓRA ONLINE
Szerző: PUNGOR ANDRÁS
2019.06.19.


Negyven gyereket hozott haza Auschwitzból Spiegel Ernő, Mengele Zwillingsvatere, az ikerfiúk kápója. Az ő történetét dolgozta fel Gyurkovics Tamás legújabb regényében. Spiegelt élete nagy részében bűntudat gyötörte, hallgatott a múltjáról. Gyurkovics Tamás azt mondja, számára az volt a fontos, hogy megértse, az általa jónak tartott Spiegel Ernő miért tartotta magát bűnösnek. A bűntudata nem pusztán a traumából fakadt, hanem abból a kérdésből, amit nap mint nap feltett magának: mit és meddig szentesít a túlélés parancsa?

A Migrén – Egy bűntudat története című új regénye Spiegel Ernő történetét dolgozza fel. Könyvbeli nevén Spielmann Ernőt Mengele választotta ki arra, hogy Auschwitzban az ikerfiúk „kápója”, azaz Zwillingsvater legyen. Korábban azt mondta, előző, a hírhedt náci orvosról szóló regénye felháborodásból és nemtudásból fogant. A Migrén miből?

– Abból a dilemmából, ami a bűnnel és a megmaradás érdekében hozott döntésekkel kapcsolatos. Spiegel Ernő történetével akkor találkoztam, amikor a Mengele bőröndje című regényemhez gyűjtöttem anyagot: ekkor szembesültem azzal, hogy mi, magyarok milyen keveset tudunk erről a kivételes történetről. Nevezetesen arról, hogy egy honfitársunk negyven ikerfiút kísért haza Auschwitz-Birkenauból. Az előző könyvem után kialakult egyfajta párbeszéd az olvasókkal, így sok mindent megtudtam róla is. A döntő momentum azonban az volt, amikor rábukkantam Yoav Heller PhD-dolgozatára, amelyet egy londoni egyetemnek írt. Ez világossá tette számomra, hogy Spiegel háború utáni élete talán még az előbb említett drámai hazaútnál is izgalmasabb.

Családjával Izraelben élt, és hallgatott mindarról, ami vele történt. Mi volt ebben különleges?

– Mengele bűnös volt, de bűntudat nélkül élt. Spiegel viszont ártatlan volt, és egész életében bűntudat gyötörte...

SZABAD SZEMMEL – ORBÁN ELTÉVEDT AZ EURÓPAI RENGETEGBEN – A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.06.19.



Die Zeit 

Európa hallgat, miközben Orbán Viktor újabb húzása a magyar tudományt fenyegeti. Egészen pontosan rá akarja tenni a kezét az MTA-ra. Szeptember 1-vel elvenné annak autonómiáját. Az még csak hagyján, hogy a 15 kutató intézet, a hozzá tartozó 5 ezer munkatárssal és vagyontárgyakkal együtt egy olyan testület irányítása alá kerülne, amelynek tagjait többségükben a miniszterelnök nevezi ki, de onnantól kezdve a hatalom befolyásolni tudná a tudományos munkát. Nemrégiben a CEU is megtapasztalta az állam erejét, így most Bécsbe települ át. Az Akadémia esetében a filézés még tovább megy: Orbán a saját országából száműzi a gondolatszabadságot. Nem lehet nem meghallani a Magyarországról érkező segélykiáltásokat, ám a földrész füldugót visel. A kormányfők ki nem nyitják a szájukat. Lehet, hogy a kontinens már régen hozzászokott: egyik tagállamában nincsen szabadság?

A lap lehozza azt a nyílt levelet, amelyet Kőszeg Ferenc intézett az EU vezetőihez, valamint azt a segélykérést is, amelyet csaknem 1400 magyar kutató küldött Manfred Webernek, miután a kormány fellépése nyomán drámai változás előtt áll a magyar tudományos élet. Az egykori ellenzéki, a Helsinki Bizottság alapító elnöke azt hangsúlyozza, hogy az 56-os Intézet bedarálásával elesik az egyik utolsó bástya, amelynek volt bátorsága szembenézni a történelemmel. Mostantól kezdve azonban senki sem kérdőjelezheti meg azt a történelmi narratívát, amit a hatalom saját érdekében követ. A lépés pontosan beleillik Orbán Viktornak abba a törekvésébe, hogy a társadalomtudományok területén felszámoljon minden függetlenül gondolkodó intézményt, illetve ellenőrzése alá vonja azokat. Kezdve az egyetemektől, a CEU-n át egészen az MTA-ig. Kőszeg Ferenc felszólítja Tuskot, Junckert és Webert, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt és hiúsítsák meg, hogy Magyarország tovább haladjon a diktatúra felé. Mert hogy hová vezet a folyamatos engedmények politikája, arra emlékezhetünk a 38-as Müncheni döntés kapcsán. Az állásfoglalás kiemeli: a Fidesz 13 EP-képviselője nem lehet annyira fontos, hogy azért a Néppárt figyelmen kívül hagyja soraiban a demokrácia ellenségeit. Orbánnak és hazug, illetve demagóg pártjának, amely illúziókba és régmúlt időkbe kapaszkodik, át kell lépnie a Salvini-féle szélsőjobbhoz. Ott van a helyük.

Orbán Viktor eltévedt az európai rengetegben, noha Magyarországon nagy győzelmet aratott az EP-választáson. Így látja a helyzetet Jarábik Balázs, a Carnegie Alapítvány kutatója, valamint Bartha Dániel, a Budapesten működő Euroatlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány igazgatója. Mint rámutatnak, a miniszterelnök nem ünnepli az eredményt, mert nem tudta még inkább jobbra tolni a Néppártot. A populisták aligha alkotnak blokkoló kisebbséget Strasbourgban. Részéről csak vágyálom volt az egész, a kezdetektől fogva. Azon kívül az általa bevetett illiberális retorika és kulturális háború idehaza is felhozta a liberálisokat. Az unión belül pedig a polgárokat jobban aggasztja a klímaváltozás és a populizmus, mint a migráció. Orbán az EU-ban is azt a stratégiát igyekszik alkalmazni, hogy a középjobbot teszi meg a politikai főáram vezető erejének, azon belül pedig a Fidesz dominál. Csakhogy Európában ennek nem kedvez a gazdasági helyzet. Nyugaton figyelmen kívül hagyják, hogy a mai magyar állapotok a hiányos rendszerváltásból és a világméretű pénzügyi válságból következnek, ideértve azt, hogy az ország immár nem demokrácia. Hogy a kormányfő központosít és mostanában a tudományos szabadságot támadja, továbbá ellenőrzése alá vonja a sajtót, az túlkompenzálás. De ez mára a budapesti döntések megalapozottságát fenyegeti. Ugyanakkor nem szabad egybemosni Orbán uralmát és a kifejlett tekintélyuralmi rendszert. A kormányzati sajtó messze nem hatékony. A közvélemény nemrégiben a Salvini-jelentés, valamint a rabszolga törvény kapcsán is szembefordult a hatalommal. Emiatt utóbbi még inkább védekező álláspontot vesz fel. Az ellenék javarészt arra összpontosít, hogy egymástól vegyen el minél több teret, illetve mozgósítsa az uniót a kormány elleni harcra, ám nem kínál víziót. A sikerhez új arcokra van szüksége. Viszont a gazdaságban továbbra is liberális, pedig olyan feladatok várnak rá, mint a szegénység és az újraelosztás. Emiatt Orbánnak jókora mozgástere maradt. Európában ezzel szemben tovább szűkültek a lehetőségei. Jövője az EPP-vel folyó tárgyalásoktól függ, de valószínűleg maradni fog...

MUTÁNS FASIZMUS ELLEN ÚJ MÓDSZEREK KELLENEK – UNGVÁRY RUDOLF AZ ORBÁN-REZSIMRŐL

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Szerző: KLUBRÁDIÓ / SZÉNÁSI SÁNDOR
2019.06.18.


Sűrű, elítélő jelzőkkel teletűzdelt leírását adta az Orbán-rezsimnek, valamint a szélsőjobboldali uralomra érzéketlen magyar társadalmi többséget is elemezte Ungváry Rudolf író. A Reggeli személy vendége szerint a magyar rendszer a fasiszta és náci uralmi formák mai körülményekhez sikeresen alkalmazkodó mutációja, amely képes becsapni a társadalom immunrendszerét, és lehet, hogy ezt még nagyon hosszú ideig meg tudja tenni. Ha tehát valaki fel akarja venni ellene a küzdelmet, félre kell tennie az eddigi eszköztárat, különben Budapesten sem győzhető le a kormányzat. Más tekintetben a demokraták minden reménye abban lehet, hogy a rezsim nem ismeri fel terjeszkedésének határait, és önmagára nézve végzetes hibákat követ el – véli az író.

Mostanra a történelemhamisítás különösen magas fokára jutott a kormány, amely már '56 emlékét és a rendszerváltás konkrét tényeit írja át. A propagandisztikus ferdítés egyik erős példája az 1989-ről szóló, Terror Háza Múzeum előtti utcakiállítás, amely párját ritkítóan arcátlan, és pofátlanul torzítja a tényeket – mondta a Klubrádióban Ungváry Rudolf író, újságíró.

A Nagy Imre újratemetésének harmincadik évfordulójára szervezett idei ünnepségek arra voltak kihegyezve – ami aztán néhány év múlva várhatóan a végleges narratívává formálódik –, hogy a rendszerváltozás idején „Orbán Viktor fújta a passzát szelet”. Ennek következtében föl sem vetődött akár Göncz Árpád, vagy más olyan személy neve, aki a rendszerváltási folyamatban alapvető szerepet játszott – Ungváry Rudolf ezzel magyarázta a Szabadságkoncert nevű ingyenes kormányrendezvény előtt a Hősök terére szervezett civil tiltakozó demonstrációt.

Alantas, felülmúlja a kommunistákat és fasisztákat is

Az író szerint a történelemhamisítás menete egy eszmerendszer és szélsőjobboldali rezsim kifejlődésével párhuzamosan zajlik. Az ugyanis, ami Magyarországon mostanra megszületett, tulajdonképpen a demokrácia elleni lázadás egy szélsőjobboldali formája. Ez azonban teljesen spontán, öntudatlanul fogalmazódott meg azok részéről, akik hordozták már akkor, és hordozzák ma is, ráadásul egészen aljas, alantas módon.

Az embernek nem véletlenül van az az érzése, hogy az, ami mára kialakult, aljasságában felülmúlja a kommunista és az 1945 előtti nyílt fasiszta rendszert is – tette hozzá...