2019. április 25., csütörtök

MÉG A FIDESZESEK IS ÚGY HISZIK, ELLOPJÁK AZ EU-S PÉNZEKET ITTHON

HVG ONLINE
Szerző: TÓTH RICHÁRD
2019.04.25.



A 15 éves EU-s tagság legnagyobb előnyének a Magyarországra érkező temérdek pénzt tartjuk, de úgy hisszük, a pénzeket ellopják. Az unió legnagyobb hátránya pedig a migráció – feleltük. Mindenre kiterjedő kutatást készített a Policy Solutions, amit a hvg.hu ismertet.

15 év után – Az Európai Unió és a magyar társadalom címmel jelentett meg tanulmányt a Policy Solutions (PS) a nagy múltú németországi politikai alapítvánnyal, a Friedrich-Ebert-Stiftunggal közösen. A kutatás célja, hogy kiderüljön, milyen okok húzódnak meg a mögött, hogy ennyire stabilan magas az uniós tagság támogatottsága. A PS bemutatja, mit jelent az Európai Unió a magyarok számára, milyen jellemzőket kötnek hozzá, illetve milyen az EU általános megítélése hazánkban.

A Bíró-Nagy András és Laki Gergely által jegyzett kutatásból az is kiderül, miként értéli a magyar társadalom az EU-ban eltöltött 15 évet, mit tartanak Magyarország uniós tagsága legfőbb előnyeinek és legnagyobb hátrányainak. De szóba kerülnek az aktuális problémák is, hogy miként vélekedik a magyar társadalom az EU szerepéről a migrációs válságban és a magyar demokráciával kapcsolatos vitákban, mennyire tartják kívánatosnak a magyarok az euró bevezetését, a minimálbér közös uniós szabályozását, vagy azt, hogy az uniós támogatások felhasználását szigorúbban ellenőrizzék az EU-s intézmények.

Az elemzés megalapozásához a PS márciusban közvélemény-kutatást végzett, amelyben a Závecz Research volt a partnerük. A személyes megkérdezéssel készült felmérés során elért 1000 fő életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálta...


...Kiderült a kutatásból az is, hogy:

- A magyarok többsége bevezetné az eurót hazánkban, amennyiben Magyarország teljesíti az eurózónához való csatlakozás feltételeit. A megkérdezettek több mint fele, 57 százalék egyetért a közös pénznem bevezetésének szükségességével, míg egyharmadnyian viszont akkor is kitartanának a nemzeti valuta mellett, ha Magyarország mindegyik belépési feltételnek megfelelne.
- Jóval szigorúbb fellépést várna el az Európai Uniótól a magyar társadalom az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatban: a megkérdezettek közel négyötöde (79%) elégedetlen az EU korrupció elleni fellépésével, míg alig 15 százaléknyian gondolják úgy, hogy a jelenlegi uniós szabályozás és annak betartása megfelel az elvárásoknak.
- A magyarok túlnyomó többsége szerint hazánknak csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez. A megkérdezettek 76 százaléka szerint Magyarországnak helye van a 2017-ben alapított uniós intézményben, 16 százaléknyian viszont kitartanak amellett, hogy költségvetési ügyekben kizárólag a nemzeti ügyészség nyomozhasson.
- A magyar társadalom döntő többsége pozitívan fogadná az egységes szabályok alapján meghatározott európai minimálbér bevezetését. A megkérdezettek 77 százaléka támogatná a javaslatot, míg mindössze 16 százalék hagyná meg nemzeti hatáskörben a minimálbér szabályozását...

A NEMZETI TRIANONGÖDÖR MARGÓJÁRA

VÁROSI KURÍR
Szerző: KONOK PÉTER
2019.04.25.


Mikor elkezdték felülről visszabontani az országot, mert túl sok napsütés éri a tetejét, még nem volt világos, hogy meddig is tart a nagy visszabontás, az egyrelejjebb-egyremélyebb kampány.

A Kékestető leborotválásakor, ahol az ünnepélyes első kapavágások történtek, még tiltakoztak a környezetvédők,

a természetjárók, valamint – tévedésből – a kiskundorozsmai női sakkegylet igazolt versenyzői, petíciókat írtak jeles értelmiségiek, humán- és természettudósok, sőt a Magyar Tudományos Akadémia Hegy- és Vízrajzi Osztályának portása, Ede bácsi is nagyon mérges lett, és csúnyán káromkodott. A budapesti utcákon hangos fiatalok vonultak, és azt kiabálták,

Fel a hegyekkel, le a kormánnyal!”.

Ám a Kékestető lebontása a tervek szerint haladt

A közmédia közölte, hogy

„fel kell számolni a vertikális különbségeket, és horizontálisan kiterjeszteni a nemzetet”,

a Vertikalizálásért Felelős Helyettes Kormánybiztos Helyettese kifejtette a Petőfi-tervet („Mit Nekem, Te Zordon!!!” – hirdették az óriásplakátok), amelynek vezetésére felkért egy neves esztétát. A neves esztéta homlokát ráncolva (ez afféle védjegye volt, ami elismertté tette őt mind a mérsékelten baloldali, mind a mérsékelten jobboldali körökben) rámutatott, hogy alapvetően síkvidéki kultúrájú nép vagyunk, a múzeumoknak pedig sík alapokra van szükségük, márpedig új múzeumok kellenek a hegyek helyén, mert egy múzeumban mindig be lehet mutatni, hogy milyenek voltak a hegyek, és az embert még a zápor sem kapja el, meg kaptatni sem kell neki nagy izzadva felfelé, és van büfé is, na, kérem, hát ez a kultúra, mondta a neves esztéta.

Egy remek tollú publicista azt fejtegette, hogy nem szabad engednünk a hegypárti csábításoknak (melyeknek bohó fiatalkorában ő is engedett, de hát ezt hívjuk szellemi fejlődésnek). A kérdésről kiadott nemzeti konzultáció eredményeképpen a megkérdezettek száztizenhárom százaléka úgy válaszolt, hogy

önszerintem mérsékelni kell a szintkülönbségeket”.
A környezetvédőket közben leidegenbérencezték,

a természetjárókat kopasz verőemberek agitálták meg a fogyatkozó erdőszéleken, a kiskundorozsmai sakkegylet összesített internetes eredménylistáján váratlanul csúnya bemattolások jelentek meg (érdekes módon cirill betűkkel), a jeles értelmiségieket eljeltelenítették, Ede bácsit pedig leszarták, mert csúnya a szája, és köztudomásúlag iszik. Lassan a fiatalok is hazamentek az utcákról, mert az utcákon akadozott a wi-fi.
Az ország visszabontása ezután már zavartalanul folytatódott

A Kékest követte a Csóványos és a Nagy-Milic, utána a kisebb csúcsok. Mikor a János-hegynél Budát kezdték visszabontani, a pestiek röhögtek, mikor Kőbányánál Pestet, a vecsésiek, és így tovább, szintvonalról szintvonalra, emeletről emeletre haladva bontották vissza az országot, nem is hallatszott más, csak az exkavátorok brummogása, a csákányok duhogása, és az egyre gyérülő röhögés.

Akkor sem álltak meg, mikor elérték a legmélyebb pontot a Szeged melletti Gyálaréten (75,8 méter a tengerszint felett), bár arról, hogy hol is az ország legmélyebb pontja, röpke, ám heves sajtóvita alakult ki, mikor Tiszasziget (76,7 méter a tengerszint felett) polgármestere azt írta a Facebookon, hogy a mérések svindlik, és Gyálarét „közel sincs annyira mélyen, mint amivel büszkélkedik”. „Szégyellje magát Tiszasziget” – fakadt ki id. Sammu Béla, a gyálaréti juhász a Twitteren. „Mindig van lejjebb!”
És az országásók nem tudtak megállni.

Talán nem is akartak. Talán azt sem tudták, mi az. Ástak, fúrtak, bontottak tovább. Elérték a tengerszintet, tovább ástak. Még mindig besütött a nap. Mélyítenek folyamatosan. Talán mindörökké, talán csak Ausztráliáig.

Magyarország helyén most egy nagy, mély, sötét gödör ásítozik. Még szerencse, hogy idejekorán körbekerítették, így nem esik bele, aki nem odavaló.

(Történetek az innen is túlról, Európa Könyvkiadó, 2017)

TENISZ: SZÁZMILLIÓS TARTOZÁSOK HÁZON BELÜLRE

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: B. MOLNÁR LÁSZLÓ
2019.04.25.


Elképesztő adatok jutottak szerkesztőségünk birtokába, mégpedig a tételes felsorolása annak, vajon miként és milyen cégek, magánszemélyek között oszlik szét a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ 707 millió forintos tartozása. Ezekből tökéletesen látszik, hogy az MTSZ jelenlegi legnagyobb hitelezője a szövetség kommunikációs igazgatója és annak legszűkebb köre. Ráadásul Tamás Krisztina vállalkozása, az Open Time Kft. milliárdos bevételekhez jutott, míg a férje, Horváth Csaba által korábban tulajdonolt, majd a közeli barátja, Kovács Zsolt érdekeltségeibe átkerült A-Z Produkció cégek is több százmilliós bevételekkel zártak. Ráadásul az MTSZ tartozási listáját is ők vezetik: az A-Z Tenisz Produkció 382 276 000 forintra, míg az Open Time Kft. 2 730 000 forintra számíthat.

Ekkora összegű tartozás kizárólag nagy nemzetközi versenyekkel kapcsolatban merülhetne fel a szövetség részéről. Ám valamennyi WTA- vagy ATP-torna költségeit az állam állta: az Emberi Erőforrások Minisztériuma az összes torna állami támogatását időben átutalta az MTSZ-nek. A 2018-as ATP 250-es, az ATP Challenger és a WTA International tornák támogatási szerződéseit 2017. december 29-én írták alá – összesen 1 milliárd 852 ezer forintról –, míg az idei versenyekét tavaly április 9-én, amelyek összesen 802 620 000 forintról szóltak. Ezen állami támogatásoknak a felhasználási határideje lejárt: a 2018-ra kapott támogatásoknak 2018. december 31-én – idén március 1-ig kellett elszámolni tételesen –, míg az idei versenyekre kapott pénzeké 2019. február 28-án. Ez utóbbiakkal jövő hét hétfőig, azaz április 29-ig kell elszámolni.

Talán nem véletlen, hogy az MTSZ vezetősége ellen április 16-i dátummal újabb eljárást kezdeményezett az Emmi a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, a 2018. évi ATP 250 World Tour férfi tenisztorna, a WTA női tenisztorna sportrendezvény szervezése és az ifjúsági tenisz csapat világbajnokság után az idei, azaz a 2019-es WTA és ATP-tornák miatt. A minisztérium azért fordult a hatósághoz, mert az MTSZ mellőzte a különböző kiírásoknál a közbeszerzési törvény vonatkozó szabályait...

BODROGI GYULA 85 ÉVE – AJÁNLÓ A 168 ÓRA 2019. ÁPRILIS 25-I SZÁMÁBÓL

168 ÓRA
Szerző: 168ora.hu
2019.04.24.


A Kossuth-díjas művész, Prima Primissima közönségdíjas, a nemzet színésze a napokban ünnepelte 85. születésnapját.

Bodrogi Gyula 85 éve

A Kossuth-díjas és Prima Primissima közönségdíjas művész, a Nemzet Színésze a napokban ünnepelte 85. születésnapját. Nemcsak a színház a szenvedélye, hanem a vadászat és a főzés is. A Nemzeti Színházban rendezett ünnepi gálán pályatársai, barátok és családtagok köszöntötték, a közönség felállva tapsolta. Bodrogi Gyula az egyik legsokoldalúbb színművészünk, a mozivásznon is ezer arcát megmutatta a zenés vígjátéktól a súlyos társadalmi drámákig. Az 5. Magyar Filmhét nyitónapján a Magyar Filmakadémia életműdíját is megkapta. Bodrogi Gyula a 168 Órának elmondta: egész pályáján a közönség szeretete volt számára a legfontosabb. Arról is kérdeztük, hogy miként tudott minden oldal számára elfogadható, közös ponttá válni. Sándor Zsuzsanna interjúja.

Szép új médiavilág

Miután az elmúlt nyolc évben médiatulajdont szerző NER-oligarchák, köztük Schmidt Mária, Mészáros Lőrinc és Habony Árpád ingyen bedobták a közösbe a saját terméküket, a kormánypárti portfólió ma már lényegében egyetlen kézben – a miniszterelnökében – összpontosul. Orbán Viktor továbbra is baloldali-liberális médiatúlsúlyt érzékel ugyan, de a folyamatokat biztatónak látja, szerinte a médiapiac egész Európában változóban van, hiszen korszakváltásban élünk, amelyben a liberális hegemónia a migráció kérdésköre miatt átadja helyét a konzervatív erőknek immár a média világában is. Idehaza jól állunk az orbáni koncepció megvalósításával, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány létrejöttével nagyjából ötszáz orgánum fölött gyakorol közvetlen ellenőrzést a kormány. Az ellenzéki és független médiumok csak álmodoznak pénzről, paripáról, fegyverről – folyamatosan küzdenek az életben maradásért az egyre nehezebb körülmények közt. Nagy valószínűséggel a tőkehiány állt annak a hátterében is, hogy a napokban Puch László eladta a Népszavát Leisztinger Tamásnak. Megbillentette kék cowboykalapját, szemével tréfásan csippentett, és villámgyorsan le is lépett – írja Puch Lászlóról szóló portréjában Buják Attila. A szocialisták volt pártpénztárnoka, a kampányköltségvetések világbajnoka akkor került a politika erőterébe, amikor az MSZP 54 százalékos párt volt, ő maga pedig még nem volt nagyvállalkozó. A napokban viszont úgy távozott a médiából (korábban a Szabad Földtől is megszabadult), hogy hajdan erős pártja túlélő üzemmódban működik. Úgy tartják, Puch valójában Simicska baloldali klónja, ellenoldali leágazása. Ez persze túlzás, ebben a formában nem is igaz, de az biztos, hogy egy időben jól megértették egymást. Összeállításunk.

Nyugdíjhomály

Továbbra sem lesznek egyéni nyugdíjszámlák, mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón. Korábban az Emmi államtitkára úgy fogalmazott, „nem értelmezhető” a munkavállalók által egykor a magánnyugdíjpénztárban felhalmozott összeg jóváírása egy társadalombiztosítási egyéni számlán. Csakhogy ezt a jóváírást maga a kormány ígérte meg a magánnyugdíjrendszer lerohanásakor. Az sem megnyugtató, hogy a befizetett járulékokról tájékoztató társadalombiztosítási nyilvántartásban nem érhetők el a 2013 előtti adatok. Lakner Zoltán írása...


TÖRÖLNI KELLETT A KUTATÓK TANULMÁNYÁT, MIUTÁN BEPERELTE ŐKET AZ ÁLLAM

INDEX
Szerző: DOMSCHITZ MÁTYÁS
2019.04.25.


Szerdán számoltunk be arról, hogy elmarasztalta és egymillió forintos sérelemdíj megfizetésére kötelezte a bíróság a CRCB Korrupciókutató Központot, amiért „valótlan, manipulatív módon előállított adattartalmakat” közölt, valamint „valós tényeket hamis színben tüntetett fel” a Közbeszerzési Hatóság (KH) adatközlési gyakorlatáról, és ezzel megsértette a hivatal jó hírnevét.

Mivel a CRCB kutatásait, elemzéseit sokszor be szokta mutatni a nemzetközi és a független magyar sajtó – többek között az Index is, a szervezet vezetőjével készült interjúnk például itt olvasható –, ezért utánajártunk, pontosan miről is van szó, hogyan fordulhatott elő, hogy egy megbízhatónak tartott elemzőintézet valamilyen kutatási eredmény miatt milliós sérelemdíjat kell fizessen egy állami szervnek.

A CRCB vezetőjét, Tóth István Jánost elértük telefonon, de nem akart nyilatkozni. Annyit azért elárult, hogy a Magyar Nemzetben megjelent hír a bíróság döntéséről és a milliós sérelemdíjról igaz, ennél többet azonban nem akart hozzáfűzni a lapinformációhoz. Arról majd a jövőben közleményt fognak kiadni, egyelőre a jogorvoslati lehetőségeket vizsgálják...

MAGYARORSZÁGOT KÉPVISELIK, MÉGSEM BECSÜLIK MEG ŐKET IGAZÁN

ABCÚG BLOG
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2019.04.24.


A Speciális Olimpiai Játékokon csak értelmi fogyatékossággal élő sportolók vesznek részt. Igaz, fogyatékossággal élnek, de lenyűgöző sportteljesítményre képesek. Ugyanúgy büszkeséget jelentenek az országnak, nekik azonban kevesebb figyelem és jutalom jár, mindössze az olimpiai díjazás egy százalékára jogosultak, sőt van, aki még arra sem. Már annak is örülnek, ha az utazást nem saját zsebből kell kifizetniük, mindezek ellenére nem panaszkodnak, hiszen egyiküket sem a pénz motiválja.

Edzésre rendezik át a budapesti Kassa Utcai Általános Iskola tornatermét a 18. kerületben, ahol a dzsúdó oktatása az ép és fogyatékos tagok számára szinte teljesen ugyanúgy folyik. Látogatásunk apropója, hogy Kovács Ádám, a Pestszentlőrinc-Kassa Sportegyesület egyik versenyzője súlycsoportjában aranyérmes lett a nemrég befejeződött, Abu-Dzabiban megrendezett Speciális Olimpiai Játékokon. A négyévente megrendezett verseny 1968-ban Chicagóból indult útnak. Míg a paralimpián fizikai és értelmi fogyatékossággal élő emberek versenyeznek, itt kizárólag értelmi fogyatékossággal vagy halmozottan fogyatékos, értelmi fogyatékossággal is élő emberek vesznek részt. A tornateremben a mester, Juhász József a szőnyeg mellől adja a szigorú utasításokat, a fiatalok pedig sorra gyakorolják végig a különböző esés- és a dobás technikákat. Ádám, az enyhén autista sportoló hatalmas csattanások közepette ér talajt, ilyen az, amikor egy 90 kilós test találkozik a szőnyeggel...

RÁREPÜLTEK A BEFEKTETŐK AZ ESZKÖZKEZELŐS LAKÁSOKRA -. A BÉRLŐ MÉG NEM IS NYILATKOZOTT, DE A VEVŐ MÁR MEGHIRDETTE AZ INGATLANT

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.04.25.


Több olyan esetről értesült az Azénpénzem.hu, amikor az eszközkezelős lakásra befektető igyekezett rácsapni még azelőtt, hogy a bérlő egyáltalán eldöntötte volna, mit kezd a későbbiekben. A legdurvább, amikor a türelmetlen vevő a piac tesztelése végett már elkezdte hirdetni a még a bérlő által sem megszerzett lakást.

Döbbenten látta Anita, hogy a lakását valaki eladásra hirdette meg. Nem volt túl ügyes a partner, mert a közzétett adatok alapján ingatlanközvetítők is ráleltek az ingatlanra. Így tudta meg a benne lakó, hogy valaki vevőt keres a lakására. Pontosabban arra az otthonra, ami egykor valóban az övé volt, de bajba jutott devizahitelesként most már a Nemzeti Eszközkezelőtől (NET) csak bérli. Felháborodottan írt nekünk az esetről, de később kiderült: nem csalóról, hanem egy türelmetlen befektetőről van szó, aki fel szerette volna mérni: mennyit kaphat az ingatlanért, amikor majd továbbadja.

Mindenkinek hangsúlyozzuk, hogy legyenek óvatosak a különböző ajánlatokkal kapcsolatban, mert az ügyeskedések végén könnyen hoppon is maradhatnak! Nem árt ügyvédhez (a jogászoknak mindig a megbízó érdekét kell nézniük, így a másik fél által hozott partner nem feltétlenül jó megoldás) fordulni.

A Nemzeti Eszközkezelő lakásaiban élők a múlt hónapban kapták kézhez a lehetőségeikről szóló tájékoztatót. Minden iratban pontosan taglalják, ki, milyen esetekben, mennyiért juthat hozzá ahhoz a lakáshoz, amelyben él. A felkínált opciók közül azonban csak egyet lehet választani – ráadásul a bérlőtársak teljes egyetértésével. A döntésre pedig 60 napot hagytak az érintetteknek (a határidő jogvesztő!).

A lehetőségeket, amelyek közül a legjobb, ha valaki egy összegben ki tudja fizetni a nagyon kedvezményes árat, itt foglaltuk össze. Hiába kaptak azonban visszautasíthatatlan ajánlatot az eszközkezelősök korábbi lakásuk visszavásárlására, sokaknak közülük még mindig meggyűlhet a baja a végrehajtóval korábbi bedőlt hitel miatt. A dilemma pedig – mint azt nem csak Anita esetéből megtudtuk – több befektető figyelmét is felkelthette...

A PORTUGÁLIAI ÉLET ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő 
2019.04.25.


Portugália az egyik legkedveltebb turisztikai úti cél, de tartósan ott élni teljesen mást jelent. Talán Spanyolország szomszédsága miatt különösen megtévesztő lehet az időjárásban bízni. Persze embere válogatja, ki milyen klímát szeret, de a portugáliai időjárás sokkal eklektikusabb, mint a spanyol. Jöjjenek tehát a portugáliai élet legfontosabb előnyei és hátrányai.

Előnyök

Az emberek


A portugál emberek nagyon barátságosak, kedvesek, szívélyesen fogadják a külföldieket. Bár sokan nem beszélnek angolul, mégis segítőkészek az idegenekkel. A szomszédok közeli kapcsolatban vannak, gyakran együtt kávéznak délutánonként.

A családok is rendkívül összetartóak, miként arról korábban Kati is írt: „Amibe nagyon bele kellett tanulnom, az a család. Egy portugál embernek nagyon fontos a család. Az anya nagyon erős, központi szerepet tölt ki a felnőtt nők és férfiak életében. Ezt nem csak a mi családunkon belül tapasztaltam, hanem más, portugál emberek elmondása alapján is levonható ez a következtetés.

A családok összetartóak, és bármilyen alkalom tökéletes arra hogy összegyűljön egy sereg rokon és együtt egyenek-igyanak. Persze egymás kibeszélése egy-egy ilyen alkalom után itt is természetes, az emberi természet már csak ilyen...

A portugál életforma is eltér a magyartól. Én jobban szeretnék reggel 7-re járni és 15-16h felé már kilépni a napsütésbe, de itt a teljes munkaidőben dolgozó élete nem így telik. Általában a munkaidő 9-től 18h-ig tart, és sokszor késnek (van, aki rögtön órákat...), illetve túlóráznak.”

Életmód


Ha már életmód: az élet ritmusa lassú, nyugodt – néha túl nyugodt is annak, aki máshoz szokott. Ez egyfelől jó, hiszen a nyugodtság átragadhat, ám ha lassú ügyintézéssel párosul, akkor újra stresszessé teheti az embert.

Márpedig az eladók, ügyintézők szeretnek elbeszélgetni a vásárlókkal, emiatt viszont hosszú sorok torlódhatnak fel. Aki azonban felveszi ezt a ritmust, könnyen megszereti.

Költségek

A megélhetés költségei alacsonyak, alacsonyabbak, mint a világ sok országában. A lakbérre és az élelmiszerekre sem kell sokat költeni, így kevesebb pénzből is jól meg lehet élni.

Könnyű ingatlanvásárlás

Könnyű ingatlant vásárolni, még külföldiként is, ehhez nem kell semmilyen különleges engedély. Ha pedig valaki 500 ezer eurónál drágább házat vesz, akkor arany vízumhoz jut, így pedig öt évig maradhat az országban.

Portugália gazdasága éppen összeszedi magát a recesszió évei után, ami azt is jelenti, hogy az ingatlanárak is emelkednek, de még megfizethetőek, és nem érték el a csúcspontot. Főleg a falvakban és kisebb, nem tengerparti városokban lehet jó áron házhoz jutni.

Azért a lakásokkal érdemes vigyázni, miként arra Andrásék is rájöttek a saját kárukon.

„Kiérkezésünkkor felkészületlenek voltunk. Autóval érkeztünk és az első két hétben ismerőseink segítségére hagyatkoztunk, ami a lakást illeti. (...) A kellő rugalmasság és az elszántság létfontosságú, főleg a kezdeti időszakban.

Mi 2 hét alatt a bquarto.pt segítségével találtunk egy Lisszabon belvárosi (Saldanha), jó közlekedésű szobát egy zöld csempés épület 3. emeletén egy kb. 120m2-es, felújított, hatszobás és két fürdőszobás lakásban, mely igen jól felszerelt (mosó-, szárítógép, teljesen bútorozott, gépesített, nagyképernyős TV, WiFi, Wii, PlayStation) albérlet lévén ideális választásnak tűnt.

Szinte csak télen volt vele baj, mivel - mint a portugál háztartások legtöbbjében - mindennemű fűtési alkalmatosságot nélkülözött. Így nemritkán 5 literes palackokat töltöttünk forró vízzel és azt tettük a paplan alá melegítés gyanánt. Persze ez az „apró” hiányosság nem tűnt fel a júniusi hőségben tett látogatáskor, amikor nyélbe ütöttük az üzletet.” ...

ORBÁN VIKTOR ESETE A FESTŐI KAZAH DEMOKRÁCIÁVAL

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2019.04.24.


...Kazahsztán híres arról, hogy a népet bevonják a közös ügyek megvitatásába. Nurszultán Nazarbajev, akiről a kazah nép nemrég Kazahsztán fővárosát nevezte el demokratikusan, 1972-ben a lehető legdemokratikusabb módon lett a karagandai metallurgiai kombinát párttitkára, nagyjából akkor, amikor egy kilencéves felcsúti fiúcska apukája is kombinátban lett pártizé. A párhuzamoknak itt vége, hiszen Nazarbajev (ex)vejének, egy kőgazdag bűnözőnek a szeretője véletlenül leesett egy bejrúti szálloda erkélyéről, és ki merné azt álltani, hogy Orbán veje egy kőgazdag bűnöző. Kedves Olvasó, hozza csak ki az ellenőrzőfüzetét! Jó lenne ha megértené, hogy a véleményszabadságnak hatékony és stabil kormányzásban kell testet öltenie, mint Kazahsztánban, ahol egyébként a parlamentben csak hathetedes többsége lenne az állampártnak, ha a maradék egyheted ne lenne ennyire viccesen lojális.

Kazahsztán egyébként valóban élenjárt a stabilitás tekintetében, bár sokak szerint Észak-Korea még élebben járt. Kazahsztánról azt is elmondta Zirmuhammed-al-Orbani, hogy közösek velük a gyökereink. Mivel Magyarországnak Suralbej Kaslerbajev szakralitásügyi miniszter szerint keresztény gyökerei vannak, magának Kazahsztánnak és keresztény gyökereinek kell lennie, amit a Magyar Tudományos Akadémia Gyökérkutató Intézete is meg fog erősíteni, legalábbis ha szeretne rétest kapni estére...

26. BUDAPESTI NEMZETKÖZI KÖNYVFESZTIVÁL - 2019. ÁPRILIS 25-28. MILLENÁRIS

BOOKFESTIVAL.HU
Szerző MEKEKE
2019.04.25.


26. BUDAPESTI NEMZETKÖZI KÖNYVFESZTIVÁL






HA AZT HISZI, KILÁTÁSTALAN AZ ÉLETE, NÉZZE MEG EZT A FILMET

INDEX / CINEMATRIX BLOG
Szerző: LENGYEL-SZABÓ PÉTER
2019.04.25.


Egy magyar dokumentumfilm, ami bejárta a világot, és végre itthon is bemutatják. Nagyon szomorú és kellemetlen másfél órára készüljön fel, ha megnézi a rabszolgasorban tartott magyar nőről szóló filmet, amit ennek ellenére látni kell.

Az Egy nő fogságban című egészen különleges dokumentumfilmről már rengeteg cikk született – itthon is, külföldön is –, miközben a magyar közönség még nem is láthatta. A film 2017-ben készült el, megjárt rengeteg fesztivált, köztük a nagyon rangos Sundance-et 2018-ban, bezsebelt rengeteg díjat, de egészen 2019. április 18-ig nem jutott el a magyar mozikba.
Persze vannak olyan filmek és sorozatok, amiknek jót tesz, ha másfél éven át épül körülöttük a hype, hogy amikor megérkezik, akkor berobbanjon, de egy minimalista magyar dokumentumfilm nem ilyen. Az Egy nő fogságban-ról a premier után pár nappal nagyon nehéz lenne elcsípni olyan beszélgetéseket, mint azokat, hogy mit szóltál a Trónok harca legutóbbi részéhez?, meg hogy szerinted Marvel Kapitány hogyan győzi majd le Thanost? Pedig ha van olyan dokumentumfilm, amit mindenkinek meg kellene nézni, akkor ez az.

KELLEMETLEN, SZÍVSZORÍTÓ ÉS EGYSZERRE NAGYON SOK MÓDON FEL TUDJA DÜHÍTENI A NÉZŐIT. ÉS ETTŐL JÓ.

Tuza-Ritter Bernadett egy gyakorlatilag rabszolgaként élő nőről, Marisról forgatott közel két éven át. A rendező megtudta, hogy egy budapesti nő szolgákat tart a házában, akiktől elveszi a pénzüket, és ételért, cigiért, ágyért cserébe ők főznek, mosnak, takarítanak rá, sőt, még dolgozni is elküldi őket. A rendező ezután elérte a tulajnál, hogy beengedje a házába forgatni, de ott az eredetileg párnaposnak szánt forgatás végül másfél évig húzódott: egészen addig, amíg Maris, a főszereplő azt nem mondja, hogy neki ebből elég volt, és most megszökik.

Maris pedig abszolút főszereplő: két jeleneten kívül folyamatosan jelen van a filmben, az ő megviselt arca a film legtöbbet látott motívuma. A munkáltatóját, Etát nem is látjuk, ahogy Eta családjának többi tagját sem. A nő egy külön megállapodásban kötötte ki a rendezővel, hogy ők nem látszhatnak a filmben, csak Maris, de ebből a látszólagos hátrányból a film hatalmas előnyt kovácsolt. A család többi tagjának csak a kezeit, néha a tarkóját látjuk, vagy a hangjukat halljuk, ahogy Marissal beszélnek, ahogy fenyegetik őt, és ahogy lekezelően adnak neki valamit. Maris pedig csinálja, mert ez a dolga, ebbe egyezett bele, ezt csinálja tíz éve, és máshogy nem is tudja elképzelni az életét, mert a saját életének ő már több évtizede csak az elszenvedője...

SEMJÉN ZSOLT IS FELELŐS A MAGYAR ILLEGÁLISOK BEÖZÖNLÉSÉÉRT AZ USA-BA

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: LÁZÁR GYÖRGY
2019.04.24.


...Magyar útlevéllel az un. ESTA belépési rendszeren keresztül vízum nélkül lehet belépni az USA-ba legfeljebb kilencvennapos tartózkodásra. Fontos, hogy a beutazó ezután elhagyja az országot.

2017-ben a 89 938 magyar belépőből 1833 túltartózkodott; ők megszegték a törvényeket. Arányait tekintve ez 2,04 százalék. Ennél csak Portugália teljesített jobban 2,08 százalékkal. (Itt olvashatnak erről többet.)

Az amerikai hatóságok azt is megbecsülik, hogy hányan maradhattak a túltartózkodókból véglegesen az USA-ban. Ez Magyarország esetében 1,55 százalék, vagyis 2017-ben nagy valószínűséggel 1391 magyar illegális migráns maradt Amerikában. Becslésem szerint az utóbbi tíz évben legalább 15-20 ezer magyar illegális ömlött be az Egyesült Államokba.

Azt is tudjuk, hogy a túltartózkodás akkor ugrott meg amikor Semjén úr vezetésével „felpörgették” az egyszerűsitett honosítást. Egymillióan kaptak magyar útlevelet, sokan illegálisan is vásárolták azt, és mivel Szerbiában, Romániában vagy éppen Ukrajnában nehéz amerikai vízumot kapni, érdemes magyar útlevelet szerezni, hiszen azzal könnyen beléphet a polgár az Egyesült Államokban.

A magyar diplomácia szemérmesen hallgat arról, hogy hány magyar illegális ül amerikai börtönökben? Azt is jó lenne tudni, hogy a magyar illegálisok között hány frissen honosított „magyar” van? Ugyanis nem alaptalan a gyanú hogy sokan kizárólag azért szereznek magyar útlevelet, hogy azzal beléphessenek az USA és ott illegálissá váljanak.

Semjén úr helyesen érzékeli azt is, hogy adófizetői milliárdokba kerül a migránsprobléma kezelése. Például Amerikában a magyar illegálisok költségeit az amerikai adófizetők, köztük a legálisan Amerikába érkezett magyar származású amerikaiak állják.

Ezért is figyelemreméltó Gyurcsány Ferenc és pártjának álláspontja. Szerinte nem kellene honosítás címén magyar útleveleket osztogatni a Kárpát-medencében és az az érzésem, hogy ezzel, bármennyire is meglepő, Trump elnök is egyetért...

A SAJÁT SZEMÜKNEK VAGY A KÖRÜLÖTTÜK SERTEPERTÉLŐ FELNŐTTEKNEK HISZNEK-E JOBBAN A CSECSEMŐK?

QUBIT
Szerző: qubit.hu
2019.04.24.


A CEU Határtalan tudás című előadássorozatának évadzáró rendezvényén, április 25-én este Pléh Csaba nyelvész-pszichológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a CEU babalaborját vezető Csibra Gergely és az ELTE babalaborját vezető Király Ildikó kognitív tudósok arról tartanak előadást, honnan szerzik a csecsemők a tudásukat. Boncolgatják, hogy különböznek-e a másoktól szerzett és az egyénileg elsajátított ismeretek. Az esemény médiapartnereként a Qubit első kézből számol majd be az elhangzottakról.

A mai kognitív pszichológia csecsemőkkel és kisgyermekkel végzett vizsgálatok egész sorával igyekszik feltárni, hogyan tanulnak a legkisebbek. A 20. század elején Sigmund Freud és a pszichoanalitikusok, majd Jean Piaget svájci fejlődéspszichológus és követői rájöttek, hogy már az egészen kicsi, 1-2 éves gyerekeknek is elvont gondolataik, bonyolult vágyaik vannak. Ma már a beszélni még nem tudó kisgyerekek viselkedésének, szemmozgásának és agyhullámainak elemzéséből az is kiderül, hogyan értelmezi a környező világot és mit vár el attól a baba. A CEU-n és az ELTE-n világviszonylatban is élen járó babalaborokban kutatják a kisgyermekkori tanulás sajátosságait.

A vizsgálati eredményekből következtetni lehet arra, melyek azok a tanulási minták, amelyek alapvetően különböztetik meg az embereket az állatvilág legfejlettebb egyedeitől is. Az is kiderül, számít-e, és mennyit a tanító személye, vagy hogy mennyire segíti az önálló gondolkodást és a kreativitást a kulturálisan meghatározott ismeretanyag gyors elsajátítása...

KAOTIKUS A HAZAI FEGYVERTARTÁSI STATISZTIKA - ÉS TÖBB SZÁZEZER "GYILKOS ESZKÖZ" LEHET ENGEDÉLY NÉLKÜL AZ ORSZÁGBAN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BATKA ZOLTÁN
2019.04.25.


Szakértők szerint a hivatalos fegyvertartók száma erősen eltúlzott, viszont annál többen birtokolnak illegálisan puskát, pisztolyt, miegymást.

Magyarországra nem jellemzők a lőfegyverrel való visszaélések, még az elmúlt napokban Airsoft-gépkarabéllyal elkövetett esztelen lövöldözés - felfegyverkezve elkövetett garázdaság - is ritkaságszámba megy. A fegyver azonban komoly dolog, nyilvántartásának békés időkben is naprakésznek, pontosnak, tévedhetetlennek kell lennie. 

Magyarországon azonban teljes a zűrzavar a fegyvertartási statisztikákban. Az adatokat kezelő Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) lapunk kérdésére nem tudta megmondani, hogy a korábbi évekhez képest nőtt vagy csökkent a magánkézben lévő lőfegyverek állománya, és hogy az engedélyt kérők milyen célból próbálnak lőfegyverhez jutni. Annyi ismert, hogy mintegy 145 ezren rendelkeznek 222 ezer engedéllyel. A fegyvertartók közül 63 ezer tulajdonosnak gáz- és riasztófegyvere van, melynek megszerzéséhez és tartásához nem kell engedély. 

Rákérdeztünk arra is: 2010-ben hány lőfegyver tartására szolgáló fegyvertartási engedély volt az országban, ám az ORFK annyit közölt: „ezekkel az adatokkal nem rendelkeznek”. Annak ellenére közölte ezt a rendőrség, hogy korábban is publikáltak adatokat erről, 2016-ban 226 ezer, 2017 I. félévében pedig 214 ezer lőfegyverről tudott a hatóság. Ezúttal arról sem kaptunk adatot, hogy az engedélyesek között hányan vannak a vadászok, a sportlövők vagy azok, akik önvédelmi céllal tartanak maguknál lőfegyvert. Márpedig a kérvényezőknek meg kell jelölni, miért kérnek engedélyt. Annyi azért a rendőrség adatsorából is kiderül, hogy az eltelt években megugrott, majd tavaly csökkent az évente kiadott hatósági hozzájárulások száma. Amíg 2010-ben 18 ezren kaptak valamilyen engedélyt, addig 2012-ben 20 ezren, 2017-ben 24 ezren, tavaly pedig 21 ezren. Igaz, az is megválaszolatlan kérdés maradt, hogy ebből mennyi, milyen típusú fegyver, illetve milyen célból igényelték azt - azonban sejthető, hogy ezek többsége is csupán gáz- és riasztófegyver viselésére jogosító engedély. 

Lapunk a bizonytalan, részleges adatok miatt fegyverkereskedelemben jártas forrásokat is megkeresett. Egyöntetű vélekedésük szerint a 222 ezer lőfegyverről szóló szám erősen eltúlzott. Ez szerintük azzal is magyarázható, hogy a statisztikákba beleszámolják az emberélet kioltására nem alkalmas flóberteket, és az engedélyesek között tartják nyilván a lőfegyvernek nem minősülő, engedély nélkül tartható gáz- és riasztópisztoly tulajdonosokat is. Forrásaink úgy vélik: a legális fegyvertartók száma kismértékben nőhetett Magyarországon, ám ezt vélhetően a vadászok, illetve gáz- és riasztópisztoly vásárlók számának emelkedése okozza. Az önvédelmi maroklőfegyverrel rendelkezők száma inkább stagnált vagy csökkent az utóbbi években. Szakmai vélekedések szerint 50-60 ezren lehetnek azok, akik magáncéllal tartanak lőfegyvert, mintegy négyötödük vadász, a többiek jobbára sportlövők...

ALJASSÁG TEKINTETÉBEN LASSAN UTOLÉRI A SUFNIJOGÁSZ NEHÉZFIÚKAT

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2019.04.25.


Jó reggelt! Van néhány megbeszélnivalónk ma reggel is, ha nem bánják. Kezdjük megint ugyanonnan, ahol tegnap reggel. Kicsit másképp. Nem lesz hosszú és nem fog fájni sem. Egy Fluor Tomi nevű 31 éves fiatalember – akinek a zenéjét nem különösebben bírom, de a szellemi állapotát, sőt, az önerőből önmegvalósítását is nagyra tartom – egy interjúban, ami nem elsősorban a politikáról szólt, ezt mondta:

nálunk tipikusan az történik, hogy ha valaki feláll és megmondja a tutit, akkor mögötte az ördögszekereket fújja a szél, olyannyira egyedül marad. Úgy tűnik, hogy a magyar egy ilyen nép, akinek jelenleg pontosan ki is szolgálják az igényeit: kell egy apaszerep, mert nem nagyon szeretünk mi önállóskodni meg magunktól elintézni a dolgokat, jó nekünk, ha van valaki, aki után lehet vakon menni. Egyébként meg nem attól fél az ember, hogy letiltják-e, hanem hogy a fanatizált emberek egyszer odajönnek baseballütővel (…). Ami a gdanski polgármesterrel történt, mutatja, mennyire veszélyes az, amikor két tábor ennyire fel van hergelve a másik ellen. De ilyenkor jön a kérdés, hogy én melyik tábor is vagyok? Mert én nem vagyok egyik táboré sem, de az emberek annyira fekete-fehérben gondolkodnak, hogy aki nem pont ugyanazt gondolja, amit ők, az már ellenség.

Nagyjából ezt szerettem volna közölni tegnap is. Nem normális ez a felhergeltségi idegállapot, ahogyan gondolkodás nélkül mindenkinek nekiesünk, aki kicsit is mást gondol. A világ nem fekete-fehér. Akkor sem, ha a rezsim mindent megtett azért, hogy így lássuk a világot és bármikor egymás torkának essünk. Nem ez a normális, a politikusok nem pop- és rocksztárok, az pedig hogy kinek a kurvaanyját éppen, az nem jövőkép. Ha fanatizmusra fanatizmussal válaszolunk, az nem segít át a szakadékon. Pedig feneketlenül mély és sötét az a szakadék, én ne tudnám?

Három hónap alatt 15 milliárd forintot loptak el Rogánék azért, hogy még annál is jobban gyűlöljük egymást, mint eddig. Számomra az úgynevezett kormánykommunikációra elkötött pénz nem csak hogy lopás, de hatványozottan durvább lopás, mint bármi más. Mert az emberek pénzét arra költik, hogy még sötétebbek, még intoleránsabbak, még gyanakvóbbak, még szektásabbak legyenek. Az is durva lenne, ha a saját pénzükön hülyítenék a társadalmat, de ez így egyenesen bűncselekmény. Ebből a 15-ből 10 milliárd csak az Európa elleni uszításra ment el (fideszül: az „Európa jövőjét érintő, nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos, valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása” nevű címzetes átbaszásra).

És a Nerszultán mindeközben azt magyarázza Nurszultánban, egy istenverte ázsiai diktatúrában – ahol nemrég köszönt le a 30 éve diktátorkodó ember a trónjáról -, hogy háde a demokrácia nem csak azt jelenti, hogy az emberek részt tudnak venni a választáson (!!!!!), hanemhogy a demokrácia kormányzati formát jelent,

"vagyis a véleményszabadságnak meg a részvételnek végül is egy hatékony és stabil kormányzásban kell testet öltenie."

És itt nem volt vége: jöttek a leamortizált közös gyökerek is, meg hogy hát hogy ugyebár a legsikeresebb országok egyben a legstabilabb politikai rendszerű országok...

MAJDNEM KÉTSZER ANNYI PÉNZ MEGY TAO-RA ÉVENTE, MINT A KÓRHÁZAK ADÓSSÁGA

ÁTLÁTSZÓ / VASTAGBŐR BLOG
Szerző: ERIC
2019.04.25.


Múlt hónap végére kis híján elérte a 30 milliárd forintot a magyar kórházak lejárt adósságállománya. Csak márciusban közel 6 milliárd forinttal nőtt a tartozás a Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint, és még hol az év vége? Mindeközben a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány csak tavaly 7,7 milliárd TAO-s pénzt tudhatott magáénak, de a többi sportklub sem panaszkodhat, ugyanis 2011 és 2017 között 522 milliárd forint TAO-pénzt kaptak.

A kórházak alulfinanszírozása és ebből következő eladósodása nem újkeletű dolog, de míg 2010 és 2011 között sikerült az állandó adósságállományt bőven 20 milliárd forint alatt tartani, addig idén már márciusban elérték a 30 milliárdot. Mindezt ráadásul a nulláról, mivel a kormány tavaly év végén “roppant nagylelkűen” kifizette a 2018-ban felhalmozott 55 milliárd forintot (2017-ben 53 milliárd adósság lett év végén rendezve).

A két legnagyobb adós most a Péterfy Sándor utcai kórház és a Honvédkórház 2,477 és 2,467 milliárdos lejárt tartozással, de az Országos Mentőszolgálat is mintegy 1,1 milliárd forintnyi lejárt számlát halmozott fel március végére.

Csak szemléltetésként, a Péterfy Sándor utcai kórház 2017-es költségvetése 13,29 milliárd forint volt, ebből bérekre 5,8 milliárd ment el (+1,56 milliárd munkaadókat terhelő járulékokra), dologi kiadásokra pedig 5,7 milliárd.

Látszatintézkedésként az évről-évre visszatérő adósságcsapda okainak kivizsgálására külön csapat is alakult, emellett Kásler miniszter elkezdte kirugdosni a rosszul gazdálkodó kórházak vezetőit. A vizsgálóbizottság az okokat máig nem találja...

SANDERS ÉS CORBYN – TÉNYLEG EGYFORMÁK?

MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2019.04.24.


A 2008-as gazdasági válság után, amely drámaian megrengette a kapitalista centrumországok társadalmait, rengeteg új baloldali mozgalom és politikai vezető emelkedett fel, a spanyol Podemostól és a görög Szirizától kezdve, a francia Jean-Luc Mélenchon mozgalmán át, Bernie Sandersig és Jeremy Corbynig. A mainstream médiában csak „baloldali populistákként” emlegetett szereplőket joggal tekinthetjük egyazon globális gazdasági-társadalmi folyamat termékeinek, miközben azért fontos világnézeti, szakpolitikai és cselekvésbeli különbségeket is felmutatnak.

A Szirizát 2015-ös hatalomra kerülése és a rá nehezedő, egymásnak is ellentmondó kényszerek alatt meghozott döntései mára visszaintegrálták az európai szociáldemokráciák konformista világába, úton egy őszi választási vereség felé.

Eközben úgy tűnik, a Podemoson is kezd túlhaladni az idő. A folyamatos belharcok, illetve a spanyol „mélyállam” hathatós beavatkozásai hatására mára egy vitalitását vesztett, mozgalmi kapcsolataiban meggyengült politikai közösség képét mutatja a spanyol párt. Persze mindez nem jelenti azt, hogy a városi tömegekből álló mozgalmi gyökerei teljesen felszámolódtak volna, a dinamikus barcelonai és madridi polgármesterek, Ada Colau és Manuela Carmena körül például továbbra is aktív baloldali népi mozgolódást láthatunk.

Az angolszász világban, az Atlanti-óceán két oldalán azonban tartja magát Bernie Sanders és Jeremy Corbyn is. Harcias baloldali retorikájuk, élettörténetük, szinte párhuzamos felívelésük, illetve a népes politikai nagygyűléseik látványa is predesztinálja őket arra, hogy egyenlőségjelet tegyünk közéjük. A két politikus már 2015 óta közelről figyeli egymás tevékenységét, olykor kölcsönözve is egymástól.

Sanders és Corbyn egymás mellé állításában az is szerepet játszik, hogy az ilyen párhuzamoknak van már egy több évtizedes hagyománya is: minimum a Reagan-Thatcher páros óta hozzászokhattunk, hogy a két országban zajló politikai folyamatok és szereplők sok tekintetben megfeleltethetők egymásnak, erre a reflexre Bill Clinton és Tony Blair kölcsönös politikai affinitása is ráerősített egy évtizeddel később...

GYAKORLATILAG MAFFIASZERŰEN MŰKÖDTEK A KAMUPÁRTOK SERES MÁRIA KÖRÜL

24.HU
Szerző: KERNER ZSOLT
2019.04.25.


A Gulyás Márton-féle Partizán nagyobbat gurított, mint eddig bármikor: csináltak egy másfél órás komplett dokumentumfilmet, amelyben az elmúlt választásokon gombamód szaporodó, és valahogy mindig a Fidesznek kedvező és tökéletesen számonkérhetetlen kamupártoknak mentek utána.

Az egész dokumentumfilmben az az igazán meglepő, hogy egy idő után kiderült, féltucat párt működött és működik maffiaszerűen a Magyarországi Zöld Párthoz és a 2009-es, képviselői költségtérítésekről eltörléséről szóló népszavazáshoz kapcsolódó Seres Máriához, és egy nyíregyházi körhöz.

A filmből, amelynek az első része már elérhető, a következő kettő pedig a napokban lesz nyilvános, egészen döbbenetes dolgok derülnek ki. Seres Mária és férje, Stekler Ottó az elmúlt két választás során kétmilliárd forintnál is több állami támogatást tüntethetett el nyom nélkül a hozzájuk kötődő hat különböző kamupárton keresztül.

Ezek a pártok semmilyen tevékenységet nem végeznek, valahogy mégis mindig össze tudták szedni az aláírásokat az induláshoz. A megfejtés Gulyásék szerint ott van, hogy Seres nem semmisítette meg a 2006-os népszavazás aláírásait, hanem azóta is azokat használja a kamupártok regisztrációjához.

A film egészen magával ragadó, fokozatosan megyünk egyre mélyebben bele Seres köreibe, és kerülnek elő a megvezetett, naiv, vagy szándékosan félrenéző, majd a kamera előtt a valósággal végre szembesülő emberekkel. A főszereplők persze nem szólalnak meg...

MIKÖZBEN ORBÁNÉK A NEMZETI SZUVERENITÁST VÉDIK, FOLYTON BELESZÓLNAK MÁS ORSZÁGOK BELÜGYEIBE

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2019.04.25.


Orbán Viktor évek óta arról beszél, hogy Európa rossz célokra koncentrálja az erőit, kudarcot vallott a tervei megvalósításában, és a nemzetek fölötti Európa utópiájának rabszolgája lett, ehelyett az EU tagállamainak szuverenitását kellene erősíteni.

De miközben a magyar kormány folyamatosan számon kéri, ha külföldről kioktatják Magyarországot, Orbánék ugyanezt teszik, sőt, konkrétan be is avatkoznak ott, ahol tudnak. (És most nem arról van szó, hogy szomszédos országokban, magyarok lakta területeken milliárdokat költ az állam focira és vallásos könnyűzenére.)
Majd mi megmondjuk a franciáknak, mit csináljanak

Miután kigyulladt a Notre-Dame, a fideszes képviselők és a kormánymédia azonnal elkezdett megágyazni az összeesküvés-elméleteknek. Bár ez a francia állam belügye, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egyből arról magyarázott, hogy a tűzben vastagon benne van Macron egyházellenes politikája, hiszen miközben templomokat államosítottak, pénzt a felújításokra már nem adott eleget, innen pedig egyenes út vezetett a katedrális felgyulladásához, ami szimbolikus...

KOKIK ÉS SALLEREK UTÁN ELTÜNTETETT HVG-S PLAKÁTOK

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2019.04.25.


Mialatt készült a múlt heti HVG, amely a NER mázliasszonyait mutatta be, a Mahir faxon közölte, hogy azonnali hatállyal szerződést bont a HVG kiadójával, és már a következő plakátot sem helyezte ki a hirdetőoszlopaira – helyhiányra hivatkozva egy bulvármagazint ragasztottak ki lapunk helyére. Erről szól a hetilap címlapsztorija.

Az európai parlamenti és az önkormányzati választás közeledtével az Orbán-kormány meg akarja akadályozni, hogy bármi megzavarja a Fidesz választóinak a nem létező menekültáradatra koncentrálását.

Ugyanezen a ponton találta el a rendszert 2014-ben a Lázár János titokzatos luxusútjainak dokumentumait kiperelő Origo is. Emlékezetes, hogy akkor a lap tulajdonosára, a Magyar Telekomra és német anyavállalatára gyakoroltak nyomást, sajtóinformációk szerint a telefontársaság annak fejében tarthatta meg frekvenciáját, hogy visszafogja az Origót. A németek kirúgták az akkori főszerkesztőt, akit követett a lap hírrovata is. Hogy mi lett azóta az Origóval, már történelem. Hogy mi történt a Népszabadsággal, a Heti Válasszal, a Magyar Nemzettel, a Hír Tv-vel, a Lánchíd Rádióval, már ismert...

658 MILLIÁRD MENT LÁTVÁNYSPORTOKRA, 25 MILLIÁRD FELCSÚTRA AZ ÁLLAMKASSZA HELYETT

24.HU
Szerző: BITA DÁNIEL, PETŐ PÉTER
2019.04.25.


Már több mint 658 milliárd forintra rúg az az összeg, amelyet a nyereséges cégek a taorendszeren keresztül a látványsportok támogatására áldoztak ahelyett, hogy befizették volna az államkasszába. Nyolc év alatt Orbán Viktor falujába majdnem 25 milliárd forint támogatás ment így. Felcsútot a sikerlistán nem futball-, hanem kézilabdaklubok követik.

658,4 milliárd forint támogatást gyűjtöttek a sportszövetségek és egyesületek a taorendszer 2011-es indulása óta – derül ki azokból a válaszokból, amelyeket a hat kedvezményezett sportág szövetsége adott a 24.hu kérdésére. Az összeg több mint 80 százaléka (537,1 milliárd) kluboknak jutott, a szövetségek 121,3 milliárdnak örülhettek, közülük a legtöbbnek, 72,6 milliárd forintnak a Csányi Sándor elnökölte Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ).

Bár nyolc évet nézve a futballra jutó 275,3 milliárd forint még mindig kiemelkedő (a teljes összeg több mint 40 százaléka), a legutóbbi támogatási időszakban kézilabdára már majdnem ugyanannyit áldoztak társasági adójukból a cégek, mint labdarúgásra: a kézisek 22,6 milliárd forintot gyűjtöttek tavaly, míg futballra 25,4 milliárd forint futotta. (Ezek a számok még biztosan nőnek majd. Ennek oka, hogy a klubok egy adott támogatási időszakra adják le pályázatukat, ám ezt – az előírások betartásával – meghosszabbíttathatják. Ezután egészen az új határidőig hívhatnak le a pályázatban megjelölt célra pénzt, az ekkor beérkező összegekkel pedig utólag korrigálják az adatokat.)

További növekmény nélkül is látszik azonban, miért gondolta meg magát a kormány, miután tavaly karácsony után egy nappal a sportszövetségeket is megdöbbentve úgy döntött, évi 50 milliárd forintban maximálja a taorendszerben felhasználható összeget. Bő egy hónap múlva már módosították is a határozatot, amely így végül 125 milliárdban állapította meg a keretet. Ez passzol a valósághoz: a szövetségek adatainak összesítéséből az látszik, hogy az előző években 99,5 milliárd, 122 milliárd, majd 124,4 milliárd forint társaságiadó-bevétel gazdagította a hat látványcsapatsportot, és bizonyára a tavalyi 81,8 milliárd forint is jócskán hízni fog még, hiszen 2018 áprilisban még a 2017/2018-ra prognosztizált összeg sem ért el a százmilliárdot, végül mégis rekordot hozott ez a támogatási időszak...

LENYŰGÖZTE HITLERT, AZTÁN ELCSAVARTA KENNEDY FEJÉT

MA IS TANULTAM VALAMIT BLOG
Szerző: FLACHNER BALÁZS
2019.04.25. 


Inga Arvad neve vélhetően nem sok ember számára cseng ismerősen, pedig a dán nőnek filmbe illően kalandos volt az élete: volt szépségkirálynő, később a színészkedéssel is megpróbálkozott, aztán újságíró, majd haditudósító lett. Ez már önmagában is elég érdekes lenne, de Arvad szerelmi élete képes még tovább emelni a tétet: egykor egy magyar filmrendező felesége volt, később lenyűgözte Adolf Hitlert és elcsavarta J. F. Kennedy fejét, aztán egy brit képviselő is eljegyezte, de végül egy tehetős színésszel, amerikai állampolgárként élte le az életét.

Zongorista és szépségkirálynő

Inga Arvad 1913-ban született Koppenhágában, de angol származású anyja miatt az iskolát már Angliában kezdte el. Apja nem sokkal későbbi halála után Párizsba költözött a család, Arvad viszont a brüsszeli konzervatóriumba ment, ahol zongoristának tanult. Miután végzett, visszament Párizsba, és az élete ekkor indult be igazán: 16 évesen dán szépségkirálynő lett, egy évvel később a Miss Europe versenyen is indult és ugyanebben az évben ment hozzá első férjéhez, egy Kamal Abdel Nabi nevű egyiptomi diplomatához...

A FÉLELEM MOZGATJA AZ INGATLANPIACOT

KLUBRÁDIÓ / INGATLANPIAC
Szerző: KLUBRÁDIÓ / TÖRTEI TAKÁCS KRISZTINA
2019.04.23.


Egy kis időt érdemes rászánni és akkor még találhat az érdeklődő megfizethető ingatlanokat a fővárosban. Bár négyzetméterenként 750 ezer forint alatt nem lehet új lakást venni.

Fontos, hogy egy lakás, vagy ház megvásárlásánál nem az ingatlant vesszük meg, hanem a környéket – Mondja Mester Nándor, a Portfolio vezető elemzője. Ezért érdemes tanulmányozni, bejárni a kiszemelt részt, ami ugyan időigényes, de így tudunk megalapozott döntést hozni.

A szakértő szerint a félelem mozgatja a a piacot. A beruházók attól félnek, hogy nem sikerül eladniuk a már kész vagy épülőfélben lévő lakásokat, a vevők pedig kivárnak. Kivártak a csok átalakításánál is. Csökkent a beadott építési engedélyek száma, az 5 százalékos áfakulcs eltörlése sem tett jót a keresletnek, az árak már azon a szinten vannak, amely meghaladja a többség anyagi lehetőségeit. Biztos, hogy lesz egy szünet az építőiparban, hisz el kell adni a kész ingatlanokat. Mester Nándor úgy véli, inkább a felújítások ideje jön most el.

Budapesten 750-800 ezer forint négyzetméterenkénti ár alatt már nemigen lehet vásárolni új lakást. A felkapott XI. és XIII. kerületen kívül azonban még vannak kisebb-nagyobb szigetek, ahol még érdemes próbálkozni. Ilyen a 3-as metró északi végén túli terület. Mint köztudott, a metró vonalán kifelé minden állomás csökkenti az árat. Miután a 3-as vonal meghosszabbítását tervezik Káposztásmegyer irányába, a tervezett nyomvonal közelében még árnövekedésre is számíthat a vevő.

Ugyancsak érdekes lehetőség a Népliget környéke, az úgynevezett Tisztviselőtelep, de általában a VIII. és IX. kerületben, különösen a Külső-Ferencvárosban még találni jó, élhető, és nem megfizethetetlen területeket.

A FIDESZ LEMODELLEZTE A SZOCIALIZMUS LEGNAGYOBB HIBÁIT A MAGYAR FOCIBAN, ÉS ELBUKOTT

G7
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2019.04.24.


Hiába adott még annál is sokkal több pénzt focira a kormány, mint amennyit a szakma kért, a magyar labdarúgás nemhogy fejlődött volna, még vissza is lépett az elmúlt kilenc évben. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) nyolc éve összeállított stratégiájában nagyon konkrét célokat fogalmazott meg arról, hova is kellene eljutnia a hazai futballnak az évtized végére, de ebből nagyon kevés valósult meg mostanra.

Annál is rosszabbul állunk, mint nyolc éve

Az eredményesség területén azonban semmilyen előrelépés nem történt, sőt, a fejlődést mérő mutatók többségében rosszabbul állunk, mint 2010-ben. A férfi felnőtt labdarúgás területén az MLSZ azt várta, hogy mostanra
Magyarország tartósan a 30 legjobb csapat között lesz a FIFA világranglistáján,
Európában a FIFA és az UEFA rangsorában is bekerülünk a top húszba,
A válogatott 2020-ig legalább két világversenyre kijut,
Klubcsapataink közül pedig évente kettő csoportmeccseket játszik a nemzetközi tornákon, és egy megéri a tavaszt, azaz a rájátszásba is bejut.

Ezek közül hatalmas szerencsével a két világverseny összejöhet, hiszen 2016-ban szerepeltünk az Európa-bajnokságon, és elvileg még a 2020-as EB-n is ott lehetünk. Az összes többi azonban nagyon messze van a valóságtól.

A FIFA világranglistáján jelenleg az 51. helyen áll a magyar válogatott, az európai csapatok közül pedig a harmincadik. Ez nem csak a kitűzött célnál rosszabb, hanem a 2010 végi állapotnál is. Tény, hogy közben jártunk ennél jóval kedvezőbb pozícióban is, elsősorban a sikeres Eb-kvalifikációnak és szereplésnek köszönhetően, de azt a pozíciót csak rövid ideig sikerült tartani – az MLSZ célja viszont a tartósan jó pozíció volt...

POLITIKUS SZERKESZTŐK, SZERKESZTŐ POLITIKUSOK – A VILÁG TALÁN LEGNAGYOBB MÉDIAVÁLLALATA ORBÁN VIKTOR KEZÉBEN ÖSSZPONTOSUL

168 ÓRA ONLINE
Szerző: TÓTH ÁKOS
2019.04.25.


Egyre több pletyka hallatszik a kormánypropaganda háza tájáról: a Válasz Online a közelmúltban számos, reálisnak tűnő elképzelést ismertetett, kezdve az internetes portál, a Mandiner hetilaposításától a Metropol újraindításáig. S bár ezek egyelőre csak híresztelések, az is meglehet, hogy mindössze féligazságokon alapulók, az kétségtelen, hogy ma egészen tág tere van a kormányzati sajtóról szóló elképzeléseknek. Nem véletlen, hiszen a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrejöttével körülbelül ötszáz orgánum fölött gyakorol ellenőrzést a központi hatalom – ez valószínűleg a világ legnagyobb médiavállalata, még ha nonprofit alapítványi formába szerveződött is.

Mint ismeretes, az elmúlt nyolc évben médiatulajdont szerző oligarchák, köztük Schmidt Mária, Mészáros Lőrinc és Habony Árpád ingyen bedobták a közösbe a terméküket, ami így lényegében egyetlen kézben – a miniszterelnökében – összpontosul. Orbán Viktor volt ugyanis az, aki nemzetstratégiai üggyé nyilvánította a médiaholding létrejöttét, s ezáltal kivonta a versenyjogi szabályok alól a nyilvánvalóan azokkal ellentétes módon létrejött szervezetet. Orbán január elején választ adott a nemzetstratégiaiság miértjére is: ő, fejtette ki nemzetközi sajtótájékoztatóján, úgy gondolja, hogy Magyarországon még mindig baloldali-liberális médiatúlsúly van, azonban, tette hozzá, a médiapiac egész Európában változóban, hiszen korszakváltásban élünk, melyben a liberális hegemónia a migráció kérdésköre miatt átadja helyét a konzervatív erőknek a politika, a filozófia, a kultúra és – ezzel párhuzamosan – a média világában is...

IMPOZÁNS ÚJ TEMPLOMA LESZ BUDAPESTNEK, DE CSAK A HÍVEK TEHETIK BE A LÁBUKAT

HVG ONLINE
Szerző: SERDÜLT VIKTÓRIA
2019.04.25.


Évekbe telhet, mire elkészül új budapesti templomával az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza (ismertebb nevükön a mormonok), de ha megépül, a környező országból is ide járnak majd az egyház tagjai. Egyelőre a telket keresik.

Néhány hónapja cédrusok és pálmafák által körülölelt, márványból és gránitból faragott épület fogadja azokat, akik északról közelítik meg az olasz fővárost. A 40 ezer négyzetméteres, szikrázóan fehér falak mögött azonban nem egy modern katolikus templom rejlik: az idén márciusban felszentelt hely az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza temploma. Ők közismertebb nevükön a mormonok.

Ha minden a tervek szerint halad, hamarosan hasonló templom fogadja a híveket Budapesten is.

Az egyház elnöke és prófétája, Russel M. Nelson április elején jelentette be, hogy hét másik mellett a magyar fővárosban is templomot emelnek. Az építkezésnek ugyan még sem a pontos időpontját, sem a helyszínét nem tudta közölni a hvg.hu kérdésére a mormon egyház amerikai sajtósa, de az hamar kiderült, hogy a Salt Lake Cityben tett bejelentésnek óriási jelentősége van az egyház történetében.

A világszerte közel 16 millió tagot számláló egyházban a vasárnapi istentiszteleteket nem a templomokban, hanem gyülekezeti házakban tartják, ilyenekből hazánkban is több van, Budapesten például a zuglói Tihany téren és a XII. kerületi Hajnóczy József utcában. A templomnak azonban egészen más a szerepe, éppen ezért vasárnap zárva is tartják a kapujukat.

„A templom a legszentebb hely, hasonló funkcióval, mint a Bibliából ismert Salamon temploma” – fogalmazta meg Nagy Krisztina, Magyarországi Közönségkapcsolati Igazgató...