2017. augusztus 1., kedd

AZÉRT A VÍZ...

HUPPA BLOG
Szerző: Konok Péter
2017.08.01.


Mikor a hatalom, helyi vagy országos, tökmindegy, elzárja a közkutakat, nem a vízről beszél (monologizál), hanem a közről.
Hogy ki a köz, és ki nem az. Ki csöppen ki a nagy, közös közből, mint közkút csövén az utolsó csepp a porba, a szomjas darazsak közé, és ki lubickolhat nagy medencékben, amihez senkinek semmi köze.
A víz az élet, az élet pedig alapjog. Önmagáért való, önmagában való. A közkutak elzárása tagadása mindennek, ami emberi.
Végtelen, ocsmány barbárság.
Egy társadalom, amely önkényesen megvonja az élet lehetőségét bárkitől (hangsúlyozom: bárkitől, bármiféle kontextustól függetlenül) nem társadalom többé, csupán intézményesített szociopátia.
A víz, a levegő, a fény, az élelmiszer, a lakhatás – ezek nélkül nincs emberi közösség. Ma a közkutakon a sor. Hogy mi lesz holnap?
...

EZÉRT FONTOS AZ ÁLLAMI CÉGVEZETŐK BÉREIT KORLÁTOZÓ NÉPSZAVAZÁS

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: Zala Miklós
2017.08.01.



...Kezdjük a jövedelmi különbségek problémájával. Ezek az 1970-es évek óta rendkívüli mértékben világszerte elszabadultak: az USA-ban például az 1979-2014 közötti időszakban az adózás előtti jövedelme a legvagyonosabb 1%-nak 174.5%-kal emelkedett a legszegényebb 20%-é viszont csak 39,7%-kal (amibe a jóléti transzferek is bele vannak számolva). Ráadásul, az adózás utáni jövedelmi különbségek még markánsabbak ezen időszak alatt: a leggazdagabb 1% jövedelme 200% körül növekedett, míg a legszegényebb 20% jövedelme 48,2%-kal nőtt – az e két jövedelmi réteg közötti 79% jövedelme 40%-kal nőtt ez idő alatt. Corbyn javaslatának oka a jövedelemi különbségek limitálására éppen az, hogy Angliában a tőzsdén jegyzett top 100-as cégek vezetőinek jövedelme már több, mint a 170-szerese annak, amit egy brit átlagalkalmazott visz haza.

Ezen óriási egyenlőtlenségek oka a pénzügyi szektor növekedésén, és azon túl, hogy a nemzeti jövedelem egyre nagyobb hányada tőkemegtérülés, az, hogy rendkívül megnőtt a vállalatvezetői és topmenedzseri, Thomas Piketty kifejezésével élve „szupermenedzseri” osztály súlya.


Mi a baj ezzel a kinyíló jövedelmi ollóval? Ezek az elszabaduló jövedelmi különbségek leginkább nem is önmagukban, hanem azon következmények miatt problémásak, amelyeket előidézhetnek. Például, a nagy vagyoni különbségek az átlag állampolgároktól teljesen elszakadt és elidegenedett elitréteget hozhatnak létre, mely nem kíván osztozni a közös tereken és a közintézmények fenntartásában -- ez pedig nemcsak sérti az egyenlő állampolgárság ideáját, de akár olyan gazdasági-társadalmi bajok előidézője is lehet, mint a 2008-as pénzügyi válság.


De a politikai méltányosság is csorbát szenvedhet, mert egy ilyen elitosztály könnyen politikai hatalomra válthatja nagy vagyonát. Az esélyegyenlőséget is alapvetően sértheti, mert az például megkívánja, hogy megfelelő nagyságú forrást biztosítsanak az állami iskolák számára, ez elmúlt évtized tapasztalatai alapján az elszabaduló egyenlőtlenségek ezt biztosan megnehezítik. Már csak azért is, mert a legvagyonosabbak sokszor igyekeznek elkerülni az állami intézményeket – sőt az elit változó fogyasztási szokásai is igazságtalanságokhoz vezethetnek. Míg Thorstein Veblen a XIX. század legvégén még azt állapította meg klasszikus munkájában, A dologtalan osztály elméletében, hogy az elit „hivalkodó” fogyasztás útján különbözteti meg magát az alsóbb osztályoktól, addig mára a jövedelmi elit sok esetben nem luxusautók, vagy méregdrága designer ruhák vásárlásával különbözteti meg magát, hanem például azzal, hogy gyerekeik számára az átlagembereknek megfizethetetlen oktatást biztosít. Ez végső soron szintén az esélyegyenlőséget csorbítja...


ITT OLVASHATÓ    

A FIDESZ KEZÉBEN VANNAK A MEGYEI NAPILAPOK

GÉPNARANCS 
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Budácsik Lajos
2017.078.01.


Tegnap a Fidesz gyakorlatilag befejezte a „nagy művet". Minden megyei napilap a legnagyobb kormánypárt érdekkörébe került. A jövőben valamennyit Habony Árpád és Rogán Antal irányítja, kézi vezérléssel.

Eredetileg a félelemről szerettem volna írni. Arról a jelenségről, amely szép csendben belopódzott az életünkbe, s csak egyre erősödik. A félelemről, amely megmérgezi mindennapjainkat. Hallgatva, olvasva a tegnap és ma történteket, most mégis másról gondolom, hogy beszélnünk kell.

Ma hazánkban még mindig a megyei napilapokat olvassák a legtöbben. A vidéken élő emberek hozzászoktak, hogy a megyei újság a mértékadó a számukra. Valamikor ezek a lapok százezer körüli példányszámokban jelentek meg. Ez ma már nincs így, de még mindig sokan fizetnek elő a helyi hírharsonákra.

A Népszabadságnak, országos napilapként – mielőtt a nemzet gázszerelője és cinkosai cudarul eltörölték a palettáról – úgy 35 ezer előfizetője volt. A Népszava manapság hozzávetőleg 20 ezer példányban jelenhet meg. A Magyar Idők című kormányzati förmedvény pár ezer olvasóhoz juthat el.

A 18 megyei napilap – Pest megyében már évek óta nincs – naponta több mint egymillió olvasóhoz is eljuthat. Például az Észak-Magyarország 35, a Kelet-Magyarország pedig 38 ezer példányban jelenik meg...

TŐKECSÖKKENTÉS KOVÁCS "BANKÁR" GÁBOR AZ ÁLLAMMAL ÜZLETELŐ CÉGÉBEN

ÁTLÁTSZÓ BLOG
Szerző: Rádi Antónia
2017.08.01.


Részben veszteségrendezést szolgál a Kogart-csoportba tartozó Ybl-Villa Rendezvényház Kft. tőkecsökkentése – áll a cég közleményében. Ez az a vállalkozás, amitől az állam nemrégiben 1,4 milliárdért villaépületet és ingóságokat vett, majd negyedmilliárdért műkincseket rendelt. A cég üzletrésze a Szemerey Tamás érdekeltségébe tartozó Növekedési Hitelbank 270 millió forintos hitelének fedezete.

Ruppótlan oligarchának tűnik továbbra is a Bankár-Kogart-csoport frontembere, Kovács Gábor, bár a helyzet mintha javulna. Az állam és holdudvara eddig rendre mentőövet dobott a cégbirodalomnak. Kovácsot valaha Horn Gyulához, most Lázár Jánoshoz kötik a politika boszorkánykonyhájában otthonosan forgolódók
.

368,8 millió forinttal csökkenti 1,3 milliárdos törzstőkéjét az Ybl-Villa Rendezvényház Kft. – tette közzé a kft a Cégközlönyben. A tőkeleszállítás összegéből 73 millió forint veszteségrendezést szolgál, a maradék pedig „a saját tőke más elemeinek növelését”.

Az Ybl-Villa Rendezvényház tavaly – több veszteséges év után – pont nyereséget termelt 61 millió forint erejéig. Ezé a cégé volt az Ybl-villaként emlegetett Budakeszi úti neoreneszánsz palota, amelynek megvásárlására tavaly decemberben 1,4 milliárd forintot különített el határozatában a kormány. Tavasszal pedig a közbeszerzési közleményből lehetett értesülni arról, hogy a kft-től versenyen kívül vesz a Miniszterelnökség 254,5 millió forintért „szobrokat, szőnyegeket, bútorokat és egyéb tárgyakat”.

Az Ybl-Villa Kft. tulajdonosának, a Kogart-Ház Kft.-nek üzletrészét március óta a Szemerey Tamás érdekeltségében álló NHB Növekedési Hitelbank jelzáloga terheli, a hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint a biztosított követelés 270 millió forintnyi tőketartozás...

A MAGYAR KORMÁNY MEG SEM PRÓBÁLTA MEGSZEREZNI A LEGNAGYOBB ZSÁKMÁNYT, AMIT A BREXITTEL NYERNI LEHET

444.HU
Szerző: Czinkóczi Sándor
2017.08.01.


Amikor Orbán Viktor a tusnádfürdői beszédében az erős országról szóló elképzeléseit sorolta, megemlítette, hogy ennek része az is, hogy futball-világbajnokságot leszámítva nincs olyan nagy világesemény, amit ne tudna Budapest vendégül látni. Hozzátette azt is, hogy „a fővárosunk többre képes annál, minthogy a mai magyar államot szolgálja ki”. Ez tényleg klasszul hangzik, de úgy tűnik, hogy ha nem sportrendezvényekről van szó, sajnos már nem ilyen magabiztos a kormány. 

Az Európai Bizottság keddi közleménye szerint Magyarország egyikre sem pályázik a a Londonból elköltöző uniós ügynökségek közül.

Mivel Nagy-Britannia hamarosan kilép az Európai Unióból, Brüsszelnek sürgősen más tagállamba kell költöztetnie két nagyon fontos londoni intézményét: az Európai Gyógyszerügynökséget (EMA) és az Európai Bankhatóságot (EBA).

Ezek nagyon fontos intézmények:
Az Európai Gyógyszerügynökség foglalkozik az EU-ban forgalomban lévő gyógyszerek engedélyezésével és ellenőrzésével.

Az Európai Bankhatóság pedig az európai bankszektor szabályozását felügyeli.


Idén februárban Lázár János bejelentette, hogy a kormány szeretné, ha a kettő közül legalább az egyik Magyarországra költözne. Márciusban pedig már a kormány hivatalos honlapján is megjelent, hogy beszállunk a versenybe.

És tényleg nem lett volna rossz ötlet. Amellett, hogy az Európai Gyógyszerügyügynökség hatalmas előnyt jelentett volna hazai gyógyszeriparnak, az Európai Bankhatóság pedig a pénzügyi szektornak, a költözés azt jelentette volna, hogy az intézményekkel az országba jött volna a személyi állomány is
...

MIÉRT TŰR AZ EU?

HVG ONLINE - PUBLICISZTIKA
Szerző: Techet Péter
2017.08.01. 


Sem az Európai Uniótól, sem egyetlen tagállamától nem lehet elvárni, hogy egy klubban maradjon illiberális rezsimekkel. Vélemény.

Kevés nyugat-európai politikus van, aki érti, mi és miért folyik jelenleg Kelet-Európában, különösen Lengyelországban és Magyarországon. A nyugat-európai politikusok neveltetésük és szocializációjuk miatt azt hiszik, a folyamatokat észérvekkel, az erkölcsre való hivatkozással vagy a jog segítségével befolyásolni lehet Európa e táján. Naivitásukban azt gondolják, hogy Budapestet vagy Varsót meg lehet győzni, ha olyan jogi eljárásokkal fenyegetik őket, amelyeknek tényleges következményük nincs. Talán számos nyugat-európai politikus számára az a földrajzi közelség hiányzik Kelet-Európához, ami viszont már például Bécsben megvan.

Christian Kern osztrák szociáldemokrata kancellár pontosan tudja, kikkel van dolga, és milyen nyelvből értenek a határ másik oldalán. A kelet-európai politikusok és társadalmak csak a tények erejéből, az erő nyelvéből értenek, és ez az, ami a brüsszeli döntésekből, intésekből, figyelmeztetésekből hiányzik.

Christian Kern nemrég hosszabb interjút adott a német konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung napilapnak, amelyben nyugat-európai politikustól eddig nem hallott józansággal írta le a kelet-európai helyzetet. Nem a morál vagy a vágyak világába menekült, hanem arról beszélt, ami van, és ami jelenleg lehetséges lenne. Kern felismerte, hogy a jelenlegi magyar és lengyel kormányokkal az ellenség a házon belülre került. Mi lehet a megoldás? Bizonyosan nem egy újabb semmire se jó brüsszeli határozat. Lehet bízni például a kormányváltásban, amely persze Magyarországon gyakorlatilag tudományos fantasztikus irodalom körébe tartozó lehetőség...


GARANCSIÉK IS POFÁTLANUL OLCSÓN BÉRELNEK LAKÁST A VÁRBAN

24.HU
Szerző: D. Kovács Ildikó
2017.08.01.


Mindössze 13 800 forintot fizet havonta az I. kerületi önkormányzatnak egy 45 négyzetméteres lakásért az Orbán Viktor jóbarátjának, Garancsi Istvánnak érdekeltségébe tartozó CD Hungary egy, a budai Várban, az Úri utcában található lakásért. A Magyar Nemzet értesülései szerint a cég hasonlóan jó áron, havi 220 ezer forintért bérel az Úri utca 70. alatt található 340 négyzetméteres lakást. Összehasonlításképpen: egy 150 négyzetméteres lakás bérlése a Várnegyedben havonta több mint 500 ezer forintba kerül...


HŐSÉGRIADÓ VAN, DE GULÁCSON MOST SZERELTÉK LE A CIGÁNYSOR EGYEDÜLI KÖZKÚTJÁT

168 ÓRA ONLINE - ITTHON
Szerző: ÁGOSTON ZOLTÁN
2017.08.01.


A közkutat annak ellenére szerelték le, hogy a környékbeli háztartások többségében nincs bevezetve a víz. Most úgy tűnik, győzött a civil kurázsi. Száz méterre van egy üzemelő közkút – hívta fel a figyelmet eközben a község polgármestere.

Gulácson az egész országot sújtó hőhullám előtti napon leszerelték a cigánysor egyedüli közkútját – derül ki az erről szóló hétfői Facebook-posztból. A közkutat annak ellenére szerelték le, hogy a Vásárosnamény és Fehérgyarmat között fekvő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei község cigánysorán a háztartások jelentős részében nincs bevezetve a víz, a kissé meglepő időzítésre pedig Ujvári Judit független polgármester azt a magyarázatot adta, hogy a cigánysor közkútja hivatalosan nem működött már, csőtörés miatt kapcsolták le a gerincről.

A polgármestert a Facebook-poszt szerzőjének sikerült elérnie, és úgy tűnik, Magyarországon még működik a civil kurázsi, mert a telefonhívásai nyomán később ígéretet kapott arra is, hogy délután a kutat visszakapcsolják. Közben a gulácsi vízműgépész hozzászólást írt a bejegyzéshez. Az ő közlése szerint a cigánysor közkútja évek óta jogszerűen ki van kapcsolva. „Eddig is jogszerűtlenül használták a vizet, efelett évek óta szemet hunytak, emellett többször megrongálták a kutat, ami a vízmű költsége volt” – állította a vízműgépész...

A MAGYAR "EIFFEL-TORONY" AVAGY A NYUGATI PÁLYAUDVAR TÖRTÉNETE

BUDAPEST ROMANTIKÁJA BLOG
Szerző: Lynxa
2017.08.01.

A Nyugati Budapest ikonikus épülete, de vajon mi köze van Párizshoz, és hogyan került Pest széléről a város közepére?

Talán nincsen Magyarországon még egy olyan pályaudvar, melyet annyiszor akartak felszámolni vagy éppen lerombolni, mint a Nyugatit. Ez az állomás egyszer volt hivatott az ország csillogását és gazdasági erejét szimbolizálni, és kiszolgálni a köré települt iparépületek igényeit.

Amikor felépült maga volt a luxus, és a világ öt legnagyobbja között szerepelt, miközben a köré épült miniváros a legmélyebb fertő fellegváraként híresült el. A rossz hírű Westend-ház, az örömlányok és a zsebesek mindannyian mintha csak rontani akarták volna a lenyűgöző épület makulátlan csillogását. Nem véletlen, hogy az indítócsarnokba csak úriemberek léphettek be, akik az Osztrák-Magyar Államvasutak (neve ellenére egy magánvállalkozás) által üzemeltetett bérkocsikkal érkeztek a vonatokhoz. A 8 millió forintból épült állomáscsarnokot Gustave Eiffel tervezőirodájának egyik legtehetségesebb építésze, August De Serres vetette papírra, és a nagyszabású megnyitón maga vezette körbe az egybegyűlt főrangúakat. Bár az 1874-ben indult építkezés idején még nem készült el az Eiffel-torony, az iroda már akkor is nagy névnek számított, és a Nyugati épületének vas szerkezete emlékeztet is Párizs jelképére. Az átadásakor, 1877-ben még Budapesti pályaudvarnak nevezett épület nem volt előzmény nélküli, hiszen szinte pontosan ezen a helyen állt a főváros- és egyben az ország első vasútállomása, az Pesti indóház, melyből az első vonatok indultak Vác irányába. Apropó útirány!...

EGYMILLIÓ POTENCIÁLIS FIDESZ-SZAVAZÓT VETTEK A HATÁRON TÚLRÓL

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2017.07.31.


Orbán antiszemita összeesküvéselmélete és a sajtóval szembeni támadások bejelentése elhomályosította Semjén közleményét, hogy a határon kívüliek beadták az egymilliomodik állampolgársági kérelmet. Semjén világossá tette, hogy a patetikus hazafias szólamokon túl mi az, ami újabb lökést adott az egyszer már megtorpant állampolgársági igényeknek.

Mint elmondta, 2010 óta kilencmilliárd forint volt “nemzetpolitikára”, most kilencvenmilliárd s ez nem tartalmazza a gazdasági jellegű százmilliárdos befektetéseket. A Fidesz a szavazó vásárlást “össznemzeti paradigmának” nevezi, ami azt jelenti a valóságban, hogy a magyar állapolgároknak járó magyarországi támogatásokat kiterjesztik a Magyarországon adót nem fizető határon túliakra is. Legújabban az anyasági támogatást is megkapják.

Ez az oka annak, hogy újra beindult a magyar állampolgárság igénylése, s ez az oka annak is, hogy az állampolgársággal szavazati jogot is kapott határon túliak a Fideszre szavaznak. A 2004-es hazaárulásról, a “nemzetegyesítésről” szóló patetikus szövegek részben igazak. Akiket a hazafias érzés vezetett, azok az elején kiváltották az állampolgárságot. Ez egy-két százezer ember volt a legjobb indulat mellett.

Az utána újra belendült állampolgársági kérelmeket az anyagi haszonszerzés is motiválta, erre bizonyíték az is, hogy amikor a Fidesz még nem terjesztette ki a szociális juttatást a határon kívüliekre, akkor sokan különféle trükkökkel oldották meg azokat: bejelentkeztek magyarországi lakcímre, mint fiktív magyarországi lakosok, így szereztek jogosultságot. Ma már erre sincs szükség.

Ezeket a pénzügyi juttatásokat az erdélyi és más határon túli magyarok a Fidesznek és Orbánnak tulajdonítják, holott ők nem a saját pénzükből adják ezeket, hanem a magyar állampolgárok (a magyarországiak) megkérdezése nélkül azoknak a pénzéből, akiknek egy jelentős része utálja a Fideszt, és nem adna egy fillért sem olyanoknak, akik nem fizetnek Magyarországon adót. Erről nem tartott “nemzeti konzultációt” a Fidesz. De az álellenzék sem merte ezt népszavazási kérdéssé tenni, mert az is “hazaárulásnak” minősülne...

AZ MNB KÖZGAZDÁSZAI ÉS AZ ALAPJÖVEDELEM

ÁTLÁTSZÓ BLOG
Szerző: B.F.
2017.08.01.


Nemrég megjelent a portfolio.hu gazdasági portálon egy, a feltétel nélküli alapjövedelemmel (FNA) kapcsolatos írás, amelyet az MNB közgazdászai, Baksay Gergely – Bókay Márton – Palotai Dániel – Szalai Ákos, jegyeznek. A cikkben a szerzők a feltétel nélküli alapjövedelmet hátrányosnak tartják mind rövid, mind hosszú távon, szerintük az csökkenti a munkakínálatot, a jelenleginél rosszabb (hatékonytalanabb) szociális ellátást eredményez. Nem véletlen, hogy még sehol sem vezették be – mondják.

Hm…

Először

A Magyar Nemzeti Bank pár éve még független, jól működő intézmény volt, kiváló szakértőkkel, megkockáztatom, hogy a hazai közgazdasági területen (de a makrogazdasági – makropénzügyi területeken) a legjobb elemző gárdával. A függetlenség és vele a kiváló szakmai színvonal mára a múlté. Vannak, akik külföldre távoztak, vannak, akik a piacon próbálnak boldogulni, mióta Matolcsy György és sleppje (szerető beleértve) átvették a hatalmat.

Ma a jegybanknak nincs igazi felügyelőbizottsága, nincs szakmai reputációja, nincs hitelességesemmilyen értelemben. Ellenben vannak közpénzt herdáló alapítványai (200 milliárd), van saját unortodox képzési programja (a közgazdasági felsőoktatás matolcsyzálásának jegyében), van számos nagy értékű ingatlanja, nemzetközi támadást hallucináló elnöke és számtalan közgazdásza, akik 300 ezer forintos ösztöndíjat kapnak (adnak saját maguknak a mi pénzünkből) és járnak csapatostul Pécsre, hogy geopolitkából doktoráljanak.

A bevezetőben említett (férc)mű is valószínűleg egy ilyen közös pécsi vonatozás alatt születhetett, gondolom elfogyott az adatkeret, nem működött a wifi és valamivel el kellett ütni az időt. Megírták hát pártmegrendelésre (Fidesz-KDNP), hogy miért nem jó az FNA. Nem tanulmányt írtak az FNA-ról, annak elméleti megfontolásairól, azok kritikájával, gyakorlati összegzést, modelleket bemutatva, érveket mellette és ellene, stb., ahogy azt kell, hanem geopolitikai doktoranduszhoz illően legyártottak egy cikket az FNA ellen. Bravó!
...

HONT: ÁLLÍTSUK MEG A SZART! - MERT KÜLÖNBEN SOROS NEVET A VÉGÉN!

HVG ONLINE - VÉLEMÉNY
Szerző: Hont András
2017.07.31.


Magyarországot lassan kezdte elönteni a szar.

Talán a csövek unták meg alantas helyzetüket, és fáradtan váltak el az illesztéseknél, vagy a bennük hömpölygő tartalom vágyott ellenállhatatlanul a felszínre, érezvén, hogy van ott keresnivalója. De azért valószínűbb, hogy mulasztás történt: kispórolták az anyagot, nem volt már elég munkás elvégezni a feladatokat, mert a legalkalmatlanabb is megpattant magasabb napibérért Albániába, esetleg az ellenőröket vesztegették meg – nem tudni pontosan.

Először csak az orrfacsaró szagot lehetett érezni. Az ellenzéki közvélemény lázasan találgatta, hogy a kormány miről akarja elterelni a figyelmet, kormánypárti körökben pedig ferde szemmel méregették egymást, hogy ki volt az, aki ellopta a micsodát, ami miatt most bizonyára szaglászni kezdenek Sorossimicska médiakutyái. „Valami bűzlik Magyarországon” – kapta föl a hírt a világsajtó. „Nem bűz az, csak alternatív illat” – mondta hamiskás mosollyal Lázár János kancelláriaminiszter szokásos csütörtöki kormányinfóján, a parlamentben.

A szar azonban fokozatosan szivárgott a felszínre.

Barna pocsolyák tünedeztek föl itt is, ott is, kellemetlen szagú patakok csordogáltak az utcákon. Az emberek találgatni kezdték, hogy akkor ez valóban az-e, ami. A belvárosi lakók a brit turistákra, a környezetvédők az autógyárakra, az őrültek a chemtrailre gyanakodtak. Tarlós István meg szabotázsra. Mindenki más csak szerette volna eltüntetni a trutymót, és kezdett egyre idegesebb lenni. „Szarban vagyunk” – állt elő a megfejtéssel egy közepesen népszerű publicista valamelyik portálon...

5 OK, AMIÉRT NEM ÉRI MEG MA LAKÁST VÁSÁROLNI

IFL GAZDASÁG BLOG
Szerző: Szarvas Norbert
2017.08.01.


Hatalmas szezonja van mostanában a lakásvásárlásnak. Mostmár egyértelműen csorda szellemben haladunk előre, és sokaknak azért bizsereg a pénztárcája, mert akaratlanul is ugyanannyira tartja saját magát, mint a szomszádot, aki költözik. Egy ilyen helyzetben, amikor látszólag minden adott a költözéshez, érdemes megállni és átgondolni, hogy miért nem éri meg lakást venni. Ne felejtsd el a tőzsde működését! Mindenhova bele lehet (kis túlzással) fektetni, kivéve, ahova a tömeg helyezi a pénzét. Ugyanis a tömeg felveri az árakat, felfújja a lufit, és kipukkad egy ponton...

A BOSSZÚÁLLÓK: POLGÁRHÁBORÚ ÚJ RÉSZÉT A MAGYAR ÚSZÓSZÖVETSÉGBEN FORGATJÁK MAJD

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Mr Flynn Rider
2017.08.01.


A Fidesz által besuvasztott új elnök nem seper jól az úszók szerint

Az Index szerint úgy néz ki, el is jött az elnökváltás ideje. A hatalmi harc mindenesetre már elkezdődött: két frakció kezd kialakulni az Úszószövetségben.

Hosszú és kíméletlen írás jelent meg Bienerth Gusztáv munkamódszereiről az Index egyik cikkében, még májusban.

Az írást úgy lehetne röviden összefoglalni: 
az új elnök ugyanott folytatta, ahol Gyárfás abbahagyta.
  • Furcsa kinevezések,
  • fideszes kapcsolatok,
  • apró stikák, visszaélések,
  • a szakmai szempontok figyelmen kívül hagyása
jellemezte a cikk szerint az utóbbi hónapokat. Minden olyan húzás, amiért Gyárfásból elege lett az úszóknak.

Egy másik írás szerint a februárban még a politika teljes támogatásával megválasztott úszószövetség-elnök körül már májusra teljesen elfogyott a levegő. Ennek több jele is van:
A májusi közgyűlésen Darnyi Tamás még a szövetség – azaz lényegében Bienerth Gusztáv – jelöltjeként indult az elnökségi tagságért. Mostanra a leváltását követeli.
Bienerth Gusztáv a vb-n nem adott egy érmet sem, míg például az a Csurka Gergely, aki előmenetelét a nemzetközi szövetségnél (FINA) megakadályozta volna, igen. A magyar elnöknek felajánlották a 4x200-as váltónál a pódiumra lépést, de nem fogadta el.
Tegnap az úszók (köztük Darnyi is) és a szakma egy része közleményt adott ki, amiben Bienerth Gusztáv távozását követelik.

Székely Éva, Darnyi Tamás, Szabó József, Hargitay András és Risztov Éva is változást sürget a szövetség élén, mellettük pedig több neves edző, edzők például Turi György, Plagányi Zsolt és Petrov Iván is igen keményen nekiment Bienerth-nek...

A BIONÁCI

TÖRÖK MONIKA BLOGJA
Szerző: Török Monika
2017.07.31.


Valószínűleg Darwin-díjat kapok majd előbb-utóbb érte, de most hivatalosan meghatározom a bionáci fogalmát.

A bionáci egészen különleges állatfaj.

Ha autóval mennél valahova, valaki biztosan beszól, hogy menj biciklivel, mert az bio.

Ha biciklivel mész, valaki egészen biztosan beszól, hogy miért nem sétálsz.

Ha történetesen a takarítónőd, akiről beszélünk, akkor egészen biztosan szóvá teszi, mert meglátja a gyógyszeres dobozodat, miért szedsz ennyi izét a szív- és érrendszeri problémáidra, holott számtalan megoldás létezik, ami természetes alapanyagú és nem a gyógyszermaffia terméke.

Amúgy meg meditálj, mert fejben dől el minden, például a váza is.

Ha történetesen valamelyik gyereked tanára, egészen biztosan elmondja, hogy normális ember nem néz tévét, mert például neki sincs (innen lehet tudni, hogy normális ember - nem néz tévét), továbbá semmiképp nem netezik, mert az maga a fertő.

Ha történetesen a sarki zöldséges, egészen biztosan háromszoros áron adja, de nagyon ajánlva a töffedt, girhedt, már csecsemőkorában fogyatékos sárgarépát azzal, hogy ez kurvára bio.

Ha történetesen a pékség előtt talál meg a jóakaró, elmondja, hogy csak teljes kiőrlésű, teljesen barna és rozsból készült péksüteményt szabad venni.

Ha kávét innál, az a baj. Ha teát, akkor csak szakrálisan és csakis megszentelt izékből.

Vizet csakis a vízboltból. A csap nem játszik.

Ha elkapnak a dohánybolt előtt, akkor véged...

NÉGY DOLOG, MELYEKKEL SZÁMOLNUNK KELL, HA VÉGLEG AZ OLIGARCHÁK KEZÉBE KERÜL AZ ORSZÁG

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2017.08.01.


Mészáros Lőrinc ásványvizét isszuk, Csányi Sándor sertéshúsát esszük, Matolcsy Ádám újságját olvassuk, Garancsi István építi a középületeinket, útjainkat, Andy Vajna tévéjét nézzük, vagy az ő kaszinóiban játsszuk el a pénzünket. Már most is ez a helyzet, ám – ahogy az ősi dakota bölcsesség tartja – mindig van rosszabb. Ha ugyanis 2018-ban Orbán Viktor felhatalmazást kap a választóktól arra, hogy folytassa azt, amit eddig csinált, akkor a kormányhoz kötődő oligarchák cégei teljesen megszállhatják a hétköznapjainkat. A gyorsan tollasodó nemzeti burzsoázia tagjai ugyanis egy harmadik kormányzati ciklus alatt teljesen feloszthatják egymás között a hazai piacot. Lássuk, milyen világ vár ránk, ha ez bekövetkezik!

1. Élni és nem hagyni élni. A rendszerváltás után jellemző volt az a gyakorlat, hogy a különböző kormányokhoz közel álló vállalkozások kedvezőbb helyzetbe kerültek az állami tendereken, ám mindig ügyeltek arra is, hogy a másik táborhoz húzó cégek se maradjanak megrendelések nélkül. Csányi Sándor például jobboldali oligarchának számít, ám korábban támogatott baloldali sajtóorgánumokat, felvett a cégeihez olyan munkatársakat, akik szocialista kormányokban viseltek tisztségeket. A Gyurcsány-éra alatt pedig Simicska Lajos vállalkozásai is kaptak állami megrendeléseket, igaz, közel sem annyit, mint az első Orbán-kormány idején. Ezt a gyakorlatot írta felül 2010 után a Fidesz két kormánya, vagyis maximum olyan üzletemberek kaptak lehetőséget vagyonuk növelésére, akik alkut kötöttek a regnáló hatalommal. A jelenlegi kormány nem is igazán tagadja, hogy célja az ellenzéki pártok gazdasági hátterének ellehetetlenítése, így nem számíthatnak kegyelemre azok, akikre továbbra is balos vagy liberális címkét ragasztották Orbán emberei. Ez egy olyan torz nemzetgazdasági struktúrát hoz létre, amelynek következményeit a következő pontban taglaljuk.

2. Sok az eszkimó kevés a fóka. Az Orbán-kormány üzenete így röviden annyi a vállalkozói szférához, hogy belőled is lehet milliárdos, ha beállsz közénk, és mi is hasznát látjuk a gazdagodásodnak. Ennek a felfogásnak a mintapéldánya a felcsúti gázszerelőből lett nagyvállalkozó. Mészáros Lőrinchez lényegében tapad a pénz, mióta Simicska Lajos korábbi pártpénztárnok, főoligarcha, gazdasági háttérember összeakasztotta a bajuszt egykori barátjával, Orbán Viktorral. A Fidelitasban szocializálódott ifjú fideszesek így már nem a bugris vidéki vállalkozót látják Mészárosban, hanem Orbán Viktor bizalmasát, aki csak ránéz egy zsíros vállalkozásra, és egy szempillantás alatt az övé is lesz. Ha ilyen könnyű meggazdagodni egy országban, akkor ne legyenek kétségeink, hogy egyre többen tolonganak majd az állami csecs körül, hogy részesüljenek az adományokból. És ahol túl sokan lökdösik egymást a zsíros falatokért, ott néhányan éhesek maradnak. Ennek következménye a következő pontunk...

KINT VAGYUNK A VIZES VÉBÉBŐL

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Zsebesi Zsolt
2017.07.31.


Akárhány érmünk lett is a vizes vébén, milliárdokat hagytunk elherdálni és fényes nappal ellopni. Ennyiből az összes magyar versenyzőt ki lehetne önteni aranyból.

Szóval Katinka nyert a magyar vízi sportnak két aranyérmet a budapesti vizes világbajnokságon, amely állítólag minden idők legjobb ilyen rendezvénye volt, de biztosan a legdrágább, így a magyar érmek, még azok is, amelyeket nem az első helyért kaptak a versenyzőink aranyárban vannak. Valójában minden magyar sportolót ki lehetne életnagyságban aranyból önteni a rendezvény árából. De talán még a nézőket is.

Két aranyával, Hosszú Katinka a magyar sportszerető, nemzeti érzelmű közönség kedvence maradt. Mindenki örült – természetesen – a sikerének és szorított érte. Ki sportszeretetből, ki nemzeti alapon. Ki így is úgy is. (Én egész idő alatt idegi alapon nem.) A magyar sajtó sem tett másként, miért is tett volna. Én, aki – a világbajnokság sokszorosára nőtt költsége miatt felháborodva – nem voltam hajlandó egyetlen versenyt sem megnézni, azért mindenről tudtam, mert bármerre jártam a székesfővárosban és annak határain túl is, mindenütt a vizes VB eseményei kísértettek. A kocsmától a kórházon át egészen a szupermarketig. Vagyis – legalábbis azt hittem – minden erőfeszítés nélkül, teljes passzivitást tanúsítva is mindenről tudok.

Aztán vasárnap éjszaka, szokásos világlapszemle-körutamon belefutottam egy idegen nyelvű portálon egy bizonyos Caeleb Dressel nevébe. Azt olvastam, hogy a 20 éves amerikai úszó – írd és mond – 7 aranyérmet szerzett a budapesti világbajnokságon. Megpróbáltam erről édes anyanyelvemen is megtudni egyet s mást, de címet azzal, hogy Caeleb Dressel 7 aranyérem nem találtam semmit. Amint a fiú után kutattam a magyar nyelvű sportsajtóban, újabb meglepetés ért. Egy – ugyancsak amerikai sportoló – bizonyos Katie Ledecky szintén a napokban, szintén itt Budapesten 5 aranyérmet nyert úszásban. Na az ő nevével sem volt kitapétázva a magyar sajtó. (A lányka egyébként eddig – ha igaz – 14 világbajnoki arannyal dicsekedhet. Rajta kívül még két amerikai lány (Simone Manuel és Mallory Comerford) szerzett egyenként 5 aranyat Budapesten, csak ők nagyrészt a váltókban, tehát nem egyéni számban, ami azért nem ugyanaz, bár aranynak az is arany.

Ezen túl: egy bizonyos Lilly King négy aranyérmet szerzett, négy világcsúcsot úszva. (Kettőt váltóban.) Négy aranyat szerzett Budapesten Szvetlana Kolesznyicsenko, az oroszok kiváló műúszója és az amerikai Kelsi Worrell is. Az ugyancsak amerikai Nathan Adrian és a svéd Sarah Sjöström 3-3 arannyal utazhattak haza Budapestről.

Ők akik futottak még a mi Hosszú Katinkánk mellett, akiről a magyar közvélemény úgy tudja, hogy a világ legjobb úszónője!...

ORBÁN VIKTOR CIZELLÁLTAN NEM ZSIDÓZÓ KÖNYÖRTELEN MAMELUKJA

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: Aczél Gábor
2017.07.31.


Az illetőt személyesen ismerem, egykor – Esti Hírlapos főszerkesztőségem idején a lejáratásomra szakszervezetet szervező, a lakásomba meghívott beosztottaim egyikeként – szenvedélyesen kiabált velem, de nem zsidózott sohasem. A főszerkesztőhelyettes, bizonyos D. Horváth Gábor embere volt, akit – akkor, talán 1995 májusában – a többiekkel együtt hiába hívtam meg. Róla azt kell tudni, hogy a főszerkesztői beiktatásom napja – április elseje – előtt kinyomtatott Esti Hírlapot a tulajdonosváltás zűrös körülményei közepette szombatra virradóra egy teljesen üres ötödik oldallal jelentette meg, amely oldalt hétfőn a parlamentben az ellenzékben maradt Fidesz részéről a kormányra került pártokat cenzúrával vádolva Deutsch Tamás napirend előtt lobogtatott.

Ami a lejáratásomra verbúvált szerkesztőségi szakszervezet általam vendégül hívott tagjait illeti, velük akkor együtt ettünk-ittunk, dumáltunk, még nevettünk is néha, s a kulturális rovat ágyamra heveredett vezetője békéltetésre irányuló javaslatának kevéske foganatja ellenére volt eredménye e sajátos beszélgetésnek, mert a helyettesem (akitől a kinevezésemkor megígért munkáltatói jog részleges hiánya okán úgyszintén nem tudtam megszabadulni) a lapértekezleteken ugyan továbbra is simfelt, s rendre megkérdőjelezte a hozzáértésemet, de ezt hiába tette, mert a már szinte eladhatatlanná züllesztett napilapot újra olvasni kezdték az emberek, az eladott példányok számának legutóbbi évi (mintegy 18 ezerről 12 ezerre való) csökkenése a nyár végén megtorpanni látszott, majd néhány hónap elteltével, decemberre – a főszerkesztőhelyettes kivételével valamennyiünk örömére – valamelyest (12 ezerről 13 és félezerre) növekedett. Amiben a Népszavától általam elcsábított, Kéri Tamás felelős szerkesztő munkájának is szerepe volt.

Visszatérve az illetőre, neki Gajdics Ottó a neve, aki az engem támogató Kéri Tamással, mondhatni, nemigen rokonszenvezett, s noha együttmunkálkodásunk meglehetősen rövid – 1996 januárjának végén záruló időszakában – szót értettem vele, tulajdonképpen féltem tőle.

Idő kellett ahhoz, hogy rájöjjek e félelem okára.

Meg az Orbán-éra.

Nem kísértem figyelemmel a karrierjét, de ennek az évtizednek az eleje óta mind sűrűbben látom-hallom, amint el-elbődül a képernyőn, s ilyenkor összerezzenek.

A karrierje szinte senkinek nem fontos: “2004 óta a Hir-tv műsorokért felelős vezérigazgatója”, írja róla ma a Wikipédia, pedig azt igen sokan tudják, hogy amióta Simicska Lajos összeveszett Orbán Viktorral, azaz a G-nap óta inkább a kormányhoz maradt hűséges, s megvált Simicska tévéjétől.

Nem tudom, mikor lett a Lánchíd Rádió főszerkesztője, de az Orbán-kormány – utánanéztem: 2013-ban – e funkcióbeli tevékenységét elismerte. Nem tulságosan: Gajdics Ottó újságíró, a Lánchíd Rádió ügyvezetője, főszerkesztője a Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést abban az évben – utánaszámoltam: ötvenkilenced magával – kapta meg.

Az első igazi kormányzati elismerést a tavalyi esztendőben könyvelhette el: kapott egy rádiót. Amit egy interjúban illően visszaigazolt: Nem vakaródzunk, büszkén vállaljuk a kormánypárti bélyeget, mondotta volt...

A FAKOCKA


AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Markó Beáta
2017.07.31.


...Miután végre előkerült az ajtókérdésben a tettes, rátérhetünk a 3-as metró teljes vonalának, állomásainak felújítására. A világ minden pontján – Togótól Burundiig – egy ilyen nagyszabású korszerűsítés esetén az a logikus és racionális döntés, ha egyidejűleg 21. századi minőségre emelik, mindenki számára használhatóvá, azaz akadálymentessé teszik. De Európában van egy büszke és erős ország, melynek fővárosi vezetője így érvelt: „Alapból is alig használják mozgássérültek a metrót.” Ebben nem is tudunk vitatkozni vele, hiszen a más világvárosok metrólejárataihoz képest extra sebesen rohanó budapesti mozgólépcsőre még egészséges ember is csak nekifutásból és jó ritmusérzékkel tud ráállni. Képzelhetjük, mennyivel nehezebb lehet ez a mutatvány egy tolószékhez kötött embernek! De említhetnénk a magyar gyerekbarát társadalom babakocsit toló anyáit, akiknek szintén nem egyszerű attrakció stabilan állni a mozgólépcsőn. Nem beszélve az idős emberekről, a bottal vagy egyéb segédeszközökkel közlekedőkről, akiknek ugyancsak komoly kihívás a mozgólépcső. Persze, a humánus NER-rendszerben csakis magukat hibáztathatják: miért élnek ilyen sokáig és betegen?

Némi empátiával bárki megértheti, hogy a 170 milliárd forintos sportesemény után – melyet hivatalos közlés szerint a Föld 7 milliárd lakosából 6,5 milliárdan követtek a tévében – nem maradt pár garas néhány liftre a metróállomásokon. Így ha elérjük a matuzsálemi kort, és a 3-as metró teljes szakaszának felújítását, a lakosság fent említett csoportjai továbbra sem fogják használni. Alapból.

S ha szabad egy személyes gondolattal zárnunk: életünk jelentős hányadát volt szerencsénk egy skandináv demokráciában tölteni. Ott tanultuk, hogy minden társadalom olyan erős, amilyen erős a leggyengébb láncszeme. Kérjük olvasóinkat, ezen töprengjenek el egy kicsit. Megismételjük: minden társadalom olyan erős, amilyen erős a leggyengébb láncszeme.

TARLÓS FŐPOLGÁRMESTER ESETE A MOZGÁSKORLÁTOZOTTAKKAL

GÉPNARANCS 
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Föld S. Péter
2017.08.01.


Tarlós főpolgármester szerint a 3-as metró akadálymentesítését senki sem gondolta komolyan. Miért is kellett volna komolyan gondolni, amikor a mozgáskorlátozottak közül csak nagyon kevesen használják a metrót, ezrelékben lehet csak kifejezni, ahányan közülük a föld alatt utaznak.

Lehet most erre azt mondani, hogy Tarlós főpolgármester egy szívtelen tapló, akinek még egy fakockáról sem a saját munkaköri kötelessége, hanem a szabotázs szó jut az eszébe. Lehet bármit mondani Tarlós főpolgármesterre, de ennél is jobb lenne, ha valaki elmagyarázná neki, hogy mi a helyzet. Túl azon, hogy törvényi kötelesség, hogy a mozgáskorlátozottak számára is lehetővé kell tenni azt, ami más állampolgárok számára elérhető. Jelesül, hogy ők is utazhassanak a metrón, függetlenül attól, hogy Tarlós főpolgármester adatai szerint hány ezrelék veszi igénybe a BKV-nek ezt a szolgáltatását.

El kellene magyarázni, hogy Tarlós főpolgármester is megértse: a vakok sem járnak sűrűn kiállításra, és a süketek sem gyakori vendégek a koncerteken. Vagyis, szemben Tarlós főpolgármester állításával, a mozgáskorlátozottak nem azért nem használják a metrót, mert többnyire máshol van dolguk, mint azoknak, akik mozgásukban nem korlátozottak. Hanem azért, mert nincs a metró akadálymentésítve, és ezért, bármennyire is szeretnék, nem tudják használni...

VENDÉGÍRÁS: AZ UTOLSÓ KAPCSOLJA LE A VILLANYT!

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Vendég / Emmerich Emmerich
2017.08.01.


1.2 millió magyar tervezi azt, hogy elhagyja az országot és külföldre költözik. A magyarok 71%-ának van olyan közeli barátja, vagy családtagja, aki már most külföldön él. Ez egy olyan probléma, ami minden generációt és minden társadalmi réteget érint. Az elvándorlásnak rengeteg oka van, de mind arra vezethető vissza, hogy nem működik az ország. Nem lehet megélni, rohad el az egészségügy, az oktatás, és folyamatosan távolodunk el Európától és közeledünk Moszkvához. Mi a Momentumban azért dolgozunk, hogy beindítsuk Magyarországot, és hogy visszafordítsuk az irányt Európa felé. Hogy ne kelljen elmenni. Hogy érdemes legyen hazajönni”

– olvasható a Momentum Mozgalom egyik utóbbi Facebook bejegyzésében.

És hogy mi erre az első és „leglátogatottabb reakció”?

Jó lenne ha ti is elhagynátok a Magyar Hazát! A többi xarházival együtt a Magyar és a Haza szó számotokra sem jelent semmit!”...

NAGY BANDÓ: HYPÓS HALÁSZLÉ A SZAMOSNÁL - TRUTYI JÖN A FOLYÓN. VIZES VÉLEMÉNY

24.HU - POSZT ITT
Szerző: Nagy Bandó András
2017.07.31.


Már megint folyón át kapjuk a trutyit!… Én még mindig a vizes vébén szereplő magyarok szereplését dolgozom föl, sikereiket és kudarcként megélt szereplésüket, a vébé dicséretes szervezését, a helyszínen szurkolók boldogságát, egyvégtében „vízben gondolkodom és úszom”, és közben eljő a hétfő, és újra hétköznapinak nem nevezhető dolgok borzolják a kedélyemet. Most például a Szamos szennyezettsége, szennyezése, mely kísértetiesen emlékeztet az 1996-os tiszai szennyezésre, és mint tudjuk, a Szamosban megjelent trutyiból egy kicsinyke a Tiszába is jut.

Huszonegy éve az Esmeralda nevű romániai vállalat öntött nyakon bennünket egy sajátos vegyülékkel. Az sem maradt reakció nélkül, mondtam a magamét, a sajátos vegyülékhez igazodva sajátosan, a humor eszközeivel.

Mostanában gyakran hallom vissza, hol az egyik, hol a másik hajdani írásomról, kabaréban elhangzott monológomról, hogy aktuális maradt, amire büszke is lehetnék, ehelyett inkább szomorúsággal és kesergéssel nyugtázom, főként most, a szagossá lett Szamosról szóló híreket hallva.

Azt remélem, hathatós intézkedések történnek „odaát”, és ha ehhez a hajdani írásom is hozzásegít, ide idézem. Már csak egyre vágyom: hogy két évtized múlva veszítse már végre aktualitását, közös örömünkre és megnyugvásunkra...

A NEM LÉTEZŐ KDNP FEJJEL MEGY FACEBOOK-NAK

ZÁRÓJEL BLOG
Szerző: Mátrai Anna
2017.07.31.


Talán a legnagyobb viccpárt a KDNP, – lekörözve a Kétfarkú Kutyákat, akik léteznek – egyedüliként sikerült önmagában láthatatlan tömörülésként kormányzópárt-taggá – ha csak névlegesen is – válniuk. Elérték, hogy milliós fizetésért ne legyenek felelősek semmiért és ne is kelljen megmérettetniük magukat. Ögyes!

Itt vagyunk, de hol is?

A nemlétező KDNP közleményt adott ki – már ez is súrolja a paradoxon határát – a Facebook ellen

“Tiltakozunk a Facebook kettős mércéje ellen” címmel.

Történt ugyanis, hogy két hónapja a Facebook egyik pillanatról a másikra letiltotta a KDNP hivatalos Facebook-oldalát, holott szerintük a használati feltételek egyik pontját sem sértették meg. Nem kicsit akadtak ki a keresztények és demokraták.

Többszöri kérésünk ellenére valódi indoklást azóta sem kaptunk, csak pár napja egy rövid üzenetet, miszerint az ügyet lezárták, és igazuk volt. Ezzel szemben a KDNP és a politikusaink nevével, képeivel és jó hírnevével visszaélő, egyértelműen hamis és megtévesztő oldalak ügyében mindeddig semmit nem voltak hajlandóak tenni. Annak ellenére sem, hogy ezek az oldalak több ponton is egyértelműen sértik a Facebook saját felhasználási feltételeit” – írják a közleményben...

MINTHA SOSEM FOGADTAK VOLNA BE IGAZÁN

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2017.08.01.


Orvosok, egyetemi tanárok, magánvállalkozók, könyvelők, nyugdíjasok, IT-sek… két dolog közös bennük: egyrészt évek óta a szigetországban élnek, másrészt pakolnak, mert a közeljövőben elhagyják az országot.

Ami még érdekes és közös vonás, hogy egyikük sem Közép-Európából érkezett, van köztük német, görög, holland, finn, norvég, francia. Van, aki pár éve él az Egyesült Királyságban, és van, aki évtizedek óta.

A távozásról szóló döntésüket részben érzelmi, részben kőkeményen racionális alapon hozták meg. A frusztráció, szomorúság és düh mellé így az a meggyőződés is társult, hogy családjuknak és nekik is jobb lesz a kontinensen.

A brit statisztikai hivatal adatai szerint tavaly 117 ezer uniós állampolgár hagyta el az országot, ami 36 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz képest – nyilván a Brexit-népszavazás indokolja ezt a nagyon komoly emelkedést.

Nemrégiben a Deloitte tanácsadó cég adott közre egy elemzést, melyben az szerepelt, hogy az Egyesült Királyságban élő, magasan képzett uniós munkavállalók közel fele (47 százaléka) fontolgatja a távozást a következő öt éven belül...

Alexandrosz és Heidi története:


LENGYELORSZÁG IS MEGÚSSZA A 7. CIKKELYT - KÜLFÖLDI LAPSZEMLE

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Klubrádió / Kárpáti János
2017.08.01.


Az EUObserver című uniós hírportál – ismertetve a lengyel igazságügyi miniszter elutasító sajtónyilatkozatait annak nyomán, hogy az Európai Bizottság szombaton kötelezettségszegési eljárást indított Varsó ellen, ezúttal a bírák nyugdíjazását is újra szabályozó friss törvény miatt – arra a következtetésre jut, hogy Zbigniew Ziobróval aligha nyílik esély építő szellemű párbeszédre, amire pedig Frans Timmermans, az uniós testület első alelnöke javaslatot tett.

A brüsszeli bizottság, amelynek egyik feladata, hogy őrködjék az uniós jog tiszteletben tartása fölött, egyebek közt azt kifogásolja, hogy a törvény értelmében az igazságügyi tárca vezetője túlságosan homályos kritériumok alapján dönthet arról, melyik bírónak lehet meghosszabbítani a mandátumát. Az EUObserver idézi azt a nyilatkozatot, amelyet Ziobro miniszter a Nasz Dziennik című jobboldali lapnak adott, és amelyben a helyzetet úgy jellemezte: politikai harc folyik Lengyelország ellen, és emögött olyan befolyásos csoportok állnak, amelyeknek az az érdekük, hogy Lengyelország gyenge legyen.

Egy másik konzervatív lapnak, a wSiecinek azt mondta az igazságügyi tárca vezetője az EUObserver ismertetése szerint, hogy Lengyelország követni kívánja Magyarországot a tekintélyelvűbb állam építésében. „A politikában karakterekre van szükség. Orbán Viktor, aki nem törődött a tüntetésekkel, a bírálattal, vagy azokkal a próbálkozásokkal, amelyek arra irányultak, hogy lekicsinyeljék őt, aki ezzel szemben megváltoztatta az országot az európai elit ellenvetéseinek dacára, felmutatta ezt a karaktert” – idézi a brüsszeli hírportál Zbigniew Ziobrót.

Egy másik uniós híroldal, az EurActiv a Varsó ellen indított újabb kötelezettségszegési eljárással kapcsolatban megállapítja: valószínűtlen, hogy Lengyelországgal szemben ténylegesen is alkalmazni fogják az EU-alapszerződés hetedik cikkét – amely akár az érintett ország uniós szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat -, hiszen „Orbán Viktor, a populista magyar miniszterelnök jelezte, hogy ezt azonnal megvétózná”. De az eszkalálódó erőpróba – teszi hozzá az EurActiv – azzal fenyeget, hogy tovább mélyül a kelet-nyugati megosztottság az unión belül. A hírportál arra az összefüggésre is felhívja a figyelmet, amit Vera Jourová, az igazságügyi kérdésekben illetékes cseh EU-biztos fogalmazott meg aggodalomként: ha Lengyelországban sérelem éri a bírói függetlenséget, akkor az az egész unióban alááshatja a bírósági döntések kölcsönös elismerésének a rendszerét...

SACHA BATTHYÁNY: ÉS NEKEM MI KÖZÖM EHHEZ? - KÖNYVAJÁNLÓ (KÖNYVRÉSZLET)

BLOGÁSZAT
Szerző: Sacha Bat
2017.08.01.


"...Az egyenesség hiányával függhet valahogy össze, erre rájöttem. Ez az összekötő kapocs – az emberi gyengeség.

Margit nénikém hataloméhségében nem ismerek magamra. A nemzetiszocializmussal való rokonszenvezésében pláne nem. És nem ismerek magamra nagyanyámnak a feudális Magyarországért érzett gyászában, és a haza és a rend utáni vágyódásában sem. Ám a gyengéiben igen.

Vajon másképp cselekedtem volna, mint nagyanyám, azon a délutánon? Fellázadtam volna az apám ellen, aki nem akart  beavatkozni? Megállítottam volna, amikor eltussolta a gyilkosságot? Fellázadtam-e bármi ellen is valaha? Nem, de minek is tettem volna? Svájcban minden a legnagyobb rendben van, hallom a saját válaszomat.

Valóban?


Természetesen elleneztem az amerikaiak Irakba történő bevonulását. A svájci
konzervatívok bevándorlási politikáját. A delfinek lemészárlását a Taidzsi-öbölben.
És ha a tüntetések véletlenül nem akkor kezdődnének, amikor a gyerekeket hozom
el az óvodából, gyakrabban kimennék tiltakozni az utcára. Facebookon vagy
Twitteren állandóan támogatunk vagy ellenzünk valamit, véres fotókat és okos
elemzéseket osztunk meg, szerencsétlenül járt hajókról szóló videókat linkelünk be,
Lampedusa partjai előtt vízbe fulladt menekültekről, és virtuális petíciókat írunk alá
a dél-szudáni nemiszerv-csonkítás ellen. 

De hogyan cselekednénk, ha mindez a számítógépeinkről az utcára tolódna át? Ha egyszer csak emberként kellene reagálnunk, nem felhasználóként, ha mindez fizikai valóság lenne, nem virtuális?

Ha bűzlene, fájna, lármázna, és ha a világot nem az Apple-laptopjaink visszafogott
dizájnján keresztül érzékelnénk: ha háború lenne, mint hetven évvel ezelőtt, nem
lennénk-e valamennyien tettestársak?

Persze, hogy nem, kiabálnák a tornacipős és vászonszütyős fiatalok. Hiszen
mindannyian okultunk belőle. Velünk ilyesmi nem történhetne meg.
Nem?

Nem vagyunk-e egyszerre engedelmesek és kötelességtudók, ha arról van szó,
hogy mentsük az irhánkat? Nem vagyunk-e szimanovszkijok és böhmék, nincs-e
mindannyiunkban egy kis Margit néni?

Habár nem vagyunk fegyőrök és nem vezetünk kihallgatásokat, nem lövetünk
senkit sem agyon, de hogyan kezeljük a vitákat, amelyek sokkal veszélytelenebbek,
mint a háborúk? Például az irodában, ha jó fényben szeretnénk feltűnni? Elég
egyenesek vagyunk-e ahhoz, hogy kimondjuk az igazságokat, a kényelmetleneket
is? Megvédtünk-e olyan kollégákat, akiket a főnökeink megfélemlítettek – vagy csak
álltunk ott, mint a budapesti járókelők, amikor a zsidókat a Dunába lőtték? Vajon
kiálltunk volna mellettük, mert igazságtalanság történt velük, vagy hallgattunk
volna, mint a nagyanyám? Vállalunk-e egyáltalán valamilyen kockázatot? Kicsoda?
Minek?

Emelvényeken ülünk, blogolunk, bezsebeljük a sikert, gratulálunk, adakozunk,
pszichoanalitikushoz járunk, és virtuálisan felháborodunk a mangroveerdők
visszaszorulásán, a nigériai menekültek kitoloncolásán, amit 107-en lájkolnak, és
amitől jönnek az újabb hálózatokba történő meghívások, Xing, Pinterest, LinkedIn,
ott azután barátaink profilját bogarásszuk, francba, hogy ezek mi mindent nem
olvasnak, hová el nem jutnak, Phnom Phen, Detroit, TED-konferencia, Burning Man
fesztivál, Art Basel vásár. Össze kell kapnom magam.

De twitterezett bárki valaha is emberi gyengékről, osztott meg félelmeket,
blogolt kételyekről, arról, hogy őt nem érdekli a burmai muszlim kisebbség, hogy
nem akar tudni a mangroveerdőkről, és hogy nem volt bátorsága megmondani a
főnökének a véleményét?

Valóban olyan tiszták vagyunk, amilyennek virtuálisan mutatjuk magunkat? És
mennyire vagyunk állhatatosak? Én mennyire vagyok állhatatos?
Kinyitottam a noteszemet, és elolvastam azt a dátumot, amit a repülőtér indulási
csarnokában felszállás előtt írtam az új oldal bal fölső sarkába, és beírtam egy
kérdést: „Képes lennél zsidókat bújtatni?”, majd alá a választ: „Nem.”..."



EGYETLEN ÉV ALATT FELFALTA A TELJES MEGYEI LAPPIACIT A FIDESZ!

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: JÁMBORANDRÁS
2017.07.31.


Tavaly nyáron a Mediaworks még a stróman Heinrich Pecina irányítása alatt vásárolta meg a négy megyei napilapot tulajdonló Pannon Lapok Társaságát, hogy aztán rövid távon tovább passzolja az így már 12 megyei napilapot tartalmazó portfóliót Mészáros Lőrincnek. Egy hete a két megyei napilapot kiadó Lapcomot vásárolta meg Andy Vajna. Majd most a semmiből újra előbukkant Pecina, és megvette a Russmédiát, a maradék három megyei napilap kiadóját. Méghozzá az MNB álltal megmentett majd Mészáros Lőrincnek átjátszott MKB bank pénézből!

Ezzel a lépéssel narancsba borult az ország, kivéve Pestet és Nógrád megyét, amelyek nem rendelkeznek számottevő megyei napilappal. Ez tudjuk, hogy mit jelent az újságíróknak. A Mediaworks eladása után sorban repültek a nagymúltú helyi újságírók, helyettük közkatonák töltik meg a lapokat központból szerkesztett politikai tartalmakkal. Így történhetett meg karácsonykor, hogy az ország nagy részére Orbán Viktor vigyorgott a vele készült interjú mellől.

Nyilvánvalóan ugyanez vár a most megvásárolt lapok munkatársaira is. Nem tudhatjuk, hogy a Népszabadságot kivégző Pecina maga csinál-e fideszes újságot, vagy továbbadja lapjait, de ez nem is lényeges.

Hanem az, hogy tíz hónappal a választások előtt monopol helyzetbe került a Fidesz a megyei lapok piacán. Napi több százezer olvasónak adhatják el a politikai megrendelésre készült cikkeiket, ellenvélemény nélkül...