2024. január 7., vasárnap

ÖNSZÁNTÁBÓL NEM EMELTE VOLNA A TANÁRBÉREKET A KORMÁNY, A TILTAKOZÁSOK IS KELLETTEK

MÉRCE
Szerző: KISS SOMA ÁBRAHÁM
2024.01.05.


Az Egységes Diákfront (EDF) megmozdulást szervez január 13-ára. Megéri tüntetni címmel a Belügyminisztérium elé, hogy ezzel hívják fel a figyelmet arra, hogy a pedagógusoknak beígért átlagosan 32,2 százalékos béremelésben közrejátszhattak az elmúlt évek utcai megmozdulásai és dolgozói küzdelme is.

„A kordonkormány NEM emelte volna meg a pedagógus béreket, ha nem tüntettünk volna két éven keresztül. A tanárok átlagosan 32,2%-os béremelése azoknak az eredménye, akik tüntettek és sztrájkoltak. Itt a bizonyíték, hogy van értelme tüntetni. Arra kérünk mindenkit, hogy mutassa meg a támogatását az oktatás iránt, ez a részsiker a Ti részsikeretek!”

– írja közleményében a diákszervezet. A megmozduláson ígéretük szerint kevés lesz a beszéd, lesznek ellenben „rendhagyó programok”, ezek keretében akik a kampány során gyűjtötték, leadhatják a nemzeti konzultációs íveiket is.

A rendezvénnyel kapcsolatban kerestük Perlaki-Borsos Noelt, az EDF aktivistáját.

Az aktivista szerint a tüntetések, sztrájkok és egyéb megmozdulások sikere abból is kitűnik, hogy eddig a kormány tíz százalékot emlegetett, a 32 százalékos béremelés csak tavaly év végén merült fel. „Illetve ez a kormány önszántából nem rakta volna terítékre ezt a témát, és sehol máshol nincs ekkora béremelés az állami szférában” – tette hozzá, megjegyezve, hogy ez sem egységes béremelés, és még nem is tudni pontosan, hogy hogyan fog kinézni.

A diákok közleménye azt is megemlíti, hogy a pedagógusok immár több, mint két éve tartó tiltakozásai során a követelések csupán egyik, még ha igen fontos pontja is a bérek rendezése – és azt is érdemes megjegyezni, hogy a rendkívül alacsony bérek miatt a jelenleginél magasabb, legalább 50 százalékos béremelést és a minimálbérhez indexált béreket követelnek.

Éppúgy követelik a pedagógus-szakszervezetek és az őket támogató más civil oktatási és egyéb szervezetek többek között

- az iskolai szegregáció felszámolását,

- a tanszabadság visszaállítását,

- az alaptanterv átalakítását,

- valamint önálló oktatási tárca felállítását a Pintér Sándor-féle Belügyminisztérium irányítása helyett.

Perlaki-Borsos ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a további követelések elérésére nincs kész recept, miszerint „X nagy tüntetés után a kormány hirtelen engedményeket tesz. Szerintem nem ettől a kormánytól kell leginkább változást várni, hanem azért is fontos hogy legyenek a tüntetések, hogy a szerveződést és a hálózatosodást elősegítsék. Ezekből nem most, de később tud lenni olyan erő, ami le tudja váltani ezt a kormányt egy olyanra, ami foglalkozik ezzel a kérdéssel” – fejtette ki.

Az aktivista hozzátette, hogy ha nem is lehet rögtön – vagy akár hosszabb távon – a kormány leváltásában gondolkodni, a sztrájkkal lehet olyan erőt felmutatni, ami lépéskényszerbe hozza.

Mint elmondta, a pedagógus szakszervezetekkel jó az együttműködés, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az Országos Közös Akarat (OKA) tagja is, velük közösen szervezik a tüntetést és folyamatosan egyeztetnek, hogy megfelelően lássák a pedagógusok perspektíváját. A PDSZ pedig közös sztrájkbizottságban van a Pedagógusok Szakszervezetével (PSZ)...

ORBÁN IRÁNYÍTHATJA AZ EURÓPAI TANÁCSOT, MERT CHARLES MICHEL OTTHAGYJA A SZERVEZETET

444.HU
Szerző: KAUFMANN BALÁZS
2024.01.07.


Charles Michel, az Európai Tanács elnöke jelölteti magát a júniusi európai parlamenti választásokon – írja belga lapok alapján a Politico. Michel szóvivője meg is erősítette a bejelentést a brüsszeli újságnak.

Ilyen még nem fordult elő, ez az első alkalom, hogy a Tanács aktuális elnöke jelöltként indul az európai parlamenti választásokon. Michel normális esetben november végéig maradna a posztján, amikor is beiktatják az új biztosi testületet. Ha viszont megválasztják, júliusban el kéne foglalnia a helyét az Európai Parlamentben és le kéne mondania a Tanács vezetéséről. Bár Michel lépése jogilag rendben van, az európai vezetőkre most extra nyomást gyakorol, mivel általában ilyenkor több idejük szokott lenni a nagy csúcspozíció-felosztás során, amely mindig az ötévente esedékes uniós választások után következik.

Mindez azt jelenti, hogy ha Michelt megválasztják és az uniós vezetők addig nem tudnak dönteni a megüresedett tanácsi poszton az utódjáról, a soros elnökséget ellátó ország vezetője bonyolítaná az Európai Tanács ügyeit, praktikusan ő töltené be az elnöki feladatokat. Márpedig júliustól a soros elnökséget Magyarország viszi, tehát ebben az esetben Orbán Viktorra szállna az Európai Tanács irányítása.

Ezt a forgatókönyvet – vagyis azt, hogy Orbán ellenőrizetlenül irányíthatja a Tanácsot a 2024-es európai parlamenti választásokat követő hat hónapban – a többi 26 uniós tagállam vezetőjének többsége kétségbeesetten szeretné elkerülni, tekintettel a közöttük és Orbán között fennálló viták miatt – írja a Politico. A feszültségek, ahogy az ismert, például az Unió Ukrajnának nyújtott támogatása és Magyarország jogállamisági jogsértései okozzák...

MI ÁLL ORBÁN ÉS TRUMP MÖGÖTT?

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.01.06.


Az alábbiakban kísérletet teszünk arra, hogy megvilágítsuk az orbánizmus, a trumpizmus és a putyinizmus szellemi hátterét és természetrajzát. Történetekkel, archetípusokkal és irodalmi művekkel mutatjuk be a jelenség alapstruktúráját. Nem személyiségtípusokról van szó csupán, hanem a világ alapkonfliktusáról. Nem túlzás, aki ezt megérti, mindent megért.

Irodalmi és művészi alkotások akkor hordoznak értéket, ha időt álló módon képesek arra, hogy a világ működésének alapdimenzióit, logikáját és szellemi törvényeit bemutassák. Az alábbi elemzés arra törekszik, hogy lehetőség szerint ne logikai és verbális úton, hanem képszerűen mutassa meg az alaptípusok modelljeit, ugyanazzal a módszerrel, mint a Biblia.

A Biblia nem vallásos könyv, ezt csak a könyvet igazából nem ismerők hiszik, hanem a világ működésének alapigazságait és törvényszerűségeit foglalja össze. Szellemi igazságokat, amelyek alapján a világ működése és az emberi viselkedés megérthető. Mindezt remek történetek formájában, ahol a legkisebb részletnek is jelentése van. Ha egy irodalmi mű jó, mint a Walesi bárdok, akkor ebbe talál bele. A nagy írók, költők, ezért próféták is.

Edward király ábrázolása az orbánizmusban, trumpizmusban (sorolhatnánk még neveket) megjelenő archetípus bemutatása. Edward király ellenőrzi, hogy a hatalma alá hajtottak, az alattvalók, az általa óhajtott hódolattal viseltetnek-e iránta. A walesi bárdok (akikhez nem hasonlítható a ma élő magyarok többsége) egy emberként utasítják el, amibe a jogtalan uralkodó beleőrül.

Edward király megőrül attól, hogy nem imádják, nem csodálják, nem hódolnak neki, nem engedelmeskednek, nem ismerik el az uralmát és nem tisztelik. Olyan embernek, aki jog szerint a helyén van, aki azonos önmagával, aki jogszerű hatalmat gyakorol és nem egy hamisítvány, nincs ilyesmire szüksége, nem is igényli ezt, mert azonos a szerepével. De aki elragadja azt, ami jog szerint nem az övé, az képtelen erre, ezért nem tud megnyugodni.

Ezért lesz belőle diktátor és zsarnok. Hasonló helyzetet ábrázol az Oroszlánkirály. Megöli a trónbitorló az igazi királyt, Mufasát, és elveszi a trónját. Belép Mufasa fiának, Simbának a helyébe, és azt az életet éli, azt a hatalmat gyakorolja, ami nem az övé. Ezért fél, ezért hiénákkal veszi körül magát, és diktatúrát vezet be, aminek dicsőségét zengik a hiénák.

A jelképes Edward királyt sem lehet elutasítani, nem lehet, hogy nem választják meg, mert akkor bosszút áll, s megcsinálja azt, hogy soha többé ne választhassanak mást, csak őt. Az imádás és a hódolat az egyetlen elfogadható magatartás vele szemben. Nem kiérdemli, jog szerint gyakorolja, mert nem az igazi örököse a hatalomnak, hanem elragadja, mindenáron uralkodni akar.

A hódolat iránti igénye és a megőrülése mutatja, hogy Edward olyan hatalmat bitorol, ami jog szerint nem az övé. Amit lopott, ami neki nem jár, ami nem az övé lenne, s ezért soha nem is képes megnyugodni, mert nem érzi magát biztonságban. Hatalma hazug, pozíciója lopott, az uralma hamis. Ez a világ egyik alapkaraktere, ahogy azt mindjárt látni fogjuk...

VOLT MIÉPESEKKEL MENZATEÁZTAM ÓRÁKON ÁT, KÖZBEN HORTHYZTAK, CSURKÁZTAK ÉS ZSIDÓZTAK KÖRÜLÖTTEM

TELEX
Szerző: PRESINSZKY JUDIT
2024.01.07.


Nagy-magyarországos matricát ragasztottak a kocsi oldalára, ebből ugrik ki egy befont hajú férfi az út szélén, majd besiet mellettem az ajtón. A sofőrje aztán még úgy fél percig feltartja a forgalmat, mert az egyirányú utca elejében akar megfordulni. Közben két másik fekete kabátos férfi röhög egy harmadikon, aki eltéveszti a bejáratot, „haha, rossz ajtón akar bemenni. A bolond!” Mintha itt magától értetődőnek kéne lennie, hol volt egykor a MIÉP irodája. Ők tudják, egyből megtalálják: az, ahova az előbb már néhány őszhajú ember is betévedt, és ahol ma a Mi Hazánk központja van Újbudán.

Ide hívta össze szombat délutánra Novák Előd a MIÉP-emléktalálkozót, hogy a régi haverok, bajtársak, mentorok és mentoráltak nosztalgiázzanak kicsit a régi szép időkről, nemzeti radikalizmusról és Csurka Istvánról. Le is porolta mindenki a szép cipőjét és a bocskai viseletét, Novák például egy szürkét választott.

Az ajtón Dúró Dóra feje fogad, nem tántorít el, benyitok. A hangszóróból üvölt az Aki magyar, velünk tart ma, a levegőben menzatea illata terjeng. A hely maximum akkora lehet, mint egy iskolaterem, bár van egy kisebb hátsó rész is. Ez viszont fontos szerepet kapott, az érkezők itt állíthatják ki három faasztalon egész délután a saját kis miépes relikviáikat. Gyorsan körbetekintek: fotók Csurkáról, a MIÉP alapszabálya, Vállald magyarságod szövegű kitűző, mellette Aktualizált revíziós dalok feliratú kazetta, kicsit arrébb egy fohász, ezzel a szöveggel: „Uram! Tedd lehetővé, hogy alkalmazkodni tudjak azokhoz, akikkel torkig vagyok. Ámen”...

A HATALOM ORBÁNNÁL VAN, MÉGIS BRÜSSZELI BÓLINTÁSRA VÁR A PEDAGÓGUS-BÉREMELÉSHEZ..." | HETES STÚDIÓ

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2023.01.06.



A Hetes Stúdió 2024. január 6-i adásában Szénási Sándor Bolgár Györggyel, Horváth Zoltánnal, a HVG újságírójával, valamint Gáspárik Attila rendező-média-szakemberrel beszélte meg a hét legfontosabb hazai és nemzetközi eseményeit.

JÁNOSSY LAJOS: MAGYARORSZÁG SZŰK KEBLŰ, SAJÁT MÚLTJÁN BOSSZÚT ÁLLÓ ORSZÁG LETT

24.HU
Szerző: INKEI BENCE
2024.01.06.


Örök hely és mindenhol idő címmel jelent meg Jánossy Lajos nagyregénye, mely személyes szűrőn keresztül mutatja be az érett Kádár-korszakot és annak végnapjait. Az íróval többek között arról beszélgettünk, hogy miért járhattunk rosszabbul hosszú távon a puha diktatúrával, mint a jobban elnyomott szomszédaink; mit árul el a magyar társadalomról, hogy csak hatvan százalék körül volt a részvétel az első szabad választásokon, és hogyan állt bosszút Magyarország a saját múltján. Szóba került természetesen az is, mit szólt hozzá, hogy a Libri-csoport tulajdonosváltása az ő kiadóját is érinti. Interjú.


Legutóbb Palotai Zsolt utolsó interjújában került elő az a népszerű gondolat, hogy azért nem stimmel a hasonlat a Kádár- és az Orbán-rendszer között, mert előbbiben fokozatosan lehetett érezni, hogy lazul a gyeplő és egyre optimistább volt a közhangulat, addig most inkább fordítva van. Viszont az ön regényéből egyáltalán nem ez jön le, inkább állóvíznek tűnik majdnem az egész nyolcvanas évtized, amikor még ‘88-ban sem lehetett elhinni, hogy itt komolyabb változás lesz. Tényleg így érezte?

Az biztos, hogy így éltem meg. Lehet, hogy mások úgy látták, hogy ez az enyhülés valóban tart valahova, de én azt gondolom, hogy még olyan emberek is, akik politikával próbáltak foglalkozni, mint a demokratikus ellenzék vagy a későbbi MDF-fé kovácsolódott úgynevezett népi mozgalom tagjai, ők még alapvetően alkupozíciókat akartak kialakítani ezzel a rendszerrel. Párhuzamos politikai valóságokat próbáltak megvalósítani úgy, hogy esetleg elnyerhetik a rendszeren belül a legalitásukat. A Beszélőben ‘87-ben megjelent Társadalmi szerződésben, ami a Demokratikus Ellenzék politikai proklamációjának tekinthető, volt kétségkívül egy nagyon komoly és sarkalatos mondat, ami úgy hangzott, hogy „Kádárnak mennie kell”, de Kis Jánosék valójában akkor is egy új együttélési formára gondoltak. Nem hitték azt ők sem, hogy a rendszer alapvetései rövid távon megváltozhatnak, mint például az egypártrendszer vagy hogy a szovjet blokk alá tartozunk.

Ami a kérdés személyesebb részét illeti, a könyvben ezt is igyekeztem megmutatni a saját, korabeli tapasztalataim alapján, hogy például a nyíregyházi tanárképző főiskolán, ahol nekem fél évet volt szerencsém eltölteni, egész más közeggel találkoztam, mint a sajátomé, amelyben voltak bizonyos evidenciák, tehát hogy, miként mondtam: Kádárnak mennie kell, hogy a sajtószabadság mennyire fontos, vagy hogy ez az ország a szovjet birodalom impériuma. Ott viszont nagyon sok jóravaló, helyes emberrel találkoztam – 20-21 évesek voltunk akkor –, akik mélyen meg voltak róla győződve, hogy ez a rendszer alapjaiban rendben van, és nemhogy nem gondolták azt, hogy ez változik, hanem nem is szerették volna. És a magyar lakosság jelentős részével kapcsolatban azt gondolom mind a mai napig, hogy nemhogy meggyőződve nem volt a változás szükségességéről, hanem rajtaütésszerű meglepetésként érte, hogy ekkora fordulat következett be. A kimenetele ennek a fordulatnak, ha úgy tetszik, a kudarcai, a zsákutcái, a kapkodásai, mind ebből a felkészületlenségből adódtak. Tehát azzal egyet tudok érteni, hogy ez a rendszer addigra az ideológiai kontúrjait egyre inkább elvesztette, de a vidék Magyarországán ez más volt, mint itt a belvárosi körökben. És valóban, gazdaságilag is, az adórendszer bevezetésével, meg a GMK-zással és egyebekkel kialakultak a szocialista hiánygazdaságot felülíró formációk. De azt hiszem, hogy nem alakult ki olyan típusú érett és átgondolt, világképi elégedetlenség, ami megalapozta és felkészítette volna ezt az országot arra a fordulatra, ami bekövetkezett. Még 1988-ban is, a Nagy Imre kivégzésének az évfordulójára, június 16-ára tervezett tüntetésre a legkeményebb rendőri fellépés volt a válasz, és október 23-áról sem lehetett megemlékezni. Ami feltűnő volt ’88-ban, hogy március 15-én, ha nem is tízezrek, de kétségkívül több ezer ember volt az utcán, demokráciát és szólásszabadságot követeltek. Én akkor ugyan idealista voltam, de utólag egyre inkább azt gondolom, hogy ez illúzió volt...

HOGYAN VÁLTOZTATTA MEG AZ 56-OS FORRADALOM TÖBB SZÁZ MILLIÓ EMBER SORSÁT?

G7.HU
Szerző: FABÓK BÁLINT
2024.01.07.


„Mao Ce-tungot ősszel aztán kétségbe ejtette a magyar felkelés, az első, bár rövid életű kísérlet fennálló kommunista rendszer megdöntésére. Tudta, hogy Kína művelt népének többsége támogatja a modernizálást és a liberalizálást. El akarta kerülni, hogy Kínában ‘magyar felkelés’ törjön ki.”

Ezekkel a mondatokkal ágyaz meg a XX. századi kínai történelem egyik bestiális fejezetének kibontására a korszakról készült legismertebb könyv. A Vadhattyúk című családtörténeti memoár egy szecsuáni család három generációján keresztül mutatja be, hogy a kétezer évig tartó császárság hogyan alakult át tízmillióknak reményt adó kommunista rendszerré, majd tízmilliók halálát okozó embertelen őrületté.

Jung Chang könyve a világ legsikeresebb regényei közé tartozik több mint 13 millió eladott példánnyal (pedig Kínában be van tiltva). A világpolitikai események közül emlékeim szerint egyedül az 1956-os forradalomra utal többször a szövegben, Magyarországon mégis alig ismert a szabadságharc Kínára gyakorolt hatása.

A könyv állítása szerint ugyanis az 56-os magyar eseményeknek meghatározó hatásuk volt Mao Ce-tung „száz virág” kampányára, amely során több mint félmillió embert – főleg jobboldalisággal vádolt értelmiségit – hurcoltak meg.

Az 1991-ben megjelent könyv állítását azóta több tudományos kutatás is alátámasztotta: a magyar forradalom alapvetően befolyásolta Mao Ce-tung gondolkodását. Részben az 56-os magyar események hatására távolodott el a desztalinizálódó Szovjetuniótól, és vált a világtörténelem egyik legkegyetlenebb uralkodójává: becslések szerint 50-70 millió embert öltek meg vagy halt éhen az uralma alatt.

Fordulat a magyar-kínai viszonyban

A jelenségről Vámos Péter sinológusnak jelent meg egy kutatása 2008-ban, aki első külföldiként férhetett hozzá a nem sokkal korábban kutathatóvá tett kínai külügyi iratokhoz. Vámos kutatása alapján az 56-os forradalom fontos hivatkozási ponttá vált a kínai vezetők számára, pedig korábban nem volt jele annak, hogy Magyarországnak bármilyen hatása lehet Kínára...

AZ EGÉSZ VASÚTI KÖZLEKEDÉS KONCEPCIÓK NÉLKÜLI DÖNTÉSEK HALMAZA

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH-KÁLLAI SZILVIA
2024.01.07.


Törvényszerűek-e a magyar vonalakon ismétlődő vonatbalesetek? – erre a kérdésre kereste a választ a Hírklikk. A válaszoló szakemberek között volt, aki szerint az ellenőrizetlen szabályrendszerek sokasága van érvényben, s rendbetételük előbb-utóbb megkerülhetetlen lesz. Ahogyan az is, hogy a pályaműködtető egységnek ellenőrzéseket kell végeznie azokkal a berendezésekkel, műszerekkel, amelyek országszerte megvannak, csak nagy részük pénz híján még nem üzemel. A karbantartásra is pénz kellene, de az is komoly problémát okoz, hogy jelenleg nincs működő középfokú vasúti szakiskolai képzés. A szakemberek úgy látják, hogy a menetrend, a csatlakozások szétesése, az eljutási idők növekedése miatt végső soron a vasút maradék versenyképessége is eltűnhet.


Ha a közlekedés egészét nézzük, akkor messze a vasút a legzöldebb és legbiztonságosabb szárazföldi közlekedési eszköz. Persze, ha rosszabb állapotban vannak a pályák és a járművek, amire Magyarországon vitán felül sok a példa, akkor elvileg balesetveszélyesebbek is lehetnek, de valójában statisztikailag elemezhetetlen esetszámról beszélünk, sarlatánság volna mondjuk a tavalyi négy tehervonat-balesetből bármire is következtetni. Lehet köztük emberi mulasztás, járműhiba, de akár pályaprobléma is – mondta Tevan Imre, a Magyar Vasút szerkesztője. A hivatalos vizsgálatok majd feltárják minden esetben a körülményeket, de annyi már most látszik, hogy teljesen különböző módon történtek a balesetek, így nem valószínű, hogy indokolt lenne bármilyen tendenciáról beszélni.

A MÁV-csoport által kiadott előző éves vasútbaleseti statisztika ezeket a pályán történt baleseteket nem is említi, a közlemény kizárólag a vasúti átjárókban történtekről, illetve az autósok által eltört sorompókról szól. Eszerint 2023-ban – a közlemény kiadásáig – 61 baleset történt vasúti átjáróban, ezekben kilencen életüket vesztették, heten súlyos, tizenketten könnyű sérüléseket szenvedtek, 35 esetben pedig anyagi kár keletkezett. A közlekedők évente átlagosan 800 esetben törték le a sorompó csapórúdját. A közlemény szerint ezek azok a szomorú tények, amelyek a közvéleményre tartoznak...

AHOL TÍZEZREK VONULNAK ÉJSZAKÁNKÉNT - A BULINEGYED MÉLYÉRE MERÜLTÜNK

444.HU / VIDEÓ
Szerző: 444.HU
2024.01.06.



Mi a fontosabb: a lakosság, vagy az üzlet? Tényleg csak állatként lerészegedő turisták vannak az úgynevezett bulinegyedben? Alámerültünk Belső-Erzsébetvárosban a legénybúcsús csapatok és sütőporos zacskók között, hogy megnézzük, mi változott az elmúlt években és ki mit tart a kerületrész legnagyobb problémájának.

ORBÁN DÖNTÉSE MINDIG AZON MÚLIK, KI VAN ÉPPEN KÖZEL A FÜLÉHEZ

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2024.01.07.


Nincs gazdaságpolitika, csak a politikának alárendelt gazdasági döntéshozatal van – mondta Bod Péter Ákos, akivel arról beszéltünk, hogy mire kell vélni a Varga Mihály – Nagy Márton – Matolcsy György közötti „kakaskodást”, illetve, hogy annak milyen hatásai lehetnek, vannak a magyar gazdaságra, a magyarországi lehetőségek megítélésére a befektetők részéről. A közgazdász professzor, korábbi jegybankelnök kifejtette, persze mindent Orbán Viktor irányít, az ő megoldása pedig azon múlik, hogy éppen ki van közel az ő füleihez. A kormánypolitikát tekintve, ugyanis nincs gazdaságpolitikai filozófia a kormányzás mögött, ami mögötte van, az politikai logika, a döntési függetlenség maximalizálása, és ez a gazdaságpolitika egyik eszköze.


Nem csak presztízsveszteség érte Varga Mihályt az utóbbi hónapokban amiatt, hogy a miniszterelnök Nagy Mártont tolta az előtérbe. A pénzügyminiszter egyben komoly pozícióvesztést is elszenvedett a január óta már saját minisztériumot irányító, oda számos más tárcától bezsákolt feladatot „elnyert” nemzetgazdasági miniszterrel szemben. Az Orbántól megszokott egyfajta kamarillapolitika jeleként eközben Varga is kapott némi koncot – például vétójogot az újonnan felállított kormányzati költségvetési előkészítő munkacsoportban. A költségvetési szigor felett őrködni hivatott pénzügyminiszterrel szemben Nagy Márton rendre a szigor lazításáról beszél, és sokat elárul, hogy a nyilvánvaló éles ellentét dacára, Varga – a csütörtöki sajtóértekezletén is – igyekezett elmismásolni a kettejük közötti szakmai, hozzáállásbeli különbséget (az más kérdés, hogy ez nemigen sikerült neki). És akkor még nem beszéltünk a második jegybankelnöki ciklusa végéhez közeledő, és vélhetően emiatt is egyre frusztráltabbnak tűnő Matolcsy Györgyről. A kérdés az, valósak-e a külvilág által érzékelt feszültségek? S még inkább az, vajon mennyit ártanak ezek a magyar gazdaság megítélésének, a befektetők hozzáállásának? Bod Péter Ákost kérdeztük.

Abban semmi új nincs, hogy mindent a kormányfő irányít és a döntése, a megoldása azon múlik, hogy aktuálisan ki van közel az ő füleihez. Ennek az oka, hogy a hosszú évek óta folytatott kormánypolitikát tekintve, nincs gazdaságpolitikai filozófia a kormányzás mögött, ami mögötte van, az politikai logika, a döntési függetlenség maximalizálása, s ez a gazdaságpolitika egyik eszköze – fejtette ki a korábbi jegybankelnök. Példaként hozta fel, hogy nagyon sokat megtettek az egymást követő Orbán-kormányok azért, hogy „megszabaduljanak” a Nemzetközi Valutaalaptól, vagy hogy tartsák a három százalékos deficitkorlátot. „Tették ezt azonban nem azért, mintha ez lenne a filozófiájuk, hanem azért, mert ezek bizonyos értelemben külső korlátozást jelentenek a számukra.”...

POKOL NÉGYSZÁZMILLIÓÉRT

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2024.01.05.


Európa talán legsikeresebb és ebből fakadóan egyöntetű csodálatnak örvendő országa az év utolsó előtti napján tartalmasnak látszó gazdasági helyzetképpel örvendeztette meg az effélékre fogékony publikumot. Meglepetésekkel a dokumentum nem szolgál, vagy ha mégis, akkor avval, hogy egyáltalán létrejött. Annak ellenére, hogy nem lózungokból áll, hanem számokból és adatokból, viszont azokat értelmezni kéne, az pedig korántsem oly egyszerű, mint gondolnánk. A négy alapművelet ismerete kéne hozzá, vagy legalábbis az összeadásé és a kivonásé, mármost ezeket a tudnivalókat vagy elsajátította a gyerek az iskolában, vagy nem sajátította el. Nyájas olvasóm találgathat, ha akar, de fölösleges, a 24.hu e tárgyban készült anyaga már a címében is minden különösebb lacafacázás nélkül fogalmaz: „Akadémikusok a PISA-teszteredményekről: a magyar diákok negyede funkcionális analfabéta és képtelen önállóan számolni.” Egyszerűbben szólva arról van szó, hogy unokáink az iskolában sem írni-olvasni, se pedig számolni nem tanulnak meg. Nyilván azért nem, mert egyértelmű számukra, hogy Mária országában az érvényesüléshez számos különféle út vezet ugyan, ám az elme pallérozása nem tartozik ezek közé. A felcseperedő porontynak attól több pénze nem lesz, evvel együtt a gondos szülő képes lehet meggyőzni őt arról, hogy esetleg talán igen. Tanulj, tinó, ökör lesz belőled, persze ezt el is kell tudni magyarázni a serdületlen emberpalántának, és akkor a jövője sínre kerül. Vagy nem, de hát a szülő ennél többet aligha tehet.

Minden attól függ, hogy a csemete otthon milyen útravalót kapott. Egy normális ország normális oktatási rendszerében nyilván olajozottan menne ez az egész, de hát országunk tudvalevőleg nem normális, hanem szellemi és erkölcsi toprongy, az új generációkat pedig ennek megfelelően neveli. A maga szempontjából teljesen igaza van, similis simili gaudet, meg aztán egy értelmes, jól képzett generáció megjelenése a hazai munkaerőpiacon nagy vérfrissítést jelentene. Már ha volna rá igény, de nincs. Kormányzó urunk nem kezdeményező kedvű, kreatív ifjakat, hanem fegyelmezett feladat-végrehajtókat kíván látni az alattvalói között, ilyet pedig annyit talál, amennyit akar. Hogy aztán az ország mire megy velük, az egy másik kérdés, de arra tippelek, hogy sokra nem nagyon...


LENGYEL LÁSZLÓ: ÖRÖKÖS JEGYBANKELNÖK – SURÁNYI GYÖRGY HETVENÉVES

NÉPSZAVA
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2024.01.06.


Ahogy 2001-től elfajult a magyar politika és rossz irányba fordult a gazdaság, ahogy feléltük a reformokkal szerzett előnyünket, úgy kezdte jobb- és baloldal félreszorítani őt. Így vált nemcsak a zsákutcás monetáris politikák, hanem az Orbán-, a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormányok felelőtlen és dilettáns politikájának bírálójává, majd az Orbán-rendszer országvesztő történelmi hibáival és bűneivel szembeni kritika megfogalmazójává.


Ahhoz az 1945-55-ös „nagy nemzedékhez” tartozik, amelyet méltán nevezhetünk az ész, az értelem nemzedékének. Két világháború, forradalmak és ellenforradalmak, népirtás után születtek/születtünk, bennük/bennünk a szülők és nagyszülők életre-halálra szóló megpróbáltatásaival. 1956 leverése elzárta a forradalom útját. A rendszer öröknek tűnt. Maradt a rendszerből és a világból való kihúzódás, a Hit, a szerzetesi lét, keveseknek, Asztrik barátunknak. Vagy a belehelyezkedés és elfogadás, mint a nagyon nagy többségnek. És végül a harmadik, a tanulás ésszel, az intézmények és szabályok értése értelemmel, a változtatás és a reformok vállalása rációval és felelősséggel.

1954. január 3-án a budapesti nyóckerbe születni: rosszkor, rossz helyre. Első a családból, aki saját erejéből kijárja az egyetemet, akiből értelmiségi, majd vezető értelmiségi lesz. Vajon megfutja-e ugyanazt a pályát, ha kikerül Izraelbe vagy Amerikába? Jobban jár-e, ha nem próbálja végig a kelet-európai, a magyar kalandot? Hihetetlen, de jó volt gyereknek és kamasznak lenni az ötvenes évek vége, s a hatvanas évek Budapestjén egy focizó, csavargó, felnőtt nélküli, baráti, szabad világban. A világ éppen nyílt és nem zárult. A gondolkodás, sőt a tettek tere tágult, nem szűkült. A Ráció gyermekei maguk előtt látták a másként élés, gondolkodás, beszéd, zenélés, viselkedés lehetőségét. A hatvanas évek szülték a beat- és a reformkorszakot, Liverpool, Prága, Párizs és igen, Budapest fölemelkedését a nagyvilág színvonalára. Tudom, nemcsak nekem, hanem neki is Magyarország az otthona, a belső tája, itt születik meg benne, hogy ezért az országért, nemzetért felelősséggel tartozik. A Ráció kora diktálta, hogy az egész világot akarjuk és tudjuk megismerni, megérteni, s ennek a világnak, ha csak egy vagy is a sok közül, a tanulás, a tudás felelősségével tartozol.

Áldott szerencsénk, hogy a magyar 68-as reform magával hozta az iskolarendszer változását, és az egyetemekre visszatért a tudomány szelleme.


A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen már Riesz Miklós és Hagelmayer István lehetettek Surányi tanárai és mesterei. Az igazat tanították, nemcsak a valódit. A fiatal egyetemista előtt bontakozott ki az új magyar pénzügytudomány. Valahol a Dimitrov téri termekben dőlhetett el, hogy a pénzügyi szakmát művelni nem(csak) tanulás, nem(csak) munka, hanem élvezet. Kevesen mondhatják el magukról, és boldogok, akik elmondhatják, hogy egész életükben azt csinálták, amit akartak, szerettek és élveztek. Surányi György a pénzügyek óceánjában lett boldogan úszó kicsiny halból élvezettel úszó nagy hal, némileg az óceán ura.

Kényesség, óvatosság, ki tudja mi, de nem kívánt élni a rendszer kínálta előnyökkel, a KISZ-vezetőséggel, a párttagsággal. A szakmához fűződő lojalitás nem engedte, hogy politikai lojalitást vállaljon. Mindig mérsékelt volt. Amit meg kell tenni, azt meg kell tenni, de nem radikálisan, nem kihívón. Mindig kiegyensúlyozott. Tervezd meg az új épületet, mielőtt a régit lerombolnád! Gondold végig a következményeket! Valamennyi konfliktussal együtt lásd és mondd ki a megoldó konszenzust! A gazdaság olyan többszereplős játék, ahol az egyoldalú monológ, még ha helyes is, sikertelen. Csak a sokoldalú dialógus lehet a megoldás. Imád beszélgetni, vitatkozni, meggyőzni és meggyőzetni. De a közgazdasági világszakma- és reformhitében soha meg nem tántorodott...


Lásd még: