2020. július 7., kedd

ORBÁN SAJÁT LÁBÁN ÁLLÓ VEJÉNEK NEM KELL A KÖZPÉNZ

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.07.07.


Tiborcz István nem szeretne olyan cégben tulajdonos lenni, ami közpénzeket nyer el. Orbán Viktor veje maga nyilatkozta ezt a portfolió nevű portálnak, és csak dicsérni lehet a szándékot. A közpénz ugyanis nem arra való, hogy a miniszterelnök családtagjainak, barátainak és üzletfeleinek a vagyonát gyarapítsa, ezért aztán még belegondolni is rossz, hogy mi lenne, ha Tiborcz ráhajtana azokra a cégekre, amelyek jellemzően közpénzekből tartják fenn magukat, és szereznek tulajdonosaiknak pofátlan méretű hasznot.

Orbán Ráhel férjének nincs erre szüksége, mert ő – elmondása szerint – olyan vállalkozó, aki a piacon, versenyben méretteti meg magát, vagyis, üzleti sikereit nem rokoni kapcsolatainak, hanem kizárólag a saját ügyességének és szorgalmának köszönheti. Gyors gazdagodásának tehát nincs köze ahhoz, hogy ő Orbán Viktor miniszterelnök veje, nem ezért lett 2020-ban a 32. leggazdagabb és a 15. legbefolyásosabb személyiség, hanem mert ennyire tehetséges.

Arról meg tényleg nem a miniszterelnök tehet, hogy a környezetében csupa okos, szorgalmas és tehetséges ember található...


BORÍTÉKOLHATÓ AZ AIRBNB KORLÁTOZÁSA, DE FORRNAK AZ INDULATOK

HVG 
Szerző: BALLA GYÖRGYI
2020.07.07.



A Magyar Turisztikai Ügynökség tesz javaslatot több szakmai szervezet kérésére az ügyben. Szerdán már a kormányülésen is téma lesz, hogy korlátozzák-e főszezonban, évi 120 napban a rövid távú lakáskiadást Budapesten.

Évente maximum 120 napban korlátoznák Budapesten a rövid távú lakáskiadást, ismertebb nevén az airbnb-zést. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége kérte a kormány segítségét, és a Világgazdaság után a hvg.hu is úgy értesült, hogy hamarosan döntés születhet az ügyben.

A téma nem először kerül szóba: márciusban a szállodaszövetség mellett négy másik szervezet, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége, a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége, a Magyar Beutaztatók Szövetsége, illetve a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége már összegyűjtötte javaslatait, hogyan lehetne ezt a területet szabályozni. Az elképzelést elküldték a kormánynak.

Az események a koronavírus járvány után gyorsultak fel. Hiába nyithattak ugyanis ki a budapesti szállodák májusban, külföldi turistát egyelőre elvétve látni. Sőt, általában turistát: a KSH kedd reggel publikált, a kereskedelmi szálláshelyek májusi foglaltságára vonatkozó adataiból az derül ki: az előző évhez képest 93 százalékos a visszaesés, összesen 4 ezer külföldi vendég érkezett és 22 ezer vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon.

A hotelek átlagos foglaltsága a második félévben is aligha haladja majd meg a tavalyi 25 százalékát – vetítette előre a szállodaszövetség elnöke, aki szintén aláírta a kormánynak küldött javaslatot. Ebben idén július 1-jét jelölték meg az újraszabályozás dátumaként, és azt kérték, hogy magánlakásokat kizárólag a főszezon idejére, azaz május 15-től szeptember 15-ig lehessen rövid távra kiadni.

A Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke, Schumicky Balázs szerint éppen a járvány miatt biztonságosabb most egy apartmanban lakni, mint egy szállodában. A hvg.hu-nak azt mondta, a vendégek zöme egyébként is a magánszállásokat keresi, és ha Budapesten nem talál, Bécsbe, Prágába vagy Pozsonyba megy, se semmi esetre sem választ egy budapesti szállodát. Hozzátette: válság idején a kínálatot bővíteni, nem pedig szűkíteni kell, aki magánlakást szeretne rövid távra kivenni, az hadd tehesse meg...


PLAGE GAZEBÓVAL

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: PÁVEL MELINDA
2020.07.07.


Minden a legnagyobb rendben van, akárki láthatja, valóban fejlődik az idegenforgalom, nem kidobott pénz az, amit beleöl a kormány. Ha jó kezekbe kerül az ágazat, az csak hasznára válik, egyre magasabb lesz a színvonal. Jó példa erre a Balaton, amelynek képe nagyon sokat változott az utóbbi időben, ezt mindenkinek el kell ismernie. Elég csak megnézni a Mészáros Lőrinc által megvett, majd kipofozott tihanyi strandot, hogy meglássuk, merrefelé vezet az út a jövőbe. Míg korábban csak a természet adta lehetőségek vonzották ide az embereket, a hozzáértők meglátták, hogy sokkal több a lehetőség a tóban, mint a víz és a napfény, olyan lehetőségeket teremtenek, amelyek a legkényesebb igényeket is kielégítik.

A magasabb osztályú szolgáltatásoknak természetesen az ára is magasabb. A tihanyi Plage18-ra 4000 forint fejenként a belépő, ebben benne foglaltatik egy napágy, két ágyanként egy napernyő, valamint egy kis asztalka használata, továbbá egy törölköző, ezért azonban 2500 forint kauciót kell fizetni. További lehetőségek is szerepelnek a kínálatban, lehet bérelni négy személyes kis gazebót 26000-ért, illetve nagy gazebót, amely viszont már hat személyes, ez 39000 forintot taksál. Mindenféle szedett-vedett holmit nem szabad bevinni a területre, így tilos a saját napernyő, netán sátor bevitele, mint ahogy bárminemű étel, ital, hűtőtáska is, na de ezekre semmi szükség, a strandolók az ottani kínálatban mindent megtalálnak.

Nem tudom, mekkora lehet a tolongás ott Tihanyban, de gyanítom, hogy jut mindenkinek gazebo, a tömegeket egészen biztosan távol tartja az árszint. Lehetséges, hogy ez is szerepel a célok között, ha kimondatlanul is. Aki csak úgy fürdeni szeretne, menjen máshová, találjon alkalmas helyet, biztosan van valahol. Az ő problémájuk, oldják meg maguknak. A plage üzemeltetői és tulajdonosai nem hajszolják a népszerűséget, nem kínálnak kedvezményeket nyugdíjasoknak, nagycsaládosoknak, tősgyökeres tihanyiaknak, gyerekkedvezmény az van, a három évesnél fiatalabb dedek ingyenesen is bemehetnek, amennyiben nem igényelnek külön napágyat.

Az ott fürdőző úri közönség aligha teszi szóvá a magas árakat, alantas lenne pénzről beszélni ilyen extrák mellett, meg hát szerintük ez nyilván így helyénvaló, azok szörnyülködnek, akik kívülről nézik az árlistát, mert számukra ez nem sok, hanem egyenesen elérhetetlen. Ráadásul tartanak tőle, hogy hamarosan nem lesz egyetlen pontja sem a Balaton partjának, ahol lehetőség lenne akár csak arra, hogy a víz közelébe jussanak, ha nem fizetnek érte...

AZ ÚJ ÁLLAMPÁRTI PROPAGANDA ALAPELVE: MINDEN BŰNT MÁSRA KELL KENNI

HÍRKLIKK
Szerző: SAS ISTVÁN
2020.07.07.


A állampárti propaganda két egyszerű, de sajnos nagyon is hatékony elvre épül. Az egyiket a Fidesz Goebbelstől tanulta el, eszerint ha egy hazugságot gyakran ismételnek, a többség el fogja hinni. A másik, hogy ha egy bűnük kiderül és már kínossá kezd válni, akkor rá kell kenni az ellenfeleikre. Aztán persze ismételgetik ezt a hazugságot...

Az utóbbi időben már bizonyára kínos volt a Fidesznek, hogy rengeteg hazugságuk lelepleződött és a propagandista sajtójukat már egyre többen álhírgyárnak kezdték nevezni. Ezért lett számukra fontos, hogy a maradék ellenzéki sajtót és az ellenzéki pártokat állítsák be álhírgyáraknak.

Ebből a szempontból jól jött nekik, hogy az MSZP elrontott egy videót, ami a kórházakból hazaküldött súlyos betegek szenvedéséről és haláláról szólt. A Fidesz és a propagandalapok a mai napig azt ismételgetik, hogy ez szándékos álhír gyártás volt, miközben a valóság az, hogy N. Athina – aki a lánya szerint beteges hazudozó – félrevezette, nem is annyira a videó készítőit, hanem már előtte a sajtót, ezért került be a videóba. Amiben nem is az volt a fontos, hogy N. Athina tényleg mentős-e, és hogy ő hány halottat látott. Hanem az, hogy sokan tényleg meghaltak, például a videóban szerepló másik nő anyja is. Ezzel azonban ma már – a propaganda hatása miatt – szinte senki nem foglalkozik...

AZ ELMÚLT EGY–MÁSFÉL ÉVTIZED LEGROSSZABB GYÜMÖLCSTERMÉSE VÁRHATÓ ITTHON

MAGYAR HANG 
Szerző FACSINAY KINGA
2020.07.07.


Megkongatták a vészharangot a hazai gyümölcstermesztők, körükben óriási az elkeseredés: idén is nagyon gyenge termés várható, és ez már a harmadik ilyen esztendő. Vásárlóként is azt tapasztalhatjuk, hogy számos gyümölcsből kevesebb a hazai, mint tavaly vagy akár az elmúlt évek átlaga. Emiatt a gyümölcsféléknél a friss piaci árak magasabbak lesznek, mint az elmúlt években. Ugyanakkor nem feltétlenül kell óriási drágulásra számítani, mert a várható import – különösen az alma vagy a körte esetében – valószínűleg megvéd az árak teljes elszabadulásától.

Az elmúlt 10–15 év egyik legrosszabb termése várható gyümölcsből – erősítette meg lapunk kérdésére Ledó Ferenc, a Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Az átlagtermés – leginkább a fagykár miatt – 20-25 százaléka várható idén a kajszibaracknál, az őszibaracknál a szokásos 35–40, a cseresznyénél 30, a meggynél 50, az alma esetében 50 százaléka teremhet majd meg. Sok mindent tönkretett ugyanis az elmúlt hónapok időjárása.

Először is komoly tavaszi fagykár érte a legtöbb gyümölcsöst, és Európában minket érintett ez a legjobban. Emiatt a csonthéjas gyümölcsök termésátlaga jóval kevesebb lesz a szokásosnál, míg a kontinens többi országában átlagos hozamok várhatók...

LÁZÁR MEZŐHEGYESI MÉNESBIRTOKA ÚJABB 8,5 MILLIÁRDOT KAPOTT A KORMÁNYTÓL

444.HU
Szerző: BOTOS TAMÁS
2020.07.07.


Újabb milliárdok ömlenek a Lázár Jánosra bízott mezőhegyesi ménesbirtokba. A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent rendelet szerint 

8,5 milliárdért elindul nemzeti öntözési mintaprogram az állami cég által használt 5500 hektáron.

A döntés az indoklás szerint "a mezőhegyesi ménesbirtoknak a magyar állattenyésztésben és növénytermesztésben betöltött kiemelkedő szerepére figyelemmel, a fenntartható vízgazdálkodás, valamint a versenyképes, profitábilis és önellátásra képes mezőgazdaság erősítése és megteremtése érdekében" történt.

Emlékezetes: 2018 nyarán Lázár János kijelentette, hogy

"mindenki azt mondta, hogy egy állami gazdaságban nem lehet profitot elérni. Már az első év nyereséges lesz Mezőhegyesen, jegyzem meg. Tehát abban a pillanatban, amikor nincs szétlopva, abban a pillanatban akkor az egy profitot termelő vállalkozás."...

BALJÓS FIGYELMEZTETÉS AZ ORBÁNNAK A NAGY UNIÓS PÉNZOSZTÁS ELŐTT - A KLUBRÁDIÓ NEMZEKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.07.07.


Oda, ahol nincs valódi jogállam, ne menjen európai uniós pénz a jövőben – erről beszélt Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke. A testület szerint a jogállamiságot a pénzelosztás szempontjává kell tenni, és bár Jourová nem szeretné, ha le kellene állítani a kifizetéseket, de ha a dolgok valóban rosszul alakulnak egy tagállamban, akkor szerinte oda nem lehet kiadni az adófizetők pénzét. Vihart kavart Németországban, hogy az újraválasztásáért küzdő lengyel államfő az országa elleni német támadások részének minősítette a Die Welt tudósítójának újságírói ténykedését. A Washington Post közli Emily Tamkin, a New Statesman szerkesztője terjedelmes írását, „Soros György megpróbálja megváltoztatni azt a rendszert, amely őt gazdaggá tette” címmel. Külföldi lapszemle a Klubrádióban...

KORMÁNYZATI ÖTLETELÉS: ELŐBB ROZSDAÖVEZETET CSINÁLNAK A HAJÓGYÁRIBÓL, AZTÁN VIP-NEGYED LEHET

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2020.07.07.


Politikai állóháborúvá merevedhet az Óbudai-sziget gátvitája. A kerület határozatban tiltja meg a terület beépítését, de a kormánynak is vannak ötletei.

Az óbudai önkormányzat számításai szerint több százmilliárdos projektté hízhatna az Óbudai (Hajógyári)-sziget déli, állam által birtokolt részének beépítése, amelyen milliárdos hasznot kaszálhatna a majdani befektető. A VIP negyeddé alakított szigeten a szemközti oldal - ahol 5 hektáron 1400 lakás és 10 ezer négyzetméternyi üzlet, vendéglátóhelyiség és iroda épül - egymillió forintos négyzetméteráránál lényegesen többért értékesíthetnék a luxuslakásokat. 

- Nem akarjuk, hogy az Óbudai-szigeten kis Manhattan épüljön – jelentette ki a Népszavának Kiss László kerületi polgármester. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a gátépítés, illetve bármilyen lakó-kereskedelmi, illetve iroda jellegű hasznosítás ellenkezik a kerület településkép védelmi rendeletével, illetve a terület hatályos építési szabályzatával. 
Így volt ez az előző kormánypárti polgármester idejében is. A kerületi önkormányzat egyébként semmiféle tájékoztatást nem kapott a kormány szigetre vonatkozó terveiről, mint ahogy a gátról sem volt semmiféle egyeztetés eddig...

BADACSONYBAN A JÁRVÁNY ALATT MEGCSINÁLTÁK A STRANDBÜFÉ-MONOPÓLIUMOT

24.HU
Szerző: SPIRK JÓZSEF
2020.07.07.


A badacsonytomaji alpolgármester azt állítja, semmi köze sincs ahhoz, hogy az a cég, amelyből pár hónappal korábban kilépett, megszerezte a városi strand önkormányzati tulajdonú vendéglátóhelyeit. Az biztos, hogy kiírták, átírták, visszavonták a pályázatot, mígnem végül eredményt hirdettek.

Hartai Béla 2019 őszén lett az újraválasztott Krisztin N. László polgármester mellett Badacsonytomaj alpolgármestere. Az önkormányzati választás után – a feladatköri leírása alapján – Hartai felügyelete alá került a város tulajdonában lévő ingatlanokat (köztük a strandüzleteket) kezelő Badacsonytomaj Városüzemeltető Nonprofit Kft.

Önkormányzati tulajdonban három üzlethelyiség van a strandon, amelyekhez egy 250 négyzetméteres szabadtéri teraszrész is tartozik. A kormány már több milliárddal támogatta a települést, a helyiek reménye szerint újabb források is érkezhetnek a Balaton-partra. Erről még nem tudni konkrétumot, az azonban biztos, hogy a mostani pályázatnál rögzítették azt: a helyiségek bérlőjének „tűrnie kell”, ha az önkormányzat úgy dönt, hogy átépíti az ingatlanokat.

Az üzletek közül kettőt több mint 23 éven át vitt a Tóth család vállalkozása, a harmadik üzemeltetésébe Hartai Béla egy helyi üzlettársával szállt be. A szerződések azonban a tavalyi szezonnal lejártak, így a városüzemeltető cégnek meg kellett újítani a bérleti jogviszonyt.

Ennek január és május között nem kevesebb mint háromszor futottak neki, újabb és újabb módosított pályázatokat írtak ki. A Tóth család szerint lényegében addig csavargatták az indulási feltételeket, amíg az üzemeltetőknek világossá nem vált, hogy nem érdemes próbálkozniuk. Mint mondták, kitúrták őket, csakhogy jó ideig nem tudták elhinni, hogy a végén az alpolgármester volt cége lesz úgyis a győztes...

UGYANAZ A KÉZ SZORONGATJA AZ INDEXET, MINT AZ ÖNKORMÁNYZATOKAT

444.HU
Szerző: plankog
2020.07.07.


Feltűnően hasonló gondjai vannak 2020 nyarán két olyan intézménynek, amelyek működését a kormány nem nézi jó szemmel. Az ellenzéki önkormányzatok és az ország legnagyobb híroldala, az Index is abban a helyzetben találta magát, hogy

gazdasági köntösbe öltöztetett, valójában nagyon is politikai lépésekkel akarják függő helyzetbe hozni.

A két esetben közös, hogy eddig a kormánytól többé-kevésbé függetlenségben tudtak működni, a mindennapi gyakorlatban alternatívát tudtak mutatni a kormányzati világhoz képest – még akkor is, ha az Index gazdasági kiszolgáltatottsága és az önkormányzatiság kiüresítése is tart már egy ideje. Közös bennük az is, hogy bedarálásuk, vagy korlátozásuk újabb súlyos lépés Magyarország autokratikus útján.

Elzárt csapok 1.


A két példa közül az önkormányzatok esete az egyszerűbb és nyilvánvalóbb. A koronavírus-járvány alatt már jól látszott, hogy a Fidesz megragadja a lehetőséget arra, hogy a tőle független hatalmi központok kevésbé legyenek függetlenek, és kevesebb hatalmuk is legyen. A járvány leple alatt repkedtek a tízmilliárdos elvonások a közös teherviselés jegyében, majd az átmenetinek induló megszorításokat be is betonozták a 2021-es költségvetésbe. Az ellenzéki vezetésű önkormányzatok kivéreztetésről beszélnek, a kormány szétteszi a kezét: nehéz idők járnak, most ennyi jut, oldják meg a városvezetők, ahogy tudják. A Fidesz-közeli önkormányzatok például úgy, hogy segítséget kapnak...

HÁNY ROZSDÁS LÁNCHIDAT LEHETNE FELÚJÍTANI EGY ÜRES STADION ÁRÁBÓL? NEM AKAROD TUDNI!

ÁTTLÁTSZÓ
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2020.07.07.


Forráshiány miatt a főváros egyelőre csak a Lánchidat fogja felújítani, a Váralagutat és a híd alatti villamos aluljárót nem, tudtuk meg a városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettestől. Heteken belül kiírják a közbeszerzést, a felújítás viszont csak jövőre kezdődhet el. Interaktív ábrára tettük, mióta esedékes a Lánchíd felújítása, és hogy hány Lánchidat lehetne felújítani az elmúlt évek egyes állami presztízsberuházásainak árából. 

Nem tavaly kezdett el rozsdásodni a híd

Hónapok óta folyik a vita arról, hogy mi lesz a főváros egyik szimbólumának, a Lánchídnak (hivatalos nevén a Széchenyi lánchídnak) a sorsa. A híd építését, “a Dunától kettészakított haza s annak szívének összeforrasztását” főként gróf Széchenyi István szorgalmazta több mint 170 évvel ezelőtt. Az átkelőt legutóbb 1986–1988 között újították fel, és már egy 2011-es műszaki felülvizsgálat is megállapította, hogy a híd kritikus műszaki állapotban van.

A Lánchíd felújítása a fővárosi önkormányzat feladata, azonban egy ilyen mértékű beruházást nem tud saját zsebből egyedül kifizetni, ezért is kérte a korábbi főpolgármester, Tarlós István a kormány segítségét...

POLT PÉTER ÁTÁLLT A BALOLDALRA

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.07.07.


Azért a pofátlanságnak is van határa. Illetve csak gondoljuk, hogy van: Hoppál Péter, a Fidesz országgyűlési képviselője, nekirontott a bíróságnak, amiért Kaleta Gábort csak egy év felfüggesztett börtönre ítélte. Hoppál úgy találta, hogy a baloldali bíróság – nyilván politikai alapon – azért ítélkezett ilyen enyhén, mert maga az elkövető, a volt diplomata is baloldali. Mindezt a kulturális bizottság alelnöke a Facebook oldalán tette közzé, azt azonban nem láttam, hogy az ügy újabb fejleményét kommentálta volna, vagyis azt a tényt, hogy az ügyészség nem fellebbezett, elégedett volt a bíróság munkájával.

De, ha úgy kezdtem, hogy a pofátlanságnak is van határa, illetve mégsincs, tulajdonképpen Hoppál fokozhatta volna ebbéli tulajdonságát. Ahogy leírta Kaletáról, hogy baloldali, ugyanilyen alapon, megfogalmazhatta volna ugyanezt Polt Péterről. Nem is értem: a legfőbb ügyész miért maradt ki a szórásból, hisz' a vádhatóság vezetője igazán utasíthatta volna kollégáját, hogy fellebbezzen, ne engedje ilyen olcsón megúszni a volt perui nagykövet kiskorúakkal szembeni pedofíliáját.

Hogy Hoppál ezt nem tette meg, abból levonhatjuk esetleg azt a következtetést is, hogy Polt Péter átállt a baloldalra, szakított több évtizedes múltjával, önkritikát gyakorolt és pont ezt az esetet találta legjobb fordulópontnak. Ez persze elég kellemetlen lehet a legfőbb ügyésznek, sok rossz következtetésre ad lehetőséget, de tényleg: az a rossz, aki rosszra gondol...

MELYIK BANK HÚZZA LE A LEGJOBBAN A MAGYAROKAT, ÉS KIK A LEGNAGYOBB BÉNÁZÓK?

PORTFOLIO
Szerző: PALKÓ ISTVÁN
2020.07.07.



A címünkben szereplő, sokakban felmerülő kérdés szebben megfogalmazva így szól: mely bankok képesek elérni a legmagasabb bevételi marzsot, illetve mely hitelintézetek rendelkeznek a legtöbb tartalékkal a hatékonyság javítására Magyarországon? Méret, profit és hatékonyság szempontjából állítottuk sorrendbe a kilenc hazai nagybankot 2019-es konszolidált beszámolóik alapján, 10 ábrán mutatjuk most be mindezt....

AUSZTRIÁBAN ALÁZATOT TANULTAM

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő / Éva
2020.07.07.



Éva kétszer is belevágott a határátkelésbe. Az első fejezet nem sikerült túl jól, második alkalommal már felkészültebben ment ki. Ausztriában sok mindent megtanult magáról és az emberekről is – alázatot, pozitív gondolkodást, a másik megbecsülését.

„Nyilván nagyon sok mindenben változik az ember gondolkodása öt év alatt, fejlődünk, változunk, ingerek érnek bennünket és ez formálja a gondolkodásunkat is – az lenne a baj, ha ez nem így lenne.

Én is rengeteget változtam öt év alatt. Amikor 28 évesen kimentem, akkor már 8-10 éve dolgoztam a médiában, újságban, tévében, rádióban, kicsiben, nagyban – soha életemben nem csináltam semmi mást.

Nem gondoltam túl sokat a vendéglátásról – nagy dolog kivinni két tányért, amikor én XY-nal is készítettem már interjút…? Szóval volt bennem egy ilyen érzés, noha nem vallottam be.


Aztán amikor az ember odakerül, akkor rájön, hogy ez is egy szakma, aminek ugyanúgy megvannak a fortélyai, mint mindennek, ráadásul egy fárasztó dolog. Alázatot tanultam tehát, megváltozott a más emberekhez, szakmákhoz való viszonyom...

NEMZETI EGYETEM, NEMZETI TUDOMÁNY, NEMZETI KÖNYVTÁR

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KENESEI ISTVÁN
2020.07.07.



Van a parlamenti vitáknak egy olyan vonása, amely az információk visszatartásának mai gyakorlatában hasznunkra válik. A pártok vezérszónokainak ugyanis időkereteket osztanak ki, s ezeket valahogy ki kell tölteniük szövegekkel. Mivel a gyakorlottabbak papír nélkül beszélnek, ha nem figyelnek oda, olyasmiket is elmondanak, amiket talán nem is akartak volna az orrunkra kötni. Így járt Hollik István is a Színház- és Filmművészeti Egyetemről (SZFE) szóló vitában.


Egyetemi autonómia helyett kuratóriumi autonómia

Akik például megpróbáltuk kitalálni, miért szemelték ki épp az SZFE-t, megsejtettük az okokat, de mégis más az, ha mértékadó forrásból erősítik meg. Milyen szerencse, hogy a kormányülésekkel ellentétben a parlamenti jegyzőkönyv vezetését nem állították le, és még mindig módunkban áll idézni belőlük. Hollik ugyanis az SZFE átalakításának ügyében ezt mondta: „Az is az elvárásunk egyébként a modellváltással kapcsolatban, hogy ez az intézmény úgy váljon korszerűvé, úgy váljon tudásközponttá, hogy közben egyébként a nemzeti kultúrában gondolkodik, és a nemzeti identitást képes lesz erősíteni.”1 Tény, hogy az előremenekült MOME után megmaradt három további művészeti intézmény területe, a zene, a képzőművészet vagy a balett sokkal nehezebben fektethető bele a nemzeti identitás Hollik-féle Prokrusztész-ágyába, ám a nyelvhez kötött színészetről ez a közhely kapásból eszébe juthat bármely amatőrnek, aki nem gondolja végig, mi minden mással is foglalkoznak az SZFE-n, a dramaturgiától a rajzfilmeken át a művészetelméletig.

A „nemzeti kultúra” itt egy pontosan olyan üres ideológiai jelszó, mint amilyen hajdan a „szocialista kultúra” volt: eszköz, hogy lesöpörjük, aki útban van, és megtámogassuk, aki kedves nekünk. Mint a Magyar Teátrumi Társaságot, amely válaszul az SZFE-nek a nélkülük megtartott minisztériumi konzultációról tájékoztatást kérő levelére mindenekelőtt kioktatja őket, hogyan kell helyesen „prof. dr.” Palkovics Lászlóként megszólítani a minisztert, majd mintegy az ITM magyar hangjaként elsorolja, miért fordul jobbra az SZFE hallgatóinak és oktatóinak a sorsa.2

Mulatságos, hogy az összefoglalással tulajdonképpen kielégítették az SZFE vezetőinek a kíváncsiságát, hiszen valószínűleg pontosan visszaadták az ITM álláspontját. Amit leírtak, annak nagy részét a mai körülmények között magától is megtehetné az egyetem, ha a tárca hajlandósága és főleg pénzügyi támogatása meglenne. A kulcskérdés a harmadik mondatban van elrejtve: „Növeli az egyetemi autonómiát, hiszen a közvetlen állami irányítás helyett egy szakmai alapon szerveződő alapítvány látja majd el a fenntartói feladatokat.” Már korábbi cikkeimben is említettem, hogy a kormány arra fog utalni, az alapítványi rendszerrel növekszik az intézményi autonómia. Holott ha végignézzük a már kinevezett kuratóriumokat, világosan látszik az eddigi elvben politikailag semleges közigazgatás helyett irányító helyzetbe kerülő politikai (és csupán kisebb részben szakmai) kötődésű kinevezettek döntő szerepe. A formális autonómiát tehát semmissé teszi a személyek kormányzat iránti feltétlen lojalitása. Ami pedig a szempontok kritikáját illeti, azt maga az SZFE tette meg.3

Érdemes megjegyezni itt, hogy az SZFE alapítványi egyetemmé való átalakítása azért is abszurd ötlet, mert a mintaként felmutatható skandináv intézmények egyike sem ilyen területen működik, hiszen alapítványaik feltőkésítését az ipartól, illetve a gazdaság szereplőitől várják, akik ennek rendesen eleget is tesznek, a kisebbek 100, a nagyobbak 200 millió euró körüli adományt gyűjtöttek, amit az állam kiegészít, de cserébe nem követel beleszólási lehetőséget, még a kuratóriumok kiválasztásába sem.4

Az SZFE esetében is az a főkérdés, kik ülnek be a kuratóriumba. Az egyetem nyílt kártyákkal játszik: nyilvánosságra hozta, kiket javasolt a testületbe.5 Hogy a többi egyetem esetében ez miként történt, arra jó támpontot ad a Miskolci Egyetemnek e hasábokon egyszer már (le)szerepelt rektora,6 aki a május 29-i sajtótájékoztatóján kijelentette: „nem is tudjuk, legalábbis én biztos, hogy nem tudom, hogy kik a kuratóriumnak a tagjai”.7 Csekély tíz nappal később az ITM már ki is hirdette a kuratóriumokat. Magyarán: ha őt, az egyik érintett egyetem vezetőjét nem vonták be a tárgyalásokba, akkor nyilván másokkal is hasonlóan bántak.

Persze az is lehet, hogy már ismerte a listát, csak nem vallotta be, hogy köti a titoktartási kötelezettség. Alig hihető, hogy a rektor mellett ülő mostani felsőoktatási helyettes államtitkár, azaz a hamarosan kinevezendő új miskolci rektor, Horváth Zita ne lett volna beavatva a listába, amin végül tényleg ott szerepel a korábbi fideszes polgármester, Kriza Ákos. Nem érdemes a hat névsort egyenként megvizsgálni: a politikai kinevezettek mellett valódi szakmai tekintélyek is feltűnnek rajtuk. De például az állatorvosi egyetemen érdekes, hogy a Professzorok Batthyány Körének új elnöke, Sótonyi Péter rektor (és tag) fölé az előző PBK-elnököt, Náray-Szabó Gábort nevezték ki a kuratórium elnökének. Nyilván Palkovics miniszteri keze segített Grüner György amerikai fizikusnak, hogy – úgymond műgyűjtőként – a MOME felügyelő bizottságába kerüljön, vagy Bokor József automatizálási szaktekintélynek és MTA-alelnöknek, hogy a győri egyetem kuratóriumának tagja lehessen.

Az átalakulás költségeire, ami az alapítványok vagyonjuttatása mellett bizonyára a tagok honoráriumát is fedezi, intézményenként nagyjából egymilliárd forintot szavazott meg a parlament. De a rájuk vonatkozó törvények szerint egyelőre nem kapják meg a teljes alapítói jogokat: ezeket az ITM még jó másfél évig magánál tartja, bizonyára azért, hogy ha valaki nem válik be ilyen vagy olyan okból, akkor még Palkovics maga tudja leváltani. Azután 2022-től a lovak közé dobják a gyeplőt, és hajrá!

De fejezzük be ezt a részt egy másik idézettel, Nacsa Lőrinctől:8 „Magyarország a kultúrára költött forrásokban éllovasnak számít azzal az 1,7 százalékkal, amit GDP-arányosan a kultúrára költünk. Ezzel az Európai Unióban éllovasnak számítunk.” Csak azt felejtette el hozzátenni, hogy az EU statisztikája szerinti felosztásban ugyanabban a rovatban vannak a kultúra, az egyház, a sport, a közmédia stb. kormányzati kiadásai is.9 Márpedig amiben éllovasok vagyunk, az az utóbbi három, nem a szigorú értelemben vett kultúra. Így könnyű...


SVÉD TAMÁS AZ EGÉSZSÉGÜGYRŐL: EGY TÖMEGES MEGBETEGEDÉSNEK SOKKAL DURVÁBB HATÁSA LEHET, MINT BÁRMI MÁSNAK

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2020.07.07.


„Nehéz megtalálni azt a pillanatot, amikor, azt kell mondani, most aztán nincs tovább” - mondta Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara titkára a honi egészségügy állapotáról, amikor a járvány tapasztalatairól és orvosi bérharc esélyeiről beszélgettünk.




Hogy élte meg az elmúlt két hónapot? Volt olyan döntése, ami lelkifurdalással járt? 

Nem volt, és orvosként is meghökkentően kevés dolgom akadt. A baleseti intézetben alaposan felkészültünk a járványra, de csak a széle kapott el minket. Tipikus magyar aneszteziológus szakorvos vagyok, aki félállásban közalkalmazott, míg a maradék időmet más kórházak és magánintézmények között osztom meg vállalkozóként. A COVID időszak alatt fontos volt, hogy mindenki csak egy helyen dolgozzon, ne hurcoljuk kórházról-kórházra az esetleges fertőzést. Maradt ez a félállásom, ahol viszont sokkal kevesebb volt a baleseti sérült is. A tervezhető műtéti programok leálltak. Majdhogynem egy hátradőlős időszak volt, eltekintve a folyamatos készültséggel járó feszültségektől. 

Ugyanakkor, ha valakit eszméletlen állapotban, a kikérdezés lehetősége nélkül hoztak be, alapból feltételezni kellett, hogy potenciális vírusfertőzött. Minden ilyen sérültet teljes védőfelszerelésben, a fejünk búbjáig beöltözve vittünk végig a diagnosztikán és a sokktalanításon. Ez normál hétköznapokon is izzasztó fizikai igénybevétellel jár, nemhogy védőruhában, amikor szakad rólunk a víz. A rosszabb FFP-maszkok alatt alig van levegő, az arcpajzs pántja abroncsként szorítja a fejet, és arra jön rá még a védősapka. Ezekhez - ha egyszer az ember már hozzáért a beteghez - nem lehet hozzáérni, mert ha mégis megtenné valaki, mindent a szemétbe kellene dobni. 

Az volt a legjobb, ha effektíve dolgozni kellett a beteggel, mert akkor az ember arra koncentrált, amit csinált. De ha éppen várni kellett valamire, és nem volt ami elterelje a figyelmem, a falat kapartam, úgy fájt a fejem. Szerencsés esetben rövid időn belül megérkezett az összetört autóból kimentett ember hozzátartózója, aki tisztázhatta, van-e esetleges COVID-fertőzése a sérültnek vagy az esetdefiníció szerint egészségesnek tekinthető...

A MAGASABB JÁRULÉK VONATKOZIK AZOKRA A POLITIKUSOKRA IS, AKIK MAGÁNSZORGALOMBÓL DAGADTAK MEG?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: SWAN EDGAR
2020.07.07.


Kevésbé napsugaras, de azért szépséges reggelt kívánok mindenkinek, aki szalonnázással kezdi a napot! Azt szeretem nagyon a mi jó kormányunkban és függelékeikben, hogy túlteng bennük a humánum és a lényeglátás. Ráadásul egyszerre tudják ezt produkálni. És nem ám csak külön-külön, hanem egységesen, egyatáboregyazászló alapon is. Itt van például dr. Kollár Lajos, akit én nem ismerek, de nem is dolgom ismerni. Ő Kásler Miklós tanácsadója, tehát biztosan ért a dologhoz. Bayer Zsolt műsorában volt vendég és most jött el az ideje annak, hogy leleplezzem magam: képtelen voltam végignézni a 45 perces műsort. Öregszem vagy a meleg az oka, meg nem tudom mondani, de a legtöbb, amire rá tudtam venni magamat, hogy helyenként belenéztem. Az elején azt láttam, hogy ott ült a nézőtéren a kormánypropaganda színe-java, például Gajdics Ottó és az ő körei. Biztosan kiderült, miért vannak ott, annyira nem érdekel, hogy kivárjam. Aztán persze szónokolt Bayer, szórakoztatta a közönséget és jött Kollár doktor. Először a járványról esett szó, mostanra biztos lehetek abban, hogy a kormány és külön Kásler doktor olyan remekül csináltak mindent, hogy arra szavak sincsenek. Ezt hosszasan körüljárták – elég komolyan bele kellett tekernem a felvételbe, hogy ne ez legyen a téma -, a doktor úr ejtett pár szót a médiáról (gondolom, a ballibről) és a hazudozásról, valamint a minősíthetetlen stílusról, Bayer Zsolt bólogatott. Az volt a fura, hogy egyikük sem röhögte el magát.

Itt jött az első meglepi. Azt mondta Kollár doktor, hogy éppen strukturálisan átalakítja a kormány az egészségügyet. Én meg lestem ki a fejemből, hogy tényleg? Nem kellene erről nekünk is tudni? Legalább annyit, hogy mi a terv, mert beleszólásunk amúgy sem lesz, de legalább tudjuk, mi vár ránk. Az derült ki, hogy a rohamtempóban végrehajtott ágyfelszabadítás is összefügg az átalakítással. Hogy tényleg? És ezt egy hét alatt dolgozták ki? Amennyire emlékszem, tagadták, hogy erről lenne szó, erre most kiderül, hogy de.

Félre ne értse senki, mindannyian tudjuk, hogy a rendszer rossz, át kell alakítani. De azért nem ártana nekünk is szólni legalább, már amennyiben nem titkosítják ezt is ötven évre. Aztán mondott érdekes és okos dolgokat is a doktor úr a kórházi ágyak felhasználásáról, majd Bayer inspirálására eljutottunk bezzegnyugatra (az ellenzék szerint ott jobb az egészségügyi ellátás), de nem jobb, mondta a doktor. Amerikában például ott halhat meg a beteg a kórház előtt, ha nincsen betegbiztosítása. Én egy pillanatig eltöprengtem azon, hogy vajon a minisztériumban nem tudnak róla, hogy már nálunk is ez a helyzet? Vagy ha nem beszélünk róla, akkor nincs para?
...

KIK DÚSKÁLHATNAK AZ OLCSÓ HITELEKBEN? - A MEGHIRDETETT FELTÉTELEK SZEBB KÉPET MUTATNAK A GYAKORLATNÁL

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.07.07.


Némi időbe telt, de szabályosan megbolondult a hitelpiac. Még a nem éppen az olcsóságáról közismert Provident is ajánlja az új gyorskölcsönt. Átnéztük, hogy elvben ki kaphat az olcsó személyi hitelekből, és mire célszerű az igénylőknek kiemelten figyelniük.

A bankok leállították az új, fedezetlen fogyasztói kölcsönök igénylését március 19-étől, mert a kormány a hitelek teljes díját (THM) az alapkamat plusz 5 százalékpontban maximálta. A személyi kölcsönöket korábban körülbelül háromszoros áron kínálták a bankok. (A korábbi részletes feltételeket itt nézheti meg.)

Némi időbe telt, de aztán szabályosan megbolondult a hitelpiac. A hitelintézetek kivétel nélkül kínálni kezdték a maximáltan alacsony kamatozású „vírushitelt”. Június 24-étől pedig ezek a kölcsönök a jegybanki kamatcsökkentésmiatt a korábbinál is olcsóbbá váltak. A lendületet ez sem törte meg. Még az amúgy nem éppen az olcsóságáról közismert Provident is ajánl új kölcsönt. A hitelintézet egyébként kizáró okként csak azt jelzi, ha a hozzá forduló ügyfélnek jövedelme csak segélyből, vagy valamilyen egyéb támogatásból származik...

HUSZÁRVÁGÁSSAL KEDVETLENÍTENÉK EL A KATÁZTATÓKAT, DE ENNEK SOKAN NEM ÖRÜLNEK

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2020.07.07.


Eleinte tényleg lehetett fehérítő hatása a 2013-ban bevezetett kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata)*, de mára inkább ezzel élnek vissza. Bizonyos iparágakban olyan elterjedt gyakorlattá vált ez az adózási forma – ahelyett, hogy létrehoznának egy járulékfizető munkahelyet -, hogy az már igazságtalan versenyelőnybe hozza az ezzel trükköző cégeket. Arról nem is beszélve, hogy már a költségvetésnek is elkezdett hiányozni a katáztatás miatt kieső adóbevétel.

A kata szabályainak szigorításáról egy ideje beszélnek már, de az év elején a Pénzügyminisztérium még csak azt kommunikálta, hogy a szigorúbb ellenőrzések várhatóak. Nemrég azonban a kormány benyújtotta, majd gyorsan meg is szavaztatta azt a módosító javaslatot, aminek a legfontosabb része, hogy ha egy cég egy kisadózó vállalkozásnak egy éven belül 3 millió forint értéken felüli bevételt termel, akkor a 3 millió feletti részre 40 százalékos adót kell fizetnie.

A szabályozói szándék itt egyértelműen az lenne, hogy a cégeknek kevésbé érje meg a bújtatott foglalkoztatás, az azonban már most sem teljesen egyértelmű, hogy ez a szabályváltoztatás milyen hatékonysággal tudja majd foglalkoztatotti státuszhoz segíteni az eddigi kényszervállalkozókat.

Már a költségvetési radarra is felkerült a trükközés


Az állam oldaláról nézve elég egyértelmű a helyzet: a Pénzügyminisztérium úgy ítéli meg, hogy a kisadózóknak már egy olyan nagy része alkalmazott valójában, hogy ez jelentős adó- és járulékkiesést okoz. Ezt alátámasztja a Pénzügyminisztérium elemzése is, amiből Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár március elején azt emelte ki, hogy amíg 2013-ban, az adónem bevezetésekor a katát választóknak mindössze három százaléka volt foglalkoztatott a vállalkozás elkezdése előtt, ez az arány 2018 végén már a katázók harmadára volt igaz.

Ez akkor nagyjából 100 ezer katás vállalkozást jelentett, ami ugyanezzel az aránnyal számolva 125 ezer potenciális kényszervállalkozót jelentett 2019 végén. Ettől függetlenül persze biztosan voltak olyanok, akik ténylegesen a vállalkozói státuszért hagyták ott a munkahelyüket, de ahogy az alábbi ábrán is látszik, nem tűnik túl realisztikusnak, hogy ennyire rövid idő alatt ennyit nőjön a vállalkozói kedv az országban...

A TŰZIJÁTÉKRA TÖBBET KÖLT MAJD A KORMÁNY, MINT AMENNYIT A VÁLSÁGRA HIVATKOZVA ELVETT A PÁRTOKTÓL

444.HU
Szerző: haszanz
2020.07.07.



Nem azért felezte le a pártok költségvetését a kormány, mert égetően szüksége lett volna a pénzre. A szombathelyi fociakadémiára például duplaannyit adtak, mint amit a pártokból beszedtek...

...A gazdasági helyett nyilvánvalóan politikai lépést a félpénzen maradt pártok is csak visszafogottan kritizálták első reakcióikban, hiszen támogatásuk megnyirbálása aligha háborítja fel a közvélemény jó részét. És miközben papíron a Fidesz jár a legrosszabbul, Kocsis Máté, a párt frakcióvezetője kiállt a döntés mellett. 

A pártoknak jutó éves támogatások így néznek ki, ennek a felét vonta el a kormány:

Fidesz 968 millió forint
Jobbik 510 millió forint
MSZP 305,5 millió forint
LMP 218 millió forint
DK 207 millió forint
KDNP 180 millió forint
Párbeszéd 91 millió forint
Momentum 44,3 millió forint
Magyar Kétfarkú Kutyapárt 24,6 millió forint

A Fidesznél aligha tartottak válságtanácskozást, hogy akkor miből oldják meg üzeneteik eljuttatását a választóikhoz, arra bőven alkalmasak a kormány több tízmilliárd forint közpénzből - a járvány idején is - futtatott hirdetései, a nemzeti konzultáció és a szintén közpénzből megtámogatott kormánypárti médiabirodalom.

Kérdésünkre, hogy hogyan érinti az elvonás a pártot, azt a választ kaptuk, hogy „jól látható, hogy a járvány milyen durva gazdasági következményekkel jár, munkahelyek ezrei kerültek veszélybe. A kormány célja, hogy megóvja a magyar emberek egészségét és a munkahelyeket, a terhekből viszont mindenkinek ki kell vennie a részét, a pártoknak is. A Fidesz idén összesen 967,8 millió forint állami támogatást kap, időarányosan a felét vonják el a koronavírus-járvány negatív hatásainak csökkentése érdekében.”

A KNDP-t is kérdeztük, tőlük sajnos nem kaptunk választ. Feltételezhető, hogy hasonló a véleményük, mint a Fideszé...

SZABAD SZEMMEL - ÚJABB FIGYELMEZTETÉST KAPOTT A MAGYAR KORMÁNY AZ EU-TÓL - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.07.07.



New York Times/Reuters 


A Bizottság alelnöke ismét arra figyelmeztette az olyan kormányokat, mint a magyar és a lengyel, hogy csakis akkor kaphatnak anyagi támogatást a következő uniós költségvetésből, illetve a gazdasági szükségalapból, ha gondoskodnak arról, hogy erős legyen a jogállam. Jourová azt közölte az EU jövő heti csúcsértekezlete előtt, ahol 2 billió sorsáról kellene dönteni, hogy a pénzek elosztását demokratikus normák betartásától kell függővé tenni, ideértve a működő igazságszolgáltatást, valamint a korrupció elleni harcot. A beszámoló magyarázatként hozzáteszi, hogy a budapesti és varsói vezetés összerúgta a port Brüsszellel, mivel egyre nagyobb politikai ellenőrzés alá vonja a bíróságokat. 

A cseh politikus hozzátette, hogy a maga részéről nem szeretné, ha le kellene állítani a szubvenciók folyósítását, mégis szükség van valamilyen jogi eszközre, hogy ne fizessék ki az adófizetők pénzéből összegyűjtött alapokat, ha egy tagállamban félremennek a dolgok. A gond ott van, hogy a németek, franciák, svédek és hollandok erős garanciákat sürgetnek, amikor Budapest és Varsó ellen olyan vádak merülnek fel, miszerint megszegi a közös alapértékeket, mint a bíróságok és a sajtó szabadsága. 

Jourová a tagállamok igazságügyminisztereinek tanácskozása előtt beszélt, ahol a jogállamiságért felelős belga biztos, Reynders megerősítette, hogy az unió továbbra is rajta tartja a szemét Magyarországon, bár Orbán Viktor visszaadta a különleges felhatalmazás egy részét. A német szakminiszter pedig azt hangsúlyozta, hogy parlamenti ellenőrzés segítségével kell megvédeni a jogállamot, a szabadságjogokat, az önálló bíróságokat és médiát. Lambrecht megjegyezte, hogy a szabadságjogokat még a vírus címén sem lehet akárcsak egy nappal is tovább korlátozni, mint ahogy az okvetlenül indokolt.

Bár a lengyelek, svédek, dánok és írek mellett Magyarország sem kíván csatlakozni a hamarosan induló Európai Ügyészséghez (EPPO), ám az mégis folytathat majd vizsgálatokat magyar földön. Ezt a testület vezetője, a román Codruta-Kövesi jelentette be. Mint mondta, itt olyan ügyekről van szó, amelyek magyar területen követtek el, a magyar államot, illetve annak polgárait érintik. Mert fel akarják deríteni az összes esetet, ami az EPPO illetékességébe tartozik. A cél az, hogy a törvény mindenkire egyaránt vonatkozzon. 

A jogász figyelmeztetett arra, hogy fokozódik a korrupció veszélye, mert igen nagy pénzek forognak kockán a következő hét évre szóló EU-büdzsé kapcsán. Ezért résen kell lenni, hogy megakadályozzák a csalásokat. Megjegyezte, hogy az uniós alapokhoz kapcsolódva szinte minden országban vannak visszaélések, a különbség azonban ott jelentkezik, hogy ezekben milyen mértékben érintettek állami szervek. Az ügyészség együtt kíván működni a nemzeti társszervekkel a bűncselekmények felderítésére. De az európai jogászok jogköre lényegesen kibővül a nemzeti felhatalmazáshoz viszonyítva, és az információcsere felgyorsul, illetve hatékonyabb lesz a tagállamokkal. Ha bárhol bizonyíték merül fel, azt más országokban is fel lehet használni. Szóval az eddigiekhez képes sokkal jobban utána tudnak majd járni a pénzügyi csalásoknak, illetve a szervezett bűnözés dolgainak.

Német politikusok egymás után zúdulnak fel, mert a lengyel elnök a választás döntő fordulója előtt pár nappal nekiment a konzervatív Die Welt varsói tudósítójának, de a berlini kormánynak is, mondván, hogy beleavatkoznak a kampányba. A kabinet szóvivője, valamint szinte az összes frakció bírálta a Bundestagban Duda kirohanását és aggodalmát fejezte ki a lengyel sajtószabadság állapota miatt. A vélemény egyöntetűen az, hogy PiS egyre idegesebb, mert nem biztos, hogy az államfő hatalmon tud maradni. A CDU-CSU képviselője kijelentette: elfogadhatatlan, hogy megrágalmazzák egy elismert és független újság munkatársát, ez a média függetlenségének megsértését jelenti. Azt pedig teljesen légből kapottnak nevezte, hogy a Merkel-kabinet befolyásolni akarná a vasárnapi szavazás eredményét. 

A szociáldemokraták megbízottja megengedhetetlennek nevezte, hogy az EU-n belül egy újságírót támadjanak. A német külügyi tárca szóvivője mindehhez azt tette hozzá, hogy Németország az unió soros elnökeként foglalkozni kíván a jogállamiság kérdésével. Arra a kérdésre válaszolt, hogy Berlin akar-e kiemelt figyelmet szentelni a sajtószabadságnak a következő félévben, miután a független média egyre nagyobb támadásoknak van kitéve, Magyarországon, Máltán és Szlovákiában.

Brüsszelben továbbra is bírálják, hogy csak egy rövid bejátszás erejéig ugyan, de von der Leyen beszállt a horvát választásba, éspedig a konzervatív kormánypárt oldalán. A Bizottság szóvivője ugyan kifejtette, hogy a politikus személyes véleményét mondta el a Néppárt által szervezett összeállításban, ám ez nem derült ki. A háttérben ugyanis az EU központi épületét, a Berlaymont-palotát lehetett látni, ráadásul a montírozást a Bizottság egyik stúdiójában végezték, tehát közpénzből. 

Az ellentábor kiemeli, hogy a közösség végrehajtó testületének vezetőjének a lehető legnagyobb mértékben meg kell őriznie függetlenségét. És korábban, az olyan kellemetlen témák kapcsán, mint pl. a Fidesz ténykedése, miután párt tagságát felfüggesztették az Európai Néppártban, von der Leyen nem győzte hangoztatni, hogy pártpolitikai kérdésekben nem foglal állást és ilyen ügyekre semmilyen befolyása sincs. Mellesleg a szóvivő most azt közölte, hogy nem kívánnak bocsánatot kérni, sőt, jó volna, ha a Bizottság tagjai bővíthetnék politikai megnyilvánulásaik körét. 

Európa jövőjéről tárgyal ma Orbán Viktorral, valamint Szerbia és Szlovénia első számú vezetőjével a francia gaullisták utódpártjának egyik EP-képviselője, aki úgy gondolja, hogy fenn kell tartani a párbeszédet, mert a kelet-nyugati törésvonal roppant nyugtalanító az EU-n belül. Francois-Xavier Bellamy egy konferenciára érkezett Budapestre, és az alkalmat ki akarja használni arra, hogy „nyílt, őszinte és konstruktív véleménycserét” folytasson az EPP másik három tagpártjának vezetőivel. 

A politikus aggasztónak tartja, hogy milyen gyakran bélyegeznek meg teljesen megalapozatlanul bizonyos vezetőket, mint pl. Orbán Viktort, akit időnként populistának minősítenek. A vírusválság idején azzal vádolták meg, hogy lerombolja a demokráciát, pedig különleges jogköre nagyon hasonló volt ahhoz, mint amivel a francia kormányt ruházták fel. Azon kívül a magyaroknál már feloldották a rendkívüli állapotot, a franciáknál viszont még nem. 

Bellamy, aki találkozik Vucsics szerb elnökkel és Jansa szlovén kormányfővel is, hozzáfűzte, hogy az ilyen támadásokkal egyesek szétszabdalják Európát, noha azt állítják, hogy védik azt. Mint mondta, akik szemrehányást tesznek neki, amiért szóba áll saját pártcsaládjainak pártjaival, nem értenek semmit arról, milyennek kell lennie az EU-nak és a demokráciának. Szerinte a földrész jövője kapcsán megértést kell tanúsítani a különféle vélemények iránt. A magyar fővárosban egyébként meg akarja vitatni a kontinens és a liberális demokrácia kapcsolatát, mert mint kifejtette, ragaszkodni kell a demokrácia alapját képező szabadság, és lelkiismereti szabadság betartásához.

FT 

A vezércikk úgy véli, hogy törékeny az egy emberre épülő orosz hatalmi rendszer, ezért egyáltalán nem biztos, hogy 2036-ig kitart Putyin elnöksége, sőt, az már jóval korábban összedőlhet. Az utóbbi hónapok mesterkedései megmutatták, mennyire ingatag a rezsim. A politikus népszerűsége már az év elején rekord mélységekhez közelített, a gazdaság megrekedt, a jövedelmek csökkennek, a nyugdíjkorhatár viszont emelkedik. Mindez kikezdte a hatalom támogatottságát. Ezek után a Kreml nyilvánvalóan elhatározta, hogy rendezi az „utódlási kérdést”, mivel az eddigi szabályok alapján a politikus uralma 2024 után veszélybe került volna. 

De bármennyire is stratégának tartják, Putyin igazából a rögtönzések mestere. Jött a vírus, illetve a rosszul felmért olajár háború Szaúd-Arábiával, miközben a bevételekre hatalmas szükség lett volna. Az alkotmányos változások jóváhagyására hivatott népszavazást el kellett halasztani. A kormány elfuserálta a járvány kezelését, a súlyos gondokkal küszködő üzleti világ, illetve családok pedig csak tovább gyengítették az elnök pozícióit. Végül ilyen-olyan trükkökkel megszületett a jóváhagyás, de Moszkva feltűnően keveset tud kínálni az oroszoknak. 

Ha belevágna a gazdaság megújításához nélkülözhetetlen reformokba, azzal saját rendszerét ásná alá. Az alaptörvény pofozgatása lélegzetvételnyi szünetet nyújt az uralkodó köröknek, hogy pénzt fordítsanak az életszínvonal javítására, de a fertőzés kiürítette az állam pénztárcáját. Illetve most lehetőség nyílik arra, hogy keressenek egy fiatalabb vezért a rendszer megújítására. De lehet, hogy már 2024-re kiderül: lehetetlen hatalmon tartani a Kreml jelenlegi urait.

Soros György fel akarja számolni azt a rendszert, amelynek a vagyonát köszönheti, ám alapvető feszültség van e törekvése, valamint a között, hogy pénze jóvoltából azok közé tartozik, akik megszabhatják, merre menjen a világ. Így látja a milliárdos helyzetét a róla frissen megjelent könyv írója. A kötet, „Soros befolyása” (The Influence of Soros) azonban elismeri, hogy a befektető már évtizedek óta hirdeti a nyílt társadalom elméltetét, vagyis hogy igazságosabban kell elosztani a vagyont és minél több ember számára kell lehetővé tenni, hogy tisztességes módon, méltósággal éljen, és érdemben beleszólhasson a köz ügyeibe, a társadalmi egyenlőség elvének megfelelően. 

Igaz, teszi hozzá Emily Tamkin, ehhez azt a pénzt vette igénybe, amelyet a jelenlegi rendszerben szerzett és az üzletember maga is bevallja, hogy utóbbi nem hozható közös nevezőre a nyílt társadalommal. De az a véleménye, hogy a játékszabályokat nem neki kell átírnia, ha a kormányok meg akarják gátolni, hogy egyesek kétes pénzügyi manőverekkel mesés tulajdonra tegyenek szert. Viszont egy sor dolgot pontosan érzékelt. Így az, hogy a nacionalizmus tönkreteheti Európa keleti részét a rendszerváltást követően. Éppen ezért kezdte ki a magyar miniszterelnök és még a milliárdok sem bizonyultak elegendőnek, hogy a Közép-Európai Egyetem Budapesten maradhasson. Pedig Soros azon volt, hogy az intézmény túlélje, ám ez Magyarországon immár reménytelen. De legalább megpróbálta! – mondja Rév István, a CEU Irattárának igazgatója. 

Ráadásul a jótékonykodással Soros azt érte el, hogy egy rakás összeesküvés elméletet aggattak rá. Ezek szerin ő volna a felelős még a vírusválságért is, továbbá ő bujtogatja Amerikában mindazokat, akiknek elegük van a rendőri erőszakból. De a vereségek nem veszik el a kedvét, a CEU kipaterolása után sem számolja fel itteni érdekeltségeit, mert a célja az, hogy jó legyen Magyarországon és a világ sok más részén. Ugyanakkor mi értelme lett volna, ha a milliókból nem egyetemet létesít, hanem képzőművészeti alkotásokat vesz? 

Tamkin úgy összegzi tapasztalatait, hogy a filantróp Soros kora előtt jár, hiszen rájött, mekkora gondok feszítik a világot. Lásd a kelet-európai nacionalizmust vagy a szélsőjobbos amerikai propaganda veszélyeit. De jó volna tudni, hogy mi a tanácsa az ügyben: képes-e a világ előbbre menni az emberbarát milliárdosok és azok befolyása nélkül is.

AZ ÉLET CSODASZÉP

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.07.07.


...Csupán arra utalok, hogy az ellenséggel semmilyen együttműködés nem megengedett, nincs bocsánat, nincs félrenézés és nincs kegyelem. Valamikor lehetett volna, de odáig jutottunk, már az is a kollaborációhoz közelít, ha mindenféle ellenzékek egyáltalán bejárnak a parlamentbe, ami régóta cirkusz csupán, ahol szavuk nem lehet, az ilyen zebrásoknak meg értelme nincs. Hogy ott csap el egy autó, vagy a Fidesz úthenger megy át rajtam, nekem egylényegű, mert tudni kell a halál felől szemlélni a dolgokat.

Akinek nincs mit féltenie – állás, lakás, autó, család vagy jó hírnév –, könnyen megteszi ezt. Ilyen vagyok én is, ezért, hogy kérlelhetetlenül ütöm hosszú évek óta a fideszbrigantikat, nem érdem, hanem a krónikás kötelessége. Akinek viszont van mit veszítenie, és mégis következetesen ellenáll, ő a hős, míg viszont az ilyen habitus, amit Székely független képvisel, csak a bábué a sakktáblán. Ő a habos kakaóját kavargatva képzeli magát partizánnak, aki viszont ilyen zebrás sztoriknak örül.

Minálunk egyébként is hiánycikk a forradalmár. Antall József is könyvtárigazgatóként merült alá és bekkelte ki őket, s akiket az akkori rendszer valóban üldözött, hamarosan az új is ezt tette velük. A kérlelhetetlenség nem jó árucikk, a sunyítás igen, így ebben az országban soha nem volt megtisztító földrengés, mindig csak megalkuvó, ide-oda megfelelő fabrikálás. Itt egy Gandhi sem születhetne meg, mert enni azért kell, lakni is, ruha is, pénzecske is, mint a csinovnyik lét kellékei.

Ha most úgy tűnnék, hogy én ezt a jámbor Székely képviselőt bántom, az csak az érzékek csalódása lehet. Mert ugyanis nem történik más vele, mint áldozatává vált az esztétika azon szigorú elvének, midőn az egyesen keresztül mutatja be a költő az általánost. Ezzel majdnem azt mondom, hogy az összes ilyen, de akkor meg hazudnék, mert van néhány magányos kivétel, de tudjuk az egyedül lévő fecskékről meg a nyárról, amit tudunk. Székely képviselő filléres javaslatát befogadták, s emiatt szerinte az élet csodaszép.

De, hogy kiengeszteljem őt, iderakom morfondírozásra s mintegy félig-meddig megértő felmentésül Arisztotelész bácsi Nikomakhoszi etikájának kezdetét arról, hogy akkor most mi van: „Minden mesterség és minden vizsgálódás, de éppúgy minden cselekvés és elhatározás is nyilván valami jóra irányul; tehát helyes az a megállapítás, hogy jó az, amire minden irányul. Csakhogy bizonyos különbség mutatkozik a végcélok tekintetében…” – Nem mutogatnék ujjal, de nem mindegy, hogy zebra, vagy pediglen NAT vagy SZEF…illetve a többi.

MAGYAR NARANCS AJÁNLÓ

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: MAGYAR NARANCS ONLINE
2020.07.02.


Interjú
„Nem tartozunk egymásnak”

Szinetár Dóra színész

Sok év után társulatot vált, de ez már eldöntött tény volt a friss botrány előtt is. Nemcsak a színpadon aktív, közéleti kérdésekben is gyakran megszólal, mindig a tolerancia és a szeretet nevében. Az Operettszínház botrányairól, menekülthelyzetről, gyerekjogokról és a Down-szindrómával születettek társadalmi megítéléséről is beszélgettünk az UNICEF jószolgálati nagykövetével.

VÉLEMÉNY

Csillag István: 
Minden fordítva
Az Orbán-rendszer gazdaságpolitikája

Nehéz megkérdőjelezni az Orbán-rendszer gazdaságpolitikájának eredményességét a makrogazdasági folyamatok alakulását jelző tényezők (gazdasági növekedés, munkanélküliség, áremelkedés, külső egyensúly, az államháztartás egyensúlya stb.

Karácsony Gergely–Szabó Tímea
A hitelesség hátországa
Miért fontos az újabb előválasztás?

Végül is meleg helyzet volt. Azzá tette a fullasztó nyári hőség, amely tavaly előbb érkezett Budapestre, mint az idén. Az volt, mert korábban nem próbált, a magyar politikában szokatlan, a közjogi rendszer számára ismeretlen, a Párbeszéd által évek óta és makacsul hangoztatott demokratikus intézmény tartott főpróbát.

László Géza: Visszajátszás
Előrelátás és kormányzati cselekvés

Miért nem tudjuk előre jelezni az olyan kríziseket, mint amilyet a koronavírus-járvány okozott, és miért nem reagálnak a kormányok jobban?

A szerk.
Szintén zenész

Amikor pár hete megjelent a Magyar Közlöny kétsorosa, amely szerint Demeter Szilárdot miniszteri biztossá nevezte ki Kásler Miklós, hogy „koordinálja a magyar könnyűzene, valamint a kortárs magyar popkultúra megújítását és társadalmasítását”, egyesek egy új Erdős Péter, de még inkább az 1957–1964 közötti könnyűzenei felelős, Barna Andrásné (amúgy Biszku Béláné barátnője) eljövetelét látták.

A szerk.
Dupla önkény

Első ránézésre meghátrálásnak tűnhetett, hogy a kormány az Európai Unió Bíróságának (EUB) májusi ítéletére reagálva felszámolta a magyar–szerb határon működő két tranzitzónát, a konténerfalvakban fogva tartott körülbelül 300 menedékkérőt pedig az ország belsejébe, zömében nyílt befogadó állomásokra helyezte át.

POLITIKA

A lengyel elnökválasztás első fordulója
Duda a kanyarban

Andrzej Duda: 44 százalék, Rafał Trzaskowski: 30 százalék. A különbség 2,6 millió szavazat. A lengyel jogállam szétverése a két hét múlva esedékes második forduló után valószínűleg zavartalanul folytatódhat.
Az uniós költségvetési tárgyalások finise
Korlátozott kilátások

Az uniós állam- és kormányfők júliusi találkozóján akár el is fogadhatják az EU következő hétéves költségvetését, amelyet az Európai Bizottság 750 milliárd eurós, a koronavírus-válság hatásait enyhíteni hivatott csomaggal támogatna meg.

Az Új Nemzedék Központ nekrológja
Bezárt a játszótér

Az Új Nemzedék Központ nevezetű intézmény szakmai-módszertani hátteret adhatott volna az egyébként is megtépázott ifjúságvédelemnek. De nem adott, és már nem is fog, ugyanis megszüntették. Miért és hogyan?

Változások a Digitális Irodalmi Akadémiánál
Panteon vagy ingyenkönyvtár

Hónapokkal ezelőtt tudni lehetett, hogy Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) drasztikus, 100 fős bővítését tervezi – végül 113-an lettek. Mire volt jó és hogyan történt mindez?

Minden idők legdrágább tűzijátéka készül
Három nap, amely megrengeti

Tiltakozó főváros, ellenzék, civilek – soha nem volt ilyen magas az augusztusi tűzijáték tervezett költségvetése. A kormány azt mondja, hogy a többnapos rendezvénysorozat egyfajta befektetés a turizmus újraindításáért.

Interjú
„A mentőcsomag inkább megszorítások sorozata”
Surányi György közgazdász, egyetemi magántanár, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke

Az Európai Unió gyorsan és pragmatikusan reagált a válsághelyzetre olyan lépésekkel, amik korábban elképzelhetetlenek lettek volna. A magyar kormány viszont a válságban is megszorít, ezért százezrek kerülhetnek komoly bajba.

KULTÚRA

Lemez
Arca: KiCk i

Lemez
Mayberian Sanskülotts: Rekult I.

Lemez
Trevor Pinnock: Bach

rés a présen
„Tolom a személyességet”
Nagy György Infragandhi dj, szervező

mi a kotta?
Mószer

Lemez
Isten kedvenc zenekara
Einstürzende Neubauten: Alles in Allem

Ha van olyan együttes, amelynek nagyobb a hatása, mint a saját sikere, akkor az az Ein­stürzende Neubauten.

Interjú
„Sosem voltam zenei talentum”
Kispál András gitáros

Az egyik legkarakteresebb magyar gitárosnak tartják, évtizedek óta színpadon áll, de máig nem tudta levetkőzni a lámpalázát. Arról beszélgettünk, hogy miért nem tervez szólólemezt, hogy hogyan készül idei egyetlen koncertjére, és persze a Kispál és a Borz tíz évvel ezelőtti feloszlása is szóba került.

Színház
Y

Színház
Kell ennél több?
Falunap – Amit ma megehetsz, ne halaszd holnapra!

Kipihenné a járvány alatti kényszerű kul­tú­ra­megvonást? Kiránduljon Láposon! Bográcsgulyás, sajtkülönlegességek, hamisítatlan falunaphangulat, égető társadalmi problémák!

Könyv
Edward Carey: Kicsi – Madame Tussaud életének rémisztő és csodálatos regénye

Könyv
MGP mint TMB
Molnár Gál Péter: Coming out

Két dolgot leszögezek rögtön az elején: 1. jó, hogy ezt a könyvet Molnár Gál Péter, magyarul Emdzsípi megírta, jóllehet egy ideig úgy nézett ki, hogy nem írja meg, mivel szerinte magánügy; és 2. jó, hogy megjelent, annak ellenére, hogy megírása után barátai lebeszélték a kézirat kiadásáról.

tévésmaci
Kecskeköltők versestára (Versesegyháza)

Interjú
„Hiányzik a labor”
Tóth György fotográfus

Dokumentaristaként jutott el az aktfotózásig, több mint harminc éve ez a kizárólagos művészi kifejezőeszköze. A 70 éves művészről tavaly jelent meg reprezentatív monográfia, ennek kapcsán beszélgettünk.

ÉLET + MÓD

étel, hordó
Vegan Love

chili&vanília
Karfiol, sárgabarack

A születésellenesség irányzata
Békés nemlét

Az antinatalisták szerint helytelen új emberi lények nemzésével növelni a szenvedést, és az lenne a legjobb, ha eltűnnénk a Föld színéről. Az ötlet komoly, a klímakrízis apropóján egyre többször kavar vitát.

Kánikula Szibériában
Bajban a tajga

Rekordmeleget tapasztalnak Eurázsia sarki régiójában, ahol telente az északi félteke legalacsonyabb hőmérsékleteit szokták mérni. A továbbgyűrűző környezeti és gazdasági hatások szinte felmérhetetlenek.

BLOG

Film
Eurovíziós Dalfesztivál: A Fire Saga története

Film
Az 5 bajtárs

Film
Már nem vagyok itt

Film
Felkészülés
Jean-Pierre Dardenne–Luc Dardenne: Az ifjú Ahmed

Húsz éve a nem európai gyökerű, de Nyugat-Európában letelepedett, javarészt muszlim lakosság integrációja megoldandó és megoldható társadalmi feladat volt, a multikulturalizmus pedig pozitív tartalmú kifejezés. Ma a legégetőbb probléma.
Interjú
„Egy szót sem”
Jean-Pierre és Luc Dardenne

Új filmjükben egy 13 éves belga kamasz radikalizálódik egy fundamentalista imám hatására. Az ifjú Ahmed július másodikán kerül a mozikba; a filmet jegyző testvérpárral Párizsban beszélgettünk.