2020. június 9., kedd

SIVATAG LESZ AZ ALFÖLD HELYÉN, HA NEM LÉPÜNK – BIOLÓGUS KUTATÓ KONGATJA A VÉSZHARANGOT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2020.06.08.


Itthon is be kellett vezetni az időszakos víztest fogalmát, amely eddig a mediterrán vidékeken ismert volt ugyan, Magyarországon azonban új. Csak folyóvizekből 37 van kiszáradófélben, miközben hat éve még egy sem volt. A Válasz Online sok száz kilométert utazott, hogy saját szemmel is megnézzük az egyik ilyen esetet. Azaz csak a hűlt helyét. Nem volt félelmetes, de amit jelez, azt biztosan nem lenne szabad félvállról venni. Hogy miért nem, azt Lukács Balázs András debreceni illetőségű kutató magyarázta el. Röviden: sivatag lesz az Alföld, ha nem kapcsolunk. Helyszíni riport...

„KÉRJÜK A SZÍVES INTÉZKEDÉSÉT A MEGSZÁLLÁS ELMARADÁSA IRÁNT!” - SZEMPONTOK TRIANON FELVIDÉKI TÖRTÉNETÉHEZ

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: SIMON ATTILA
2020.06.05.


A mai magyar olvasó számára Trianon elsősorban a nemzeti tragédia szinonimája, amely során Magyarország területének és lakosságának mintegy kétharmadát, a határon túlra került magyarság pedig évszázados hazáját veszítette el. A korabeli bodrogközi vagy Ipoly‑menti ember számára azonban egészen mást jelentett: elsősorban azt, hogy élete gyökeresen megváltozik, és azok a csapások, ösvények, gyalog‑ és kocsiutak, amelyeken eddig közlekedett (szó szerint és képletesen véve is), tovább már nem járhatók. Az észak‑komáromi birtokos nem mehetett át dél‑komáromi szőlőjébe, a gömöri fazekas nem vihette termékeit Hevesbe, a kassai családfő nem látogathatta unokáját Miskolcon, a losonci polgár nem utazhatott kedvelt budapesti színházába. Az 1919‑ben állandósult új államhatárok konkrét személyek és családok sok‑sok apró kis veszteségét és nemegyszer tragédiáját jelentették, és ebből a sok millió apró mozaikdarabból csak lassan és idővel rajzolódott ki a nemzeti tragédiának a fejekben mára rögzült képe.

Bár utólag 1920. június 4‑e kanonizálódott a nemzeti tragédia napjaként, a felvidéki magyar ember számára 1918. október 28‑a (Csehszlovákia megalakulása, amiről nem is tudott) és 1920. november 15‑e között (ekkor ratifikálta a magyar országgyűlés a békeszerződést) több olyan mozzanat is lehetett (például a csehek első bevonulása, a magyar pénzek felülbélyegzése, a Dunán átvezető hidak első lezárása, a nemzeti történelmet szimbolizáló szobrok ledöntése, az első csehszlovák sortűz stb.), amelyet ő a haza elvesztésének pillanataként élhetett meg. Az impériumváltás ugyanis hosszú folyamat volt, amely valamikor 1918 őszén, a háború befejezésével és az őszirózsás forradalom kitörésével vette kezdetét. Az azonban, hogy mikor fejeződött be, már nehezebben meghatározható, és minden esetben egyénenként változó, hiszen lakóhelytől, társadalmi pozíciótól, családi szocializációtól függően mindenki más és más pillanatban ért el oda, hogy belenyugodjon abba, nem magyar, hanem csehszlovák polgárként fogja élni az életét. A jelen írásban a tágabban értelmezett felvidéki államfordulat néhány sajátosságát villantjuk fel, mintegy alátámasztva azt, hogy a két világ, a magyar és a csehszlovák között talán mégsem volt olyan éles a határ, mint eddig gondoltuk, és a történetírásnak többet kellene foglalkoznia az átmenet korántsem rövid időszakával.

A megszállás diszkrét bája

Két nappal szilveszter előtt, 1918. december 29‑én Komárom városa jegyzékben tiltakozott Károlyi Mihály miniszterelnöknél a város közelgő cseh megszállása ellen. A jegyzék szövegének megformálása („Kérjük a szíves intézkedését a megszállás elmaradása iránt!”) és a miniszterelnökbe vetett bizalom a régi világ egyik utolsó lenyomata volt, amely azonban nem volt összhangban a kor realitásaival. Komárom kérése természetesen nem teljesülhetett, és a városba január 10‑én olasz egyenruhába öltözött cseh katonák vonultak be. Ez jócskán meglepte a Duna‑parti város lakóit, akik erre egyáltalán nem voltak felkészülve, és csupán a karácsonyi ünnepek napjaiban döbbentek arra rá, hogy hamarosan cseh (a csehszlovák kifejezést nemigen használták még) megszállás alá kerülhetnek. Komáromban és az egyéb később megszállt területeken ekkor a legkülönfélébb hírek terjedtek el a megszállók rémtetteiről: akiket inkább rablóbandának és gonosz Rumcájszok gyülekezetének gondoltak, mint reguláris hadseregnek. Ehhez képest a december 30‑ai Kassai Újság meglepve konstatálta, hogy a csehszlovák csapatok példás rendben, énekszóval vonultak be a városba, és este a cseh tisztek már ott korzóztak a rájuk igencsak kíváncsi kassai úri közönség között.

A kedvező benyomást pedig még az is növelte, hogy a megszállás előtti napok a zűrzavar és közrend felbomlásának napjai voltak, amikor számos városban került sor fosztogatásokra. Amiben, mint Kassa példája igazolja, nemcsak a városi alsóbb rétegek és a városba szekérrel érkező vidékiek vettek részt, de mint a város utolsó magyar kormánybiztosa, Molnár Miklós is megjegyzi, a fosztogatók között „igen nagy számban láttak egyenruhás katonákat, jól öltözött polgárokat és polgárasszonyokat, vagy amint a jelentések szóltak: nagyságákat, akik mindenféle katonai felszereléssel együtt a kötényükbe, kendőkbe, zsákokba rakva hordták, cipelték a katonai élelmezési raktárakból a lisztet és mindenféle ott talált élelmiszereket”. Ehhez képest a csehek rendet és nyugalmat hoztak, és még csak nem is nagyon zavarták a mindennapi életet, aminek köszönhetően a Rimaszombatban megjelenő Gömör‑Kishont három héttel a megszállást követően már‑már idillikus állapotokról számolt be: „jól vagyunk, a rendes kisvárosi eszményeken kívül semmi újság sincs. (...) A megszállás egy napra sem zavarta meg a normális élet kerékvágását, a hivatalokban folyik a munka, az életnek legnagyobb feltétele. A megszálló csapatok rendfenntartó kötelességüket rendesen teljesítik, s a lakosság az okos és higgadt emberek nyugalmával olyan állapotokat szilárdít meg, amelyekben az erélyesebb intézkedéseknek nem lehetnek szükségesek...”

Ennek a megengedő álláspontnak a megértéséhez azonban egy dolgot mindenképpen tudni kell: a Felvidék magyar lakossága azért viselte az első hetekben ilyen nyugodt szívvel a megszállást, mivel az olasz egyenruhákban, olasz tisztek vezénylete alatt bemasírozó csehszlovák légiókat rendfenntartó erőként fogta fel, és meg volt győződve arról, hogy az ott‑tartózkodásuk csupán ideiglenes lesz. – Hát nem az lett...


BUNKER, DISZKÓ, TURISTASZÁLLÓ: ÍGY NÉZ KI BELÜLRŐL AZ ELHAGYOTT CITADELLA

INDEX
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2020.06.08.



A Citadellában található Panoráma Étteremből a városra nyíló kilátással egyetlen vendéglátóhely sem versenyezhet. Körben a budai hegyek karéja, alattuk a Vár és a Duna a hidakkal, szemben a Margitsziget és az Országház. A tér tágas, mert a sittet ebből az egy helyiségből kihordták, de a fehér abroszos asztalok és a dizájncsillárok eltűntek, csak a nagyvirágmintás tapéta és a tükrök emlékeztetnek arra, hogy ez néhány éve még elegáns étterem volt, ahova előszeretettel hoztak prominens vendégeket protokollvacsorákra.

Most ez a legjobb állapotú helyiség az egész Citadellában, aminek a

BELSEJE LEGINKÁBB EGY POSZT-APOKALIPTIKUS ZOMBIFILM DÍSZLETÉRE EMLÉKEZTET.

A Gellért-hegy tetején álló erőd hat éve teljesen elhagyatott, 2014. május 5-én kommandósok foglalták el attól a bérlői csoporttól, amit az állam különböző szervei a 2000-es évek közepe óta próbáltak kitenni az épületből, de majd egy évtizeden át nem jutottak dűlőre a kusza, egymásba fonódó céghálóval, amelynek a középpontjában Veres István, a Zóna Taxi konfliktusokkal övezett cégvezetője és édesanyja, Magyar Istvánné, a Gastro-Top Kft. ügyvezetője álltak. Magyar Istvánné 1992 óta volt kulcsszereplője az állami tulajdonú műemlék idegenforgalmi hasznosításának. Végül a világörökségi törvény teremtette meg az alapot arra, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az összes fő-, al- és társbérlőt kirakja. Az MNV arra hivatkozott, hogy mindaddig, amíg a bérlők az épületben vannak, az állam nem tud gondoskodni a világörökségi értékek védelméről, amire nemzetközi kötelezettséget vállalt.

A kommandós akció után a perek még csordogáltak néhány évig, de a Citadella körül csend lett, amit csak 2016-ban tört meg a Miniszterelnökség által kiírt hasznosítási ötletpályázat. A Citadella 2015-ben a Várgondnokság vagyonkezelésébe került, és most ennek a szervezetnek a jogutódja, a Várkapitányság kapta meg a feladatot, hogy kiemelt projektként végezze el a műemlék és közvetlen környezete rekonstrukcióját, megújítását. Az állapotfelmérési, régészeti és tervezési munkák után elkezdődik a Citadella belső udvarának felújítása és a külső falak rekonstrukciója, aminek 2022-re kell elkészülnie. A második ütemben, 2023-ig valósul meg a fedett tereket is tartalmazó fejépület felújítása és a magyar szabadságküzdelmeket bemutató állandó kiállítás, amelynek koncepcióját egy történészekből és szakértőkből álló testület fogja kidolgozni.

Fodor Gergely kormánybiztos hétfőn egy sajtóbejáráson mutatta be, milyen állapotban van az épület, honnan indul el a munka. A bejáráson elhangzott, hogy a közvetlen környezet egy 10 méter széles sávot jelent, amibe beletartozik az erődöt kívülről övező aszfaltozott út – itt emberemlékezet óta a műemléket részben kitakaró bódésor van –, valamint a Szabadság-szobor és környéke is...


KITOLONCOLHATNAK EGY EGYETEMISTÁT OLYASMI MIATT, AMIRE NINCS IS BIZONYÍTÉK?

444.HU
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2020.06.08.


- A rendőrség szerint egy 24 éves iráni egyetemista lány - sok társával együtt - márciusban megszegte a karanténszabályokat a kórházban. Ezzel súlyosan veszélyeztették a közbiztonságot és a közrendet.

- Nem bizonyították, hogy N. tényleg megsértette az előírást, a hatóság mégis kiutasította.
- Ügyvédjével bírósághoz fordult, mert úgy látja, a rendőrség túllépett a hatáskörén, és még csak nem is valószínűsítette, hogy tényleg elkövette, amivel gyanúsítják.

„(...) megállapítást nyert, hogy nevezett tartózkodása a közbiztonságot, a közrendet súlyosan sérti és veszélyezteti, ezért javaslatot tettem idegenrendészeti kiutasítására, valamint vele szemben beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére 3 év időtartamra”- áll egy május 27-i, a budapesti rendőrfőkapitány megbízásából született, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnak (OIF) címzett levélben. A szöveg egy 24 éves iráni egyetemista lányról, N.-ről szól, aki 13 évesen érkezett Magyarországra, itt érettségizett, majd fogorvosként tanult tovább. Éppen az utolsó vizsgáira készül.

Orvostanhallgató ikertestvérével együtt ő is ott volt azon a február 28-i születésnapi bulin, amelynek később több résztvevőjét koronavírus-fertőzéssel azonosították, innen került ki az első regisztrált fertőzött is. A kormányhivatal először otthoni karanténra kötelezte, ami március 12-i határidővel járt volna le, de később a helyszínt a Dél-pesti Centrumkórházra módosították, a lejárati időt pedig eltörölték azzal, hogy erről majd külön döntést hoznak. Március 7-én hajnali 4-kor vitték őket kórházba.

N.-t másfél hónappal később, április 22-én gyanúsítottként hallgatták ki a rendőrségen, mert a megalapozott gyanú szerint március 7-én este fél 9-kor elhagyta a számára kijelölt kórtermet, ahová többszöri felszólításra tért vissza.

A kihallgatáson azt mondta, a testvérén kívül három, általa nem ismert emberrel, két férfivel és egy koreai lánnyal együtt szállították őket kórházba. Egy orvos angolul tájékoztatta őket, hogy mintát fognak venni tőlük, azt viszont nem tudta megmondani, mikor mehetnek haza. Később az ápolóktól is próbáltak választ kapni - angolul és Google fordító segítségével is -, de egyszer sem jártak sikerrel...

TÖRVÉNYTELENÜL SZAVAZTÁK MEG A BALATONI KIKÖTŐK ELSINKÓFÁLÁSÁT?

MAGYAR NARANCS
Szerző: narancs.hu
2020.06.09.


Aki pedig 42 éven át „hajózott”, az ma már szakmailag nem felel meg? Új idők járnak, új szelek fújnak a Balatonnál.

Megeshet, hogy jogilag érvénytelen a Balatoni Hajózási Zrt. május 6-án elfogadott kikötőbérbeadással, ingatlanértékesítésekkel és létszám-leépítéssel járó reorganizációs terve. Mi több, hétfőn az is kiderült a parlamentben: ha valaki több mint 40 éven át dolgozott a balatoni hajós cégnél, ebből 17-et vezérigazgatóként, az ma „szakmailag” nem kívánatos a társaság egyik irányító testületében.

Ahogyan a Narancs.hu megírta, a 75 százalékban tulajdonos államot képviselő Magyar Turizmus Ügynökség (MTÜ) szavazatával „ment át” a Bahart május 6-i közgyűlésén a társaság "racionalizálási" terve. Méghozzá a kisebbségi tulajdonos balatoni önkormányzatok akarata ellenére. Jellemző, egyetlen tóparti polgármester sem szavazott igennel, a fideszesek sem, ők zömmel tartózkodtak. Balatonszemes fideszes polgármestere volt a legbátrabb, ő nemmel „mert” voksolni...

TÖBB MINT RENGETEG BETON

NÉPSZAVA
Szerző: LOCSMÁNDI GÁBOR
2020.06.08.


Újra szóba került az atlétikai stadion, amit a 2023-ban megrendezendő atlétikai világbajnokságra a Rákóczi hídtól délre kíván a kormányzat felépíteni a pesti Duna-parton. Korábban a stadion építésének fővárosi elutasítása is felmerült, majd a viták arról szóltak, hogy a Főváros és a kerület milyen feltételekkel járuljon hozzá az építéshez. Legutóbb Budapest volt főépítésze az épület túlzott méretét kifogásolta. Hozzászólásom nem lesz teljesen elfogulatlan. Várostervező vagyok, de atléta voltam, váltóban és 100 méteren magyar főiskolai bajnokságot nyertem. 

A Duna menti déli területek sorsát az elmúlt évtizedek változó politikai ambíciói igencsak ellentétes irányokba fordították. A kilencvenes évek elején világkiállítási terület volt itt, majd annak helyszíne a tervekben északra és a túlsó partra vonult át, majd ott, a kiállítás elutasítása után egyetemi campusok épültek és az Infopark irodaházai. A stadion helyszíne, a volt Vituki telke az olimpiai felkészülés idején került újra előtérbe.
Eközben a Puskás stadion futball-arénává épült át, atlétikai versenyekre alkalmatlanná vált, a világbajnokság helyszíneként újabb stadionra lett szükség. Egyelőre csak az épület terveit ismerjük, a látvány-rajzokon büszkén nyomul a ház a Duna felé, mögötte a HÉV zöld sávként látszik. A versenyzők bemelegítéséhez szükséges edzőpályákat nem látjuk, pedig éppen azok egy részén létesülhetnének a joggal igényelt zöldterületek, sportligetek, játszóterek.
A tájékozottabb nagyközönség sem tudhat többet a tervekről, de bizonyára még kevesebbet az atlétika, a „sportok királynője” helyzetéről. Az atlétikában a teljesítményeket centiméterekben, századmásodpercekben mérik: a számok igazolják, hogy a magyar atlétika ma távol van a nemzetközi színvonaltól. A 2019. évi világbajnokság 17 fős csapatából egy kalapácsvetőnk bronzérmes lett. A legjobb tíz közé – egy 5. és egy 9. hellyel – még két dobó atlétánk került. Egy távolugró és egy gátfutó hölgy szerzett még dicséretes 12. és 13. helyet. Nyolc versenyzőnk neve mellett szerepelt a „nem jutott döntőbe”, „nem jutott tovább az előfutamból” vagy a „feladta” megjegyzés, síkfutásban pedig nem is volt magyar induló (!).
5000 méter síkon a világcsúcsot tartó etióp Kenenisa Bekele 12 perc 37,35 másodperces eredményénél a 2019. évi magyar bajnok teljesítménye másfél perccel volt gyengébb, ami úgy másfél környi hátrányt jelentene. Sőt az ugyancsak etióp hölgy, Tirunesh Dibaba is rávert volna a magyar fiúra 40 métert.
Az 1956. évi melbourne-i olimpián dr. Szabó Miklós negyedikként elért 14:03,04-es, de a hatodikként végzett Tábori László 14:09,04-es eredménye is jobb volt a mai bajnokénál. Lehangoló az összehasonlítás egy másik 1956-os olimpiai eredménnyel: Rozsnyói Sándoréval is, akit 3000 méter akadályon már győztesnek hirdettek ki, de ő elismerte, hogy az elsőként befutó nem lökte meg, így „csak” ezüstérmet kapott. Mai magyar ellenfele fél kör hátránnyal érkezett volna be...

TRIANONBAN NEM A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁG FELBOMLÁSA VOLT A TRAGÉDIA

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: SÁROSI PÉTER
2020.06.08.


A magyar nép jelentős része még mindig nem érti, hogy a valóban igazságtalan trianoni békeszerződés tragédiája nem abban rejlik, hogy felbomlott a történelmi Magyarország. Hanem abban, hogy a dunai népeknek nem sikerült közös megegyezés és kölcsönös megértés alapján létrehozniuk a független nemzetállamaikat.

Nehéz Trianonról őszintén beszélni 2020-ban Magyarországon. A megemlékezéseket beárnyékolja a kormányzat azon törekvése, hogy teljesen leuralja a kollektív emlékezést. Hogy mindent és mindenkit kizárjon belőle, ami és aki nem a saját monológját erősíti. Ez a monológ, bár a retorika szintjén az összefogás pozitív üzenetét hangoztatja, valójában szinte kizárólag és egyoldalúan negatív, áldozati monológ. A nemzetet – értsd: egyre inkább csak a Fidesz tábora – egy súlyos történelmi igazságtalanság érte 1920-ban, a világ pedig nem hajlandó erről tudomást venni. Miért? Mert a világ nem jól látja a dolgokat, meg van tévesztve. A múltról szóló hivatalos magyarázatok összeérnek a jelenről szóló magyarázatokkal. Hiszen a rezsim hivatalos kommunikációja mind a trianoni tragédia, mind a jelenleg a kormányt érő nemzetközi kritikák okait a Magyarország elleni globális összeesküvésben és a belső ellenség aknamunkájában láttatja. A trianoni megemlékezést a kormány arra használja fel, hogy erősítse a meg nem értett, támadás alatt álló, áldozati ország mítoszát.

Nos, két dologban bizonyára egyetértek a hivatalos magyarázatokkal. Egyrészt abban, hogy Trianon valóban tragikus esemény volt a magyar történelemben. Másrészt abban, hogy kétségkívül összetartozunk a Kárpát-medence határokon túl élő magyar diaszpóráival. Renan nemzetkoncepciójának értelmében. Összeköt minket a közös múlt és a közös terv a jövőre. Ennek a két pontnak az értelmezési kereteiben azonban teljesen mást gondolok...

BARTUS LÁSZLÓ FELJELENTÉST TETT NÉMETH SÁNDOR ELLEN AZ ATV ELLOPÁSA MIATT LOPÁS, HŰTLEN KEZELÉS ÉS ADÓCSALÁS - NÉMETH SÁNDOR, A LÁNYA, NÉMETH (KAUZÁL) ALEXANDRA, ÉS MÉSZÁROS ISTVÁN A FELJELENTÉSBEN ÉRINTETTEK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.06.07.


Bartus László újságíró, a Fesz lesz – Kézikönyv kezdő szabadulóknak című könyv szerzője lopás, hűtlen kezelés és adócsalás miatt büntetőfeljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen az ATV ellopása ügyében. A feljelentésben Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze, a lánya, Németh (Kauzál) Alexandra, a Hit Gyülekezete vagyonkezelő cége, az Új Spirit Kft. ügyvezetője, és Mészáros István, volt SZDSZ-képviselő, a Hit Gyülekezete Országos Vezetőségének ügyvezetője érintett.

A feljelentés szerint Németh Sándor egy offshore cég közbeiktatásával eltulajdonította a Hit Gyülekezete ATV-ben levő vagyonának 60 százalékát. Papíron 270 millió forintos üzletrész “megvásárlásával” jutott hozzá a Hit Gyülekezete több mint kétmilliárd forintot érő vagyonához. A színlelt adásvételhez felhasznált pénz csak a Hit Gyülekezetéből származhatott. Ezért Németh Sándor ingyen jutott hozzá a gyülekezete vagyonához, a Hit Gyülekezete pedig a kétmilliárdos vagyonért nem kapott semmit. A színlelt vásárláshoz Németh Sándor csak a Hit Gyülekezete pénzét használhatta fel, mert a Hit Gyülekezetén kívül más adózott bevételi forrása nincs, amely ekkora tőke fedezetéül szolgálna. Ekkora megtakarításhoz szükséges lelkészi fizetés pedig nem létezik.

Németh Sándor, a lánya, és Mészáros István (aki annak az ügyvédi irodának a tagja, ahova a tulajdonszerzéshez felhasznált liechntensteini offshore cég magyarországi képviseletét bejegyezték, s aki felügyelő bizottsági tagja az Új Spirit Kft.-nek, amelynek Németh Sándor lánya az ügyvezetője), az alapos gyanú szerint hűtlen kezelés, és bűnszövetségben, különösen jelentős vagyoni értékre elkövetett lopás bűntettét követhették el. A büntetés a lopás esetében öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, a hűtlen kezelés esetén a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés lehet. Ha elrendelik a nyomozást, akkor indokolt lehet az érintettek letartóztatása is, hogy ne tudják az igazságszolgáltatást akadályozni...

SZABAD SZEMMEL: MACRON TERVE NEM SOK JÓT ÍGÉR KÖZÉP-EURÓPÁBAN - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.06.09.


FAZ 

Válságba került a szlovák autóipar, mivel a járvány felszínre hozta, hogy hatalmas veszélyt rejt magában az ilyen szintű gazdasági függés. Hiába volt, hogy az ország viszonylag jól vészelte át a fertőzést, a gazdaságban így is súlyos következmények fenyegetnek, miközben az előrejelzések a Covid-19 előtt is recessziót vetítettek előre. Az állástalanok száma már most 6,5 százalék, vagyis pár hét alatt 1,5 százalékkal ugrott meg, miközben az iparág hozzávetőleg 200 ezer embert foglalkoztat, ha a beszállítókat is ide vesszük. Egyébiránt éppen az utóbbiak vannak most sokszor létveszélyben, miután a gyárak már működnek, de még nem teljesen áll helyre a termelési együttműködés. Az ország GDP-je az idén várhatóan 4 százalékkal esik vissza, mert az emberek manapság nemigen vesznek kocsit sehol sem. A kapacitások jelentős része e pillanatban felesleges. Úgyhogy a napokban már Caputová államfő is félreverte a vészharangot, mondván, hogy a gyártás után meg kell szerezni a kutatás-fejlesztést, az innovációt, a korszerűsítést is. Egyelőre azonban nem látni, mennyire lesznek ehhez partnerek a nyugati konszernek. Amit a francia elnök akar, hogy ti. a cégek költöztessék haza a termelést a költségvetési mentőöv fejében, az nem sok jót ígér Közép-Európában, ahol a közelmúlt autóipari fejlesztései folytán hasonló gondokkal küszködik Magyarország, Csehország és Lengyelország is. Bár utóbbiak nem annyira kiszolgáltatottak, mint a szlovákok. Ugyanakkor változatlanul Szlovákia mellett szól, hogy nem túl magasak a bérek, ellenben kedvező a termelékenység, azon kívül közel van a nyugati piachoz.

New York Times/Washington Post/Yahoo/AP 

A magyar kormány megindította az újabb nemzeti konzultációt, amelyet már jó pár hasonló propaganda kampány előzött meg az eltelt 10 évben. Névleg mindig arról volt szó, hogy a hatalom megismerje az emberek véleményét, az alaptörvénytől kezdve a bevándorlásig, ám ezeket az akciókat egytől egyig éles bírálatok érték, mivel a kérdések eleve elfogultak politikailag és csak korlátozott lehetőséget adnak a válaszra. A fő téma ezúttal a járvány, de kiterjed a migrációra és Sorosra is, miután mindkettő Orbán kedvenc célpontjának számít az utóbbi években.

George Floyd nyilvános halála és a nyomában jelentkező hatósági erőszak megkérdőjelezi az Egyesült Államok tekintélyét a világban az emberi jogok, a demokrácia és a jogállam zászlóvivőjeként. Amerikai diplomaták – saját állásuk védelmében névtelenül – mesélik, hogy ők ugyan állomáshelyükön próbálnak változatlanul kiállni a szabadságjogok mellett, ám nagyon kellemetlen kérdéseket kapnak a békés tengerentúli megmozdulások feloszlatása láttán, és nemigen tudnak mit mondani ezekre a bírálatokra. A tekintélyelvű kínai, orosz, iráni és észak-koreai vezetés számára váratlan ajándékkal érnek fel a képsorok, amikor például a biztonsági erők könnygázzal oszlatják fel a felvonulókat az elnöki hivatal tőszomszédságában. De már egy sor más országban is tüntetnek az amerikai biztonsági erők kemény fellépése miatt. Dpnald Trump azonban csak saját maga alatt vágja a fát, pedig sok öngólt lőtt a koronavírus kapcsán is, és az amerikai gazdaság állapota sem éppen fényes. Malinowski, aki a demokráciát és az emberi jogokat felügyelte az egykori Obama-kormányzatban, úgy látja, hogy Putyinnak, Hszi Csin-pingnek és a hasonszőrű önkényuraknak valósággal az ölébe hullott lehetőség. Innentől kezdve minden további nélkül kijelenthetik, hogy az USA csak ne sokat ugráljon, mert semmivel sem jobb az ő rendszerüknél. Ezen belül Kína különösen élesen vág vissza, mert fel van háborodva, amiért Washington szóvá teszi a Hong Kongban alkalmazott módszereket. Egy amerikai professzor, a kínai demokrácia szakértője azt tanácsolja, hogy az Egyesült Államok odahaza mutasson ismét példát a jogállamiságból és akkor nem kérdőjeleződik meg erkölcsi alapja a világban, vagyis változatlanul zargathatja az autokratákat. 

A Bizottság arra szólította fel Lengyelországot, hogy az hajtsa végre az Európai Bíróság tavasszal hozott határozatát és vessen véget a bírák és ügyészek megfegyelmezésére létrehozott kamara működésének. A brüsszeli szóvivő szerint a vitatott intézmény függetlensége kérdéses, ám az EU hiába érte el a legfelsőbb EU ítélőszék közbenjárását, a testület bizonyos esetekben folytatja munkáját. Arról nem beszélve, hogy változatlanul érvényben vannak a munkáját szabályzó törvények, miután Varsó a lépést a lengyel Alkotmánybíróság döntésétől teszi függővé. Ezért a jogállamiságért felelős biztos a napokban azt kérte, hogy a lengyel igazságügyi miniszter három héten belül adjon magyarázatot a helyzetre.

ANNAK ELLENÉRE IS EZERSZÁMRA VESZI A KORMÁNY KÍNÁBÓL A LÉLEGEZTETŐGÉPEKET, HOGY A JÁRVÁNY CSÚCSÁN IS CSAK 82-EN SZORULTAK EZEK SEGÍTSÉGÉRE

444.HU
Szerző: haszanz
2020.06.09.


Csak a múlt héten újabb 1800 lélegeztetőgép érkezett Kínából. Erről Szijjártó Péter külügyminiszter számolt be vasárnap

A külügyminiszter összesítést nem adott, de a korábbi bejelentései alapján eddig legalább 6500 lélegeztetőgép érkezett Kínából. Ez óriási szám ahhoz képest, hogy eddig összesen 4014 embernél mutatták ki igazoltan a Covid-19-et Magyarországon. Most vasárnap, amikor Szijjártó az újabb szállítmányokról adott hírt, Magyarországon 386 koronavírusos beteget ápoltak kórházban, közülük mindössze 21-en voltak lélegeztetőgépen.

Szijjártó az újabb és újabb eszközbeszerzéseket azzal indokolja, hogy „a koronavírus-világjárványról senki nem tudja, hogyan alakul a jövőben, lesz-e második hullám. Mindenesetre nekünk a legrosszabb forgatókönyvre is felkészültnek kell lennünk”.

Magyarországon a járvány csúcsán sem voltak kórházban 1027-nél többen, a lélegeztetőgépeken lévők száma pedig átlagosan 60 körül alakult. (Kétszer volt kiugrás az operatív törzs adatai alapján, de csak egy-egy napra, majd visszaállt a korábbi értékre. Gyanúsnak tűnik, hogy ez valami hiba a jelentésben, ami az operatív törzsnél előfordul. De ha ezeket a kiugrásokat is számoljuk, akkor is legtöbben csak 82-en voltak egyidőben lélegeztetőgépen a koronavírus-fertőzöttek közül.)...

EGY ÚJ MUNKAHELY 813 MILLIÓ FORINTBA KERÜLT A VILLÁNYI BORÁSZATOK TÁMOGATÁSAINÁL

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2020.06.08.


Nem panaszkodhatnak a villányi borosgazdák az EU-ra: 2014 és 2018 között 2,4 milliárd támogatást kapott hat vállalkozás. Ha a korábbi éveket is figyelembe vesszük, 2,7 milliárdnyi támogatás ütötte a markukat.

Nagyon eltérő azonban az egyes cégek támogatása: a jelentősebb borászatok fele egyáltalán nem jutott így forráshoz. Összesen 13 vállalkozást találtunk, és ők a vizsgált öt évben az árbevételük 13 százalékának megfelelő támogatáshoz jutottak. De nagyok az eltérések: míg hét cég semmit nem kapott, a Jackfallnál az ötéves összesített árbevétel 66, a Bock Borászatnál pedig 24 százaléka volt ez az arány. Ennek pedig jelentős versenytorzító hatása lehet, hiszen a támogatott cégek sokkal jobb helyzetbe kerültek, mint a nem vagy eredménytelenül pályázó társaik.

A nyertes cégek biztosan aktívan keresték a lehetőségeket, és saját maguknak köszönhetik, hogy élni tudtak ezzel. A villányi borászatok támogatásának példája azonban rámutat, hogy a pályázati rendszer milyen problémás: egy adott piacon csak a cégek egy része jut támogatáshoz, és nem egy átgondolt támogatási struktúra szerint, hanem egy túlbonyolított, bürokratikus rendszerben, ami nem is igazán nézi, hogy egy adott ágazatra milyen hatása van a támogatásoknak.

Cikkükben azokat a borászatokat vizsgáltuk, amelyek a város honlapján is megtalálhatóak*. Villányban nemcsak a borászok kaptak uniós támogatást, hanem a város és egyéb cégek is. A nyertesek között a Bock család cégei taroltak: háromszor annyi uniós támogatást kaptak, mint a város és intézményei. A Bock család borászata 2 milliárd forintot kapott – ebből 667 millió kedvezményes hitel -, illetve panziós cégükhöz is került 1,9 milliárd támogatás...

MIÉRT KEZELTE JOBBAN A KORONAVÍRUST KELET-EURÓPA, ÉS MIRE LESZ EZ ELÉG A MÁSODIK HULLÁMBAN?

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: SERDÜLT VIKTÓRIA
2020.06.09.


Lassan véget ér a koronavírus-járvány első hulláma, de az adatok továbbra is azt mutatják, hogy a kelet-európai országok több szempontból is sikeresebben kezelték az egészségügyi válságot, mint Nyugat-Európa. A feltételezett okok között az időben bevezetett korlátozó intézkedések mellett az is szerepel: Európa keleti felén az emberek pontosan tisztában vannak vele, milyen borzalmas állapotban van az egészségügy, így mindent hajlandók megtenni, hogy elkerüljék a katasztrófát. A legfontosabb kérdés mégis az, hogy a viszonylagos siker miatt a térségben komolyan veszik-e az októberre várt második hullámot.

„A járvány vége felé haladunk, az első hullámot magunk mögött hagyhatjuk” – jelentette be az operatív törzs hétfői tájékoztatóján Müller Cecília.

Március elején valószínűleg még kevesen gondolták volna, hogy néhány hónap múlva ilyen jó adatokról számol majd be az országos tiszti főorvos. Most mégis úgy tűnik, Magyarország sikerrel vette az első akadályt, nem robbant be a járvány, és nem értünk el a „tömeges megbetegedések fázisába”. A hétfői adatok szerint hazánkban eddig hivatalosan 4014 fertőzöttet azonosítottak, és 548 ember hunyt el. Ennél többen kaphatták el a betegséget – az országos, reprezentatív tesztelés eredménye alapján számuk 30-80 ezer között lehet –, de még így sem rossz az arány.

Hasonlóan kedvező számokkal nemcsak Magyarország dicsekedhet Európában, a Johns Hopkins egyetem térképét böngészve pedig az is nyilvánvaló, hogy a nyugat-európai országok szinte kivétel nélkül jobban megszenvedték a koronavírust, mint a közép-kelet-európai régió.

Mivel a tesztelésben lehetnek különbségek egyes országok között, érdemes azt megnézni, hogy 100 ezer lakosra hány koronavírus okozta halálozás jutott. A grafikonon jól látszik, mekkora a szakadék a kontinens nyugati és keleti fele között: miközben a listát a belgák, a britek, a spanyolok, az olaszok és a svédek vezetik, Magyarország a harmadik harmadban kapott helyet, de a szlovákok, a lengyelek vagy éppen a csehek eredménye is szembetűnő (bár az némileg eltér, hogy kiket számolnak bele a hivatalos halálozási statisztikába)...

MEGUGROTTAK AZ ISMERTEBB FIDESZES POLITIKUSOK BEVÉTELEI

INDEX
Szerzők: PRESINSZKY JUDIT, CSEKE BALÁZS, JANECSKÓ KATA
2020.06.09.


Pénteken felkerült a kormánytagok 2019-ről szóló személyijövedelemadó-bevallásainak nagyon rövid kivonata a kormány honlapjára. Az egyoldalas adatlapból kiderült, mennyi volt a politikusok összevont adóalapja, mennyi adót fizettek tavaly, és mekkora adókedvezményben részesültek. 

Érzékelhetően gyarapodott a kormánytagok bevétele az egy évvel korábbi adatokhoz képest, amihez hozzájárult egy tavalyi emelés is. Rogán Antal jövedelme több mint háromszor annyi volt, mint 2018-ban, ezzel ő a rekorder, de Orbán Viktor adóalapja is 5 millió forinttal nőtt. A második helyre Süli János ért oda, míg a kabinetiroda tagjai is átlagon felül kerestek. Összeszedtünk pár példát, hogy miként változott a miniszterek, államtitkárok bevétele tavaly az adóbevallásuk alapján...

MAMMOGRÁFIA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.06.09.


Tök mindegy, mikor fedezik fel az organizmusban a rákos burjánzást. Ezt jelentette ki a valahai onkológus Kásler sámán, aki Orbán népének egészségéért felel, és mindezek után van képe azt állítani, azért nem csípik a búráját, mert magyar és hívő. Ebben a két momentumban, hogy úgy ne mondjuk, aktusban benne van az egész, nagy, kerek nervilág, s még hét nap. Ilyen gondolatok Kásler sámánban vagy a wc-n elmélkedve, vagy kormányülésen születhetnek.

Mindkét helyszín arra készteti az embert, azt tegye, ahogyan Kásler sámán kezdte félresikerült miniszterologiai pályáját, mikor is kiáltványt tett közzé, és plakátokat állíttatott, miszerint az orvosok mossanak sokat kezet, és akkor nem döglünk meg. Dehogynem, hogyha mindeközben fölzabál minket a rák, de Kásler sámán csak legyint, mondván, jóvanazúgy. Eltelten másra gondolni nem is lehet, ha tele van az ember gyomra, megszállja őtet a sztoá.

Ez a jól lakottság nem csak azért játszik most szerepet, mert az ember miniszterügynök elvtárs alkatára gondol, hanem, mert az is kiderült, hogy míg eddig évi huszonöt millióért szállított a Gundel finomságokat a kormányülésekre, most már harmincért teszi ugyanezt. Ez nem tétel, hanem ennek szimbólum-értéke van, miszerint ezek kaviárt meg lazacot zabálva döntenek arról, hogyan sanyargassák szeretett népüket. Ez már-már népmesei elem, és mindent elmond a romlottságukról.

Régi mániám Schopenhauerrel példálózni, akiben volt annyi erkölcsi érzék, hogy legalább kijelentse, nem illendő ürücombot zabálva az emberi szenvedésről elmélkedni, hogy Sziddhartha hercegről ne is beszéljek. Ő, még mielőtt Buddhává vált volna, már rájött a vágyak, azok kielégítése, újra fakadása és így tovább miatt keletkező permanens boldogtalanság megoldására, ami a lemondás, de voltaképp az ő Jézusuk is erről mesélt néhány tiszta pillanatában...

A GYÓGYSZERÉSZ NEM TEJFÖLÁRUS, HANEM EGÉSZSÉGÜGYI SZAKEMBER – INTERJÚ A KAMARA ELNÖKÉVEL AZ ELMARADT 500 EZER FORINTRÓL

24.HU
Szerző: BALAVÁNY GYÖRGY
2020.06.09.


Kásler Miklós a jelentős haszonnal és a külföldi tulajdonnal magyarázta, hogy a gyógyszerészek kimaradtak az egészségügyi dolgozóknak szánt jutalomból. Lapunknak erre is reagált Hankó Zoltán, a kamara elnöke.

Kásler Miklós pénteki bejelentéséből derült ki, hogy a koronavírus-járvány ideje alatti helytállásért járó egyszeri 500 ezer forintos, egészségügyi dolgozóknak szánt illetményből kimaradnak a gyógyszerészek. Mint megtudtuk, az utolsó pillanatban húzták le őket a listáról. Ahogyan a 24.hu elsőként megírta: a gyógyszerészkamara elnöke, Hankó Zoltán elnök még pénteken reagált a miniszteri döntésre, és „a döntéshozók helyett” is elnézést kért a gyógyszerészektől.

Az eset szerintük azért visszás, mert

- az eredeti miniszteri ígéret még a gyógyszerészeket és a gyógyszerész szakasszisztenseket is a támogatotti körbe sorolta,
- az 1997-es egészségügyi törvény is egészségügyi dolgozóként definiálja a gyógyszerészeket,
- a gyógyszertárak szakdolgozói extra nyomásnak és fertőzésveszélynek voltak kitéve elmúlt hónapokban.

Kásler a Demokratának adott interjúban üzent a gyógyszerészeknek. Lényegében azzal indokolta a döntést, hogy a

- a gyógyszertárak a magas haszonkulcsaik miatt profitáltak a járványból, hiszen vállalkozásként működnek,
- ráadásul a tulajdonosok közel egyharmada külföldi,
és csak azt tették a járvány ideje alatt, amit máskor is tettek volna.

Az interjúhoz fűzött – Franka Tibor jegyezte – kommentár szerint a gyógyszerészeket annyira illeti extra juttatás, mint, mondjuk, az élelmiszerbolti eladókat, akik tejfölt vesznek le a polcról.

Mindennek erőteljesen ellentmond egy márciusi keltezésű dokumentum, amely itt tekinthető meg. A gyógyszerészeknek, gyógyszertári dolgozóknak címzett levelében Kásler Miklós azt írja: „Ebben az embert próbáló nehéz helyzetben (…) fokozottan számítunk az Önök helytállására, hiszen most valóban elengedhetetlen az egészségügyi ellátórendszer szereplőinek az együttműködése. (…) A szakmai elhivatottság, amivel nap mint nap a betegek szolgálatában állnak, most még nagyobb értéket jelent. Magyarország lakossága érdekében végzett lelkiismeretes munkájukat és kitartásukat előre is köszönöm.”...

A FOCI VARÁZSEREJE

KOLOZSVÁRI SZALONNA  / VENDÉG
Szerző: Elek
2020.06.09.


Egyik kora nyári, koronamentes, rigófüttyös hajnalon arra a nyugtalanító gondolatra ébredtem, hogy a járvány megszűnésével, vajon mi lehetne a magyarok számára valamilyen vigasz vagy elégtétel a rengeteg megpróbáltatás után.
Annyira gyötört a gondolat, hogy kénytelen voltam felütni a napi sajtót, hátha találnák valamilyen megoldást. És láss csodát, ahogy megnyitom az első oldalt, rögtön felpattan a briliáns megoldás. Mi más lehetne, mint a nemzeti sportunk, a futball. Bevallom férfiasan, a büdös életben meg se fordult volna a fejemben.
De nem ám csak úgy akárki fejéből ugrott elő a korszakalkotó ötlet, hanem egyenesen az ország első számú focistájától, a felcsúti akadémia egyszemélyes alapítójától, a „Labdarúgás és tudomány” című tanulmánykötet bemutatása alkalmával. Fingom sincs, hogy miről szólhat a kötet, de feltétlenül rendelek belőle. És akkor rögtön kettőt.
„Na helló röfik” – köszöntötte vidáman az odacsődült bámészkodókat, mert amikor az agya kezd eldurranni a saját sikereitől, mindig olyan jópofi humoros tud lenni, egyem a zúzáját. Ő a puritán falusi parasztgyerek, a nép egyszerű fia, aki ha kedve szottyan, egyetlen csuklómozdulattal olyan kovászos ubit rittyent, hogy még a Karmelita portása is megnyalja minden ujját utána.
Természetesen hozott a kormányülésre is egy kisvödörnyit, ekkora tehetséget nem lehet véka alá rejteni és végig kóstoltatta a grémium apraja-nagyjával a mennyei csodát. Aki pedig nem csettintett és nyámmogott elég áhítattal, annak most nem lennék a helyében.
„A futball mindig vigasz és elégtétel volt a magyar ember számára” – hangsúlyozta Felcsúton a nagyérdemű. Nem is alaptalanul, tessék csak nyugodtan kipróbálni, nálam bejött.
A minap például a gyógyszertár előtt ücsörögtem a saját külön kiharcolt idősávomban, hadd egye a sárga irigység a fiatal generációt, majd gyöngyvirágos jókedvemben egyet gondoltam, ha már ide evett a fene, legalább kiváltom a gyógyszereimet.
A tekintetem előbb megpihent a csinos gyógyszerész csaj vonalvezetésén, aztán felakadt a pulton tornyosuló gyógyszeres dobozokon.
Majd a végén a maszk alatt csendben a lélegzetem is ráfagyott a képemre, amikor megláttam a végösszeget. Szóval mégiscsak Soros röhög a legvégén.
Csak álltam ott bénán, esetlenül és miközben elővakarásztam a kártyámat, a nyelvem alatt elmorzsoltam mind a hét szentséget, megfűszerezve az összes fagyos szentekkel, és mindezt szép folyékonyan cizelláltan, ahogy úriemberhez illik.
És abban a pillanatban hasított belém az eget rengető gondolat, a következő pillanatban lelki szemeim előtt megjelent egy gyönyörű szép futball labda, amint vidáman pattog egy csodálatosan kongó stadion aláfűtött gyepszőnyegén, lelki torkommal vidáman kortyolgattam a habos sört, és a VIP páholyból vidáman köpködtem a szotyolát az üres lelátóra...

HITELEKBE KERGETIK A TELEPÜLÉSEKET, MIKÖZBEN A KORMÁNY TÖBBLETPÉNZRŐL BESZÉL

NÉPSZAVA
Szerző: GULYÁS ERIKA
2020.06.09.


A tervezettnél akár 300 milliárd forinttal is kevesebb bevételük lehet az önkormányzatoknak a kormány intézkedései következtében.

A települések helyi adóbevételei (az iparűzési és az idegenforgalmi adó, a gépjárműadó eddig helyben maradó része, az építmény- és telekadó, kommunális adó és egyéb települési adó) idén 260 milliárd forinttal, a díjbevételek (parkolási, területhasználati, reklámfelület használati díjak) pedig 40 milliárddal csökkennek a tervezetthez képest, így az év végéig várt több mint ezer milliárd forint helyett mindössze 770 milliárd forint folyhat be az önkormányzatok számlájára - állítja Pitti Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem kutató professzora.

A Pénzügyminisztérium, a KSH és az egyetem kutatásai alapján készített elemzésében azt is hangsúlyozza, hogy a 3200 hazai önkormányzatnak alig kétharmada tud élni az adóztatás jogával, s az összes helyi adóbevétel 60 százaléka a fővároshoz, a megyeszékhelyekhez és megyei jogú városokhoz kerül. Már nemcsak a falvak, hanem a kisebb városok is bajban vannak egy ideje, vagyis a települések több mint fele kiegészítő támogatásra szorulhat az év vége előtt...