2022. augusztus 21., vasárnap

RÓNA PÉTER: AZ ÉPÍTŐIPAR HELYETT SOKKAL FONTOSABB NEMZETGAZDASÁGI CÉL LENNE A VÍZGAZDÁLKODÁS

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.08.21.


Magyarországon már nincs szükség arra a feszített építkezésre, ami az elmúlt 10-15 évet jellemezte. Annak az óriási építkezési hullámnak, amin átmentünk, a vége felé tartunk. Persze, mindig lesz építőipar, mindig lesz építkezés, de az a kapacitás, amit ez a kormány létrehozott ebben az évtizedben, az túl nagy. Ekkorára nincs szükség – nyilatkozta lapunknak Róna Péter közgazdász. Szerinte megfelelő politikával, programmal, tervvel, támogatással az a többlet munkaerőforrás, ami a túlzottra méretezett építőiparból felszabadul, találna munkát a vízgazdálkodásban. Úgy véli, egyébként is a vízgazdálkodás a következő évtizedek legnagyobb kihívása, és egyben komoly lehetőség is lenne Magyarországnak.


Gyerekkoromban az a mondás járta, ha sok építkezés van egy országban, akkor a gazdaság rendben van. Az építőipar működése valóban egyfajta lakmusza a gazdaságnak?

– Nem. A modern gazdaság ennél sokkal összetettebb. Az építőipar bizonyos szempontból egy csapda is lehet. Épp egy nagyon aktív építőipari teljesítmény félrevezetheti a gazdaságot. Az építőiparnak a „bája” az, hogy nagyon sok, viszonylag nem képzett embert tud foglalkoztatni. Amikor egy ország munkanélküliséggel küszködik, akkor az építőipar fellendítése nagyon jó és szokásos politika ahhoz, hogy beindítsa a gazdaságot.

Az építőiparban szinte az összes mutató kedvezőtlenül alakult júniusban. A több mint egy éve tartó növekvő trendet megtörve, jelentősen visszaesett a teljesítménye: az egy évvel ezelőttihez képest 8,1, májushoz képest 5,2 százalékkal csökkent a termelés volumene. Mi lehet az ok?

– A pénz hiánya. Az építőipari beruházás jelentős része – kiváltképp egy olyan országban, mint Magyarország – állami, illetve a mi esetünkben EU-s forrás. Hogyha ez nincs, akkor a projektek leállnak, és az építőipar visszaesik...

MEKKORA BAJBAN VAN A MAGYAR GAZDASÁG?

QUBIT / PODCAST
Szerző: DOLLÁRPAPA
2022.08.20.


Mértékadó vélemények szerint, és ahogy nyilván a saját bőrünkön is érezzük, pénzügyi, gazdasági, megélhetési válság van kibontakozóban Magyarországon. Az infláció kétszámjegyű, a forintárfolyam szabadesésben, dühöng az ikerdeficit: a költségvetés es a fizetési mérleg szaldója negatív, a kormány rendeleti kormányzással, szektorális adókkal és egyéb unortodox megoldásokkal próbál a helyzeten úrrá lenni. De hova vezet mindez, mekkora a córesz?

Valóban a háború tehet minden bajról, amiben jelenleg a magyar gazdaság vergődik, vagy ennél sokkal árnyaltabb a helyzet? Mennyire vált a hazai infláció adaptívvá, önmagát gerjesztővé? Vajon a játékpénz kategóriába sorolt forint mellett átállunk-e minden elszámolásban euróra? Mennyire politikai lózung az extraprofitadó, és mennyire fogható meg közgazdaságilag? Milyen hatással van a rezsiharc az államháztartásra? És vajon az elmúlt években romlott vagy javult az ország presztízse?

A közgazdaság, a piac és a kapitalizmus problémáival foglalkozó podcastsorozatunk újabb epizódjában a magyar gazdaság kockázatairól, kitettségeiről, kilábalási lehetőségeiről beszélgettünk Győrffy Dóra közgazdásszal, a Corvinus Egyetem tanárával és állandó szerzőnkkel, Prinz Dániellel, a londoni Institute for Fiscal Studies kutatójával. Az adást a rezsinövelés bejelentésének napján vettük fel, a moderátor Kövesvári Krisztián.

PILZ OLIVÉR: AZ ONLINE OKTATÁSBAN CSEKÉLY A MEGNYUGTATÓ SZÁMONKÉRÉS LEHETŐSÉGE

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.08.21.


Van rá lehetőség, hogy az iskolák átálljanak online oktatásra a megemelkedett rezsiköltségek miatt, de erről még nem lehet biztosat tudni – nyilatkozta a Hírklikknek Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom társalapítója, középiskolai tanár. Azt mondta, a pedagógusok tartanak ettől a megoldástól, mert tovább romolhat az oktatás színvonala. Az online oktatás alatt a gyerekeknek – főleg a kisebbeknek – a szocializációja a jelenléti oktatással szemben elmarad, a tananyagban sem lehet nyilvánvalóan úgy haladni, és a számonkérés is nagy gond...

VAN EGY ORSZÁG… „A TELJESSÉG IGÉNYE NÉLKÜL” – ZSURNALISZTIKAI SABLON

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: ODZE GYÖRGY
2022.08.19.


Van egy ország Európában, ahol a lakosság egyharmada a szegénységi küszöbön él, amelyiknek egészségügye lényegében összeomlott, az élelmiszerek ára az elmúlt két hónapban harminc százalékkal emelkedett, sok százezer család most azt számolgatja, hogyan alakul majd a rezsije, aminek „megvédését” olyan elszántan ígérte az áprilisban választást nyert párt. A miniszterelnök veje néhány év alatt a leggazdagabb magyar üzletemberek egyike lett, akinek törvényszegő vállalkozása miatt 2017-ben a magyar állam inkább lemondott az erre megítélt uniós támogatásról. A miniszterelnök általános iskolai barátja, akinek rendkívüli szellemi kihívást jelent egy összetett mondat megfogalmazása, azt üzeni saját médiája útján, hogy „nehéz évek következnek” – mondja ezt úgy, hogy vagyona a
Forbes magazin szerint 400 milliárd forint, és ezzel az összeggel az ország leggazdagabb embere. Ebben szinte nincs is semmi különös, a kormányzati nyelvezetben manapság már csak milliárdos összegek léteznek.

Az ország propagandaminiszterének – bár álszent módon nem így nevezik, de a köznyelv így használja – jövő évi költségvetését a kormány 2022-ben tízszeresére, azaz 500 milliárd forintra emelte, ami összeg az átlagember számára szinte felfoghatatlan. A kormány ezt a „háborús” veszélyhelyzettel indokolta, amit azért tart fent, hogy a parlamentet megkerülve rendeletekkel kedvére osztogasson ilyen hatalmas összegeket. Ugyanebben a veszélyhelyzetes időben a kormány kétszeresére emelte a vallás- és erkölcstanra néhány héttel korábban előirányzott költségvetési tételt. Egymiliárd forinttal megemelték az új köztársasági elnök keretét. Súlyos milliárdok mennek további egyházi intézményeknek, az összegeket és azok felhasználását nem lehet követni, mert azokat különböző ügynökségeken és alapítványokon át csatornázzák át. Nyomuk sem marad. És mindez, természetesen, ahogyan ebben az országban szokás, indoklás és magyarázat nélkül. Súlyos százmilliárdokért folyik a Várban egy új kormánynegyed építése, ennek középpontjában áll a miniszterelnök munkahelye, amit a szokásos álszent módon Karmelita kolostorként szokott nevezni a média. Ebben az elnevezésben benne van a miniszterelnök nagyravágyása, hogy fogalommá váljon az irodája, ahol dolgozik, akárcsak a Downing Street vagy a Kreml, innen üzen népének, ha fontos mondanivalója van. A mondanivaló lényege általában a szerénység, a személyes példamutatása és munkabírása, valamint a családbarát-országság...


A FIDESZ-HÍVŐK ÉS A VALÓSÁG

NÉPSZAVA
Szerző: BOD TAMÁS
2022.08.20.


Vajon miként reagálna arra az összetartó és az Orbán iránti hűségét és rajongását soha meg nem szegő, neki vakon hívő Fidesz-tábor, ha Horn Gyula, Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc vagy Bajnai Gordon miniszterelnökök egyik, minden valós képességek nélküli legjobb gyerekkori barátja, alig egy évtized alatt, egyszerű gázszerelőből az ország leggazdagabb (üzlet)embere lenne? Több száz milliárdos vagyonnal?

Vajon miként reagálna a saját Vezérét soha meg nem kérdőjelező, hűséges fideszes tábor, ha Horn, Medgyessy, Gyurcsány vagy Bajnai veje nem piaci, hanem kizárólag politikai kapcsolatok révén az ország első negyven leggazdagabb embere közé kerülne? Ráadásul úgy, hogy az ősbűnt, az Elios-projekt csalását azzal ismernék be, hogy megelőzendő a mindenre kiterjedő vizsgálatot, az állam adófizetői pénzből fizetné vissza az Európai Uniónak az erre kapott összeget. Így mentve ki a miniszterelnök közeli hozzátartozóját a jókora slamasztikából. Ilyet közép-amerikai banánköztársaságokban és Afrika legkorruptabb államaiban csinálnak. Ha egyáltalán. Itt, az EU keretein belül történt. Ne feledjük, ahogy ezt korábban Papp Zsolt megírta a Népszava hasábjain: „Az Elios-ügy, avagy más néven a Tiborcz-ügy az elmúlt tíz esztendő legjobban dokumentált korrupciós botránya. Az Unió csalás elleni hivatala (OLAF) vizsgálatai szerint a magyar önkormányzatok, politikusok és üzletemberek olyan csalási mechanizmust építettek fel, amely lehetővé tette az Elios Zrt. számára, hogy referencia és érdemi verseny nélkül több tucat város közvilágítását korszerűsítse uniós pénzekből. A projektek több helyen félresikerültek, a lámpák alig adtak fényt.” Így a történtek valóságosan és átvitt értelemben is a sötétről és a sötétben folyó machinációkról szóltak/szólnak. S mit szólna az Orbán iránt váltig hűséges Fidesz-tábor, ha mindezek után Horn, Medgyessy, Gyurcsány vagy Bajnai veje azt mondaná, hogy ő a saját lábán álló és járó üzletember?

Mit szólna a Fidesz-tábor, ha Horn, Medgyessy, Gyurcsány vagy Bajnai saját pártjuk egykori képviselőjelöltjét nevezte volna ki legfőbb ügyésznek, aki posztján nagyobb részt politikai feladatot lát el? Szakmainak hazudott érvekkel akadályoz meg szinte minden eljárást és vizsgálatot kormánypárti politikusok és NER-hez tartozó üzletemberek ellen, mert a honi hatalmi univerzumon belül ez a kijelölt feladata. Ám amikor mindezt sokan és sokszor szóvá teszik, akkor sértetten válaszol és a szakmai érveket hangoztat, holott feladatköre merőben más jellegű.

Mit szólnának a Fidesz szavazói, ha Horn, Medgyessy, Gyurcsány vagy Bajnai a közmédiumokat elképesztően primitív, de még ennél is elfogultabb politikai propagandájuk terepévé silányítanák, s oda fideszes politikusokat nem engednének be, ellenben állandóan szapulnák őket? Mit szólna a Fidesz-tábor, ha a bal-balközép egyik kormányfője közel ötszáz propagandamédiummal létrehozna egy elképesztő méretű, közpénzből működő hazugsággyárat, amely – nagyobb részt közpénzből – legalább négyszer annyi emberhez ér el, mint a független médiumok? Mit szólnának a sajtószabadság teljes lábbal tiprásához?
...

HÁROM AZ IGAZSÁG - TÉMA: A KÖZOKTATÁS

KLUBRÁDIÓ / HÁROM AZ IGAZSÁG
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2022.08.15.


Téma: Közoktatás

Három ember, három nézőpont a műsorban: Szénási Sándor, Hatos Pál, Spiró György.

EGY NAGY KAMUVAL AKARJA MEGTÉVESZTENI AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT A MAGYAR KORMÁNY

24.HU
Szerző: DR. SÁNDOR ZSUZSA
2022.08.20.


Legalábbis így értékeli Sándor Zsuzsa a büntetőeljárásról szóló törvény tervezett módosítását, amellyel a magyar kormány szeretné közelebb hozni a megegyezést az Európai Bizottsággal. Ezzel a jogszabály-változtatással azonban egy lépést sem teszünk előre.

"Akinek pénze van, annak igaza van – akinek azonban igaza van, annak rendszerint nincs pénze".

Erre a szomorú igazságra Aszlányi Károly író, újságíró döbbent rá. Én meg arra, hogy az a törvénymódosítási tervezet, amely azért született, hogy az Európai Bizottság adja oda a helyreállítási alapból Magyarországnak járó, sok-sok milliárd eurót, fabatkát sem ér, ha valakinek nincs sok pénze és legalább annyi türelme. Vagy még akkor sem.

Hogy miért mondom ezt, az rögtön kiderül, amint egy kicsit elmélyedünk a már megnevezésében is szokatlan tervezetben, amelynek címe:„Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról”.

De mit is jelent ez a „megegyezés érdekében” született módosítás? Egyértelműen azt, hogy már az Európai Bizottságnak is feltűnt, milyen sok, korrupciógyanús ügy nyomozása akad el a rendőrségen, de főként az ügyészségen, különösen akkor, ha az ügyben érintett személy – finoman fogalmazva – közelebb áll a Fideszhez, mint a többi állampolgár.

Most tehát megszületett egy olyan javaslat, amely – elvileg – azt a célt szolgálja, hogyha bizonyos ügyekben a nyomozó hatóság/ügyészség elutasítja a feljelentést vagy megszünteti a nyomozást, akkor bármelyik állampolgár elérhesse: folytassák tovább a nyomozást, illetve a bíróság dönthessen arról, hogy kell-e büntetőeljárást indítani.

A tervezet felsorolja, mely bűncselekmények tartoznak ebbe a kiemelt körbe, összefoglaló nevükön „a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények” körébe. Lényegében

- a komolyabb vesztegetések,

- bizonyos hivatali visszaélések,

- a nemzeti és – az egyszerűség kedvéért – a közvagyon kárára elkövetett 5 millió forintot meghaladó sikkasztás, csalás, költségvetési csalás,

- vagy az ezekhez kapcsolódó bűnszervezetben való részvétel,

- pénzmosás,

– hogy csak a legfontosabbakat említsem. Ezzel a felsorolással talán nincs is különösebb baj. A gondok ott kezdődnek, amikor ön, kedves állampolgár úgy dönt, hogy belekezd ebbe a speciális eljárásba.

Azt a kezdeményezést, amit ön benyújthat, úgy hívja a tervezet, hogy „felülbírálati”, illetve „ismételt felülbírálati indítvány”, avagy – adott esetben – önt egy „vádindítvány képviseletére jogosult személynek” nevezi. És bármelyikről is legyen szó, ön már nyúlhat is a pénztárcájába, mert az ön számára kötelezően előírták, hogy legyen jogi képviselője. Jogi képviselő – gyakorlatilag ügyvéd – nélkül szóba sem állnak önnel, mi több, „költségkedvezmény iránti kérelmet sem terjeszthet elő”. Bármilyen szegény is legyen, nem kaphat pártfogó ügyvédet.

Ráadásul kizárólag elektronikus úton tarthat kapcsolatot a hatóságokkal, beadványait jogi képviselőjének is elektronikusan kell aláírnia. Ha tehát önnek netán nincs számítógépe, avagy nem értene az elektronikus kommunikációhoz, ne is próbálkozzon.

Viszont ha ön véletlenül elmulaszt egy törvény által előírt határidőt – mert például beteg, netán éppen kórházban vagy külföldön van –, ne is próbálkozzon azzal, hogy igazolja a mulasztását, mert az „eljárási cselekményre megállapított határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye”...

NOVÁK A FASIZMUST ÉS ORBÁNT AJÁNLOTTA EURÓPÁNAK, AMELY LÁTHATÓAN NEM KÉR BELŐLE

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.08.20.


A köztársaság nélküli köztársasági elnök elmondta a NER-t létrehozó fasiszta párt ünnepi köszöntőjét, amiből ki lehet olvasni a lényeget, ha megtisztítjuk a nyálas mellébeszélés részleteitől. Novák a magyar államalapítás és az Európához, a Nyugathoz való csatlakozás alkalmából “Brüsszelnek” üzengetett, hogy mit kell tennie az Európai Uniónak, hogy megfeleljen Magyarország igényeinek. A legfontosabb, hogy “ne zsaroljanak” a pénzzel. Azzal a pénzzel, ami másoké, és aminek feltétele a csatlakozáskor elfogadott normák betartása lenne. De erre Magyarország nem hajlandó.

E rövid utalásokból is világos a magyar fasiszta állam álláspontja: az EU pénze kell, az uniós értékek és szabályok nem kellenek. Az Orbán-rendszer csődbe jutott, amint a kettőt összekapcsolta az Európai Unió, nagyon helyesen. Novák fordítva ül a dakota lovon, mert nem az EU zsarolja Magyarországot, hanem Magyarország zsarolja az EU-t, hogy az elfogadott közös alapszerződés, a közös értékek és szabályok nélkül is teljes jogú tagja lehessen az Uniónak, megkapja az Unió pénzét, ami nélkül Tündérország a nyomor tanyája, és még tisztelje is a fasizmust.

Novák azt is mondta, hogy Európa ne zsarolja az Orbán-rezsimet “a magyarok által elutasított ideológiákkal” se. Felhívjuk a református püspök babájaként pártfogoltjaként karriert építő Novák figyelmét, hogy az Európai Unió alapokmányaiból hiányzik a kereszténységre és a keresztény ideológiára (“gyökerekre”) való hivatkozás, legnagyobb bánatukra. Ezért az Európai Unió világnézeti semlegességet, semmiféle ideológiát nem képvisel, hanem éppen azt utasítja el, hogy egy állami ideológia alapján Magyarország korlátozza a civil élet és az egyének szabadságát.

Az Európai Unióban jogot védenek, nem ideológiát. A mindenféle ideológiához való jogot védik. Orbán fasiszta államában pedig egy ideológia nevében korlátozza a jogot. Csak egy féle ideológiához van jog.

Olyan pedig nincs, Novák, hogy “a magyarok”, mert Orbánnak köszönhetően már csak 8-9 millió magyarországi magyar van, majdnem 8-9 millió különböző felfogással, ideológiával, vallással és érdekkel, akik különféleképpen gondolkodnak, fogadnak el és utasítanak el bizonyos dolgokat, a legkülönfélébb halmazokat alkotva egymással. Amikor “a magyarokról” és “Magyarországról” van szó a NER-ben, az mindig egyetlen embert, Orbán Viktort, és az őt kiszolgáló jellemtelen, gerinctelen társaságot jelenti. Ezért mondja csak úgy: “Orbán által elutasított”, így igaz, és mindenki érti.

Magyarország egy ideológiai állam, Orbán alaptörvénye az állami kereszténység ideológiájára épül, és annak nevében korlátozza az alapvető emberi jogokat és az egyenlőséget. Az Európai Unió a jogállamiság nevében elutasítja, hogy egy állam ideológiai alapon megkülönböztesse a polgárait, korlátozza egyes polgárok szabadságát, akik nem követik az államvallás ideológiáját, azt követeli, hogy az állam legyen ideológiailag semleges. Novák egy ideológia nevében próbálja zsarolni az Európai Uniót, mintha ez a nemzeti önállóság lenne. De ez nem megy. Nem a farok csóválja a kutyát.

Aztán Novák, éppen akkor, amikor egy Trump-szimpatizáns orosz diktátor tömeggyilkos és népirtó háborút indított egy szomszédos, független ország ellen, aki megtestesíti ennek az ideológiának megfelelő “erős, bátor, határozott és bölcs vezető” típusát (ezt nevezzük Mussolini és Hitler óta fasiszta diktátornak, aki helyettesíti a demokratikus jogállamot és intézményrendszert), Nováknak van képe Európának azt ajánlani, hogy “bátor, határozott és bölcs vezetőkre” (értsd: trumpista fasiszta diktátorokra) van szüksége, egy éppen kéznél is van Magyarországon...

MINDEN TOVÁBBI NÉLKÜL...

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.08.20.


Ha az Alaptörvény minden további nélkül eltüntethetett vagy 46 évet a magyar történelemből, deklarálva, hogy “hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk”, akkor most mi a gond azzal, hogy amikor nyugati magánhatalmak rossz időjárásnak, zápornak, zivatarnak álcázva magukat, Soros Gyuri bácsi (mert mi odahaza így mondjuk) sátáni kacajától kísérve, egy héten át fenyegetik katonanemzetünket, akkor ezt az augusztus 20-tól augusztus 27-ig terjedő nyűves kis hetet a kormány eltörli. És ha ez egyeseknek nem tetszik, akkor az eltörlést majd jól meghosszabbítják Bicskéig és Lovasberényig, szeptemberig és októberig, az idők végezetéig, a Csömöri úttól egészen a Filatori-gátig, s megint elölről.

FÜL, SZÍV ÉS SZÁJ AKART LENNI, ALÁÍRÓ KÉZ LETT

TELEX
Szerző: SARKADI ZSOLT
2022.08.21.


Novák Katalin 100 napja, a beiktatása után azt mondta, ha száz jó törvényt kap, százat ír alá, ha száz rosszat, akkor százat küld vissza a parlamentnek. Úgy tűnik, a katatörvény módosítása vagy a pedagógusok sztrájkjogának korlátozása jó törvény volt, mert Novák simán aláírta őket.

„Fül, szív és száj akarok lenni azok számára, akiket most kevésbé látunk, hallunk és értünk” – mondta Novák Katalin első köztársasági elnöki beszédében a beiktatási ceremóniáján május 14-én. Az azóta eltelt 100 nap tapasztalatai alapján azonban úgy tűnik, nem az elesettek füle, szíve és szája lett, hanem Orbán Viktor aláíró keze.

Első nagyinterjújában az M1-nek arról beszélt, hogy nem tartja szerencsésnek a „centivel való méricskélést”, és elődjéhez, Áder Jánoshoz hasonlóan azt az elvet fogja követni, hogy ha száz jó törvényt tárnak elé, százat ír alá, ha száz rosszat, ugyanennyit küld majd vissza. Úgy tűnik tehát, hogy az elmúlt 100 napban Nováknak kivétel nélkül csak jó törvényeket küldött a parlament, az államfő ugyanis mindent, de mindent aláírt.

Aláírta például a 11. alkotmánymódosítást, benne a vármegyékkel és az ispánokkal, valamint azzal – az ellenzéki pártok számára kifejezetten kellemetlen – újítással, hogy az Európai Parlamenti és az önkormányzati választásokat ezentúl egyszerre tartják.

A kérések és tüntetések ellenére aláírta a katatörvény módosítását, aminek következtében szeptembertől több százezer katázó térhet át más, bonyolultabb és drágább adózási formára vagy hagyhat fel tevékenységével Magyarországon. Az aláírás után indulő tüntetések miatt a Sándor-palotát is körbe kellett kordonozni. Novák a Facebookon publikált indoklásában azt írta:

„Rendkívüli időket élünk. A háború nyomában járó gazdasági válság felforgatja hétköznapjainkat. Rajtunk kívül álló erők kiszámíthatatlanná teszik a jövőt. Magyarország biztonságát az államháztartás, a költségvetés stabilitása is megalapozza. Válsághelyzetben biztos kézre, hideg fejre és együttérző szívre van szükség.

Helyes, ha ebben a helyzetben az államfő nem gördít akadályt az Országgyűlés döntésének érvényesülése elé.

Novák nem gördített akadályt a pedagógussztrájkokat ellehetetlenítő törvény elé sem, simán aláírta a jogszabályt, ami korlátozza a magyar tanárok sztrájkjogait. A pedagógusszakszervezetek levélben kérték, fontolja meg a döntését, de az aláírás olyan villámgyors volt, hogy a levél valószínűleg meg sem érkezett a Sándor-palotába, amikor már száradt a tinta a törvényen...


MOST JÖTT EL IGAZÁN A VÉRES PATTHELYZET UKRAJNÁBAN

G7.HU
Szerző: VÁCZI ISTVÁN
2022.08.


Ha valaki nem nézett rá az utóbbi másfél hónapban az ukrajnai frontvonalak térképére, és most újra megteszi, erősen meresztenie kell a szemét, hogy bármifajta változást észrevegyen. Azóta, hogy az orosz csapatok július 3-án befejezték a legkeletebbi ukrán megye, Luhanszk elfoglalását, a frontvonalak lényegében befagytak, néhány kisebb város és pár falu cserélt gazdát.

De kezdjük egy kicsit messzebbről. A háború február 24-én kezdődött, azaz pár nap híján fél éve tart, és gyakran három részre szokták osztani. Az első április elejéig tartott, amikor az orosz politikai és katonai vezetés kénytelen volt belátni, hogy a Kijev – és az ország nagy részének – elfoglalására indított támadás kudarcot vallott, és kivonta az orosz csapatokat Ukrajna északi és északkeleti részéről, Zsitomir, Kijev, Csernyihiv és Szumi megyékből.

Az ekkor kialakított orosz hivatalos álláspont szerint az egész északi hadművelet csak a megtévesztést és az ukrán erők lekötését szolgálta, valójában a cél mindig is a Luganszki és Donyecki Népköztársaság „felszabadítása” volt. Ezeket Vlagyimir Putyin orosz elnök február 21-én ismerte el önálló államnak Luhanszk és Doneck megye teljes területén. Ennek azért is volt nagy jelentősége, mert az oroszbarát szeparatisták 2015 óta csak az adott megye harmadát-harmadát ellenőrizték.

A háború második szakaszában tehát a megyehatárok elérése volt a hivatalos orosz cél, lehetőleg az itt védekező ukrán alakulatok bekerítésével. Az utóbbi azonban sem nagyobb, sem közepes verzióban nem sikerült. Luhanszk megyét végül úgy tudták elfoglalni, hogy az utolsóként védelmezett ikerváros, Szjeverodoneck és Liszicsanszk utánpótlási vonalait délről folyamatosan lőtte és támadta az orosz hadsereg, plusz lerombolta a két város közötti hidakat. Miután az utánpótlás lényegében ellehetetlenült, és a Szjeverodoneckben védekező csapatok rendkívül súlyos veszteségeket szenvedtek, az ukrán hadsereg feladta ezt a várost. Ezt követően pedig Liszicsanszkot csak napokig tudta tartani.

Luhanszk megye elfoglalását követően a nyugati elemzők várakozása leginkább az volt, hogy az addigi támadást vezető csapatok rotálását, feltöltését, pihentetését követően az orosz támadás továbbgördül Doneck megyében – alapvetően ugyanúgy, ahogyan Luhanszkban zajlott: nem lesznek nagy áttörések és látványos, nagy távolságot felölelő gépesített manőverek, hanem brutális orosz tüzérségi tűzhenger után lépésről lépésre kiszorítják a területről az életben maradt ukrán katonákat. Július elején tehát nem úgy nézett ki, hogy új szakasz jön a háborúban, mégis ez történt, alapvetően három ok miatt...

ISTEN ÚJRA HALNI KÉSZÜL

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.08.21.


A Magyar Ateista Társaság kampányba kezdett annak érdekében, hogy az őszi népszámláláson minél többen vallják magukat ateistának. A nevéből fakadóan istentagadó – és nem az inkvizíció, hanem az ontológia értelmében – grémium nem arra kéri az embereket, hogy ők tagadják meg istenüket, hanem sokkal inkább arra, ne hazudják azt, hogy van nekik, ha nincs. A társaság célja világos és ésszerű, ám még ők sem kényszerültek volna erre, ha a Fidesz és csatolmányai nem taknyoznának össze mindent a műkereszténységükkel kizárólag halami megfontolásból, ami mára már szinte keresztényi tébollyá fokozódott nagy valószínűséggel igazi társadalmi igény nélkül.

A társaság – mint írják – csupán arra szólít fel, hogy azok nyilatkozzanak agnosztikusan, „Akiknek elegük van a keresztény Magyarország szólamából, az egyházak és az állam összefonódásából, a régimódi kereszténydemokráciából azoknak fel szeretnénk hívni a figyelmét arra a lehetőségre, hogy a népszámláláson vallhatják magukat kifejezetten ateistának, felekezeten kívülinek, vagy megtagadhatják a válaszadást a világnézeti kérdésre”. – Mindenképpen méltánylandó igyekezet, és szándékaiban nem is a hitét kérdőjelezi meg senkinek, csupán arra bíztat, merje bevallani, hogy nem hisz. Ez azonban nem olyan egyszerű, mint amilyennek kimondva tűnik.

A legutóbbi népszámláláskor uszkve ötvennégy százaléknyi magyar vallotta magát kereszténynek, és akkor még a vallásukat nem gyakorlókról, a rendszeres templomjárók sokkal kisebb arányáról nem is beszéltünk. Ám, mint azt mi mindannyian a saját életünkben és életünkön tapasztaljuk, a regnáló hatalmat ez a lehető legkisebb mértékben sem akadályozza meg abban, hogy keresztény Magyarországról, keresztény kultúráról óbégasson minden valódi tartalom nélkül. Mint mondtuk, tisztán és egyértelműen a hatalom megtartásának érdekében, noch dazu a pénzek ellopásának lehetősége miatt, lévén, ember nincs, aki ellenőrizni tudná, mi a sorsa az egyházak számára lepasszolt immár ezermilliárdoknak.

A Magyar Ateista Társaság azt szeretné elérni, hogy a magukat kereszténynek vallók aránya a mostani népszámlálás után ötven százalék alá essen, ám számunkra nem világos, mi az a cél a tisztánlátás mellett, amit ezzel el szeretnének érni. Kétharmadot is lehet szerezni egyharmadnyi szavazattal, egy ötven százaléknál alig kevesebb eredmény az a Fidesznek száz százalékos többség, de tovább menve a hatalom működési mechanizmusának még az is édesmindegy lenne, ha nulla százalékban lennének a Krisztusban hívők az országban, Alaptörvényünk akkor is keresztényi gyökereken nyugodna, mint ahogyan a homokos Szájert sem igazán zavarta a homofób pártja, míg le nem bukott...