2020. június 24., szerda

A VEZÉRIGAZGATÓ TÁVOZOTT, AZ INDEX MARAD

INDEX
Szerző: DULL SZABOLCS
2020.06.24.


Rengeteg aggódó, érdeklődő kérdést, minket féltő üzenetet kaptunk az elmúlt másfél napban, mióta nyilvánosan is jelezte a szerkesztőség, hogy veszélyben érzi magát.

Kedden újabb fejlemény történt: Pusztay András, az Index vezérigazgatója távozott a posztjáról. A helyére pedig Ződi Zsolt, a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének tudományos munkatársa érkezik.

Nem látjuk még, mi következik az újságért és a szerkesztőség egységéért mindig kiálló vezérigazgatónk távozásából. Egy valamit azonban biztosan tudunk:

TOVÁBBRA IS RAGASZKODUNK A TARTALMI FÜGGETLENSÉGHEZ ÉS A SZERKESZTŐSÉG ÉRINTHETETLENSÉGÉHEZ.

És a következő napokban egyértelmű biztosítékokat várunk, hogy megmaradjanak azok az értékek, amelyek miatt az Index az ország legnagyobb, legolvasottabb lapja.

És talán a legszeretettebb is. Köszönjük az olvasóknak a felénk áradó hatalmas szeretetet, a kitartásra biztató kedves üzeneteket, és még a minket szidalmazó kommenteket is. Ezeket nem is szeretnénk magunkban tartani.

A következő napokban bemutatjuk, megmutatjuk, mit gondolunk mi az Indexről, és kérjük, önök is, ti is írjátok meg a tema+azenindexem@mail.index.hu emailcímre, mit szerettek vagy éppen mit gyűlöltök a leginkább az Indexben. Vagyis: hogy miért hiányozna a leginkább az Index.
Az újság, amelyikből nincs másik.

AZ INDEX MÉG MINDIG KITART

ÁTLÁTSZÓ / MÉRTÉKBLOG
Szerző: MÉRTÉKBLOG / URBÁN ÁGNES
2020.06.23.


Az elmúlt napokban szinte minden az Index körül kialakult helyzetről szólt, mindenki tudja, hogy mit jelentene a magyar nyilvánosság számára, ha a piacvezető hírportált végleg bekebelezné a NER. Minden jel arra mutat, hogy a szerkesztőségre még nem tette rá a kezét kormányközeli médiabirodalom és mindannyiunk közös érdeke, hogy ez így is maradjon. Urbán Ágnes írása.

Az Index elmúlt tízéves története bővelkedett fordulatokban és még úgy is piacvezető hírportál tudott maradni, hogy Uj Péter vezetésével az alapító csapat jelentős része elhagyta a céget és később megcsinálták az Index versenytársát, a 444.hu-t. Tény, hogy az Index a magyar média megkerülhetetlen szereplője, az egyik legerősebb márkanév ezen a piacon és sokak számára az első számú hírforrás.

Azt is tudjuk, hogy a NER hihetetlen hatékonysággal tud megszerezni bármilyen médiacéget, és egyik napról a másikra képes átállítani bármit a propagandagépezet részévé. Az Index erejét mi sem bizonyítja jobban, hogy már két erős oligarcha is megszerezte a portált, és egyikük alatt sem lett belőle kormánypárti híroldal. Először Spéder Zoltán, majd Simicska Lajos is úgy bukott meg és úgy esett ki a miniszterelnök kegyeiből, hogy közben egyébként az Index tulajdonosa volt. Mondhatja persze bárki, hogy a kormánypárt Magyarországon azt szerez meg, amit akar, de a jelek szerint erre pont az Index az ellenpélda. Hosszú évek óta megy a harc, egyelőre az Indexet se lenyelni, se kiköpni nem tudta senki.

Az Index akkor hajtotta végre az igazi vakugrást, amikor 2017-ben a Magyar Fejlődésért Alapítvány tulajdonába került, és a szerkesztőség addigi ügyvédje, Bodolai László vált a portál de facto tulajdonosává. Mi is írtunk akkor arról, hogy ez egy nagyon szokatlan és bátor lépés, de ha az olvasók és a hirdetők is bizalmat szavaznak az Indexnek, akkor jól is kijöhet ebből a konstrukcióból. Ma már tudjuk, hogy a lehetőségekhez képest jól alakultak a dolgok, pedig sok mindent még nem is tudtunk akkor, például azt sem, hogy az Indamédia Network (akkor még cemp-X Online holding) lényegében csapdában tartja a szerkesztőséget működtető céget, az Index.hu Zrt-t. Ez akkor vált világossá, amikor 2018 szeptemberében deklaráltan kormányközeli tulajdonosokhoz, Oltyán Józsefhez és Ziegler Gáborhoz került az Indamédia (CEMP), benne az Index hirdetési helyeit értékesítő sales house-zal. A NER-nél van tehát az Index bevételeinek a kontrollja, illetve ezen kívül az NP Nanga Parbat 17 Zrt, ami a Magyar Fejlődésért Alapítvány alapítója és ezzel akár Bodolai László, az alapítvány kurátora is elmozdítható. Éppen ma került nyilvánosságra az is, hogy az Alapítvány a Simicska-időkből származó örökségként mintegy 180 millió forinttal tartozik az Indamédiának, amit Bodolai a kivett osztalékkal próbál évről-évre törleszteni, hogy kikerüljön az Indamédia halálos öleléséből. A 2019-es pénzügyi évben 40 millió forintot sikerült kivenni osztalékként, ennyivel csökkent a tartozás. A képlet jogilag és gazdaságilag sem egyszerű.

Szinte csoda, hogy eddig botrány nélkül sikerült ellavírozni ebben a helyzetben, de 2020. márciusában emelkedett a tét, miután megérkezett az Indamedia új tulajdonosa, Vaszily Miklós. Vaszily igazi nehézpályás játékos, akinek eddigi szakmai útjáról nemrégiben a Partizán készített filmet Orbán igazi mészárosa: Vaszily Miklós címmel. A cím kétségtelenül erős, de nehéz visszafogottan beszélni egy olyan emberről, aki az elmúlt években először legyalulta az Origo szerkesztőségét, hogy propaganda oldallá állíthassa át, majd megfordult az MTVA, az EchoTV és a TV2 felsővezetői székében. Most alighanem azt a feladatot kapta, hogy az Indamédián keresztül valahogy érvényesítse az akaratát az Index felett, és ez igazán kihívásos feladat a propaganda-világ első számú menedzserének...

VÁSÁRHELYI MÁRIA AZ INDEX BESZÁNTÁSÁRÓL: A FOLYAMAT VÉGÉN CSAK ROMOKAT HAGYNAK ORBÁNÉK

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2020.06.24.


Hiába szörnyülködünk az úgynevezett közmédia lakáj-mivoltán és szakmai pöcegödrén, bármennyire is abszurd a kormánymédia nívója és etikai mélysége, ami most éppen az Index hírportállal történik, egy tudatos pusztítás része. Az események hátteréről Vásárhelyi Mária szociológus, médiakutató véleményét kértük, aki mindebben nem lát semmi meglepőt – minden a modern diktatúrák tematikája szerint zajlik ma Magyarországon.

Miként definiálná az Index körül kialakult éleslövészetet: mindössze egy szimplán belterjes médiatörténeti esemény vagy egy tudatos politikai megszállás tanúi vagyunk?

Mindez nem egyszerű történet, sokkal inkább egy súlyos és tudatos érvágás, talán az utolsó, ami még nagyon széles réteget érint.

Önt meglepi mindez?

A legkevésbé sem. Egyrészt azért nem tartom meglepőnek, mert tudjuk, hogy az Index tulajdonosai már jó ideje kormánypárti mamelukok, lényegében politikai végrehajtók, nyilván nem véletlenül szerezték meg már évekkel ezelőtt a lap meghatározó tulajdonrészét. A mostani csonkolás végrehajtója az a Vaszily Miklós, aki korábban már a TV2-nél, az Origo-nál és az állami televíziónál is elvégezte a hóhérmunkát.

Miként értékeli – marad-e bármi ennek a folyamatnak a végén, egyáltalán van-e vége mindennek a médiatarolásnak, amit a kormány részéről tapasztalunk hosszú évek óta?

Végcélja is van, értelme is van – természetesen az ő szempontjukból. Ez a vérengzés annak a folyamatnak a része, ami minden kormánykritikus hangot, véleményt, orgánumot, nagy olvasottságú, széles közönségréteget vonzó médiumot tönkre tesz, eltakarít az útból. A modern diktatúrák sajátossága az, hogy meghagynak néhány marginális orgánumot, hogy felmutathassák az ellentétes vélemények létét is, de igazából az összes, széles tömegek számára szóló médium ma már a Fidesz kezén van. Az egyetlen még, ami nem, az az RTL Klub, de ez egy kereskedelmi csatorna, aminek nem a közvélemény tájékoztatása az elsődleges feladata, bár a hírműsoraiban korrekten megfelel ennek az elvárásnak.

Ma már az sem mellékes, hogy relatíve nagy nézettség mellett, legalább naponta 15 percig kritizálni lehet a kormányt.

De ezt azért nem nevezném a demokratikus nyilvánosság csúcsának. Ez minden modern diktatúrára jellemző, hogy mutatóban meghagynak egy-egy kritikus felületet, de a szavazóik és akiket meg akarnak nyerni, nyilván nem innen tájékozódnak. Maradt néhány lap, egy rádió, televízió már érdemben nem is említhető...

KEVESEBB RÁFORDÍTÁSSAL NAGYOBB KONTROLL, ERRŐL SZÓL AZ EGYETEMEK ALAPÍTVÁNYI KISZERVEZÉSE

444.HU
Szerző: NEUBERGER ESZTER
2020.06.24.


- Összesen nyolc egyetemet privatizál az állam 2020-ban a Corvinus Egyetem mintájára - az újonnan létrehozott vagyonkezelő alapítványok azonban nem kapnak majd olyan vagyont, ami megalapozhatja az önálló gazdálkodásukat.

- A „magánegyetemek” továbbra is állami finanszírozásból működnek majd, az élükre kinevezett kuratóriumok azonban gyakorlatilag teljhatalmat kapnak az intézmény irányításában.
- A szenátus hatásköreit könnyen megvághatják, egyes jogértelmezések szerint pedig még a rektor demokratikus megválasztását is megkerülhetik.
- Ennek ellenére nem minden átalakuló egyetemen alakult ki tiltakozás az átalakulás ellen. Igaz, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen kívül nem nagyon van másik intézmény, ahol a kormányoldal kultúrharcos célok szolgálatába állítja a modellváltást.

Augusztus 1-jétől hat állami egyetem kerül állami vagyonkezelő alapítványok fenntartása alá: a tavaly májusban magánegyetemmé alakított Corvinus Egyetem működési modelljét terjeszti ki most további intézményekre a felsőoktatást közel egy éve felügyelő Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Az érintett egyetemek:

- a Miskolci Egyetem,
- a Moholy-Nagy László Művészeti Egyetem,
- a Soproni Egyetem,
- a Neumann János Egyetem,
- a Széchenyi Egyetem,
- és az Állatorvos-tudományi Egyetem.

Felkészül további két felsőoktatási intézmény: a Színház- és Filmművészeti Egyetem a tervek szerint szeptemberben, a gödöllői Szent István Egyetem - az agrárképzésben tervezett intézmény-összevonások után - az év végéig alakul át „magánegyetemmé”...

HIÁBA VOLTAK A FRONTVONALBAN, JÓ, HA A KORMÁNYZATI JUTALOM ÖTÖDÉT MEGKAPJÁK

24.HU
Szerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA
2020.06.24.


Az idősotthonok fenntartói szerény eszközeikkel próbálják elismerni dolgozóik erőfeszítéseit, ők ugyanis kimaradtak a kormány jutalomosztásából, az átlagkeresetük pedig alig bruttó 300 ezer forint.

Orbán Viktor április elején jelentette be, hogy minden egészségügyi dolgozó 500 ezer forint plusz juttatást kap az idén. Később kiderült, hogy az összeg bruttó, és július elsején esedékes. Majd arról is érkeztek hírek, hogy hiába álltak helyt derekasan a vírushelyzetben, kimaradnak a prémiumból az egészségügyi dolgozók közül a gyógytornászok és a gyógyszerészek, továbbá a gyógyászati segédeszközöket áruló boltok dolgozói, valamint a szociális intézmények, így az idősotthonok munkatársai. Végül rendelettel vésték kőbe a jutalmazottak körét.

Különösen a szociális szférában volt nagy a felháborodás, amiért őket kihagyták a szórásból, és legfeljebb a fenntartó önkormányzat vagy egyház jóságában és anyagi lehetőségeiben bízhatnak...

HARASZTI MIKLÓS: MELYIK A LEGNAGYOBB KICSI?

KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK
Szerző: BOLGÁR GYÖRGY
2020.06.23.


A közrádió megszerzésével kezdődött. Orbán az első kormányzása óta uralni akarja a médiát. Teszi is. Putyini módszerrel, „mészárosítással”, mikor mivel.

Egy megállás nélkül zajló folyamat, aminek a mostani állomása az Index bekebelezése – véli Haraszti Miklós, aki az EBESZ sajtószabadsággal foglalkozó tisztségviselője is volt. A közrádió megszerzésével kezdődött, amit Orbán Viktor az első kormányzása óta nem enged ki a kezéből, ha kormányon van, ha ellenzékben. Folytatódott a médiatörvénnyel, aztán olyan kísérletekkel, mint a Klubrádió ellehetetlenítése, amit csak a maradék független bíróság tudott valamennyire megakadályozni.

Orbán olyan módszereket is használt, mint Putyin, amikor oligarchákkal vásároltatta fel a média jelentős részét. A külföldi sajtótőke elmenekült, jött a „mészárosítás”. A KESMA nevű képződmény, hivatalos nevén a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, ami félezer médiumot tömörít, hogy a propagandaállamot szolgálja. Haraszti Miklós szerint érdemes lenne megnézni, hogy itt ki és hogyan adózik. A maradék ellenzéki sajtóban nincs szolidaritás, és ez nem csupán Orbánék bűne. Ugyancsak a putyini modell szerint mutatóba meghagytak néhány orgánumot, amelyeknek persze alig van szavuk.

Szolidaritás nincs az egyetemek között sem, ez látszott most, amikor a színművészetisek tiltakoztak az intézmény alapítványi tulajdonba adása ellen. Hogy miért fontosak a hatalomnak az egyetemek? Haraszti Miklós szerint azért, mert teljesen kézbe akarják venni az ifjúság oktatását, nevelését. Ráadásul így lehet könnyen kirúgni azokat az oktatókat, akik kellemetlenek a rendszernek.

Haraszti Miklós korábban egy vitaindító gondolatsort közölt a Klubrádió honlapján, amiről azóta számos politikus, közéleti ember elmondta a véleményét. A szerző szerint az önkormányzati választás valamit mindenképpen megmutatott. Azt, hogy sikeres, ha az ellenzék tematizálja a közbeszédet. A választók nem azt várják, hogy az ellenzéki pártok azon versengjenek, ki a legnagyobb kicsi, hanem azt, hogy megjelenjék a Fideszt leváltani képes erő. Látható legyen egy árnyékkormány, egy miniszterelnök-jelölt.

RAZZIA A VÁRBAN: BUSÁS HASZONNAL TURISTÁKNAK ADTAK KI ÖNKORMÁNYZATI BÉRLAKÁSOKAT

HVG ONLINE
Szerző: GERGELY ZSÓFIA
2020.06.24.


Akár egy-két nap alatt megkereshették a havi 20-27 ezer forintos lakbért azokkal a budavári bérlakásokkal, amiket nemzetközi szálláskereső portálokon keresztül adtak ki turistáknak. A tavaly óta ellenzéki vezetésű önkormányzat azonban megelégelte a régóta folyó, illegális Airbnb-bizniszt, és váratlan ellenőrzéseket tartott. Váradiné Naszályi Márta polgármester szerint a bérlakások nem arra vannak, hogy szállodát működtessen bennük, a lebukott bérlők szerződéseit felmondták.

Budavári apartman kiadó pazar helyen, két hálószobával, terasszal és folyóra néző pihenősarokkal a Vár nevezetességeinek közelében – olvasható hirdetés egy I. kerületi lakásról az egyik legnépszerűbb szálláskereső portálon, a Booking.com-on. A közvetlenül a Budai Vár mellett futó Donáti utcában található ingatlan a foglalási oldalon látható fotók alapján tényleg mindennel felszerelt, ami csak egy fővárosi kiruccanáshoz kell. Ráadásul tényleg a főváros egyik legexkluzívabb részén, a Google térképe alapján a Halászbástyától alig 100 méterre található. Ezért is kapott 10-ből 9,4 pontos értékelést azoktól, akik kettesben szálltak meg itt...

ROCINANTE

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.06.23.


Néha nem tudom, mi van. Tegnap is, a déli verőn, ahogyan létmódomtól idegenként az utcán haladtam, jön haza a Józsi szomszéd, támaszkodik erősen a biciklire, amit nem közlekedni, hanem járókeretként használ. Főleg, amikor tele van hűsivel, mint ezúttal is, a maszkot álla alá igazítva, véresen csillogó malacszemekkel szegezi nekem a kérdést, ami épp eszébe jut – vagy már órák óta foglalkoztatja, de, hogy épp mért pont ez, az föl nem fogható –, hogy aszondja: hogyan hívták a Don Quijote lovát.

Jönnek elő belőle ilyen váratlanságok gyakorta, olyasmik motoznak benne, aminek értelme nincsen. Jelesül azt már legalább százszor nekem szegezte, hogy te tanultál latint, na akkor, mondd meg nekem, mi a csont. Felel is, rávágja, hogy os, erősen megnyomva az esset, amiből kitetszik, hogy ő viszont nem tanult latint, viszont mégis büszke a mérhetetlen tudására. Néha eszébe jut valami, és vizsgáztat, az a legjobb, amikor tudom, hogy nem tudja, amit kérdez, választ kapva azonban vállon vereget.

Kíváncsi voltam, tudod-e, örül annak, hogy tudom, amit ő nem, csak úgy tesz. Amióta bevallottam neki, mert kiverte belőlem, hogy latint is tanultam, másképpen, lexikonként néz rám, egyfolytában le akar buktatni, mit nem tudok, pedig soha nem dicsekedtem neki semmivel. Bizonyítani akarja, hogy ő, bár nem tanult latint – illetve mást sem – ér annyit, mint akárki más, tudja, mi az az os, s ha megsallerozza a kilukadt bicikligumit, akkor elégedetten közli, ez a gumiragasztás a huszadik szakmája...

SZABAD SZEMMEL: AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG HÁROM OLDALRÓL PRÓBÁLJA FELTARTÓZTATNI A JOGÁLLAM VISSZASZORULÁSÁT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.06.24.


Euronews 

Az unió igazságügyi biztosa megerősítette, hogy a Bizottság három oldalról igyekszik feltartóztatni a jogállam visszaszorulását egyes tagállamokban, így Magyarországon. Reynders szerint idetartozik, hogy mostantól kezdve minden évben jelentés készül arról, miként is áll a demokrácia az egyes tagországokban. Továbbá még az idén létrejön az Európai Ügyészség, a brüsszeli pénzügyi támogatásokat pedig attól teszik függővé, betartják-e a kormányok a közös szabályokat. Vagyis ezek az eszközök kiegészítenék a szerződésszegési eljárásokat, illetve az olyan vizsgálatokat, amelyek a 7-es paragrafus alapján jelenleg is folynak Magyarország és Lengyelország ellen. A belga politikus emellett azt is szükségesnek tartja, hogy az érintett országokban széleskörű vita legyen a demokráciáról és a jogállamról. A Dublini Egyetem egyik professzora ezt azzal támasztja alá, hogy az EU egész jogrendje ellen nagy fenyegetést jelent, ha bármelyik tag aláássa a jogi normákat, ahogyan az a magyaroknál és a lengyeleknél történik. Fabbrini hozzáteszi, hogy ha nem függetlenek a bíróságok, akkor nem lehet biztosra venni, hogy érvényesíteni lehet az uniós előírásokat. Ezért azután nem meglepő, hogy az unió elsődleges fontosságot tulajdonít a jogállam betartásának.

„Orbán pávatánca” címmel Paul Lendvai arról ír szokásos heti kommentárjában, hogy a magyar miniszterelnök mindezidáig nem változtatott hatalmi technikáján, amivel eddig egyfolytában sikeresnek bizonyult. Azaz megvezeti a bírálókat az unió legfelső szerveiben, miközben azok azt hiszik, hogy engedett nekik, ám valójában zavartalanul folytatja irányvonalát. Ez a módszer bevált mind az EU-ban, mint az Európai Néppártban. Az elemzés idézi Nádas Pétert, aki már 8 éve úgy jellemezte Orbánt, mint a hatalom ideológiamentes robotját, aki feltalálta a politikában a kettős gondolkodás, a kettős mérce, a kétszínűség és a kettős nyelv tudatos használatát. Így bármilyen viszály adódik, jön a pávatánc. Ugyanezt veti be most, amikor feloldották a teljhatalmat a vírusválság csillapodtával. De ez esetben a hatalom még bocsánatkérést is követel a bírálóktól. Eközben azonban elsikkad, hogy Orbán 255, részben igen messzire ható rendeletet hozott, mint ahogy az is, hogy az új törvény révén változatlanul különleges felhatalmazáshoz jutott. Kim Lane Scheppele és Halmai Gábor igazolta a három emberi jogi szervezet véleményét, miszerint itt szemfényvesztésről van szó. Mi több, az egészségügyi vészhelyzetet immár az Országgyűlés engedélye nélkül lehet kihirdetni és meghosszabbítani, továbbra is dekrétumokkal lehet irányítani az országot. Vagyis minden látszat ellenére a kormányfő szinte korlátlan jogkört élvez, és a „nemzeti konzultációval” teljes lelki nyugalommal folytathatja hadjáratát Brüsszel és Soros ellen.

Ha szétverik az Index szerkesztőségét, az a függetlenség végét jelentheti a munkatársak számára, ám ha elesik a portál, az végzetes lehet az a magyar sajtószabadság szemszögéből. Erre figyelmeztet a kommentár, hozzátéve, hogy Magyarországon teljesen sarokba szorult az ellenzéki média, ám a most súlyos veszélynek kitett hírsite-ot naponta úgy 1,5 millióan látogatják. Úgyhogy Orbán Viktornak nagyon nem mindegy, mi lesz a sorsa, miután sem ő, sem a kormány más tagjai, a pártbarátok nem titkolják, hogy időnként egészen kihozzák őket a sodrukból bizonyos indexes írások. Eddig is látnivaló volt, hogy körmönfontan ugyan, de a Fidesz próbál szájkosarat tenni a szerkesztőségre, sőt, kiterjeszteni arra a befolyását. Ám most szinte az egész szerkesztőség egy emberként állt ki a nyilvánosság elé, hogy baj van, mert félő, hogy a hirdetési bevételek útján kényszerhelyzetbe hozzák a társaságot, miután a nem éppen a független irányvonaláról híres Vaszily Miklós meghatározó tulajdonhányadot vett a reklámok ügyében illetékes Indamédiánál. Ehhez járul még az a terv, hogy külsős cégekbe szervezik ki a munkatársak jelentős részét, a takarékosság címén. És hiába mondta azt Bodolai László sietve, hogy az ötlet immár ad acta, egy névtelenül nyilatkozó munkatárs nagyon is indokoltnak minősítette a félelmeket. Ezért azt sürgette, hogy kapjanak biztosítékot, tehát, hogy valóban nem lesz semmi a kilátásban helyezett átalakításból. Mert ha engedelmességre igyekeznek kényszeríteni az Indexet, az súlyos következményekkel járna az egész nyilvánosság szemszögéből, fűzte hozzá. A DW megjegyzi, hogy az aggodalmak már csak azért is jogosak, mert Orbán Viktor így darálja be a magyar sajtót, amióta csak újra hatalomra került. Teljesen átszervezte a közrádiót és tévét, aki nem guggolt be a vonal alá, az mehetett isten hírével. A magán cégek köztudomásúlag nem hirdetnek kereskedelmi adóknál, nehogy ez másutt visszaüssön rájuk az üzleti életben. Úgyhogy az ATV és az RTL Klub fel is tette a hangfogót.

Fojtófogásban az Index, a hatalommal szemben kritikus online médium, az ország legnagyobb független portálja. Így a szerkesztőség a jövőjéért aggódik, annál is inkább, mivel a főszerkesztőt már kihajították a irányító testületből. Merthogy Dull Szabolcs állítólag belső információkat tett közzé az átalakítási tervekről. A site már többször figyelmeztetett, hogy veszélyben az önállósága, miután az Orbánhoz közelálló üzletember, Vaszily Miklós 50 százalékos tulajdonjogot szerzett a hirdetéseket szervező ügynökségben. Új Péter, az Index egykori társalapítója és korábbi szakmai vezetője úgy nyilatkozott, hogy a kormányfő jelenleg nem kívánja lehúzni a rolót, hanem egyre keményebb kettős járomba veszi a leglátogatottabb hírportált. A mostani események is csak azt erősítik meg, hogy monoton módon egyre rosszabb lesz a helyzet, ám ez most új fokra jutott.
Frankfurter Allgemeine Zeitung A jegybank még tovább enyhít ultralaza pénzpolitikáján, miután meglepetésre 0,15 százalékkal levitte az irányadó kamatlábat. A lépés igazodik a régióban tapasztalható irányzathoz és tükrözi a fertőzés okozta gondokat. Az eddigi magas szint miatt nyomás alá került a forint. Az árfolyam az euróhoz képest 340 körül ingadozik, nagyon valószínű a további gyengülés. A vírus kitöréséig a magyar gazdaság produkálta a legjelentősebb növekedést a régióban. De kamatcsökkentés lehet jelzés az új alelnök, Virág Barbabás részéről, mert róla az a hír járja, hogy nemigen szeret belemenni olyan viszályokba, mint az előd, Nagy Márton. A Commerzbank szerint békésebb, galambtermészetű, és ha ez tényleg így van, akkor ez nem sok jót ígér a magyar fizetőeszköz számára.

Megy a bruszt az EU-ban, hogy miként reagáljanak Izrael ciszjordániai megszállási terveire, a tagok két pártra szakadtak, miután több kisebb tagállam is meglehetősen határozottan nyilvánít véleményt, illetve Tel Aviv szoros kapcsolatokat épít ki nem egy új taggal és erősen lobbizik Brüsszelben. Úgyhogy bennfentes források szerint nagyon úgy néz ki, nem lesz egységes álláspont a kérdésben. Az egyik tábor a lelkiismeretére és a nemzetközi jogra hivatkozva meg akarja hiúsítani Netanjahu elképzelését. A másik oldalon viszont a magyarok, a csehek, szlovákok, osztrákok, görögök, ciprusiak és lengyelek az izraeli érdekek védelmében lépnek fel. Jó egy hónapja Magyarország megakadályozta, hogy közös közleményben ítéljék el az annexiós törekvéseket. A nacionalista Orbán Viktor egyébként is külön tészta, vele Netanjahu igen szoros együttműködést alakított ki. Neki köszönhetően azután javult Izrael viszonya a másik 3 visegrádi kormánnyal is. A magyar miniszterelnök kész meghiúsítani minden uniós állásfoglalást vagy lépést a zsidó állammal szemben, még akkor is, ha nagy a nyomás más tagországok részéről. Szijjártó Péter éppen akkor tette ki a Facebookra, hogy Magyarország továbbra is ellenzi az egyoldalú és igazságtalan megközelítést Izraellel szemben, amikor a német külügyminiszter úton volt Jeruzsálembe, hogy a megszállás ellen agitáljon.

Felemás eredményt hozott a legfrissebb felmérés az unió keleti felén a liberális demokráciák támogatottsága ügyében. A 10 államban végzett közvélemény kutatás arra jutott, hogy a bolgároknál, a szlovákoknál, a letteknél és a litvánokál kevesebb, mint 50 százalék tartja fontosnak a demokráciát, ideértve a rendszeres választásokat és a többpártrendszert. A magyaroknál és a lengyeleknél viszont 81, illetve 61 százalék állt ki amellett, amit a társadalmakat szondázó Globsec úgy értékelt: nincs kapcsolat a jogállam minősége és a liberális demokrácia elfogadottsága között, amivel arra utalt, hogy Magyarország és Lengyelország a nemzetközi bírálatok kereszttüzében áll a demokratikus játékszabályok ellen irányuló fenyegetés miatt. Nálunk egyébként 24 százalék mondta az, hogy a nyugati társadalom, az ottani életmód fenyegetést jelent a magyar identitásra és értékekre nézve. Viszont 52 százalék tekinti veszélyforrásnak ilyen szempontból a migránsokat. 64 százalék vallotta azt, hogy a kormány befolyásolja a sajtót.
FT Nem ért egyet a lap véleményével Stefanovszky András, mármint hogy vereséget jelentene az Orbán-kabinet számára az Európai Bíróság minap megszületett ítélete a külföldi támogatást élvező civil szervezetekről. Az üzletember, aki a világhálón található adatok szerint a kormány tanácsadója, az olvasói levélben azzal érvel, hogy fontos a civil szféra átláthatósága és ezt csak megerősítette a luxemburgi döntés. Vagyis a polgároknak joguk van tudni, hogy ki finanszírozza a politikai tevékenységet folytató NGO-kat, főleg ha azok a határon túlról kapnak segítséget. Merthogy a nagytőke megkerüli az emberek választáson kinyilvánított akaratát. És mindenki tudja, hogy Soros György nem jótékonykodik, hanem üzletember és politikai aktivista, aki szeret beleavatkozni mások dolgaiba. Úgyhogy remélhetőleg a magyar vezetés megtalálja a módját, miként érje el az átláthatóságot a demokrácia és az európai értékek nevében.

POPZENE

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.06.22.



  Németh Pacal Szilárd örvendezett nagyon,    hogy hiába az esős idő, és Istennek ellene 
  való minden furmánykodása, csak 
  összejött a koviubi. Ma már koviubi nélkül 
  nem ember az ember, ez a jelszó a 
  galeribe való bejutáshoz, amit csak szittya 
  magyarok ismerhetnek. A koviubi az 
  magyarul koviubi, ez minden más nyelven 
  másképpen van. Azért nyúltam ilyen 
  merészen ehhez az állításhoz, mert annak 
  idején a kedves vezető, illetve az őt 
  mosdató agytrösztje is kijelentette, hogy 
  az élettér az nem Lebensraum, na, ugye, 
  és hát természetesen perszepláne.

Hogy lássuk, amiként annak idején Berki kivasaltatta a herezacsit, hogy megbucskázzon rajta a napsugár, akképp Németh Pacal az agytekervényeivel tette ugyanezt. Sima a szürkeállomány, mint egy biliárdgolyó, ami abból is kitetszik, közvetlenül a koviubi után azt is megtudtuk: „Sok, nálunk gazdagabb és fejlettebbnek gondolt ország megirigyelhette az elmúlt három hónapban Magyarországot. Bebizonyosodott, hogy a fegyelmezett állampolgárok összefogása, a kormány gyors, hatékony és felelős döntései, az elkötelezett egészségügyiek, honvédek, rendőrök ereje gyakran többet ér a pénznél.”

Nem tudom, érezzük-e a világképből a tábori szürkét és a zupás őrmester eltátott száját, amelyek együtt olyan erőt sugároznak, mint Svejk hülye tábornoka. Emlékezhetünk, ő volt az, aki álmodozva kijelentette, olyan sereg elől, amelynek tagjai este megeszik a gulyást, majd kikakálják magukat, minden ellenség fejvesztve menekül. Általában is kezd hasonlítani kies hazánk a K&K degenerált világához, amelyben ügyelni kell, hogy a legyek le ne szarják császár őfelsége arcképét. Ferenc Jóska olyan apafigura volt azonban az akkori szervilistáknak, mint ma Viktor atyuska...