2023. szeptember 9., szombat

FÜLKE: A NER-ELIT ÉPÜL, AZ ORSZÁG LEÉPÜL, DE MÉG A VESZTESEK IS TAPSOLNAK

FÜLKE / HVG PODCAST
Műsorvezető: NAGY IVÁN GÁBOR
2023.09.08.


Alig szálltunk le Mészáros Lőrinc jachtjáról, máris Tiborcz István budai elitklubjában találtuk magunkat a nyár végén - egy olyan nyár végén, amikor az MCC csápjai a legnagyobb könyvkiadóra is rátapadtak, a fideszes politológusok, ideológusok és megmondóemberek pedig végigturnézták az országot, visszhangkamrákban felmagasztolva a rendszert. 

Azt a rendszert, amely időközben nemhogy elengedte a jóléti ígéreteit, de olyan helyzetbe hozta az oktatást, az egészségügyet és az ellátórendszert is, hogy a Fidesz fő szavazótábora, a vidéki és kevésbé tehetős rétegek számára esélytelenné vált kitörni - mégsincs bajuk vele. 

Hogyan adja el a kormány a plebejus, street fighter imidzset magáról, miközben gazdasági, szellemi és oktatási elitet épít, az ország pedig csak a gazdagoknak marad élhető? Miként lavíroznak a kommunikációval úgy, hogy Mészáros Lőrinc gazdagodása senkit ne zavarjon? Hogyan zsarol fiatalokat lehetőségekkel az MCC ahelyett, hogy az oktatás önmagában teremtene esélyt mindenkinek? Lehet-e utólag ideológiát tenni egy elvek nélküli, hatalomvezérelt rendszerbe? 

Közéleti podcastunkban ezekről a kérdésekről vitázott Martini Noémi, a HVG újságírója, Gergely Márton, a HVG főszerkesztője, Dezső András, a hvg.hu újságírója és Nagy Iván László, a műsor házigazdája. Iratkozzon fel a HVG Podcastok csatornájára Spotify-on, Apple Podcasts-on, Google Podcasts-on vagy hallgassa adásainkat YouTube-csatornánkon! 

Tartalomjegyzék: 

1:35: Mészáros jachtja, Tiborcz elitklubja: a NER-oligarchái önjáróak lettek mostanra, vagy ha túlnyúlnak a strómanságon, továbbra is rájuk szólnak a Karmelitából? 

4:14: Vannak-e egyáltalán a szó szótári értelmében oligarchák Magyarországon? 

6:51: Miért nem fogja be senki Pesty László száját? Nem tényező? Tetszik a magyaroknak a fényűzés, benne van a kultúrában, hogy mutatni kell, hogy a jó oldalon sokat lehet nyerni? 

10:27: Nincsen ellentétben az orbáni street fighter imidzs a luxussal, amit nemcsak strómanjai, de egyes politikusai is mutatnak magukról? Milyen párhuzamot von ez a Kádár-korszakkal? 

12:34: A kormányzat narratívája jojózik a „Lölő-jelenséggel” kapcsolatban. Miért? Nincs jó válasz, vagy teljesen lényegtelen? 

19:30: Mit árulnak el Kövér László szavai Mészáros Lőrincről? 

21:27: Épül az oktatási elit: mi zajlik az MCC-n belül? Hogy néznek ki az MCC-s diákok mindennapjai, egyáltalán miben segít nekik az intézmény és hogyan lehet bekerülni? Hogyan édesgeti magához lehetőségekkel a fiatalokat a rendszer, mennyire politikai intézmény az MCC? 

26:10: MCC, mint a magyar CEU – már ha a CEU-t úgy értelmezzük, ahogy Orbán Viktor 

32:55: Hogyan formálják a fiatalok gondolkodását és tagozzák be a diákokat a rendszerbe az MCC-ben? 

36:04: Minek épül új elit, ha Orbán Viktor nem ad át semmilyen hatalmat? 

36:20: Hogyan építi az elitet az is, ahogy az oktatást és az egészségügyet elhanyagolja az állam? Miért éri ez meg a rezsimnek? 

38:01: Miközben a rendszer családot és nemzetet prédikál az alsóbb rétegeknek, a felsőbb rétegeknek szóló közpolitikája (oktatás, egészségügy, CSOK, stb.) azt idézte elő, hogy az emberek csak a saját jólétükkel legyenek elfoglalva. Kiknek a pártja ma a Fidesz? Melyik rétegnek mi az ajánlata és kinek mond igazat? 

46:56: Mi a célja a fideszes agytrösztöknek, könyvkiadóknak, kutatóközpontoknak, konferenciáknak? Elitlegitimációt és ideológiai víziót adni egy ideológia nélküli rezsimnek? Elvenni sokmilliárd forint közpénzjellegét? Ellensúlyozni a liberális elitet? Vagy tényleg azt gondolják Orbánék, hogy ezekre szükségük van, és ez csak sima elitépítés ami a legtöbb nem demokratikus rezsimnél megjelenik? 

55:24: Mi köze van Orbán Viktor elszigetelődésének az ideológiai törekvésekhez? 

1:00:00: Melyik narratívákat lehet importálni, melyeket nem?

SZÍJJ LÁSZLÓ NEM SZÉGYELLI AZ ELNYERT TENDEREKET, TIBORCZ ISTVÁN ELITKLUBOT NYITOTT

ÁTLÁTSZÓ / MUTYIMONDÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2023.09.08.


Index: Szíjj László: Szégyenkeznem kellene, mert megnyerjük a közbeszerzéseket?


„A mi víziónk egy jelentős közép-európai építőipari vállalat, ami más országokban is utakat épít, fejleszt” – mondta az Indexnek adott exkluzív interjúban Szíjj László, a Duna Group alapító-tulajdonosa. A vállalkozóval kedélyesen elbeszélgettek többek között a cégei által elnyert közbeszerzésekről, a „jachtbizniszről”, Pesty László kijelentéseiről, valamint „az útépítésben kibontakozó forradalomról és a jövő közlekedéséről” is.

444: Mínusz 358 milliárd forint: sosem volt még olyan rossz augusztusa a magyar államnak, mint idén

Pénteken tette közzé augusztusról szóló államháztartási gyorsjelentését a Pénzügyminisztérium, amiből kiderült: a múlt hónapban akkora, 358,4 milliárd forintos mínusszal zárt a költségvetés, mint korábban soha. A rekordszintű augusztusi deficit azt is eredményezte, hogy az állam nyolc hónap, azaz az év kétharmada alatt elérte a teljes évre tervezett hiányt. Az egyszer már módosított költségvetési törvény szerint ez év végéig 3400,2 milliárdos deficitet kellene produkálnia az államháztartásnak, ebből mostanra 3298,7 milliárd forint jött össze, ami az egész éves előirányzat 97 százaléka.

24.hu: 889 millió forint közpénz ment el 40 ezer társasjátékra, rejtély, hol lehetnek

A Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány csaknem 900 millió forint közpénzt kapott egy turisztikai társasjátékhoz. A terv az volt, hogy 40 ezer szálláshelynek osztják ki őket. A játékot gyártó kft. termékfejlesztője lapunknak azt mondta: 110 millió forintért gyártották le a megrendelt 40 ezer játékot, amik végül nem szálláshelyekre kerültek, hanem oktatási intézményekhez és családokhoz, de részleteket erről az Oktatási Hivatal volt elnöke, a turisztikai ügynökség volt vezérigazgató-helyettese által vezetett alapítvány nem árul el. Annyi biztos, hogy az interneten többen 3000–5000 forintért árulják (olykor bontatlanul) a meglehetősen bonyolult társasjátékot, aminek darabja 22 ezer forintjába került az államnak.

Hvg.hu: Az Eximbank kinyitotta a pénzcsapot: Balásy cégének 320 millió, autóvásárlásra 220 millió jutott

Az atlétikai vb-n is szépen kereső Balásy Gyula egyik vállalkozása kapta az idei év eddigi legnagyobb megrendelését az állami Exim-csoporttól, de sokat költöttek kocsikra is. Szponzorpénzből pedig jutott néhány tízmillió az ATV volt igazgatósági tagjának és a kedvenc állami sportvitorlás cégnek is.

Magyar Hang: Kutyapárt: Így néz ki most Tiborcz István svábhegyi elitklubjának környéke

Az egykori Fonográf klub helyén nyitotta meg az „angolszász privát klubok hagyományait idéző” Botaniq Klubot a miniszterelnök vejének cége – írja a Magyar Kétfarkú Kutya Párt a közösségi oldalán, ahol egy régebbi és egy újabb fotón lehet összevetni, mekkora változások zajlottak a környéken. Az ügy apropóját az adja, hogy Tiborcz István cége, a BDPST Group a napokban közleményben tudatta, hogy a Botaniq Budai Klub megalapításával az angolszász privát klubok hagyományait, illetve a századforduló Magyarországának előkelő klubéletét idéznék meg.

A KIEGÉSZÍTŐ NYUGDÍJRENDSZER SZEREPE A REFORMBAN

PORTFOLIO
Szerző: SZALAI PÉTER
2023.09.09.


Simonovits András cikksorozatban ismertette, hogy szerinte milyen reformokra lenne szükség a nyugdíjrendszerben. A cikksorozatban szereplő javaslatokkal, illetve a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatos álláspontomat négy írásban fejtem ki. A harmadik rész tárgya a kiegészítő nyugdíjrendszer.

Simonovits András a közelmúltban a Portfolio.hu-n több cikkben jellemezte a jelenlegi nyugdíjrendszert, és tett egyszerűbb és bonyolultabb javaslatokat a változtatásokra. A cikksorozat apropóját az adta, hogy 2022 decemberében a Bizottság jóváhagyta a magyar helyreállítási tervet, 2022. november 30-i értékelésével azonban a nyugdíjrendszer reformját írta elő, Simonovits András ehhez tette meg javaslatait. 

A cikksorozatban szereplő javaslatokkal, illetve a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatos álláspontomat négy írásban fejtem ki. Az első írás a nyugdíjreform kívánatos szempontrendszerével és az ezzel egybevágó javaslatokkal foglalkozott. A második rész a változtatások további alapvetéseit fejtette ki. A jelen, harmadik rész tárgya a kiegészítő nyugdíjrendszer, a negyedik pedig az állami nyugdíjrendszerrel kapcsolatos teendőket tekinti át...

„JÓ, HA TOMBOL A KÖZÖNSÉG, DE NEM EZÉRT ALKOTUNK” – VILÁGSZERTE ELISMERT MAGYAR KOREOGRÁFUS A BALETT LÉNYEGÉRŐL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2023.09.09.


Megjárta a világ jelentősebb balett-társulatait, darabjait számos híres operaház mellett a milánói Scalában is bemutatták. Lukács András Seregi- és Harangozó Gyula-díjas táncművész, világszerte elismert koreográfus – a magyarok közül az egyik legelismertebb. Most új időszámítás kezdődött az életében és erről először a Válasz Online-nak beszél. A balettművészek életének sorsfordulóiról, színpadi kitárulkozásról, a darabok születéséről és arról is kérdeztük, táncosként milyen érzés hátat fordítani a színpadnak. Portré...

MIÉRT NEM TUDJUK ELŐRE JELEZNI A FÖLDRENGÉSEKET?

QUBIT
Szerző: TÓTH ANDRÁS
2023.09.09.


Péntek este erős földrengés rázta meg Marokkó déli részét, amiben az eddigi hírek szerint több mint 600-an életüket vesztették. Az amerikai földtani intézet (USGS) szerint a 6,8-as magnitúdójú rengéshez hasonló erősségű földmozgás több mint 100 éve nem történt a régióban, de kipattanása a Magas-Atlasz hegyvonulat ismert vetői miatt nem is teljesen váratlan.

A februárban több tízezer áldozatot követelő törökországi és szíriai földrengés erőssége ehhez képest még egy szeizmikusan aktívnak számító régióban is meglepő volt. A mechanizmust, ami a 7,8-as magnitúdójú rengést okozta, gyorsan megfejtették a kutatók, de a katasztrófa ráirányította a figyelmet arra, hogy a történeti méréseken alapuló kockázatelemzés nem mindig elégséges.

Hasonló történt az augusztus 20-ai hétvége károkat nem okozó, de magyarországi viszonylatban jelentősebb földmozgásainál, amik korábban szeizmikusan kevésbé aktívnak gondolt területen történtek. Ahhoz képest viszont, hogy mennyire gyakoriak és veszélyesek a földrengések, még mindig nem tudjuk megjósolni, hogy pontosan mikor következnek be: „úgy tűnik, hogy megbízható figyelmeztetést kiadni a fenyegető földrengésekről gyakorlatilag lehetetlen" – írta Robert Geller, a Tokiói Egyetem földtani osztályának kutatója egy 1997-es tanulmányában.

De mennyire lehet pontosan meghatározni a kockázatos régiókat, és lesz-e valaha olyan, hogy előre tudunk jelezni egy földrengést annak bekövetkezte előtt?

„Ha Los Angelesbe vagy San Franciscóba repülsz, és a laptopodon egy szeizmogram látszik, mindenki megkérdezi tőled, hogy meg tudjuk-e jósolni előre a földrengéseket, és hogy mikor lesz a következő nagy rengés” – ezzel nyitotta néhány évvel ezelőtt a Harvard Egyetemen tartott előadását Marine Denolle, a Washingtoni Egyetem szeizmológusa, aki nagyjából háromnegyed órában foglalta össze, hogy állunk a földrengések előrejelzésével. A kutató elárulta: a hasonló kérdésekre mindig óvatosan azt válaszolja, hogy valószínűleg nem lehet előre jelezni a földrengéseket, de még nem veszítette el a reményt, hogy az egyre több összegyűjtött adatnak és megfigyelésnek köszönhetően ez egyszer mégis valósággá válhat...

ISTEN, HAZA, CSALÁD

FÜHÜ
Szerző: FALUSI TAMÁS
2023.09.08.


Ez az a három fogalom, melyek a virtigli konzervatívnak reggel fölkeléskor jutnak eszébe, és este ezekkel alszik el. Az ilyen konzervatív hitvallású ember állandó szolgálatra rendezkedett be, magára még véletlenül sem gondol, csak az a törekvése, hogy Istennek, a hazának és a családnak jó legyen.


Ha most valaki gúnyosan Hatvanpusztát emlegetné, azt fel kell világosítsam, hogy a birtok épülése-szépülése nem a miniszterelnök, hanem a család jóllétét irányozza be, közben a haza is gyarapodik, Isten esetében pedig biztosra vehetjük, hogy örül neki, mivel eddig egy darab kénkő nem sok, annyi sem zuhant a területre, nem árasztották el békák, nem haltak meg ott az elsőszülöttek, és arrafelé mostanában vízözön se volt.

Az éjt nappallá tévő munkálkodás persze fárasztja szorgos konzervatívot, de rövid pihenő után már újult erővel küzd a legnemesbekért. Teljesen önzetlenül. Illetve majdnem. Neki is vannak vágyai meg kívánságai.

Például a miniszterelnök esetében az egyik ilyen kívánalom, hogy a Palotából vezethesse harcát a jól megkomponált, számára véglegessé tett államberendezkedést, azaz a hazát fenyegető, sőt támadó mások és másságok ellen, elvégre Horthy is ott regnált, onnan üzent hadat az Egyesült Államoknak (naná, hogy onnan!), és különben is mire való a Liget projekt, amelynek révén felszabadul a most még a Galéria által elfoglalt terület? Mi másra lenne jó az a nagy hely a Palotában? Diszlépcsővel inkluzíve? A miniszterelnöknek most még a piti Klastromban kell meghúznia magát, de ahogy ismerem…

Ott van aztán az olimpia, amely gyerekkori emlék nagyapával (mint a kisvasút), és ha már sportolóként lemaradt róla, legalább egyszer ő nyissa meg. A világ összes tévétársasága kameráinak kereszttüzében. Az már azért valami. Főleg felkapaszkodottság esetében. Egyébként a világversenyek sorozatos rendezése révén a legtöbb óriáslétesítmény már megépült (lopakodó olimpia), csak 2036-ig kell ezeket valahogy fönn- és karbantartani. Aztán két fontos hét, mikor Orbánra figyel a világ, ahogy a díszpáholyban ülve, nyakában az ominózus sállal integet, utána meg már érdektelen, hogy omlik össze bármi, úgyis mindenki hazamegy.

Mi kéne még? Na, tán a történelem. A miniszterelnök bekerülése tuti, sajnos a külföldi felhang erősen negatív, de ez otthon úgyse lényeges. A mi Zsazsánk mondta anno, hogy mindegy mit, csak beszéljenek róla, azzal meg nem lesz gond, azt hiszem.

Isten szolgálatát tekintve Magyarország sikeres. Az elmúlt 13 évben a Kárpát-medence magyar lakta területein több mint 3700 templom újult meg, és 200 új épült fel, ezenkívül 180 milliárd forint értékben több mint 8000 egyházi ingatlanigényt sikerült teljesíteni, amiből 1400 református igény volt. A pápai internátus 3,5 milliárd forintból valósult meg. A gyermekek nevelése jó irányban folyik, derék oktatóik nem engedik belőlük kiölni az Isten iránti vágyat (Kövér L.), bár néha mégis sikerül. Főleg a tudjukkiknek. Az rejtély, hogy hogyan csinálják, mindenesetre akiből sikerült kiölni, többé nem érzi szükségét a folytonos imádatnak és hálálkodásnak, ráadásul gyanús neki, hogy a parancsokat nem is az Úrtól kapja, hanem az Egyháztól, amely dugig van gyarló emberekkel...

A HÁBORÚS VESZÉLYHELYZETRE HIVATKOZVA VÁLTOZTATOTT A KORMÁNY A FÖLDVÁSÁRLÁS SZABÁLYAIN

MAGYAR NARANCS
Szerző: BÖDÖK PÉTER
2023.09.09.


Vajon kiket akar helyzetbe hozni az új rendelet?


Szeptember 6-ától, szerdától hatályos a kormány rendelete „a földek vonatkozásában gyakorolható elővásárlási jognak a veszélyhelyzet ideje alatti különös szabályairól”. A közérthetőség okán pontosan idézzük: „Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) 20. § i) pontját csak szántó, legelő (gyep), illetve rét művelési ágban nyilvántartott földrészlet vagy kizárólag ilyen, illetve ilyen mellett kivett művelési ágú alrészletet tartalmazó földrészlet vonatkozásában lehet alkalmazni.”

Első olvasatra csak annyi tűnik fel, hogy idén már szeptember 5-éig 424 rendeletet alkotott a kormány (vagyis minimum napi egyet), míg tavaly ezt másfél hónappal később, október 28-án érték el. Ezen túlmenően a jogász közösségben is akadtak értelmezési nézetkülönbségek.

A földforgalmi törvény hivatkozott, július 1-jétől hatályos része arról szól, hogy elővásárlási jog nem áll fenn „az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra levő közigazgatási határú településen legalább három éve életvitelszerű lakáshasználat helyével vagy mezőgazdasági üzemközponttal rendelkező földműves vevő által jelen szerzést megelőzően bármikor, bármilyen jogcímen megszerzett – függetlenül ezen szerzés vagy szerzések tulajdonjogának jelen szerzéskor való fennálltától vagy már fenn nem állásától – föld összes területével együtt összesen 10 hektár területnagyságot meg nem haladó további föld megszerzése esetén”. Közérthetőbben: ezek szerint

"amíg az ukrajnai háború, illetve a Magyarországon emiatt kihirdetett háborús vészhelyzet tart, addig szántóra, legelőre és rétre nincs elővásárlási joga annak, aki az adott földterülettől 20 kilométerre levő településen lakik".

Tehát például budapesti lakosok vehetnek földeket a főváros közigazgatási határától 20 kilométerre. Ha nincs aranykalászos gazda bizonyítványuk, akkor 1 hektárig, ha van, akkor 10 hektárig. Kertet, szőlőt és gyümölcsöst azonban vehetnek az elővásárlási joggal jogosultak.

Nem világos, mi az a specifikus háborús helyzet, ami érinti a szántókat, legelőket, réteket, de a kertet, szőlőt, gyümölcsöst, nádast, erdőt azonban nem. És miért vonatkozik a rendelet a 10 hektárnál kisebb területekre. Mert így a formális logika alapján háborús vészhelyzet a magyar vidéken csak a 10 hektárnál kisebb szántókon, legelőkön és réteken van.


A rendelet már hatályos, a mezőgazdasági igazgatási szerv által még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Mindennek azért van jelentősége, mert az új jogszabály például lehetővé tenné a Narancs.hu által korábban megírt, minimum furcsa siófok-töreki földvásárlásaikról elhíresült Barna Györgynek (a siófoki Plázs üzemeltetője, szórakoztatóipari nagyválalkozó), Jászai Gellértnek (4iG-vezér) és Linczényi Aladinnak (4iG-alelnök), hogy Siófok 20 kilométeres körzetében, akár Veszprém megyében is földeket vásároljanak, mert Siófokon már van nekik...


NER-LUXUS: MEDDIG TART AZ EMBEREK INGERKÜSZÖBE?

ZAJSZŰRŐ / DW MAGYAR
Szerző: DW MAGYAR
2023.09.08.



„Örülök, hogy helyettem is nyaralnak, az adómból álltam a korlát egy részét" – a nyár egyik slágertémája volt a kommentelőknél Mészáros Lőrinc jachtozása. Pár éve még politikusok fényűzéséről szóltak a hírek, de az utóbbi időben inkább a NER-közeli pénzemberek kerülnek a címlapokra luxus nyaralásokkal, magángépekkel, sportkocsikkal. De meddig tart az emberek ingerküszöbe, és mikortól válhat ez kellemetlenné a politika számára? A korrupciós ügyek hatásáról Lakner Zoltán politológust kérdeztük, aki azt is elárulta, szerinte miért nincsenek oligarchák Magyarországon.

"NEM CSAK ÁTLAGDIÁKOK JÁRNAK ISKOLÁBA, AKIKRE KÜLÖN FIGYELMET KELL FORDÍTANI"

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Műsorvezető: PÁLINKÁS SZÜTS RÓBERT
2023.09.08.


Semmiképp sem oldja meg a pedagógushiányt a tankerületeknek a csoportbontások lehetőségét szűkítő utasítása, hiszen azok, akik kevésbé, vagy ellenkezőleg, éppenhogy kiugróan jól teljesítenek egy adott tantárgyból, korrepetációt, illetve tehetséggondozást igényelnek, azaz külön figyelmet– véli Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője.


Ahogy arról a Klubrádió is beszámolt, tankerületi utasításra nem lehetséges az iskolákban csoportbontás keretében 14 fő alatti csoportokat létrehozni, ami több intézményben megnehezíti, sőt akár el is lehetetlenítheti például az idegennyelv-oktatást vagy a felzárkóztatást. Ez tágabban azt jelenti – mint azt Rózsa Péter is megfogalmazta jegyzetében –, hogy az "érettségizők, speciális nyelvszakosok, felzárkóztató programra járók üljenek csak mind ugyanabban a tanteremben, s ha ez nem tetszik a tanárnak, hát oldja meg, 45 perc alatt kiscsoportokkal foglalkozva mindenkire jut majd idő".

"Az idei tanévkezdéssel kapcsolatos visszajelzések közt visszatérő téma ez" – mondta a Reggeli gyors pénteki adásában Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője. Hozzátette, hogy miközben az oktatás kritikus pedagógushiánnyal küzd, addig ezt a kormány minden elképzelhető eszközzel el akarja fedni. Miklós szerint a tankerületi utasítás ennek része.

Azzal, hogy más évfolyamokra járó, másfajta támogatást igénylő diákokkal kell csoportbontást létrehozni, a tanárok teendője lesz az is, hogy különböző szinteken álló tanulókat egyszerre lássanak el feladatokkal. Így akár többféleképpen is el kell magyarázni a tananyagot egy időben – véli a civil szervezet képviselője.

Olyan információkról is tud Miklós György, hogy bizonyos iskolákban az informatikaórát sem lehet bontásban megtartani, ami lényegében az egész modul célját, a számítástechnika alapjainak megismerését lehetetleníti el.

Kifejtette, hogy a tankerületi utasítás semmiképp sem tekinthető megoldásnak a pedagógushiányra, hiszen azon diákok, akik kevésbé, vagy ellenkezőleg, éppenhogy kiugróan jól teljesítenek egy adott tantárgyból, korrepetációt, illetve tehetséggondozást, azaz külön figyelmet igényelnek.

RITKÁN LÁTNI OLYAN GIGADUGÓT, MINT AMILYEN A VASÁRNAPI BALESET UTÁN ALAKULT KI AZ M3-ASON

TELEX
Szerző. ZÁCH DÁNIEL
2023.09.06.


Hét autó ütközött össze vasárnap délután öt óra előtt az M3-as autópálya Budapest felé vezető oldalán, a 71. kilométernél. Az egymást követő baleseteknek egy halálos áldozata és öt sérültje volt, és perceken belül olyan hosszú álló kocsisor alakult ki a környéken, amelyhez hasonlót ritkán látni Magyarországon. Hogy lássuk, miért volt kénytelen több száz jármű órákig várakozni egy tíz kilométeres kocsisorban, bemutatjuk a történtek mozzanatait, mert ezekből kiderül, hogyan lehetett volna megelőzni a sorozatos ütközéseket, milyen helyi körülmények nehezítették a helyszínelést, illetve miért csak éjfél előtt állt helyre a forgalom az autópályán.

A roncsok teljesen elfoglalták az úttestet


A helyszíni híradások szerint elsőként két autó ütközött egymásnak sávváltás közben, emiatt a mögöttük érkezők lassítottak, majd megálltak. Mint az RTL Híradó tudósításában elhangzott, egy érkező autó későn észlelte, hogy megállt a kocsisor, és hátulról belerohant egy zöld autóba. Annak vezetője, egy hetvenéves férfi kizuhant a kocsiból, és életét vesztette, felesége súlyos koponyasérülést szenvedett. Rajta kívül további négy sérültet szállítottak kórházba.

A balesetről elsők közt értesült az M3-as autópályát üzemeltető Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF), amely a Telex kérdéseire adott válaszában azt írta, hogy 16:52-kor jelezték először az Útinformnak a történteket, majd 17:00-kor szóltak ismét, hogy le fogják zárni az autópályát. 17:09-kor jelent meg a pályazárról szóló üzenet a legközelebbi, a 104. kilométernél található, változtatható jelzésképű táblán (VJT). Ennek a táblának korlátozott jelentősége lehetett a dugó megelőzésében, hiszen a baleset helyszínétől távol található. Van viszont kamera a közelben, így az útkezelő diszpécsere élő képen látott mindent, és ez a videófelvétel döntő lehet az ügy kivizsgálásakor is.

Bár az Útinform régies kifejezésnek tűnhet, szerepe nem csupán annyi, hogy segítségével bárki tájékozódhat a legfrissebb eseményekről az interneten. Innen veszik a közlekedési hírek egy részét a kereskedelmi rádiók, sőt, a műsorrész kezdetekor az erre alkalmas készülékek egy távoli rádiójel hatására felhangosodnak, ha nincs letiltva ez a funkció. Szintén az Útinformnál működő élő adatfolyam adja a navigációs szolgáltatók forgalmi adatszolgáltatásának egyik támpontját, a másikat pedig a felhasználók mobiltelefonjairól érkező adatok. Ezek miatt változik zöldről sárgára vagy pirosra az a térképrész, ahol lelassult vagy megállt a forgalom.

Ezzel kapcsolatban a Magyar Közút Zrt. azt nyilatkozta lapunknak, hogy az európai uniós előírásoknak, illetve magyar jogszabálynak megfelelően a cég üzemelteti a Nemzeti Adathozzáférési Pontot, amely a közútkezelők statikus és dinamikus adatait osztja meg a piaci szolgáltatókkal.

A NAPCORE projektben a közreműködő európai uniós tagállamok száznál is több szakértője dolgozik össze a közúti és közösségi közlekedéssel kapcsolatos adatok egységes, szabványosított formátumú gyűjtésén és kezelésén. Ezeket az információkat a tagországok nemzeti hozzáférési pontjain keresztül osztják majd meg a jövőben. A Magyar Közút szerint a közeljövőben az út menti berendezések, vagy akár a közútkezelői gépekre szerelt egységek is kommunikálnak majd ezekről az információkról az ilyen adatokat fogadni képes autókkal, de azért az már most is egyértelmű, hogy érdemes figyelni a navigációt az autópályák csúcsidőszakában.

Bár a forgalmi adatok legalább a navigációs rendszereken keresztül sokakhoz eljuthattak vasárnap délután az M3-ason is, az első baleseti jelzés és a VJT-jelzés megjelenése közt eltelt több mint tíz perc elég volt ahhoz, hogy jelentősen felduzzadjon a kocsisor az autópályán Gyöngyös és Atkár térségében. Percekkel az ütközések után már a 78. kilométerig álltak az autók Budapest irányában. Az autópálya balesetben érintett szakaszának teljes lezárása elkerülhetetlen volt,

a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő szerint a roncsok elfoglalták az úttestet, ezért az autósokat a műszaki sávon sem tudták volna átengedni...


MI VOLT HORTHY? S MI LÁZÁR?

HÁROMHARMAD / 24.HU
Műsorvezető: NAGY JÓZSEF
2023.09.08.


Horthy Miklós és Lázár János után Vona Gábor került sorra.

Egy mikroperformansz és orbáni felolvasóperc után Horthy Miklósról és Lázár Jánosról beszélgetett Bita Dániel, Nagy Gergely Miklós, valamint Nagy József. Aztán Vona Gábor került sorra az ő 2RK-jával és azzal a mészárlással, ami az EP-választásokon vár az ellenzéki pártokra.

MIRE KÉSZÜL BRÜSSZEL?

NÉPSZAVA
Szerző: HARGITAI MIKLÓS
2023.09.09.


Nemhogy évek, de immár választási ciklusok óta ül tétlenül az Európai Bizottság azokon a részletesen adatolt magyar panaszbeadványokon, amelyek a közmédia és az állami hirdetések útján finanszírozott Fidesz-barát sajtó törvénytelen, az EU versenyjogát súlyosan sértő működését írják le. Erre most csak azok kedvéért emlékeztetünk, akik már-már elhinnék, hogy „Brüsszel" a sajtó megrendszabályozásával kényszerítené térdre az illiberalizmust.

Merthogy megtehetné, ha akarná, és csak a meglévő uniós jogot kellene betartatnia hozzá (ráadásul azon a területen, ahol az Európai Bizottságnak valódi, kifejezetten kemény hatáskörei és szankciós lehetőségei vannak), de láthatóan nem akarja. Amit ehelyett akar, az csupán egy minimálprogram a médiában elkövetett hatalmi érdekű hazudozás korlátok közé szorításáról.

Az új szabály elsősorban a kormányok felől érkező nyomásgyakorlásnak szabna gátat – ami általában hasznos, a magyar helyzetre nézve viszont teljességgel irreleváns. Nálunk ugyanis szó sincs nyomásgyakorlásról: a Fidesz által az adónkból fizetett zsurnaliszták egymás sarkát taposva igyekeznek eleget tenni a megrendelői elvárásoknak, és hálás tekintettel várják a buksisimogatást meg a baksist. Ezen a Media Freedom Act nem fog változtatni – a fenti panaszok orvoslása változtathatna, de ahhoz valamiért hiányzik a politikai akarat.

Az újságírók elleni illegális kémprogram-használat betiltása látszólag minket is érint, de olyan körülmények között, amikor az összes hazai titkosszolgálatot egy központból vezérlik, ez sem segít rajtunk.

A cél mindazonáltal helyes, az meg, amit az illetékes EP-szakbizottságban a javaslat ellen szavazó három képviselő egyike, a magyar Bocskor Andrea mondott – hogy ti. a „migránssimogató-háborúpárti” mondandónak akar szabad utat adni az EU a beavatkozással -, még hazugságnak is ócska: tessék csak megnézni, mennyire van tele most a pártsajtó a háborús agresszor, mellesleg a különféle kalandor akcióival Európára a menekültek millióit zúdító Putyin-rezsim üzeneteivel.

A MAGYAR KORMÁNY ÚGY VISELKEDIK, MINT A BOURBONOK, AKIK SEMMIT SEM TANULTAK ÉS SEMMIT SEM FELEJTETTEK

G7.HU
Szerző: KARSAI GÁBOR
2023.09.08.


(A szerző a GKI vezérigazgató-helyettese. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)


Nem emlékszem, hogy az elmúlt bő évtizedben vezető kormánypárti politikus szerint lett volna bármi, amit jobban is csinálhattak volna a magyar gazdaságpolitikában. (Egymásra mutogatás, felelősség-áthárítás persze előfordult.) Ezért is volt meglepő Varga Mihály pénzügyminiszter augusztus végi kijelentése a Tranzit fesztiválon, hogy ha most eurónk lenne, jóval kevesebb kockázatot kellene vállalnia a magyar gazdaságnak. E felismerés következetes végiggondolása valójában az egész magyar gazdaságpolitika újragondolását igényelné. A jövőt illetően azonban a miniszter csak az euró bevezetéséhez szükséges kritériumok mihamarabbi teljesítése, nem pedig az euró bevezetése mellett foglalt állást. Ezt a megközelítést feltehetőleg a miniszterelnök eurószkeptikus álláspontja és a gazdasági egyensúly javításának (a maastrichti kritériumok teljesítéséhez való közeledésnek) kényszere miatti kettősség magyarázza. A pénzügyminiszteréhez hasonló az MNB álláspontja is. A rendezvényen a jegybank képviselője is a maastrichti kritériumok teljesítésének – vagyis az egyensúly javításának – fontosságát hangsúlyozta, jelezve ugyanakkor, hogy a csatlakozásra csak valamikor a harmincas években kerülhet majd sor. Ezzel szemben Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a hangsúlyt nem az egyensúlyra, hanem a reálfolyamatokra helyezte, kiemelve, hogy a kormány célja a beruházásalapú, exportorientált gazdaság megvédése, a fogyasztás serkentése. Az egyensúly és növekedés elsődlegességének ilyen, intézményenként eltérő megítélése immár hagyományosnak tekinthető a magyar gazdaságpolitikában.

Mint közismert, a miniszterelnök az idei évre a recesszió elkerülését és az év végére egyszámjegyű infláció elérést kérte minisztereitől és a jegybanktól. Az eddigi adatok szerint az utóbbi jó eséllyel elérhető – bár azok az újabb kormányzati remények, hogy ez már októberben is bekövetkezhet, meglehetősen optimistának tűnnek –, az előbbi viszont nagyon valószínűtlen. Nyilvánvalóan a közvélemény erre való ráhangolását szolgálja a miniszterelnök új, az állami rádióban meghirdetett szlogenje: „2023 az infláció letörésének éve volt, 2024 a gazdasági növekedés újraindításának éve lesz”. Tanulságos, hogy míg az inflációt a kormányzat alapvetően külső tényezőknek, például háborúnak és az EU szankcióinak tulajdonítja,

letörését már saját sikerének tekinti

melyhez a kötelező akciózás, az online árfigyelő rendszer alkalmazása vezetett. Az elmúlt hónapokban (sőt években) már számos elemzés mutatta ki, hogy az EU-ban évek óta az egyik legmagasabb, sőt 2022 vége óta már toronymagasan legmagasabb magyar áremelkedésben a keresletélénkítő, ráadásul azt rossz szerkezetben – a versenyképesség helyett sok esetben hatalmi, választási vagy presztízs-szempontok által vezérelt struktúrában – megvalósító pénzosztásnak fontos szerepe volt. Ebben az értelemben az ezt korrigáló, 2022 nyara óta összességében kifejezetten megszorító gazdaságpolitikának valóban fontos szerepe van az áremelkedési ütem leszorításában. Az infláció lassulásában nyilvánvalóan meghatározó szerepet játszott és játszik a vásárlóerő csökkenése, az első félévben mintegy 8 százalékos reálkereset- és 10 százalékos kiskereskedelmi forgalom-csökkenés, a közel 10 százalékos beruházásesés és a GDP 1,7 százalékos mérséklődése. Ebből viszont az is következik, hogy a növekedés kilátásba helyezett „újraindítása”, például a keresetek vagy az állami kiadások fedezetlen emelése esetén a dezinflációs folyamat megállhat. Mivel az államháztartási hiány július végén már elérte az egész évre előirányzott összeg 86,5 százalékát, ráadásul idén érdemi EU-transzfer beérkezésére aligha lehet számítani, jól mutatja egy esetleges mesterséges élénkítés fedezetlen voltát.

Azt gondolhatnánk, hogy a 2022-23. évi magyar gazdasági válság, a négy negyedéve tartó recesszió, a régiós versenytársakhoz viszonyított évek óta tartó leszakadás nemcsak az elkerülhetetlen tűzoltásra, az egyensúlyi szempontok átmeneti előtérbe helyezésére készteti döntéshozókat, hanem az egész gazdaságpolitika újragondolására is. Az ilyen mély változtatás azonban

valójában csak illúzió lehet

mindaddig, ameddig a magyar kormánypolitika középpontjában nem a fenntartható növekedés feltételeinek megteremtése, hanem a minden részlet ellenőrzésére és befolyásolására kiterjedő politikai hatalom kiterjesztése áll. Ebben a logikában az egyensúly megteremtésének eszköze nem lehet az egy centrumból vezényelt, parancsuralmi módszerekkel irányított magyar gazdaság működési módjának átalakítása. Ami felvetődhet, az csak a költségvetési bevételek növelése és a kiadások visszafogása, a támogatáscsökkentés vagy az adóemelés...

VONA GÁBOR PÁRTOT ALAPÍT, ORBÁN UNGÁR PÉTER NŐVÉRÉNÉL NYARALT

DAVE VILÁGA
Szerző: Dave
2023.09.08.



Vona Gábor pártot alapít, vagyis bejelentkezett az ellenzéki torta újabb szeletéért, Ungár Péter pedig továbbra is eszi a NER sütit. Miközben Orbán Viktor Ungár nővérénél nyaral Abbáziában.

A Partizán videója:

Az LMP-s Ungár Péter testvérének villájában nyaralt Orbán Viktor 

GÁBOR GYÖRGY: LÁZÁR JÁNOS, AVAGY A MINDENT ELBORÍTÓ SÖTÉTSÉG

SZABADSÁG KLUB
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.09.07.


L. Simon László is szólásra emelkedett, miután Lázár János „kivételes államfőnek”, „igaz magyar hazafinak” nevezte Horthy Miklóst. Szerinte figyelembe kell venni zsidó származású honfitársaink érzékenységét. Nos, zsidó származású honfitársaink érzékenysége mellett más érzékenységeket is említhetett volna, mondjuk, hogy világossá tegye, érdemes volna nem zsidó aspektusból is szemügyre venni a kormányzó tevékenységét.


Azt olvasom, hogy „Lázár János válaszolt a Horthy Miklós dicséretét nehezményező főrabbinak”.

A hír téves, Lázár János nem válaszolt a főrabbinak, legfeljebb úgy tett, csupán azt a látszatot keltette, de hisz ehhez ért ő igazán.

Lázár János ugyanis nem érvelt, nem mondott az ég adta világon semmit, ellenben kitett egy három évtizeddel ezelőtti Antall József-interjúban talált rövid és semmitmondó idézetet. Az eljárást a legsúlyosabb érvelési hibák egyikeként szokás emlegetni, tekintélyérvként (argumentum ad verecundiam), amely nem a vita tárgyára fókuszál, hanem a hivatkozott személy tekintélyére vagy pozíciójára. Amúgy Antall Józsefre ebben az összefüggésben még történészként sem érdemes hivatkozni, ugyanis a néhai miniszterelnök kizárólag orvostörténeti írásokat publikált, orvos-életrajzokat, ám nem volt kutatója a két világháború közötti magyar történelemnek.

Most pedig látom, hogy a kormányoldal jelentős gondolkodóinak sorából L. Simon László is szólásra emelkedett, aki – ez kétségtelenül meglepő – azt mondta, hogy amikor Lázár János Horthyt „kivételes államfőnek”, „igaz magyar hazafinak” nevezte, minden bizonnyal elragadta őt a hév. Ugyanis – így L. Simon – Horthy „vitathatatlan érdemének tartom, hogy rendkívül jól megválasztotta az ország vezetőit, politikai stabilitást hozott és az országot a teljes reménytelenségből vezette ki. A másik oldalon vitathatatlanul ott van, hogy nem tudta elkerülni a háborúba sodródást, nem tudta jól kezelni a németeket”, majd hozzátette még: óvatosan kell fogalmazni Horthyval kapcsolatosan, mert nem lehet, hogy csak a pozitívumokat lássuk és „nem vesszük tekintetbe azon zsidó származású honfitársaink érzékenységét.”

Azon zsidó származású honfitársaink érzékenységét valóban nem vehetjük már tekintetbe, akik Horthy országlása alatt pusztultak el, megszenvedve a zsidó törvények előidézte jogfosztás folyamatát, a Horthy-csendőrség által végrehajtott összegyűjtést és bevagonírozást, a Horthy-féle MÁV által példamutató fegyelmezettséggel és precizitással végrehajtott deportálást, vagy például nem vehetjük már tekintetbe a munkaszolgálatban agyonvert és meggyilkolt Szerb Antal vagy Radnóti Miklós érzékenységét sem.

De L. Simon a zsidó származású (értsd a Horthy-kor törvényei által azzá nyilvánított) honfitársaink érzékenysége mellett más érzékenységeket is említhetett volna, hogy világossá tegye, Horthy nem pusztán a folytonosan ágáló és a nemzet ügyébe belekotnyeleskedő „zsidó származású honfitársaink” miatt nem kapta meg az őt megillető méltó helyét a magyar történelemben, hanem ahhoz, hogy „kivételes államfőnek” és „igaz magyar hazafinak” nevezzük, érdemes volna nem zsidó aspektusból is szemügyre venni a tevékenységét.

Például az 1942-es újvidéki vérengzésként emlegetett, mintegy 3800, legfőként szerbek, zsidók, romák, ruszinok és oroszok ellen végrehajtott etnikai alapú tömeggyilkosságot, amely tehát más érzékenységeket is sérthetett, s amely valóságos és következetes felelősségre vonás helyett csupán látszatszerű és végrehajthatatlan ítéleteket vont maga után. Vagy Horthy kormányzósága alatt említsük meg a magyar történelem legnagyobb hadtörténeti katasztrófáját, a 250 ezer főt számláló, rosszul, gondatlanul és dilettáns módon felszerelt 2. magyar hadsereg Don-kanyarban bekövetkezett tragédiáját 1943 elején, amelynek során – mai becslések szerint – 128 ezer fő halt meg, rengetegen kerültek orosz hadifogságba, ahol ugyancsak a pusztulás várt legtöbbjükre, a hiányos felszerelés miatt az orosz télben menekülők százai szenvedtek fagyhalál, s mindössze 2-4 ezren élhették túl a katasztrófát.

De lépjünk tovább, hátha Lázár Jánosnak – legnagyobb meglepetésünkre – kedve kerekedne az olvasásra. Ugyanis Horthy megítéléséhez nem ártana ismerni a két világháború közötti páratlanul gazdag magyar szociográfiai irodalmat, amelynek szerzői nem kimondottan a liberalizmus uszályába sorolandók, kezdve Illyés Gyulától és Féja Gézától, Szabó Dezsőn és Veres Péteren át, Kovács Imréig és Szabó Zoltánig, stb. Valamennyien a kifosztott, megnyomorított, cseléd- és szolgasorba kényszerített, minden perspektíva nélküli vidéki magyar valóságot mutatták be, a Horthy-féle keresztény-úri világnak a tökéletes ellentétét.

És persze emlékezzünk meg a milliós magyar kivándorlásról is, amely az I. világháború után életbe lépett amerikai bevándorlás-korlátozási rendelettel a két világháború között kétségtelenül visszaesett, csakhogy épp a Horthy-korszakot jellemezte az a páratlan kivándorláshullám, amely a magyar géniusz távozását jelentette, zseniális természettudósok, feltalálók, orvosok, művészek, filmesek, világhírű előadóművészek kivándorlását az USA-ba, s amely folyamatot minden túlzás nélkül afféle szellemi Trianonnak lehet nevezni: az a szellemi-tudásbeli veszteség, amely ezzel, valamint a távozók után maradt, iskolákat és tanítványokat nélkülöző űrrel keletkezett, a magyar történelem sosem kiheverhető tragédiájává lett.

S mind a mai napig súlyosan érződik (és lesz érzékelhető még évtizedek múlva is) az a deficit, amely az úri-keresztény világ feudális jellegére támaszkodva, egy erős és öntudatos polgárság hiányában lehetetlenítette el a polgári habitus és mentalitás kialakulását.

Természetesen hosszan folytathatnám, de a magam részéről megelégednék azzal, ha a fent felsoroltakat Lázár János legalább egyszer az életében átgondolná, nagyképű, tudálékos és semmitmondó kijelentései helyett, amelyek semmi másról, csak rettentő felkészületlenségéről és ismerethiányról árulkodnak, no meg mindent felülíró és mindent alulmúló ideológiai szemellenzőjéről.

BÉKESI LÁSZLÓ: TELJESEN ALKALMATLAN A MAGYAR GAZDASÁG EGY OLIMPIÁRA

HÍRKLIKK / KLIKKTV
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2023.09.07.


Orbán Viktor többször hangoztatta, hogy tulajdonképpen készen állunk egy olimpia megrendezésére, hiszen részletekben már megrendeztük.

Ehhez használták ugródeszkaként az atlétikai VB-t is - erről beszélt Békesi László, közgazdász, egykori pénzügyminiszter, a KLIKK TV Mélyvíz című műsorában, akinek szívügye az atlétika, de mégsem ment ki a VB-re, több okból. A közgazdász szerint a magyar gazdaság jelenlegi helyzete, és jövőbeli kilátásai alapján sem alkalmas olyan presztízs beruházásokra. Egy budapesti olimpiára alkalmatlan a magyar költségvetés, volt aki megpróbálta, például Athén, a görög gazdaság azóta is annak a levét issza.

Aki elhiszi a kormánynak, hogy dübörög a gazdaság, annak elég csak bemenni a boltba, megnézni milyen drága minden, vagy mennyit csökkent a reálkereset és nyugdíj értéke, mekkorák a hitelkamatok.

EGY HETE ADTÁK ÁT A VILLANYÜZEMET...MIATTAM VERTÉK EL EGY TELJES MELLÉKVONAL ESTÉJÉT

KUHÁR BENCE VLOGJA
Szerző: KUHÁR BENCE
2023.09.04.



Kuhár Bence vonatos vlogja...


TÍZBŐL KILENC VASÚTFEJLESZTÉSI SZAKEMBER ELHAGYTA A SZAKMÁT LÁZÁR JÁNOS ÉRKEZÉSE ÓTA

G7.HU / PODCAST
Szerző: BUCSKY PÉTER
2023.09.09.



Kaotikus viszonyok alakultak ki a magyarországi közlekedés irányításában, amiót Lázár János miniszterként 2022. december 1-jétől átvette a terület vezetését. A szakemberek tömegesen hagyják el a területet, leállt a vasútfejlesztési projektek tervezése, az intézményrendszer leépült, a MÁV-vezetőknek a sajtóban üzenget a miniszter az egyre gyakoribbá váló műszaki problémák miatt.

Az 1-es vonal Biatorbágy-Tata szakaszán korlátozni kellett a sebességet – felmerült, hogy miért nincs forrás a javítására?

Ahol nincsen 32 milliárd, ott tegyék le a lantot – azt hiszem ezt mondta a közlekedési miniszter. Nekem erről csak az jutott eszembe, hogy két hónappal korábban az volt az indoklás tíz regionális vasútvonal bezárására, hogy (…) 700 millió forintot lehet megtakarítani.

– emelt ki egyet a sok nehezen érthető ellentmondás közül Vitézy Dávid korábbi BKK vezérigazgató, egykori közlekedési államtitkár.

Nem lesz pénz vasútra

A kormányzat nem egy átmeneti állapotnak éli meg, hogy az uniós források elapadtak, hiszen a vasútfejlesztési teljes intézményrendszert leépítette.

Az Építési és Közlekedési Minisztériumba olvadt be a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF), miközben a szakemberek többsége elhagyta a céget. Ugyanígy megszüntetésre került a Budapesti Fejlesztési Központ Zrt. (BFK), ahol az összes budapesti agglomerációs vasúti projektet előkészítették.

Miközben egész Európában a vasútfejlesztések egyre nőnek, a gazdasági növekedést és a klímaválságot is szeretnék ilyen projektekkel megoldani – ehhez pedig a magyar szakembereket is átveszik.

Magyarországon ezzel szemben a kormányzat a 35 éves koncessziós szerződés keretében a Mészáros Lőrinc-Szíjj László tulajdonában lévő tarsaságon keresztül a következő évtizedekben is ezermilliárdokat kíván autópályaépítésre költeni.

Vitézy Dávid szerint sikertörténet, hogy Magyarországon sikerült a gyorsforgalmi úthálózatot kiépíteni, de ennek továbbfejlesztése, különösen az M1-es és M7-es autópályák 2×3 sávosra bővítése már nem jó elképzelések – ennek alternatívája lehetne a vasút fejlesztése, különösen a tehergépjárművek sínekre terelése...

MÉG TÖBB PÉNZT SZEDNE BE AZ ÁLLAM A LAKOSSÁGTÓL - KIDERÜLT, HOGY REPTERET VENNE A KORMÁNY A MEGEMELT KIBOCSÁTÁSBÓL

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: LOVAS JUDIT
2023.09.06.


Hirtelen 700 milliárd forinttal több pénzre lett szüksége a kormánynak, a finanszírozási igény ugyanis 3409 milliárd forintról 4113 milliárd forintra nőtt – derült ki az Államadósság Kezelő Központ módosított finanszírozási tervéből. Ennek egy részét a lakosságtól szednék be, az ÁKK ugyanis jelentősen megemelte a lakossági állampapírokból a tervezett kibocsátási mennyiséget. Közben az is kiderült, hogy a megemelt devizakibocsátásból a Budapest Airport többségi részesedését venné meg a kormány.


Az eddig tervezettnél jóval több lakossági megtakarítást zsebelne be az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), ugyanis a hétfőn közétett módosított finanszírozási terv szerint 3409 milliárd forint helyett 4113 milliárd forintra nőtt a nettó finanszírozási igény. Vagyis hirtelen 700 milliárd forinttal több pénzre lenne szüksége a kormánynak 2023-ban.

A módosított finanszírozási terv szerint a lakossági értékesítés a vártnál kedvezőbben alakult, valamint a Diszkont Kincstárjegy (DKJ) iránti kereslet hatására kialakult többletlikviditás lehetővé tette a forint kötvényekre vonatkozó terv csökkentését, miközben a devizafinanszírozás megnőtt.

A 2023. évre tervezett kibocsátások bruttó mértéke így 10827 milliárd forintról 422 milliárd forinttal 11249 milliárd forintra emelkedett.

Fő változások a finanszírozási tervben- 4667 milliárd forintról 418 milliárd forinttal 5085 milliárd forintra nőtt a forint lakossági kibocsátási terv,

- 2897 milliárd forintról 230 milliárd forinttal 3127 milliárd forintra nőtt a devizafinanszírozási terv,

- az intézményi forintkötvények esetében pedig 2872 milliárd forintról 75 milliárd forinttal 2797 milliárd forintra csökkent az aukciós, míg 390 milliárd forintról 150 milliárd forinttal 240 milliárd forintra a csereaukciós kibocsátási terv.

ENYHÍTENI KELL A TANÁRHIÁNYT, MOST MÁR AKÁR ELSŐÉVES EGYETEMISTÁKAT IS FELVESZNEK ISKOLAI MUNKÁRA A TANKERÜLETI KÖZPONTOK

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2023.09.09.


Van olyan intézmény, ahol a fiatalabb egyetemista tanárjelöltekre egyszerűbb feladatokat bíznak – például napköziztetés vagy felügyelet –, de az is előfordul, hogy eseti helyettesítésekre, tanórák megtartására is beosztják őket.


Már nemcsak utolsó éves tanárszakos egyetemistákat, hanem bármilyen évfolyamon tanuló pedagógushallgatókat, akár elsőéveseket is felvesznek iskolai munkára a tankerületi központok, hogy így enyhítsék a tanárhiányt – értesült több forrásból is a Népszava. Van olyan intézmény, ahol a fiatalabb egyetemista tanárjelöltekre „egyszerűbb” feladatokat bíznak – például napköziztetés vagy felügyelet –, de az is előfordul, hogy eseti helyettesítésekre, tanórák megtartására is beosztják őket. Végzős tanárszakos hallgatók bevetésére már az előző tanévben is volt példa, a kormány törvényben is megerősítette, hogy szakképzettségük megszerzéséig, legfeljebb egyéves időszakra óraadóként lehessen alkalmazni őket, de ez az alacsonyabb évfolyamokra járókra nem érvényes.

Ugyanakkor átalakult a pedagógusképzés, az egyik változás, hogy az egyéves szakmai gyakorlatot kettébontották, ami azt jelenti, hogy az első félévet leszámítva minden félévben gyakorlaton vehetnek részt a hallgatók valamilyen iskolában, ez magába foglalja az óralátogatást és a tanítást is, de utóbbi csak 15 órát jelenthet. Az új pedagógus életpályatörvény (státusztörvény) bevezetésével pedig fellazultak a foglalkoztatási szabályok, több esetben már nem kell pedagógusdiploma ahhoz, hogy valaki iskolában tanítson. Ide tartozik például a testnevelésóra, honvédelmi ismeretek óra megtartása, szakgimnáziumokban a művészeti és a szakmai tantárgyak tanítása. Továbbá lehet tanítani természettudományos tantárgyakat úgy is, ha valakinek például csak biológia vagy kémia szakon szerzett diplomája van, de vállalja, hogy öt éven belül megszerzi a tanári szakképzettséget...

KGB-SEK A KARMELITÁBAN – ABLONCZY ÉS MAGYARI A „DIPLOMÁCIAI NAGYÜZEMRŐL”, OROSZ TANKÖNYVRŐL, TUCKER-INTERJÚRÓL

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Szerző: VÖRÖS SZABÖLCS
2023.09.07.


Keleti despoták sorakoztak a Karmelita erkélyén augusztus 20-án, hivatalban lévő nyugati vagy közép-európai partner pedig egy sem. Mi olvasható ki ebből? Mekkora siker az illiberális szövetségépítés, ha közben magyar diákok esnek el az Erasmustól? Mire véljük a magyar külügy hallgatását az ’56-ot fasiszta zendülésként emlegető orosz tankönyv ügyében, miközben Novák Katalin a nyugati mainstreambe simulva szónokol Kijevben? HetiVálasz podcastunkban ezek apropóján beszélget Magyarország nemzetközi mozgásteréről Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Részletek a műsorból:

Mi olvasható ki Orbán Viktor augusztus 20-i diplomáciai nagyüzemének vendéglistájából?

Ablonczy Bálint: „A szimbólum volt valójában érdekes, hogy mennyire próbáljuk felfújni azt a habot, ami valójában tényleg egy hab, mert nincs mögötte valódi tartalom. Ilyenkor mindig jön az az érvelés, hogy »de hát mindenki kereskedik a keleti országokkal, nincs itt semmi látnivaló, mi is ezt csináljuk!«. Az a gond ezzel, hogy mi valójában érdemben nem tudunk velük kereskedni, mert ez már nem úgy megy, mint a ’70-es években, amikor a nagy törzsfőnökök összejöttek, elszívták a békepipát, elvtársi csókot váltottak, és az állami impexek megoldották a hús- meg a textilexportot. Ma már piaci alapon megy javarészt. Taskentben cseh trolibuszok járnak, nem magyar gyártmányú trolibuszok, mert olyanok nincsenek. Van tehát kereskedés, de ideológiát, a hanyatló nyugat elleni türk szövetséget senki más nem tesz mellé, mert anélkül is lehet kereskedni. Az augusztus 20-i vendégek ráadásul dörzsölt, javarészt a KGB-ben szocializálódott családokból jönnek, Londonban tartják a pénzüket; nekik nem kell eljátszani a »testvérek vagyunk«-bábozást. Ezt valójában azért játsszuk el, mert nagyon mást nem tudunk nekik adni. Ezért volt nagyon tanulságos augusztus 20-a, hogy egy önképünk szerint ennyire fontos geopolitikai ütközőponton, fontos időpontban mennyire nem tudunk magunkhoz vonzani egyébként hagyományos térségbeli – hivatalban lévő – szövetségeseket.”

Augusztus 20-i tűzijáték és atlétikai vébé kell-e ahhoz, hogy a törökökkel gázszerződést kössünk?

Magyari Péter: „Nehéz megfejteni, más módon nem megy-e. El tudom képzelni, hogy megy más módon is. A vezetékekhez való hozzáférés az Európai Unióban árveréseken, aukciókon megy: aki többet ad, azé a kapacitás. De a bolgár–török határ nem EU. Arra nem érvényesek ezek az EU-s szabályok, és ott a törököknek – egyelőre úgy néz ki – sikerült a bolgár állammal olyan szerződést kötni, hogy a saját állami energiacégük gyakorlatilag verseny nélkül 13 évre előre ráült erre a határkapacitásra. Ilyen értelemben valóban lehet értelme kényeztetni a török elnököt, mert politikai vetülete is lehet annak a döntésnek, hogy ki által rendelt gázt engednek majd át a törökök ezen a határon.”

Miért nem mindegy Magyarország számára, ki például a szlovén miniszterelnök? Miért éri meg fogadni egyetlen szereplőre?

Ablonczy Bálint: „Lehetnek személyes viszonyok, de alapvetően az lenne a cél ideális magyar külpolitika esetén, hogy mindegy legyen, ki a szlovén miniszterelnök: a magyar cégeknek, a magyar kisebbségnek, a magyar infrastrukturális beruházásoknak így is, úgy is jó legyen. Nagyon sokszor viszont nem ez a helyzet, mert ráteszünk mindent az éppen aktuális illiberális szerelmünkre, és amikor az illiberális szerelmünkből egyébként nem kér a helyi választók többsége, akkor ott állunk és reménykedünk abban, hogy majd négy év múlva kérnek az illiberális szerelmünkből. Aztán vagy kérnek, vagy nem kérnek. Ez nem felelős külpolitika.”

Magyari Péter: „Az Európai Unión belül a Tanács a legfontosabb döntéshozó szervezet, ahol a tagállamok kormányai vannak. Hogyha vannak olyan kormányok, amelyeket az aktuális, praktikus politikai érdekeken túl efféle ideológiai választásokban ennyire elkötelezett módon sikerül megsérteni vagy gyanakvóvá tenni – kellemetlen partnerként feltűnni –, az nagyon megnehezíti az érdekérvényesítés lehetőségét. Ebből a szempontból például nem mindegy, hogy olyan szlovén kormány van-e éppen hatalmon, amelynek az a tapasztalata, hogy a választási kampányban az ő ellenfeleik Magyarországról sok pénzt kaptak.”...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

ÚGY ELBÁNTAK VELE A BANKI CSALÓK, HOGY AZÓTA IS ÖSSZEREZZEN, HA MEGCSÖRREN A TELEFON

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2023.09.09.


Sokan nem tudják, de az uniós és a hazai szabályok a pénzügyi csalások után is igyekeznek védeni a fogyasztót, de ha tudatosan utaltunk csalóknak, vagy kirívóan gondatlanok vagyunk a jelszavainkkal, akkor aligha térít majd a bank. Ám nem mindig ennyire egyértelmű a felelősség, érdemes utánajárni a lehetőségeinknek, a pénzügyi békéltetés, de akár a peres út is indokolt lehet.

Anna többdiplomás, kifejezetten képzett nagymama, akinek a családjában még banki munkatárs is van. Tökéletesen tisztában volt vele, hogy telefonos érdeklődésre nem szabad megadni az érzékeny ügyféladatait. Ennek ellenére számára rendkívül jelentős, többmilliós összegtől szabadították meg a csalók.

Az eset úgy történt, hogy felhívták telefonon látszólag a bankjától, hogy éppen gyanús mozgások látszanak a számláján, erősítse meg, hogy ő utalt-e éppen most 170 ezer forintot. Mondta, hogy nem, mire a magát ügyintézőnek kiadó csaló közölte, hogy akkor nagy baj van, csalók jutottak be a rendszerbe, és gyorsan fel is ajánlotta, hogy akkor az adatok megadása után biztonságos számlára tudja terelni a pénzt.

A szituációban az volt a döbbenetes, hogy Anna többször is határozottan elutasította az adatai megadását, de a 40 perces (!) telefonbeszélgetés során a csaló mégis olyan pszichológiai helyzetet tudott teremteni, olyan sikeresen vázolta fel a még nagyobb károkozás rémképét, hogy miközben Anna végig bizonytalan volt, végig gyanakodott, mégis annyira felerősödött a félelme, hogy végül csak megadta az érzékeny adatait.

Az összeg nagy volt, de – másokkal ellentétben, akiknek így elviszik az életük megtakarításait – anyagilag nem rokkant bele, családtagjai segíteni tudtak. Ugyanakkor egy ilyen távolról végrehajtott betörés tényleg sokkal súlyosabb károkat tud okozni, mintha a betörő feltúrja a lakást, és képeket, elektronikai cikkeket, esetleg készpénzt visz el. Ám az átverés érzelmi része fájóbb volt, a bizalom, az önbizalom és az önbecsülés elvesztése nehezebben volt feldolgozható, hosszú hónapokig tartott, hogy Anna már ne rezzenjen össze, amikor megszólalt a telefonja. A bank nem térített semmit, hiszen az ügyfél – az ismert figyelmeztetés ellenére – valóban önként adta meg az adatait...


A MINISZTERELNÖK IDÉN NEM NYARAL! VAGY CSAK TITOKBAN, DE AZ NERIÁBAN NEM SZÁMÍT NYARALÁSNAK – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.09.08.


 Ungár Péter testvérének a villájában nyaralt Orbán Viktor

“ilyen nehéz gazdasági helyzetben a nyaralás nem engedhető meg néhány kulcsminiszter számára, úgyhogy dolgozunk.”

Legalább megtudtuk, hova pozicionálja magát. Nem a kulcsba…

Ha valaki meg vízből kijövő Orbánt szeretne nézegetni, nem akadályozzuk meg benne:

Kövér László egy mondattal lenullázta Orbán évek óta hangoztatott nagy mondását Mészárosról és Tiborczról

Ezentúl nehezebb lesz a NER-elit gazdagodásáról szóló felvetéseket elütni azzal, hogy egy politikus nem tartozik magyarázattal a témában. De természetesen megugorják majd ezt az akadályt is. Majd hazudnak lesz valami jobb szövegük.

Nem stimmelnek Rétvári Bence számai a tanárhiányról

A számok – és a tények, no meg a valóság – nem a barátaik, de pont lesz*rják. Amúgy nagyjából 13-14-szer több tanár fordíthatott hátat a hivatásának a kérdéses tankerületben, mint ahogy ő említette.

„Kérdéséből süt a vallásellenesség” – válaszolta Rétvári számok helyett Vadainak

Az ellenzéki politikus meg merte kérdezni, hogy szán-e pénzt a kormány a tamási katolikus oktatási negyed építésére.

Az adófizetők 288 millió forintja után futnak Szijjártóék

A külügyminisztérium negyedmilliárd forintot meghaladó vissza nem térítendő támogatása az elmúlt évek egyik legnagyobb számlagyárában landolt. A nyertes cégnek szélsebesen átutalták a pénzt, noha az már a döntés pillanatában megsértette a pályázati feltételeket.

Na, most toporzékolj, Peti.


Majdnem ezermilliárdos adósságot görget maga előtt az állami segítséggel naggyá tett 4iG

Mindezt úgy kellene törleszteni, hogy további milliárdokat költ fejlesztésre, miközben a cég nem igazán termel nyereséget. De valami lehet benne, ha Rogán Antal emberei is megjelentek a környékén.

Túl azon, hogy teljes képtelenség, használatba vételi engedélye sincs „Attila király” zsadányi „fapalotájának”

Dudás Árpád zsadányi polgármester fantazmagóriájára, azaz jókora történeti hazugságra épül a lombkorona sétány projekt, amelyre mindezek ellenére sikerült az EU-tól és a magyar költségvetésből valamivel több mint 116 millió forintot lehívni.

Kevesen szavaztak nemmel az újságírók és a média szabadságát védő uniós jogszabályra az EP-ben, a fideszes Bocskor Andrea volt az egyik

„Sorosék újabb támadásával szemben meg kell védeni a magyar nyilvánosságot! Az uniós médiatörvény javaslata ismételten egy súlyos beavatkozási kísérlet a tagállamok szuverenitásába”

Az NMHH szerint semmi gond azzal, hogy a Hír TV angol futballszurkolókat mutatott ujjongó ukránok helyett

„Győzelmi mámorban úsznak az ukránok a Kercsi-szorosi híd felrobbantása után”

Tiborcz luxusklubja ismét megmutatja, milyen újság lett az Indexből

A NER-közeli lapnak sikerült úgy beszámolnia Tiborcz István privát klubjáról, hogy nem írták le Orbán vejének a nevét.

Jövőre még több pénzből utaztatja az MTVA dolgozóit a Mauri

Az MTVA idén a korábbinál több mint 20 százalékkal nagyobb összeget, 170 millió forintot különített el az állományába tartozók külföldi útjaira.

Csendben megszűnt a magyar-orosz baráti csoport a parlamentben

A magyar-ukrán baráti csoportot egy Ukrajnából kitiltott fideszes vezeti. De még az alakuló ülést sem hívta össze.

Letartóztatták a moszkvai légvédelem parancsnokát

Aztán esett ki az ablakon/kapott gombamérgezést.