2020. május 8., péntek

NEGYVEN ÉVE SZABADULTUNK MEG AZ EMBERISÉG EGYIK LEGNAGYOBB ELLENSÉGÉTŐL

INDEX
Szerző: VILÁGI MÁTÉ
2020.05.08.


V. Ramszesz, Ülő Bika, Mozart, George Washington, Abraham Lincoln, XV. Lajos, Sztálin, Kölcsey Ferenc, valamint kevésbé ismert emberek száz- és százmilliói. A fekete himlő nem válogatott, évezredeken át keserítette meg az emberiség életét, míg a tudomány és a szoros nemzetközi összefogás le nem törölte a Föld felszínéről.

Törékeny egy állat az ember. Minden egyes nap, amikor kikelünk az ágyból, halálos veszélyek seregei vesznek körül minket. Sokuk elkerülhetetlennek tűnik, és néha újak is megjelennek, de szerencsére olyan is van, amit sikerül legyőznünk. Ilyen volt a harc a fekete himlő és az azt okozó Variola minor és major vírusok elleni küzdelem is. Már V. Ramszesz egyiptomi fáraó 3 ezer éves maradványain is felfedezhetőek a betegséggel járó jellegzetes hegek, de míg az amerikai Járványügyi Központ szerint írásos forrásokban csak az i.sz. 4. században jelenik meg először, addig olyanok is akadnak, akik szerint már az időszámításunk előtti második évezredben is írtak róla Kínában és Indiában. Az eredete a homályba vész, előfordulhat, hogy egyiptomi kereskedők az időszámításunk előtti utolsó évezredben vitték be a vírust Indiába, ahonnan eljutott Kínába. A betegség mindkét terület orvosi feljegyzéseiben megjelenik. Ezekben a szövegekben már tökéletesen leírják a betegség tüneteit:

1. legalább 38,3 fokos láz, izomfájdalom, fejfájás, rossz közérzet, fáradékonyság, gyakran émelygés és hányás;
2. a 12-15. napra a testhőmérséklet visszaesik normálisra, a szájban, a nyelven, a szájpadláson és a torokban megjelennek az első kelések;
3. ezek a kelések gyorsan megduzzadnak és kidurrannak, így még több vírus kerül a nyálba;
4. a nyálkahártyán megjelenő keléseket 1-2 nappal később a test többi részén megjelenő foltok követik;
5. ez általában a homlokról indul, és onnan terjed szét, 24-36 órával később már nem jelenik meg több folt;
6. mindezt négy különböző lefolyási mód valamelyike követhette.

A négy lefolyási mód a hétköznapi (ez az esetek több mint 90 százalékában fordult elő), a módosult (enyhébb, a beoltott embereknél fordulhat elő), a rosszindulatú (a lázas és rosszullevős rész tovább tartott, akár a kelések megjelenése után is fennmaradt. Az összes eset 10 százaléka lehetett ilyen, ezeknek 75 százaléka gyerek volt. Szinte mindig halálos kimenetelű volt, de ha nem, a lelohadó kelések után nem maradtak hegek), valamint a vérző, ami az esetek 2 százalékánál fordult elő, és gyakran halálos volt.

A vírus dokumentációja nem egyértelmű, olyan elmélet is létezik, hogy valójában a 16. században jelent meg a vírus, amit ma Variolának hívunk, és a korábbi eseteket csak félrediagnosztizálták. A betegség a Bibliában sem jelenik meg egyértelműen, és az is kérdéses, hogy ha a 430-as athéni járvány mögött tényleg a fekete himlő állna, hogy lehet, hogy Hippokratész nem írt róla. Sok más járvánnyal is hasonló a helyzet egyébként...

KÖVETHETETLENNÉ AKARJÁK TENNI A JÁRVÁNYHELYZETET

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2020.04.08.


„A hatóságok számos adatot, információt egyszerűen titkolnak, ezért hiába igazolja az újonnan megfertőzöttek számának alakulása azt, amit a kormány mondott, a rengeteg nyitott kérdés miatt, nem lehet megítélni, valójában hogyan állunk a járvánnyal” – fejtette ki portálunknak Falus Ferenc. A korábbi országos tisztifőorvos szerint, számos „zűrös” kérdés van. Például nem tudni, hány fertőzöttet találtak meg, egyáltalán, kiket tesztelnek, hiszen nincs összefüggés a karanténba zártak számának mozgása és a tesztek számának változás között sem. Mintha szándékosan a homályban akarnák tartani az embereket. „Mindennek a célja csak az lehet, hogy nehezen lehessen követni a valós helyzet változását” ­.

„Úgy tűnik, elindult a megbetegedések és fertőződések számának csökkenése” – mondta Müller Cecília országos tisztifőorvos az operatív törzs csütörtöki tájékoztatóján. Szerinte ez bizakodásra ad okot. Az előzetes modellszámítások és járványügyi becslések beigazolódni látszanak.

Egyetért-e ezzel a helyzetképpel? – kérdeztük Falus Ferencet.

Az igaz, hogy a hivatalosan közölt számok a megbetegedések számának csökkenését mutatják, hiszen miközben az elmúlt hónap utolsó napjaiban átlagosan nyolcvan új beteget jelentettek be, addig ma, május 8-án már csak 28-at – mondta a szakértő, hozzátéve azonban: az más kérdés, hogy zűröseknek tűnnek ezek a közölt számok, információk.

Példaként említette erre a kérdést, hogy hány fertőzöttet találtak meg, illetve hányat nem. Az operatív törzs mai, pénteki tájékoztatóján például azt jelentették be, hogy 28 új, igazolt fertőzöttet találtak az országban, miközben azt is mondták, hogy tegnap 164 ember került kórházba. Ez minden eddigi napi számnál több. Emellett az is elhangzott, hogy a tegnapi 50 lélegeztetett betegből mára 74 lett. Ilyen mértékű, 50 százalékos emelkedésre nem volt példa azóta, hogy gyűjteni kezdték a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos magyarországi adatokat. Ez a két, elvileg friss adat szembenáll egymással. Még akkor is – tette hozzá –, hogy tudjuk: az, aki ma kerül lélegeztető gépre, az legalább két hete, akit pedig most vettek fel kórházba, az tíz napja fertőződött meg.

És akkor még nem említettük azt az alapvető kérdést, hogy arányosak-e egyáltalán ezek az eredmények a tesztek számának a változásával? Hiszen miközben jócskán megnőtt a tesztek száma, a fertőzötteké szépen araszol lefelé...

AZ INFLÁCIÓ ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG MOST NEM A VALÓSÁGOT MUTATJA

G7.HU
Szerző: KARSAI GÁBOR
2020.05.08.



„Egy szám – nem szám!” – hangzott az első, de máig emlékezetes instrukció életem első munkanapján akkori főnökömtől. Összehasonlíthatóság nélkül nincs sok értelme egyetlen adatnak, vagyis valamihez viszonyítani kell, egy korábbi vagy nemzetközi adathoz, valamilyen kapcsolódó tényezőhöz, netán a tervezett vagy előrejelzett számhoz, lehetőleg többféléhez is.

Például amerikai szempontból elrettentő az a naponta megjelenő hír, hogy az Egyesült Államokból jelentették messze a legtöbb koronavírus miatti halálesetet. A reális összehasonlításhoz – hiszen egy nagyon nagy népességű országról van szó – az abszolút számnál az egy lakosra jutó elhunytak száma, netán az esetszám gyorsulásának nemzetközi tendenciákkal való összevetése sokkal többet mondana. Valójában a lakosságszámhoz viszonyítva a spanyol és olasz adat mintegy két és félszer magasabb az amerikainál, a hírekben kevésbé szerepelő Belgiumé pedig több mint háromszoros. A magyar halálozási adat szerencsére nemcsak abszolút számban viszonylag alacsony, de a lakosság számához viszonyítva is egy nagyságrenddel kisebb az említett országokénál.

A nem kellően összehasonlítható számok használata gyakran csak a szakmai igénytelenség megnyilvánulása. De nem csak annak! A hatalmas, megfoghatatlan tartalmú, de pozitív üzenetet hordozó számok ugyanis általában erőt, cselekvőképességet mutatnak. Például az a még március közepén bejelentett kormányzati szándék, hogy az idei költségvetésben háromezer milliárd forintnyi áttervezés várható a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak leküzdésére, a maga megfoghatatlan módján leginkább csak annak demonstrálását szolgálta, hogy a kormány nagy figyelmet és erőt fordít a járvány okozta válságra. Szükség is volt erre, hiszen ekkor már számos járvány sújtotta országban nagyon jelentős többletforrást biztosító gazdasági csomagot jelentettek be. Az, hogy nálunk csak teljesen tisztázatlan végeredményű, de óriási összegű „áttervezést” jelentettek be, minden valószínűség szerint elkerülte az emberek többségének figyelmét. S a magyar csomag immár másfél hónappal az említett bejelentés után is igencsak vékonyka.

A járvány gazdasági hatásai az egyébként stabil, nemzetközi szokványoknak megfelelő statisztikai adatok tartalmát is átírják. Ez látható az infláció és a munkanélküliség esetében is.

Az inflációt – mint ismeretes – az úgynevezett inflációs kosár alapján számítják, ami a havonta végzett fogyasztói árösszeírási adatfelvétel során megfigyelt termékek és szolgáltatások, mintegy 140 árucsoport ezer reprezentánsát tartalmazza. A reprezentánsokat a kereslet, illetve a választék változásának megfelelően évente frissítik, a fogyasztói kosár átsúlyozása pedig az Eurostat előírásának megfelelően a két évvel korábbi fogyasztási szerkezetnek (idén tehát a 2018. évinek) felel meg. Bár az emberek inflációs érzete elsősorban a gyakran vásárolt termékektől függ – ezért a mért áremelkedést világszerte sokan kétségesnek tartják – ennél objektívebb megoldás ma nem ismert...

BANKMENTÉS? OKÉ, DE MÁRIS?

INDEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2020.05.08.


A bankszektort is meglepte, hogy május 7-én a Magyar Közlönyben megjelent egy állami bankfinanszírozási lehetőség. A piac szerint a koronavírussal összefüggésben bejelentett program valamelyik szereplőnél már tőkeproblémákat, vagy legalábbis tőkeakadályokat sejtet. Az állami program legfeljebb a magyar tulajdonban levő bankoknak érdekes, és leginkább akkor, ha a jelenlegi tőkehelyzetükben már nem tudnának tovább hitelezni.

Orbán Viktor miniszterelnök a pénzügyi közvetítőrendszer megerősítése érdekében, és határozottan a vírussal összefüggésben bankmentő programot hirdetett. A részletek a Magyar Közlöny 102. számában olvashatók.

A gazdasági témák iránt érdeklődő olvasók felkaphatják a fejüket, két hónapja indult a nagy leállás, és máris menteni kell a bankokat? A helyzet valójában nem tűnik olyan rossznak, a nagyobb részesedéssel bíró bankok tőkehelyzete kifejezetten stabilnak látszik. Mindenesetre érdemes átgondolni, hogy kinek és miért született meg ez a csomag, amely alighanem az MNB házatáján készült, úgy tudjuk, hogy döntően Nagy Márton alelnök szellemi terméke...

EGY NEM, ÖT TARTÓZKODÁS: A KORMÁNYPÁRTI POLGÁRMESTEREK SEM SZAVAZTÁK MEG A BAHART-VAGYON ELADÁSÁT

NÉPSZAVA
Szerző: VAS ANDRÁS
2020.05.08.


A javaslat – melyet a koronavírus-járvány okozta veszteségekkel, illetve portfóliótisztítással indokolt a Bahart – végül 78 százalékos többséggel ment át, ám beszédes, hogy a tartózkodó települések közül csak Szántód és Balatonlelle nem kormánypárti vezetésű, sőt, a nemmel voksolók között is akad Fidesz-KDNP-s.

Tíz település – Alsóörs, Balatonakali, Balatongyörök, Balatonkenese, Balatonmáriafürdő, Balatonszemes, Balatonudvari, Csopak, Siófok, Szigliget – nemmel szavazott, hat – Balatonboglár, Balatonföldvár, Balatonlelle, Fonyód, Keszthely, Szántód – tartózkodott – ahogyan Balatonfüred is, ám technikai okokból nem vették figyelembe a voksát –, míg négy – Badacsonytomaj, Balatonalmádi, Révfülöp, Tihany – nem szavazott a Balatoni Hajózási Zrt. szerdai online közgyűlésén a cég reorganizációs tervéről, derült ki a lapunk birtokába jutott adatokból. 

A tervezet a szerdai közgyűlés tíz napirendi pontja egyikeként került a részvényes településvezetők elé, ám miután az állam tavaly augusztusban 6,6 milliárd forintos tőkeemeléssel minősített többségbe – cirka 75 százalékos részesedés – került a Bahartban, így az önkormányzatok voksa valójában nem számított a döntésnél. Ahogyan a tóparti településeket tömörítő Balatoni Szövetség, a Nők a Balatonért Egyesület és a 22 szervezetet tömörítő Balatoni Civilek Szövetsége tiltakozása sem: a Miniszterelnöki Kabinetiroda, azaz Rogán Antal felügyelete alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség erőfölényét kihasználva egyedül döntött a tervezet elfogadásáról, s ez alapján eladják a hajózási társaság két, egyenként másfél hektáros, közvetlen vízparttal rendelkező kempingjét, szintén vízparti siófoki szállodáját, négy kikötőjét, három hajóját, illetve bérbe adja tizenegy, éves szinten közel egymilliárd forint bevételt hozó vitorláskikötőjét. Mindezt – ahogyan ezt lapunk már megírta – alig több mint nyolc hónappal azután, hogy Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója a Népszavának azt állította, az állam nem azért emelt tőkét, hogy aztán értékesítse a cég egyes vagyonelemeit...

CSAK KAPKODJUK A FEJÜNKET A KORMÁNY INTÉZKEDÉSEI LÁTTÁN

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2020.05.08.


A máskor oly határozott és következetes Orbán-adminisztráció a koronavírus-járvány kapcsán meglehetősen ellentmondásos intézkedésekkel jelzi, hogy válságos pillanatokban megremeg a döntéshozók keze. Az igazi baj mégis az, hogy nem a szakmai szempontok vezérlik a kormány intézkedéseit, hanem a politikai érdek dönti el, mi a jó nekünk, és mi nem. A következőkben csak néhány intézkedés színét és visszáját mutatjuk be, de a példákat sorolhatnánk még napestig.

Magyarországon három főbb településtípus van: a milliós nagyváros, a 100-150 ezer lakos körüli megyei jogú városok, valamint a néhány ezres kisvárosok és kistelepülések. Budapestet egyértelműen elvesztette az októberi önkormányzati választáson a Fidesz, a megyei jogú városok közül közel a fele került ellenzéki vezetés alá, az ezeknél kisebb településeken többnyire továbbra is a kormánypárt akarata érvényesül.

Ez a felosztás azt is jelzi, milyen a helyhatóságok kapcsolata a kormányzati szervekhez, illetve, miként használja ki a hatalom a járvány miatt kialakult rendkívüli helyzetet arra, hogy megbüntesse a rebellis településeket. Budapest esetében például folyamatosan azt sulykolja a kormánymédia, hogy az ellenzéki városvezetés hanyagsága miatt nagyobb a fertőzöttek aránya, mint vidéken. Hiába köztudott, hogy a zsúfolt nagyvárosokban minden járvány gyorsabban terjed (lásd London New York, Moszkva stb), mint a gyérebben lakott vidéken, a kormány igyekszik bűnbakot csinálni Karácsony Gergely főpolgármesterből és az ellenzéki kerületi polgármesterekből.

A korlátozó intézkedések vidéki lazításával is azt üzeni a kormány, hogy van egy rosszabbik Magyarország, és egy jobbik, és ez utóbbi lakói megérdemlik, hogy most már beülhessenek egy étterembe, vagy megihassanak egy kávét egy cukrászda teraszán. Budapest persze úgy van büntiben, hogy maga a városvezetés sem kívánja a lazításokat, ugyanis a járványügyi helyzet ezt nem is indokolja. Az más kérdés, hogy ezzel a mesterséges megosztással a vidékiekben azt az érzetet keltik, hogy a kórt a pestiek terjesztik, ezért jobban teszik, ha még akkor se hagyják el a fővárost, ha vidéken ingatlanuk vagy nyaralójuk van, esetleg szeretnék meglátogatni a rokonaikat...

EZÉRT LETTEK JÁRVÁNYGÓCOK: IDŐZÍTETT BOMBA A MAGYAR SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEKBEN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: NYITRAI IMRE
2020.05.08.


Nem egyedi, hanem rendszerszintű gond a Pesti úti idősotthon orvoshiánya – írja vendégszerzőnk, Nyitrai Imre szociológus-szociálpolitikus, aki négy Orbán-kormány alatt összesen hét évig volt szociális ügyekért felelős helyettes államtitkár, legutoljára 2018-ig. Elemzéséből kiderül: Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter levelet írt a kétszáz főnél nagyobb intézmények vezetőinek, hogy az otthonokba úgynevezett non-invazív lélegeztetőgépet helyezzenek. A helyzet abszurd: hirtelen mini intenzív osztályokat kellene csinálni az alapvető forrás- és felszereléshiánnyal küzdő szociális intézményekből. Egy volt állami vezető őszinte sorai következnek. (A cikk bővebb – szakmai megoldási javaslatokat és vitát kezdeményező változatát – itt olvashatják.)

Az országos veszélyhelyzet kihirdetését követően a szociális szolgáltatások szereplői óriási, rendkívül gyors és néha teljesen meglepő változtatásokra kényszerültek. A körülmények a káosz állapotát idézhették elő sok helyen. Közhely azonban, hogy a káosz magában hordozza a változtatás lehetőségét, megváltoztat(hat)ja a szemléletünket. Írásomban öt pontban szedem össze annak okait, miért sújtja a járvány ilyen mértékben a szociális intézményeket, és min kellene változtatni, hogy ez a jövőben máshogy legyen.

1. Eszköztelenség

Az egyik legrosszabb jellemzője ágazatunknak a tehetetlenség, amikor ott állunk egy segítői helyzetben, tudjuk, hogy mi lehetne a legjobb megoldás, a leghasznosabb segítség… És mégsincs hozzá például emberi erőforrásunk a gyermekpszichiátertől az autista specifikus szaktudással rendelkező gondozón át a szállítást végezni képes járművezetőig­, az akadálymentesítéstől a speciális berendezéseken át a kellékanyagokig.

Az „eszközök” állandósuló hiányának kialakulásához hosszú évtizedek kellettek: a szociális ágazatban adható fizetések miatt minőségi munkaerőt (és nem csupán a szakmai, hanem a könyvelés, tb-ügyintézés, főzés területén) találni, biztosítani nagyon-nagyon nehéz.


Ebben az alapvetően hiányvezérelt környezetben jelent meg a vírus. Eszköztelenül álltak a szociális intézmények, miközben a védőfelszerelések és egyéb kellékek hiányát hivatalosan fel sem szabad vetni.

Pedig a szabályozás adott, a rendelet szerint a megyei kormányhivatal „gondoskodik a fertőzés megelőzésének, terjedésének leküzdéséhez szükséges anyagokról, eszközökről”. Miért lett mégis káosz? Az állam több mint egy hónappal a vírus igazolt hazai megjelenése után, április közepétől elsősorban a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, mint állami intézményfenntartó kirendeltségein keresztül kezdte meg minimális felszerelés biztosítását. Az eszközök – szabályszerű használatot alapul véve – a védekezés szükségleteinek negyedére-ötödére sem voltak elegendőek.

Kezdetben a szükséges védő- és fertőtlenítő eszközöket (majd később az izoláció, beléptetés kialakítását) az intézmények a központi ellátás teljes hiánya mellett, összeomló kiskereskedelmi környezetben voltak kénytelenek megoldani. Megjelentek a „piócák”, az élősködő „kereskedők”, akik árfelhajtással, mesterséges készlethiánnyal és egyszerű megtévesztéssel tovább növelték a bizonytalanságot, a tehetetlenség érzetét.

A – főként nagyobb, bentlakásos – intézmények valódi „maratonfutást” folytattak lakóik és kollégáik védelmében. A beszerzésekhez minden kapcsolati tőkére – időnként maffiamódszerekre hajazó viszonyokra – volt szükség. (Nincs tudomásunk arról, hogy szociális szolgáltatók teljesen „fegyvertelenül” küldték volna ki kollégáinkat a vírus terjedése elleni harcba.).

2. Bűnbakképzés

Az egészségügyi ellátórendszer – a szociálisnál nagyobb mértékű – drasztikus lépésekre kényszerült (vagy kényszerítették, de ezt majd a jövő dönti el). Látva a közösen megélt életveszélyt, szinte mindenki (civilek, cégek, önkormányzatok) a védelmi rendszer fenntartásának és működőképességének szolgálatába állt. Volt, aki adományokkal, volt, aki a tudásával, volt, aki önkéntes munkájával nyújtott, nyújt támogatást. Az összefogás és a szolidaritás fantasztikus, szívet melengető eseteit, napjait láthattuk.

Tudható és látható volt azonban, hogy a gyorsan elrendelt látogatási tilalom nem lesz elégséges a járvány megfékezésére. A magas ápolási szükségletű ellátottak „ingáztak” az egészségügyi és a szociális intézmények között. Ez önmagában óriási fertőzéshordozási veszély – különösen addig, amíg kötelezővé nem tették a negatív koronavírus-teszteket a kórházból idősek otthonába kerülés/visszakerülés feltételeként. Az intézkedés előtt – egyesek szerint azóta is – százával kerültek ki kórházakból, kezelésekről olyan lakók, ellátottak, akik „behozták” a falak közé a vírust...

A HALHATATLAN EZRED

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Francis
2020.05.08.


Hetvenöt évvel ezelőtt ért véget a II. világháború (illetve… de majd erről később), amit Európa sok országában ezért május 8-án ünnepelnek. Az idei persze megint más lesz (illetve nem lesz), de azért Francis Franciaországból érkezett írása egy egészen érdekes részét dolgozza fel a megemlékezéseknek.

„Európa sok országában május 8-án ünneplik a második világháború végét. Az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió szövetséges hadereje előtti kapitulációt ugyan 1945. május 7-én írták alá, de az csak közép-európai idő szerint május 8-án 23.01-kor lépett életbe.

A moszkvai idő szerint – a kétórás időeltolódás miatt – ez a nap már május 9-e volt. A Szovjetunióban ezért hagyományosan mindig május 9-én ünnepelték a Győzelem Napját.

Az utódállamok közül sokan tartják még ezt az ünnepet, de például Ukrajna 2015-től már május 8-án – együtt Európával – emlékezik. A 2015. év fordulópont volt a Halhatatlan Ezred történetében is, mert a Vörös téren ebben az évben vonul fel Putyin a háborús hős édesapja fotójával a kezében.

A Halhatatlan Ezred nem Putyin találmánya. Az orosz Wikipédia szerint először 1965-ben a novoszibirszki 121. számú iskola tanulói vonultak fel a szüleik, nagyszüleik háborús fényképeivel.

Hasonló akciót jegyeztek fel 1981-ből, amikor egy kozák településen vonultak fel a gyászruhás anyák a hősi halált halt gyermekeik, rokonaik fényképével. Az ötlet szülőanyja egy rendezőnő, Júlia Szinyelnyikova volt. Nem sorolom tovább az előzményeket. A lényeg, hogy 2012. május 9-e lett a Halhatatlan Ezred civil mozgalom születésnapja...

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/19. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.05.08.



P U B L I C I S Z T I K A

Kovács Zoltán: Virtuózok

Egy hónapja járt az ATV stúdiójában Parragh László, ahol arra a kérdésre, miért nem azokban az ágazatokban avatkozik be a kormány, amelyekben már eddig is sokan vesztették el állásukat, az iparkamarai elnök ezt válaszolta: „Most erre mit mondjak? Annyi ember ment tönkre az elmúlt napokban, és most is megy tönkre, hogy ezzel nem tudunk mit kezdeni.” A kérdés persze nem az volt, hogy ő vagy a testület mit tud tenni, hanem arra irányult, neki mint Orbán egyik kengyelfutójának van-e tudomása arról, miért nem ott segít a kormány, ahol már április első hetében is sok volt a munkanélküli. Hogy a válságkezelés egyik szaktekintélye már az elején sem tudott semmit a válság kezeléséről, az akkoriban meghökkentő volt, de mára annyi ellentmondásos nyilatkozat, slendrián fogalmazású határozat, miniszteri levél született, hogy már senki sem emlékszik rájuk, egymást szorítják ki az emlékezetből.

Pedig Parragh mondata történetesen az utolsó szóig igaz: csakugyan nem tudnak mit kezdeni a válsággal. Még onnét is elbocsátották a munkavállalók jelentős részét, ahol legelőször segített a kormány, és hol van még a vége. Az idegenforgalomnak kampó – mutatott rá a kormányfő, és Palkovics miniszter még azon a héten bejelentette, hogy a turizmus támogatására 600 milliárd forint jut. ​A munkáltatók általános véleménye szerint a segélyezés rendszere ki sincs dolgozva, és hát ahol korrupció van, ott korrupció van: semmiféle közbizalom nincs arra vonatkozóan, hogy a válságprogram keretében oda jutnak a pénzek, ahova kellenének...

Váradi András: Vírusdosszié 3.

Gadó Gábor: Más lapokkal

Földvári Zsuzsa: A sikeres osztrák járványharc


Szigorúsággal, engedményekkel, látványos gesztusokkal, remek szervezéssel irányítja a koronavírussal szembeni ellenállást az osztrák kancellár. A legjobb európai egészségügyi rendszerrel megáldott Ausztriában Sebastian Kurznak sikerült országos összefogást teremtenie...

Dobozi István: Sanders, vírus, fekete választók

Váncsa István: Mint a tengeri uborkáé

Marosán György: Ez már az apokalipszis?


2020 küszöbén megszaporodtak az apokalipszisjóslatok. Ami leginkább meghökkentő, hogy Szent János intésére a végítéletszerű, mindent elpusztító katasztrófa eljöveteléről már a többnyire visszafogott tudósok is figyelmeztetnek. Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász – évindító cikkének címe: Apocalypse becomes the New Normal – így ír: „válságokkal teli korszak jön, és mindez a szemünk előtt történik”. Néhány hónapja sokan még túlzónak vélték volna a „világvége” életérzés terjedését, ám a koronavírus-járvány ma mintha azt üzenné: feltűnt az apokalipszis egyik lovasa. Jó volna megbizonyosodni: vajon az emberiséget fenyegető katasztrófa pusztán vélekedés, vagy tudományosan megalapozott tények utalnak erre...

Csillag István: Mi van a spájzban?

1947-ben senki sem mert volna röhögni, ha A tizedes meg a többiek című Keleti Márton-filmet már ekkor bemutatták volna, és elhangzik, hogy „az oroszok már a spájzban vannak”. A háború után Kelet-Európában katonaruhás (meg civil ruhás) oroszok húzódtak meg a spájzban, Nyugat-Európában a spájzokba amerikai pénzből, a Marshall-segélyből vásárolt élelmiszerek kerültek. Ez a különbség a mai napig, koronavírus idején megmaradt: katonaruha és katonai ellenőrzés hazánkban, Oroszországban; pénzsegélyek és élelemosztás a polgári Nyugaton...

Szűcs László: Koronavirtus

Karsai László: Kijárási tilalom 1944-ben

Mellár Tamás: Parlamenti színes 12.

Szűcs R. Gábor: Koper sziklák


Egészen a közelmúltig mélyen meg voltam győződve arról, hogy a magyar kormány döntéseit legalább a tengeri kikötő megválasztásakor azért mégiscsak a gazdaságosság vezérli. Ez a szempont ugyanis meghatározó, közvetlen hatással van az áru kezelésére, minőségére, árára, s bár mint mindenütt, itt is lehetnek politikai megfontolások, a gazdaságosság szempontja az elsődleges...

Avar János: Trump, a két macska


Széchenyi Ágnes: Nádasdy Ádám Aegon-díjas

Virtuális laudáció

V I S S Z H A N G

Huszár Ágnes: Diploma – nyelvtudás nélkül

Török József: Kyrie eleison!

Haskó László: A színház is világ!

Kováts Albert: Illés Árpád Bogláron

Simonovits András: Kiigazítás

Tarján András: Vírus után?


P Á R A T L A N

(nyerges): MÉSZÁROS-ÜGY, ANNO

-skó: CSAK IRODALOM


Cöfös Béla: FÖLÉNY

-hg-: TESZT

-átkai: GYÓGYÍTÁSOK

Huszár Ágnes: NEM JÁR KI!

Beck Tamás: A LÁTNOK

-iar-: FRAKK

jos: TAPINTHATÓ

-y –n: KETTŐS MÉRCE
(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/19. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.05.08.



F E U I L L E T O N

Gyenge Zoltán: Hegel és a járvány

I N T E R J Ú

Kácsor Zsolt: „Íróként szabadnak érzem magam”
Beszélgetés Csabai Lászlóval


K R I T I K A

Csuhai István: Muszáj

Simon Stranger: Fény és sötétség lexikona. Fordította Patat Ben­ce. Scolar Kiadó, Budapest, 2020, 398 oldal, 3999 Ft

A könyv címének megfelelően „sötétség” és „fény” kerül tehát szembe egymással, egyetlen, mérhetetlenül hosszúra nyúló történelmi pillanatban tragikusan, és a holokausztkönyvek elsőre magától értetődő rendjének szívszorító egyértelműségével: a sötétséget csakis a bűnösök, a fényt kizárólag az áldozatok képviselhetik itt, és akár az emberi moralitást, akár a történelmi igazságérzetet tekintve evidens, hogy mindez nem lehet másképpen. A lélektani részletezés, az események láncolatának különféle rekonstruáló magyarázatkísérletei mindkét oldal felől nézve csak elmélyítik ezt az evidenciát...

Smid Róbert: Ex libris

Kalapos Éva Veronika: F mint
Czakó Zsófia: Nagypénteken nem illik kertészkedni
Farkas Balázs: Lu purpu
Mucha Dorka: Puncs

ÉS-KVARTETT – Láng Zsolt Bolyai című regényéről

Károlyi Csaba Deczki Saroltával, Szolláth Dáviddal és Visy Beatrixszel beszélgetett 2020. április 30-án Skype-on. A felvételt meg lehet nézni majd az Írók Boltja YouTube-csatornáján, ha minden igaz, a jövő héttől. Legközelebb május végén Bereményi Géza Magyar Copperfield című önéletrajzi regényéről lesz szó...

Wagner István: A kellem festőnője

(Verrückt nach Angelika Kauffmann – Kunstpalast, Düsseldorf. A járványzárlat után újranyitva május 5-től május 24-ig.)

„Pittrice delle Grazie” – mondották Angelika Kauffmannról (1741–1807) talján rajongói, míg korabeli olasz biográfusa, Giovanni G. de Rossi egyenesen „női Raffaellónak” titulálta. J. G. Herder szerint „lehet, hogy Európa legműveltebb asszonya” volt a maga korában, J. W. von Goethe pedig így lelkendezett: „Hihetetlen és mint nő valóban hallatlan tehetsége van.” (...) Aki sikeres, annak sok irigye támad. Róla azt terjesztették el, hogy nem tud férfiakat festeni. De ennek cáfolata volt már pályafutása elején a népszerű ókorkutató, Johann Joachim Winckelmann szikár és markáns ülő mellképe 1764-ből, jobbjában lúdtollal, a portré nagyban hozzájárult korai el­is­mert­ségéhez. Másik eklatáns ellenpélda a Vénusz rábírja Helénát Párisz szerelmére (1790), amelyen az ókori férfi- és a női szerepek karakteresen kontrasztosak a semleges természeti környezetben. Más eset, amint Ganümédész Jupiter sasmadarát itatja (1793), mert itt a főisten lányos ifjú szerelmét androgyn külseje mellett az aktjából sugárzó homoerotika is rózsaszínbe burkolja...

Torma Tamás: Ha a tortán

(Az idei Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjának nyertes pályázata)

Az Építészeti Biennálé magyar pavilonjában tehát – a halasztás szerint – augusztus végén csupa kelet-európai, posztkommunista országokban dolgozó fiatal építészirodák állítják majd ki, mit gondoltak a felsorolt budapesti épületekről. Lesz geg és alapos áttervezés, komolyan vett funkcióváltás és látványos installáció: hogyan lehet komolyan (vagy félkomolyan) venni ma a hazai szocmodern építészet örökségtotemjeit, illetve aktuális módszerekkel beleépíteni a mába...

György Péter: A megvesztegethetetlen kívülálló

Donáth Péter


Huszonnyolc éves koráig Deutschnak hívták, 1966-tól Donáth Péternek. Felesége, Gáspár Zsuzsa 2005-ben, az Oral Historynak adott életútinterjújában idézte fel a névváltás okát: „Akkoriban egyszerűen nem lehetett elképzelni, hogy valaki Deutsch névvel festőként karriert csináljon Magyarországon.” Igaz, Donáthként sem csinált karriert, de nem is akart. A névválasztásban, mint Gáspár megjegyezte, szerepet játszott Donáth Ferenc iránti tiszteletük is. Mindez nem jelentette azt, hogy Donáth el- vagy megtagadta volna zsidó felmenőit, mindössze a gyakorlatban nem tulajdonított jelentőséget annak. Ugyanakkor mint Forgács Éva 1997 januárjában a Donáth temetésén elmondott beszédében, a festő nyers absztrakciójával, a fragmentumok sorozatával kapcsolatban megemlítette: „minden munkádban és gondolatodban lappangó katasztrófára az a képed vet némi szürkés fényt, amelyikbe beleragasztottad a mosolygós kisgyerekkori fényképedet, szép nagy sárga csillaggal a kabátodon”...

Stőhr Lóránt: Közös tréning

(Kis Anna: Csak családról ne. Magyar dokumentumfilm. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál/Indavideó)

Kis Anna rendező és a Campfilm bátor filmje betekintést nyújt a kilátástalanság újratermelődésének könyörtelen folyamatába a társadalom perifériáin, ám egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy a magányosan élő, elhanyagolt, lelkileg, fizikailag abuzált gyerekek hasonlóan labilis kortársaikon kívül mégis csak az iskola közösségére és a tanárok közvetlen jelenlétére, odafigyelésére és szeretetére támaszkodhatnak...

Csengery Kristóf: Amerika hangjai

(Julia Wolfe: Fire in my Mouth. Decca Gold)

Élesség és elmosódottság, realizmus és álomszerűség váltakozik és keveredik itt, és fontos szerepet játszanak a különleges, illusztratív effektusok is, például olyan hangszerelési ötletek, amelyekkel a zeneszerző a varrógépek zajának monotóniáját igyekszik érzékeltetni. Végül nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a Fire in my Mouth, amellett, hogy emléket állít az „Amerikát felépítő” menekülteknek (ez Jaap van Zweden megfogalmazása), erős feminista üzenetű mű, amely bátor, küzdő szellemű nők előtt tiszteleg...

Herczog Noémi: Két kritikus

Létay Vera azon kevés kritikus közé tartozott, akiket színházi kortársai máig szeretettel emlegetnek, holott nem csak pozitívat írt. MGP-t nem éppen. A könyvben e gyűlölet gazdag motívumhálóját látjuk (zárszóként egy frappáns zsidó viccel), és ő ebben saját szerepéről változó reflektáltsággal ír. De számomra félelmetesebb az a morális felsőbbrendűség, amellyel a kiváltságokat hozzá hasonlóan élvező értelmiség „számonkérőszéke” vonja őt felelősségre néhány kritikája miatt (ha hihetünk az önéletrajzíró csalafinta emlékezetének). Bizonyos előnyöket MGP is élvezett, de legalább nem tetszelgett ellenálló szerepben...

Fáy Miklós: Beethoven ütött gyermeke

(Beethoven: Triple concerto – Deutsche Grammophon, 2020)

A rondaság ösvénye. De tényleg. Mindkét vonós jelentősen visszafejlődött az évek során, Yo-Yo Ma hamiskás is lett, Anne-Sophie Mutter hegedűhangja pedig olyan éles, mintha sással metszené az ember fülét. Olyan furcsa kimondani (most a Barenboim-rajongók ne figyeljenek ide), hogy még mindig ő teljesít a legjobban, nem túl invenciózus, de korrekt a zongorázás, a zenekar meg végig van vezetve rutinosan mindenféle dinamikai és tempóbeli kalandokon, mintha Barenboim maga is azt mondaná: nem túl jelentős a mű, de azért Beethoven...

Fuchs Lívia: Megnyitóra várva

(Herceg a vasfüggöny mögött – a Bajor Gizi Múzeum később megnyíló kiállítása)

Az életmű kutatása, a számtalan értékes dokumentumot és relikviát tartalmazó hatalmas hagyaték feldolgozása azonban nem állt meg, így most már végre közönség elé kerülhet(ett volna) az a pazar anyag, amelyet az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Táncarchívuma őriz. A kiállítás képekben, filmfelvételeken és sokféle tárgyi emlékkel, a hozzá kapcsolódó katalógus pedig éves bontásban idézi fel a valaha legendás Róna Viktor pályáját, aki generációjának egyetlen nemzetközi sztár táncosa lett egy olyan korban, amikor még a művészeknek sem volt egyszerű átjutni a vasfüggönyön. De neki szerencséje volt, és persze roppant akaratereje, amivel számtalan akadályt legyőzött...

Siba Antal: Cukiságemberek

(Celebek karanténban)

De ez még hagyján, mert előbb-utóbb előkerül a celebgyerek. A celebek gyereke, aki már most is celeb, de hamarosan úgynevezett cukiságot művel. Cukiságfotót, cukiságrajzot vagy csak úgy cukiságot. Ezek többnyire nagyon kedves mozdulatok vagy mondatok, bemutatóik pont annyira cukik, mint azok, akik valahol a panelek fogságában élnek valahol a negyediken, de ők nyilván nem látszanak. A nyárelő tájékán a celebes karantén panorámás erkélyajtajában törvényszerűen bukkan föl a mama, nem fogják elhinni, ilyenkor már ún. falatnyi bikiniben. Arról beszél, amiről tegnap, tegnapelőtt, három napja ugyancsak falatnyi bikiniben egy másikuk, hogy pediglen karantén idején vigyázni kell a táplálkozással, mert könnyen jönnek a kilók. Ilyenkor lép a képbe a papa két súlyzóval a markában, és a mozgás elengedhetetlenségéről mond igaz és fontos dolgokat...


I R O D A L O M

Grecsó Krisztián: Örökrangadó

Az „örökrangadó” nem azért volt kopott, mert nem színesben néztük, hanem mert már elment mellettünk az idő, a bölcsészkarra jártam, az MTK–Fradi meg régen nem számított Meccsnek, nagybetűvel, apámnak még inkább, nekem csak a gyerekkorom gomolyfelhős nosztalgiája volt. Idővel apám figyelme is el-elkalandozott, egyre élénkebben beszélgettünk, a franciaágyon feküdtünk mindketten, koktél-krékert ropogtattunk, boldog voltam, csacsogtam az apámmal, mire ő egyszerre elkomolyodott, és azt kérdezte, tényleg írtam-e egy drámát. Hogy az milyen különleges dolog. Hallja, meg is jelent. Elolvashatja-e. Olyan voltam, mint valami frontterület: egyszerre lángolt fel bennem egy leginkább a szerelemre és a hálára hasonlító gömbölyű érzés, hogy törődik velem (még életében sem mert ennyire megnyílni); és merevedtem bele, jéghidegen, az elvesztett pillanatba. Én nem akartam különleges dolgokat, még a saját drámámat sem, csevegni szerettem volna, ahogy mindenki más, ahogy a boldog fradisták csinálják, péntek este a tévé előtt az apjukkal, és nekem még sosem jutott ilyesmiből. Nem akartam a hippi apa drámaíró fia lenni...

Kürti László: Ötös szoba

Apák... így vagy úgy – Tematikus próza-összeállítás
Emlékszilánkok, monológok, vádak és örömek, hűtlenség és halál: apák a kereszthuzatban.

Belépek a szobába, és tényleg ő az. A szégyenem épp olyan felismerhetetlen előttük, mint a hely, ahol fekszenek, bár a hátamat bámuló nővér előtt minden világos... Mindkét beteg pelenkában és pizsamafelsőben, kitakarózva fekszik. Néznek rám, mint kétévesek a délutáni pihenő után. Katéterek, infúziók és túlfűtött betegszoba. Hol vagyunk már attól, hogy kitagadjon vagy visszafogadjon, számon kérjen, ha leállítom apámat, mikor mértéktelenül inná túl magát a karácsonyi vacsorák után? Tisztelet és lojalitás, akár egy egészségügyi légpumpa, oda-vissza éltető erejű működés. Létezik fenntarthatatlan méltóság, mikor beragad a membrán, túlhabzik a tisztelet. Apám az elmúlt hat évben megtanult valamit a mértékről, egyensúlyról, hibátlan vendég és hibátlan házigazda, hibátlan a szívügyekben és mára pulzuspontos beteglátogató...

Kozár Alexandra: Árulásod

Apák... így vagy úgy – Tematikus próza-összeállítás
Emlékszilánkok, monológok, vádak és örömek, hűtlenség és halál: apák a kereszthuzatban
.

S eltelt egy idő, mire rájöttem, miért kellett ezt megtagadnod, miért kellett a testvéred előtt alávaló csábítóként feltüntetned, hogy hiszen te nem engem utálsz, hanem azt, aki a testvéredet jól teherbe ejtette, majd magára hagyta, a rossz és elégtelen apát, akire sem érzelmileg, sem anyagilag, sem sehogy nem lehet számítani, azt persze tőle akkor nem kérdezte senki, hogy két hónapos ismeretség után szeretne-e apa lenni, bármennyire lerohadtszemetezi is az ilyen férfit a társadalom, de vajon nem a nőt kéne-e lerohadtszemetezni, aki gyereket csináltat magának egy futó kapcsolatból a férfi megkérdezése és beleegyezése nélkül, de nem, te rám nyomtad a frusztrációt, amiért a család mint szent intézmény, na meg a magánélet nemcsak neked, de a testvérednek se jött össze, ezért aztán másítsuk meg a múltat, tépjük ki a szívünkből, de vajon ez neked jó-e, kitépni azt a múltat, ami erőt adhatna a teljesen elfajzott, reményvesztett jelenben?

Légrádi Gergely: Magasan szállni

Apák... így vagy úgy – Tematikus próza-összeállítás
Emlékszilánkok, monológok, vádak és örömek, hűtlenség és halál: apák a kereszthuzatban.


Nézed, apa? Miért, mi jön? Az utolsó sorozat utolsó dobója. És, hogy áll? Te nem követed a versenyt, apa? De, de, csak egy kicsit elbambultam. Szóval? Szerintem nagyot fog dobni, mert már megnyerte a versenyt, és egyedül neki van egy kísérlete. Nincs tétje, úgyhogy hajíthat egy akkorát, amekkorát bír. Az jó, akkor hajrá! Tényleg, apa, te már dobtál valaha kalapácsot? Hát persze. Tényleg? Mikor? Mesélsz róla? Az úgy volt, hogy…maga is csodálkozott, hogy a dobókörben áll. A közönség ütemes tapsolásba kezdett, így biztatva az utolsó dobás előtt. A versenybírókra nézett, akik várták, hogy megkezdje a mozdulatsort. A többi versenyző kíváncsisággal figyelte. Már kialakult a dobogó, nem volt miért izgulni. A stadion kivetítőjére tévedt a tekintete, ahol éppen őt mutatták, kezében a kalapáccsal. Kihúzta magát. Mondjuk, nem nézek ki rosszul, bár elég sután fogom ezt a nagy vasgolyót a kezemben. Meg aztán nehéz is. Azzal letette...

Nógrádi Gábor: Happy birthday!

Apák... így vagy úgy – Tematikus próza-összeállítás
Emlékszilánkok, monológok, vádak és örömek, hűtlenség és halál: apák a kereszthuzatban.


Cigányos képű, szép férfi volt az apám. Ezt, sajnos, csak a fiaim örökölték tőle.

– Még a mázkirra se mentél el, hogy imádkozz értem.

– Figyelj ide, apa! – fogtam meg mindig meleg kezét. – Most már ki kellene békülnünk. Itt az ideje. Áldjál meg, kérlek, és mentsél fel a bűneim alól. Olyan nehéz álmaim vannak.

A fejemre tette a kezét.

– Jövarechechá Adonáj vejismörechá... Az Örökkévaló áldjon meg és őrizzen meg téged, hogy mindig azt csinálhasd, amit akarsz.

Gyanakodva néztem rá.

– Ez az áldás szövege? – kérdeztem, de nem válaszolt, mert meglátta a dédunokáit...

G. István László: Orángután

G. István László: Glaukóma

Markó Béla: A haza milyen?

Markó Béla: Tűzhányó

Markó Béla: Tündérkert

Markó Béla: Romantika

EZ SEGÍTHETNE A BAJBAN, HA ELŐBB GONDOLTUNK VOLNA RÁ - IDEJE LENNE AZ IDŐKORLÁTOK FELOLDÁSÁNAK AZ EGÉSZSÉGPÉNZTÁRAKNÁL

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.05.08.


A koronavírus-járvány miatt most munkanélkülivé válóknak nagy segítséget jelenthetne az egészségpénztári megtakarítás. Csakhogy átlagosan mindössze 40 ezer forint áll rendelkezésre az önsegélyezésre, pedig az itt félretett pénz szinte mindenre felhasználható, és adójóváírás is jár utána. Ugyanakkor maga az állam görget adminisztratív akadályt a felhasználás elé, amit itt lenne az ideje feloldani.

Egyelőre nem jeleskedett a magyar kormány a koronavírus-járvány miatt hozott intézkedések következtében munkanélkülivé válók megsegítésében. Maradt a mindössze 3 hónapnyi álláskeresési járadék (leánykori nevén munkanélküli segély), aminek maximális összege a korábbi bruttó fizetés (a munkaerőpiaci járulékalap) 60 százaléka, de legfeljebb a minimálbér, ami 2020-ban bruttó 161 ezer forint. Ez nettó 134435 forintot jelent.

Segíts magadon!

Az állam jól láthatóan magára hagyta az embereket, pedig - mint korábban megírtuk - mindössze a lakosság valamivel több mint harmadának van vészhelyzetre félretett pénze. Ugyanakkor sokan nem gondolnak arra, hogy az önsegélyező szolgáltatásokat is nyújtó egészségpénztárakba befizetett megtakarítás számos egyéb célrais felhasználható, így például munkanélkülivé válás esetén is segíthet. Azaz inkább csak segíthetne, mert átlagosan meglehetősen csekély összeg van erre a számlákon.

Az egészségpénztárak egy 2016-ben életbe lépett törvénymódosításnak köszönhetőn nyújthatnak önsegélyező pénztári szolgáltatásokat. Az önsegélyezés keretében több, a mindennapi életet megkönnyítő szolgáltatás tartozik bele. A cafeteria átalakítása után például a pénztári önsegélyezés maradt az egyetlen olyan munkáltató által támogatható lehetőség, ahonnan kedvezményesen lehet fennálló lakáshitelt törleszteni. Az iskoláztatási támogatás vagy épp a munkanélküliség esetén felvehető támogatás is ide tartozik, de még számos más tétel is fedezhető...

A HATALOM CSÁBÍTÁSÁBAN – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: MAGYAR HANG
2020.05.07.


A TARTALOMBÓL:

Kevesebb pénzt kaphatunk – Darvas Zsolt közgazdász szerint európai kockázatközösség nélkül nagyobb az esély az olasz államcsődre. Interjú

A hatalom csábításában – A történelmet úgy is lehet értelmezni, hogy miként csábítja el az embereket újra és újra a hatalom. Én persze mindig is erről írtam, és még sokáig fogok erről írni, kereslettől és kínálattól függetlenül – mondja Dragomán György. interjú

Tagadástól a beismerés felé – Már a kormány sem állítja, hogy nincs probléma a betegek hazaküldésével, de nem szolgáltat adatokat

A nagyok kivárnak, a Wizz Air előre menekül – Indul a kárminimalizálás?

Kettészakadt az ország: csak vidéken enyhült a szigor –A „portyázók” által beszerzett tesztek egy része használhatatlan; a munkanélkülieknek közmunkát ajánlanak

Elhúzza vírus a nótánkat – A fesztiválszezon szinte teljes kieséséről iparági szereplőket és az NKA Hangfoglaló Programjának illetékesét is kérdeztük. Veszélyeztetett szakmák járvány idején (3.)

Önbetörés és közpénzmilliárdok – Folytatódik a Csíki Sör zavaros története

Apokalipszis után – Lassan kel újra életre a vidék – Egyre többen merészkednek ki a szabadba, de még nincsenek tömegek a cukrászdák teraszain

Valakik katonásdit játszanak Mészáros Lőrinc magántavánál – Ha sokszor azt érzi az átlagpolgár, hogy bármerre is néz, mindenhol a Mészáros-birodalom vagyonelemeit látja, hatványozottan így van ez a bicskei járásban

„Sűrűn kell ölteni, hogy szép legyen” – Tardon tíz éve reneszánszát éli a matyó hímzés, de a járvány majdnem keresztülhúzta a számításaikat. Riport

Nehezebb helyzetben a szolnoki ellenzék – Dörzsölheti tenyerét a Fidesz

Megerősítette az autoriter vezetőket a koronavírus – Egyik illiberális nagyágyú sem mutatkozott most szerénynek

Újabb keresztet vett magára Zelenszkij – Az ukrán elnök nem tanult elődje hibájából, és Miheil Szaakasvili újbóli előtérbe helyezésével kiszabadította a szellemet a palackból

Parádé helyett karanténban Moszkva – A globális kihívások helyett ezekben a napokban a Kreml is a járvány fékezésére koncentrál

Ki súghat a világnak Kim Dzsongunról? Vajon kikerülhetne-e bármiféle hír a hermetikusan elzárt országból Kim Dzsongun egészségi állapotáról vagy akár a politikai rendszer belső repedéseiről?

Egy kicsit te, egy kicsit én – Másfél év után cserélnek, váltogatják egymást a miniszterelnöki székben a koalíciós partnerek Izraelben

A lámpás hölgy – Kétszáz éve született Florence Nightingale, a modern nővérképzés és a betegellátás reformjának elindítója

Virtuális ölelés – A koronavírus-járvány az idősek számára jelenti a legnagyobb lelki és testi megterhelést. Szakembereket kérdeztünk a karantén hatásairól, és arról, hogy mit tehetünk azért, hogy csökkentsük az elszigetelődés veszélyeit

„Rendszerváltást hozhat a járvány” – Mit bír a magyar zeneipar, és tényleg 50 százalékos is lehet a lemorzsolódás? Az Ivan & The Parazol frontemberével, Vitáris Ivánnal beszélgettünk arról, milyen konkrét lépések kellenének, hogy a szektor minél kisebb veszteséggel élje túl a jelenlegi válságot. Interjú

„A nagypapa nem volt náci” – Egy társadalom szembenézése saját bűneivel, mulasztásaival, illetve az, hogy ez akár valamilyen komoly változást is eredményezzen, hosszú és fáradságos folyamat. Hol tartunk benne?

Rágcsáló segíti az epilepsziakutatást – A csupasz földikutya első pillantásra nem túl tetszetős. Másodikra sem. Viszont különös szokásaival és a szén-dioxidhoz fűződő sajátos viszonyával segíthet

Egy apolitikus államfő felelőssége – Ungváry Krisztián Horthy Miklós – a kormányzó és felelőssége 1920–1944. című könyve most jelent meg. A történész kötete tőle megszokott módon bővelkedik érdekes felvetésekben és sarkos megfogalmazásokban, amelyek egy része árnyalásra szorul

Ahogy a vonal életre kel – 70 éves lenne Hegyi Füstös László, aki már húszas éveiben mindent tudott a grafikáról

Csak liszt és víz – A járványhelyzet egyik nagy „nyertese” a kovász

Cselédnek állt, hogy túlélje a nácik uralmát – Keleti Ágnes öt évig szolgált ki másokat, szenet hordott, bútort pakolt, majd öt aranyéremmel ünnepelte meg a borzalmak túlélését

Publicisztika:

Puzsér Róbert: Hódolat Svédországnak
Gulyás Balázs: Mit hazudott ma Orbán Viktor?
Torkos Matild: Emlékülés a parlamentben
Szerető Szabolcs: Kövér László intő szava
Schiffer András: A válságkezelés harmadik útja
Pápay György: Megvalósult posztkommunizmus
Lukácsi Katalin: Nem Orbán Viktor ügyes, mi, polgárok vagyunk gyengék
Csikós Attila: A kukkolás öröme karantén alatt
Híd Jenő rajzol: Otthon, édes otthon
Pethő Tibor: Az unsereiner fasírt
Gazda Albert: Durák
Dévényi István: Orbán Viktornak ismét igaza van (volt, lesz)
Marabu: Stáb

Tárca:

Szálinger Balázs: Alduna (részlet)
Vass Norbert: Felhőzongora

Kritika:

– És aztán apránként felemelkedsz a földről – Paul Auster: Mr. Vertigo
– Fekete és vörös – Zsolt Péter: Egy életmentő történet
– Tanulmányozzuk a Bibliát! – A Biblia nagykönyve
– Regény, vagy feminista tételmondat? – Margaret Atwood: Az ehető nő
– Hogy nem szégyelled magad – Békeidő. Rendezte: Hajdu Szabolcs

A ROGÁN-SZÁL ÉS AZ MSZP KORÁBBI KEDVENC ŐRZŐ-VÉDŐ CÉGE IS FELBUKKAN EBBEN A KUSZA INGATLANÜGYBEN

24.HU
Szerző: NAGY GERGELY MIKLÓS
2020.05.08. 


Háborús állapotokat idéző, olcsón elprivatizált ház, elérhetetlen cégek, fideszes szavazatok, megnémult önkormányzat, egy Rogán-bizalmas és a híres biztonsági cég. A Belvárosban újra pörög az ingatlaneladás.

Lerobbant földszintes ház a Belváros kellős közepén. Bedeszkázott ajtók, betört ablak, összefirkált fal, enyészet és mocsok. „Nemrég hajléktalanok is beköltöztek ide” – mondta még a járvány előtti időben ottjártunkkor egy közelben lakó a Vitkovics utca 6. előtt. A telek másik oldala a Gerlóczy utca 3. Egy helyrajzi szám, de két épület és két utca. Mégis egy sors. A rohadás, az egyre nyomasztóbb külső közös. És az is, hogy a lepukkantság mindkét esetben zsíros üzletet is jelenthet.

Akik naponta elsétálnak előtte, aligha tudják, hogy a Gerlóczy és a Vitkovics Mihály utca által határolt telek lenyomata a helyi ingatlanmutyikban bevetett módszereknek. Épp ezért nem véletlenül néz ki úgy, ahogy kinéz.

160 ezer forintos négyzetméter áron ma talán csak szőnyeget lehet venni a városnak ezen a részén, ingatlant nem.

A történet akkor lett kerek, amikor az évek óta húzódó ingatlanprivatizáció végére pontot tett a belvárosi képviselő-testület fideszes többsége: január 23-án megszavazta azt a két előterjesztést, amivel három ingatlan kedvezményes eladását hagyta jóvá. Noha sem az összesen 114 négyzetméter, sem az értük kifizetett 25,5 millió forint nem az a nagyságrend, amire ma bárki is felkapná a fejét a Belvárosban, a történetben összefutó szálak mégis a kerület talán legkülönlegesebb ingatlanos sztoriját adják ki.
1. Van benne ugyanis a belvárosi privatizáció során „szokásos” 30 százalékos kedvezmény, amit olyan cégek kapnak, amelyek ígéretükkel ellentétben látványosan nem csinálnak a helyszínen semmit, sőt maguk is elérhetetlenek.
2. Az épület hosszú évek óta folyamatosan rohad, miután a megemelt bérleti díj miatt a korábban ott működő vállalkozás kiköltözött. A Gerlóczy utcában működött anno T. Nagy Tamás sajtboltja, a vállalkozó a Magyar Narancsnak tavaly elmondta: az önkormányzat egyszer csak a korábbi díj többszörösét kérte, annyit, hogy amellett már nem tudta volna kigazdálkodni a bolt fenntartását, ezért távozott. A túloldalon található papírbolt szintén emiatt költözött el.
3. Miután elmentek a vállalkozások, senki nem nyitott új boltot, a lassú rohadás eredményeként az új tulajdonosok a környék áraihoz képest bagóért szereztek meg egy értékes telket, ahova egy sokszintes házat is fel lehet húzni hamarosan.
4. A szálak Rogán Antal volt polgármester, kabinetminiszter bizalmi köréhez vezetnek,
de az ország egyik legkomolyabb őrző-védő szolgálata is feltűnik, egy olyan cégcsoport, amelyet 2010 előtt a jobboldali sajtóban MSZP-közeliként emlegettek.
5. Nemcsak az érintett szereplők, de a Belváros vezetői is feltűnően hallgatnak az ügyben. 

6.Pedig nem ártana megmagyarázniuk, miért privatizálta el a kerület szép lassan az ingatlant, amely nyílt sebbé vált a történelmi Belváros testén...

HA SZEGÉNY HELYEN LAKSZ, HAT ÉVVEL KORÁBBAN HALSZ MEG

INDEX
Szerző: MOLNÁR CSABA
2020.05.08.


Aki az ország legszegényebb településein él, 5-7 évvel kevesebbet élhet, mint a leggazdagabb térségek lakói. A szegény vidékek hátránya egyaránt megmutatkozik az elkerülhető halálokokban, illetve az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzájutásban. Ráadásul a szegény és a tehetős települések közötti élettartambeli különbségek a kilencvenes évek óta csak tovább szélesedtek. Ezek a fő megállapításai egy frissen megjelent tanulmánynak.

A kilencvenes évek legeleje óta rendelkezésre állnak Magyarországon az egyes településeken lakó emberek jövedelmi adatai. Az szja-adatokból kiszámolható minden évre és az ország minden településére (Budapesten kerületenként is), hogy mennyi jövedelem jutott átlagosan (a keresettel nem rendelkezőket is beleértve) egy lakosra.

A szerzők (a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet Egészség és Társadalom Lendület-kutatócsoport munkatársai, Bíró Anikó, Hajdu Tamás és Kertesi Gábor, illetve Prinz Dániel, a Harvard Egyetem kutatója) alapvetően arra voltak kíváncsiak, hogy az ember lakóhelyének átlagos jövedelmi viszonyai hogyan függenek össze a 45 éves korban még várható élettartammal...

MEGCÉLOZTA A KISEBB TELEPÜLÉSEKET IS AZ ELLENZÉK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: UNGÁR TAMÁS
2020.05.08.


El kell juttatni a falvakba a valódi híreket, mert enélkül a Fidesz 2022-ben is többséget szerez a parlamentben - vélik az ellenzék meghatározó személyiségei. Ehhez több tízezer aktivista összehangolt felvilágosító munkájára is szükség lehet.

A veszélyhelyzet elrendelése utáni hetekben egyes felmérések szerint némiképp erősödött a Fidesz-KDNP tandem támogatottsága. Ezt a politikai elemzők azzal magyarázták, hogy a koronavírus-járványtól szorongó választók bízni akarnak a kormány fertőzés elleni harcában. Ugyanakkor az elemzők arra számítanak, hogy a járvány okozta gazdasági válság – még ha hatásos is lesz a kormány élénkítő csomagja – sokakat a politikai vezetés ellen fordít, mert a recessziónak számos vesztese lesz. Vagyis önmagában a járvány aligha rendezi át a politikai erőviszonyokat. 

Az őszi önkormányzati választás megmutatta, hogy a Fidesz a városokban összefogással legyőzhető, ám a voksolás adatai arról is vallanak, hogy a falvakban 60-90 százalékos választói bázisa van a kormánypártoknak. Az ellenzék szerint ezt a Fidesz főképp azzal érte el, hogy a falvak lakóinak jelentős százaléka kizárólag a kormányt magasztaló és az ellenzékről hazudozó, állami finanszírozású médiából szerzi információit. Az előbbiekből adódik, hogy az ellenzék csak akkor lehet sikeres a 2022 tavaszán esedékes parlamenti választáson, ha a következő másfél-két évben meggyőzi a maga igazáról a falvak lakóinak egy részét. 

Megkérdeztünk több ellenzéki politikust, hogy ők mennyire érzik fontosnak a kistelepülések lakóinak meggyőzését. Valamennyien úgy nyilatkoztak, hogy ha a falvak és a kisvárosok lakóihoz nem tudják eljuttatni az ellenzék üzeneteit, akkor a Fidesz hosszú időre bebetonozza hatalmát. 

Mellár Tamás, a pécsi egyetemen tanító 66 esztendős közgazdász 2018-ban a baloldali pártok támogatásával független jelöltként jutott be a parlamentbe, miután Pécsett megnyerte az egyéni választókörzetét. A politikus korábban a Fideszhez kötődött, az első Orbán-kormány idején a KSH-t vezette, később a Századvég Gazdaságkutatónak volt az igazgatója, s belülről szembesült a párt tevékenységével. 

Ebből elege lett, szembefordult Orbán Viktor kormányfő politikájával. Ugyanakkor Mellár szerint van, amit az ellenzéknek el kell tanulnia a miniszterelnöktől: - A 2002-es választási vereség után Orbán polgári körök alapítására ösztönözte a követőit, és akkortól a Fidesz hatalmas munkát fektetett abba, hogy a saját embereit megkeresse, összetartsa a városokban és a falvakban. A körök rendezvényeket tartottak, ahol szakmai előadók bírálták a szocialista kormányok a hibáit, és arról beszéltek, hogy a Fidesz milyen jövőt szeretne. Ugyanezt kell most az ellenzéknek is tennie. Ez hatalmas munka, de nem lehet megúszni, ha győzni akarunk - mondta...

A JÁRVÁNY A DEMOKRÁCIÁRA IS VESZÉLYES - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.05.08.


Vészhelyzetben a politikai hatalom védelmet jelenthet a kollektív fenyegetettséggel szemben, ha jól használják. Magyarországon az látszik, hogy a demokrácia is veszélybe kerülhet. Nemzetközi lapszemle.

Már nem temetjük el a halottainkat sem, és a koronavírus miatt visszacsúszunk a barbarizmus korába? Súlyos tévedés – írja a svájci Neue Zürcher Zeitung vendégkommentátora, Michael Coors, a teológiai erkölcstan professzora, a zürichi egyetem társadalometikai intézetének a vezetője. Szerinte amit most teszünk, az éppenséggel az emberség megőrzésének a céljából történik. Az írás válaszként született Giorgio Agamben olasz filozófusnak ugyanebben a lapban korábban megjelent cikkére, amely szerint a mostani rendkívüli állapot meghirdetése valójában azt jelenti, hogy feladtuk társadalmunk politikai és erkölcsi elveit, és jó úton haladunk afelé, hogy átlépjük a barbarizmus küszöbét. A válaszcikket bizarr fénykép illusztrálja: New York külterületén egy parkolóban halottas hűtőkamionok várakoznak, háttérben a Szabadság szoborral.

Engedni kell a fertőzés terjedését, kérdés, hogy hogyan


Michael Coors szerint Agamben érvelése alapvető hibát rejt magában. A kormányok ugyanis nem pusztán egy bizonyos kockázat alapján cselekednek. Ami az egyén perspektívájából nézve csupán a megbetegedés alacsony fokozatú kockázata, az társadalmi szinten nézve a járvány ismert és belátható exponenciális növekedése. Az, hogy a társadalom nagy része megfertőződik, ha nem teszünk semmit, az nem rizikó, hanem epidemiológiai kutatásokon nyugvó ismeret. A COVID-19 első fertőzési hulláma alapján készült tudományos elemzések megállapítják, hogy a bejelentett megbetegedések mintegy öt százaléka esetében merül fel az intenzív orvosi ellátás szükségessége. Ez a megbetegedések exponenciális terjedése esetén gyorsan elvezet az intenzív ellátási rendszer katasztrofális méretű túlterheléséhez. Hogy ez nem csupán egy fennálló rizikó vagy teória, azt sajnos láthattuk Itáliában, Spanyolországban és az Egyesült Államokban. A következmény: az orvosok arra kényszerülnek, hogy hagyjanak meghalni olyan embereket, akiket normális körülmények között jól el lehetne látni.

Az egészségügyben nem szabad engedni a rendkívüli állapotot

A társadalomban meghirdetett rendkívüli állapot, amelyben most találjuk magunkat, annak megakadályozására irányul, hogy egy ennél sokkal rosszabb rendkívüli állapot álljon elő az egészségügyi ellátás területén. Az intenzív orvoslás összeomlása lényegesen súlyosabban érinti a magasabb életkorúakat, illetve a más betegségben szenvedőket. Náluk magasabb a súlyos lefolyás kockázata. Miként lehet megóvni ezeket az embereket oltóanyag és gyógyszer hiányában? Két lehetőség adódik. Az egyik, hogy a lakosságnak ezt a – becslések szerint mintegy egyharmadnyi - részét hosszú időtartamra kizárjuk a társadalmi életből, és eközben nem próbáljuk megakadályozni a járvány terjedését. A másik lehetőség, hogy a társadalom szolidaritást mutat, ennek jegyében cselekszik, és kísérletet tesz a járvány terjedésének a megállítására. Ehhez azonban nem elég az egyéni cselekvés, az egész társadalomnak közösen kell cselekednie.

A politikai hatalom, mint a védelem eszköze

Éppen ennek érdekében adnak az emberek hatalmat az állam kezébe. A politikai hatalom nem csak bajjal jár, hanem védelmet is jelenthet a kollektív fenyegetettséggel szemben. A liberális, demokratikus jogállam eszméje az abszolút hatalom korlátozásának a kísérletéből indul ki. Hogy egy kormányzat ne tekinthesse öncélnak a hatalomgyakorlást, ennek érdekében dolgozták ki a fékek és ellensúlyok rendszerét – a hatalommegosztást, a választásokat, magát a jogot. Az ilyen kormányzás azonban időigényes. És ha egy kormányzat be akarja tartani azt az ígéretét, hogy megvédi a polgárokat, akkor sürgős cselekvés szükségességének az idején – és ilyen a járványhelyzet is – átmenetileg ki kell iktatni a hatalomgyakorlás időigényes eljárási elemeit. Ez – olvasható a Neue Zürcher Zeitung cikkében – jelentős veszéllyel járhat a demokráciára nézve, miként azt pillanatnyilag éppen Magyarország példája világosan mutatja. Valóban végzetes lenne, ha a kivételes állapot tartós állapottá válna. A politikai rendszer azonban ismer olyan mechanizmusokat, amelyek ennek elkerülését célozzák. Ilyen az, hogy a bíróságok ítéleteket hoznak, illetve az, hogy az egyes intézkedések értelmét és a kilábalási stratégiák kérdéseit nyíltan meg lehet vitatni. Az a tény tehát, hogy politikai értelemben rendkívüli állapotot élünk át, csupán azt jelenti, hogy a kormány végzi a munkáját: védelmezi a társadalom elesettjeit attól a halálos veszélytől, amely más eszközökkel jelenleg nem hárítható el. Mi lehetne más a társadalom erkölcsi és politikai alapelve, ha nem ez, éppenséggel keresztény szemszögből? – teszi fel a kérdést Michael Coors, aki szerint ez igenis nagyon távol áll a Giorgio Agamben által vizionált barbarizmustól.

Nálunk érettségiztetnek, Ausztriában felvételiket halasztanak el

Most pedig nézzünk valami kevésbé filozofikus írást. Tekintettel arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szerint Ausztria egyfajta kísérleti laboratórium a magyarok számára a koronavírus-járvány kezelése szempontjából, belepillantottam az osztrák médiába, és a bécsi Die Presse honlapján szemembe ötlött az APA osztrák hírügynökség jelentése, miszerint a sógoroknál a járvány miatt elhalasztották a július harmadikára tervezett orvosegyetemi felvételi vizsgákat. Az új céldátum augusztus 14., de szükség esetén akár szeptember 28. és október 7. közé is halasztható a felvételi, ez sem dönti romba az őszi egyetemi tanévkezdés menetrendjét.