2022. szeptember 23., péntek

A GYEREKEINK JÖVŐJÉNEK NE A SAJÁT MÚLTUNKAT KÉPZELJÜK EL

G7.HU
Szerző: LANNERT JUDIT
2022.09.22.


Recseg-ropog a világ tartószerkezete, nem ok nélkül gondolják sokan, hogy a klímaválság, a koronavírus-járvány és az új európai háború az új hét csapás, és ki tudja, milyen nehézségek várnak még ránk. Ezek egy részét minden bizonnyal el lehetett volna kerülni, vagy legalábbis kitolni az időben, ha jobban el tudjuk képzelni a jövőt és jobban felkészülünk rá. Ahogy a gazdasági és politikai világrend, úgy az oktatás rendszere is válságban van, nemcsak nálunk, világszerte. Volt már ilyen a történelemben. Amíg az oktatási rendszer nem alkalmazkodik az új kihívásokhoz, különösen a gyors technológiai változásokhoz, addig a lemaradás jelentős társadalmi feszültséget okoz.

Jövősokk – és ami mögötte van

Az ipari forradalom jövőtől rettegő társadalmi csoportjai eleinte gépeket romboltak, de idővel a tömegoktatás kitermelte a gépekkel is együttműködni tudó munkásokat. Most hasonló dilemma előtt állunk. A 4. ipari forradalom, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia térnyerése közben a 45 perces tanórákon 30 fős osztálynak egységesen tantárgyi ismereteket nyújtó oktatás elavult, ehelyett arra lenne szükség, hogy olyan kompetenciákat fejlesszünk, amivel az új globális és lokális problémákra az emberiség és benne a magyar társadalom megoldásokat találhat...

ORBÁN VIKTOR MÉG MINDIG PUTYIN SIKERÉÉRT DOLGOZIK, PEDIG NEM ÁLL JÓL AZ OROSZ DIKTÁTOR SZÉNÁJA

SZEGEDI KATTINTÓS
Szerző: SZEKA
2022.09.22.


Orbán Viktor egyre kevésbé rejti véka alá, hogy Putyin érdekeit képviseli mind itthon, mind a nemzetközi színtéren. Akkor sürgeti az Oroszországra kivetett szankciók visszavonását, amikor a legegyértelműbb jeleit látjuk annak, hogy az agresszor politikai és gazdasági elszigetelésének komoly eredményei vannak. Azzal ugyanis, hogy az orosz elnök részleges mozgósítást jelentett be, ugyanakkor az atomfegyverek bevetésével fenyegetőzött, egyértelművé vált, hogy elveszítette a kezdeményezést a háborúban...

Bár Orbán Viktor kezdettől fogva azt hangoztatta, hogy a szankciók nem működnek, ennek ellenére az EU mind a hat eddigi büntetőcsomagját megszavazta. Persze, mindig feltételeket szabott, és rendszerint megjegyezte, hogy szerinte a szankciók többet ártanak Európának, mint Oroszországnak. Elég népszerű érvelés ez olyankor, amikor elszabadulnak az energiaárak, a háború pedig tovább tombol, mintha mi sem történt volna. Orbán érvelését azonban pont az oroszok cáfolják azzal, hogy a nemzetközi békítő tárgyalásokon rendszeresen sürgetik az ellenük hozott szankciók feloldását.

Orbán különutas politikája azért irritáló az EU-n belül, mert egyrészt nyíltan az agresszor érdekeit képviseli, másrészt nélkülöz mindenféle morális megfontolást. Lényegében azt üzeni, hogy sem fegyvert, sem politikai és gazdasági támogatást nem szabad adni Ukrajnának, mert azzal ártunk magunknak. Az érem másik oldala viszont az, hogy egy szuverenitásáért küzdő országot akkor sem szabad kiszolgáltatni egy agresszornak, ha az történetesen nem a szomszédunk. Ráadásul Ukrajna a szomszédunk, és éppen ezért rendkívül fontos lenne megállítani Putyint jó messzire a határainktól.

A magyar külpolitikai irányvonalat képviselő Szijjártó Péter sem tud igazán meggyőző érveket felhozni amellett, hogy Magyarország Putyin trójai falovaként igyekszik bomlasztani az EU egységét a háborúval kapcsolatban. Azon kívül ugyanis, hogy a béke fontosságát szajkózza, konkrét megoldási javaslatokkal nem tud szolgálni. A szankciók feloldása, illetve mérséklése ugyanakkor egy olyan jelzés lenne Putyin számára, hogy jó úton halad a háború megnyerése felé, és zsaroló politikája kifizetendőnek bizonyult.

Ezért nem merte sokáig bevallani Putyin, hogy valós háború zajlik Ukrajnában, és ezért állítja azt, hogy igazából a Nyugattal áll konfliktusban, nem a nyugati szomszéddal
...

IMF: ÁRSAPKÁK HELYETT CÉLZOTT LÉPÉSEKKEL A LEGSZEGÉNYEBBEKET KELLENE MEGSEGÍTENI AZ ENERGIAVÁLSÁGBAN

QUBIT
Szerző: RADÓ NÓRA
2022.09.23.


Németországban és Ausztriában 300 eurós, Olaszországban és Spanyolországban 200 eurós egyszeri segélyt kapnak a rászorulók megugró energiaköltségeik fedezésére.

Mielőtt Oroszország februárban háborút indított Ukrajna ellen, Európa a fűtéshez és elektromos áram előállításához használt földgáz több mint 40 százalékát, míg szénigényének mintegy felét az oroszoktól szerezte be. A nyersanyagok árának emelkedése már a háború előtt elkezdődött: az Atlantic Council elemzése szerint a Gazprom több mint egy éve tartja rövid pórázon az európai energiapiacokat. Az Európába tartó gázkészleteket a tavalyihoz képest mintegy 40 százalékkal fogta vissza, bizonyos vevőkhöz kevesebbet juttatott, néhány vállalat és ország esetén pedig teljesen felfüggeszte az exportot.

A taktika eredményeképpen augusztus végén eddig sosem látott magasságokba emelkedtek az európai gázárak, körülbelül tízszeresére az ötéves átlagnak. Emellett szeptember elején Moszkva bejelentette, hogy felfüggeszti európai gázellátásának oroszlánrészét mindaddig, amíg az ellene életbe léptetett szankciókat meg nem szüntetik. Vlagyimir Putyin orosz elnök azt is hozzátette, hogy leállítják az Európába tartó olajszállítmányokat, ha a G7 országai megállapodnak az orosz olajársapka bevezetésében. Válaszul az EU mindössze 9 százalékra vette vissza az orosz gáz importját, jelenleg Norvégiából importál sokkal több gázt, és igyekszik hosszú távra felépíteni energiafüggetlenségét...

GAZDASÁGUNK KILÁTÁSAI: SIMA LANDOLÁS, TELJES ÖSSZEOMLÁS VAGY ELHÚZÓDÓ PANGÁS?

G7.HU
Szerző: BOD PÉTER ÁKOS
2022.09.23.


A 2008-as nagy pénzügyi válságot követően a 2010-2020 közötti időszakban alapvetően kedvezők voltak a konjunkturális viszonyaink, idővel azonban felgyűltek a munkaerőpiaci nehézségek és az inflációs hatások. 2020 februárjában, még a vuhani járvány világméretűvé válása előtt, a tagországok között a legmagasabb harmonizált fogyasztói árindex nálunk volt: 4,4 százalékos, szemben az eurózóna 1,2 százalékos inflációjával. Majd jött a járvány miatti sokk, amely nyomán a 2020-as magyar GDP a jelentős állami többletkiadások ellenére 4,5 százalékkal csökkent. 2021 nálunk is visszalendülést hozott: a magyar GDP 7,1 százalékkal nőtt. Itt is meg kell azonban említeni a nagy költségvetési hiányt, valamint az előző évi visszaesés során átmenetileg enyhülő infláció újraéledését.

Az állam eladósodása azóta is folytatódik, az infláció új lendületet vett, és hosszú évek óta először 2022 elejére a külkereskedelmi mérlegünk negatívra váltott. Államadósság, infláció, kereskedelmi mérleghiány: ezek a jelenségek nem számítanak magyar sajátosságnak. Ám az egyensúlytalanságok az adottságainkhoz mérve meglehetősen nagyok, és oksági összefüggésben állnak a 2022 tavaszi országgyűlési választásokat megelőző példátlan méretű állami kiköltekezéssel.

A mindent felülíró politika szempontjai miatt 2021 második felében nálunk nem születtek kormányzati intézkedések a nagy túllendülés, a gazdasági túlfűtöttség ellensúlyozására, sőt tovább folytatódott a pénzek költése.

Megkezdődött viszont a monetáris politika szigorodása, a kamatemelési folyamat.

Az új kormány meglepően lassan állt fel, és a magyar gazdaságpolitikai vezetés egészen 2022 júliusáig nem reagált érdemben az egyensúlytalansági folyamatokra. Júliustól viszont a gazdaságpolitikában új szakasz kezdődött, mely nyilvánvalóan erősen kihat az üzleti ciklusra.

Jelenleg, az első megszorító intézkedések bejelentése után két hónappal, még nem egyértelmű, hogy milyen irányt vesznek a gazdasági és társadalmi folyamatok. Egyfelől hallani reménykedő illetve kincstári optimista hangokat, melyek szerint belátható időn belül lefut az inflációs hullám, és ha kisebb ütemben is, de folytatódik a gazdasági növekedés – amihez rendre hozzáteszik, hogy „csak legyen béke Ukrajnában”.

Másfelől azonban a szakmai fórumokon megjelent a latolgatások között a ’tökéletes vihar’ eshetősége is. A fogalom azt az esetet fedi, ha minden lehetséges baj egyszerre lép fel. Kizárni az ilyet nem lehet, azért az alábbiakban átfutjuk, hogy milyen területen következhetnek be nálunk egyidejű negatív fejlemények, amelyek tovaterjedő hatásai valódi válságot idézhetnek elő.

Kerülhet azonban Magyarország egy másik, szintén igen kellemetlen pályára, amelyet nem a krízis, hanem éppenséggel a tartósság jellemez – elhúzódó stagnálás, pangás. Ennek az állapotnak a kialakulásáról kevesebb szó esik itthon, holott a gazdaságilag fejlett országok vonatkozásában már előkerült a stagfláció eshetősége, ezért érdemes azt a magyar viszonyok között is tekintetbe venni.

Mind a vihar, mind a pangás szándékolatlan, nem tervezett állapot. Akár ez, akár amaz akkor állhat elő, ha csődöt mondanak a konszolidált, folyamatos kiigazítás szcenáriói, amelyek a magyar gazdaság mai viszonyainak értelmezése és a külső körülmények értékelése alapján a megelőző pálya bizonyos folytatódását, egyben sikeres korrekcióját feltételezik. Már a kialakult helyzet értékelésében is lehetnek nagy különbségek, a külső körülmények pedig nyilván alakulhatnak a ma feltételezettnél sokkal rosszabbul, és félremehetnek a kormányzati korrekciós kísérletek: az egyenként kisesélyű negatív tényezők összetalálkozása egészen más pályát eredményez, mint amit a mai közepesen optimista elemzések vetítenek elénk. A kutatóintézetek, a nemzetközi szervezetek illetve a kormányszervek által készített kivetítések többsége „puha földet érést” prognosztizál, mély válsággal viszont egyik sem számol. Előbb érdemes röviden áttekinteni ezeket a kivetítéseket, mielőtt a kisebb valószínűségű, szélsőségesebb pályák esélyeire tekintenénk. ..

AZ ÉS 2022/38. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2022.09.23.


P U B L I C I S Z T I K A

Széky János
Kormányárnyék

Múlt csütörtökön az Európai Parlament elfogadott egy jelentést, mely szerint Magyarország nem demokrácia. Az EP sajtóközleményének szerkesztője mintha megrettent volna az egyértelmű konklúziótól – hogyhogy van olyan tagállam, amelyik nem demokrácia? –, valószínűleg ezért illesztette be az angol címbe a full, azaz ’teljes’ szót: Magyarország nem tekinthető teljesen demokráciának. Ez viszont nem hangzik elég gördülékenyen magyarul, úgyhogy a hazai híradásokba már az a változat került: „Magyarország nem tekinthető teljes értékű demokráciának”, azaz demokrácia, csak kicsit el van rontva, másod­osztályú. (A szókapcsolatot eddig csak kutyakajás dobozokon láttam: „teljes értékű állati fehérjéket tartalmaz”, és jobb szeretek nem belegondolni, hogy mit takar.)

De hát a közlemény végén szó szerint idézik is a raportőr, Gwendoline Delbos-Corfield szavait: „A jelentés következtetése egyértelmű és visszavonhatatlan: Magyarország nem demokrácia.” Picit bővebben fogalmaz a jelentés vége felé: „...az EU határozott fellépésének elmaradása hozzájárult a demokrácia, a joguralom és az alapjogok összeomlásához, ahhoz, hogy az egyik tagállam választási autokrácia hibrid rezsimjévé váljon”. A fogalomhasználatról lehet vitatkozni – a „választási autokrácia” szerintem önellentmondás, a választás ilyen rendszerekben nem lehetséges kiút, hanem a rezsimet megerősítő színjáték. A lényeg az autokrácia, illetve ahogy a hitelesített változatban ezt a mondatot tolmácsolják, „önkényuralom”. Valamint a „rezsim” szó, amit magyarra „rendszernek” szokás fordítani. Ez nem demokrácia, hanem egy másfajta rendszer.Tovább

Lévai Csaba
„E pluribus unum”
Frank Tibor (1948–2022)

Várhegyi Éva
Hiteltelen gazdaság

Ma már nemcsak amiatt kell aggódnunk, hogy mekkora hányadát kapja meg az ország a talpon maradásához szükséges uniós forrásoknak, ha­­nem amiatt is, hogy a magyar gazdaság szereplői hozzájutnak-e megfizethető költségű hitelekhez. A jegybank és a kormány kényszerűen megszorító politikája rontja a bankok hitelezési hajlandóságát, miközben a felszökő kamatok és az árrobbanás miatt gyorsan növekvő kiadások megnyirbálják a vállalatok és a háztartások hitelképességét. A kialakuló hitelszűke pedig növeli a gazdaság visszaesésének az esélyét és mértékét.Tovább

Csepi Lajos
Kolumbusz tojása

Gadó Gábor
Engedmények és átverések

Kovács Zoltán
Pénzt, de most!

Aczél Géza
Egy öreg kibic naplójából 12.

Nyerges Gábor Ádám
Drága Alma!
A 90 éves Almási Miklós köszöntése

Ludassy Mária
Condorcet a tekintély ellen

„Egy kézműves hozzáértőnek bizonyult az emberi jogok ismeretében, miközben egy olyan könyvgyártó, aki republikánus volt 1788-ban, 1793-ban a királyok ügyét védte ostobán. A földműves a filozófia fényét terjesztette a földeken, miközben az akadémikus Condorcet, a literátorok szerint nagy geométer, a mértantudósok szerint pedig nagy irodalmár, azóta gyáva összeesküvőnek bizonyult, szünet nélkül azon fáradozott, hogy álnok zagyvaságaival elhomályosítsa a filozófiát” – hangzott Robespierre kegyetlen nekrológja híres floréal 18-i beszédében (A vallási és erkölcsi eszményekről és a nemzeti ünnepekről, 1794. május 7.).

Számunkra itt nem politikai szembenállásuk a fontos – a király ki­végzésének ellenzése, az alkotmány szabadságjogokat biztosító, illetve azokat felfüggesztő felfogása, a kritikai gondolkodásra tanító közoktatás versus a tekintélyelvű nemzeti nevelés koncepciója –, hanem az a po­pulista tudományellenesség, mely áthatja a Megvesztegethetetlen szavait, és valóban az akadémiák és az egyetemek lerombolásához vezetett, amit mellesleg mestere Párizsban sohasem ta­ná­csolt, csak azt, hogy ahol még nincsenek ilyen, a nép szellemével el­len­tétes intézmények – Korzikában és Lengyelországban –, ott meg kell akadályozni, hogy megalakuljanak.Tovább

Molnár Erzsébet
Moly dolgok vannak

Magyar Péter
Orbánizálódik-e Olaszország?

Garam Katalin
Helycsere fejfájásokkal
Új helyzet Svédországban

Nádler István
Szikszai 70

Bikácsy Gergely
Jean-Luc Godard
(1930–2022)

V I S S Z H A N G

Takács Géza
Álarcok

Gyárfás Péter
A helyzet másfelől

P Á R A T L A N

Szikszai Károly
BRIGÁDNAPLÓ

GADÓ)
KALANDOROK KÍMÉLJENEK

msz
MEGY A GŐZÖS

pá- ti-
SIRATÓ

-hg-


-átkai
REKORDOK

Bandó
ÉS ÍGY TOVÁBB

Ladányi András
MADÁRLÁTTA

Fábri Ferenc
HIROSIMA

(celebrálja Nyerges András)
HETI TEXTUS

AZ ÉS 2022/38. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2022.09.23.


F E U I L L E T O N

Turi Tímea
Írók a ketrecben

I N T E R J Ú 

Fóti Tamás
A probléma maga Ursula von der Leyen
Beszélgetés Gwendoline Delbos-Corfield zöldpárti EP-képviselővel



K R I T I K A

Mélyi József
Átalakult szellem

(Rieder Gábor – F. Kovács Attila [szerk.]: ATTILAFK / art, architecture, design. Kie­selbach Galéria, Budapest, 2022)

Az elmúlt húsz évből megidézett installációkra tekintve az is kiderül, hogy mennyire átalakult a világ, amelyhez F. Kovács most már politikai díszleteket tervez: a valóság helyére mindenütt benyomult a virtualitás, új szellemek szabadultak ki (régi jelmezekben), így az a kép, amely korábban ironikusan vagy komolyan az elűzésükre szolgált, most csupán összeesküvés-elméletek vagy hatalompolitikai elképzelések illusztrációjának látszik. F. Kovács bábu- és tárgyegyüttesei ebben az összefüggésrendszerben kiürülnek, mintha valamennyi elemet egy-egy videójátékból nyomtattak volna ki.Tovább

Báron György
Mit Miskolc adhatott...

(18. Cinefest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál. 2022. szept. 9–17.)

Négy magyar premiernek adott otthont Miskolc, róluk is lesz alkalom majd bővebben szólni. Közülük az Erőss Zsoltról készült Magasságok és mélységek harmonikusan illeszkedett az idei program gerincét adó ember-természet tematikába. Az elsőfilmes Szakonyi Noémi átütően tehetséges Hat hétje megérdemelten nyerte el az erős játékfilmes mezőnyben a fesztivál nagydíját.Tovább

Molnár Zsófia
Giccs és kultusz

(Catwalk Concert Productions & Soharóza: Keleti blokk, Trafó, szeptember 9.)

Ezzel az előadással kapcsolatban azt lenne érdemes tudni, színpad és nézőtér között megvalósul-e a nemzedékek és országok közötti dialógus, amelyet a színlap kezdeményezésként megjelöl. Az országok közötti mindenképpen, hiszen a Keleti blokk nemzetközi: magyar, cseh, szlovák (így, külön, vesszővel elválasztva) és lengyel koprodukcióban készült. Ahogy az újszülöttek számára az is kiderül belőle, hogy a múltnak ezt a szeletét ezek a népek nagyjából egységes vizuális és ideológiai környezetben élték.Tovább

Rákai Zsuzsanna
Mese nincs

(A Lipcsei Gewandhaus Zenekara, Mao Fujita, Andris Nelsons – Művészetek Palotája, 2022. szeptember 11.)

A gyönyörű zenei ívek kérlelhetetlen nyomása ugyan megszűnt a Beethoven-szimfóniában, de a sajátosan mozaikszerű, töredezett koncepció, amelyet a zenekar éppen olyan kifogástalanul és nagyszerűen valósított meg, mint a Sosztakovics-művek bensőséges horizontnélküliségét, mégis nagyon hasonló benyomásokat ébresztett. Nelsons nyilvánvalóan nem akart tartalmi magyarázatokba bocsátkozni sem esztétikai értelemben, sem a fantáziaképek szintjén, így sem klasszikusan mértékadó, sem zabolátlanul drámai kontextust nem rendelt a műhöz.Tovább

Fáy Miklós
A széttárt karú ember

(Pavarotti: Greatest Hits, Decca)

Tényleg körbeölelt? Nem is tudom. Akkor, az Erkel Színházban nem az volt az alapélmény, hogy körbeölel, hanem hogy tényleg ő ül ott a testesek Bohéméletében. Kincses Veronika és Sólyom-Nagy Sándor, igazából csak ők voltak testesek, és semennyire sem volt zavaró, tudta az ember, hogy ez egy opera, nem dokumentumfilm a párizsi szegény művészekről. Felment a függöny, és Pavarotti ott ült a színpadon, gondolom, saját jelmezben, mert menőbb volt az inge, mint bárkinek a nézőtéren, és megszólalt, és nem a körbeölelés volt az alapélmény, hanem az, hogy: ez igaz.Tovább

Grecsó Krisztián
Gyilkolási kedv

(Mácsai Pál-nagyinterjú, „Iszonyatosan sok bennünk a gyilkolási kedv”, Telex, szeptember 18.)

Fábián Tamás beszélgetése is túl sokat vakargatja a közéleti ügyeket, meg a művészek számára állítólag „kötelező” közéleti szerepvállalást, az SZFE témakörét, néha már az unalomig kérdezve ugyanazt. De hála az égnek, a beszélgetésnek maradt levegője, érezzük Mácsai tempóit, ahogy élvezi a saját szókincsét, modorát, látjuk, hogy tiszta szívvel őszinte akar lenni, és ez Fábián figyelmének és érdeklődésének is köszönhető, nem menne neki egyedül. A legjobb pillanatok azok, amikor a kérdező tényleg figyel az alanyra, amikor el meri engedni a „csak a közélet az érdekes”, „akkor is erről kérdezd, ha kitér”, „ne engedd el a tökét” előzetes, mindent vivő szerkesztői utasításait. Amikor tényleg érdekli, mit mond napjaink egyik legnagyobb színésze, színházigazgatója, értelmiségije.Tovább

Végső Zoltán
Reinkarnálódás ON!

(Coltrane Legacy: Nairobi – Fonó, 2022)

Valahol minden jazzrajongó a St. John Coltrane egyház tagja (a valóságban is létezik ilyen San Franciscóban), de a magyar Legacy szextett – megőrizve Coltrane lényének és muzsikájának szent áhítatát – élővé varázsolta a hagyatékot és nagy-nagy tisztelettel tett hozzá. Ha nem tudjuk, mi ez a felvétel, mondjuk egy úgynevezett blindfold, azaz vaktesztet csinálnánk akár egy avatott coltrane-istával, még ő is zavarba jönne, mert itt bizonyosan reinkarnálódásról van szó, egyértelműen olyan, mintha ő játszana, holott pont ezt a zenekari hangzást nem találjuk meg a felvételei között.Tovább

Károlyi Csaba
Banálisban a különös

Nyíri Katalin: A kedvedért megeszem. Novellák. FISZ Könyvek 115. Fiatal Írók Szövetsége, Bu­da­pest, 2022, 110 oldal, 3500 Ft

A novellák anyaga az igencsak hétköznapi mai világ, a mai magyar kispolgári élet, semmi különös, csak élünk és meghalunk; miután fölkelünk és mielőtt elalszunk, történik velünk ez meg az. Ez az életanyag persze nagyon érdekes is tud lenni, főleg, ha megfelelő szögből nézünk rá. A tematikai egyhangúság a nézőpontok gazdagságával társul. A téma azonban igazából, ami ezekben a kis történetekben megragadható: mindössze az emberi kapcsolatok természete. A veszedelmes, vagy csak unalmas, netán izgalmas, hovatovább tragikus viszonyok finomsága, árnyaltsága tűnik a leginkább kihívó jelenségnek a szerző számára. Akármiről szól is a novella, az emberi viszonylatok mibenléte az a kérdés, amely nem hagyja nyugodni a szövegformálás munkája által mindezt alaposan körüljárni igyekvő írót. Megmutatni a banalitásban a rendkívülit – soha rosszabb szerzői intenciót nem kívánhatnék pályakezdők számára. De hát Nyíri Katalin mintha túl lenne a pályakezdésen, mintha első alkotói korszakának válogatását adná most közre, olyan válogatást, amelyben már eleve nem magáról beszél, hanem alakjairól. És ezáltal persze magáról, mert hisz nagyon fontos, honnan néz, mit lát, mit vesz észre, mire érzékeny.Tovább

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Andócs Zoltán. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább

Váncsa István
Ex libris

Catherine Belton: Putyin emberei
Martyn Rady: A Habsburgok
Deák Ágnes – Tamás Ágnes: Sziszifuszok küzdelme
John Keane: A demokrácia legrövidebb története

Mesterházi Gábor
Hangok és szavak erdeje

Pintér Tibor: Hangok és szavak erdeje. Tanulmányok, kritikák. Prae Kiadó, Budapest, 2022, 295 oldal, 3590 Ft

A második rész számomra a legélvezetesebb: az ÉS Ex Libriseit, könyvkritika-láncait tartalmazza 14 menetben, az 1999–2015 közötti időszakból. A szellemesen megírt ajánlók olvasása után gyakran kedvet kapok, hogy azonnal megvegyem a bemutatott (zenei tárgyú) könyvet, máskor magamban folytatom a Pintér által megkezdett érvelést, vagy épp vitába szállok vele – tehát közöm van hozzá. A viszonylag kötött terjedelem jót tesz Pintér stílusának, a könyvnek érzésem szerint ez a legolvasmányosabb száz oldala.Tovább

Gyürky Katalin
Összeolvasott barátság

Carsten Henn: A könyvsétáltató. Fordította N. Kiss Zsuzsa. Animus Könyvkiadó, Budapest, 2022, 210 oldal, 3490 Ft

Henn regénye mesébe illően érzékelteti azt a folyamatot, ahogyan az öregúr könyvek uralta világában nemhogy új lapot, de egészen új fejezetet nyit a kislánnyal való találkozás. Ahogyan a gyerekek világától is ódzkodó Carl fokozatosan meghajlik a kislány idősek bölcsességével felérő akarata előtt, és például beleegyezik abba, hogy ne csak a városlakók habitusához illőnek vélt, nekik ajánlott köteteket szállítsa ki, hanem ezzel épp ellenkező tematikájúakat is. Mert Sasa, bár öreg barátjával egyetért abban, hogy a könyv gyógyír nagyon sok mindenre, gyermeki látásmódjából fakadóan a „kuncsaftokban” egész más gyógyítandó területeket vél felfedezni.Tovább

Benedek Szabolcs
Százlépésenként egy kereszt

Nógrádi Gábor: Alattunk a kincs. Móra Kiadó, Budapest, 2022, 142 oldal, 2999 Ft

Nógrádi érzékelhető rutinnal, biztos kézzel viszi végig a sztorit, nem mellesleg – ha már iskolásokról van szó – leckét ad abból, hogyan lehet egy többször és többek által használt sémát újszerűvé tenni, anélkül, hogy az egyébként kiszámítható fordulatok és az előre sejthető végkifejlet közhelybe, netán unalomba fulladna. A tanulság is megvan, és a dramaturgiába rejtett ismeretterjesztés is. (Lásd a háborús eseményeket, vagy a Holbein-festmény esetét. Igaz, azon elmerengtem, hogyan lehet Szent Lászlónak aranypénze 1929-ből.) És hát abban is igaza van a mindentudó elbeszélőnek, hogy „az igazi közösségi háló, amit pletykának nevezünk, jól működik, és nem kell hozzá wifi meg előfizetés”.Tovább

Bajomi-Lázár Péter
A cenzúra örök

Gosztonyi Gergely: Cenzúra Arisztotelésztől a Facebookig. Gondolat Kiadó, Budapest, 2022, 310 oldal, 5000 Ft

Vitára ingerelheti az olvasót a kortárs magyar helyzet sommás leírása is. Eszerint „bár a klasszikus, úgynevezett politikai cenzúra nincs jelen a harmadik magyar köztársaságban, a szakirodalomban gazdasági cenzúrának nevezett forma sok esetben jól körvonalazható 2014 óta” (69.). Ez egyrészt azért vitatható, mert egy korábbi táblázatban maga a szerző is a közvetlen politikai cenzúra eszközei közé sorolja az újságírók megfélemlítését és zaklatását (33.), ami a mai Magyarországon mindennapos gyakorlat; itt tehát némi önellentmondást tapasztalhatunk. Másrészt azt lehet ellene felhozni, hogy a gazdasági cenzúra is politikai kérdés, mert a nyilvános megszólalás korlátozása mindig politikai ügy.Tovább

Navarrai Mészáros Márton
Amit tudni akarsz a péniszről...

Sturla Pilskog: Pénisz. Fordította Fejérvári Boldizsár. Figura Kiadó, Bu­­dapest, 2022, 213 oldal, 3790 Ft

Pilskog az ismeretanyag részletes feldolgozása és közrebocsátása helyett inkább olyan könnyen forgatható gyűjtemény létrehozására tesz kísérletet, amely rövid fejezetekben, egy kisokosban és szakbiográfia megadásával segít a pénisz körüli tájékozódásban. Noha a pénisztörténeten csak átgaloppozunk, az orvostudományi kérdések jelentős hangsúlyt kapnak: a hímvessző felépítésének, elváltozásainak és betegségeinek taglalása mellett olyan praktikus kérdésekre is választ kínál, minthogy miért lóg féloldalra (tisztán genetikai okai vannak), miként végezzünk intim tisztálkodást (a túlzott mosdás és az erős szappanozás a bőr kiszáradásához, a rajta lévő védőanyagok elhalásához vezet), lehet-e gyerekünk egy herével (igen, egyetlen here is képes a megtermékenyítéshez elegendő spermium előállítására), és mit tegyünk akkor, ha becsípte a cipzár (a fertőzés és a maradandó károsodás esélyének csökkentése érdekében minél előbb ki kell szabadítanunk a zárókellék fogságából). Noha a körbejárt témák lényegében kellemetlenek vagy sikamlósak, a nemi szervtanra specializálódott orvos-író értekezése nem csúszik át szenzációkeltésbe, a vulgaritás talaján sem veti meg a lábát.

I R O D A L O M

Bali Anikó
Bodobácsok

Bali Anikó
Kolibri Pesten

Petőcz András
Üzenetek

Petőcz András
Valahova, el

Petőcz András
Valahogy minden

Szív Ernő
Az én főszerkesztőm

Harminc éve főszerkesztőnek lenni, apukám. 30! Sok szebbnél szebb történetem van az illetőről.

És hát eltaposhatatlan is. Különben érdekes korban él. Minden virágzik, minden hazaszelet és magyarnünüke egy soha nem tapasztalt pompázat része, majd meglátjátok, télen is tárva lesznek az ablakok, falusi nyuggernudizmus-őrület tör ki januárban, száll a kiáltás, éljen a király, éljen a király, és úgy mosolyog az élet, mint Dzsudzsák Balázs és Szijjártó Peti, na, pont úgy.

Na most egy ilyen korban kritikus újságírónak lenni, ugye? Megtalálni a csomót. Nem a kákán, dehogy. A naponta kisuvickolt, újraaksizott nemzeti bráneren. Csak annyit mondani napról napra, ez így van. Látod? Látom, na és? Elmondani még egyszer, mint Sorosról a hiszekegyet. Pitbullnak lenni, apukám, csak azért is addig turkálni a nemzeti nedvektől lucskos, kokótól ragacsos szellemi ágyrajárók vackában, míg meg nem lesz az az óriástök.

Undoknak maradni, hazaárulónak, a betyár jóistenit! Tud valaki olyan firkászt, olyan újságírót, olyan sajtóembert, aki harminc éve csinálja így – plusz az előző évek irodalmilag is jelentékeny riportjai –, ilyen fölkent pozícióban, ilyen állandósított, nem lankadó figyelemmel, ilyen állhatatosan, ilyen elhivatottan, ilyen mélységesen méltatlan körülmények között, megannyi távirányítóval működtetett okostóni és kistafírozott paprikajancsi korában, amikor milliárdos kenőcsökkel puhítják a nyelvhegyet, föl ne sértse a felcsúti ánuszt. Működtetni a dohogó gyárat. Mindennap. Reggel és este. Nem állhat le, mert nem. Nincs helyette másik, amely szakmában egyébként minden és mindenki pótolható. Ez nem. Ő. Kinek van erről tudomása, ki érzi át, fogja föl, hogy ez a teljesítmény mit jelent?! Haszna, haszontalansága, jövedéke, járuléka, egyebek. Hogy történelem. Kibírni azt is, hogy a szellemi potentát szépen és halálosan költözik át, viszi drága mesterségét, szakmai csecsebecséit a virtuális világba, és nyilván jól is teszi. Itt maradunk papírnak. Kibírni azt is, hogy mindent fölszámolnak, ami civil és valóban polgári, ami független, aminek nem lehet dirigálni, aminek nem lehet kiosztani a lapot, mert van saját kártyacsomagja, és az nem cinkelt.Tovább

Lévai Júlia Míra
Fuss az Odüsszeuszodhoz

Lenkének időnként epés megjegyzéseket is kell tennie ahhoz, hogy kibírja az iszonyatos nyomást, ami itt rájuk nehezedik. Ma is vagy háromszor kellett visszamennie a patikába (hol orvosi szénért, maszkért vagy műfogsorragasztóért, hol különféle fertőtlenítőkért), és legalább négy család kutyáihoz kellett valami hordozófélét szereznie, kitalálhatatlan helyekről. Kutyaboxok nélkül senki sem szállhat fel a nemzetközi járatokra, vagy ha mégis, akkor az egy vagyonba kerül. Az ukránok rendes népek, egy sem hagyja odaveszni a háziállatát a háborúban, így rendszeres állapot, hogy a napi tennivalóik zömét a boxok utáni rohangálás teszi ki. Erre most kiderül, hogy a híres zongoraművésznek meg finnyája van.

– És mire finnyás?Tovább

Nógrádi Gábor
Kató

Egyedül a számtalanszor leírt nevet, a füzet lapjait kalligrafikus betűkkel telerajzolt Katókat nem értette. Évtizedekig nem is figyelt fel rá. Egy unatkozó nő, majd rövidesen asszony önkéntelen firkálgatásának tartotta, hogy a lánykorában használt becenévvel kicifrázta a lapokat. Amiképpen a gyerek rajzolgat minden üres papirosra, újságra, könyvbe házat, embert, lovat, kutyát, napot. Vagy a kamasz meztelen nőket kihangsúlyozott mellel és képzelt vaginával.

Nem, nem, ezt a katózást az anyai napló oldalain egyáltalán nem tartotta fontosnak az egymást követő rettenetes bejegyzések árnyékában, és ez érthető.

Anyja, született H. Katalin a háború befejezése után hat hónappal, azaz negyvenöt novemberében érkezett vissza a szülővárosába, ahonnan elvitték. Mint írja, hazatért, hátha életben talál valakit a családjából.

Miért várt hat hónapig? Az egészségi állapota, pontosabban a tífuszból való felépülése miatt. Már haldokolt ugyanis, amikor a Bergen-Belsent felszabadító egyik angol katona észrevette, hogy a holtak között valaki megmozdul.Tovább

óth Gábor Ákos
Az örökség

Amikor a kopogásra kitártam a nyaraló roskatag bejárati ajtaját, mintha a magyar kártyából ismerős Ősz tekintett volna rám, csak nőben.

– Mit óhajt – reccsentem rá meglehetősen barátságtalanul, s nem csak azért, mintha az összes többi évszak grafikáját jobban kedvelném. Történetesen az ősszel mindig csak a gond volt: a szüret számomra, így, túl a hetvenen már inkább nyűg, mint várakozással teli izgalom.

– A hirdetés... – lehelte a kortalanságát diszkréten viselő asszony egy gyümölcstálra hajazó kalap alól, mint aki egy másik kor üzenetét kézbesíti. Na persze, Tasnádi ügyvéd újabb machinációja, gondoltam, természetesen az én pénzemen. Még hogy házvezetőnő... Hívjuk inkább kápónak.

„ÚGY LÁTSZIK, SZERETJÜK A ZSARNOKAINKAT” – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG
Szerző: MAGYAR HANG
2022.09.22.


A TARTALOMBÓL:

– Úgy látszik, szeretjük a zsarnokainkat – Dés László a magyar társadalom szolidaritáshiányáról, a csodálatos rendszenjváltásról és a jövőnket tönkretevő Fideszről. Interjú

– Ha minden így megy tovább, keserű lesz az ébredés 2024-ben – Őrsi Gergely az időközi választások ellenzéki kudarcairól, a II. kerületben élők téli nehézségeiről és a Fény utcai piacról. Interjú

– Záruló ollók, hosszú kések – Kulisszatitkok az ellenzéki kampány irányítóitól, akik nem sejtették, hogy ekkora a különbség. Interjú Zaránd Péterrel, Galgóczi Eszterrel és Vető Balázzsal

– Októberben jöhet el az igazság pillanata – Kormányzati segítség nélkül összeomolhat az önkormányzati rendszer

 Hangos tiltakozás, néma tanúk – A magzati élet védelmére nem a nők terrorizálása a megoldás – avagy menthet-e életeket a szívhangrendelet

 „Európában rendkívül idegen” – Kevés országban hozott sikert az árnyékkormány intézménye

– „Félelmetes itt állni” – Üzlet a bokorban, verekedő stricik: nem vált be az egyetlen magyar türelmi zóna Miskolcon. Riport

 Megúszhatják szárazon? – Az uszodabezárások miatt veszélybe kerülhet az óvodások és kisiskolások úszásoktatását célzó kormányzati program

– A brüsszeli lecke – Az Európai Bizottság által javasolt 7,5 milliárd eurós kifizetéscsökkentés sok, vagy kevés, mit jelent az Európai Unió életében?

– Lassul a lendület, de nincs megtorpanás – Mi lesz az ukrán erők szimbolikus győzelme után?

– Visszatérés előtt az olasz jobboldal – Női miniszterelnöke lehet Olaszországnak. Salvininek csak a másodhegedűs szerepe jutna, kérdés, kordában tudják-e őt tartani

 Kilenc óra II. Erzsébettel – Vajon miért ragaszkodnak a britek a monarchiához? Milyen volt végigállni a Temze partján a ravatalhoz kígyózó sort? Személyes beszámoló a királynő temetéséről

– Nevet adtak a gyereknek: beruházási stop – Eddig is álltak, de most beláthatatlan időre parkolópályára kerültek a centrumkórház-fejlesztések

– Mobil gát Velencében – Egyre több régészeti lelőhelyet fenyeget a klímaváltozás

– Vesszen a szocreál! (Vagy mi) – Sorra tűnnek el, vesztik el meghatározó vonásaikat a modern magyar építészet legfontosabb alkotásai. Lebontásuk jóval kisebb felzúdulást kelt, mintha egy klasszikus pesti bérháznak esnek neki a buldózerek

– Hat hét alatt semmit nem lehet eldönteni – Beszámolónk a Cinefest Nemzetközi Filmfesztiválról

– Az influenza visszatér – A déli féltekén most befejeződött tél már az utóbbi évek legerősebb influenzajárványát hozta, és ez várhat ránk itt, északon is

– Rosszul alkalmazkodó forgatókönyvek – Szabó-Bartha Anett klinikai szakpszichológus Elménk csapdájában címmel írt könyvet gondolkodási sémáinkról, tudatos kezelésükről és elfogadásukról. Interjú

– Bűvös Szakács: Étkezési morál okoskodás nélkül

– Könyvfesztivál 2022 – Jövő hét csütörtökön, szeptember 29-én kezdődik a 27. budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. Mostani és jövő heti számunkban az eseményhez kapcsolódó anyagokat kínálunk

– Verslábak a banánosládában – Könyvespolc rovatunkban ismert embereket kérdezünk, mit olvasnak, ezen a héten: Vass Norbert írót

Publicisztika:
– Dévényi István: Tisztelt Közlekedési Hatóság!
– Gulyás Balázs: Magyarországnak papírja van róla, hogy már nem demokrácia
– Reichert János: Búcsú Európától
– Szerető Szabolcs: Sokkoló jóslat – Álláspont
– Verebes István: Egy képzeletbeli forgatókönyv
– Söpkéz Sándor: A kormányzóképességről
– Nagy Attila Tibor: Dobrev Klára ismét megpróbálja – A NER uralma alatt
– Szűcs István: Mitől jó tanár egy tanár? – Visszhang
– Szathmáry István: No mohr rasszimus! – Irodalomország és lakói
– Híd Jenő rajzol: Biztató jövő
 Haklik Norbert: Vinnetou a Mindennapi Élet Múzeuma mellől: a PCh! – Sörténelem
– N. Fejérváry Gergő: „Eloszlik, mint a buborék” – Ásó, kapa, uzsonnabor
– Ficsor Benedek: Oroszországból szeretettel – Szotyola
– Puzsér Róbert: Orbán Viktor neoliberális és globalista természete
 Marabu: A teremburáját

Kritika:
– Ez a Balaton nem a Riviéra – Nyugati nyaralás, Tiszeker Dániel és Lévai Balázs filmje

ITT OLVASHATÓ

TÖK RACIONÁLIS, HOGY GYURCSÁNY ÁRNYÉKKORMÁNYT ALAKÍTOTT

24.HU / HÁROMHARMAD
Szerzők: Nagy József , Pető Péter, Nagy Gergely Miklós
2022.09.23.


A DK legújabb húzását táncolta körül Nagy Gergely Miklós, Pető Péter és Nagy József a mai Háromharmadban. Szó esett egyebek mellett arról, hogy hazánkban van-e igény igazán baloldali pártra, s még szakmázásra is jutott idő, hogy például mire való a riport. Azt csak remélni tudjuk, hogy Márquez odaátról nem ver a szánkra...

AMIT A GLOBÁLIS VÁLSÁGRÓL TUDNI AKARTÁL, DE A FIDESZ NEM MOND EL | MINDENNEK A TETEJE #01

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2022.09.22.



Egekben az árak, akadozik a kőolajhoz és földgázhoz való hozzáférés, és mindennek a tetejébe a világ sok részén a szükséges élelmiszerek sem állnak a lakosság rendelkezésére. A magyar kormányt minden felelősséget a Moszkva elleni szankciókra hárít, csakhogy a helyzet nem ilyen egyszerű. Elmondjuk, miért. A korábbi ígéretével ellentétben, a kormány szigorított az abortusz szabályozásán is, miközben továbbra is kérdéses, hogy megkaphatjuk-e az uniós támogatásokat. 

A Fidesz szerint mindennek a teteje, hogy Brüsszel visszatartaná a pénzeket holmi korrupciós aggályokra hivatkozva. 

A Partizán új politikai magazinmműsorában a mindennapi életünket érintő legfontosabb aktuálitásokat elemezzük. 

17:00 - Javítás: Itt a világ legnagyobb búzaimportőreit láthatjátok, nem pedig a legnagyobb kőolaj- és fölgáztermelőit.

A SZANKCIÓK MŰKÖDNEK ÉS MÉG JOBBAN FOGNAK MŰKÖDNI DECEMBERBEN - VÉLI A NEVES OROSZ KÖZGAZDÁSZ

NÉPSZAVA
Szerző: ROSTOVÁNYI ANDRÁS
2022.09.23.


Putyin decemberben lesz igazán bajban, amikor az uniós olajembargó érvénybe lép, különösen, ha azt kiegészíti a tervezett árplafon - erről beszélt lapunknak Szergej Gurijev, franciaországi emigrációban élő neves orosz közgazdász professzor, a párizsi Sciences Po igazgatója, egyben a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) korábbivezető közgazdásza. A Budapest Fórumra hazánkba látogatott szakember szerint megkérdőjelezhető a hivatalos orosz statisztikák hitelessége...

HADHÁZY: HA AZ EU BEVESZI ORBÁNÉK INTÉZKEDÉSEIT, AKKOR VAKOK VAGY BECSUKJÁK A SZEMÜKET – GULYÁSÁGYÚ PODCAST

MAGYAR HANG / GULYÁSÁGYÚ PODCAST
Szerző: MAGYAR HANG
2022.09.23.



A Magyar Hang podcastjának friss adásában Hadházy Ákos megválasztott országgyűlési képviselővel beszélgettünk.

Ha érdekli, hogy:

• Mit csinált az elmúlt öt hónapban képviselői jogosítványok nélkül?

• Miért indult el a választáson, ha nem tekinti legitimnek az Orbán-rendszert?

• Miért baj az, hogy a miniszterelnök honvédségi géppel repül Rómába?

• Magáncélra használta-e Orbán Viktor a Honvédség repülőgépet?

• Vállalná-e a korrupcióellenes hatóság vagy -munkacsoport vezetését?

• És mire lesznek jók ezek a szervezetek?

• Mit mondott Márki-Zay Péter Hadházynak az Amerikából érkező kampánytámogatásról?

• Miért nem tud nyerni az ellenzék a Fidesszel szemben?

• Hívják-e a köztévébe?

• Felkérték-e a DK árnyékkormányába valamilyen posztra?

• Mit szól hozzá a felesége, hogy öt hónapja nem kapja a képviselői fizetését?

HOGY „NE LÖKJÉK MELONIT ORBÁN VIKTOR KARJAIBA” – FRANCIA–NÉMET ÖSSZHANG AZ OLASZ VÁLASZTÁS ELŐTT

VÁLASZ ONLLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2022.09.23.


Régen volt ennyire fontos olasz parlamenti választás, mint a most vasárnapi. Nem csak azért, mert először győzhet az unió egyik nagy tagállamában a radikális jobboldal és lehet női miniszterelnöke Olaszországnak. Az is hamarosan kiderül, Orbán Viktor miniszterelnök megkapja-e a szövetségest, akivel az EU-t a maga képére formálhatja – vagy legalábbis elkerülheti a további elszigetelődést. Ezzel a nagy nyugati fővárosokban is tisztában vannak: a francia külügyminisztériumból kiszivárgó információk szerint a francia elnök összehangolja tevékenységét a német kancellárral, hogy „Melonit ne lökjék Orbán Viktor karjaiba”. Elemzés...

RADÓ PÉTER: 2010 ÓTA MINDENT EU-S PÉNZEKBŐL FINANSZÍROZTAK, AMIVEL KÁRT OKOZTAK A KÖZOKTATÁSNAK

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.09.23.


Szakmai szempontból teljesen értelmetlen a „kísérleti bemeneti mérések” bevezetése az általános iskolákban és a gimnáziumokban. Szakmailag annyira értelmetlen, hogy nem is lehet rá szakmai indokot találni – nyilatkozta a Hírklikknek Radó Péter, a CEU Demokrácia Intézet oktatáskutatója. Azt sem lehet tudni, mire akarják használni a mérési eredményeket, de emlékeztetett, 2010 óta „a legkontraproduktívabb marhaságokra, és kártékony dolgokra költenek EU-s pénztömegeket”. Így nem lenne meglepetés, ha kiderülne, ebbe is becsatornáztak valamennyit. Mindent abból finanszíroztak ugyanis, 
amivel kárt okoztak a magyar közoktatásnak.

Szakmai szempontból mi célja lehetett a Belügyminisztériumnak azzal, hogy az eddigi kompetenciamérés és az idegen nyelvi mérések mellé az általános iskolákban és a gimnáziumokban kötelezővé tette az idén szeptembertől a „kísérleti bemeneti méréseket” is? Az online teszteket szinte az összes évfolyamnak ki kell töltenie

Szakmai szempontból a dolog teljesen értelmetlen. Nem látom szakmai értelmét.

Miért?

Kezdjük azzal, hogy elnevezték bementi mérésnek, ami azt sugallja, hogy a kompetenciamérés, ami a tanév második felében van, az egy kimeneti mérés. De egy bemeneti mérést csinálni, utána négy-öt hónappal később pedig egy kimeneti mérést, teljesen értelmetlen. Négy-öt hónap alatt egyszerűen nem lehet teljesítményjavulást kimutatni. Egy, de inkább két éves távlat az, ahol olyan teljesítményjavulást várunk el a gyerekektől, ami már túl van a statisztikai hibahatáron. Szerintem az fog történni, hogy csinálnak egy bemeneti mérést, majd ugyanabban a tanévben egy kimeneti mérést, és utána az derül ki, hogy nincs igazi változás, vagy ha van is, az jellemzően a statisztikai hibahatáron belül van. Úgyhogy az adatok nem lesznek jók az égvilágon semmire. Hogyha valami szignifikáns változás előáll négy-öt hónapon belül, akkor pedig arra kell gyanakodni, hogy a két teszt nem ugyanazt a dolgot mérte, vagy másképp mérte, vagy valami módszertani különbség van a kettő között. Ez az egyik, ami szakmailag teljesen értelmetlenné teszi a dolgot. A másik: az egy dolog, hogy mérünk, de igazából az a kérdés, mire használják a mérési eredményeket...


EGYRE TÖBB HELYEN ÁLLNAK LE KÓRHÁZI OSZTÁLYOK ÉS SZAKRENDELÉSEK SZAKEMBERHIÁNY MIATT

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERTÉSZ ÁDÁM
2022.09.23.


Idén már 280 esetben állt le kórházi osztály vagy szakellátás, sokszor személyzethiány miatt, és ezek előfordulása egyre gyakoribb – mondta a Szabad Európának Kunetz Zsombor egészségügyi közgazdász. Sok esetben nemcsak pár napig, hanem akár hónapokig nem kapják meg a betegek helyben az ellátást, és ez adott esetben súlyos következményekkel járhat.


Mint mondta, a leállásoknak három oka lehet:

- tervezett karbantartás,

- eszközhiány, meghibásodás

- személyzethiány.

Leginkább a CT-k szoktak elromlani, amelyekből még a nagyobb kórházakban is jellemzően csak egy darab van. Így esett ki például a nyári csúcsszezon alatt a siófoki kórház CT-je, amely a Balaton déli oldalát látja el. Vihették a betegeket a kaposvári kórházba mentővel – mondta a szakértő.

Ha egy ilyen leállás például egy olyan kórházban történik, ahol van stroke-ellátás, az is leáll, messzebbre kell vinni a beteget, ami adott esetben az életébe kerülhet vagy maradandó károsodást okozhat.

A leállások egyre gyakoribb oka lehet Kunetz Zsombor szerint a személyzet hiánya. A szakember úgy véli, hogy eddig ezt nem merték leírni, hanem karbantartást vagy eszközmeghibásodást jelentettek a kórházak, de most már egyre több helyen le is írják – tette hozzá.

Nehezen kutatható a Nemzeti Népegészségügyi Központ, az NNK adatbázisa, ezért nem tudja megmondani, hogy a leállások mekkora része történt személyzethiány miatt, ezt egyesével kellene megnézni – mondta a szakértő. Csak szeptember első húsz napjában 35 egészségügyi intézményben állt le az ellátás valamilyen területen, ebből 15 szakrendelő és húsz kórház...

MEGEMELT HIÁNYCÉLRÓL BESZÉLT VARGA MIHÁLY, A LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOKAT ÉRINTŐ DÖNTÉSEK JÖNNEK

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2022.09.23.


Varga Mihály előadásával vette kezdetét a 60. Közgazdász-vándorgyűlés második szakmai napja Szegeden. A pénzügyminiszter közlése szerint az idei államháztartási hiány az Eurostat módszertana szerint az új gázbeszerzés hatása miatt 6,1% lehet, ezzel nem számolva a kormány a korábban közölt 4,9%-os hiányhoz tartja magát. A jövő évi költségvetést a megváltozott körülményekre tekintettel újra kell tervezni. A világ országai különféleképpen reagálnak a várható recesszióra, Magyarország számára a mérsékeltebb fiskális politikához való visszatérés a járható út. Az energiahatékonysági intézkedések támogatása mellett jelezte: az infláció ellen a megtakarításokat is ösztönözni kívánják, ezzel kapcsolatban új kormányzati döntések várhatók. Szavai szerint 2023-ra nehéz lesz növekedést tervezni, a jövő évi költségvetést módosítani kell, a több éves adócsökkentésekhez 2024-től lehet visszatérni...

A KINEVEZÉSEK A BÍRÓI FÜGGETLENSÉGET ÉS AZ EU-PÉNZEKET IS VESZÉLYEZTETIK - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.09.23.


A bírói függetlenségről eddig nem beszéltek a Magyarországnak szánt EU-s költségvetési pénzekkel kapcsolatban, de a helyreállítási alap pénzeinél feltétel lehet, mert aggályosnak tartják a bírói kinevezéseket. Olaszország vasárnap választ, a jobboldaliak egyik vezérszurkolója Orbán, aki viszont megosztja a győzelemre készülő pártok tagjait. Nemzetközi lapszemle.

A Politico szerint az európai parlamenti képviselőktől és tagállami diplomatáktól érkező nyomás miatt az Európai Bizottságban is több EU-biztos arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Magyarországgal zajló jogállamisági tárgyalások nem eléggé átfogóak, és nem ígérnek eléggé messzemenő következményeket, ezért keményebben kell fellépni Magyarországgal szemben.

A brüsszeli Bizottság vasárnap lényében olyan ajánlatot tett Magyarországnak, hogy ha 17 korrupcióellenes reformintézkedést bevezet, akkor nem tartják vissza az országnak szánt költségvetési támogatásokat. Ezek között nem szerepel az igazságszolgáltatás függetlenségének az ügye, holott komoly az aggály, hogy Magyarországon veszélyes mértékben háttérbe szorulnak a demokratikus normák. Ezt úgy orvosolnák, hogy az általános költségvetési támogatások kérdésétől elkülönítetten tárgyalt, a pandémia utáni helyreállítási alappal kapcsolatos pénzeknél érvényesítenék az igazságszolgáltatással kapcsolatos elvárásokat.

Politico szerint ezt a kétvágányúként is emlegetett törekvést képviseli a Bizottságon belül a klímaügyekért felelős holland Frans Timmermans, a versenyügyekben illetékes dán Margrethe Vestager, a jogállamiság ügyében eljáró cseh Věra Jourová, továbbá Didier Reynders belga igazságügyi és Ylva Johansson svéd belügyi EU-biztos.

A portál idézi Dobrev Klárát, a Demokratikus Koalíció EP-képviselőjét, aki nagyon korlátozottnak minősítette a lista hatókörét, és felhívta a figyelmet arra: az EU-költségvetést nem lehet megvédeni az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségének hiányában. Johannes Hahn, a költségvetési ügyek osztrák EU-biztosa azonban elegendőnek mondta, ha az európai büdzsé megvédése érdekében a közbeszerzésekre, a korrupcióra, az összeférhetetlenségekre összpontosítanak, és szerinte az már pozitív jel, hogy Magyarország hajlandó e téren lépéseket tenni.

Eric Mamer bizottsági szóvivő azt mondta, a helyreállítási pénzek felhasználási tervében helyet kell kapnia a bírói függetlenség megerősítésének, és hogy Brüsszelben aggályosnak tartják a legfelső bírósági testületbe, a Kúriába történő kinevezés módját.

Az EUObserver egyik podcastja a vasárnapi olaszországi parlamenti választásokról szól, és felteszi azt a kérdést, hogy a győzelemre is esélyes Olasz Testvérek élén álló Giorgia Melonit neofasisztának kell-e tekinteni. Szerintük, ha Meloniból miniszterelnök lesz, akkor várhatóan tiszteletben fogja tartani az olasz demokráciát – ha másért nem, akkor az uniós támogatási pénzekért cserébe.

Az EUObserver elemzése földcsuszamlásszerű győzelmet jósol a jobboldali pártszövetségnek, amelynek Melonin kívül két további kulcsszereplője Matteo Salvini, a Liga, valamint Silvio Berlusconi, a Hajrá Itália vezetője. Ennek a szövetségnek az egyik „vezérszurkolója” Orbán Viktor magyar miniszterelnök, de egyáltalán nem szükségszerű, hogy Orbán profitáljon majd ebből a várható új olasz felállásból – vélekedik a portál elemzője, Zalán Eszter.

la Repubblica hat pontban fejti ki a jobboldali pártok egyes tagjai közötti nézeteltéréseket. Ez a hat téma a költségvetés, az Európa-politika, a Putyin elleni szankciók hasznosságának a megítélése, az autonómia kontra elnöki rendszer, az adóügy és az állampolgári jogon járó alapjövedelem kérdése. A második pontot, az Európa-politikát illetően a la Repubblica emlékeztet arra, hogy tavaly szeptemberben az Európai Parlamentben az Olasz Testvérek és a Liga 15 képviselője az Orbánt elítélő határozat ellen, a Hajrá Itália azonban az állásfoglalás mellett szavazott.

Az Olasz Testvérek szerint az EP-határozat a törvényes magyar kormány elleni újabb politikai támadás volt. Meloni leszögezte: Orbán megnyerte a választást, és Magyarországon demokratikus rendszer van. Berlusconi azonban azt mondta: a magyar miniszterelnök politikája és Európa-víziója távol van attól, amit ők vallanak, és Orbán soha nem lesz modellértékű számukra. Ha meg akarjuk védeni nemzeti érdekeinket, akkor a nagy baráti országokkal kell szövetségben lenni Európában – tette hozzá.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

„MINDENKINEK JOGA VAN A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGÁHOZ”!?

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.09.23.


Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy „A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak… a polgárok szabadságjogainak teljes elvételéért, a politikai vélemény- és akaratnyilvánítás állami kényszer alá vonásáért…”, majd a IX. cikk (1) bekezdésében az Alaptörvény deklarálja, hogy „Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.”
Azt, hogy 2022-ben melyik politikai szervezetet nevezhetjük a fentiek nyomán „bűnöző szervezetnek”, amelynek vezetői felelősséggel tartoznak „a politikai vélemény- és akaratnyilvánítás állami kényszer alá vonásáért”, továbbá, hogy kik azok, akik nem tartják tiszteletben az Alaptörvényben kimondott véleménynyilvánítás jogát, Magyarország Alaptörvényére tekintettel könnyen beazonosíthatóak.
Ugyanis olvasom, hogy a Junior Prima díjat – amúgy nagyon helyesen és felettébb tiszteletre méltó módon – nem vette át a rendkívül tehetséges Vilmányi Benett, akit a díjátadóra érkezését követően, 2022 Magyarországán (!!!) nem szégyelltek arra utasítani, hogy ne politizáljon a beszédében, holott a színész véleménye szerint nehezen lehet politikamentesen fogalmazni, ha művészetről van szó.
Tudniillik Vilmányi Benettnek ez a véleménye, és az ehhez való szabadságát az Alaptörvény (látszik) biztosítani, miközben ugyanez az Alaptörvény bűnözőknek nevezi ama szervezeteket, amelyek megakadályozták a politikai véleménynyilvánításhoz való jogot.
Az EU-nak teljesen felesleges minden vizsgálódás Magyarország jogállamiságát illetően, s Navracsicsnak és a többieknek pedig ugyanilyen feleslegessé vált minden hazug és szemforgató erőlködése, amellyel a jogállamiságot igyekeznek agyba-főbe bizonygatni.
Ez a 2022 szeptemberében megtörtént eset mindkét fél kínos erőlködésére természetes és spontán módon adta meg a legigazabb és legvalóságosabb választ.
Nekem már csak egy kérdésem maradt: ezen alkalomkor mit mondott, tett, vagy nem tett a zsűriben helyet foglaló Máté Gábor és Rudolf Péter?
Félreértés ne essék: legkevésbé az ugyancsak zsűritag Káel Csabára és Oberfrank Pálra gondolok.

MÉG NEM INDULT EL A HARC A PÉNZÜNKÉRT - A DEVIZABETÉTEK KAMATAI JOBBAN NŐNEK, MINT A FORINTBETÉTEKÉ

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: LOVAS JUDIT
2022.09.23.


Az MNB statisztikái szerint az elmúlt hónapokban sokszorosára nőttek a betéti kamatok, a való világban azonban egy hangyányit sem változott a bankok kínálata. Továbbra is alig fizetnek valamit a pénzünkre, és még mindig az állam kínálja a legtöbbet. A jövőben azonban változás jöhet.


Megindulhat a verseny a lakossági megtakarításokért az állam és a bankok között, mivel mindkét fél egyre inkább rászorul majd a pénzünkre. Az elmúlt években megszokhattuk, hogy a likviditásbőség hatására - amit a jegybank gazdaságra öntött hatalmas pénzmennyisége okozott – a bankoknak nem volt szüksége a lakosság pénzére. Bőségesen rendelkezésre állt ugyanis az Magyar Nemzeti Banktól kapott ingyen forrás.

Emiatt hiába indult növekedésnek a jegybanki alapkamat a tavaly júniusi 0,6 százalékos szintről a jelenlegi 11,75 százalékig, hiába nőttek a pénzpiaci hozamok és szállt el az infláció, a korábbi 0,01 százalékos betéti kamatok nem indultak növekedésnek. Kivéve az MNB statisztikáiban. Ott ugyanis – láss csodát! – a 2021. júniusi 0,29 százalékról 2022 januárjára 0,8 százalékra, idén júliusra pedig 6,81 százalékra nőtt a lekötött betétek átlagkamata...