2018. július 17., kedd

A SZAKKÉPZÉST ÉS AZ MTA-T IS FELFALTA PALKOVICS MINISZTÉRIUMA

MÉRCE
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2018.07.17.


Ma sem lankadtak a képviselői ujjak, szorgosan szavazták meg sorra a Fidesz által benyújtott törvényjavaslatokat és -módosításokat.

Elfogadta az Országgyűlés többek közt a jövő évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslatot, amely 42 jogszabályt módosít. Átment az országgyűlési képviselők fizetésemeléséről szóló javaslat (micsoda meglepetés!), módosult a csődtörvény és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény is, a gyermekvédelmi rendszerbe beillesztették a tanoda intézményét, a szociális temetés jogintézményének hatálybalépési időpontját pedig 2021. január 1-jére tolták ki – írja az MTI.

Szigorúbb szabályok vonatkoznak a jövőben a kampánytámogatás visszafizetésére, a választási plakátokon közzé kell tenni a megrendelő szervezet nevét, az átjelentkezések miatt a szavazatszámláló bizottságok nagyobb létszámmal működhetnek, a helyi választási iroda vezetője pedig fegyelmit kaphat, ha urnazárás után fél órával a szavazókörökben nem fejezték be a voksolást – többek között ezt tartalmazza az egyes választásokkal kapcsolatos törvényeknek az Országgyűlés által elfogadott módosítása.
És persze – hiába a hazai és nemzetközi tiltakozási hullám – a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési támogatását áthelyezték Palkovics László újonnan felállt minisztériuma alá...

KARAFIÁTH: APU VERI ANYUT ÉS AZTÁN ANYU BEHÓDOL NEKI? AKKOR EZ JÓ MEGOLDÁS? - MIÉRT HARAP EGY ÓVODÁS? ÉS EGY FELNŐTT?

24.HU - POSZT ITT
Szerző: KARAFIÁTH ORSOLYA
2018.07.17.



A Napsugár óvodában történtek valóban borzalmasak. Az eset kapcsán elsősorban a brutalitás szintje csapta le a biztosítékot, az, hogy 

arcon és nemiszerven harapta egyik óvodás a másikat.

Elsőre úgy tűnhetett, hogy új és elszigetelt jelenséggel állunk szembe, holott mostanáig is történtek hasonlóak, legfeljebb a hír nem jutott ki az intézményekből. Pedig Vekerdy Tamás számos olvasói levél hatására 2015-ben már foglalkozott a témával.

Most azért dőlt le a fal, mert az anyuka névvel, arccal és sokkoló fotóval megosztotta az esetet. Vajon hány anyuka vette volna a bátorságot, hogy leírja mindezt?

Nagyon jó, hogy megtette.

Mert a kérdésről beszélni kell. Csak ne indulatok mentén, ne hörögve és lihegve és visszaharapva.

És elfelejtve végre azt a mézes hangszínt, hogy az óvodásokról kizárólag mint „kis ártatlan csöppségekről” beszélünk.

Aztán, ha agresszívan viselkednek, nekiugrunk mindenkinek, felelősöket kiáltunk ki, átgondolatlanul, csak úgy. Holott elképesztően sokrétű és – akár az egészségügyben – rendszerszintű a probléma

Az utóbbi évek nagy kérdése, hogy a gyerekek agresszívebbek-e, mint korábban.

A válasz röviden: igen.

Bár tény, hogy az agresszió mindig is benne volt minden gyerekkori közösségi szituációban. Ám, ami borzalmas és tényszerű az az, hogy
- a megnyilvánulási módja változott
- az egész társadalom indulatoktól és levezetett illetve elfojtott, majd gőzerővel kirobbanó agresszióval és gyűlölettel itatódott át
- az intézményeknek nincsenek meg sem az emberi-szakmai, sem az anyagi feltételei ahhoz, hogy az elburjánzó agresszió útjába álljanak.

Míg korábban a kortárs csoportokban egymás bántásának felső szintje az elgáncsolás és a köpőcsövezés volt (most nem a kirívó esetekről beszélek, mert anyám egykori osztályában is előfordult, hogy az egyik kisfiú a körzőt belevágta a másik szemébe, aki megvakult, illetve az én általános iskolámban is emlegetik, amikor előkerült a pillangókés), újabban egyre durvul a helyzet.

Immár pszichológiailag vitathatatlan, hogy a sok erőszakos film és játék is óriási befolyással bír a gyerekkori agressziószint emelkedésére.

Hétköznapivá vált az élmény, hogy a konfliktusok egy jól irányzott ütéssel, élesen süvítő golyóval, kínzással és üvöltéssel megoldhatóak. Hogy az erőszak természetes, jó és szükségszerű. Ráadásul szórakoztató is...

A KORMÁNY MEGBÜNTETI BUDAPESTET A VÁLASZTÁSI EREDMÉNYÉRT

VÁROSI KURÍR - KERÍTÉSEN INNEN
Szerző: MITI/ VÁROSI KURÍR
2018.07.17.


Az LMP szerint a kormány a Ház elé az önkormányzatiságot teljes egészében leromboló javaslatot terjesztett, amely lehetővé teszi, hogy a kabinet kénye-kedve szerint valósítson meg beruházásokat Budapesten.

Fideszes módszertan szerint

Csárdi Antal országgyűlési képviselő keddi sajtótájékoztatóján úgy ítélte meg, a kabinet ezzel bünteti a fővárost a választási eredményért.

Azt mondta: a kiemelt budapesti fejlesztésekről szól előterjesztés célja, hogy a kormány „fideszes módszertan szerint” úgy valósítson meg budapesti beruházásokat, és vonjon saját vagyonkezelésébe területeket, hogy a helyben élőket abba nem vonja be...

A STRESSZ AZ ÉLET SÓJA, ELLENTÉTE A HALÁL

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2018.07.17.


A Nobel-díjas, Magyarországon 2012-ben emlékévvel ünnepelt Szent-Györgyi Albert messze nem a legismertebb magyar tudós. Ami az ismertséget illeti, Selye János, a stresszkutatás magyar atyja mögött, legalábbis Észak-Amerikában, nemcsak a C-vitamin feltalálója, de az anyák megmentője, Semmelweis Ignác is elbújhat – mondja Szabó Sándor patológus-farmakológusprofesszor, Selye utolsó doktoranduszainak egyike.

Selye felfedezése, a stressz mára Amerikában és Kanadában nemcsak a főiskolákon és egyetemeken, hanem még a középiskolák jelentős részében is tananyag. Az országos közszolgálati rádió, az NPR legutóbb néhány éve ismertette több napos sorozatban a stresszről ma tudható legfontosabb tudományos ismereteket és álláspontokat, és nemrég a Time magazin is nagy összefoglalóban foglalkozott a témával. Korántsem először: miután Selye első monográfiája 1950-ben megjelent, a Time – a magyar endokrinológust egyenesen a penicillint felfedező Alexander Fleminghez mérve – az elsők között méltatta azt. „A kísérleti patkányok halálát taglaló írás, akárcsak Alexander Fleming első penicillinről szóló beszámolója, jóformán teljesen visszhang nélkül maradt, pedig a szenvedő emberiség számára minden bizonnyal egyik fontosabb, mint a másik.” 

Selye „Hans” János, a magyar kozmopolita

Más kérdés, hogy Hans (alias János) Selye orvoskutatót az amerikai beszámolók többnyire kanadai tudósként ismertetik – mondta a Qubitnek Szabó professzor, aki a Kaliforniai Egyetem Irvine-i intézetének orvosi karán egy Selyéről elnevezett tudományos diákkört vezet.
Tény, hogy csak félig, apai ágon volt magyar az 1907-ben Bécsben osztrák anyától született Selye János, aki mégis teljesen magyarnak vallotta magát. Ebben egyesek szerint fontos szerepe lehetett az apja és a tanárai által belevert nacionalista eszméknek is. Akárhogyan is, az Osztrák-Magyar Monarchiából nem sokkal az orvosi diplomája megszerzése után, 24 éves korában először az Egyesült Államokba, majd öt évvel később, 1936-ban a kanadai Montréalba vándorolt...

NYILVÁNOS KIVÉGZÉS MÁSFÉL ÉVENTE. MITŐL FÉLNEK A NEMZETI NAGYTŐKÉSEK?

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: RÁDI ANTÓNIA
2018.07.17.


Érzékelhető az aggodalom a B-kategóriás nemzeti nagytőkések között most, hogy sorra dőlnek ki a csatasorból a közelmúlt kegyeltjei. Kuna Tibor járt a legrosszabbul, rá börtönt kér az ügyészség. Az új sztár, Balásy Gyula fivérének cégében pedig megjelent Nyerges Zsolt, ami, ha Simicskát kérdezzük, nem sok jóval kecsegtet.

Aktív volt a tavasz-kora nyár az idén Nyerges Zsoltnak. Júniusban (nem világos, hogy közvetlenül vagy érdekeltségei útján) Simicska Lajos cégbirodalmát vásárolta föl. De előtte, májusban átvette az Visioners Zrt. egyszemélyes részvényesétől, Balásy Bulcsútól a cég tulajdonának 70 százalékos többségét.

A Visioners fő tevékenysége ugyan ingatlankezelés, jelentősnek tűnnek ugyanakkor a céges befektetések is. Hozzá tartozik egyebek mellett a Fornax számítástechnikai cégcsoport.

Balásy Bulcsú a viszonylag új kormánykedvenc reklámvállalkozó, Balásy Gyula féltestvére. Balásy Gyulának annyira felfutott újabban, hogy májusban már ő kapta a „nemzeti nagytőkések” közbeszerzési versenyében a Duna aszfaltos Szíjj László után a második lett a hozzá kötődő összesen közel 10 milliárd forintos megbízásokkal.

Balásy Gyula csillaga 2016 óta, a korábbi PR-ipari sztárok, a Rogán-szomszéd Csetényi Csaba és csapata, valamit az Isten segítségével közbeszerző Kuna Tibor háttérbe szorulásával párhuzamosan ível fölfele. Cégei az első úgynevezett nemzeti konzultációtól fogva dolgoznak a NER-nek, de sokáig csak egy fogaskerék volt a gépezetben. Az Index portrécikke Rogán Antalt mondta a legfőbb kormányzati mentorának.

Csakhogy Rogánt tudtuk Csetényiének is, ez tehát legfeljebb ideiglenes biztonságot jelenthet. Ráadásul, ha hihetünk az eléggé életszerű mondásoknak, miszerint a Simicska-Nyerges megállapodásban Nyerges a miniszterelnök érdekeit képviselte, akkor a Balásy-család részleges Fonax-eladása is túlmutat a mindennapi üzleti akvizíción.

Biztosíték? Földesúri jog érvényesítése? – ezt még informátoraink is csak találgatják. Viszont pár héttel a Fornax-tulajdonos Visioners 70 százalékának eladása után a szintén Visioners-érdekelstég Fornax ICT Kft. sikerrel szerepelt a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság összesen 28 milliárdos pályázatán: más győztesekkel együtt szoftverbeszerzési keret-megállapodást köthetnek.

Na de mi zajlik a színfalak mögött, hogy sok-sok év nyugalom után újabban kb évente-másfél évente leszámolnak az addigi kegyeltekkel? Már azon túl micsoda, hogy komolyan veendő ellenzék hiányában a fideszes vezérkar pont ráér egymással (és egymás holdudvarával) leszámolni...

ORBÁN, A GOEBBELS-IMITÁTOR

CIVILHETES
Szerző: LŐRINCZ CSABA
2018.07.17.


...Kemény hangvételű cikket jelentetett meg az ENSZ emberi jogi szakértője, korábbi miniszter Spanyolország legolvasottabb napilapjának, az El Paísnak az online kiadásán, „Ezeknek az időknek a Göbbelsei” címmel. A lap szerkesztői pedig Orbán Viktort választották illusztrációnak, García-Sayan többször is említi a magyar kormányfőt írásában.

Egyre nagyobbak az intolerancia, az idegengyűlölet és a populizmus által vetetett fekete hullámok a világ különböző pontjain. Ezeknek a közös nevezője a hatalom megtartására irányuló propagandaeszközök, amelyek nagyban hasonlítanak a Göbbels által a múlt század harmincas éveiben indított hagyományokra – írja véleménycikkében a korábbi miniszter. /hvg/

Lényeges megjegyezni, hogy nem elvhűségről van szó, amikor az intolerancia és a xenofóbia kerül szóba. Az érintett vezetők önálló konstruktív ötlet híján és a hatalom elvesztésétől való félelmükben nyúlnak a paranoid téveszmékhez. A kérdés, hogy ők maguk hisznek-e ebben az ellenségeskedésben, értelmetlen.

A Római Birodalom hanyatlásának idején bevett gyakorlat volt az egyes csoportok egymás elleni uszításának. Divide et impera, oszd meg és uralkodj.

A szakértő szerint ezek a rezsimek hatalmukat a nemzeti identitás erősítésével tartják meg, aminek alapja, hogy az állampolgárok biztonságát ígérik, kiegészítve egy brutális, goebbelsi propagandagépezettel – Duterte, Orbán és Kaczynski esetében egyaránt.

Aggódom, mert ebben a másodpercben úgy látom, semmi és senki nem tud ellenállni, nem látni az ellenállást, a demokrácia és az emberi jogok egyre inkább háttérbe szorulnak.

De azt is látja, hogy a tekintélyelvűség nem végleges és visszafordíthatatlan, ráadásul két olyan választást is hoz a közelmúltból (Kolumbia és Mexikó), ahol az emberek választhatták volna az orbáni vagy a dutertei modellt is, de másként döntöttek. „Iván Duque és López Obrador testesítik meg az alternatívát.” Van kiút, véli, a példa pedig Latin-Amerika (a publicisztikát jegyző szakértő maga is perui), itt képesek voltak demokratikus irányba fordulni az országok...

MAGYAR PROTEST - 1968 EMLÉKEZETE A HAZAI BEATBEN ÉS POL-BEATBEN

RECORDER BLOG
Szerző: RECORDER
2018.07.17.

1968-ban Magyarországon nem voltak komolyabb ifjúsági megmozdulások. Az európai forradalmak szele azonban így is megcsapta egy kicsit a zenészeket. Ilyen volt ötven éve a politikus magyar beat. A 63. Recorder magazin Past Perfect cikke következik (nyitóképen Oroszi Péter és Antal Imre).

A hatvanas évek közepén a nemzetközi tüntetéshullám és a baloldali ideológiák felerősödésének hatására még néhányszáz budapesti fiatal is lelkesen utcára vonult és tiltakozott a vietnámi háború és az amerikai imperializmus ellen, de az ún. Szolidaritási Bizottságok, amelyek az ELTE Bölcsészkarán és a Közgazdaságtudományi Egyetemen szervezett aktivista csoportok voltak, 1968-ban már nem működtek, lévén, vezetőitől igyekezett megszabadulni az állambiztonság. A politikai hátterű programok (társadalmi munka, amelynek bevételét vietnámi bankszámlára utalták; szolidaritási túrák, felolvasóestek, kiállítások, önképzőkörök és tüntetések) egyes szervezőit kizárták az egyetemekről és államellenes összeesküvés vádjával ítélték el az úgynevezett maoista perben.

Újbaloldali mozgalmak itthon

Az egymáshoz laza szálakon kötődő diákcsoportok példája Mao Ce-tung és Che Guevara idealizált forradalmisága volt, miközben megpróbálták átvenni a nyugati újbaloldali ifjúsági mozgalmak tiltakozási módszereit is. Lakásokban összegyűlve Marxot és Lenint olvastak fel egymásnak, és célul tűzték ki a KISZ-rendezvényeknél aktívabb közösségi élet megszervezését.

Egyik aktivistájuk így számolt be tevékenységükről: „Az első nagygyűlések, az első munkák óta nemcsak létszámban, hanem módszerekben is gazdagodott a szolidaritási mozgalom. Elegendő csupán a nyugati haladó ifjúsági mozgalmakban nagy népszerűségre szert tett teach-in-mozgalomra, a politikai témákról folyó közvetlen beszélgetésekre és a figyelemfelkeltő, demonstratív zászlóőrségekre hivatkoznom. Megszületőben van – politikai és művészeti életünk támogatásával – az új magyar nyelvű politikai tömegdal, a politikai jazz.” (ELTE KISZ Szolidaritási Bizottság: Tízmillió forintnál is nagyobb érték… Egyetemi Lapok, 1966. október 20., 2.)...

A CSÖKKENŐ ÁFA MELLETT IS NŐTTEK A BALATONI KAJAÁRAK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.07.17.


Nem tűnnek túl boldognak a nem egészen kiemelt helyen levő balatoni vendéglősök, strandbüfések az idén. A legutóbbi hétvége hozott némi szépítést, de az időjárás eddig nem volt igazán kegyes a magyar tengernél nyaralókhoz. Talán ez az oka annak, hogy az árak esetenként „csak” annyival nőttek, amennyivel az alacsonyabb áfakulcs miatt mérséklődniük kellett volna – állapította az Azénpénzem.hu felmérése.

Az előző hétvégén (korábban igazán, ha egyáltalán, a hétköznapokat tűntette ki a sugárzó napsütés) végre megérkezett a jó strandidő. Az Azénpénzem.hu ezzel együtt bőven talált vendéglátósókat, akik nem voltak igazán elégedettek. Az idei szezon ugyanis – állították többen is – eddig egyáltalán nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Úgy véljük, ezt támaszthatja alá, hogy a Balaton északi és déli partján is az előző évihez képest meglehetősen visszafogott drágulással találkozhatunk a büfékben és a kisebb éttermekben.

Szerencsére, hiszen mint korábban megírtuk, a balatoni szezon indulására több strand a tavalyi után ismét emelte a belépőjegyek árát. Ha nincs a közelben szabadstrand, a nyaralásra szánt összeget jócskán megdobhatja ez a tétel, de ha van, akkor meg nem árt a parkolási díjakkal is számolni. Ennél persze jóval nagyobb összegeket emészt fel, ha a család folyamatosan strandbüfében, pláne étteremben étkezik.

Tavalyi nyári összeállításunkban hangsúlyoztuk, hogy a nyaralóknak mindenképpen érdemes körülnézni a helyi vendéglátó egységek között, mert viszonylag szűk területen is óriásiak lehetnek az árkülönbségek. Az idén viszont ezek az eltérések szinte teljesen eltűntek (alighanem erősen figyelik egymás a vendéglátósok). Legalábbis a kategóriákon belül. Például a déli parton két, egymással korábban erősen rivalizáló fagyizóban is 230 forintba kerül egy gombóc. Az északi parton úgy tűnik, beérik még 220 forinttal. Viszont Balatonfüreden és Balatonföldváron is 280 forintos, sőt efeletti az ár...

A HANGOSKÖNYVEK ERŐSEBB ÉRZELMI HATÁST VÁLTANAK KI A FILMEKNÉL

SZÍNEK ÉS FOLTOK BLOG
Szerző: GÖBÖLYÖS N. LÁSZLÓ
2018.07.17.


Világszerte növekszik a hangoskönyvek kedvelőinek tábora, mert sokan úgy érzik: érzelmileg nagyon hatással van rájuk, mintha ők maguk olvasnák. Jobban átélik a hallottakat, különösen akkor, ha a felolvasó erre rátermett ember, főleg, ha ismert színész, aki megfelelő hanghordozással, hangsúlyozással képes a szöveget, a párbeszédeket élővé tenni.

Sok nő jött rá arra, hogy a könyvhallgatás nagyon kellemes házimunka végzése közben, feloldja annak egyhangúságát. És színesebbé tehet egy hosszú autóutat is.

Erre a jelenségre már a tudománynak is van magyarázata.

Az Amazon hangoskönyv-alkalmazása, az Audible megbízására a londoni University College pszichológusai egy kísérletet végeztek el. 102, 18 és 55 év közötti embert kértek meg, hogy hallgasson meg részleteket a legkülönbözőbb műfajú könyvekből, a sci-fitől a krimin át a klasszikusokig. Közben mérték a pulzusukat, a hőmérsékletüket, a bőrük vezetőképességét. Majd ugyanezt tették film- és tv-s jelenetekkel, hogy összevessék hatásukat.

Az eredmények világosan kimutatták, hogy a felolvasásnak nagyobb érzelmi hatása volt. A műszereken kíül a résztvevők maguk is így értékelték. Ez talán annak is köszönhető, hogy egy történet hallgatása jobban megmozgatja a képzeletet, mint a készen kapott képek, filmek nézése. A hangoskönyv hallgatása közben ugyanis az agyban vizualizálni kell a történetet, míg a filmképek nézése önmagában passzív folyamat.

A kísérlet valójában arra adott választ, hogy miért szeretnek a gyerekek mesét hallgatni, és miért volt nagy becsülete számos kultúrában a mesemondónak, akit felnőttek és gyerekek körülültek a tűz körül, vagy egy ősfa tövében.

URAM, ÖN TUDJA, MIKOR HAZUDIK?

FÜHÜ BLOG
Szerző: LENDVAI PÉTER
2018.07.14.


Legenda volt a maga idejében Szilágyi János, műfajt teremtett a Magyar Rádióban. Most, túl nyolcvanon azt mondja a Független Hírügynökségnek, hogy tudna még jó műsort csinálni.

- A közönségnek az kell, amit adsz
- Az izgalmas interjúkat kidobták az ablakon
- Arra kíváncsi, hogyan készülnek Orbán beszédei
- A vénülés fortélyait akarja megírni
- Kiborul a Sorosozáson

Mondhatom ugye azt, hogy műfajt teremtettél, de hol van ez az iskola most?

Az ember kinövi az iskolát, az iskola is kinövi őt. Azt pedig nem tudom, hogy ma van-e egyáltalán iskola. Én nem nosztalgiázok, attól igyekszem magam megóvni, tőlem nem hallasz olyasmit, hogy bezzeg a mi időnkben, jaj mi mennyivel jobban csináltuk, mennyivel minőségibb volt, nem én ilyeneket nem mondok. Más világ van. Arra, amit én és a kollegáim annak idején csináltunk, nyilván kevesebb az igény. Van persze igény, hiszen akadnak ilyen típusú műsorok, de nyilván sokkal kevesebb, mint a mi időnkben. Ha nagyon cinikus akarok lenne, akkor azt mondanám, hogy ma a műsorvezetőket castingon választják ki. Két modell, egy táncdalénekes – ők adják a választékot. Ez számomra annyira fura, hogy ilyen létezik. De létezik, bár olyan is. Sebestyén Balázzsal csináltam egy interjút, és azzal kezdtem: két különbség van közöttünk, te fiatal vagy, én öreg, nekem van egy szakmai múltam, neked lesz. Ezt annak kapcsán is mondom, amire rákérdeztél, hogy hol van az az iskola, nos az az iskola megszűnt.

De újra nekifutok: te nőtted ki az iskolát, vagy az iskola nőtt ki téged?

Az iskola nőtt ki bennünket. Mert azt a tantárgyat, ahogy mi csináltuk, egyszerűen nem tanítják.

Mi változott a mi szakmánkban? A te interjúid nem rövid beszélgetések voltak, te arra törekedtél, hogy fölnyisd a partnered. Erre ma már nincs igény, vagy idő? Mi nincs?

Szerintem volna még rá igény, bár a szakmabeliek egy része azt mondja, hogy a közönségnek nem ez kell. Nekik Való világ kell, például. Pedig szerintem nem így van, a közönségnek ugyanis az kell, amit adsz. Amit nem adsz, azt a közönség nem tudja, hogy létezik. Ha csinálnának a tévék, rádiók komoly interjúkat, biztos vagyok benne, hogy másnap téma lenne az emberek között. De a tévék, rádiók nem kérnek ebből. Pedig a nyugati kereskedelmi tévékben ilyenek vannak. Színvonalas, izgalmas vitaműsorok, nagyon izgalmas interjúk, de ezeket, itthon kidobták az ablakon.

Azért dobták ki, mert minden átpolitizálódott? Vagy mindenkiben és mindenütt a megfelelni vágyás működik?

Én ezt a kettőt nem keverném össze. Az, hogy a politika az egész életünket, akarva akaratlanul behálózza – a politika akarja, a befogadó részéről akaratlanul, társaságok verődtek szét emiatt -, de mi itt most szakmázunk, ennek semmi köze a politikához. Nem azért csinálsz velem interjút, mert én egy liberális gondolkodású ember vagyok, hanem azért, mert kíváncsi vagy rám. Ki lehet kerülni a politikát, figyelmen kívül lehet hagyni.

Te kikerülted?

Én ki. Abszolút érdeklődő, hírfogyasztó vagyok, de soha nem csináltam közvetlen politikai műsorokat. Azért nem, mert akkor valahova le kell tenned a voksod, a kérdéseidben ez benne van, és én ezt sose akartam. A rendszerváltás előtt a műsorainkban üzengettünk. Egy-egy mondattal, és ha az átment, akkor boldog voltál. Mondok egy példát: volt egy műsorom, Miért volt a címe, és egy alkalommal a Moszkvicsról beszélgettünk, hogy vajon miért csak négy személyre vizsgáztatták, tán kicsi, vagy mi? Szóval kekeckedtünk, egészen addig, míg a hivatalos embert meg nem szólaltattam. Őt komolyan kérdeztem és komolyan hallgattam, azt hazudta, amit csak akart, majd, amikor véget ért a beszélgetés, illetve az a műsorblokk, fütyürészéssel választottam el az új témától, mintegy jelezve, hogy mi volt a véleményem a nyilatkozó szavairól. Ettől ez a műsor egy fura gellert kapott, azt üzente, hogy én fütyülök rátok. Nos, az ilyeneknek tudtunk annak idején borzasztóan örülni...

SZÁZMILLIÁRDOS KÁRTÉRÍTÉST IS KÖVETELHETNEK AZ ORBÁN CSALÁD ÜGYVÉDJÉTŐL ÉS TÁRSAITÓL

24.HU
Szerző: VITÉZ F. IBOLYA
2018.07.17.


Ezer hiba kellene ahhoz, hogy felmondják a 4,8 milliárdos külső tanácsadói szerződést. Nem elég hozzá az Európai Bizottság javaslata a több mint 100 milliárdos támogatásmegvonásról.

Sosem költött még ennyi pénzt a Miniszterelnökség a közbeszerzések szabályosságát segítő tanácsadókra, az Európai Bizottság mégis arra jutott, hogy minden eddiginél nagyobb rések tátonganak az ellenőrzés rendszerén, és az uniós támogatásokból minden tizedik eurót indokolt megvonni Magyarországtól.

Mint korábban megírtuk, a kancellária 4,8 milliárd forintot fizet külső tanácsadóknak azért, hogy az uniós támogatások felhasználása szabályos legyen, a brüsszeli auditorok ehhez képest a 29 projektből álló mintában 24 súlyos hibát találtak. Az egyik kifogásolt szerződés éppen a szóban forgó 4,8 milliárdos keretmegállapodás, amelyet maga az uniós támogatásokat menedzselő csúcsszervezet, a Miniszterelnökség kötött.

Felmondja-e, esetleg már fel is mondta a Miniszterelnökség a tanácsadói megaszerződést, tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság a több milliárdos külső segítség bevetése ellenére alsó hangon 103 milliárd forintos támogatásmegvonást javasolt? Ezt firtattuk a kancellárián, amely a vizsgált, 2015. november és 2017. közötti időszakban a közbeszerzési ellenőrzések zömét, a közbeszerzési felügyeleti főosztály ellenőrzési feladatainak 78-91 százalékát kiszervezte, vagyis az auditorok által kifogásolt szabálytalanságok nagyobb részét a külső tanácsadóknak kellett volna kiszűrniük. De nem tették.

Azt is megkérdeztük, mi a következménye annak, hogy ilyen nagy hibaarányt talált az Európai Bizottság, milyen garanciákat építettek a külső tanácsadókkal kötött szerződésbe, mekkora felelősségbiztosítást, illetve kötbért írtak elő és mekkora kártérítést érvényesíthetnek?

Szerződésbontás nincs, gyökeres szervezeti átalakítás várható

„Idő előtti” – ezzel hárította el a Miniszterelnökség a 24.hu kérdéseit, de a válaszból egyértelmű volt, hogy nem került sor kenyértörésre. A kancellária értelmezése szerint az auditjelentés egy tervezet, nem az Európai Bizottság végleges álláspontját tükrözi. Ezt a 24.hu által megkérdezett szakértők azzal finomították, hogy ha Magyarország a megadott két hónapos határidőn belül nem tesz észrevételeket, és nem áll elő meggyőző érvekkel, akkor az Európai Bizottság néhány hete megküldött támogatásmegvonási javaslatait kell végrehajtani...

TGM: PÁR SZÓ BALRÓL

MÉRCE
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2018.07.17.


Nem szabad elkövetnünk eleink hibáit ismét: a hamis szolidaritás, a cinkosság és az elhallgatás hibáit, amikor baloldali bűnökről van szó.

Nincs különösebb jelentősége annak, hogy valamelyik apró kelet-európai országban valaki mit mond Latin-Amerikáról, ezért nem is írok részletesebben, csak regisztrálni szeretném: az, amit a valaha népszerű Hugo Chávez utóda, Nicolás Maduro (valamint állampártja és rendőrsége-hadserege) művel Venezuelában – éhezés, terror, az ellenzék betiltása, politikai ellenfelek sommás elintézése – , tűrhetetlen. El kell ítélni, és el is ítéljük. Pedig nincs kétség aziránt, hogy szimbolikus és ideológiai értelemben a rezsim baloldali.

Évtizedekig lelkesedett a baloldali közvélemény – különösen Nyugaton – a nicaraguai sandinistákért, akik megdöntötték a szörnyűséges (az Egyesült Államok által támogatott) Somoza-diktatúrát, s úgy látszott, létrehoznak valamiféle egyenlősítő, forradalmi demokráciát széleskörű népi részvétellel. Ebből is csak latin-amerikai tucatzsarnokság lett, a hitvallásában kétségkívül autentikus baloldali Daniel Ortega éppen élessel lövet a tüntető diákokra. Daniel Ortega nem akárki. A forradalom egyik vezetője volt, szabad választásokon veszített és nyert, számos pozitívum fűződik a nevéhez. Ma már eljutott az abortusz betiltásáig és a tiltakozások katonai leveréséig. A hét végén két egyetemistát lőttek agyon.

Sokan attól tartanak, hogy a venezuelai, nicaraguai (és kubai) baloldal előrelátható bukása után a szélsőséges reakció következhet, ezért a nyugati baloldal – s itt főleg az észak-amerikai baloldal számít – habozik vagy hallgat, természetesen kivételekkel.

Ezek az aggodalmak alighanem indokoltak, ennek ellenére diktatúrákat – méghozzá egyre inkább népellenes diktatúrákat, amelyek forradalmi, emancipációs jellege elveszett – nem támogathatunk. Bűneikről nem hallgathatunk. A szakítást nem halogatjuk...

AUGUSZTUSBAN VESZIK VISSZA A SZENNYEZETT VÉRNYOMÁSCSÖKKENTŐKET

INDEX
Szerző: NAK
2018.07.16.




Megállapodtak az illetékes felek a Kínából származó, szennyezett vérnyomáscsökkentő gyógyszerek – valsartan hatóanyagú Nortivan, Tensart, Valsartan, Valsocard vagy Valsotens filmtabletták – forgalomból kivonásának részleteiről. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) Indexhez eljuttatott közleménye szerint:

- A betegek 2018. július 30 - augusztus 31. között vihetik vissza a gyógyszertárakba a forgalomból kivont gyógyszereket, a patikák betegenként maximum 2 db, bontatlan, lejárati időn belüli doboz visszavételére kötelesek.

- A forgalomba nem került gyógyszertári készleteket a gyógyszer-nagykereskedők a gyógyszertáraktól 2018. július 26-ig veszik vissza (a gyógyszertárak elsődlegesen annak a nagykereskedőnek küldjék vissza az érintett termékeket, amelyiktől vásárolták, ha erre nincs lehetőség, az elsődleges beszállító a következő választandó nagykereskedő.

- A betegektől visszavett gyógyszereket 2018. augusztus 31-ig kell a patikáknak elkülönítetten gyűjteni és tárolni, majd ezt követően a nagykereskedőnek egy tételben átadni. Az átadott készítményeket a főbeszállító nagykereskedő juttatja el a forgalomba hozókhoz...

A MAGYAR NYILVÁNOSSÁGOT ELFELEJTETTÉK TÁJÉKOZTATNI, HOGY ORBÁN AZ OROSZORSZÁG ELLENI SZANKCIÓK KÁRTÉKONYSÁGÁRÓL SZÓNOKOLT PUTYIN OLDALÁN


444
Szerző: URFI PÉTER
2018.07.17.


A magyar közvéleményt Havasi Bertalan miniszterelnöki sajtótitkár informálta a kormany.hu-nak és az MTI-nek adott nyilatkozatával. Ezekből gyakorlatilag semmi érdemi nem derül ki, olyan mondatok szerepelnek benne, mint hogy „a futball-világbajnokság megrendezéséről, energetikai beruházásokról és a gazdasági együttműködésről tárgyalt egymással Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő a Kremlben vasárnap”.

Az orosz kormány azonban egy fokkal kevésbé volt diszkrét, és közzétette a megbeszélés kezdetének szó szerinti leiratát. Ebben szerepelnek szórakoztató részek is:

Putyin például jó focistának nevezi Orbánt, aki pedig kulturális kérdésekben merül el.

Életemben először lehetőségem volt két teljes napot eltölteni Szentpéterváron és három napot Moszkvában. Életemben először adódott ilyen csodálatos lehetőségem. Ez a két város az európai civilizáció ékköve. Nem igazán értem azokat, akik Budapestről elutaznak a Bécsi Állami Operába, de nem akarják meglátogatni a Moszkvai Nagyszínházat (a Bolsojt), amely az európai kultúra gyöngyszeme. Természetesen mindkét város mély benyomást tett rám

- így Orbán, mire Putyin visszabókol, hogy Magyarországon is van legalább két ilyen ékkő, Buda és Pest. De ennél komolyabb téma is szóba került, ami már az orosz közmédia videójára is felfért...

A PÁVÁK TÁNCTANÁRA VESZETTÜL FORGATJA A RONGYOS KÖPÖNYEGET

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.07.17.


Jó reggelt, drága és kedves és hűséges olvasók! A kevésbé drága, nem hűséges, de kifejezetten ellenséges mások is vegyék magukra nyugodtan, egy jó reggeltbe nem halok bele. Ma egész nap keddet tartunk és béremeléssel sújtott parlamenti képviselők is dolgoznak, mintha nem volna holnap. Ez azt jelenti, hogy egy raklapnyi törvényjavaslatról döntenek ma, csak nagyságrendek kedvéért (és tudjuk, hogy náluk a mennyiség még soha nem ment a minőség rovására): a 2019-es büdzsét megalapozó törvénymódosításokat is ma hagyhatják jóvá, amelyek összesen 42 jogszabályon változtatnak. Emellett természetesen az oktatás területén távvezérelt pusztítások egyik vezéralakja (csak az nem dolgozik, aki még úgy sem tesz mintha dolgozna), bizonyos bukott Czunyiné is képbe kerül. Bár nőügyekkel az állampárt nem foglalkozik, mégis erre a derék asszonyra bízták ezúttal a nemes feladatot, hogy benyújtsa ama javaslatot, mely a büntető törvénykönyv hatályát kiterjeszti a hivatalos személyek zaklatására, ma erről is vitáznak majd a tisztelt házban. Erre nyilván azért van szükség, mert még nem sikerült beszántani az összes kellemetlenkedő, útban lévő, valódi kérdéseket feszegető médiaorgánumot, ezért egyéb eszközökkel szükséges harcolni a nyilvánosság ellen. Például így: börtönbe lökdösik majd az újságírókat, akik nem a megfelelő helyen és időben merik kérdezgetni a közpénzből élősködő, közpénzekkel elszámolni nem hajlandó kiválasztottakat. Nem, ez még nem Törökország, de közeledünk öles léptekkel a tutiba bele.

A nyilvánosság kreténnek nézésének iskolapéldája, hogy miután Orbán a foci vébé döntője kapcsán megfordult Putyin seggében, a propaganda elfelejtette tájékoztatni a drága magyar embereket arról, hogy érdemben miről csacsorásztak a felek Csányi Sándorral megtámasztva. Sem Havasi Bertalanka, sem az MTI nem mesélt arról, amiről az orosz közszolgálat igen, hogy tudniillik Orbán kártékonynak nevezi az Oroszország elleni EU-s szankciókat, amelyeket 2014-es bevezetésük óta ő is rendre megszavazott, legutóbb alig két hete (!!!!), az összes uniós kormányfővel együtt. Most mégis arra utalt, nem először, hogy azokat fel kellene oldani. Vagyis az történt, amit eddig is tudtunk, és megint dokumentálva van a dolog, hogy aztán legyen mit letagadni: a pávák tánctanára forgatja a rongyos köpönyeget. Brüsszelben egyet mond, Budapesten mást mond, Moszkvában meg leborul a fenséges cáratyuska lábai elé. Okádni kell...

OTTHON KINEVETTEK: TANULNI ENNYI IDŐSEN?

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő / Mária
2018.07.17.


Mária pokolban töltött két évéről és a kilábalásról már olvashattatok itt a blogon, most következzen az akkor beígért folyatás, nem kevés tanulsággal. Például arról, hogy miközben például Nagy-Britanniában kifejezetten támogatják az 50 fölöttiek tanulását, addig Magyarországon… na, rögtön kiderül!

„Először is köszönöm a biztató kommenteket, ami rám is fér, mert most készülök az anatómiavizsgámra.

De haladjunk sorrendben! Tehát a főnökeim elé álltam és elmondtam nekik, nővér szeretnék lenni, és a cégen belül milyen lehetőségek vannak arra, hogy megszerezzem a diplomát.

Mivel Angliában is nagy a nővérhiány, több formát is támogatnak a továbbtanuláshoz. Amit nekem ajánlottak, az az egyetemi tanulás és munka elegye.

Heti egy nap az egyetemen, négy nap munkában. A tandíjat a cég állja, és persze kapom a teljes fizetésemet. Így a szokásos 3 év helyett ugyan 4 év alatt kapom meg a diplomát, de a „főállású” tanulást nem engedhetem meg magamnak.

Itt ugyan nagyon nagyvonalú a támogatási rendszer a diákoknak, de a magas tandíjat, és a támogatást egyszer csak vissza kell fizetni.

Én is keresztül mentem a felvételi folyamaton. Angol nyelvből és matematikából kellett felvételizni. Aztán jött az egyéni elbeszélgetés, és már bent is voltam az egyetemen!

Miért Angliában?

Szívesen írok az iskoláról, a követelményekről, és hogy milyen érzés újra iskolapadban ülni, de kezdjük azzal, hogy miért Angliában és miért nem otthon szereztem meg a képesítést.

Már kb. 2 éve tudom, ahhoz, hogy előrelépjek, kell egészségügyi végzettség. Tehát logikusnak tűnt, hogy otthon szerezzem meg. (Egy kis áthidaló vizsgával elfogadják a magyar Egészségügyi Főiskola diplomáját.)

Akkor még nagyon féltem a nyelvi korlátoktól. Butaság volt, nincs komolyabb bajom a nyelvvel. Írtam a magyar főiskolákra, felnőttképzésekre, sőt telefonáltam is.

A lényeg, hogy vagy nem válaszoltak, vagy kinevettek, hogy mégis mit képzelek, ebben a korban tanulni, főiskolára járni???! Pedig fizetős diák lettem volna. De nem és nem kellettem...

SOK MAGYAR ÚGY DOLGOZIK KINT, HOGY EZ AZ UTOLSÓ DOBÁSA

INDEX
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2018.07.17.


...Mi a fő motiváció? A magasabb fizetésen kívül miért döntenek úgy az emberek, hogy külföldön vállalnak munkát? András tapasztalatai szerint ez a kör több csoportba osztható. Van, aki a szaktudását szeretné eladni, más kényszerből menne dolgozni, mert anyagilag nehéz helyzetben van. Közülük sokan továbbra is a devizahitel terhei elől menekülnek Magyarországról. Újabb lendületet adott a külföldi munkavállalásnak, hogy a kilakoltatási moratórium miatt most sokan tartanak attól, hogy elvesztik a lakásukat. Mások csak szerencsét akarnak próbálni, és ezt konkrét elképzelések nélkül próbálják megtenni. Tavasszal a választások után például András úgy tapasztalta: több értelmiségi jelentkező volt nála a szokásosnál, de a legtöbben úgy próbálkoztak, hogy csak angolul beszélnek, németül nem, és azt sem tudták konkrétan megmondani, mit szeretnének csinálni a német munkaerőpiacon. Aki komolyabb szakképzettség és német nyelvtudás nélkül próbálkozik, annak Németországban sincsenek túl jó esélyei. Őket jobb esetben gyártósor mellé tudják elhelyezni egyszerű betanított munkákra, de az ezért adott 1200 euró körüli fizetéssel nem sokra megy az ember.

Persze jó kérdés, mi számít jó fizetésnek. Az átszámolgatásnak itt nem sok értelme van, mert nagyon megtévesztő lehet. András úgy látja: a már kint dolgozók hazalátogatva szeretnek lódítani a kinti fizetésükről. A bérük az otthoni kocsmába belépve hirtelen megduplázódik, vagy a bruttó nettóra változik, amit a haverok ámuldozva hallgatnak.

Egy átlagos szakmunkás (nettóban) 1500-2500 eurót kereshet. Német viszonyok között már egy 1500 eurós fizetésből is normálisan meg lehet élni. Ott ugyanis a lakásbérlés és a rezsi nem viszi el a fizetés felét, mint Magyarországon. A vidéki városokban már 400-500 euróért is lehet normális lakást vagy szobát bérelni (ebben már a teljes rezsi is benne van). Mindehhez jön, hogy sok munkáltató állja az utazás vagy a szállásköltség egy részét vagy egészét, ad munkaruhát, vagy nyelvtanfolyamra iskolázza be az embert...

KEVESEBB LAKÁS ÉPÜLHET ÉS JÓVAL DRÁGÁBBAN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BIHARI TAMÁS
2018.07.17.


Még lendületben van az építőipar, de már látszanak a gondok. 2020-tól az otthonteremtési kedvezmények kiterjesztése nélkül kevesebb lakás épülhet, nagyobb költséggel.

Drámai visszaesésre számít az építőipar a lakóingatlan beruházásokban 2020-tól az új lakások 5 százalékos áfájának megszűnését követően. A 27 százalékos áfa újbóli bevezetése egy átlagos 30 millió forintos lakás esetében akár 5 millió forintos áremelkedést is jelenthet. Varga Mihály pénzügyminiszter megerősítette, hogy a kormány nem kívánja meghosszabbítani a kedvezményes forgalmi adót. A szakemberek szerint így a 2017-19-es időszakban átlagosan 15 ezer új lakás helyett legföljebb 9-10 ezer lakás épülne 2020-tól.

A kormánynak több lehetősége is van a magasabb áfa okozta keresletcsökkenés mérséklésére. Egyebek mellett megelőzhető lenne a lakásépítési kedv nagy mértékű zuhanása, ha például a most csak a saját kivitelezésben épülő otthonok építését támogató áfa visszaigénylését kiterjesztené a kormány valamennyi lakóingatlan építési konstrukcióra – nyilatkozta a Népszavának Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Jelenleg ez legföljebb 5 millió forint lehet a 27 százalékos áfából. 

A szövetség elnöke úgy vélte, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) alanyi jogosultságát ki kellene lenne terjeszteni korhatártól függetlenül mindenkire, aki kiskorú gyermeket nevel. Jelenleg ez csak 40 éves korig vehető igénybe, holott egyre több nő vállal gyermeket 40 év fölött is. Ugyancsak segítené az ágazat teljesítményének a fenntartását, ha az új lakások építésére, illetve a régiek felújítására is kiterjesztenék a lakáscélú banki hitelek állami kamattámogatását...

ÁTLÁTHATÓBBÁ TETTÜK A NISZ GAZDÁLKODÁSÁT - KÖZZÉTETTÉK, HOGY MILYEN SZERZŐDÉSEKET KÖTÖTTEK

ÁTLÁTSZÓ / ADATIGÉNYLÉS
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2018.07.16.


Egy adatigénylésünket követően az állami infokommunikációs cég feltette a honlapjára, hogy milyen szerződéseket kötött az elmúlt másfél évben.

A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) így ír magáról:

Legnagyobb megrendelőink államigazgatási szervek és országos hatáskörű intézmények, de gazdálkodó szervezetek, vállalkozások és magánszemélyek is igénybe veszik egyes szolgáltatásainkat. Cégünk tevékenysége során a legmodernebb infokommunikációs technológiák alkalmazásával támogatja a hazai közszférát, hogy az minél könnyebben megfelelhessen az innovációs kihívásoknak.”

Június közepén döbbenten észleltük, hogy egy nagyon fontos innovációs kihívásnak nem sikerült eleget tennie az állami cégnek. A NISZ honlapján ugyanis egy hónappal ezelőtt nem voltak elérhetőek az általa kötött szerződések adatai.

Ez azért baj, mert

- nem tudni, mire költi a cég a közpénzt
- törvénysértő

A 2011 óta hatályban lévő Infotörvény világosan leírja, hogy “Az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő, ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezése (típusa), tárgya, a szerződést kötő felek neve, a szerződés értéke, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartama, valamint az említett adatok változásai, a védelmi és biztonsági célú beszerzések adatai és a minősített adatok, továbbá a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (1) bekezdés b) pontja szerinti beszerzések és az azok eredményeként kötött szerződések adatai kivételével” kötelezően közzéteendő közérdekű adatok.

Ez azt jelenti, hogy a nettó 5 millió forintot elérő szerződések adatait az adatkezelőknek “internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is adatvesztés és -torzulás nélkül kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen kell hozzáférhetővé tenni”.

Ehhez képest pont az állami infokommunikációs cég honlapján nem találtunk ilyesmit...

DE MEGVAGYUNK MÉG. MAJDNEM MEGVAGYUNK (AZ AKADÉMIÁRÓL)

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KENESEI ISTVÁN
2018.07.13.


...A Magyar Tudományos Akadémia több különböző feladatot ellátó szervezet, a rá vonatkozó törvény szerint: „önkormányzati elven alapuló, jogi személyként működő köztestület, amely a tudomány művelésével, támogatásával és képviseletével kapcsolatos országos közfeladatokat lát el”. Ebbe beletartozik, hogy bárki, aki tudománnyal foglalkozik, és erről „papírja van”, vagyis doktori fokozatot szerzett, tagja lehet a köztestületnek. A köztestületi tag nem „akadémikus”, viszont választó és választható különböző bizottságokba. Akadémikussá hosszas eljárás eredményeképpen válhat valaki, de a 70 év alattiak létszáma a kétszázat nem haladhatja meg, és velük együtt összesen 365 akadémikus lehet.

Kezdjük a visszatérő vádakkal. Mivel az emberi életkor egyre növekszik, nem csoda, hogy vannak idős, sőt igen idős tudósok is az MTA-tagok között. Ám a korfa törvényszerű alakulása révén létszámuk csekély, és mivel a döntési folyamatokban (a 11 tudományos osztályban és a köztestület által választott tagságú, nagyszámú szakmai bizottságban) a 70 évnél fiatalabbak nagy többségben vannak, az MTA még akkor sem gerontokratikus intézmény, ha a közgyűléseken az őszes hajúak látszanak többségben lenni.

Az is ismeretes, hogy – nem a sztálini időkre, hanem a XIX. századra visszamenő hazai hagyomány alapján – az akadémikusok tiszteletdíjat kapnak. Ezt 1949 előtt az MTA a bőkezű mecénások által neki adományozott jelentős vagyonából fizette, és csak az államosítás után szorult rá, hogy a központi költségvetés perkálja ki ennek fedezetét.

Ugyancsak sztálinista találmánynak titulálják sokan az MTA kutatóhálózatát, nem tudván arról, hogy amit a szovjet rendszer sajátjának gondolnak, azt valójában ott is mástól lesték el, csakúgy, mint a sokáig kárhoztatott, de mára leépített kandidátusi–doktori hierarchiát, amelyet eredetileg egy cári rendelettel hoztak létre 1810-ben Oroszországban, majd az időközben átalakított szisztéma 1917-es eltörlése után 1934-ben vezették be újra.

A hazai kutatóhálózatnak, mint azt már többen többször is megírták, volt itthoni előzménye, mindenekelőtt a Teleki Pál által 1926-ban alapított Államtudományi (amelyet a mai MTA Földrajztudományi Intézet tekint elődjének), majd a Táj- és Népkutató, illetve a Történettudományi és az Erdélyi Tudományos Intézet, amelyekből 1941-ben a Teleki Pál Intézet jött létre.

De a szovjet intézeti rendszer sem Sztálin fejéből pattant ki, hanem az 1911-ben a hasonnevű császár alapította Kaiser-Wilhelm-Gesellschaft szolgált mintaként, tehát a magyar kutatóintézeti hálózat, még ha közvetlen szovjet ösztökélésre keletkezhetett is, nem kommunista találmány, már csak azért sem, mert a német ős mai utóda a híres-nevezetes Max Planck Társaság többségében természettudományos intézeteivel, de a vele párhuzamos Leibniz Társaságba például számos humán- és társadalomtudományi intézet tartozik, köztük a több mint 200 munkatársat felsoroló Német Nyelvi Intézet (Institut für deut­sche Sprache).

Meg lehet persze kérdezni, hogy miért az Akadémia, miért nem az állam felügyeli a hálózatot, mint például a franciáknál vagy az olaszoknál, de látni kell, hogy a kutatásmenedzsment akkor is külön szakma, a kutatási irányok eldöntése, az eredmények értékelése ott is (hazai és külföldi) tudósok bevonásával folyik. A vér szagát érezve már pár egyetem is bejelentkezett, hogy szívesen átvenne MTA-intézetet, de ennek következményeit itt nincs terünk kifejteni.

Most még csak annyit, mielőtt visszatérnék a kutatási témák oly aktuálissá vált problémájára, hogy sokan azt is felhozzák az MTA felügyelte hálózat mellett, hogy a legnehezebb időkben sokaknak volt mentsvára egy-egy akadémiai állás, amikor az egyetemekről ki voltak tiltva, akik „megmételyezhették” volna az ifjúságot. A név szerinti lista túl hosszú lenne, de piarista szerzetestől arisztokratán át börtönviselt ellenállóig terjed...

MI, TOVÁBBÉLŐK

MÉRCE
Szerző: FEHÉR RENÁTÓ
2018.07.16.


„Élünk s lábunk alatt az ország már sehol”
(Oszip Mandelstam, ford. Szilágyi Ákos)

„Klimt állítólag azt mondta, amikor Mahler fölszállt, minden bizonnyal Hamburgban, az Amerikába tartó hajóra: „Es ist vorbei”, tehát hogy valami – így, az induló hajóval – el van múlva.”. Ezt Esterházy Péter írja Az olvasó országának Mahler, ünnep című darabjában, a könyv 483. oldalán. Olvasva oda-vissza ezt a monumentális gyűjteményt, én sem tudok másból kiindulni. Es ist vorbei.

Olvasó. Gyanítom, így fogja emlegetni ezt a könyvet majd a magyar irodalmi közbeszéd. Termelési, Harmonia, Márk. Olvasó. Szemről szemre megyünk végig ezen a füzéren, és talán nem tévedek nagyot, ha arra gondolok, hogy ez tetszene egy volt piarista diáknak, ahogy Esterházy magát sokszor címkézi. A borító sötétje, az alcímet záró évszám (2016) és számos kötetbeli szöveg is implikálta, hogy az olvasásom egy nem csituló gyászmunka dokumentuma is lett.

(közmegegyezés & könyvespolc)

Nem megint a közmegegyezések hiányánál vagyunk, a közös alapnál, amelyet óvni kellene, mert ha elveszítjük (mi, az ország), nem marad semmink? Ehhez nem elég az ún. európai értékrendre rámutatni, ebbe munkát kell beletenni. Az én generációm (jobb, bal, liberális, csuda szép) és az idősebbeké ezt a munkát nem végezte el. Ha a fiatalabbak sem fogják, akár azért, mert fütyülnek rá, és úgy gondolják, egyéni megoldásokat kell keresni, akár azért, mert észre sem veszik, hogy volna észrevennivaló, volna elvégeznivaló, akkor pillanat alatt abban a semmiben vagyunk, amelynek a káosz még a legbarátságosabb szinonimája.” (317.), írja Esterházy (még) 2011-ben, s közírói szemléletének bizonyára itt találni meg az origóját.

Nem fütyülök rá, sőt, veszem is észre.

De mára, és ez az Olvasó egyik legmegrendítőbb tapasztalata, mintha a lehetősége is eltűnt volna annak a – fenti beszédaktus által is szorgalmazott – közmegegyezésnek, amit Esterházy Péter teremteni és óvni járt köztünk:

[k]önyvespolcaink különböznek, de nem estek kétfelé, egyben vannak” (689.). Mert a közmegegyezések szükségességéről sincs közmegegyezés. Esterházy persze a tarthatatlan élethelyzetekre is jól rálát, több ilyen szöveghelye van az Olvasónak. Ez az egyik: „vagy Wass, vagy Babits, egyszerre nem tud jó lenni mind a kettő. Vagy tessék azt az értékrendet megmutatni, amely szerint mégis. Éppen Babits szokott emlékeztetni, pajzzsal és dárdával, hogy nem minden összeegyeztethető.” (54.) Nem minden összeegyeztethető, még a konszenzuskeresés árán sem. Arról pedig nem Esterházy tehet, hogy mi van ma potenciális értékviták sok hasábnyi helyén. „A szabadságnak, az eleganciának, az iróniának, a tudásszerkezetnek és e tudásszerkezet finom mozgásának az a sajátos szőttese, ami Esterházy Péteré volt, kiszorul abból az új brutalitásból, ahol ma keressük a szavakat”, mondja az Olvasó bámulatos munkát végző szerkesztője, Tóth-Czifra Júlia abban a beszélgetésben, amit a Literára készítettünk. Ennek a keresésnek régi-új, autentikus és autonóm eszközeit találni meg: ez a mi munkánk, továbbélőké.
Esterházy Péter vállalt igazodási pont, zsinórmérték. S mindazokat, akik például az Olvasót egy-egy passzusért rendszeresen fellapozzák, ez közösséggé teszi.

Viszont ha alkalomról alkalomra csupán ennyit készülünk felmondani egymásnak, akkor felesleges összejönnünk a Nyitott Műhely, az Írók boltja vagy a Petőfi Irodalmi Múzeum melegében. Persze érthető, ha sokunk visszakívánja Esterházy nyomán az általa nyújtott biztonságérzetet, a konszenzus igézetét és illúzióját. Viszont ha úgy döntünk, hogy irodalmi szocializációnk nosztalgiájában, Atlantisz anekdotákkal siratható otthonosságában, s e mozdulatlan, áhítatos gyászmunkában leljük meg (újra és újra) önmagunkat, akkor valami olyasmit őrizgetünk, ami mára végzetesen máshogyan van. „[A] hagyományom nem egyenlő velem, én az a munka vagyok, amit ezen a hagyományon, ezzel a hagyománnyal elvégzek”, üzeni az Olvasó a 378. oldalon, és ennél egyértelműbb hazafias házi föladatot (354.) az Esterházy-tanítványok generációi aligha kaphatnának. Mert élő hagyománnyá attól lesz valami, hogy munkában vagyunk vele, hogy használatban van, nem vitrinben. Az Olvasó aktualitása abban is áll, s erre Jánossy Lajos is kitér Keresőfák című kritikájában, hogy – akár épp pandant-ként – rámutat az új aktualitásokra. Hogy például nem működőképes többé az az értelmiségi modell és hit, ami a felháborodásra már önmagában cselekvő gesztusként tekint, s így még a gonosz pitiánerségekhez is érdemesnek látja hozzászólni. Mert közben a jogos háborgásaink is elinflálódtak az új és magyar időkben, alibivé, tehát tehetetlen rosszkedvvé lettek már valójában számtalanszor. Nem Esterházy Péter lett időszerűtlen vagy érvénytelen. Érvénytelen inkább a korszak, aminek beköszöntét még megérte. Esterházy nem tévedett, sőt, a megrendítő az, hogy még így tudhatott beszélni. Aber es ist vorbei...

HAMAROSAN TÖMEGEK KAPNAK RÉSZNYUGDÍJAT VAGY AZT SE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: GULYÁS ERIKA
2018.07.16.


A Fidesz úgy hiszi, ha minimálisra szűkíti az ellátásokat, rá tudja kényszeríteni az embereket, hogy dolgozzanak - mondta Szikra Dorottya, az MTA Szociológiai Intézetének osztályvezetője. A nyugdíjrendszer most még fenntartható, de azon az áron, hogy eltávolították belőle „problémás” elemeket.

A jövő évi költségvetés, vagy a konvergencia program is azt mutatja, hogy az Orbán-kormány nem tér el a 2010 óta folytatott gyakorlattól, koherens szociálpolitikát folytat. Ez akár dicséret is lehetne, de a Magyar Tudomány júniusi számában megjelent "Távolodás ez európai szociális modelltől – a szegénység társadalompolitikája" című tanulmánya vagy a Kiss Dianával a nyugdíjrendszerünkről írt bővebb angol nyelvű cikke messze nem elismerő. Minek szól a kritika? 

 – Tavaly jelent meg Ferge Zsuzsa kötete a rendszerváltás óta működő kormányok szociálpolitikájáról és ennek is az az egyik következtetése, hogy a szocialista-liberális kormányoknak nem volt egységes szociálpolitikájuk. Többnyire szociáldemokrata programokkal kezdtek, amit azután neoliberális megszorítások követtek. Ezzel szemben a Fidesz társadalompolitikája következetes maradt a nyolc év alatt, csak éppen szembe megy azzal, amit a jóléti rendszerek eddigi logikájáról tudunk. Egy másik fontos sajátossága az Orbán-kormányoknak, hogy szemben elődeikkel, durva megszorítással kezdtek, aztán valamelyest lazítottak a ciklusok vége felé. 

 – Miben? 

 – Vegyük a munkanélküli ellátórendszer reformját. Míg a Gyurcsány-érában minimálbért kaptak a közmunkások, addig a Fidesz bevezette a közmunkás minimálbért, ami a korábbinak mindössze a 60 százaléka lett. Ráadásul, hogy sok embert pörgessen bele a rendszerbe, jelentős részüket részállású közmunkásként „foglalkoztatta” 2010-2011-ben. Mindez elképesztő jövedelem-zuhanást jelentett sok százezer embernél a válság idején, ami a szegénység drasztikus növekedéséhez vezetett 2012-re. Ehhez képest 2013-14-re a Fidesz-kormány már hosszabb távra és teljes munkaidőben foglalkoztatta az embereket közmunkában és a létszámot is megemelte. Ez a 2011-es állapothoz képest mindenképpen javított a munkanélküliek helyzetén. 

Mindeközben nem teljesítette a szociálpolitikának azt az alapvető funkcióját, hogy segítse a társadalmi különbségek kiegyenlítését. 

 – A szociálpolitika minden területén egységes elveket követett a második és a harmadik Orbán-kormány: munka alapú társadalomról beszélnek. Azt erősítik tovább, akinek bejelentett, stabil munkaviszonya van, akinek sikerült megkapaszkodni a társadalmi hierarchiában. Aki gyengébb és ezt nem tudta elérni, azt szisztematikusan tovább gyengítik. Mindez tökéletesen szembemegy a piacon keletkezett különbségek kiegyenlítésének általánosan elfogadott szociálpolitikai elvével, amit az unió lelkének is nevezett Európai Szociális Modell is megkövetel. Fontos látni, hogy az EU azért is támogatja a leszakadók munkaerőpiaci integrációját, mert ez vezet a fenntartható gazdasági növekedéshez...

EURÓPA ORBANIZÁLÓDIK - DANIEL MONTERESCU: NEM KÖTELEZŐ AZ EMBEREK ZSIGERI INDULATAIRA HALLGATNI

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2018.07.17.


A gyűlöletbeszéd dehumanizál. Magát a gyűlölködőt is kiforgatja emberségéből, nem csak azt, akit támad. A gyűlölethez gyakran nem elég egy céltábla: ahol a menekültellenes közbeszéd megerősödik, ott talajra talál az iszlamofóbia, az antiszemitizmus és a cigányellenesség is, és mindez hatalomtechnikai eszközzé válik. Ezekben a tételekben egyetértett a CEU és a Rafto Alapítvány gyűlöletbeszédről szóló, háromnapos konferenciájának több mint harminc résztvevője. Közülük lapunk a CEU szociológia tanszékének docensétől, az izraeli Daniel Monterescutól kért interjút.


Ön az előadásában arról beszélt, hogy a menekültválság Európában kinyitotta Pandora szelencéjét. Ebből a megfogalmazásból az következik, hogy a bajt, legalábbis részben, nem a menekültek hozták: az a szőnyeg alá söpörve már itt volt az életünkben. Mire gondolt?

– Az idegenek megérkezése valóban rámutatott Európa saját problémáira. Ilyen a határok ügye, amelyről azt hihettük, hogy az unió megnyugtatóan rendezte már. De ilyen az európai egység kérdése, a közös morális értékrend dolga, az egész uniós építmény stabilitásába vetett hit. Amikor tetőzött a menekültek hulláma, az megkérdőjelezett olyan értékeket, amelyekről azt hihettük, egyformán értékesek minden európai számára. De kiderült: akadnak, akik könnyedén átlépnek azokon. A migráció jelensége láthatóvá tett sok olyasmit, amit a kulturális tabuk korábban elfedtek. Például a rasszizmus különböző formáit, az iszlamofóbiát, az antiszemitizmus megnyilvánulásait, de ide sorolhatjuk azt is, hogy akadtak, akik a romákat rögtön egy kalap alá vették a menekültekkel.

Érdekes, hogy egyes magyar politikusok már a menekültválság korai szakaszában elkezdtek cigányozni és célozgatni a zsidókra is. Miért?

– Alighanem arról van szó, hogy Pandora szelencéjében az európai és a magyar identitás egyfajta mozaikkép, a puzzle-játékok mintájára darabokból áll össze. Akkor azonban, amikor a határ légiessé vált, és sok tízezer idegen érkezett és kért helyet a rendszerben, a kirakós elemei szétcsúsztak, újra kellett fogalmazni, hogy kinek hol a helye. Ki és hogyan fér az összképbe? Kivel és miért vállaljuk a sorsközösséget? A keresztény magyar többség egyfajta háromszögben kezdte látni azokat, akik különböznek tőle. A romákat, a zsidókat, a menekülteket. Ez kérdőjelet tett a korábbi közmegegyezések mögé is. Ez az, ami a zsidókat joggal aggaszthatja a menekültválság miatt, hiszen az ő státusukat is érintheti. De hogy a kép bonyolultabb legyen, a zsidó etika szerint az idegen, a vándor megértést, szeretetet érdemel. A judaizmus liberális felfogása szerint, amire egyébként a magyar zsidóság nagyon büszke, az idegent be kell fogadni. Éppen ezt szokták a magyar zsidók számon kérni a magyar többségi társadalmon vagy épp a németeken. Most eljött az igazság pillanata, kiderül, kettős mérce szerint ítélünk-e. Úgy cselekszünk-e, ahogyan ezt másokon számon kértük, vagy saját, rövid távú, helyi érdekeink szerint járunk-e el? És itt nagyon erős ambivalencia jelenik meg...