2023. október 23., hétfő

VISSZAFOGLALTUNK EGY NAPOT A NAPTÁRBAN” – ARCHÍV BESZÉLGETÉS AZ 1956-OS FORRADALOM RÉSZTVEVŐIVEL

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA
2023.10.23.


A rendszerváltás előtti utolsó október 23-án sugározta a Szabad Európa Rádió a műsort, amelyben Mécs Imre, Molnár Tamás, Solt Ottilia és Tamás Gáspár Miklós volt a vendég. A 33 évvel korábbi események felidézésének különleges hangulatot ad, hogy aznap ünnepelhettek először szabadon és nyíltan.


Korábbi cikkeink az 56-os forradalomról:

Több mint hetven éve, 1950-ben hangzott el először a Szabad Európa Rádió (SZER) magyar nyelvű adásának szignálja, és 1993. november 1-jéig szólt. A műsorkészítők és a szerkesztőséget kiszolgáló háttércsapat hatalmas értéket hagyott hátra: munkájukból egy korszak képe rajzolható meg.

A SZER utódjaként igyekszünk minél többet megmutatni ebből a példátlan örökségből. Podcastsorozatunkban ismét meghallgathatnak néhányat a Szabad Európa Rádió korábbi műsoraiból. A hetente jelentkező epizódokban változatos témákat kínálunk: XX. századi kultúra, történelem, politika – ahogy az a müncheni szerkesztőségből látszott.

Az eredeti felvételt az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Fénykép- és Interjútára őrzi és bocsátotta rendelkezésünkre.


KREKÓ PÉTER: A TERRORIZMUS ÉS A DEZINFORMÁCIÓ FUNKCIÓJA NAGYON HASONLÓ

HÍRKLIKK
Szerző: LUKÁCSI KATALIN
2023.10.23.


A tragikus és sokszorosan bonyolult közel-keleti konfliktusnak talán egyetlen pozitív következménye, hogy a magyar társadalomban nem élezi az amúgy is súlyos politikai megosztottságot. Itt az álláspontok közelebb állnak egymáshoz még akkor is, ha egyébként megosztó kérdésről van szó – jellemezte a magyar nyilvánosság állapotát az izraeli-Hamász vagy izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban Krekó Péter, a Political Capital igazgatója és az ELTE PPK habilitált egyetemi docense. A politikai pszichológus, a dezinformáció természetének szakértője abban is eligazított bennünket, miként védekezhetünk a hamis hírekkel szemben általában és konkrétan ebben a konfliktusban
.

Azt gondolom, ahogy a fősodorbeli európai közvélemény többé-kevésbé immunissá vált a putyini propagandával szemben, ugyanez a Hamász dezinformációs törekvései esetében nem mondható el. Sőt, talán még tudatában sincs, hogy van ilyen. Első kérdésem tehát, hogy ez valóban így van-e, szakmai szemmel lehet-e erről véleményt alkotni?

A terrorizmusnak és a dezinformációnak nagyon hasonló a funkciója. Mindkettő a társadalom megosztására törekszik, és arra, hogy kialakuljanak olyan polarizált álláspontok, amelyekben megszűnik az észszerű vita lehetősége. Teljesen természetes, hogy a terrorizmus melegágya a dezinformációnak, sőt, a célja is, hogy gerjessze azt. Míg az orosz-ukrán konfliktusban a fősodratú nyugati médiában az áldozat és az elkövető leosztása talán teljesen egyértelmű (ebből a szempontból a magyar médiahelyzet kivételes), ugyanezt az egyértelműséget az izraeli-palesztin konfliktusban nem mindig látjuk kirajzolódni. Ezért ez a mostani háború még inkább megosztó, mert az izraeli politikának nagyon hangos kritikusai ott vannak az európai mainstreamben. Izrael hivatalos álláspontjaival kapcsolatban is könnyebben merülnek fel kételyek, mint a háború elején az ukránokkal szemben. De azért olvasva a nyugati média különböző felületeit és a nyugati politikusok nyilatkozatait, azt fontos hozzátenni – bár nem vagyok a közel-keleti térség szakavatott ismerője –, az Izraelt ért terrorcselekményekkel szemben egy elég komoly konszenzus alakult ki. A nyugati politikai és média elitben még Izrael, mint állam politikájának a mainstreamhez tartozó kritikusai is külön tudták választani az eseményeket és egyértelműen elítélték a Hamász terrorcselekményét. Az, hogy innen mi következik, az már egy másik kérdés. A válaszcsapások következtében ugyanis a palesztin civil áldozatok számának növekedése törvényszerűen fel fogja erősíteni az Izraellel szembeni kritikát...

ELINDULT A 7IGEN-ES ALTERNATÍV OKTATÁSI NÉPSZAVAZÁS, 200 EZER ALÁÍRÁS ÖSSZEGYŰJTÉSE A CÉL

TELEX
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2023.10.23.


Hétfőn hivatalosan is elkezdődött a 7IGEN-es alternatív oktatási népszavazás, amelyet az Egységes Diákfront és az aHang szervezett, miután egyik népszavazási kérdésüket sem hitelesítette a Nemzeti Választási Bizottság. Volt, amelyiket a bizottság túl hosszúnak találta, volt, ami szerintük nem volt elég egyértelmű. Bár a benyújtók a döntést megtámadták a Kúrián, végül ez sem vezetett eredményre. A népszavazáson online már péntektől lehet szavazni, de személyesen október 23-30. között adhatják le a résztvevők a voksukat minden megyeszékhelyen és nagyvárosban, Budapesten több mint 20 helyszínen.

Az alternatív népszavazás kérdései a következők:

  • „Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar kormány alakítson ki olyan kereteket, amely minden gyermek számára biztosítja a modern, esélyteremtő oktatást?”
  • „Egyetért-e Ön azzal, hogy széles körű egyeztetés után alkossanak az oktatásban dolgozók és a gyermekek érdekeit szolgáló szabályozást a státusztörvény helyett?”
  • „Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar kormány állítson fel az oktatás teljes egészéért illetékes, felelős és önálló oktatási minisztériumot?”
  • „Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar kormány adjon azonnali minimum 50%-os
    béremelést a pedagógusoknak?”
  • „Egyetért-e Ön azzal, hogy állítsák vissza a pedagógusok valódi sztrájkjogát?”
  • „Egyetért-e Ön azzal, hogy az óvoda és az iskola közösségének legyen valós
    beleszólása az igazgató kiválasztásába?”
  • „Egyetért-e Ön azzal, hogy Pintér Sándor belügyminiszter nem alkalmas a
    köznevelésért felelős miniszteri tisztségre?”

200 ezer aláírás a cél

A két szervezet a nyáron kezdte el Magyarország első alternatív népszavazásának szervezését, aminek megvalósulásában több mint ezer önkéntes aktivista vesz részt.

Az alternatív népszavazáson személyesen és online is lehet szavazni. A személyes szavazás is okoseszközökön keresztül zajlik. A szavazáson az előválasztásról ismert ELEVE hitelesített szavazási rendszer friss verzióját lehet használni. Az alternatív népszavazást közösségi finanszírozásból valósítja meg az aHang és az Egységes Diákfront. Az előzetesen kitűzött cél 15 millió forint volt, mikroadományokból ennél több gyűlt össze, viszont a kiadások is magasabbak lettek...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

A KÉT HELYZET BIZONYOS SZEMPONTBÓL HASONLÍT: 1956-BAN A MAGYAROK KÜZDÖTTEK A SZABADSÁGUKÉRT A MOSZKVAI ÖNKÉNY ELLEN, MA PEDIG AZ UKRÁNOK TESZIK UGYANEZT...

FACEBOOK
Szerző: RÁCZ ANDRÁS
2023.10.23.


Bucsa, három nappal ezelőtt
-------------------------------
Bucsában elkészült az áldozatok új emlékműve a Szent András templom kertjében. Nemcsak az itteni tömegsírba először eltemetett 119 áldozat neve van felsorolva, hanem a városból minden áldozaté - több, mint négyszáz emberé. A képek múlt péntekiek.
.
Sok gyerek is van köztük, külön kis emlékművük van nekik is.
.
Az egyiküket Anasztaszija Scsaszlivának hítvák. A щасливиa azt jelenti ukránul, hogy "szerencsés", vagy "boldog".
Nyolc évet élt. Ennyit élhetett.
.
Ma, október 23-án nagyon sokan fognak elég sok ostobaságot beszélni arról, hogy 1956-ban 
ki volt az ellenség, és főleg arról, hogy ma ki.
.
Én erről azt gondolom, hogy a két helyzet bizonyos szempontból hasonlít: 1956-ban a magyarok küzdöttek a szabadságukért a moszkvai önkény ellen, ma pedig az ukránok teszik ugyanezt. Az ellenség pedig mindkét esetben a szovjet/orosz elnyomás.
És aki ezt eltagadja, az az elnyomás és az elnyomók oldalán áll.
(Aki pedig politikai vitákat és nézetkülönbségeket szeret harcos és háborús metaforákkal leírni, annak halvány fogalma sincs arról, hogy mi a háború... )

AZ 1956-OS FORRADALOM ELTITKOLT STATISZTIKÁI

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA, BUDAPEST
2023.10.23.


A rendszerváltásig nem lehetett hozzáférni az 1956. október 23-i forradalom és szabadságharc áldozatairól készült hivatalos statisztikai adatokhoz. A mintegy húsz napig tartó harcokban országosan körülbelül 2700-an haltak meg, és csaknem húszezer sebesültet láttak el kórházban. A halálos áldozatok majdnem nyolcvan százaléka Budapesten vesztette életét a KSH adatai szerint.

A Központi Statisztikai Hivatal 1957-re készítette el az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak összesítését, de a rendszerváltásig titkosították az adatokat. A rendszerváltás után, 1990-ben hivatalba lépő KSH-elnök, Vukovich György egyik legelső intézkedése volt az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatairól készített dokumentum titkosításának feloldása.

A KSH adatai szerint az október 23-i és az azt követő eseményekben országosan mintegy 2700-an haltak meg, ebből 2195 esetet anyakönyveztek, 307 halálesetről a temetők és exhumálások, valamit a lakáskijelentések alapján értesült a statisztikai hivatal. Ezenkívül 100-150-re tehető az 1957-ig még nem exhumált és be nem jelentett halálozások száma. A halottak 85 százaléka férfi, 15 százaléka nő – derül ki a KSH korábbi közleményéből...

EÖRSI LÁSZLÓ: „CSAPATAINK HARCBAN ÁLLNAK”

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: EÖRSI LÁSZLÓ
2023.10.20.


A szovjet–magyar megállapodást megszegve a szovjet hadsereg november 4-én 4.15-kor indított általános támadást. Grebennyik gárdavezérőrnagy öt hadosztállyal készült megszállni Budapestet.

Noha a szovjet erők – szintén hitszegően – már napok óta vonultak be az országba, még a legtapasztaltabb tisztek is bíztak abban, hogy nem következik be az agresszió. Készült védelmi terv, többen harciasnak is mutatkoztak, mégis mintha a támadás váratlanul érte volna a politikai és a katonai vezetést.

Amikor már egyes szovjet alakulatok a főváros megszállását kezdték meg, Király Béla, a nemzetőrség főparancsnoka és Oláh Vilmos bőrdíszműves, a hírszerzési bizottság vezetője a főkapitányságról telefonon felváltva tájékoztatták Nagy Imre kormányfőt a páncélosok mozgásáról.

A miniszterelnök szigorúan megtiltotta a fegyverhasználatot, a tűzharcot és bármilyen provokációt. Ezt Királyék közvetítették a katonáknak és a felkelőcsoportoknak, illetve ekképpen tájékoztatták a Honvédelmi Minisztériumot.

Mivel a nemzetőr-parancsnokság az előző napon még a fegyveres ellenállás mellett tört lándzsát, a Tűzoltó utcaiak nem tudtak az új parancsról, így a csoport azonnal fegyvert ragadott. A jelentősebb felkelőcsoportok nagy része pedig egyszerűen nem engedelmeskedett a fegyverletételi utasításnak, egyesek ezt nyíltan is megtagadták: Én magam is beszéltem egy csepeli felkelőcsoporttal – miután közöltem velük Király parancsát, kijelentették, hogy ők senkire nem hallgatnak, ha jönnek a szovjet csapatok, lőni fognak rájuk” – vallotta később az egyik gépírónő. Hasonló választ adtak a pestszentlőrinciek: „Nem tűzzük ki a fehér zászlót, és az utolsó percig tartjuk magunkat.

„A hírre, hogy a corvinisták tüzet nyitottak a szovjetekre, Király Béla felháborodott, ezt felelőtlenségnek minősítette, mivel Nagy Imrének az az utasítása, hogy nem szabad tüzelni a szovjetekre” – állította tanúvallomásában Rónai András rendőr hadnagy.

Király teljes mértékben követte a miniszterelnök utasítását – meggyőződése ellenére. Malétert nem számítva az egyetlen magas rendfokozatú tiszt volt, aki tartotta volna magát az előző napi közös kombattáns állásponthoz. Visszaemlékezése szerint Nagy Imre Andropovra hivatkozott, akinek még mindig elhitte a hazugságait. Ám Nagy aligha adott bármiféle hitelt a szovjet nagykövet szavainak, hiszen három nappal korábban, a szovjet csapatok folyamatos beözönlésekor sem volt egyetlen igaz szava. A porhintést Andropov ekkor a Tö­kö­lön csalárd módon letartóztatott magyar tárgyalóküldöttséggel (Maléterékkel) kapcsolatban azzal az ígéretével folytatta, hogy helyreállítja az összeköttetést velük, ehelyett „aludni” tért – ahogy Nagy Imre Snagovi jegyzeteiben olvasható (szerk. Szántó László és Vida István, Gondolat – Nagy Imre Alapítvány, 2006).

Nagy Imre a perében: ...külön kiemelem még Király Bélával való beszélgetésemet, tudniillik hivatkozás is van rá. Az anyagban ott van Király Bélának egy külföldön megjelent sajtónyilatkozata. [Hogyan fojtották el az oroszok csellel a magyar felkelést?, Life, 1957. II. 18.] Király számtalanszor hívott engem, mint a budapesti karhatalom parancsnoka, és kérte: azonnal adjak engedélyt, vagy parancsot neki a tüzelés megkezdésére, arra, hogy a harcot vegyék fel, és mind az ötször kategorikusan megtiltottam, és ezek után már nem volt mit csinálni – vége mindennek – ez volt az ő végső következtetése. Ez volt az én álláspontom.”

„Négy óra után néhány páncélos elhaladt a főkapitányság épülete előtt, ekkor éppen én telefonáltam Nagy Imrének” – vallotta Oláh Vilmos a perébenValószínűleg ez volt az utolsó közlés a nemzetőr-parancsnokság és a kormányfő között. A jelen lévő mintegy 15 szemtanú (rendőr- és katonatisztek, egyetemisták) közül egyikük sem utal arra a Király-közlésre, ami teljesen elterjedt a szakirodalomban is, miszerint Nagy Imre azzal zárta le a további együttműködést, hogy „Köszönöm, nem kérek több jelentést”. Feltételezhetően Király ezt azért illesztette a történetbe, hogy ezzel is igazolja: innentől a biztonsági ügyekben minden további nélkül átvehette a döntés jogát.

Ekkoriban Nagy Imrét az ország legkülönbözőbb pontjairól telefonon ostromolták, mit tegyenek. Ahogy említettük, a leghatározottabban megtiltotta a fegyverhasználatot az intervenciós csapatokkal szemben. (Voltak, akik felháborodtak ezen, Nagy közülük a taszári repülőtéren lévőket emelte ki.) Ekkor javasolta neki Donáth Ferenc és Tildy, hogy miniszterelnökként intézzen beszédet a rádióban. Sőt, Donáth át is adta a gépelt fogalmazványát, amit a kormányfő bevezetővel és befejezéssel (az első és utolsó mondattal) kiegészítve 5.20-kor beolvasott a rádióban, s amelynek leadását később még többször megismételték:

„Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével.”

Donáth a Nagy Imre és társai perben azt vallotta, hogy e szöveget Nagy diktálta neki, Tildy pedig tagadta részvételét a nyilatkozat elkészítésében. Vida Ferenc tanácsa kiemelte, hogy az egész eljárás alatt e vallomások között volt a „legélesebb ellentét”, majd – indokolás nélkül – azt állapította meg, hogy Nagy Imre „mindenáron a társaira akarta a felelősséget hárítani az általa elmondott rádió-nyilatkozatért...”, jóllehet az eltérő verzióknak nincs túl nagy jelentősége, mivel Nagy hangsúlyozta, hogy egyetért a beolvasott nyilatkozattal.

Vagyis ő még perének tárgyalásán is tagadta annak értelmezési lehetőségét, hogy beszéde ellenállásra szólított volna fel: „Most itt arról van szó, hogy mennyiben hív fel harcra a szovjet csapatok ellen. Nekem meg kell mondanom, hogy az egész beállítás nem fedi a valóságot. Ha én fel akartam volna hívni a lakosságot harcra, hát akkor én nem ilyen felhívást fogok a lakosság felé intézni, hanem akkor felhívom őket... De hát engedelmet kérek, vonul a szovjet hadsereg befelé, Budapesten vannak, a HM-nél állnak, hát akkor adok én utasítást arra, hogy a harcot fel kell venni ellenük, ez egy abszurdum. Egy ilyen vérontásra felhívni a lakosságot?”

E jól ismert és sok vitát kiváltó közlemény rejtélye tehát csakis ez lehet: a kormányfő úgy gondolta, hogy a nyilatkozata harmonizál a néhány perccel korábban kiadott utasításaival.

Mindenesetre a rádió népe nem így értelmezte ezt, és sokan e nyilatkozat hatására fogtak fegyvert, ami Nagy óriási népszerűségét is bizonyítja. A hősies ellenállás – mint ismeretes – tragikus következményekkel járt...

ITT OLVASHATÓ

A szerző további cikkei az ÉS-ben

AZ ÉLET ÉS IRODALOM 2023/42. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

„A 12 ÓRÁS SZÜNETBEN MINDEN MEGVÁLTOZOTT" – AZ 1956-OS FORRADALOM EGY 17 ÉVES DEBRECENI DIÁK SZEMÉVEL

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2023.10.23.


„Ma vagyok tizenhét éves. Még jó másfél év, és érettségizett fiatalember leszek. Ezt a naplót azért írom, hogy a diákéletből emlékem maradjon meg. Ez az élet a diákok számára sokszor elviselhetetlennek látszik, de ezt tudom, hogy egy pár év múlva nem így fogom látni (...). Magyarórán baj történt: 8-an feleltek, mind a 8 tököt kapott.”


Így kezdte naplóját Zsoldos János, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának harmadik osztályos tanulója, aki balszerencséjére maga is felelt azon a bizonyos magyarórán. A 2019-ben elhunyt szerzőtől már nem lehet megtudni, az átlagosnak induló diáknaplóból pedig nem derül ki, hogyan látta Zsoldos pár év elteltével azt a „tököt” és a diákéveit. Az azonban minden kétséget kizáróan meghatározó élmény lehetett, ami négy nap múlva a franciakockás füzetbe került:

Mint eddig, nyugodt volt a nap első része; legalábbis számunkra. Felmentünk iskolába, tanultunk, feleltünk. A 12 órás szünetben minden megváltozott. Az udvaron megjelent három egyetemista, a központi feljáró ajtajához hívták az egész bandát, egy rövid beszédet mondtak, hogy csatlakozzunk az egyetemisták tüntetéséhez, az igazgatónk elengedett bennünket (...). Azután a három egyetemista vezetésével átvonultunk a Déri térre a pártbizottság épülete elé. A Refi volt ott leghamarabb. Nemsokára jöttek az egyetemisták, és más középiskolások is. Óriási lelkesedés volt. Itt a pártbizottsággal elfogadtatták a követeléseinket. Énekeltük a Himnuszt, a Szózatot, a Kossuth-nótát, Gábor Áront, s közben a következőket kiabáltuk, ahogy a torkunkon kifért: »Rabok tovább nem leszünk! Szovjeteket vonják (egyik fele a tömegnek: rúgják) ki! Nem tanulunk oroszt! Álljon közénk mindenki, ki a népet szereti! Új választást, több pártot! Bíróságra Rákosit! Szabad sajtó, szabad nép, visszahozzuk Nagy Imrét!« (...) Az előbbi jelmondatokhoz még azt is kiabáltuk, hogy »Összefog a diákság, mire vár a munkásság?!« A vége az lett, hogy a munkások összetörték a bent levő nagy címert és csillagot; azután hozzánk csatlakozva befele vonultunk a városba. Az ucákon a járdán sokan álltak, s boldog mosoly volt látható arcukon. Láttam nem egy olyan asszonyt, aki sírt. A rendőrök, katonák nagy része szintén velünk érzett.”

Ellentétben Csics Gyula 12 éves, hatodik osztályos pesti fiúval, akinek a forradalom 50. évfordulóján a szerzője által kiadott naplója óriási vihart kavart, a debreceni harmadikos gimis – vagy ahogyan ma neveznék, tizenegyedikes – Zsoldos János álmában sem gondolta, hogy naplójának később nemcsak személyes, hanem történelmi jelentősége lesz. A naplóját október 24-én, a forradalom megörökítésének szándékával elkezdő pesti diákkal ellentétben Zsoldos 1956. október 19-én kezdte írni saját felhasználású emléknek szánt naplóját. Igaz, maga is nevezetes napot választott, a születésnapján kezdett írni, majd a december 21-i családi disznóvágásig rögzítette 1956 őszének napi eseményeit.

„Nem a nyilvánosságnak szánta, a történelmi tapasztalatok, szüleink megpróbáltatásai arra intették, hogy írása titokban maradjon (...). Testvérem eredeti – csak szóban kinyilvánított – szándéka az volt, hogy száz évig nem jelenhet meg a szöveg” – áll a debreceni napló szerzőjének szándéka ellenére nyomtatásban is kiadott, a nagyközönség számára nem száz, hanem már kevesebb mint 70 évvel később hozzáférhető naplóhoz írt előszóban, amelyet a Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma, vagy ahogy az ott érettségizők hívják, a Refi egykori matematika-fizika szakos tanára, Zsoldos László, a naplóíró János öccse írt a báty feljegyzéseihez. Mint a Qubitnek a Refi későbbi tanárává vált öcs elmondta,

János elsőszülött volt, a továbbtanulása, szakmai előmenetele nehézkes volt és – elsősorban a 13 fiatalabb testvére miatt – különösen óvatos volt, a politizálás minden formájától elzárkózott. A refis tanárait is mélyen tisztelte, és mivel az ők – diákszokás szerint – ragadványneveikkel szerepeltek a naplóban, semmi szín alatt nem akarta őket megbántani. A naplót egyébként anyánk őrizte, arról még János felesége, gyermekei sem tudtak. Anyánk halála után került elő, a tartalmát megismerve döntött úgy a család, hogy vétek lenne eltemetni a tartalmát.”...

FILATOV ALEZREDES ALAKULATA A KOSSUTH-SZOBOR ELŐTT: SOHA NEM LÁTOTT FOTÓKON A MAGYARORSZÁGOT LEROHANÓ SZOVJET KATONÁK

QUBIT
Szerző: NAGY ARTÚR
2023.10.23.


Az 1956-os forradalom a magyar történelem fényképekkel jól dokumentált időszaka, így fennmaradtak forradalmi helyszíneket, lángoló harckocsikat vagy az utcára vonuló forradalmárokat ábrázoló korabeli fotográfiák is. Szovjet részről viszont kevésbé törekedtek a forradalmi események fényképes megörökítésére, ezért mindeddig csupán találgatni lehetett arról, hogy például milyen felszereléssel rendelkeztek az 1956-os forradalom leverésében részt vevő szovjet katonák, és milyen kulcsmomentumokat tartott érdemesnek a szovjet fél fotódokumentumokkal megörökíteni.

Kutatásaim során rátaláltam egy az 1956-os forradalom alatt készített fényképalbumra, amely a forradalomban résztvevő szovjet katonákat, illetve a forradalom egyes helyszíneit ábrázolja a szovjet fél szemszögéből...

INTERJÚ A HÁBORÚ ÖSSZEESKÜVÉS-ELMÉLETEIRŐL SZ.BÍRÓ ZOLTÁN OROSZORSZÁG-SZAKÉRTŐVEL / F.P. 82.

FRIDERIKUSZ PODCAST
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2023.10.20.



Oroszország ukrajnai inváziója nyomán a közösségi médiában és az online-felületek komment-mezőiben megugrottak a háborúról szóló összeesküvés-elméletek, hamis állítások, és az egyes posztok akár sokszázezres, sőt, milliós aktivitást is elérnek. Van itt minden: ukrajnai biofegyverekről és titkos biolaborokról, megrendezett népirtásról, Oroszország megtámadásának részletesen kidolgozott ukrán szándékáról, a mindenkori orosz politikai vezetéssel sohasem kötött nemzetközi jogi egyezményekről, stb., stb. szóló konteók, amelyek 2022. február 24., azaz Ukrajna orosz megszállása óta egyfajta információs hadviselés részét képezik. Ezeknek egyértelmű célja az orosz érdekek érvényesítése, azaz Ukrajna háborús erőfeszítésének gyengítése a magyar és a nemzetközi nyilvánosságban. A stratégia azonban nem új keletű, egészen a szovjet időkig nyúlik vissza.

Sz.Bíró Zoltán történésszel, Oroszország szakértővel - a háború aktuális hírei mellett - ezeket az összeesküvés-elméleteket próbáljuk meg áttekinteni és ellenőrizhető tényekkel cáfolni. (Természetesen számolunk azzal, hogy a tények ezúttal sem fognak mindenkit meggyőzni!)

- FRIDERIKUSZ SÁNDOR ELŐZŐ BESZÉLGETÉSEI OROSZORSZÁGRÓL ÉS AZ OROSZ-UKRÁN HÁBORÚRÓL, AZ ALÁBBI LINKEKEN ÉRHETŐK EL:

Sz.Bíró Zoltánnal, 2022. október 20.:

• HÁBORÚRÓL, PUTYINRÓL, ORBÁNRÓL, SZANK...

Resperger István, ezredessel, egyetemi tanárral, 2022. május 12.:

• A HÁBORÚ EGY KATONAI VEZETŐ SZERINT: ...

Sz.Bíró Zoltánnal és Buda Péter nemzetbiztonsági szakértővel, 2022. március 10.:

• HÁBORÚ: Buda Péter és Sz.Bíró Zoltán ...

Sz.Bíró Zoltánnal, 2021. szeptember 30.:

• OROSZORSZÁG, PUTYIN - ÉS A VILÁG: Sz....

GÖRÖG IBOLYA: A NŐ ÉS A HÖLGY – CSAK RAJTUNK MÚLIK!

VTV SZEGED
Szerző: VTV SZEGED
2023.10.19.



"Nem könnyű megtalálni az egyensúlyt a „tanult ember, aki nőből van” és a „hölgy” között. Ráadásul a – remélhetőleg – átmeneti divateszme szerint nem is szabad nőnek kezelni a nőt. Dehogynem!!!! Nőnek vagy hölgynek lenni azon múlik, hogy hogyan bánnak velünk. Ezért várom a férfiakat is!" 

Készült az SZTE JGYPK Mentor(h)áló Központ és az IH Rendezvényközpont megbízásából. A felvételt a Szeged Televízió készítette Szegeden, az IH Rendezvényközpontban 2023. szeptember 12-én.

MITŐL KAPOTT ORBÁN GÖRCSÖT? EZZEL ZSAROLJA PUTYIN A MINISZTERELNÖKÖT?

DK SZUBJEKTÍV
Műsorvezető: SZUHAI BOTOND
2023.10.21.



Palotás Jánossal és Komlódi Gáborral elemezzük továbbá a lengyel választások tanulságait magyar szempontból, beszélünk a legfrissebb, fideszes korrupciós balhéról és sorra vesszük a az izraeli-palesztin háború legfontosabb fejleményeit is.

„EZEN NINCS MIT SZÉPÍTENI, MINDEN NAP TÖKÖN LŐJÜK MAGUNKAT”

24.HU
Szerző: LUGOSI PÉTER
2023.10.23.


Hihetetlenül gyorsan változik a világ, ennek oka pedig legfőképp az emberiség. Merevségünk ellehetetleníti az alkalmazkodást, pedig a természettől csakis a rugalmasságot kellene eltanulnunk. Interjú Jordán Ferenccel.


Jordán Ferenc rendszerökológus, az MTA doktora, a Pármai Egyetem kutatója és a Nápolyi Zoológiai Állomás külső munkatársa új, Az ember vége, a természet esélye című könyvében a környezeti krízis jelenségét járja körbe a problémák gyökereitől konkrét hatásaikon át a potenciális jövőig. A szakértő megoldásokat is vázol, amelyeket röviden így lehet összefoglalni: az alkalmazkodáshoz alapjaiban kell átalakítanunk a kultúránkat. Interjú a szerzővel.
*
Kipusztulhat a fajunk belátható időn belül?

Nem hinném, de nagy átalakulások várnak ránk. Benne van a pakliban, hogy a népességszám jelentősen lecsökken majd, ami a nagy képet nézve nem is lenne baj. Kipusztulni nem fogunk, ám könnyen lehet, hogy sok mindenről le kell majd mondanunk, át kell szerveznünk a világunkat, főleg a kultúránkat, a használt nyersanyagainkat. Komoly konfliktusok, háborúk és járványok is várhatók, teljes kihalás viszont szerintem nem fenyeget...

„AKI KIDŰL, MEGHAL EGYEDÜL” – A LUDOVIKÁS SZÁZADOS, AKI MEGMENTETTE A MECSEKI ELLENÁLLÁST

VÁLASZ ONLINE
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2023.10.23.


Történet egy harminckét évesen nyugdíjazott ludovikás tisztről, aki több száz fiatal szabadságharcos életét mentette meg azzal, hogy katonai tapasztalatát a mecseki ellenállás szolgálatába állította. Kubicza János nélkül a második napon szétverték volna a maroknyi felkelőt, akik végül neki hála a legtovább kitartó fegyveres erőként sok bosszúságot tudtak okozni a szovjeteknek és a pécsi ávósoknak 1956-ban. A Válasz Online Kubicza naplói és lánya segítségével rajzolja meg most a portréját, amelyet a forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója alkalmából közlünk...

VISSZAEMLÉKEZÉSEK: A KLUBRÁDIÓ OKTÓBER 23-AI ÜNNEPI ADÁSMENETE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KLUBRÁDIÓ
2023.10.23.


Az október 23-ai adásunk a következőképpen alakul:

08:00-10:00 Reggeli gyors: 9 órától Reggeli személy: Eörsi László történész, az 56-os Intézet Alapítvány munkatársa a stúdióban.

10:00-11:00 Ötös - Para-Kovács Imrével

12:00-13:00 Másrészről Ünnepi válogatás: A forradalom 60.évfordulójára készült Rózsa Péter műsorsorozata A szabadság hangjai címmel. Ennek első részében szerepel Bácskai Vera történész, aki a kivégzett kormánytagok egyike, Tánczos Gábor felesége volt, és Kozák Gyula szociológus, aki 1982-ben titkos találkozókon rögzítette a túlélőkkel a visszaemlékezéseket. Arról beszélgettünk, hogyan igyekezett az évforduló környékén a Fidesz kormány átírni, meghamisítani a történteket, hogy háttérbe szorítsa az emlékezetben Nagy Imréék szerepét. A második részben pedig a forradalom szabad sajtójára emlékezünk Szigethy Emma újságíróval, az akkor Párizsban élő Farkas Andrással, a Szabadság című lap egykori munkatársával, és forradalmi sajtóban szintén szerepet vállaló Szilvásy Lajos író legközelebbi barátjával, Dr. Brass Zoltánnal.

13:00-14:00 Visszajátszás

14:00-15:00 Uniszex

15:00-16:00 Három az igazság

16:00-18:00 Göncz Árpád emlékműsor két részben (2015. október): Az első rész megszólalói – akik közül már nincs mindenki velünk – Mécs Imre, Donáth Ferenc, Vásárhelyi Mária, Gulyás András, Konrád György és Gergely Ágnes, akik a múltbéli emlékeiket idézték fel, barátságukat, közös történetüket  Göncz Árpáddal. A második részben a köztársasági elnöki funkciót betöltő, erkölcsileg, politikailag, emberileg, minden szempontból feddhetetlen ember, a korábbi műfordító és író, majd az elnöknek jelölt és nagy többséggel megválasztott államelnök történetét idéztük föl Tamás Gáspár Miklóssal, Ungár Klárával, Kuncze Gáborral és Koncz Zsuzsával. A műsort Kovács M.Veronika és Váradi Júlia készítették.

18:00-19:00 Ünnepi válogatás

19:00-20:00 Tűréshatár

20:00-21:00 A Tükörfordítás 2021. október 23-ai adásának ismétlésével idézzük fel a forradalmár Angyal István és Gáli József alakját. 

ITT HALLGATHATÓ MEG

GÁBOR GYÖRGY: ÚRHATNÁM NÍMANDOK

SZABADSÁG KLUB / KLUBRÁDIÓ
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.10.21.


Jó lenne végre felismerni: ezek nem zsenik, hanem lopott pénzzel teletömött, öntelt, nagypofájú ám intellektuálisan roppant szürke nímandok.


Jourdain úr az Úrhatnám polgár című komédiából Molière egyik legjobban megírt alakja. Van pénze dögivel, s azt hiszi, a pénzén mindent megvehet. Voltaképpen majdnem igaza van, de csak majdnem. Pénzen vehet magának nőt, vehet tánctanárt, vehet zenetanárt, vehet filozófust, hiszen minden és (majdnem) mindenki megvásárolható, csakhogy mégsem. Mert Jourdain úr végül is nő nélkül marad, továbbá zene-, tánc- és filozófiai tudás nélkül marad, vagyis hülye marad és magányos. A pénzén persze körbeveheti magát tanárokkal, de agyat, észt, tudást, műveltséget és valódi társat nem vásárolhat.

Ugyanis a tudás, az ész, az okosság és a bölcsesség fényében való sütkérezés nem azonos a tudással, az ésszel, az okossággal és a bölcsességgel.

Jourdain úr árucikknek véli a világot, mert a sok pénz ehhez szoktatta, de észt és bölcsességet egyetlen piaci standról sem lehet beszerezni.

Miért mondom mindezt?

Mert a NER úrhatnám seggfejei azt hitték, hogy ha hatalmuk és összeköttetéseik vannak, akkor bizonyára eszük is van. Hatalmi pozíciójukat kihasználva és azzal visszaélve lett töméntelen pénzük, lett millió kiváltságuk, ám eszük egy falatnyi sem.

Miért írom mindezt?

Mert olvasom, hogy kiderült: a lengyelországi választást elveszítő PiS kampánystábjának tanácsadói a Fidesz kampányszakértői voltak. Orbán tanácsadói pompás ötletekkel érkeztek, mélyfagyasztott, félkész mirelit termékekkel, szabad kezet kaptak, azt csináltak, amit akartak, csak éppen egyetlen dolgot nem vettek figyelembe: azt, hogy nem Magyarországon, hanem Lengyelországban vannak. Minden idehaza „bevált” aljas ötletükről, például a választással egyidőben tartott népszavazásról azt hitték, hogy univerzális ötlet: mindenütt hat, egyetemes, tértől és időtől független, örökre szól, olyan, mint a gravitáció, mert ha adott a hatalmi pozíció, a sok innen-onnan lenyúlt pénz és az urambátyámos befolyás, akkor – vélik ők – természetesen eszük is van, agyuk is van, következésképp bölcsek, mindenhez értenek, ők a testet öltött Magyar Géniusz.

Végül egyetlen ötletük sem jött be, pedig otthonról hozott anyaggal dolgoztak, minden épp a vártakkal ellentétesen sült el, mint ahogy azt gondolták és remélték: a népszavazás bevonzotta a sokkal dühödtebbé tett ellenzéki szavazókat, a Donald Tusk elleni – a fideszes tanácsadók részéről megszokott és hazai receptek alapján kifőzött – aljadék uszítás még elszántabbá tette és még jobban mobilizálta az ellenzéket, aminek aztán a kormányon lévők bukása lett a logikus következménye.

Úgy vélték, hogy üdvözítenek, mert mindent tudnak, tehetségesek és boszorkányosan ügyesek, ám pokolra juttattak, mert nem tehetségesek, hanem önteltek, nagypofájúak, korlátoltak és ostobák. Mint elődeik, akik a kommunizmus ügyét tekintették egyetemes és világraszóló ügynek, öröknek és megváltoztathatatlannak, aranyszabálynak, amely a Szovjetuniótól Magyarországon át Lengyelországig érvényes. Mára ebből a tengelyből csak a szovjetuniónyi Oroszország és Magyarország maradt, Lengyelország azonban búcsút intett a nagy barátoknak és a két testvéri népnek.

Jourdain úr a darab végére mindössze annyit képes elérni, hogy sok-sok pénzével agyat és észt nem tud ugyan szerezni magának, de sok pénzével kiharcolja, hogy mamamusivá üssék, a szó legszorosabb értelmében elagyabugyálva őt, mert azt hiszi, ez is a szertartás része, hogy végül mamamusi lehessen, egy nem létező rang és cím büszke viselője. Hiszen a hülyék, a pénzben és hatalomban fürdőző idióták mind mamamusivá lesznek, s ráadásul vannak olyan ostobák, hogy azt valóságosnak tekintsék.

A fideszes tanácsadók úgy vélték, hogy a degeszre tömött pénztárcájuk mellett a zsebükben, és csakis az ő zsebükben ott lapul a clavis mundi, a világ kulcsa, a mindentudás biztos módszere és eszköze, s végtelen gőgjükben, sok pénzért végül mamamusivá, azaz semmivé ütötték a PiS-t és persze önmagukat is. A gigantikus hazugságok, a mások és önmaguk becsapásának világába érkeztek, miközben a Donald Tusk vezette ellenzék szépen révbe ért.

Jó lenne végre felismerni: ezek nem zsenik, hanem lopott pénzzel teletömött, öntelt, nagypofájú ám intellektuálisan roppant szürke nímandok.