2020. március 24., kedd

RÁADÁS: NÉZELŐDJÖN A VILÁG NAGY MÚZEUMAIBAN ÚGY, HOGY KI SEM MOZDUL OTTHONRÓL!

INDEX / KULTÚR
Szerző: KÁNTOR VIOLA
2020.03.24.



A Westminster Egyetem pszichológusainak kutatása szerint ha valaki ebédidőben meglátogat egy művészeti galériát, akkor kimutathatóan csökken a stressz-szintje, és a művészetfogyasztás általában is növeli a motivációt, és hangulatjavító hatása van. De mi van akkor, ha éppen bezártak a múzeumok egy világjárvány kellős közepén, az Uffizi, a British Múzeum, a Met, a MoMa, és folytathatnánk, egészen a Szépművészeti Múzeumig. A művészetről is le kell mondanunk járvány idején? Egyáltalán nem. 

Az emberiség legremekebb műtrágyait őrző világhírű múzeumok ugyanis a honlapjaikon már nemcsak nyitvatartási idejüket és a jegyvásárlás menüpontot osztják meg a művészet iránt érdeklődőkkel, hanem az elmúlt években digitalizálták a gyűjteményeik java részét, és sokszor nagyon kreatív designnal elkészítették a saját digitális klónjaikat is. Így pedig akár otthonról is élvezhetjük Picassót, Van Goghot és társaikat, nem kell hozzá más, mint egy számítógép, internet és egy kényelmes kanapé; a Google Street View-hoz hasonlóan 3D-sített virtuális tárlatok, az egyesével hozzáférhetővé tett remekművek, vagy akár teljesen egyéni grafikájú művészeti projektek formájában feldolgozott gyűjtemények jönnek el hozzánk, nekünk már ki sem kell mozdulni a lakásból. Kiállításajánló #stayathome edition felkiáltással most mi is összeszedtünk párat...


RÁADÁS: TILL ATTILA: MOST MÉG LAZÍTÁSNAK FOGJUK FEL AZ OTTHONLÉTET, MAJD AZ LESZ ÉRDEKES, HA MEGUNJUK (PODCAST)

24.HU / "SZERINTEM"
Szerző: SZILÁGYI JÁNOS
2020.03.24.


Szilágyi János podcast-műsorában Till Attila jelentkezett be a szobafogságból, hogy elmondja, hogy viseli a járvánnyal járó bezártságot, mivel ütik el az időt otthon, és hogy mely régi filmek tudják lekötni a mai gyerekeket is. Azt is elárulta, minden rossz hír ellenére miért optimista mégis.

RÁADÁS: MILÁNÓ LIVE

ST22LACIKA VLOGJA
Szerző: St22Lacika
2020.03.24.



  Milánó live...

  ITT NÉZHETŐ MEG


RÁADÁS: ANGELA MERKEL DRÁMAI BESZÉDE

MAGYAR HANG
Szerző: LUKÁCS CSABA
2020.03.19.



Nagyon fontos tizenkét és fél perces beszédet mondott szerdán Angela Merkel német kancellár az ARD közszolgálati televízióban. A videó most magyar felirattal is megtekinthető

A koronavírus drámai módon megváltoztatja életünket, kezdte beszédét a politikus, aki az egészségügyi dolgozók mellett a pénztárosoknak és a bolti árufeltöltőknek is megköszönte a kemény munkájukat. A helyzet komoly, a második világháború óta nem létezett ekkora kihívás országunk számára, jelentette ki, és mivel jelenleg sincs sem oltóanyag, sem gyógyszer, egy lehetőség maradt, a járvány terjedésének lelassítása, elnyújtása, hogy ezzel időt nyerjünk a kutatóknak.

Minden élet, minden ember számít, de még a világ egyik legjobbjának tartott német egészségügy kórházai is csődöt mondanának, ha rövid időn belül megugrana a súlyos esetek száma. „Szilárdan hiszek benne, hogy megbirkózunk a feladatunkkal, ha tényleg minden állampolgár, tehát Önök is megértik a feladataikat” – mondta a kancellár.

Az élelmiszerellátást biztosítani fogják, és érthető, ha az emberek otthon készleteznek, de a világ végét idéző felhalmozás teljesen értelmetlen és semmi köze a szolidaritáshoz – mondta. A megelőzésről szólva kifejtette: mindenki számít, és mindenki hozzájárulására szükség van, pár egyszerű szabály betartásával – például tartsunk távolságot egymástól és mossunk gyakran kezet. Skype, telefon, e-mail vagy levél formájában érintkezzünk az idősekkel, és senki se üljön fel a híreszteléseknek, csak a hivatalos tájékoztatást fogadják el hitelesnek. A járvány kimenetele attól függ, milyen fegyelmezetten alkalmazza és tartja be mindenki a szabályokat – fejezte be a beszédét.


HOGYAN TETSZIK GONDOLNI, ORBÁN VIKTOR BÁCSI?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2020.03.24.


Sok ezer gyerek nevében írom ezt a levelet. Ők nagyjából olyan sorsot élnek, mint én és a családom. Kedves miniszterelnök bácsi! Magdolna a nevem. A szüleim Magdikának, az osztálytársaim Magdusnak szólítanak. Egy kis faluban lakom, annak is a szegény során. Bölcsődébe és óvodába nem jártam, mert az nagyon messze van tőlünk. Iskola sincs a közelben, csak sok-sok kilométerre. Amikor hatéves lettem, a szüleim annak rendje és módja szerint beírattak az első osztályba. Abból az életből kerültem be, amiből nem sok jó jutott eddig nekem és a családomnak sem. Annak nagyon örültem, hogy végre én is megtanulok írni és olvasni. Nehezen ment, mert gyakran éhesen, sokat fázva, legyengülten a vizes házunkból keltem útra mindennap.

Munkanélküli apukámmal, anyukámmal, a testvéreimmel két pici szobában élünk. Szeretetből csak-csak jut, de azt is gyakran kikezdi a nincs. Apukám néha elmegy dolgozni, ha van hová, aztán amikor hazajön, kezdődik a vita: – Csak ennyi pénzt hoztál? – Neked semmi nem elég? Az én álmaim az angyalokról szólnak, nem a valós vágyaimról.

Egyáltalán nincs jó kedvem, szomorú vagyok, csak ülök az osztályteremben. Abban az úri osztályban, amelyikben mosolyogva kellene mindennap beállni a tornasorba: nyizge alacsonyként, utolsóként. Az osztályfőnököm nagyon sokat segít, de az a véleménye, hogy az én sorsomat nem rajta kell számon kérni. Az apukám ezt meg szokta erősíteni, azt mondja, hogy ez a luxusban élő hatalmasok felelőssége is.

Elég jól megtanultam írni, olvasni, de már régen eltűnt számomra az iskola varázsa. Ezért gyakran előfordul, hogy nem is megyek, illetve sokszor csak azért, mert ott kapok ebédet. A tanárok mindig kedvesek hozzám, próbálják elsimítani a napi összetűzéseket. Persze, hogy tanulok, annyit, amennyi a szürkületig belém megy. Soha nem voltam még különórán, soha nem jutott arra pénze a szüleimnek, hogy ezért fizessenek. Pedig nagyon szeretnék megtanulni teniszezni, lovagolni, de sajnos, erre semmi esélyem nincs.

Az a nagyon nagy bajom, Orbán bácsi, hogy nekem pontosan úgy kell élnem, ahogyan a többi megalázott gyereknek. Sehogy. Nyolcadik osztályos vagyok, szeretnék továbbtanulni. Mindig azt mondja az apukám, csak vergődjek el valahogyan az általános iskola végére, aztán tanuljak szakmát. Mindenképpen, mert mifelénk talán csak így lehet valahogyan munkához jutni. Vagy egy jó szakmával elmenni külföldre. Én nem akarok tizenhat évesen az utcára kerülni, és rám ne mondja senki, hogy lusta disznó vagyok. Mert ránk, szegényekre, ezt nagyon hirtelen kimondják az emberek.

Orbán Viktor bácsi, nálunk csak apukámnak van telefonja, nem is okos, mármint a telefon. Most, hogy itt van az országban a vírus, tessék mondani, mit csináljak. A faluban a fatelepes bácsi adott nekünk egy elég régi laptopot, de azért működik. A tesóm ebben spéci. Igen, de hárman vagyunk rá, tessék elgondolni: három iskolás, hogy a ménkűbe oldjuk meg? Sőt, az ötéves kistestvérünk folyton a fejünkön ugrál, hiszen neki olyan csoda a számítógép, mint magyar gyereknek az űrhajó.

Az iskola bezárt, és ha bezárt, az anyukám semmiféle kiscsoportos foglalkozásra nem enged el bennünket. Én mehetnék a faluban a unokatesómékhoz, ott talán csendben, jobban tudnék tanulni, de az anyu azt mondja, hogy szó sem lehet róla, mert vagy hozom haza, vagy viszem nekik a koronavírust.

Kedves Orbán Viktor bácsi, nekünk eddig is minden pici tudásért százszorosan meg kellett küzdeni, és most ebben a helyzetben fogalmam sincs, hogy mi lesz velem, eljutok-e szakmát tanulni valaha. Mit tanácsol nekem? Nagyon érdekelne. Az apukám azt mondja, hogy az nem lehet, hogy butulország kiskatonája legyek a testvéreimmel együtt. Mert akkor sohasem keveredünk ki a ránk szabadított reménytelenségből...

ILLÚZIÓ NÉLKÜL

HÍRKLIKK
Szerző: Dr. DÁVID FERENC
2020.03.24.


2020. március 24-én (kedden) 11 óra 40 perckor a Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciója „A koronavírus elleni védekezésről” szóló törvényjavaslat kapcsán, módosító indítványt juttatott el az Országgyűlés elnökéhez. Mindenki tudja, hogy mi lesz a sorsa az ellenzéki párt előterjesztésének, mégis fontosnak tartom, hogy sokan szerezzenek ismeretet a beadványról és sokan lássák azt, hogy nem „víruspártiak” kezdeményezték a korrekciót, hanem felelősen gondolkodó és a politikai illetve az egészségügyi veszélyhelyzetet egyaránt reálisan felmérő képviselők.

1. Az eredeti kormánypárti törvényjavaslatban szereplő és határozatlan idejű, rendeleti kormányzásra szóló felhatalmazást a szocialisták 90 napra kívánják korlátozni, azzal a kiegészítéssel, hogy elektronikus kommunikációs eszközök alkalmazásával („digitális parlament”) a felhatalmazás újabb harminc nappal meghosszabbítható, ha
a veszélyhelyzet kihirdetésének feltételei továbbra is fennállnak, és a
járvány egészségügyi következményei miatt az Országgyűlésben nem biztosítható a határozatképességhez szükséges számú képviselő jelenléte.

A módosító javaslat körülírja az elektronikus eszközzel való szavazás szabályait és felhívja a figyelmet az ilyen módon szavazó képviselő személye beazonosításának fontosságára is...

RÁADÁS: OSZKÓ PÉTER: PONT AZ ELLENKEZŐJE TÖRTÉNIK, MINT 2008-BAN (PODCAST)

24.HU
Szerző: KRIZSÓ SZILVIA
2020.03.23.


Krizsó Szilvia Bárkiből Valaki című podcastjában Oszkó Péter elmondta, gazdasági szempontból mi a különbség a mostani és a 2008-2009-es krízis között, miért nagy szerencse számára, hogy nem Londonban, hanem Budapesten született, és miért volt vonzó a pénzügyminiszterség a válság idején.


„A JÁRVÁNY ÜRÜGYÉN, A FIDESZ KORLÁTLAN HATALMAT SZEREZ! EZ MÁR NYÍLT DIKTATÚRA"

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.03.24.


„A kormány korlátlan időre akarja megszerezni a hatalmat, amire a vírusjárvány kiváló alkalmat ad” – nyilatkozza a Hírklikknek Vörös Imre jogtudós. Ha nem így lenne, akkor a ma meglévő egészségügyi- és katasztrófavédelmi törvények alapján kezelnék a válsághelyzetet, próbálnák visszaszorítani a járványt. Az egykori alkotmánybíró úgy látja, hogy most ugyan csak arról szól a parlamenti vita, hogy meghozzák a felhatalmazási törvényt, de az egész meg van hintve járőröző, géppisztolyos katonákkal. Tehát a kormány nagyon veszélyes útra lépett. Figyelemkeltésül egy értelmiségi csoport elindított egy petíciót, amelyet tízezrek írtak alá. Vörös Imre, az akadémia rendes tagja interjút adott portálunknak.

Professzor úr, megnyugodott-e, hogy a felhatalmazási törvény, amely a kormánynak korlátlan hatalmat biztosítana, végül az ellenzék ellenszavazata miatt nem ment át?

– Csak a soron kívüli tárgyalást sikerült megakadályozni, hiszen a jövő héten rendes eljárásban már elfogadhatják majd a törvényt. A néhány napos halasztás nem változtat a tartalmi aggályaimon, tehát semmi megnyugtatót nem látok. Úgy tűnik, hogy végig akarják vinni, korlátlan időre akarják megszerezni a hatalmat, amire a vírusjárvány kiváló alkalmat ad. Ahogy annak idején Hitlernek a Reichstag felgyújtása jött kapóra – ha csak nem ő csinálta –, úgy a mi kormányunknak a világjárvány teremtett alkalmat arra, hogy illegitim módon bebetonozza magát a hatalomba. Ahogy látom, fel akarják oldani a mostani szabályozást – amely elvileg a járványhelyzet kezelésére vonatkozik –, és egy általános, a vírushelyzettől teljesen független, korlátlan felhatalmazást szeretnének szerezni a hatalom rendeleti úton történő gyakorlására. Ez engem nagyon zavar...

OECD: ÚJABB MARSHALL-TERVRE LENNE SZÜKSÉG A JÁRVÁNY UTÁN A GAZDASÁG VISSZAÁLLÍTÁSÁHOZ

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2020.03.23.


Évekbe telik majd, mire a világ gazdasága helyreáll a koronavírus-járvány után. Hiba lenne azt gondolni, hogy az egyes országok gyorsan összekapják majd magukat a járvány elvonulása után – mondta a BBC-nek Angel Gurría, az OECD főtitkára. Gurría szerint már az is túlságosan optimistának látszik, hogy a világ gazdaságának a növekedése akár a 1,5 százalékot, vagyis a járvány kitörése előtt kalkuláltnak a felét elérhetné – ez volt az OECD hivatalos előrejelzése három héttel ezelőtt.

Amellett, hogy az érintett országokban részlegesen vagy szinte teljesen leáll a termelés, ami az egész világ gazdasági ellátórendszerét érinti, a fogyasztás ugyancsak drasztikusan visszaesik világszerte. A vírus megfékezésére hozott intézkedések teljesen befagyasztják a gazdaságot, és a kilábalás nem lesz sem automatikus, sem pedig magától értetődő – olvasható az OECD közleményében.

A legsürgetőbb cél, hogy minimálisra csökkenjen a halálozások száma. Ugyanakkor a világjárvány nyomában járó gazdasági válság évekre megbénítja majd az egyes társadalmakat.

Miközben nehéz lenne megjósolni, hogyan befolyásolja majd a járvány a munkaerőpiacot vagy az egyes cégek veszteségeit, az OECD főtitkára szerint az már bizonyosnak látszik, hogy a világ legfejlettebb és legbiztosabb lábakon álló gazdaságai is beleroppannak majd a járványba, és a recesszióból hónapokig, évekig nem fognak tudni kilábalni. Az amúgy is bizonytalan gazdaságokban pedig nagyobb válság jöhet, mint amely a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások után vagy a 2008-as recesszióban tapasztalható volt...

EURÓPA EGYÉRTELMŰEN ROSSZABBUL ÁLL A JÁRVÁNY LEGYŰRÉSÉBEN ÁZSIÁNÁL, PEDIG HOL VAN MÉG A VÉGE

444.HU
Szerző: Tbg
2020.03.24.


Az elmúlt héten az európai országokban hatalmasat nőtt a koronavírusos megbetegedések következtében elhunytak száma: Olaszország, Spanyolország, Hollandia és Franciaország is drámai számokat közölt. Ezen az ijesztő szakaszon Kína, sőt a járványkezelés mintaországa, Dél-Korea is átment, de hosszabb-rövidebb idő elteltével (Korea esetében jóval rövidebb) azt a bizonyos járványgörbét sikerült kilapítani. Ha az időtényezők korrekciójával ábrázoljuk az egyes országok fertőzöttszámait, akkor jól látszik, hogy az európaiak késésben vannak: a görbéknek már lapulniuk kéne. (A járványok dinamikájáról, illetve arról, hogy mit jelent a görbe kilapítása, Kun Ádám, az az MTA-ELTE Elméleti Biológiai és Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport főmunkatársa írt két cikket is a Qubiton.)

A legsúlyosabban érintett európai ország, Olaszország járványgörbéje végre elkezdett laposodni, de úgy tűnik, nemsokára keresztezi a kínai vonalat, tehát végül nagyobb lesz a fertőzöttek száma Olaszországban, mint amennyi a Kínában volt. (A halálos áldozatok száma pedig már napokkal ezelőtt meghaladta a kínai áldozatokét, sőt lassan már kétszeresre nő: a hétfői adatok 6078 olasz és 3270 kínai halálos áldozatot rögzítettek.) Ez egyértelműen azt jelenti, hogy az 1,4 milliárd lakosú Kínában hatékonyabban sikerült izolálni a járvány által érintett területek lakóit.

Az alábbi ábrán azt mutatjuk meg, néhány országban hogyan alakultak a fertőzéses esetek számai, miután elérte az adott ország a 100. esetet...

AKI BÉKEIDŐBEN HAZUDIK, ZSAROL ÉS HÁTBA SZÚR, AZ VESZÉLYHELYZETBEN IS UGYANEZT FOGJA TENNI

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2020.03.24.


...Ott tartottunk még tegnap reggel is, hogy a kormánypárt azzal a ragacsos, álszent üzenettel bombázta a saját rajongóit – azaz üzent lényegében az ellenzéknek -, hogy nemzeti egységre, összefogásra, az ellenzéki pártok támogatására van szükség a 15 napos veszélyhelyzet meghosszabbítását illetően. Vagyis hogy a parlamenti ellenzék támogassa Orbánt, a kormányt, a pártot, a vezért, mert ez most nem a politikai viták ideje, dobjanak el mindent a kezükből, felejtsenek el minden demokratikus faszakodást, álljanak be Orbán mögé, mert a magyar emberek egészsége és élete forog kockán. Lépjünk egyet hátra: ez annak fényében egészen drámai, hogy körülbelül három hete még arról hörgött a rádiójában a doktorminiszterelnök úr, hogy jó, jó, van itt ez a járványveszély, de azért a legégetőbb kérdés akkor is a migráció marad. Pont.

Aztán Orbán Viktor – miután az operatív törzs sajtótájékoztatója előtt új, egyébként üdvözlendő gazdasági intézkedésekről tett bejelentést, és mint egyebek mellett kiderült, ahányszor újraszámolják a lélegeztetőgépeket, annál többet találnak – bement a parlamentbe és napirend előtti felszólalásában a képviselőknek is jelentést tett a járvány magyarországi alakulásának jelenlegi állásáról, lényegében szó szerint ugyanazt elmondta, mint két órával korábban a népnek. Sötét fellegekről, nehéz időkről lamentált. Most hadd ne kommentáljam Orbán azon vérfagyasztó állítását, hogy majdnem három héttel (!) a koronavírus első fertőzötteinek hivatalos azonosítása után ma lesz az első nap, amikor állítólag minden intenzív ágy mellett dolgozó orvos és ápoló speciális maszkot kap, illetve amikor minden további egészségügyi dolgozó, aki koronavírus gyanúval bekerülő betegeket ellát, sebészi maszkot kap. Fogalmam nincs, hogy értik-e ott az operatív törzs berkeiben, hogy ez pontosan mekkora problémát jelent, de hogy véresen cinikus ezzel mellet döngetni, az biztos. Mindenesetre ebben a napirend előtti felszólalásban hangzott el Orbán szájából ez is: a politikai széthúzás helyett elérkezett az összefogás ideje, párthovatartozástól függetlenül, képviselőtársaim.

Bár nem a világ legjobb szórakozása, de végighallgattam a parlamenti frakciók vezetőinek, Orbán képviselőtársainak felszólalását, és azt kell mondanom, hogy egy nem volt köztük, aki kétségbevonta volna, hogy ez egy kivételes helyzet, amelyben a kormánynak kivételes eszközökre van szüksége ahhoz, hogy a járvánnyal felvegye a harcot. Egy nem volt köztük, aki ne tette volna világossá, hogy egy ilyen helyzetben kutyakötelessége minden politikai pártnak támogatni azokat a törekvéseket, amelyek a járvány legyőzését és az állampolgárok életének védelmét szolgálja. Senki nem vonta kétségbe, hogy a békeidőben megszokott jogszabályok (hagyjuk, hogy ezek milyenek), most nem működnek. A parlamenti vitákra békeidőben már nagyon régóta nem jellemző normális, civilizált, korrekt hangot ütöttek meg a felszólalók, egyetlen dolgot kifogásoltak: a korlátlan időtartamú felhatalmazást. Az ellenzék semmit nem vont kétségbe, pusztán arra kérték a kormánypártokat, fontolják meg az időkorlát garanciáját, tegyék bele a törvényjavaslatba, mert ilyen módon konszenzusos döntést hozhat a parlament.

Ez volt az, amitől elgurultak a miniszterelnök gyógyszerei, és olyan szinten húzta fel magát, hogy némely pillanatban konkrétan levegőt sem kapott az idegtől. Nehezen érthető, hogy mivégre tajtékzott és villámlott ennyire a mindenható, aki elvileg ura a helyzetnek. Hörgő, ziháló fröcsögéséből szerintem tegyük el jól az alábbi passzust, valamikor majd ezt is tanítani fogják...

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN A VÍRUSVÁLSÁG ÜRÜGYÉN A DEMOKRÁCIA MARADÉKÁT IS MEGPRÓBÁLJA BEDARÁLNI - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA 
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.03.24.



Guardian 

Orbán Viktor átfogó jogkört kapna a Parlament előtt lévő törvénytervezet alapján, amely azonban nem tartalmazza, mikor érne véget a különleges felhatalmazás. A kormány azzal érvel a rendkívüli állapot közepette, hogy másként nem lehet megfékezni a koronavírus jelentette példátlan veszélyt. Bírálók szerint azonban kockázatos, ha a jogszabályban nincs határidő, arról nem beszélve, hogy könnyen vissza is lehet élni a jogosítvánnyal. Pardavi Márta a Helsinki Bizottságtól azzal érvel, hogy nem szabad teljesen korlátlan mandátumot, biankó csekket adni a hatalomnak. Kovács Zoltán szerint azonban elfogult és felelőtlen azt állítani, hogy az álhírterjesztési klauzula vonatkozna független újságírókra is. De hát itt figyelembe kell venni, hogy mit művelt az Orbán-kormány az eltelt 10 évben. Bírálók és civil szervezetek azzal vádolják a kabinetet, hogy az lerombolja a demokratikus normákat és a jogállamot. Az EP magyar ügyekben illetékes megbízottja, a francia Delbos-Corfield arra figyelmeztet, hogy Magyarország veszedelmesen elfordul a demokratikus értékektől. És nem lehet szabad kezet adni Orbánnak, mármint hogy még nagyobb hatalomhoz jusson és a járványra hivatkozva megfossza jogaiktól a polgárokat. Jelenleg 167 igazolt koronavírusos esetet tartanak nyilván, de lehet, hogy csak azért ennyit, mert nem végeznek elég tesztet (szerda reggel, a Guardian cikkének megjelenése után 187-re nőtt a beazonosított betegek száma). A miniszterelnök makacsul nacionalista és bevándorlás-ellenes alapon politizál. Már kapcsolatot állított fel a migráció és a kórokozó között. Ugyanakkor bizonytalan, hogy mennyire hatékonyak az eddig meghozott intézkedések, és hogy a rogyadozó egészségügy képes lesz-e állni a rohamot, amikor majd igazán megugrik a megbetegedések száma. Közben Ferihegyen beengedtek az országba kb. 60 külföldit, akit előzőleg egy szűk térben tartottak, de amikor mehettek, nem mondták nekik, hogy vonuljanak önkéntes karanténba.

FAZ 

Orbán Viktor meg akarja hosszabbítani a szükségállapotot, egészen addig, amíg úgy nem látja, hogy arra már nincs szükség. Az ellenzék azt veti a szemére, hogy visszaél hatalmával, ám közben ezek a pártok szintén kutyaszorítóban vannak. Mindenesetre részükről határozott ellenállásba ütközött, hogy a miniszterelnök dekrétumokkal kíván kormányozni, minden konkrét határidő nélkül. Annál is inkább, mivel a tervezetben az van, hogy beszüntethetik a parlamenti üléseket, tehát a képviselők adott esetben nem mondhatják majd, hogy ennyi volt, vége a különleges időszaknak. Kovács Zoltán felháborodottan visszautasította ezt a feltételezést, mondván, nagyon is elképzelhető, hogy a megbetegedések miatt nem lesz határozatképes az Országgyűlés, amikor össze kellene ülnie. Más, Fidesz-közeli megfigyelők arra hivatkoznak, hogy az előterjesztésben szerepel egy sor jogállami biztosíték. Vagyis szó sincs minden korlát nélküli kormányzásról és a törvényhozás kikapcsolásáról. Másfelől viszont az a helyzet, hogy ilyen messzire nemigen ment egyetlen más állam sem. A bírálók emlékeztetnek arra, hogy Orbán az utóbbi 10 alatt sokszorosan bizonyította: egyoldalúan használja fel jogkörét, sőt, visszaél azzal. Gond van akörül, hogy a pongyola megfogalmazás miatt a jogszabály ajtót nyithat a túlzott cenzúra számára. Ám amit Kovács Zoltán közölt, hogy ti. hamis és veszélyes álhíreket közölni a szükségállapot idején, az éppen a mostani törvényjavaslat alapján igencsak fenyegetésként hangzik. Ugyanakkor bajban van az ellenzék, amelynek részéről nagy a bizalmatlanság és az elutasítás Orbánnal és az embereivel szemben. De nem túl népszerű válság idején pártpolitikai csatározásokba bonyolódni. A lakosság kétségtelenül pártolja, hogy a kormány határozottan lépjen fel.

FAZ 

A konzervatív német lap úgy látja, hogy Magyarország a diktatúra felé tart. Orbán a vírusválság ürügyén próbálja bedarálni a demokrácia maradékát is. A járványt mindenütt kemény intézkedésekkel igyekeznek megfékezni, ami azonban sehol sem veszélytelen. Ám amit a magyar politikus forgat a fejében, az egyfajta államcsíny. Teljesen a parlament nélkül kíván kormányozni. Az utóbbi 10 évben a kétharmad birtokában sokszor tanújelét adta, hogy nem hagyja kihasználatlanul, ha módja nyílik visszaélni a hatalommal. A magyar demokrácia már egy ideje defektes. Vannak ugyan választások és szabadon el lehet mondani a véleményt, ám a Fidesz ellenőriz szinte minden fontos intézményt, az ő kezében vannak a lényeges sajtóorgánumok, a gazdaságban pedig tisztességtelen előnyökhöz juttatja a cimborákat. Most pedig már ott tart, hogy kiiktat minden felügyeletet és saját hatalmi eszközeit jóformán minden korláton felül emeli. Ilyen körülmények között a hamis hírek terjesztéséért járó drákói büntetés a sajtószabadság végével egyenlő. A rengeteg korrupciós vád láttán pedig meglehetős naivnak kell lenni, hogy bárki azt higgye: csakis a termelés fenntartása a cél, amikor katonákat rendeltek ki több tucat vállalathoz. Az EU mostanában rengeteg gonddal küszködik, de az nem éppen a legcsekélyebbek közé tartozik, hogy hamarosan alighanem egy diktatúra is lesz a soraiban. A többi tagállamnak gyorsan végig kell gondolkodnia, hogy ez milyen következményekkel járjon Magyarország számára. Annál is inkább, mert a lengyel jobboldal is arra készül, hogy a világjárvány örve alatt bohózatot csinál májusban az elnökválasztásból.

FAZ 

Katonásra váltott mostanában a magyar miniszterelnök. Egy-két más államférfihoz hasonlóan Orbán is harcias retorikát vet be a koronavírus elleni harcban. A hangnemhez illeszkedik, hogy a hadsereg jelenleg igencsak jelen van a közéletben. Katonák bukkantak fel Budapesten és a határon. Azon kívül megjelentek kulcsfontosságú cégeknél. Szóval szinte azt lehet mondani, hogy Magyarországon puccstól tartanak a ragály miatt. Idáig nem úgy látszott, hogy a miniszterelnöknek túlzott hajlama volna a katonás dolgokra. A kötelező szolgálatot annak idején hírek szerint kényszerű és unalmas szabadságmegvonásnak tartotta. Viszont a mostani megközelítés nagyon is passzol ahhoz, hogy erős és határozott válságkezelőnek kíván tűnni. Pedig pár napja még úgy indult, hogy az egész a mások gondja, nem kell odalenni a fertőzéstől. Azt hangoztatta, hogy nem kell bezárni az iskolákat, mert a kórokozó „átmegy” a gyerekeken. Aztán aznap estére másként határozott. Orbán 10 év alatt teljesen átalakította az országot, ami nemcsak a demokráciapolitika szempontjából aggályos, hanem azért is, mert értesülések szerint ajtót-ablakot kitárt a korrupció előtt. Másfelől viszont kétségtelenül eredményes volt a gazdaságpolitika, bár ez a legkevésbé éppen az egészségügyre érvényes. És ez utóbbi most a politikus Achilles-sarkának bizonyulhat.

A kelet-európai autoriter vezetők rájöttek, hogy számukra esélyt kínál a válság, ezért most nagy kísértéssel néznek szembe. Az Orbán és Kaczynski fotójával illusztrált elemzés kiemeli, hogy a két politikus Kínára hivatkozva megpróbál tekintélyelvű szerkezetet rákényszeríteni országára. A térségben a fiatal demokráciák már a járvány előtt is feltűnően hajlamosak voltak populizmusra, nacionalizmusra és illiberalizmusra. Úgy hogy most az a kérdés, a ragály eredményeként nem alakulnak-e ki tartósan tekintélyelvű uralmi rendszerek? Ebből a szempontból főleg Budapest és Varsó az érdekes, hiszen már eddig is jócskán megrendítették az igazságszolgáltatás, a sajtó szabadságát, és aláástak más szabadságjogokat is. Elsősorban Orbán esetében tűnik úgy, hogy a fertőzést saját hatalma további bebetonozására igyekszik kiaknázni. Hazai és külföldi ellenfelei úgy értékelik, hogy latin-amerikai mintára próbál juntát meghonosítani, és hogy az ország a diktatúra küszöbén áll. A koronavírus okozta válság pontosan mutatja, milyen hatalma van a Fidesznek a kétharmad birtokában, illetve hogy a párt milyen messzire hajlandó menni, ha az EU nem lép közbe. Jelenleg természetesen más országokban is vannak korlátozások, ám Orbán nyíltan vállalta, hogy illiberális demokráciára törekszik, ami több szakértő szerint is a tekintélyelvű hatalomgyakorlás szinonimája. Hogy efelé mennek-e a dolgok, azt e pillanatban, a válságnak ezen a pontján nem lehet megmondani. Ám az biztos, hogy a nagyban bajban visszhang nélkül maradnak a politikai veszélyre utaló figyelmeztetések.


Paul Lendvai kommentárban erősíti meg, hogy a felhatalmazási törvénnyel Magyarország a diktatúra küszöbén jár. Merthogy a cinikus, minden hájjal megkent profi Orbán Viktor már eddig is szinte az ország korlátlan urának számított, ám most az a kérdés, hogy létrejön-e az első olyan tagállam az EU-ban, amelyet diktatórikus eszközökkel vezetnek. Az eddigi rendszert hibridnek lehetett nevezni, valahol a demokrácia és az önkényuralom között. Ignatieff, a Bécsbe kipaterolt CEU rektora egypártrendszernek minősítette, demokratikus díszekkel. A most benyújtott javaslat eltakarítja a „díszeket” és megpecsételi, hogy itt bizony az ország rátér az ellenőrizhetetlen autokrácia útjára. Ennek ellenére a Fidesz keresztülveri a jogszabályt, amelynek értelmében Orbán meghatározatlan ideig dekrétumokkal kormányozhat. Az Országgyűlést kiiktatják, nem lesznek választások. Polt Péter – 25 éve a kormányfő odaadó szolgálója – még több jogot kap. A miniszterelnök a politikát barát és ellenség küzdelmének tekinti és az a főnök, aki kihirdeti a rendkívüli állapotot. Úgy hogy már katonákat vezényelt a legfontosabb cégekhez, a városokban a hadsereg tagjai járőröznek. Hogy miért akar Orbán diktatórikus teljhatalmat? Az őszi választási vereség ráébresztette a hatalomnak ezt az óvatos megszállottját, hogy 2022-ben akár veszíthet is. Minden magyar pontosan tudja, milyen szörnyű állapotban van az egészségügy, akárcsak az oktatás. Tartós válság esetén az ellenzék közös jelöltjei megverhetik a Fidesz képviselőit az egyéni körzetekben. Akkor pedig jön az őrségváltás, beleértve, hogy egy sor jelenlegi kulcsfigura előbb vagy utóbb kénytelen volna rács mögé vonulni az unió 2. legkorruptabb országában.


Orbán Viktor tekintélyelvű kísértésbe esett a felhatalmazási törvény kapcsán, a válság közepén szeretne még több hatalomhoz jutni, ideértve, hogy dekrétumokkal irányíthasson – tetszés szerinti ideig. A lényeg az, hogy igencsak korlátlan hatáskörhöz jutna. Európában vannak vezetők, akiknek nem kellene különleges jogosítványok, anélkül is eligazgatják országukat. Másoknál az ellenzék megbízik bennük, tehát hogy nem élnek vissza a helyzetükkel. És hát, van ugye, Orbán.

Magyarországon sorban állnak a fegyverekért, mert sokan attól tartanak, hogy zavargások lesznek, ha még jobban terjed a kórokozó. Úgy vélik, nem kizárt, hogy összeomlik a jog és a rend, ha netán nem lesz elég áru. És lehet, hogy akkor a járvány a legrosszabbat hozza ki egyesekből. A cseheknél szintén megugrottak a fegyvereladások. A két országban összesen 300 ezer embernek van fegyvertartási engedélye, de bizonyos típusokhoz nem kell hatósági jóváhagyás. Az egyik budapesti üzlet vezetője azt mondja, jelenleg a szokásos mennyiség ötszörösét értékesítik, de a 15-szöröse is vevőre találna, ha volna elég gumigolyóval működő pisztoly, ám az kifogyott. A kormány azt mondja, nem kell tartani az áruhiánytól, de az egyik fegyvervásárló azt kérdezi, hogy ha a WC-papíron összeverekednek a népek, akkor mi lesz később? Egyszerűen el fogják venni, ami kell nekik és a rendőrség nem tud majd mit csinálni. Szóval megnyugtató, ha van egy fegyver otthon. Ám az ilyen eszközök illetéktelen kezekben igencsak veszélyesek lehetnek. De a tömegek megőrültek, még szerszámíjat is beszereznek. A magyar rendőrség és a kormány egyelőre válasz nélkül hagyta a hírügynökség idevágó kérdéseit...

DIGITÁLIS OKTATÁS SVÉDORSZÁGBAN - AZ ELSŐ HÉT

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.03.24.


Kifordult magából az eddig megszokott életünk, aminek része az oktatás is. Az iskola helyett most digitális távoktatás van, ami rengeteg kihívással, előnnyel és hátránnyal jár. Nem csak Magyarországon, hanem Svédországban is, pedig ott azért más alapról indulnak ezen a téren. Sörm írta meg onnan az első hét tapasztalatait.

Mi is átálltunk, az iskolák zárva, diákok, tanárok otthon. Jelentem a munkám végre tökéletes: pizsamanadrágban, vagy akár anélkül tanítok. Oké, felülre persze felveszek egy jobb inget. Az első hét tapasztalatai.

Innen indultunk


Először is egy Stockholm belvárosi nagyon erős gimnáziumban tanítok és csak végzősöket, ami Svédországban 19-20 éveseket jelent. Ez azt jelenti, hogy privilégizált helyzetben vagyok, a diákjaim motiváltak, fegyelmezettek és felnőttek, tudják kezelni a sokkal nagyobb egyéni felelősséget.

Technikai feltételek

Itt is jól állunk, minden diák kap laptopot az iskolától, amelyre telepítve van az összes program, amit használunk.

A hiányzó és a sajátos nevelési igényű diákok miatt eddig is elvárás volt, hogy a tanóra akár utólag is rekonstruálható legyen, minden anyag egyértelmű instrukciókkal fenn kell, hogy legyen az iskola platformján.

Ez az egyik oka annak, hogy általában elég kemény a munkatempó. Másképpen és más instrukciókat teszel fel a diszlexiás, mint az aspergeres, ADHD-s diáknak, van akinek angolra kell lefordítani, mert svédül nem tud stb.

Így gyakorlatban ugyanarra az egyetlen órára nem ritkán 3-4 különféle verziót is készítesz és töltesz fel. Ha ezt megszorzod azzal, hogy hány tanóra van a héten, ez bizony nem kevés munka.

Most fantasztikus, hogy ez eddig is elvárás volt, mert szokva vagyunk ahhoz, hogy hogyan kell mindezt gyorsan és effektíven csinálni...

ITT A LISTA, KIKET NEM TERHEL ADÓ - VÁLTOZIK A NAGYSZÜLŐI GYED, AZ ÉRINTÉSES FIZETÉS ÉRTÉKHATÁRA IS

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.03.24.

Megjelentek azok a kormányrendeletek, amelyek a járvány miatt hozott „gazdaságvédelmi akcióterv” második ütemét jelentik. Változik a nagyszülői gyed, de az érintéses fizetés értékhatára is. Kigyűjtöttük, pontosan kiket érintenek az új adózási könnyítések.

A taxisok után további 81 480 kisvállalkozónak ad június 30-áig mentességet a kormány a kata (kisadózó vállalkozások tételes adója) átalányadó-fizetési kötelezettsége alól a koronavírus-járvány miatt - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a koronavírus-fertőzés elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján. A járvány miatt hozott első gazdaságvédelmi akciótervet (erről részletesen itt olvashat) tehát hamar követte a második...

BÍRÓSÁGOK BEKERÍTVE

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: DEÁK DÁNIEL
2020.03.20.


Lopakodó korlátozás

A magyar országgyűlés 2019. december 17-én puccsszerűen elfogadott egy 78 darab törvény módosításáról rendelkező ún. salátatörvényt. A „puccsszerűen” határozószó használata azért indokolt, mert a roppant terjedelmű és súlyos témákat felölelő törvény elfogadását szokás szerint zéró egyeztetés előzte meg. A „saláta” jelző talán nem is megfelelő: ez egy „salátánál” is „salátább” törvény, hiszen a jogalkotó egyetlen módosító törvénybe foglaltan elképesztően nagyszámú törvény átírására vállalkozott. A módosító törvény egyebek mellett a bíróságok szervezetének és a bírák jogállásának alkotmányos szempontból kiemelkedő jelentőségű tárgyában rendelkezik, amit azonban elfed a nem éppen odaillő, szerényebb tárgyra (a járási hivatalok működésére) való utalás.

A törvénymódosítások jó része 2020. január 2-án javarészt hatályba is lépett, ami Magyarországon már csak így megy: nincs mi megfékezze a kormányzati ambíciót. A jelenlegi szabályok bevezetése reakció az európai uniós és nemzetközi nyomásra, amely a kormányt eltántorította attól, hogy önálló közigazgatási bíróságok felállításával megbontsa a bírósági szervezeti rend egységét. Gondolhatjuk, hogy e koncepció feladásával elhárult a bíróságok közvetlen politikai befolyásolásának veszélye. A valóságban azonban a kormány láthatóan mégis keresztülviszi akaratát, mivel burkoltan bár, de csak sikerül a bíróságokat nagyobb politikai befolyás alá vonnia.

Az alábbiakban csak a bírósági szervezet drámai átalakításával foglalkozunk, és az alkotmánybírósági törvényt (Abtv.-t), valamint a bírósági szervezeti törvényt (Bszi.-t) érintő nagyszámú és aprólékos törvényi rendelkezések közül is csak a legfontosabbakat emeljük ki. A salátatörvénynek (a 2019. évi CXXVII. törvénynek) betudható, hogy 2020-tól – a közhatalmat gyakorló szervezetek alkotmányjogi panasszal fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz (Abtv. 27. §);

– az Alkotmánybíróság tagjává megválasztott személy a hivatalba lépését követő harminc napon belül kérelmezheti kúriai bíróvá történő kinevezését (Abtv. 10/A. §);

– tovább csorbulhat a bírák mérlegelési jogköre (azon túl, hogy például a kihirdetett törvények indokolásához is tartaniuk kell magukat), mert a bíróságok immár kötelesek a Kúria jogértelmezését is követni [Bszi. 42. § (1) bekezdés]...


POLITICO: ÉS VAN ORBÁN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.03.24.


Kórházakká alakítanak számos futballstadiont - Brazíliában. A nemzetközi sajtó bőven foglalkozik Orbán Viktor kormányzásával is.

Autoriter kísértés címmel számol be a Politico című amerikai portál európai kiadása Orbán Viktor azon törekvéséről, hogy parlament hiányában, egyértelmű időkorlát nélkül folytathassa a rendeleti kormányzást. „Van néhány európai uniós vezető, aki viharos időkben is képes arra, hogy különleges felhatalmazás nélkül elkormányozza országát. Vannak mások, akiknek az ellenzéke megbízik abban, hogy nem fog visszaélni az ilyen felhatalmazással. És van Orbán” – jellemzi tömören a magyar helyzetet a Politico.

A londoni székhelyű Reuters felhívja a figyelmet a kormányzati előterjesztéscsomag azon elemére, hogy öt év börtönnel fenyegetnék a vírusjárvánnyal kapcsolatos álhírek terjesztését. A hírügynökség idézi a Political Capital elnevezésű liberális elemző műhely nyilatkozatát, miszerint nincs ésszerű magyarázat a rendkívüli jogrend érvényének korlátlan kiterjesztésére.

Orbán lebontotta a sajtószabadságot

A bécsi székhelyű Nemzetközi Sajtóintézet nyilatkozata szerint a magyar kormány tervezetének az úgynevezett álhírekkel kapcsolatos eleme újabb lépés az információ fölötti totális ellenőrzés, a sajtószabadság elnyomása irányába. Scott Griffen, az intézet igazgatóhelyettese úgy véli: a munkájukat végző független újságírókkal szembeni kormányzati támadások kevés kétséget hagynak afelől, hogy a javaslat a megfélemlítés eszközével az öncenzúra kialakítását célozza az eddig még megmaradt médiafüggetlenség helyén. Orbán az elmúlt évtizedben lebontotta ugyan a sajtószabadságot, de inkább az olyan alattomos módszerekhez folyamodott, mint például a piaci viszonyok eltorzítása, és nem hozott olyan törvényeket, amelyek az újságírás kriminalizálásához vezethetnek – állapítja meg.

A Nemzetközi Sajtóintézet igazgatója, Barbara Trionfi nyílt levelet intézett Vera Jourovához, az európai értékek védelmének ügyeiben illetékes uniós biztoshoz, és felszólította, hogy álljon ki határozottan a médiaszabadság mellett.

Az alkotmányt rendkívüli helyzetekben is tiszteletben kell tartani

Az EurActiv elnevezésű brüsszeli hírportál ismerteti Dunja Mijatovićnak, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosának a véleményét, miszerint a felhatalmazási törvény elsöprő erejű jogosítványokat adna a kormány kezébe ahhoz, hogy világos határidő és biztosítékok nélkül folytassa a rendeletekkel való kormányzást. Az alkotmányt rendkívüli helyzetekben is tiszteletben kell tartani, biztosítani kell a parlamenti és a bírósági ellenőrzést, valamint az információhoz való jogot – hangsúlyozta Mijatović.
A liberalizmus a vírus szövetségese?

A hamburgi Die Zeit a magyarországi felhatalmazási törvényjavaslat ügyét szélesebb összefüggésben vizsgálja: azt a kérdést teszi fel, hogy vajon a világjárvány elősegíti-e az önkényuralmi törekvések érvényesülését. Kiinduló pontként Volodimir Zelenszkij egyik videóüzenetét hozza fel, amelyben az ukrán elnök arról beszélt: a kínai tapasztalatok azt mutatják, hogy kemény intézkedésekkel a vírus legyőzhető, más országok tapasztalatai pedig arról szólnak, hogy a puhányság és a liberalizmus a vírus szövetségese. A Die Zeit szerzője szerint azonban komoly elemző ma még nem tudja megmondani, hogy az autoriter berendezkedés megszilárdítása felé mutat-e a koronavírus-járvány, Magyarországon és Lengyelországban mindenesetre kísérletet tesznek erre. A magyar felhatalmazási törvény ügyének ismertetése után arról ír, hogy Lengyelországban május 10-én esedékes az elnökválasztás. Az ellenzék azt követeli, hogy halasszák el, mert a kijárási korlátozások idején nem lehet sem kampányt folytatni, sem tisztességes választást lebonyolítani. Andrzej Duda, a hivatalban levő államfő azonban – aki újra indul, és a felmérések szerint fölényesen vezet – mindenütt és állandóan jelen van az állami médiában. Csakhogy a lengyelek kétharmada a halasztást pártolná. Kaczyński ezzel szemben az alkotmányos előírásokra hivatkozik. Hogy a dolog végül miként sül el, egyelőre nem látható.
Stadionból kórház

És végül röviden egy másik hír. A koronavírusban megbetegedettek ellátását végző tábori kórházakká alakítják át Brazília számos futballstadionját – írja az Aljazeera hírportál, részben az AFP francia hírügynökség jelentése alapján. Eszerint a legfelső osztályú brazil futballklubok több mint fele felajánlotta stadionját ilyen alkalmi kórházak létesítésének a céljára.

ORBÁN RENDKÍVÜLI ÁLLAPOTA

HUPPA BLOG
Szerző: Huppa
2020.03.23.


Ezzel a címmel jelentetett meg cikket a Hungarian Spectrum című portálon Kim Lane Scheppele, a Princeton egyetem professzora, alkotmányjogász, a magyarországi helyzet kiváló ismerője.

Rámutatott:

„Az Orbán által kért rendkívüli felhatalmazás erős eszközöket ad a miniszterelnök kezébe, hogy azokat felhasználhassa, ha és amennyiben magas lesz a vírus áldozatainak száma, és az ország lakossága fellázad, mert a nagy áldozatok elkerülhetők lettek volna, és a kormánynak meg kellett volna védenie az embereket. A kért felhatalmazások birtokában Orbánnak módja lenne, hogy erővel támogatott drákói rendeletekkel bénítsa meg saját népét: a jogszabály teljes diktatórikus hatalmat adna Orbán kezébe, amelyre ahhoz van szüksége, hogy megtarthassa a hatalmat”.

Orbán soha nem hagy kihasználatlanul egy válságot. Most olyan jogszabályt terjesztett a parlament elé, amely diktatórikus hatalmat adna a kezébe a koronavírus elleni harc előidézte szükségállapot leple alatt. A törvény két új bűnügyi tényállást hoz létre: egyrészt öt évig terjedő börtönnel büntethető, aki hamis vagy eltorzított híreket közöl, amelyek zavarják a köz „sikeres védelmét”, illetve megriasztja vagy felizgatja a közösséget, másrészt ugyancsak öt évig terjedő börtönnel sújtható, aki megzavar egy karanténra, vagy elszigetelésre vonatkozó műveletet, és ez a büntetés nyolc évre emelhető, ha valaki a cselekmény következtében elhuny.

A hamis, vagy eltorzított hírek terjesztésének tiltása egy válságban észszerűnek tűnhet, de Orbán szörnyű fellépése a sajtószabadság ellen felkelti a gyanút, hogy a jogszabály a független sajtó utolsó magyarországi maradványai ellen irányul.

Sőt, söpörhet a Magyarországról tudósító külföldi újságírók körében is.

Az állami ellenőrzés alatt álló média máris csahol független vetélytársai ellen, hogy büntessék meg azokat, amiért eltérnek a párt vonalától. A másik új bűncselekmény az lenne, ha valaki megsérti az elrendelt karantént, vagy más módon tesz az ellen, amit az Orbán-kormány a vírus elleni harcban csinál. Ezen az alapon például el lehet vinni bárkit, aki megsérti a kijárási tilalmat. Eléggé tágan fogalmazták meg ahhoz, hogy elvigyék azokat, akik megkérdőjelezik, hogy a kormány helyesen cselekszik-e, vagy hogy egy adott intézkedésnek van-e egyáltalán köze a vírushoz. A kormány dönti el, hogy mis „obstruálja” a programja megvalósítását. Mindkét új tényállás hatalmas diszkrecionális hatalmat adna a legfőbb ügyésznek, Orbán hű követőjének, hogy őrizetbe vegyen bárkit, aki megkérdőjelez bármit, amit a kormány a veszélyre hivatkozva tesz.

Köztudott, hogy az Orbán-kormány tíz éve használja fel az ügyészi hatalmat arra, hogy jót tegyen a barátaival, ugyanakkor ártson a politikai ellenfeleinek, így különösen aggasztó ez a legfőbb ügyésznek biztosítandó hatalom. És ez a két új bűnügyi tényállás szigorú értelemben nem a szükségállapotra vonatkozna, hanem állandó változást jelentene a BTK-ban, vagyis nem tűnnének el a szükségállapot megszűnte után sem.

Bármennyire is riasztóak ezek az új bűncselekmények, még aggasztóbbak a jogszabály azon rendelkezései, amelyek a hatalmi ágak megosztását érintik, és amelyek véget vetnének az alkotmányos és demokratikus kormány látszatának is. (Az alkotmányos és demokratikus kormányzás valósága már egy ideje megszűnt, e a látszatot fenntartották.) A most benyújtott törvényjavaslat értelmében Orbán egy személyben kormányozna, ugyanis felhatalmazást kapna arra, hogy közvetlenül, rendeletek útján kormányozzon a létező törvényi keretek korlátozásai nélkül. A tervezet értelmében felfüggeszthetné bizonyos törvények érvényesítését, eltekinthetne a törvényekben rögzített szabályozásoktól, és újabb rendkívüli intézkedéseket vezethetne be. A tervezet nem fogalmaz ennél konkrétabban, de ez magában foglalja, hogy bármely törvényt fel lehet függeszteni, vagy felül lehet írni mindaddig, amíg a szükségállapot fennmarad. Más szóval: nincs jelentősége annak, hogy mit mondanak a mai törvények. Attól kezdve, hogy a törvény életbe lép, Orbán bármelyik magyar törvényt átírhatja...

SZAVAZZÁ'

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.03.24.


B. Nagy László, fideszes képviselő március 13-án Rovó Lászlóval együtt koszorúzott Szegeden. Rovó Lászlóról kiderült, hogy koronavírusos, de magasról tett a szabályokra, ezért ellene az orvosi kamara etikai eljárást indított, mivelhogy annyira nem érdekelte embertársainak egészsége, hogy fertőzötten operált is. Rovó László orvos és rektor, a Fidesz rakta oda, ahol van, Rovó László ilyen. B. Nagy képviselő, őt is a Fidesz rakta oda, ahol van, de most leginkább karanténban kellene lennie, mert kiderült, hogy akikkel Rovó érintkezett, miközben szart mindenre, sorra betegszenek meg.

B. Nagy büszkén közölte, hogy önkéntes karanténba vonult a Rovóval közös dzsembori után, viszont ezt az idilli állapotot megzavarta az, hogy szólította őtet a párt, hívta mintegy a föladat, hogy meg kell szavazni a diktatúrát. Óriási dilemma az ilyen, hogy mi erősebb, a seggnyaló szervilizmus, vagy a józanság. Az előbbi győzött. Bár egy olyan pártban, mint a Fidesz, az ilyen kérdések nem okoznak nagy fejtörést, mivelhogy a párt minden előtt. Gondoljunk bele, hogy majd alkalmasint meg kell jelennie B. Nagynak Felcsúton az atyuska előtt, és ő megkérdezi tőle, hol volt, amikor szavazni kellett.

Karanténozhat akkor ez a B. Nagy, mondhat akármit, ha bebizonyosodik, hogy nem szolgálta az utolsó csepp véréig a Pártot, a büdös életben nem lesz többet képviselő. Hogy kijött a karanténból a diktatúrára szavazni, ilyképp nemcsak hűség és lojalitás, hanem egzisztenciális kérdés is. Egyébként épp a kormany.hu oldalon olvashatni – ami B. Nagy bibliája kellene legyen –, hogy aki megszegi a karantén előírásait, félmillióra büntethető. Kérdésem volna akkor, mit kap ez a B. Nagy, ejnyebejnyét, vagy kitüntetést, de egyiket sem. A Fidesznél ez az alapállapot, ha valaki normális, az nem ül közöttük...

HARARI: A KORONAVÍRUS ELLENI HARCBAN NINCS VEZETŐJE AZ EMBERISÉGNEK

24.HU
Szerző: 24.hu
2020.03.23.


Jelen pillanatban a legnagyobb harc nem a vírus ellen, hanem az emberiség jövőjéért folyik, ha ugyanis a járvány hatására nagyobb lesz a bizalmatlanság, akkor a vírus nyert – írja Yuval Noah Harari. Az izraeli történész – a Sapiens és a Homo Deus című kötetének köszönhetően – a világ legnépszerűbb gondolkodóinak egyike. Magyarországi kiadója a 24.hu-t is kiadó Central Médiacsoport tulajdonában álló Animus Könyvek, amelynek köszönhetően közölhetjük Harari eredetileg a TIME magazinban megjelent cikkét.

Sokan a globalizációt okolják a koronavírus-járványért, és azt mondják, hogy az egyetlen módszer a további járványok megelőzésére a globalizáció szintjének csökkentése. Azaz falakat kell építeni, korlátozni kell az utazást, csökkenteni a kereskedelmet. Csakhogy, bár a rövid ideig tartó karantén elkerülhetetlen a járványok megállításához, a hosszú távú izoláció gazdasági összeomláshoz vezet úgy, hogy közben valódi védelmet nem biztosítana a fertőző betegségek ellen. Épp ellenkezőleg...

A FÜGGETLEN MÉDIA VÉGNAPJAI?

ÁTLÁTSZÓ / MÉRTÉKBLOG
Szerző: MÉRTÉKBOLG / URBÁN ÁGNES
2020.03.22.


A koronavírus járvány elsősorban és mindenek előtt egészségügyi válságot okoz, de már most láthatóak a járulékos hatások is. Világszerte gazdasági válság van kibontakozóban, de Magyarországon a független média fennmaradása is komoly veszélybe került. Urbán Ágnes írása. 

A koronavírus járvány pusztító hatással lesz a magyarországi független médiára. Az eddig is bizonytalan üzleti modellek most végérvényesen összedőltek: leállnak a hirdetési kampányok, és a válság sok család egzisztenciáját teszi bizonytalanná, jelentősen csökkentve ezzel a médiára fordítható összegeket. Ez a jelenség rövid időn belül, 2-3 hónap múlva kritikus helyzetbe sodorhatja a független szerkesztőségeket, különösen azért, mert legtöbbjük mögött nem áll tőkeerős tulajdonos. Könnyen lehet azonban, hogy a piaci bevételekből élő média már a gazdasági ellehetetlenülés előtt megszűnik létezni. Az elmúlt napok fejleményei arra engednek következtetni, hogy a kormánypárt felhasználja a jelenlegi helyzetet a független média elleni fellépésre.

A járvány híre kezdetben elsősorban a külföldi hírek alapján szűrődött be. Mint ahogy ez Európa más országaiban is megtörtént, az észak-olaszországi járvány súlyosbodásával a médiában egyre nagyobb szerepet kaptak a koronavírussal kapcsolatos hírek. Magyarország annyiban volt különleges, hogy a járvány eszkalálódása lényegében csak a független médiában jelent meg, a kormánypárti média sokáig bagatellizálta a helyzetet. Tanulságos a kormánypárti Demokrata lapban megjelent véleménycikk Bencsik Andrástól, a lap főszerkesztőjétől:

Rohadt nagy járvány. Legalábbis ami a médiában végigszaladt. Mintha egy világméretű kísérletet futtattak volna le, amely révén azt akarták kideríteni, hogy megfelelően kiépített propagandával el lehet-e hitetni az emberekkel egy rettenetes világjárvány fenyegetését úgy, hogy a valóságban nincs semmiféle járvány, annak halvány nyoma sem? A válasz: igen.” (2020. március 6.)

Miután egy idő után a magyar kormány is realizálta a helyzet súlyosságát és március 11-én kihirdette a veszélyhelyzetet, természetesen a kormánypárti média is egyre komolyabban vette a járványt. A média azonban továbbra is megosztott maradt. A kormány és így a kormánypárti média is napokig néhány iráni egyetemistával foglalkozott és próbálta azt a keretezést felépíteni, hogy a járvány a migránshelyzettel függ össze. A független média mindeközben próbált rámutatni a magyarországi járványkezelés rendszerszintű problémáira, a tesztek alacsony számára, a védőruhák és maszkok hiányára. A független médiának köszönhetően derült ki, hogy miközben a kormánykommunikáció napokig csak az iráni diákokat emlegette, már napokkal korábban egy magyar fiatalember jelentkezett tesztre. Őt nem voltak hajlandóak tesztelni a kórházban, később az ő édesapja lett az első bejelentett magyar beteg. Ezt követően is a független média tárt fel több olyan esetet, ami rámutatott a tesztelési protokoll problémáira és az egészségügyben dolgozók elégtelen felszerelésére...

SZÁZEZER MAGYAR ÓVODÁSNAK ÉS ISKOLÁSNAK TARTANAK "BOLDOGSÁGÓRÁKAT", AZ MTA KUTATÓJA SZERINT BOLDOG ALATTVALÓKAT GYÁRTANAK

168 ÓRA ONLINE
Szerző: SZIGETI ILDIKÓ
2020.03.24.


Hála, optimizmus, jó cselekedet, megbocsátás. Immár több mint százezer óvodás és iskolás van, aki nemcsak alaposan megismerte ezeket a fogalmakat, hanem rendszeresen gyakorolja is. Legalábbis sokat beszél róluk. Pontosabban arról, hogy miként is kellene csinálni. Ám nem mindenkinek őszinte a mosolya az immár mozgalommá terebélyesedett kezdeményezés hallatán. Vannak, akik szerint a Jobb Veled a Világ Alapítvány programja kifejezetten káros és veszélyes.

Van valami diszkrét bája annak, ha két, a szakmájában elismert pszichológus egymásnak ugrik. Jelesül az úgynevezett boldogságórák kapcsán esett egymásnak a program fővédnöke és a magyar pedagógiai pszichológia meghatározó szakértője. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, szupervizor, a pszichológiatudomány kandidátusa, professor emerita és Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektan-szakpszichológus, az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa között afféle örökrangadó van kialakulóban.

A Bagdy Emőke nevével fémjelzett Boldog Iskolák és Óvodák címet viselő program lényege, hogy az önként jelentkező oktatási intézmények beveszik a tanrendjükbe az úgynevezett boldogságórákat.

A fővédnök következetesen állítja: ha álma megvalósul, a jövő nemzedékét kiegyensúlyozottabbnak, sikeresebbnek és elégedettebbnek látjuk majd. A professzor asszony meggyőződése, hogy „gyermekeink a jövőbe vetett hittel, bátran járják végig a felnőttséghez vezető utat, majd boldogságra képes emberré válhatnak”.

Gyarmathy Évának viszont arcára fagyott a mosoly, amikor tudomást szerzett a kezdeményezésről. Az egyik online hírportálon folytatott vitában nem kevesebbet állított,

mint hogy ha ez elterjed, „mi leszünk ismét a legvidámabb barakk.


És a gyerekek, amikor kikerülnek a szürkésítőből, akkor már tudják, hogyan kell elfogadni az elfogadhatatlant. Kivéve persze azt a néhányat, akik pszichiátriai diagnózist kapnak, mert elutasítják, hogy az a dolguk az életben, hogy kövessék az utasításokat.”...

ÍGY SEGÍTSÜNK AZ IDŐSEKNEK BOLDOGULNI A DIGITÁLIS VILÁGBAN JÁRVÁNY IDEJÉN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2020.03.23.


A koronavírus-járvány arra a korosztályra a legveszélyesebb, amely önhibáján kívül a legkevésbé mozog otthonosan az interneten. Nemcsak a bevásárlással segíthetünk, hanem abban is, hogy képesek legyenek árut, élelmiszert rendelni maguknak, vagy hogy ne csak telefonon, de akár videócsetben is tartani tudják a kapcsolatot családjukkal a következő hetekben.

Sok százezer családban szakítja szét a nemzedékeket a következő hónapokban a koronavírus-járvány: a nagyszülők nem találkozhatnak unokáikkal, nem mehet senki haza a szülői házba egy jó ebédre. Az internet minden korábbinál fontosabb ütőerévé vált a társadalomnak és a gazdaságnak, de pont azok mozognak rajta a legkevésbé otthonosan, akik a leginkább veszélyeztetettek.

Szerencsére sokan vannak köztük, akik valamilyen szinten már eddig is használtak számítógépet, okostelefont – ám most gyakran még ők is új feladatokkal szembesülnek az interneten. Videókonferencia. Ételrendelés. Csekkbefizetés. Ez mind új azoknak, akik eddig inkább csak hírek böngészésre, facebookozásra használták az internetet. Az alábbiakban ezért az utóbbi napok tapasztalatai alapján összeszedtünk néhány jótanácsot, hogyan segíthetünk idősebb családtagjainknak jobban boldogulni a digitális térben.
1. Gondoskodjunk nekik megfelelő eszközről

Ez talán nem a legjobb időszak ahhoz, hogy most vegyük meg a nagyszülők első laptopját vagy okostelefonját, és most tegyék meg első lépéseiket a kibertérben. Segítség nélkül ez sajnos nehéz, sok frusztrációval járó folyamat lehet, de ha valamilyen szinten már internethasználó az illető, akkor érdemes gondoskodni róla, hogy eszközei működőképesek, gyorsak, biztonságosak és naprakészek legyenek. Ha a gyerekektől megörökölt tíz éves számítógép már hol működik, hol nem, és megengedhetjük magunknak, akkor rendelhetünk nekik újat: házhoz viszik, nem kell feleslegesen kimozdulniuk. Kommunikációra, rendelésre az olcsóbb modellek is jók, csak legyen rajtuk Windows és webkamera.

Ha nincs otthoni internetük, a bekötés most nehézkes, hiszen a szerelőknek be kell menniük a lakásba. Ez esetben szerencsésebb mobilinternetet vásárolni (Telenor, Vodafone, Telekom). Mobilinternet nemcsak okostelefonra jó, vannak mobil routerek, amelyekkel számítógépeket is be lehet kötni a világhálóra. A mobil routereket érdemes magunkhoz rendelni, elvégezni a beállításokat, és utána zsilip-rendszerben, akár magával a laptoppal együtt, eljuttatni a célszemélyhez. A Telekom mindezen túl hétfő reggel meghirdetett járványügyi akciójában laptopokat/tableteket és mobilnet előfizetést kínál egy csomagban, kedvezményesen...

ITT AZ IDEJE FARKAST KIÁLTANI!

MEDICALONLINE
Szerző: MO
2020.03.22.


Egy egyenetlen és kiegyensúlyozatlan, sok szempontból demoralizált, széthulló, békeidőben is számos hiátussal és szervezetlenséggel terhelt egészségügyi rendszernek kell szembeszállnia most egy olyan járvánnyal, amely végletekig fogja feszíteni mindannyiunk teljesítőképességét. Dr. Svéd Tamás aneszteziológus, a Magyar Orvosi Kamara titkára azt mondja, ebben a helyzetben nincs más választásunk, csak az őszinteség.



Fél?

– Igen, de elsősorban nem önmagam miatt. Van egy hetven éven felüli háziorvos édesanyám, akit igen nehéz volt meggyőzni arról, hogy húzódjon hátra a frontvonalból és maradjon otthon a vele hasonló korú édesapámmal együtt. És aggódom rajtuk kívül minden ismerős és ismeretlen idősebb és betegebb emberért, akiket potenciálisan megölhet ez a mostani járvány.

És önmagáért?

– A statisztikák szerint ötvenen még innen, egészségesen, várhatóan ahhoz a 80 százalékhoz tartozom majd, akik lábon kihordják a fertőzést. Inkább az a gond, hogy ha beteg leszek, egy időre az amúgy is kevés aneszteziológus orvosból eggyel kevesebb lesz.

Nem először hallom, hogy az idős orvosok sokkal inkább úgy érzik, hogy a „frontvonalban” kell lenniük, a fiatal generáció pedig mintha ódzkodna odaállni az elé, amire sokan számítanak most, és inkább kibúvókat keres.

– Mindkét oldallal szemben túlzásnak érzem az általánosítást. Az idősebbek esetében is, akik még abban nőttek fel, hogy a fonendoszkópjukkal meg kell oldaniuk minden helyzetet, és szintúgy a fiataloknál, akik viszont már úgy szocializálódtak, hogy számos eszköz áll a rendelkezésükre a diagnosztizáláshoz és a gyógyításhoz. Utóbbiak között is sokan vannak, akik harciasan, a megoldásokat keresve állnak a problémák elé. De az tény, hogy ez a generáció már inkább technikai sportként tekint a gyógyításra, megszokták, hogy a szükséges eszközök rendelkezésre állnak, ahogy egy Forma 1-es versenyre sem áll ki senki egy háromkerekű autóval, szerszámok és szervizháttér nélkül.

A járvány újfajta megközelítést kíván a kollégáktól is, hiszen nincs számolatlan lehetőség konzíliumokra és műszeres vizsgálatokra, nehéz a megváltozó körülmények között tájékozódni és adaptálódni. Ennek ellenére én szeretném azt hinni, hogy kellő felvilágosítással, a feladatok tisztázásával, tiszta viszonyok mellett a fiatal kollégák is „felveszik a kesztyűt” – főleg ha lesz –, és tenni fogják a dolgukat...