RÁADÁS: TERMÉSZETJÁRÓ APPLIKÁCIÓ

TERMÉSZETJÁRÓ
TERMESZETJARO.HU
2020.

Magyarország online, interaktív térképes útikönyve gyalogtúrázóknak, kerékpárosoknak és vízitúrázóknak, beépített túratervezővel, valamint több száz előre elkészített túraajánlattal és ezernyi látnivalóval, amelyek mindegyikéhez részletes ismertető és számos fénykép tartozik.

Az appal kapcsolatos Gyakran Ismételt Kérdések oldalát itt találod. 

Kérjük, ezt olvasd át, mielőtt használni kezded az alkalmazást!

Alkosd meg a túrádat!

- Egyszerű túratervezés az interaktív, nagyítható, az összes jelzett turistautat mutató térképen, a hossz, a várható időtartam és a szintprofil azonnali áttekintésével, terepi navigációval és offline letöltéssel, hogy térerő nélkül se térj le a nyomvonalról.

- Útvonalrögzítési lehetőség fotók és érdekes pontok felvételével.

- Listák készítése a kedvenceidből, és a saját tartalmaid szinkronizálása a számítógép és a mobil eszközök között az ingyenes regisztráción keresztül: válaszd ki vagy tervezd meg a túrádat nagy képernyőn, navigálj a terepen mobillal!

Fedezd fel, amit még nem láttál!

- Több száz ajánlott túra nehézség, távolság és hossz szerint szűrhetően gyalogtúrázóknak, kerékpárosoknak és vízitúrázóknak, rengeteg praktikus adattal, a természetföldrajzi és kulturális háttérrel, az útba eső látnivalókkal, minőségi fényképekkel és a megközelítésre vonatkozó információkkal.

- Ezernyi ajánlott látnivaló országszerte, köztük épített kilátók, természetes kilátópontok, kisvasutak, várak és múzeumok, mindegyikről részletes ismertetővel, minőségi fényképekkel és megközelítési információkkal.

- Az Országos Kéktúra, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra és az Alföldi Kéktúra teljes útvonala a hivatalos nyomvonallal, szakaszolással, a látnivalókkal, szállásokkal és pecsételőhelyekkel.

Készülj fel a váratlanra!

- Időjárás-előrejelzés a választott területre vonatkozóan.

- Hasznos beépített eszközök: magasságmérő, csúcskereső, iránytű, dőlésszögmérő, QR-kód olvasó.

- Telefonos segélyhívás közvetlenül az appból, az aktuális pozíciód kijelzésével

Építsd a közösséged!

- Közösségi szolgáltatások: a tartalmak értékelése, kommentelése, megosztása a barátaiddal.

- Túraszervezés: már előre elküldheted a társaidnak a tervezett túrát, hogy ők is lássák, merre mentek.

- A számtalan szolgáltatásra és szállásra kedvezményt biztosító TEKA (Természetjáró) kártya elfogadóhelyek teljes listája...

ITT OLVASHATÓ

LETÖLTÉS ANDROIDRA

LETÖLTÉS IPHONE-RA

MINDIG VAN FELJEBB! - MONDJA GESZTI PÉTER

KLUBRÁDIÓ / DOBSZERDA
Szerző: VÁRADI JÚLIA
2020.12.23.

A karácsony előtti utolsó Dobszerda már ünnepi hangulatban telik, Geszti Péter a vendégünk

Csillagszórás címmel írt új dalt a Dés-Geszti páros. Erről a furcsa, bizonytalan, félelemmel és várakozással teli időszakról szól, amikor sokan kénytelenek lesznek magányosan tölteni az ünnepnapokat. Olyan felvétel született, amely a szerzők szándéka szerint összeköti az embereket.

"Tudom, nehéz most. Keserű ez az év, baja túlcsordul,
De ne add fel! Egyszer ennek is vége, a sors fordul.”

Így bíztat Geszti Péter szövege, akinek legújabb mottója: "Mindig van feljebb!”

Hogy számára mi táplálja a reményt, erről is kérdezzük a karácsony előtti Dobszerdában.

Dobszerda
2020. december 23. szerda 20:00

ITT OLVASHATÓ

KARÁCSONYI HONVÁGY: HÁROM TÖRTÉNET

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelők
2020.12.23.

Idén sok határátkelő számára a hazautazás, a családdal töltött karácsony csak álom maradt. Így aztán sokan úgy döntöttek, maradnak, és elfogadják, hogy a 2020-as karácsony méltó lesz az egész évhez. Három történet...

ITT OLVASHATÓ

A GYŰLÖLET MEGESZI A LELKET

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2020.12.17.

Egy politikai rendszert hat hónap alatt le lehet váltani, egy gazdasági rendszert hat év alatt át lehet alakítani, a társadalmihoz hatvan év kell.” (Ralf Dahrendorf)

Hosszú időnek kellett eltelnie, amíg ráébredtünk a fájdalmas valóságra, hogy a rendszerváltás legküzdelmesebb, leghosszabban elnyúló, legkudarcosabb területe nem a tulajdonviszonyok átalakítása, a piacgazdaság megteremtése, a politikai pluralizmus és demokratikus intézményrendszer felépítése, hanem a közgondolkodás, közmentalitás demokratizálása. Hiszen miközben a gazdasági és politikai rendszerváltás keretei néhány év alatt létrejöttek, a „fejekben” történő rendszerváltásra két évtized sem volt elegendő. Olyannyira nem, hogy 20 évvel a változások után 2010-ben az Orbán-kormány politikai sikerének gyökerei éppen a pártállami, monolit Kádár-rendszer jól bevésődött hagyományaiból erednek.

Az OECD kétévente vizsgálja, tagországai körében hogyan változik a „másság” iránti elfogadás, a tolerancia és a nyitottság. A kutatásban az etnikai kisebbségek, a melegek és leszbikusok, valamint a bevándorlók iránti attitűdök változásait térképezik fel. Az utolsó, 2018-as felmérés adataiból nemcsak az derül, hogy a vizsgált 36 ország közül a magyar lakosság a legelutasítóbb mindenféle mássággal szemben, hanem az is, hogy korábban soha, sehol máshol nem tapasztaltak viszonylag rövid idő alatt olyan mértékű attitűdváltozást, mint nálunk az elmúlt 10 évben. Míg 2008-ban a magyar felnőtt lakosság 54 százaléka volt elfogadó az etnikai, szexuális kisebbségekkel és a bevándorlókkal, menekültekkel szemben, mára ez az arány 12 (!) százalékra csökkent, ami egyben azt is jelenti, hogy 10 év alatt 40 százalékkal emelkedett azok aránya, akik mindenféle másságot elutasítanak. Tehát egy szűk kisebbségiből többségi állásponttá változott az intolerancia, a kirekesztés, a másság elutasítása...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/51-52. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/51-52. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

7 KÉRDÉS ÉS VÁLASZ A KORONAVÍRUS-VAKCINÁKRÓL

24.HU
Szerző: NAGY NIKOLETTA
2020.12.23.

Emily Oster, a Brown Egyetem közgazdász professzora a koronavírus-járvány elején létrehozta a COVID-Explained csoportot, ami kutatókból és diákokból áll, és a feladata az, hogy közérthetően elmagyarázza a vírussal és az intézkedésekkel kapcsolatban a miérteket. Legfrissebb bejegyzésükben most a vakcinákat veszik sorra.

Kérdés: a vakcina rekordidő alatt készült el, máskor évtizedek kellenek, most meg alig egy év alatt kifejlesztették, ráadásul egy addig ismeretlen vírusra. Nem veszélyes ez?

Válasz: az egyszerű válasz az, hogy nem, a kicsit bonyolultabb az, hogy nem különösebben. A vakcinafejlesztésnél a második és harmadik klinikai fázist vonják ilyenkor össze, és rövidebb az utánkövetés. Az azonban, hogy milyen súlyos mellékhatásokat okozhat egy ilyen szer, már az elején kiderül, a későbbiekben már csak a gyakori és enyhébb mellékhatásokat figyelik meg. A gyorsaságot a biotechnológia bámulatos fejlődése teszi lehetővé, illetve különleges helyzetekben a protokoll megváltoztatására, az úgynevezett biztonsági idő lerövidítésére is van mód. A vakcinafejlesztés egyébként más helyzetekben általában azért lassabb, mert nincs benne ennyi pénz, ráadásul a szakértőknek már korábbi vakcinakutatási módszerekre lehetett építeni...

ITT OLVASHATÓ

TÉNYLEG BÚCSÚT KELL VENNI AZ IPARŰZÉSI ADÓTÓL – DE NEM AZ ÖNKORMÁNYZATOK ELLENÉBEN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: LÁNG JÓZSEF
2020.12.22.

Noha a kormány jól láthatóan az önkormányzatoknak fájdalmat okozó politikai fegyverként használja az iparűzési adó megfelezését, az adónemtől valóban érdemes lenne búcsút venni – csak nem úgy, hogy a lépés kivéreztesse a helyhatóságokat. Vendégszerzőnk szerint erre volna lehetőség úgy is, hogy a települések se járjanak rosszul, a vállalkozások pedig kifejezetten profitáljanak a természeténél fogva igazságtalan adónem megszüntetéséből. Hogyan? 

Láng József adószakértő írásából kiderül...

ITT OLVASHATÓ

ALFÖLDI RÓBERT NEM VEZETNE ÚJRA ÁLLAMI VÁLLALATOT - VALAMIT MÉGISCSAK SZÁMÍT, MI MEGY A SZÍNPADON

JELEN
Szerző: LAKNER ZOLTÁN
2020.12.23.

LASSAN NYOLC ÉV TELT EL AZÓTA, HOGY ALFÖLDI RÓBERT MÁR NEM VEZETI A NEMZETI SZÍNHÁZAT, AMIRE NEM IS VÁGYIK TÖBBÉ, VISZONT ELÉGTÉTELKÉNT ÉLI MEG, HOGY AZÓTA IS MENNYIT EMLEGETIK AZT AZ IDŐSZAKOT VELE KAPCSOLATBAN. A LEGÚJABBAN AZ ÁTRIUMBAN A MEPHISTO FŐSZEREPÉRE KÉSZÜLŐ SZÍNÉSSZEL, RENDEZŐVEL A MEGOSZTOTTSÁGRÓL, A KÉPMUTATÁS ÉS A HAZUGSÁG EREJÉRŐL, VALAMINT A NORMÁLIS HANGOK RITKA ÉLMÉNYÉRŐL BESZÉLGETTÜNK.

Első rendezése, a Trisztán és Izolda bemutatója huszonöt évvel ezelőtt volt a Pesti Színházban. Van bármilyen viszonya az ilyen évfordulókhoz?

Nem is tudtam volna megmondani, mikor volt, nem foglalkozom vele, ahogyan az életkor változásával sem. Nem évszámokhoz kötöm az eseményeket. Az is távol áll tőlem, hogy nekiüljek összegezni egy időszakot.

Pedig az lehet az ember benyomása önről, hogy tudatosan építi a pályáját, a fiatal színész először rendezni kezdett, aztán színházvezetésre pályázott, majd elnyerte a Nemzeti igazgatói székét.

Az én foglalkozásom olyan, hogy sajnos vagy nem sajnos, nem lehet tudatosan építeni, hiszen nem tőlem függ. Ami tudatos építkezésnek tűnhet az az, hogy éltem a lehetőségeimmel, meg hogy időről időre a pálya kicsit nagyobb szelete kezdett érdekelni...

ITT OLVASHATÓ

SZÁZADVÉG: A KORMÁNY THINK TANKJE VAGY EGYSZERŰ PÉNZSZIVATTYÚ?

MAGYAR NARANCS
Szerző: FAZEKAS ZSUZSANNA
2020.12.23.

Szerteágazó cégcsoport, milliárdos bevételek, rejtélyes megbízások - hova nőtte ki magát a Fidesz-közeli Századvég-csoport?

A Magyar Narancs karácsonyi dupla számában górcső alá vesszük a Fidesz legfontosabb "agytrösztje", a Századvég működését. Rövid részlet a cikkből.

Az ELTE szakkollégistái által 1985-ben alapított Századvég folyóiratból kinőtt Századvég-csoport a Fidesz legnagyobb – és igen szerteágazó – háttérintézményévé nőtte ki magát. A csoport fő pillére a manapság röviden csak Századvég Alapítványként emlegetett szervezet, amely valójában az 1993-ban alapított Századvég Politikai Iskola Alapítvány, ennek bevételei 2011 és 2019 között majdnem megtízszereződtek, 406 millióról 3,72 milliárd forintra nőttek. Az összetett alapítványi és cégcsoporthoz mára ezen kívül még két alapítvány és nagyjából négy cég tartozik, ezek legismertebb tagja a Századvég Gazdaságkutató Zrt.

A cégeket és alapítványokat nemcsak a nevük köti össze, hanem a bennük pozíciókat viselő személyek is; a csoportot jelenleg nagyjból a harmadik generáció uralja: bár G. Fodor Gábor még mindig a fő alapítvány kuratóriumi elnöke, mára gyakorlatilag hárman szerepelnek majd’ mindegyik, Századvéghez köthető szervezet vezetőségében: az evangélikus teológus-lelkész végzettségű Barthel-Rúzsa Zsolt, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) 2002 és 2004 közötti elnöke, aki 2005 óta dolgozik a Századvégnél; Görgényi Tamás, akiről századvéges karrierjén kívül nem sok mindent tudni; és Fűrész Gábor.

Fűrész – akit a sajtóban Habony Árpád embereként emlegetnek, és aki sajtóinformációk szerint G. Fodor utódja is lehet a csoport élén – résztulajdonosa a Kód Piac-, Vélemény- és Médiakutató Kft.-nek, amelyről a 444.hu korábban azt írta, hogy a csoport egyik fő bedolgozója.

Kérdéseinkre Fűrész azt válaszolta, hogy a Kód régóta foglalkozik közvélemény-kutatással, de a cég nem kíván részt venni a politikai vitákban, mert kizárólag adatfelvétel és statisztikai elemzés a dolga. Elmondása szerint a Kód sokféle ügyféllel dolgozik, nemzetközi nagyvállalatoktól az önkormányzatokig, de erről nem áll módjában teljes körű tájékoztatást adni, mert „az üzleti szerződések egyben üzleti titokra vonatkozó szabályokkal jönnek létre, így a teljes körű tájékoztatáshoz minden érintett fél hozzájárulására szükség lenne”...

ITT OLVASHATÓ

A MAGYAR NARANCS ÜNNEPI SZÁMÁNAK AJÁNLÓJA

PÓT-SZEREPOSZTÁS

KOLOZSVÁRI SZALONNA

 - NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Swan Edgar
2020.12.22.

Ha jól látom, igen érdekesen fog alakulni a színművészeti és filmművészeti képzés kicsiny hazánkban. Szerencsére remek cseresorok várnak készenlétben, nem kell pánikolni. Palkovics doktorprofesszor úr (valahol olvastam, hogy már professzor is lett ő, bár lehet, hogy eddig is az volt, csak nekem nem tűnt fel) mindjárt oktathatná a szép, tiszta beszédet, a helyes artikulációt. Vidnyánszky Attila ugyan el van tűnve, de majdcsak előkerül. Ő bármit oktathatna, mindenhez ért. Lázár János szintén ért mindenhez, de momentán a vidéki földesúr szerepében remekelhetne a színpadon addig is, ameddig nem nevelődik ki az új színész generáció.

Igaz is, egyszerűbb szereplőket találni, mint tanárokat. Novák Katalinnak egy állandó, univerzális anya szerep lenne testhezálló, Szijjártó Péter a sértett kisember szerepében válthatná meg a világot. Németh Szilárd parádés Svejk lehetne, Varga Juditnak el tudok képzelni valami jó kis intrikus szerepkört. Varga Mihály A könyvelő halála című darabban alkothatna maradandót, Pintér Sándort A keresztapában képzelem el. Deutsch Tamás talán táncoskomikusként tudná szolgálni a népművelést, parádés duót alkothatnának Bayer Zsolttal.

Természetesen a súgó, főrendező és egyben függönyhuzigáló munkakörre szóba sem jöhetne más, mint Orbán Viktor.

Egyszóval nem kell annyira erőlködni a színészképzéssel, van itt bőven alapanyag. Mimagyarok pedig szokás szerint megvennénk a jegyeket borsos áron, majd jól nem mennénk el megnézni a darabokat...

ITT OLVASHATÓ

ROMÁKKAL SZEMBENI DISZKRIMINÁCIÓ A HIVATALBAN – EMAILBEN A/B TESZTELTEM A KÖZSZFÉRÁT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2020.12.22.

A kutatás célja az volt, hogy néhány, emailben feltett kérdés segítségével kísérletet tegyek a romákkal szembeni diszkrimináció mérésére az önkormányzati hivatalok körében. A kontrollált terepkísérlet lényege abban állt, hogy az összes önkormányzatnak ugyanazt az email szöveget küldtem ki, csupán a felhasználó nevét és az üzenet aláírását variáltam, ezzel utalva a roma vagy nem roma ügyfél kilétére. Továbbá az etnicitás mellett bevezettem egy másik, státusz változót is, amit azzal jeleztem, hogy a szöveg nyelvtanilag és stilisztikailag helyesen volt megírva (magas státusz), vagy helytelenül (alacsony). Összesen tehát négy fajta felhasználói profil lett kialakítva a kísérletben és mindegyik önkormányzat csakis egytől kapott emailt, ami véletlenszerűen lett kiválasztva. Csomor Gábor cikke...

ITT OLVASHATÓ

TGM FIALÁNAK: KÁOSZ VAN, NINCS KORMÁNY - ÉS EBBE ORBÁN IS BELEBUKHAT

168 ÓRA
Szerző: 168 Óra
2020.12.23.

Ritkán szoktam hazudni, kezdte el beszélgetését Tamás Gáspár Miklós Fiala Jánossal a Keljf fel Jancsi első 168 Órán futó adásában, és nehezen megy, ha szándékosan kell. A koronavírus-helyzet nem nyomorítja meg az életét, de aggódik. Megérti az oltás miatt kételkedőket, de oltáspárti. Fiala idézi Németh Sándort, a Hit Gyülekezete vezetőjét, aki Isten kezét látja a járvány megjelenésében. TGM azt mondja, ő úgy élte le az életét, hogy a fő ellenség a zsarnokság, most pedig "az állam áll szemben a teljes káosszal", mert káosz van, fejetlenség. Esztelen kapkodás van, nincs semmiféle szándék, "idióták, hülyék", mondja TGM, és a brit Boris Johnsont említi példaként.

Nálunk sem jobb a helyzet, "ostobák, nem tudnak kormányozni", a nép pedig tűri, mert a káosszal szemben nem látott még forradalmat, a zsarnoksággal szemben igen. Esztelenül kiutal és elvon pénzeket a kormány, a szokásos módszereiket próbálják használni, de ezek nem működnek. Hogy az egészségügyet miért a belügyminiszter vezeti, arra TGM azt mondja "mert nincs kormány". És ez belekerülhet Orbán hatalmába, belebukhat, mint Trump már megtette, vagy Johnson meg fog. TGM szerint Hollandiában, Belgiumban, Spanyolországban és Olaszországban jól jártak el a védekezésben. Feloszlóban van a társadalom, senki nem bízik senkiben. Hogy a káoszon hogy lehetne úrrá lenni, TGM azt mondja, nem tudja. Tisztességes, törvénytisztelő államra lenne szüksége a társadalomnak. Mindenki oltassa be magát, köszönt el a hallgatóktól TGM.

ITT OLVASHATÓ

A 168 ÓRA ÜNNEPI SZÁMÁNAK AJÁNLÓJA

AMI MOST MÉG SZÉLSŐSÉGESNEK SZÁMÍT, TÍZ ÉVEN BELÜL KORMÁNYPOLITIKA LESZ

TELEX
Szerző: TÓTH GERGELY
2020.12.23.

Átfogó tanulmányt publikált a Political Capital a parlamenten kívüli meghatározó szélsőjobboldali politikai szervezetekről, mozgalmakról, melyben a szcéna meghatározó személyiségei is megosztják véleményüket arról, szerintük melyek a legfontosabb sorskérdések, és hogyan értékelik a Fidesz radikalizálódását.

Miután az utóbbi években a Fidesz rájött, kevés olyan szélsőséges politikai téma van, amit ne vállalhatna be, és baloldali elődjeinél sokkal könnyebben kordában tudja tartani az igazán kemény radikálisokat, ezért manapság kevésbé vannak szem előtt a „hagyományos” szélsőjobboldali szervezetek. A Political Capital kutatóintézet (PC) azonban már több mint egy évtizede folyamatosan monitorozza az igen képlékeny radikális jobboldali szcénát, és a 2017-es áttekintés (pdf) után a Heinrich Böll Alapítvánnyal együttműködve 2020. december elején újabb nagyszabású kutatást publikált. Ennek értékét növeli, hogy a szokásos elemzői alapanyagba (nyilvános megszólalások, médiaelemzések stb.) Budaházy Eddától Tyirityán Zsoltig számos interjút is sikerült belegyúrni – a dagasztás azonban túl jól sikerült, mert az amúgy is terjedelmes tanulmányban jó húsz oldalt kapott két, a fő témához csak lazán kapcsolódó kutatás is a Trianon-emlékév jobboldali médiamegjelenítéséről, illetve a 2020-ban bevezetett új Nemzeti alaptanterv radikalizációmegelőzési képességéről.

És talán a három az egyben-nek köszönhető a tanulmány alcíme, „A magyar (szélső)jobb 100 évvel Trianon után”, ami talán túlságosan provokatívan köti a nemzeti traumához a szélsőjobboldalt, miközben annak eszméi, irányzatai, konteós gondolkodásmódja bőven 1918 előttre nyúlik vissza...

ITT OLVASHATÓ

HOGY KERÜL KRISZTUS A MAGYAR ISKOLÁKBA?

QUBIT
Szerző: GALAMBOS ATTILA
2020.12.22.

Kásler Miklós, az ország oktatásügyért felelős minisztere karácsonyi köszöntőjében krisztusi parancsok szellemében tevékenykedő tanárokról és az ősi magyar hagyományok mentén kialakult kultúránk szellemében létrejövő iskolarendszerről beszélt. Hogy micsoda?

...A magyarországi iskolákban 2011-ben vezették be a kötelező erkölcstan- és hitoktatást. A vonatkozó törvény szerint ha az oktatási intézményt egyházi jogi személy vagy vallási tevékenységet végző szervezet tartja fent, a pedagógiai programja (ami minden iskolának egyedi lehetett, ma már csak 30 százalékban térhet el a nemzeti alaptantervtől, a NAT-tól) tartalmazhatja a vallási és világnézeti elköteleződésnek megfelelő ismereteket. Amennyiben állami oktatási intézményről van szó, a szülők választhatnak erkölcstan, illetve hit- és erkölcstanórák között. A hitoktatást egyházi jogi személy által delegált hitoktatóknak kell végezniük, ami azt jelenti, hogy a hitoktatást csak a nagyobb egyházak tudják végezni (mondjuk hinduizmust vagy buddhizmust nem lehet tanulni hivatalosan hittanórán).

Az államilag kezdeményezett hitoktatás mellett (eddig) ötlet szinten felmerült az is, hogy a tanítóképzés nagyobb részben kerülhessen egyházi kézbe. Ez ellen a koncepció ellen a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) közösen tiltakozott, mondván: a pedagógusképzés egyházi átszervezése veszélyezteti a képzés világnézeti semlegességet. Ezekből a példákból érezni lehet, hogy milyen viszont épít ki a kormányzat a közoktatással, és így egyre érthetőbbé válik a kásleri narratíva is.

A tanár szerepe és a krisztusi parancsolatok

Nem teljesen világos, mit ért Kásler krisztusi parancsolatok alatt – talán a szeretetre és földi léten túlmutató célokra utal. A pedagógusok munkáját azonban nem a krisztusi parancsolatok határozzák meg, hiszen a tanárok nagyon magasan képzett szakemberek, akiknek munkáját jogszabályok, az oktatási intézmények, szakmai szempontok és hosszú éveken át főiskolai és egyetemi szinten elsajátított, illetve időről időre kötelezően fejlesztett metódusok keretezik. Munkájuk során témáknak, tantárgyaknak és korosztályoknak megfelelő módon kell fejleszteniük kulcskompetenciákat, írni, olvasni, számolni kell tanítaniuk a tanítványaikat, problémamegoldásra, kritikai gondolkodásra, együttműködésre kell ösztönözniük őket; a rájuk bízott tanulókat fel kell készíteniük a meglehetősen nehéz vizsgahelyzetekre, és ha lehet, egy-két idegen nyelvvel is meg kell ismertetniük őket. Mindennek hátterében olyan tudományos diszciplínák állnak, mint a didaktika, a neveléstudomány, a pszichológia, a fejlődéslélektan, a szaktantárgyak tudástartalmai és a különböző pedagógia módszerek a frontális tanulásszervezéstől a kooperatív technikákon át a projektoktatásig. A tanároknak felsőfokú képzésük során ezek elsajátításából vizsgákat kell tenniük. „Krisztusi parancsok az oktatásban” nevű tantárgy azonban nincs a tanárképzésben.

A pedagógiai munkának nem lehet alapja a vallásos elköteleződés, ahogy a hit, a vallásos elköteleződés nem is zárhat ki senkit a pedagógiai pályáról. Tanár bárki lehet, vallástól függetlenül. Persze gondolhatjuk azt, hogy a krisztusi parancsolatok univerzális értékűek, és egy ateista, animista, buddhista, krisnás, muszlim vagy tudományhívő is élhet ezek szerint indirekt módon, Kásler azonban kifejezetten a keresztény tanításokra utal levelében. Ezek szerint a miniszter fejében egy olyan oktatási struktúra konstruálódott, amelyben minden pedagógus a krisztusi parancsolatok szerint működik...

ITT OLVASHATÓ

RÁADÁS: SZÍNHÁZ TV

SZÍNHÁZTV.COM
Szerző: SZÍNHÁZTV
2020.

A színház a jelenről szól

A színház egy folytonosan változó jelen idejű műfaj, melyben a színészek és a néző kapcsolata estéről-estére változik. Az előadások mindig az “akkor” és az “ott”, az idő és a tér együtteséből születnek. SzínházTV szolgáltatásunkat azzal a céllal indítottuk útjára, hogy ezen megismételhetetlen pillanatok átélésére lehetőséget biztosítsunk Önöknek.

Célunk

Egy olyan színházkedvelő közösség megteremtése, melynek tagjai, akár az országhatáron belül, akár kívül élnek, közös bennük a magyar színház és a magyar kultúra szeretete.

Minőség

Az előadásokat a legjelesebb színházak repertoárjából válogatjuk, kizárólag szakmai szempontok alapján, hogy minél színesebb és változatosabb előadásokkal tudjuk Önöket szórakoztatni.

Élmény

Arra törekszünk, hogy közvetítéseink által nézőink a lehető legközelebb kerülhessenek az ÉLŐ színházi élményhez.

ITT NÉZHETŐ MEG, JEGY ITT VÁSÁROLHATÓ

ORBÁN VIKTOR SZÉPEN BECSOMAGOLTA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNAK SZÁNT KELLEMETLEN KARÁCSONYI AJÁNDÉKÁT

PORTFOLIO
Szerzők: CSIKI GERGELY, PALKÓ ISTVÁN
2020.12.19.

Szombaton derült ki, hogy a kormány négy gazdaságvédelmi döntést hozott. Alaposabban megvizsgálva az egyes lépések részleteit, kiderült számunkra: ezek nagy része már ismert intézkedés volt, néhány esetben beszélhetünk az érintett kör kibővítéséről. Ami viszont vadonatúj lépés, az az önkormányzatokat érintő kellemetlen húzás, amiben benne van a politikai alapon történő szelektálás lehetősége és veszélye.

Nagy része már ismert volt

Orbán Viktor a péntek reggeli interjújában elhangzott ígéretének megfelelően szombaton ismertette a legújabb gazdaságvédelmi intézkedéseket, 4 pontban.

1. A családok és a vállalkozások hitelfizetési moratóriumát július 1-ig meghosszabbítják.

2. A járványügyi intézkedések miatt ideiglenes bezárásra kényszerült vállalkozásokat a kormány decemberben és januárban is a bérköltségek kétharmadának elengedésével és átvállalásával támogatja. A járulékfizetés elengedését és a bértámogatást a vendéglátóhelyek, a szállodák és az idegenforgalom mellett kiterjesztik a szünetelni kényszerülő, magántulajdonú buszos vállalkozásokra is.

3. A kis és középvállalkozások, valamint az egyéni vállalkozók iparűzési adóját január 1-től a felére csökkentik, mivel ők adják a legtöbb munkahelyeket és ők a legsérülékenyebbek a járvány idején. A 25 ezer fő alatti települések támogatást kapnak a kormánytól, a nagyobb önkormányzatok pénzügyi helyzetét pedig egyenként tekintik majd át.

4. A gyereket nevelő és gyereket váró családokat 6 millió forintig kedvezményes, maximum 3%-os kamatozású lakásfelújítási hitellel segítik. Ebből 3 millió forint vissza nem térítendő támogatás, ami a felújítás végével vehető igénybe, és automatikusan csökkenti a hitel összegét.

LEGINKÁBB A MÁR MEGHOZOTT GAZDASÁGVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK KISZÉLESÍTÉSÉRŐL, KIEGÉSZÍTÉSÉRŐL VAN SZÓ, AMI ALAPJÁN AZT MONDHATJUK, HOGY A KORMÁNY CSAK ÓVATOSAN, FOKOZATOSAN HALAD AZ ÚJ GAZDASÁGTÁMOGATÓ INTÉZKEDÉSEK MENTÉN,

ugyanis kérdéses, hogy a 2021-es költségvetés (melynek hiánycélját épp a napokban emelte meg a kormány a GDP 6,5%-ára) mit bír el...

ITT OLVASHATÓ

KÁSLER UGYANAZT AZ ÜNNEPI KÖSZÖNTŐT KÜLDI EL A PEDAGÓGUSOKNAK ÉVEK ÓTA - AZ EMMI MINISZTERE ÚGY CSAL, MINT EGY ROSSZ GYEREK A HÁZI FELADATTAL.

B1.BLOGCSALÁD
Szerző: kkerenyi
2020.12.23.

A téli szünet előtti utolsó tanítási napon minden iskolába eljutott Kásler Miklós ünnepi köszöntője, amit a pedagógusoknak szánt. A nagy felháborodást keltett szöveg egyetlen követendő ösvényként jelöli ki a keresztény és nemzeti identitás erősítését, mint oktatási célt. Az indulatok hevében talán senkinek nem tűnt fel a szöveg másik érdekessége: azok számára, akik figyelemmel követik Kásler munkásságát, enyhe deja vu érzést okozhat az elolvasása.

Mintha már láttuk volna valahol… de hol és mikor?

A válasz: legutóbb fél évvel ezelőtt, pedagógusnapon.
De akár két éve is, ugyanígy karácsony előtt.

Nem alaptalanul támadhat az az érzésünk, hogy a derék miniszternek mindig az utolsó pillanatban jut eszébe: elfelejtett szózatot intézni a pedagógustársadalomhoz a közelgő ünnep alkalmából. Kásler idén is azt a módszert választotta, mint a diák, aki nem írta meg határidőre a beadandó dolgozatot. Előkereste a számítógépében az utolsó, pedagógus köszöntő néven elmentett dokumentumot, kitörölte a szövegből, ami utal arra, mikor készült, és kiegészítette néhány, az évszaknak és a kormánypropaganda legfrissebb vesszőparipájának megfelelő kifejezéssel. A mostani változat kicsit talán erősebbre sikerült, mint az indokolt lenne, de a szerző valószínűleg mindent megtett, hogy elterelje a figyelmet arról, hogy semmi újat nem tud mondani. Ez sikerült is. Mindenki a nemzeti-keresztény vonalra harapott rá, és a szöveg újrahasznosított voltára senki sem figyelt fel.

Pedig a levél szövegének fele szó szerint megegyezik a miniszter korábbi üzeneteinek szövegével.

Az alábbi részlet már két éves. 2018. decemberében ezekkel a mondatokkal kezdődött Kásler Miklós pedagógusoknak küldött karácsonyi üdvözlete:...

ITT OLVASHATÓ

ELLENZÉKI ESÉLYEK: SZABAD VÁLASZTÁS, EGYENLŐTLEN FELTÉTELEK - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.12.23.

A német sajtó egyenlőtlen, a Fidszenek kedvező választási feltételek mellett vizsgálja az ellenzéki együttműködés esélyeit. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint Orbán arra játszik, hogy az egy tömbbe kényszerített ellenzék ideológiai ellentétek miatt esik darabokra a 2022-es választások előtt. Csodának nevezné a Politico, ha megállapodás születne a Brexit-tárgyalásokon. A december 31-ei határidő nagyon közel van, és többek közt a halászat kérdésében sem sikerült még megállapodni. Szükség esetén január elsején túlnyúló egyeztetésekre is fel kell készülni. Kárpáti János lapszemléje.

Érdekesnek ígérkezik a 2022-es magyarországi parlamenti választás a Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítója, Stephan Löwenstein szerint, aki kommentárban foglalkozik azzal, hogy az ellenzéki pártok, amelyek az Orbán Viktor vezette Fidesz által alkotott szabályok szerint kénytelenek játszani, most összefogtak ellene.

A szerző emlékeztet arra, hogy a miniszterelnök az elmúlt tíz évben többször élt vissza azzal a hatalommal, amellyel a választók felruházták. Így például saját érdekeinek megfelelően szabta át a választási törvényt, amely jelentős mértékben kedvez a legerősebb pártnak. Így történhetett, hogy a Fidesz 2014-ben és 2018-ban a szavazatok alig ötven százalékával kétharmados mandátumtöbbséghez jutott. Idézi Löwenstein az EBESZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megfigyelőinek az értékelését, miszerint Orbán pártja szabad választásokon, de nem tisztességes feltételek mellett vált a legerősebb tényezővé.

Ahhoz, hogy ez megváltozhasson, az ellenzéknek meggyőző alternatívát kell kínálnia, ami eddig két alkalommal is kudarcba fulladt. A 2019-es önkormányzati választásokon ez sok helyen másként alakult: az ellenzéki megállapodások, amelyek a baloldaltól egészen jobbra nyúltak, néhány fájdalmas vereséget mértek a Fideszre, nem utolsó sorban Budapesten.

Hogy ezt Orbán mennyire komolyan veszi, azt jól mutatja, ahogyan legutóbb belenyúlt a szabályokba: a pártoknak, ahhoz, hogy listát állíthassanak, a 101 választókerületből immár legkevesebb 75-ben saját jelöltet kell állítaniuk – írja a frankfurti lap kommentátora.

Emögött az a számítás húzódik meg, hogy a Fidesz lehetetlenné akarja tenni a közös ellenzéki jelöltek állítását, és arra játszik, hogy az ellenzéki pártok közötti ideológiai ellentét lehetetlenné teszi a közös listát. E pártok azonban most éppen erre, a közös lista állítására készülnek – magyarázza a képletet a német olvasóknak a konzervatív szemléletű Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Nem valószínű, hogy a karácsonyfa alá odakerül a Brexit-megállapodás

„Néha történnek karácsonyi csodák” – ez a legderűlátóbb megállapítása a Politico című amerikai portál cikkének, amely a Brexit-tárgyalások siralmas állapotáról közöl pillanatfelvételt. Idézi Michel Barnier-t, az EU főtárgyalóját, aki szerint soha ilyen rossz nem volt még az esélye annak, hogy a karácsonyfa alá ajándékként odakerülhessen a megállapodás.

Az Egyesült Királyság, mint az köztudomású, idén január 31-én hivatalosan kilépett az Európai Unióból, de ennek a gyakorlati következményei még nem igazán érezhetők, mert ez év december 31-ig az úgynevezett átmeneti időszakban vagyunk, és ez azt jelenti, hogy egyelőre nem léptek hatályba az életet alaposan megváltoztató előírások sem az üzleti világban, sem a polgárok személyes helyzetében. Ezt az átmeneti időszakot azonban arra kellett volna kihasználni, hogy megállapodjanak az unió és a britek jövőbeli kapcsolatait érintő alapkérdésekben – így például abban, hogy szabadkereskedelmi viszonyra lépnek-e egymással, vagy pedig következik a vámokkal sújtott kereskedés világa.

Brüsszel és London alaposan kifutott az időből, és a Politico cikke alapján bizonyosan csak azt lehet tudni – de tényleg -, hogy vagy létrejön a megegyezés karácsonyig, vagy nem, és ha nem, akkor azt követően vagy folytatódik még az idén a próbálkozás, vagy nem, sőt, ha beköszönt az új esztendő, vagyis elvben már túllépik a határidőt, vagy adnak még akkor is valamennyi esélyt önmaguknak az egyezkedésre, vagy nem.

A portál beszámolója szerint Barnier továbbra is fennálló nézetkülönbségekről beszélt mind a halászati jogok kérdésében, mind pedig annak a dossziénak az ügyében, amely az egyenlő versenyfeltételekről szól.

Ha január 1-ig nem születik megállapodás, akkor az EU és az Egyesült Királyság üzleti viszonya az úgynevezett WTO-alapokra helyeződik át, vagyis a Kereskedelmi Világszervezet általánosan érvényes szabályai lépnek életbe, ami jelentős vámok kivetését és más exportkorlátozó rendszabályokat von maga után – olyan szabályok tehát, amelyeknél minden más, különmegállapodáson alapuló viszony csak kedvezőbb lehet, legyen bármennyire is korlátozott a különmegállapodás hatóköre. Emellett január elsejével hatályukat vesztik különböző jogi, szolgáltatási, illetve szállítási és közlekedési együttműködési keretek is az unió és az Egyesült Királyság között. Barnier szerint az EU-nak mindenesetre készen kell állnia szükség esetén január elsején túlnyúló egyeztetésekre is.

A Politico értesülése szerint a legfőbb vitapont továbbra is a halászat ügye. Az Európai Unió a múlt pénteken újabb ajánlatot tett, amit Barnier „most már tényleg a legvégső” javaslatnak mond: eszerint az EU megelégedne azzal, ha tagországainak halászhajói az Egyesült Királyság vizein az eddigihez képest 25 százalékkal kevesebb halat foghatnák ki. London előzőleg az uniós ráta 35 százalékos csökkentését javasolta, de abban ráadásul az EU által lehalászható fajták között nem szerepelt minden halfajta. Vita folyik azon is, hogy mekkora időtartam alatt lépjen életbe a rátacsökkentés.

ITT OLVASHATÓ

SZÓRJA A PÉNZT A KORMÁNY, A KÓRHÁZAK ADÓSSÁGA MÉGIS EMELKEDIK

G7.HU
Szerző: VÁCZI ISTVÁN
2020.12.23.

Érdekesen alakult idén a kormány költségvetési politikája. A 2020-as büdzsét szokás szerint még tavaly nyáron elfogadták egy százalékos hiánycéllal, és bár ezt a járvány itthoni kitörése után hamar elengedte a Pénzügyminisztérium, de ahhoz hivatalosan egy ideig még ragaszkodott, hogy 3, illetve a későbbi verzióban 3,8 százalék alatt marad az idei deficit.

Ahogy telt az év, nemcsak ennek tarthatatlansága derült ki, hanem az is, hogy az európai intézmények kivételesen elnézőek lesznek az idei költségvetési hiányokkal kapcsolatban. Ez persze már csak azért is érthető, mert ellenkező esetben valószínűleg az összes tagállammal szemben elindíthatnák azt a túlzottdeficit-eljárást, amely Magyarországgal szemben az uniós csatlakozástól kezdve egészen 2013-ig tartott. Jelenleg a Pénzügyminisztérium idénre nagyjából 9, jövőre 6,5 százalékos hiánnyal számol. (A nyáron elfogadott 2021-es költségvetésben még 2,9 százalék szerepelt.)

Közben az ország sikerrel vont be forrást külföldről, és rövidtávon az uniós forrásvesztés veszélye is elhárult, és ezek után a kormány még annál is vadabb pénzköltésbe kezdett, mint amikor az utóbbi évek végén az előirányzott hiánycél szempontjából „felesleges” százmilliárdokat szórta ki.

A folyamat igazából már az év közepén is javában zajlott, de ennek akkor még legalább részben az volt az oka, hogy a kezdeti lendülettel olyan tételeket is a járvány elleni gazdaságvédelmi alapba csoportosítottak, amelyek nélkül nemigen volt elképzelhető az ország normális működése. A költségvetési átcsoportosítások részben ezt a helyzetet kezelték, de mivel aztán ezt az alapot felülről nyitottá tették, már sikerült az eredeti méretének a többszörösét elkölteni. A Portfolio múlt heti összegzése szerint a 3300 milliárd forintot közelíti a formálisan a gazdaságvédelmi alap terhére megvalósított költés, és ebből 1200 milliárdot az utóbbi egy hónapban szórt ki a kormány...

ITT OLVASHATÓ

KORMÁNYZATI PRIORITÁS: ELVONÁSRA PÉNZSZÓRÁS

NÉPSZAVA
Szerző: KONCZ TAMÁS
2020.12.23.

A Pannon Egyetemért Alapítvány üdülőket és hajóállomást, az egyházak összesen több milliárd forintos támogatást kaptak, de járvány idején jutott pénzt termálfürdőre is.

Miközben a kormány összesen 150 milliárd forintot von el az önkormányzatoktól, javában folyik a karácsony előtti osztogatás: a december 21-én megjelenő Magyar Közlönyben több milliárd forintot osztottak szét az egyházak és többnyire fideszes vezetésű települések, kerületek között, jellemzően ingatlancélú beruházásokra. 

 A kormány határozott arról is, hogy – a Budapesti Corvinus Egyetemhez hasonlóan – vagyonkezelő alapítványi fenntartásba kerül a Pannon Egyetem. Az ehhez életre hívott Pannon Egyetemért Alapítvány felügyelője Palkovics László innovációs miniszter lesz. A szervezet működéséhez a kormány már induláskor 1,1 milliárd forintos forrást és ennél is jelentősebb ingatlanállományt biztosított: az alapítvány hét, korábban állami tulajdonú ingatlant kap Balatonalmádin – közöttük üdülőket, hajóállomást, sporttelepet - valamint 17 veszprémi és hat zalaegerszegi ingatlant, utóbbiak között pedig kollégiumi, egyetemi épületek, kutatóintézetek is találhatók. Az átruházott ingatlanokat az egyetemi alapítvány el is adhatja, ám értéküket csak saját infrastruktúra-fejlesztésére költheti, és elsőként Palkovics tárcájának kell ajánlatot tennie az épületekre. Ha a miniszter három hónapon belül lemond a vételi lehetőségről, vagy nem tesz ajánlatot, az állam elővásárlási joga is megszűnik, és jöhetnek a magánbefektetők. 

Nem maradtak állami támogatás nélkül az egyházi szervezetek sem: a Dunántúli Református Egyházkerület 1,85 milliárd forintos azonnali támogatást kapott a kormánytól a Pápai Református Kollégium épületének bővítésére. A projektet Semjén Zsolt, KDNP-s miniszterelnök-helyettes kezeli, aki a közelmúltban büszkélkedett azzal, hogy az elmúlt tíz évben a korábbi ötszörösére nőtt az egyházak állami támogatása. Az ügy érdekessége, hogy a református egyházkerület október elején írt ki nyílt pályázatot a 166 férőhelyes, két autófelvonós mélygarázzsal ellátott kollégium épület kivitelezésére. A legjobbnak talált, 2,16 milliárdos ajánlatról december 18-án, pénteken értesítették a pályázókat a közbeszerzési értesítő szerint. Egy munkanappal később, december 21-én aztán már jött is az Orbán Viktor kormányfő által aláírt határozat, amely szerint az bővítési-átalakítási költségek 85 százalékát az állam vállalja át...

ITT OLVASHATÓ

A „MAGYARSÁGKUTATÁS” VÉGE: HIVATALOSAN IS MÍTOSZGYÁR LETT A KÁSLER MIKLÓS-FÉLE INTÉZET

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2020.12.22.

Történelemszemléletben 100, eszközrekonstrukcióban minimum 10, technikai kivitelezésben 15 éves visszalépést jelent a Magyarságkutató Intézet (MKI) pozsonyi csata-filmje. A szkíta–hun–avar–magyar folytonosságot tényként kezelő, a honfoglalást „visszatérésnek” nevező, csúnya bakik sokaságát elkövető animációs alkotás határpont a két éve létező MKI működésében. A Kásler Miklós miniszter vonzáskörzetében működő műhely ezzel a filmmel lényegében kivonult a bármennyire is tudományos céllal működő állami intézetek sorából, és helyet foglalt a történelmi fantasy világában. Elemzés...

ITT OLVASHATÓ

ALBÁNIÁVAL ÉS UKRAJNÁVAL EGYSZINTŰ A MAGYAR VÉDELMI KORRUPCIÓS KOCKÁZAT

HÍRKLIKK
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2020.12.23.

A magyarországi kormányzati korrupció mélyülésének újabb bizonyítékaként hazánk egy osztállyal rontott a védelmi és biztonsági korrupciós kitettséget mutató felmérésben: a hatos skálán a korábbi C-ből a D kategóriába került. Az öt nagy alterület közül – minő véletlen! – a közbeszerzés kockázata ítéltetett a legrosszabbnak, ezen belül hat pontban bukást érdemelnénk a Transparency International védelmi és biztonsági programjának londoni központja által készített elemzés és besorolás szerint. Magyarországnál rosszabb minősítést a 15 poszt-szocialista közép-és kelet-európai térségben csak Azerbajdzsán és Montenegró kapott, velünk egy szintű a korrupciós kitettség Albániában és Ukrajnában. „Nincsen mit csodálkozni azon, hogy a tíz éve tartó jogállami rombolás és a klientúra, vagyis a tűzhöz közelállók közpénzen történő gazdagítása megtépázza Magyarország hírnevét és kikezdi a kormány megbízhatóságát. Ez meglátszik az ország védelmi korrupciós indexén is” – mondta portálunknak Ligeti Miklós, a korrupció ellen küzdő civil szervezet jogi vezetője.

A 77 kérdés vizsgálatából – független szakértők, az érintett kormányzatok és a Transparency International emberei munkája, konzultációja után kialakított – „bizonyítvány”, azaz a GDI index (kormányzati védelmi integritás index) azt összegzi, hogy milyen és hogyan működik a védelmi és biztonsági intézmények korrupciójának intézményes kontrollja. Nos, ahogy a legfrissebb, most közzétett jelentésből kiderül: a kép nem túlságosan hízelgő a vizsgált 15 poszt-szovjet térségbeli országra nézve. A régió 48 pontos átlaga (a 100-as skálán) a korrupció nagy kockázatát jelzi.

Több fejlemény sem segíti a kitettség mérséklődését, sőt. Az pedig már egyenesen növeli a kockázatot, hogy több „tekintélyelvű” kormánynak köszönhetően, romlott az átláthatóság. Talán nem véletlenül, Magyarország és Lengyelország lehet erre példa: nálunk például korlátozták az információhoz jutást, a lengyeleknél pedig gyengült a parlament rálátása a folyamatokra...

ITT OLVASHATÓ

KOVÁCSNÉ A NÉPBÍRÓSÁG ELŐTT

MÉRCE
Szerző: PETŐ ANDREA
2020.12.23.

A Horthy-korszak és főleg a második világháború története nem a Kovácsnék története. Pedig egy Kovácsné kitűnik a sorból. Ez a Kovács Istvánné akkor került elő kutatásomban, amikor 1996-ban elkezdtem a szélsőjobboldali női politizálással foglalkozni, és az Országos Levéltár katalógusában megtaláltam az 1932-ben alapított Magyar Nők Pártja rendkívül vázlatos anyagát. A Horthy-rendszer nőknek szóló „konzervatív ajánlata” – azaz, hogy a nők ugyan kicsit tanulhatnak, de főleg anyák legyenek – eddigre már egyértelmű kudarcot vallott. Ennek oka az általános elszegényedés miatti fokozott női munkavállalás kényszere volt.

Mind a szociáldemokraták, mind pedig a szélsőjobb egyre határozottabban lépett fel a női munkavállalók védelme érdekében. Ez a munkavállalói világ igen távol állt a filmbeli Meseautó happy endes világától. Ezért fordított a Horthy-elit a nagy világválság után különös figyelmet a nők politikai mobilizációjára. Ennek a figyelemnek köszönhetően jött létre a külön női párt, amelynek elnöke dr. Kovács Istvánné lett.[1] Akkor és azóta is folyik a vita a politikai elemzők között arról, hogy szükséges és lehetséges-e egy társadalmi nemek szerinti ügy mentén politikailag mobilizálni a választókat. Ez a párt se volt egy sikertörténet. Több kísérletet tettem Kovács Istvánné életének megismerésére, de folyamatosan forráshiányba ütköztem, illetve a korszak férfi kutatóinak legyintésébe: „áh, ez nem volt fontos.”

Az első magyarországi női párt felfedezésénél is nagyobb volt a meglepetésem, mikor kiderült, hogy a Baky–Jaross–Endre népbírósági perében a vád egy fontos tanúja nem volt más, mint maga dr. Kovács Istvánné. A perben betöltött szerepe azért érdekes, mert rámutat arra, milyen elméleti és módszertani következményekkel jár, ha a Horthy-korszak kutatása csak a férfi politikai elit, illetve a hadtörténet vizsgálatát jelenti.

Kovácsné esete illusztrálja, hogy hogyan jönnek létre vakfoltok a történetírásban, melyek aztán meghatározzák, hogy mit látnak és így később mit láttatnak a történetírók a munkáikban...

ITT OLVASHATÓ

A BUDAPESTI FERTŐZÖTTEK VALAMIVEL KISEBB ESÉLLYEL HALNAK BELE A KORONAVÍRUSBA, MINT A VIDÉKIEK

444.HU
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2020.12.23.

Tavasszal a regisztrált koronavírusos fertőzöttek jóval nagyobb arányban haltak meg Budapesten, mint az ország többi részén. Ha a járvány teljes időszakát nézzük, valamivel még mindig rosszabb a budapesti adat, de a második hullámban éppen fordított a helyzet: Budapesten kedvezőbbek a számok.

Augusztus 20-a óta 57218 fertőzöttet azonosítottak Budapesten, közülük 1324-en haltak meg. Vidéken 244148 esetre 6529 elhunyt jutott.

Vagyis a fővárosban 2,31, az ország többi részén pedig 2,67 százalékos a halálozási arány.

„A vidék” halálozási szempontból nem homogén kategória, egész más az átlagember egészségi állapota Miskolcon és Sopronban, ahogy a várható élettartam is más egy zsákfaluban és egy nagyvárosban. Mégis kénytelenek vagyunk ennél az összevetésnél maradni, mert az operatív törzs csak a fertőzöttségi adatokat közli megyékre bontva, a halálozást nem.

Ha tehát vidéken is a budapesti halálozási arány teljesülne, 880-nal kevesebb áldozata lenne a járványnak. Ha pedig Budapesten is olyan arányban veszítenék el a betegeket, mint az ország többi részén, 206-tal többen haltak volna meg. 

Nehéz erre a különbségre biztos magyarázatot találni. Lehet, hogy Budapesten egyszerűen több fertőzöttet szűrtek ki, akár tünetmenteseket vagy olyanokat, akik enyhe tüneteket mutattak. Mivel ők könnyen átvészelik a fertőzést, lenyomják a halálozási arányszámot...

ITT OLVASHATÓ

ŐSZRE ÚGY FELPÖRÖGTEK A KILAKOLTATÁSOK, MINTHA NEM IS LENNE KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY - A HARMADIK NEGYEDÉVBEN TÖBBEN KERÜLTEK AZ UTCÁRA, MINT KÉT ÉVVEL EZELŐTT EBBEN AZ IDŐSZAKBAN

24.HU
Szerző: HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ
2020.12.23.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nyilvántartása szerint 1097 ingatlankiürítés történt 2020 első három negyedévében, ami jelentősen elmarad a korábbi években megszokottól – derült ki a köztestülettől kikért adatokból.

A kilakoltatások alacsonya száma a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzetnek köszönhető, amiatt ugyanis – az év elején még érvényben lévő téli kilakoltatási moratórium után – a második negyedévében sem lehetett lakáskiürítéseket végrehajtani.

Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a koronavírus-járvány első hulláma után, a harmadik negyedévben úgy megugrott a kilakoltatások száma, mint egy járványmentes évben. Ebben az időszakban – tehát július elejétől szeptember végéig – 957 ingatlankiürítés történt.

Ez a szám nagyjából megegyezik a korábbi évek statisztikáival. Tavaly az azonos időszakban 1096, egy évvel korábban pedig 919 kilakoltatás volt a harmadik negyedévben – 2018-ban tehát kevesebb, mint az idén.

Az októbertől decemberig tartó negyedik negyedév adatai még nem ismertek, így biztosan magasabb lesz az idei végleges kilakoltatási szám, még akkor is, ha csak november 15-éig lehetett lakáskiürítéseket végezni, mert ekkor ismét érvénybe lépett a téli kilakoltatási moratórium.

A korábbi évek azonos időszakának adatai azt mutatják, hogy az utolsó negyedévben átlagosan körülbelül 750 kilakoltatást hajtanak végre.

Ha ez a tendencia folytatódik, az idei ingatlankiürítések száma megközelíti majd a kétezret.

Erre sajnos van esély, ugyanis az Utcajogász egyesülethez érkezett bejelentések többsége szeptemberben és októberben futott be. Az egyesület ügyeinek harmada ebben a két hónapban lakhatási problémákhoz kötődött, és ezen belül is feltűnően magas volt a rövid időn belül esedékes kilakoltatások száma.

A végrehajtói kar nyilvántartása szerint az elmúlt öt évben (nem ismerve még 2020 pontos számait) 14567 ingatlankiürítés történt Magyarországon. Hogy ez pontosan hány ember életére volt hatással, azt nem tudni, mert arról, hogy az ilyen intézkedések hány embert érintenek, nem vezetnek statisztikát. De még az üzlethelyiségekkel számolva is minden bizonnyal többet, mint amennyi a kiürített ingatlanok száma, hiszen a lakások többségében nem egyedül lakik a tulajdonos...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: KORAI TEMETNI A KÖZÉP-EURÓPAI LIBERÁLIS DEMOKRÁCIÁT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

MÉRCE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.12.23.

Bár Németország úgy indult neki az EU soros elnökségének, hogy az éghajlatváltozás és a migráció lesz a két súlyponti téma, de azután a Covid-19 mindent felülírt. A nemzetközi sajtó értékelte az évet.

EUobserver

Donald Tusk megérti mindazokat, akik aggódnak a liberális demokrácia közép-európai állapota miatt, főként Magyarország és Lengyelország esetében, de úgy gondolja, hogy kétségbe azért nem kell esni. Az Európai Néppárt elnöke szerint ugyanis csupán átmeneti jelenségről van szó. A demokrácia végképp gyökeret vert a térségben és vonzó hatást fejt ki másokra is, elég, ha itt a belorusz forradalmat említjük.

Hozzátette, hogy az EU változatlanul igen népszerű a régióban, bár a radikális gazdasági-politikai átalakulás némi kiábrándultsághoz vezetett. Ezt pedig a populisták megpróbálják kiaknázni. Mint mondta, nem szeretné lebecsülni ezeket a politikusokat, akik a negatív érzésekre és az elégedetlenségre alapozzák irányvonalukat, és Brüsszel-ellenes jelszavakat hangoztatnak, de úgy véli, hogy hosszabb távon aligha lesznek sikeresek. Mert ugyan az emberek időnként az Orbánokra és Kaczynskikra szavaznak, de nem az uniós tagság miatt.

Véleményét azzal együtt fenntartja, hogy a liberális demokrácia válsága olyan országokat is érint, mint az USA, Törökország és Brazília. Emellett a politikai radikalizmus erősödik pl. az olaszoknál és a spanyoloknál. Ugyanakkor a menekültválság feltárta a kelet-nyugati törésvonalat, amit csak tetézett a magyar-lengyel illiberalizmus. Ezért mostanában sokszor hallani, hogy kétsebességes Európa kell, amit persze a keleti tagok elutasítanak. Noha az már most is létező gyakorlat, mutatott rá Tusk, hiszen a románok és a bolgárok nem tagjai a schengeni rendszernek, ők – másokkal együtt kívül maradtak az euroövezeten is.

Euronews

A portál úgy véli, hogy a soros német elnökség példátlan feladatokkal került szembe az eltelt fél év során, ideértve a magyar és lengyel vétófenyegetést, de mindent egybevéve jól oldott meg egy sor kiugró gondot. A kancellár úgy indult neki, hogy az éghajlatváltozás és a migráció lesz a két súlyponti téma, de azután a Covid-19 mindent felülírt. Ennek megfelelően a politikus azt tekintette legfőbb céljának, hogy megmentse a földrészt a járvány okozta gazdasági katasztrófától. Ennek érdekében határozta el – Macronnal közösen – a mentőcsomagot.

Csakhogy ekkor Budapest és Varsó beleköpött a levesbe, mégpedig arra hivatkozva, hogy a jogállami mechanizmus politikai beavatkozást tenne lehetővé, noha mindkét ország esetében jól bizonyítható a demokrácia leépítése. A végén az utolsó pillanatban sikerült kompromisszumot tető alá hozni. Egyesek azt mondják, hogy Merkel késlekedett a megoldással. Ilyen a német zöld EP-képviselő, Reinhard Bütikofer, aki szerint a kormányfő és a többiek Strasbourgra és a Bizottságra tolták rá a hiba kijavításának terhét, miközben zavartalanul boltoltak a magyarokkal és a lengyelekkel. Ám az nem megy, hogy az állam- és kormányfők nem tekintik magukra nézve kötelezőnek a jogállam kikényszerítését.

FT

A kommentár arra a következtetésre jut, hogy világszerte halványul a liberális demokrácia fénye, mert a pénz bűvöletében élő populisták képesek elhitetni az emberekkel, hogy az identitás fontosabb, mint a saját gazdasági érdekük. A demokrácia visszaesését látva Biden győzelme persze nagy megkönnyebbülés, de hogy megértsük, mi is történik, egységben kell szemlélni a politikát és a közgazdaságtant. Idáig ilyen alapon két modellt vizsgáltak: a liberális demokráciát, illetve azt, ami Kínában kialakult.

Pedig van egy harmadik variáció is: a demagóg, tekintélyelvű kapitalizmus. Kialakulhat a szocializmus romjain, vagy ahol meggyengült a demokrácia, mint a braziloknál és a törököknél. Vegyes felvágottról van szó, mert egyrészt mint a kínaiaknál, az ország ura a jogon felül áll és demokratikusan nem lehet rajta semmit sem számon kérni, a választások csupán spanyolfalat jelentenek. A hatalom mindig az adott személyhez kötődik. Korrupt, gengszter politika ez, amely a talpnyalók és a kliensek lojalitásán nyugszik.

A kemény mag gyakran családtagokból áll, mert csak ők igazán megbízhatóak. És ezt a rendszert akarta Trump meghonosítani az USA-ban. A módszer általában az, hogy először megnyerik a választásokat, majd belülről lebontják a személyi hatalom útjában álló intézményi és politikai akadályokat. A távozó elnök pont ilyen autokrata szeretne lenni. Ám a demokratikus fékek és ellensúlyok megakadályozták a szándékát. Ugyanakkor a republikánusok jó része támogatja azt állítását, hogy meghamisították a választás eredményét. Merthogy a pártvezetés feltétel nélkül beállt a politikus mögé.

A sikerhez persze az kell, hogy ezek a pluto-populisták rávegyék az embereket: a kultúrára és az identitásra összpontosítsanak, ne azzal törődjenek, ami anyagilag jó nekik. És ez a szemlélet itt marad, még ha Trump kénytelen is távozni. Biden tisztességes, de szembekerül az ellenzékkel, amely meg akarja buktatni és ehhez gerjeszti a dühöt a tömegekben. Azt hiszik, hogy féken tudják tartani az általuk elszabadított demagóg démonokat.

Az Egyesült Államok egyre kevésbé számít a szabadság bástyájának. Ezért az új elnöknek nehéz lesz visszaszereznie a nemzetközi bizalmat. Ily módon azután továbbra is nehéz helyzetben lesz a liberális demokrácia a világban. De a tekintélyelvűség, a bűnözők vagy kíméletlen bürokraták kiszámíthatatlan uralma roppant nyomasztó. Ezért a demokrácia híveinek bízniuk kell abban, hogy Trump négy éve ébresztőként hat. Ez persze nem vonatkozik a gazdag egoistákra, mert ők annyira vakok, hogy az orrukig sem látnak.

FAZ

A konzervatív lap igen tarkának nevezi a frissiben felállt magyar ellenzéki szövetséget, ám megjegyzi, hogy az összefogást a választási törvény újabb módosításával maga Orbán Viktor kényszerítette ki. Így a hat párt mást nem is tudott tenni, minthogy egységbe tömörüljön. A koalícióból, amely a Fidesz megállítását tekinti céljának, ideológiailag leginkább a Jobbik lóg ki. Eredetileg a neonácikat is magában foglaló szélsőjobbról indult, de mivel a miniszterelnök, főként a migrációs válság óta, illetve a Soros elleni kampánnyal egyre jobbra vitte a Fideszt, a párt Vona Gábor alatt – Simicska Lajos istápolásával – fokozatosan behúzódott középre.

Brenner Kolomán, aki a Jobbik színeiben az Országgyűlés alelnöke, azt mondja, számukra jobb lett volna a két lista, mert akkor a szavazópolgárok könnyebben dönthettek volna világnézeti megfontolások alapján. Csakhogy ezt a Fidesz keresztülhúzta az újabb partizánakcióval, így a hatok közös indulásban egyeztek meg. Egyúttal 13 pontban rögzítették, hogy többet akarnak egyszerű kormányváltásnál. Azaz nem csupán az utolsó 10 évet kívánják lezárni, hanem mindazt a 30 évet, amit az elmúlt 30 éve jelentett. Hiszen – mutat rá Brenner – korrupció már a szocialisták alatt is létezett. Azaz a cél a korszakváltás.

Ideértve, hogy az uniós pénzeket ne sikkasszák el, hanem az oktatásra és az egészségügyre fordítsák.

Guardian

Két szakértő azt tanácsolja az új amerikai elnöknek, hogy ne hívja össze az általa tervezett nemzetközi értekezletet a demokrácia megerősítésére. David Adler, aki a Haladó Internacionálé nevű nemzetközi szövetség egyik vezetője, valamint Stephen Wertheim, a Columbia Egyetem professzora azért nem tartja jó ötletnek, amit Biden kigondolt, mert az csak fokozná a megosztottságot a világban. Persze a jogállam bajban van, jönnek fel a tekintélyelvű vezetők, akik meglovagolják a be nem tartott ígéreteket és mások hibás politikáját.

De az amerikai vezetés nem folytathatja, hogy ellenséges táborra osztja a világot és az együttműködéssel szemben az ütközést részesíti előnyben. Hiszen csakis együttes erővel lehet legyűrni az olyan gondokat, mint klímaváltozás vagy a koronavírus. Mindkettő fittyet hány arra, hogy kik Amerika barátai és ellenségei.

A nehézségek ott kezdődnek, hogy kiket hívjanak meg a találkozóra? Pl. Magyarországot és Lengyelországot, a mind inkább illiberális két NATO-szövetségest? Ha meginvitálják az autoriter vezetőket, azzal legitimálják áldemokrata rendszerüket. Szóval a tanácskozás mindenképpen fokozná az ellentéteteket. Ezért Bidennek a gyökereknél kell megragadnia a problémát, nem szabad leragadnia a populisták, nacionalisták és demagógok jelentette aggályoknál.

Washingtonnak az kell elérnie a külpolitikában, hogy leáldozzon az illegális pénzügyeknek és a demokrácia ismét a polgárok érdekeit szolgálja. Azon kívül békét kell teremtenie világszerte, ehhez demilitarizálni kell az amerikai diplomáciát. Végül pedig létre kell hoznia a nemzetközi együttműködés rendszerét, elválasztó vonalak nélkül. Azaz a külkapcsolatokban is gyakorolnia kell a demokráciát, ahelyett, hogy demokratizálást követelne bizonyos országoktól.

Washington Post

Vezércikk úgy értékeli, hogy ébresztőt jelent a Nagy-Britanniában villámgyorsan terjedő új koronatörzs. Hiszen az eddigi változat már 77 millió embert fertőzött meg a világban, és 1,7 millió halálesetet okozott, de nem szabad elfogadni, hogy nem lehet semmit sem tenni a járvány ellen. A mutáns kórokozót brit földön először szeptemberben mutatták ki, de hogy minek a hatására módosult a genetikai összetétele, azt nehéz megmondani. Ám jó hír, hogy jelen állás szerint nem okoz súlyosabb megbetegedéseket, és nem követel több áldozatot, mint a Covid-Sars-2. És úgy néz ki, hogy a kidolgozott vakcinák eredményesek vele szemben.

Megállítani azonban csak úgy lehet, ha megkettőzzük az eddigi erőfeszítéseket. Követni kell az utasítást, hogy a londoniak, illetve délkelet-angliaiak Karácsonykor se hagyják el otthonaikat. Másként nem lehet lefékezni az elszabadult vonatot, noha Johnsonnak már korábban lépnie kellett volna.

Hogy leáll az áruszállítás Nagy-Britanniába, illetve az országon belül, az sokba fog kerülni és nagy károkat okoz. Ugyanakkor lehet, hogy a zárlat először eredményre vezet, de azt már megtapasztaltuk, hogy a ragály engesztelhetetlen és opportunista. Megtalálja az utat egyik embertől a másikig, ha azok szoros közelségben vannak egymással. Ezért távolságot kell tartani, maszkot kell viselni, ügyelni kell a higiéniára és ahol kell, korlátozásokat kell elrendelni. Egyébként pedig várunk a vakcina megérkezésére.

ITT OLVASHATÓ

BENCSIK SZÁJA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.12.23.

„Én nem vagyok a Néppárt tagja, úgyhogy meg merem kockáztatni, hogy azt mondjam: ez a Weber egy szar ember.” – Ilyen bájosat mondott a békemenetes Bencsik András, a Hír Tv Sajtóklubjának rendes tagja, a volt pártrovatvezető. Majd erre ezt reagálta Bayer Zsolt, a Fidesz 5-ös számú párttagkönyvének tulajdonosa, lovagkeresztes szellemi mérföldkő és verbális verőember: „A számból vetted ki a szót”. Gajdics Ottó, valahai munkásőr pedig elégedetten hümmögött, eltelten göcögött a jobboldali kultúrfölény efféle ékes megnyilvánulásától. Mint kitetszik, a Hír Tv Sajtóklubjának rendes tagjai a rosszabb fajta kocsmai csőcselék nívóján állanak, és ezen a ponton én kérek elnézését a jóravaló alkoholistáktól, akik amúgy csak csendben iddogálnak a sarokban.

Hogy ki, hol, mit okádik, voltaképp magánügy. Ez a szarozás a képernyőn már nem is feltűnő, volt már ennél, és lesz is még rosszabb. Hanem a viszonyok. Hogy a békemenetes Bencsik, a volt pártrovatvezető Orbán Viktor védő öleléséből ordibál kifelé. Pénzzel, műsoridővel, és az ilyen teljesítményért való vállveregetéssel kitömve, voltaképp érinthetetlenül. Bencsik, Bayer, Gajdics – meg a többi – efféle undorító hangja a beszari nagypofájúaké, akik csak a csürhe óvó langymelegéből mernek csak tutulni a világra. Orbán is a függöny mögé bújik, ők pedig a mindenkori hatalom mögé (pártrovatvezető, munkásőr, most meg a keresztény kurzus), ami nem az elvtelenség miatt undorító, hanem a jellemtelenség miatt elsősorban.

S bár Bencsik nem tudja, mert nem veszi észre, de ezt vallja be a tekintetes bíróságnak a mondatával: „Én nem vagyok a Néppárt tagja, úgyhogy meg merem kockáztatni, hogy azt mondjam: ez a Weber egy szar ember.” – Ha tehát nem kell számonkéréstől tartania, szarozhat, amennyiben viszont felelnie kellene a szavaiért, ilyet nem mondana egyáltalán. Itt áll előttünk pőrén és csupaszon a Fidesz-jellem, amely addig nyílegyenes, míg következménye nincsen. Ha igen, már sunnyog és lapít...

ITT OLVASHATÓ