2024. január 18., csütörtök

AZ EP DÖNTÖTT: PERT KÉSZÍT ELŐ AZ EZERMILLIÁRDOKAT ÉRŐ MAGYAR IGAZSÁGÜGYI REFORM MIATT

TELEX
Szerző: MÁRTON BALÁZS
2024.01.18.


Az Európai Parlament csütörtökön megszavazta az állásfoglalását a magyarországi helyzetről és a befagyasztott uniós pénzeszközökről. A javaslatra 345-en igennel, 104-en nemmel szavaztak, 29-en tartózkodtak.

A képviselők azután szavaztak a dokumentumról, hogy tavaly decemberben az Európai Bizottság elfogadta a magyar igazságügyi reformot, amely szinte teljesen blokkolta az uniós költségvetés felzárkóztatási támogatásainak kifizetését. Ugyan más feltételek miatt is visszatartják a kohéziós pénzek egy részét, de így is a 22 milliárd eurós összeg nagyjából fele, 10,2 milliárd euró (nagyjából 3900 milliárd forint) vált elérhetővé. A pénzt számlákért cserébe, előfinanszírozott fejlesztésekre fizeti ki az EU, a kormány idén év elején 445 millió eurót (körülbelül 170 milliárd forintot) hívott le.

Az állásfoglalási javaslat vitáját szerdán összevonták a legutóbbi és a következő uniós csúcstalálkozóéval. A tavaly decemberi döntés épp egy nappal előzte meg az utolsó állam- és kormányfői találkozót. A javaslat vitáján számos képviselő úgy látta, hogy az értékelést az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdésének átengedéséért cserébe adta ki az Európai Bizottság, a magyar kormánypártok ideológiai zsarolásról és júniusi EP-választás kampányára szervezett politikai cirkuszról beszéltek.

Perelnének az igazságügyi reform kipipálása miatt

A dokumentum nem jogszabály, de lehetnek gyakorlati következményei. Az egyik, hogy egy pert kezd előkészíteni az EU bíróságán.

Az EP utasítja a saját jogi bizottságát: „a lehető leghamarabb tegye meg a szükséges lépéseket” a 10,2 milliárd eurót felszabadító bizottsági döntés miatt és elemezze azt.

A vizsgálatot annak érdekében kezdeményezi, hogy a

„határozat jogszerűségének vizsgálata iránti keresetet nyújtson be az Európai Unió Bíróságához”.

Az Európai Bizottság már közvetlenül a döntés kihirdetésekor és a szerdai vitában is azzal érvelt: épp az lett volna a szabálytalan, ha nem dönt a reform elfogadásáról,


Didier Reynders igazságügyi biztos szerint enélkül épp a magyar kormány perelhetett volna...

ITT OLVASHATÓ 

KÜLFÖLDI HÍREK A TELEXEN

AZ ÉV ELSŐ KORMÁNYINFÓJA

TELEX
Szerzők: PRESINSZKY JUDIT, MIZSUR ANDRÁS
2024.01.18.


Az év első kormányinfóját tartotta meg csütörtökön Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.


POLÓNYI ISTVÁN: RADIKÁLISAN CSERÉLŐDIK A FELSŐOKTATÁS VEZETŐI ÉS OKTATÓI ÁLLOMÁNYA – 1. RÉSZ

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2024.01.17.


Csak a privatizált, politikailag megszállt 21 modellváltó egyetem nem tud részt venni az unió Erasmus és Horizont Európa nevű programjában, az állami egyetemeink igen – mondta a Hírklikknek Polónyi István oktatáskutató. Egyben úgy vélte, a helyettük kitalált magyar finanszírozású Pannónia Program, és a HU-risont Program csak ócska kísérlet arra, hogy megpróbálják kezelni a problémát, de ez arra hasonlít, mint amikor nem jutunk ki a futball Európa Bajnokságra és azt mondjuk, ezt helyettesítheti a megyei harmadik osztály versenye. A politikailag megszállt egyetemeken pedig eközben nagyon tudatos személyzeti politika zajlik, aminek a lényege a NER-elkötelezettség. Radikálisan cserélődik a felsőoktatás vezetői, oktatói állománya.


Továbbra is elérhetetlennek látszik, hogy a 21 modellváltó magyar egyetem részt vegyen az EU Erasmus és a Horizont Európa programjában. Ezt közölte Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a lengyel állami hírügynökségnek adott interjúban több mint egy hete. Mi az, amit a magyar kormány nem vesz tudomásul, mit kellene tennie, hogy elérhetővé váljanak?

Először is tisztázzuk, csak a privatizált, politikailag megszállt egyetemekről van szó, a többi számára hozzáférhető mind a két program. Több problémából adódik az elérhetetlenség. Ezek egyike – ami nyilvánvaló –, hogy ezeket az egyetemeket a miniszterelnök és szűkebb köre „megszállta”. Egyébként az ötlet – azon a címen, hogy mit is kellene az egyetemek korszerűsítéséért csinálni – már a ’90-es évek vége felé fölmerült. Akkor le is írták, hogy egyfajta privatizálás kell, oda kell vinni a magyar vállalkozói szféra gondolkodását, és népnemzetivé kell tenni. Ez történik most. Az a miniszterelnök és a szűkebb körének elhatározása, hogy ezeket az egyetemeket ugyanúgy kell irányítani, mint a közoktatást. Vagyis központi irányítás kell, és abból adódóan egyfajta NER-elkötelezettség. Ezt a miniszterelnök ki is nyilvánította, amikor 2021 áprilisában nyíltan elismerte, hogy világnézeti alapon válogatják ki az egyetemi kuratóriumok tagjait. „Én nem tudok jó szívvel javasolni senkit sem ilyen kuratóriumba, aki egyébként egy internacionalista, globalista szemléletű ember, mert akkor az egyetemeket is ebbe az irányba vinnék el” – mondta akkor. Ráadásul a háttérben most nagyon jelentős személyzeti változás is történik, nyugdíjba megy az ’50-es generáció. Nagyon jól látszik, hogy radikálisan cserélődik a felsőoktatás vezetői, oktatói állománya. Egyébként 2013 óta csökken az egyetemi tanárok és az egyetemi docensek száma, aminek két oka van. Az egyik, hogy 2013-ban nagyon sok pénzt kivontak az egyetemekről, és a nyugdíjba vonulók helyére gyakorlatilag nem vettek fel új embereket. Ráadásul a 2013-as felsőoktatási törvény nagyon megszigorította az egyetemi tanári kinevezést, előírta például, hogy nemzetközileg értékelt publikációjának kell lennie. A másik oldalról viszont felpuhította ezt az elitista felsőoktatás-politikát, mert például megengedték a Magyar Olimpiai Bizottságnak (MOB), a Magyar Művészeti Akadémiának (MMA), hogy felterjesszen egyetemi tanárokat, gyakorlatilag külföldi publikáció, tudományos eredmény nélkül. Vagyis egyfajta tudatos személyzeti politika van, főleg a vezetők, de az oktatók cseréjénél is nagyon tudatosan alakítják a rendszert...

A SZAKI SEGÍT, TE PEDIG MEGJAVÍTOD – KÖZÖSSÉGI JAVÍTÓMŰHELY A VIII. KERÜLETBEN

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA
2024.01.17.


Aki próbált már valamilyen háztartási kisgépet megjavíttatni, az tapasztalhatta, hogy csaknem lehetetlen: mostanra eltűntek a javítóműhelyek, ahova az ember beadhatja a vasalóját. Nem is éri meg a javítás, egy új készülék megvásárlása olcsóbb – hangzik el gyakran az ellenérv.

Ezzel a – máskülönben igen káros – tendenciával próbál szembemenni a Repair Cafe Budapest VIII. kerületében. Ez egy olyan közösségi javítóműhely, ahol maga az ügyfél végzi el a javítást szakember segítségével. A VIII. kerületi Repair Caféban jártunk.


Lásd még:

DR. PETÁK ISTVÁN A RÁKGYÓGYÍTÁS ESÉLYEIRŐL

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2024.01.18.



Magyarország élen jár a daganatos megbetegedések miatti halálozásokban. Minden statisztika lesújtó képet rajzol, még úgy is, hogy összességében egyre kevesebben halnak meg itthon rákban. 

De mit kéne tenni ahhoz, hogy ne a halálozásokban, hanem a gyógyításban kerüljünk az élvonalba? Erről is beszélgetünk Dr. Peták István kutatóorvossal, aki kimagasló eredményeket ért el a molekuláris diagnosztika és a személyre szabott gyógyítás területén. Miért van az, hogy míg bostoni spin-off vállalatuk többek közt az amerikai kormány CancerX programjának is alapítója lett, itthon szinte elérhetetlen a szolgáltatásuk? Sok minden más mellett erre is megpróbálunk választ találni. 

Fotó: Falus Kriszta 

000:00 - Visszaszámláló 
004:02 - Beköszönés 
006:09 - Nem halok meg 
009:56 - Milyen tünetekre kell figyelni? 
016:40 - A legfontosabb lépések az egészségért 
035:55 - Precíziós onkológia 
056:24 - Úttörő technológiák Magyarországról 
1:04:29 - Mennyire örökletes a rák? 
1:09:59 - Miért áll ilyen rosszul Magyarország? 
1:21:37 - Gyógyszeripar és diagnosztika 
1:42:00 - Elköszönés 

Nézd, olvasd, hallgasd - minden péntek reggel: https://csapat.partizanmedia.hu/forms...

VAJON TIBORCZ ISTVÁN SAJÁTJAKÉNT TEKINT A MÉSZÁROS-VAGYONRA? – KERÉKGYÁRTÓ ISTVÁN A KULTÚRTÁJBAN

KULTÚRTÁJ / MAGYAR HANG
Műsorvezetők: FICSOR BENEDEK, WEKERLE SZABOLCS
2024.01.18.



Kerékgyártó István új darabjában, a Skorpióban egy rendszerváltáson edződött, kapitalista viszonyok között szocializálódott cégvezető és a mai, „nyúlós-nyákos” urambátyám, feudális világban jól eligazodó fiai közti konfliktust írja le. „Sokat gondolkodom azon, hogy a második generációnak milyen viszonya lehet az elsőhöz. Tiborcz István vajon találkozik, egyeztet a Mészáros gyerekekkel? Készülnek valamire? Utálják egymást? Mészáros és Orbán előbb-utóbb el fog tűnni, de itt maradnak a vagyonok. A következő generáció tagjai vajon hogyan tekintenek erre a vagyonra, ami, mondjuk ki, jelenleg még Orbán-vagyon? Királydrámát lehetne írni ebből” – mondja a Kultúrtájban az író, aki gazdasági, vállalkozói múltjának köszönhetően jól belelát ezen világok kulisszái mögé, és ezt a tudást irodalmi alapanyagként hasznosítja. 

Kerékgyártó Istvánnal beszélgettünk még arról, 

- miért Antall József volt az utolsó magyar politikus, akinek volt erkölcsi tartása; 
- tévedés-e, hogy a NER-t nem érdekli a kultúra, vagy nagyon is van kultúrpolitikája; 
- milyen élet vár ránk, ha egyre inkább kínai befolyás alá kerül az ország; 
- miért nincs túl jó véleménye a magyar értelmiségről; 
- még mindig úgy látja-e, hogy Orbán elvesztette a kontrollt? 

MÉGIS, MI TÖRTÉNIK NÉMETORSZÁGBAN? SZÉTESHET-E A KORMÁNYKOALÍCIÓ? KISS J. LÁSZLÓ, INFORÁDIÓ, ARÉNA

ARÉNA / INFORÁDIÓ PODCAST
Műsorvezető: EXTERDE TIBOR
2024.01.17.



Milyen társadalmi csoportok, mi ellen tiltakoznak most Németországban? 
Milyen állapotban van a német gazdaság? 
Milyen a német koalíció társadalmi megítélése?
Milyen folyamatok zajlanak most a német pártpolitikában?
Milyen programmal vágnak neki az idei választási szuperévnek a német pártok? 
Ki jutna be a Bundestagba, ha ma lennének a parlamenti választások, és kiknek van esélye az Európai Parlamentbe kerülésre? 
Megnyerheti-e az ősszel esedékes három tartományi választást az AfD (Alternative für Deutschland)? 
Milyen új pártok jöttek létre a hagyományos néppártokból való kiválással? 
Miért nem a CDU-hoz vándorolnak a kiábrándult szavazók?
Milyen megoldási javaslataik vannak a zöld átállás folytatására? 

Kiss J. László a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, az Inforádió Aréna c. műsorában 2024. január 17-én. Podcast.

100. SZAKON TÚL: POGÁNY JUDIT

SZAVAKON TÚL / KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: KADARKAI ENDRE
2024.01.14.



100. Szavakon túl - Pogány Judit... 3. RÉSZ

HETI LIBAZSÍR - SCHELLJUDIT

HETI LIBAZSÍR
Műsorvezető: RANGOS KATALIN
2024.01.11.



Vendég: Schell Judit színésznő...


JESZENSZKY GÉZA: „AZ ORBÁNI POLITIKA CSAK SZÚNYOGCSÍPÉS AMERIKÁNAK”

FRISS HÍREK ONLINE
Szerző: FRISS HÍREK
2024.01.17.



A V4-eknek vége? Lesz-e Huxit? A magyar külügyi államtitkárnak miért jó az, ha Jeszenszky Gézának fáj az Orbán-kormány külpolitikája? Érdemes Putyint támogatni a magyar miniszterelnöknek? Hová vezet a kalandor külpolitika? Csak az EU nyújthat biztonságot a magyar kisebbségeknek? Habonyék már Szlovákiában is kavarnak? A kérdéseinkre Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter, egyetemi tanár, volt washingtoni nagykövet válaszol.

A MÁV LEVÉLBEN ÍRTA MEG LÁZÁRNAK, HOGY AZ ÁLLAM VESZÍTENE A BUSZ- ÉS HÉV-SZERZŐDÉSEK FELMONDÁSÁVAL

TELEX
Szerző: TENCZER GÁBOR
2024.01.18.


A Budapest-bérlet felmondásából a MÁV-Volánbusznak nincs haszna, az agglomerációs működési modell megszüntetésével pedig az állam rövid távon veszít – áll abban a szakmai összefoglalóban, amit a MÁV Lázár János közlekedési miniszternek készített a tarifareform bejelentése előtt. A levélben leírják: a rendszer csak úgy gazdaságos, ha elveszik a fővárostól a 12 milliárdos tömegközlekedési normatívát. Az viszont a személyszállítási törvény és az alaptörvény szerint jár Budapestnek. A mostani rendszer felrúgása esetén lényegében egy szeparált, pazarló és gazdaságtalan rendszer váltaná a mostanit.


Érdekes dokumentum jutott el lapunkhoz: a MÁV szakmai összefoglalót készített arról, hogy lehetne átalakítani a főváros és az állam együttműködését a közösségi közlekedésben. Az apropó az volt, hogy az agglomerációs tömegközlekedési járatok üzemeltetéséről szóló (2016-ban megkötött) főváros–állam szerződés december 31-én lejárt, Lázár János közlekedési miniszter pedig egy tarifareform-koncepciót akart letenni a kormányülés asztalára december közepén. Ehhez a döntéshez mutatott fel a MÁV lehetőségeket. A levél először vázolja a jelenlegi (március 1-jéig tartó) együttműködési formákat.

1. A Budapest-bérlet-megállapodás 2011 óta él, a bérlet megvételével Budapesten belül használni lehet nemcsak a BKK, hanem a MÁV és a Volánbusz járatait is (145 sárgabusz-járat jön be Budapestre). A megállapodás alapján ezért a MÁV-Volánbusz a BKK éves bevételének egy százalékát kapja, 400 millió forintot.

2. 2016 óta nem a BKK (főváros), hanem az állam a megrendelője a főváros közigazgatási határán túlra, és az onnan értelemszerűen a Budapestre közlekedő busz- és HÉV-járatoknak. 42 ilyen volt BKK-s kék Volánbusz-járat van, plusz a négy HÉV-vonal. Az elszámolás az állam és a főváros között évente történt meg szerződés alapján. E szerint Budapest 6,5 milliárd forintot fizetett ki a MÁV-Volánbusznak a főváros határain belüli szolgáltatásért. Az elszámolást szinte majdnem minden évben hatalmas viták övezték.

A MÁV levele szerint a Budapest-bérlet-megállapodást mindenképpen újra kell tárgyalni, vagy fel kell mondani, mert a(z agglomerációból beérkező) bérletesek támogatása a vármegyebérlet miatt okafogyottá vált – az ugyanis érvényes a fővároson belüli MÁV-Volánbusz-szakaszokra is. A szerződés teljes felmondásából az állami szolgáltatóknak ugyanakkor nem lenne haszna az összefoglaló szerint, mert a kieső fővárosi bevételrészt (400 millió forintot) az ugyanebben a nagyságrendben növekvő saját bevétel éppen csak pótolná.

Van egy olyan mondat is a dokumentumban, ami arra utal, hogy a vasúti cég már előkészített egy tarifareformot. Annak eredeti szándéka szerint azonban az a lehetőség megmaradt, hogy a vonatokon és buszokon a főváros területén belüli utazás Budapest-bérlettel lehetséges legyen. Ehhez képest Lázár János bejelentése a Budapest-bérlet teljes megszüntetéséről szólt.

Az agglomerációs modell megszüntetésén bukna az állam...


KORITÁR ZSUZSANNA: MEGSZŰNT AZ OLCSÓ ENERGIA ILLÚZIÓJA

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH-KÁLLAI SZILVIA
2024.01.18.


A rezsicsökkentés csökkentése ráébresztette az embereket arra, hogy mennyire korszerűtlen és energiapazarló otthonokban élnek – mondta Koritár Zsuzsanna. A Habitat for Humanity Magyarország energiaszegénységi szakértőjével a szervezet 2023-as lakhatási jelentésének most nyilvánossá vált 3. fejezetéről beszélgettünk. Ebben az energiaválság hazai következményeit, a rezsicsökkentés hatásait, a hazai lakóépület-állomány korszerűsítések sürgető szükségét elemezték. Felidézte, a rezsicsökkentés érdemileg azoknak segített, akiknek nem lett volna rá szükségük, mert a tűzifa kimaradt belőle, miközben azt használják a leginkább rászorulók, a földgázt, áramot és távfűtést használók pedig lényegében spóroltak az energiával.


Azt vizsgáltuk, hogy az energiaválság az elmúlt két évben milyen hatással volt a lakhatás megfizethetőségére és minőségére, megnéztük a lakossági energiaárak alakulását és a rezsicsökkentés intézményét – mondta Koritár Zsuzsanna a Habitat for Humanity Magyarország energiaszegénységi szakértője. A szervezet minden évben lakhatási jelentést készít, annak utolsó fejezetét most hozták nyilvánosságra.

Az elemzésből kiderül, hogy miközben az utóbbi évek energiaválságára válaszul a legtöbb uniós ország állami beavatkozással igyekezett enyhíteni a lakosság terhein, Magyarországon ennek éppen az ellenkezője történt. A 2013 óta stabilnak mondható rezsicsökkentést 2022-ben átalakították, tulajdonképpen csökkentették a rezsicsökkentést, így az energiaárak jelentős többlet terhet róttak a lakosságra, emellett rávilágított arra, hogy a lakóépületek jelentős része elavult, energiapazarló...

„ÖT KÖBMÉTER TŰZIFA, HA SZŰKÖSEN IS, DE ELÉG LENNE A TÉLRE, DE A SZOCIÁLISSAL EGYÜTT IS CSAK HÁROM VAN, MAJD MEGLÁTJUK, MI LESZ FEBRUÁR KÖZEPÉTŐL”

NÉPSZAVA
Szerzők: DOROS JUDIT, VAS ANDRÁS
2024.01.18.


A korábbinál majd ötödével kevesebb szociális célú tüzelőanyaggal számolhatnak a rászorulók a mostani fűtési szezonban. A családonkénti 1-1,5 köbméter igencsak kevés, szinte csak a „semminél jobb” – derült ki helyszíni riportjainkból.


Egy fillérrel sem növekedett a 2023-as szociális célú tüzelőanyag program pénzügyi kerete a korábbi, 2022-eshez képest: mindkét évben 5-5 milliárd forint jutott a közel 2400 önkormányzatnak. Ez az infláció miatt azt jelenti, hogy valójában 15-20 százalékkal kevesebb tűzifával számolhattak a rászorulók a mostani fűtési szezonban, mint egy évvel korábban.

Az ötezer lakosúnál nem népesebb települések tavaly április 28-ig pályázhattak az összegre, s a Belügyminisztérium (BM) számítása szerint országosan mintegy 200 ezer háztartás részesülhetett a szociális tűzifából, amelyet idén február 15-ig kell kiosztani. A tárca a korábbi gyakorlattal ellentétben előrehozta a pályázat kiírását a nyár végéről tavaszra, hogy az önkormányzatok minél hamarabb megkaphassák a támogatást, amit a Magyar Államkincstár egy összegben folyósított 2023. szeptember 15-ig – mondta korábban Dukai Miklós, a BM önkormányzatokért felelős államtitkára. A támogatást az a települési önkormányzat igényelhette, amelyik a szociális rászorultság és az igénylés részletes feltételeit aktuális, 2023-as rendeletben szabályozta úgy, hogy előnyt élvezzenek a lakhatási támogatásban részesülő aktívak vagy időskorúak és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő családok.

Háztartásonként legfeljebb 5 erdei köbméter tűzifa vagy 10 mázsa szén volt biztosítható a pályázat keretében, ennek azonban a tapasztalatok szerint legfeljebb töredékét tudták kiosztani az önkormányzatok a szűkös keretből.

A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Sajtóosztályától megtudtuk: 2022-ben 2374, míg 2023-ban 2344 önkormányzat pályázott és nyert el támogatást, s minden olyan jogosult település részesült a keretből, amelyik igényelt belőle.

– A semminél jobb – így jellemezte a szociális tűzifaprogramot Üveges Gábor, a 450 fős Hernádszentandrás független polgármestere. A hátrányos helyzetű észak-borsodi, encsi kistérségben lévő településen 150 háztartásba vittek a 120 mázsányi szociális tűzifakeretből, vagyis könnyen kiszámolható,

hogy egy családnak még egy köbméternyi sem jutott. Ez nem oldja meg az itteniek gondjait, akik csak fával tüzelnek, azoknak ez a mennyiség legfeljebb egy-másfél hétre elég.

Ráadásul a fa kiosztásával járó feszültségek tapinthatóak, hiszen ott, ahol a keveset kell szűkösen beosztani, még azt is patikamérlegen méricskélik az emberek, ha a másiknak egy vékony ággal netán több jutott. Az önkormányzat dolgozói igyekeztek a leginkább rászorulóknak azzal is segíteni, hogy az egyedül élő idősekhez például nemcsak kiszállították a fát, de be is rakták az udvarba, ha ugyanis csak úgy leborítják a házak elé, félő, hogy másnapra akár szőrén-szálán el is tűnhet a téli időszakban értékesnek számító rakomány...

AMERIKAI NÉPSZAVA: A SZLOVÁKOK NEM FOGJÁK TŰRNI, HOGY FICO ORBÁN LÁBA KAPCÁJA LEGYEN

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.01.16.


Miután az emberkereskedők szabadon engedésével és az illegális bevándorlók Szlovákiára engedésével Orbán hatalomra segítette Fico-t, a szlovák miniszterelnök először érkezett Budapestre Orbánhoz eligazításra. Orbán saját bábjának tekinti Fico-t, akit különösen nagy utálat övez saját országában, azért pedig még jobban fogják utálni, hogy Orbán csicskása. Fico nagy pávatáncra kényszerül, hogy Orbánnak megfeleljen, de a szlovákok ezt tűrjék.

Orbán a megbukott lengyel fasiszták kiváltására segítette hatalomra minden eszközzel a korábban magyargyűlölő Fico-t, aki jelenleg az egyetlen szövetségese Európában, ami a magyar érdekeket tekintve egy katasztrófa. Ráadásul, Fico örömmel másolja Orbánt a szlovák nemzeti együttműködési rendszer (értsd: szlovák fasizmus) létrehozásában, de az EU-val nem mer annyira ujjat húzni, hogy annak súlyos következményei legyenek.

Márpedig a közös tájékoztató alapján ez volt a Pestre rendelésének fő célja. Orbán ezt adta utasításba neki, meg kell vétóznia, hogy elvegyék a vétójogot és megbüntessék Magyarországot. Fico-nak ezért a nemes célért kell kockáztatnia Szlovákia uniós előnyeit és támogatását, amiért a szlovákok kitekerik a nyakát. Mióta Orbán bábjaként hatalomra került, azóta tüntetnek ellene és az első orbánista intézkedései ellen...

ENGEDETT ORBÁN ZSAROLÁSÁNAK URSULA VON DER LEYEN – TÁMADTÁK AZ EB ELNÖKÉT AZ EP-BEN - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: CSRNYÁNSZKY JUDIT
2024.01.18.


Az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen arról beszélt, találnak közös megoldást Ukrajna támogatására. Az EP-ben forrnak az indulatok, számos képviselő úgy érzi, az EB engedett Orbán zsarolásának. A davosi világgazdasági fórumon járt Novák Katalin, őt és más vendégeket is kérdezték Ukrajnáról és Orbánról. Nemzetközi lapszemle.


Biztos vagyok abban, hogy mind a 27 tagállam megállapodásra jut és megoldást talál Ukrajna pénzügyi támogatására – jelentette ki az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen, utalva egyértelműen arra, hogy a korábbi elképzelés komplikált és kárt okozhat az uniós egységben. Miután Orbán megvétózta az 50 milliárd eurós segélyt, felmerült, hogy a tagállamok külön kötnének bilaterális megállapodásokat Ukrajnával és így lehetne megoldani az Orbán okozta problémát, hisz 26 ország igenjével ment szembe a magyar kormányfő. Számos képviselő pedig megvesztegetéshez hasonlította, hogy épp az Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdését lehetővé tevő egyhangú szavazás előtt hagyott jóvá a Bizottság 10 milliárd eurós pénzlehívást a fennálló problémák ellenére – írja a Reuters. Az Európai Parlament csütörtökön szavaz egy nem kötelező erejű állásfoglalásról, amely a tervezet szerint elítéli a magyar kormány "szándékos, folyamatos és szisztematikus erőfeszítéseit az EU alapértékeinek aláásására". Ennek elfogadása azt jelentené, hogy felszólítják az Európai Tanácsot és a tagállamokat, hogy léptessék a következő szakaszba a hetes cikkelyes eljárást – mutatott rá a Népszava. Ez elméletben a szavazati jogunk megvonásához vezethet – akárcsak az a petíció, amit 120 EP-képviselő írt alá ezzel a céllal. Ugyanakkor a szavazati jog megvonása belátható időn belül nem valószínű – írja a Reuters.

A DW alapos cikkben értelmezi a szerdán a több mint két órán át tartó, Magyarországról szóló uniós parlamenti vitát, azzal kezdve, sokan vádolják az EB elnökét azzal, engedett Orbán zsarolásának, amikor 10 milliárd eurót felszabadított a visszatartott alapokból arra való hivatkozással, hogy az igazságügyi rendszer reformját megfelelőnek találta. Ám eközben felszámolja a kormány a demokráciát. Ursula von der Leyen azonban tagadta a vádakat, mondván nem volt semmilyen quid pro quo alku. A vitában a magyar kormány képviselőitől azt hallhattuk, hogy a kormányt ideológiai alapon zsarolják Brüsszelben, és Magyarország boszorkányüldözés áldozata, megillet minket a még fennmaradó 20 milliárd euró. A DW úgy értesült, hogy Magyarország hajlandóságot mutatott az előremutató konstruktív tárgyalások tekintetében. De még ha most bele is menne a magyar kormány ebbe a kompromisszumba, akkor sem engedhető meg, hogy évente ismétlődően fegyvert szegezzen minden tagállam fejének – nyilatkoztak név nélkül véleményvezérek.

Az amerikai CNBC-nek adott interjút a Davosban tartózkodó Novák Katalin, akit arról faggattak, miképp kaphatja meg Ukrajna a neki szánt segélyt Brüsszeltől, hisz egyedül Magyarország vétózott. Az államfő bízik abban, hogy megkapja ezt a pénzt az ország, amelyiknek nagy szüksége van rá. De hogy milyen úton-módon – arra nem tudott választ adni, csak annyit, ő nem a kormányt, az államot képviseli. Kétszer volt már Kijevben, és többször is találkozott Zelenszkij elnökkel, s tökéletesen tisztában van Ukrajna álláspontjával. De Magyarországnak megvannak a saját elképzelései. Ha fegyvert szállítanánk – mondta –, akkor belesodródhatnánk a háborúba, sőt a III. világháborút is emlegette. S itt ellentmondott saját magának, mert előtte kijelentette, hogy a kárpátaljai magyarok révén közvetlenül sújt minket a háború. El tudná képzelni Kínát közvetítőnek, de először is el kellene érni, hogy Moszkva a tárgyalóasztalhoz üljön.

Az 54. davosi világgazdasági fórumon a sajtóban talált tudósítások alapján elmondhatjuk, elég sokat foglalkoztak Orbánékkal, a CNBC például Vera Jourovával is interjút készített, akit szintén az Ukrajnának szánt pénzek problémája foglalkoztatott. Úgy fogalmazott az uniós biztos, hogy nem állítja, hogy orosz kérésre vétózott Orbán, de egész biztosan ünnepelte Moszkva Orbán vétójának eredményét.

Szintén a CNBC riportere a bolgár kormányfőt kérdezte, mit üzenne Orbán Viktornak Davosból. Nyikolaj Denkov ezt mondta: az Európai Uniónak az egységben van a ereje. Az EU szilárd gazdasági közösség, amely gondoskodik állampolgárairól. Ha azonban valaki szét akarja verni ezt az egységet, akkor erejét is veszti a közösség. Orbán a megoldás része kell legyen, nem a probléma okozója. A bolgár kormányfő aggályát fejezte ki amiatt is, hogy az uniós egység széteséséhez vezethet a Balkán-régió csatlakozása, és óriási veszélyt jelent ebben a folyamatban az orosz dezinformációs kampány.

A három – angol-orosz-ukrán-nyelvű Ukrainian News portál Robert Fico budapesti vizitjéből azt emelte ki, hogy a szlovák kormányfő egyetért Orbán Viktor ukrajnai vétójával. Továbbá: Szlovákia támogatni fogja a magyar álláspontot abban az esetben, ha az ország szuverenitását sértő intézkedést akarnak hozni a kormány ellen. S e helyt a tudósítás kitér a finn Petri Sarvamaa javaslatára is, amely Magyarország szavazati jog megvonására vonatkozik – ő az az EP-képviselő, aki a feljebb is említett petíciót indította.

MELLÁR TAMÁS: ORBÁN KINYILATKOZTATÁSAI

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: MELLÁR TAMÁS
2024.01.12.


...Az Orbán által létrehozott gazdasági rendszer (NER) szigorúan központilag irányított, erősen hierarchikus, nem a piac a fő koordinátora, hanem az osztó hatalom. Következésképpen csak kis szerep jut a spontán piaci folyamatoknak és a nemzetközi gazdasági hatásoknak, de rövid távon a központi irányítás még ezeket a zavaró hatásokat is ki tudja védeni. A biztonság kedvéért azért még a különleges (rendkívüli) jogrend is érvényben van, és folyamatosan megújítják, mostanság éppen a szomszédunkban zajló háború miatt. Az senkit se zavarjon, hogy a miniszterelnökünk néhány nappal ezelőtt jelentette ki, hogy nincs is orosz–ukrán háború, mert az oroszok nem küldtek hadüzenetet. Na és? Azért még nálunk fenntartható a rendkívüli jogrend a háborús helyzet miatt, és működtethető hadigazdaság módjára a magyar gazdaság.

A növekedési cél nemcsak amiatt került előtérbe, mert a 2023-as évben nagyon nem teljesült a 3 százalékos gazdasági növekedési cél (elvitte az infláció elleni küzdelem), hanem azért is, mert idén két választás (önkormányzati és európai uniós) is lesz. Választási évben pedig botorság volna egy központilag vezérelt rendszerben nem élénkíteni a gazdaságot. Orbán már át is alakította a gazdaságirányító felsővezetést, háttérbe tolta a jegybankelnököt és a pénzügyminisztert, és nagyobb teret adott az új üdvöskének, Nagy Márton gazdasági miniszternek. Azért ne legyenek illúzióink, a nagyobb tér nem azt jelenti, hogy bármilyen fontos döntést a miniszterelnök kiadna a kezéből. Nem, az továbbra is az ő joga, és Nagy Márton elég okos ahhoz, hogy tudja, csak akkor maradhat ezen a poszton, ha szolgai módon végrehajtja a vezér utasításait. A feladatra való alkalmasságát már a korábbiakban bizonyította, amikor olyan közgazdasági (orbáni) tévtanokat hirdetett, mint hogy „a külföldi tőke teljes mértékben helyettesíteni tudja az EU-s támogatásokat” vagy „az ársapkák segítségével eredményesen lehet harcolni az infláció ellen”.

Manapság már nemcsak az Orbán-hívők, hanem politikai elemzők is (lásd pl. Tölgyessy Pétert) hajlamosak azt gondolni, hogy miniszterelnök urunk nemcsak itthon tartja kézben a dolgokat, hanem az Európai Unióban is, világpolitikai tényező lett. Mára tehát valósággá vált volna Petőfi metaforája: „Ha a Föld Isten kalapja, hazánk a bokréta rajta”? Hát nem egészen így áll a dolog, mert sem a gazdasági erőnk (a magyar GDP mindössze 1 százaléka az EU összesített GDP-jének), sem a katonai erőnk nem számottevő világviszonylatban. A magyar miniszterelnök mindössze kihasználja a jobboldali populizmus világszerte megmutatkozó előretörését, és ennek révén tesz szert ismertségre. Illetve az Európai Unióban próbálja a vétójogát felhasználni és zsarolni a 26 tagországot, váltakozó sikerrel...

AZ AKKUMULÁTORGYÁRAKKAL A MAGYAR KORMÁNY MINDENT EGY LAPRA TETT FEL

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2024.01.17.


„A jövő teljesen elképzelhetetlen elektromos autóipar és high tech akkumulátorgyártás nélkül. A járműipari ágazat az akkumulátor ágazattal együtt a hazai ipar 30 százalékát adhatja 2030-ra, ezért a kormány továbbra is ezt tekinti a hazai ipar húzóerejének, mindemellett új iparstratégia készül, hogy más területek is súlyponti ágazattá váljanak" – jelentette ki 2023 őszén Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár. Hogy a kormány elkötelezettsége mekkora is lehet, abban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavaly decemberben megjelent ipari elemzése segíthet eligazodni. Noha 2023 első háromnegyedében a nemzetgazdasági beruházások jelentősen csökkentek jóformán minden magyarországi gazdasági szegmensben, A dezinfláció útján című dokumentum tanúsága szerint volt néhány olyan ágazat, amire nagyon is sokat költött a kormány. Ilyen volt a feldolgozóipar, azon belül is elsősorban az akkumulátorgyártás.

A KSH adatai szerint 2023 első háromnegyed évében az Európai Unió 11 országában csökkent a nemzeti össztermék volumene, Magyarország az összes uniós ország közül a harmadik legrosszabbul teljesített. A magyarországinál csak Észtországban (3,7 százalék) és Írországban (1,3 százalék) csökkent nagyobb mértékben a GDP, Magyarországon a visszaesés 1,2 százalékos volt. Bár ehhez nálunk hozzájárult a háztartások 2,1 százalékkal alacsonyabb fogyasztása, ennél lényegesen nagyobb mértékben rontotta a GDP-t az, hogy a nemzetgazdasági beruházások 11 százalékkal estek vissza az előző év hasonló időszakához képest. A KSH szerint „ebben az uniós források elmaradása, az állami megrendelések visszaesése és a kedvezőtlen gazdasági és kamatkörnyezet is szerepet játszott”...

EZER MILLIÁRD JÖHETNE EGY ÚJ EU-ALAPBÓL ÉPÜLETFELÚJÍTÁSRA, REZSITÁMOGATÁSRA, HA AZ ORBÁN-KORMÁNY CSAK A RÁSZORULÓKNAK TENNÉ ELÉRHETŐVÉ A TÁMOGATÁST

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2024.01.18.


Az energiaválság láthatóvá tette a rezsicsökkentés súlyos mellékhatását: a lakások több mint fele energiapazarló. A kabinetnek lenne esélye változtatni, de az uniós alap eléréséhez át kellene alakítani a támogatási rendszert.


Magyarország csaknem 1000 milliárd forintot fordíthatna épületfelújításra, rezsitámogatásra egy új uniós alapból, ha hajlandó lenne szociálisan célzottá tenni a hazai támogatási rendszert. A jelenlegi rezsivédelem ugyanis nem ilyen; mindenkinek jár rászorultságtól függetlenül, ami csúnyán pazarlóvá tette a magyarokat. Jól mutatja ezt a lakossági energiafogyasztás elszabadulása a kormány korábbi rezsicsökkentési intézkedései nyomán. Az áram, a földgáz és a távhő felhasználása 34-43 százalékkal nőtt az energiaárak 20-25 százalékos csökkentése, majd befagyasztása után 2014 és 2021 között – hívta fel a figyelmet a Habitat for Humanity Magyarország 2023-as jelentésének harmadik, a szociális klímapolitika lehetőségeit ismertető fejezetében, amelyet tegnap ismertetett a két szerző, Feldmár Nóra és Koritár Zsuzsanna a szervezet Margit körúti irodájában.

Még ennél is rombolóbb hatás az épületek elhanyagolása. Az örökké tartó olcsó rezsi illúziója háttérbe szorította a szigetelést, a nyílászáró cseréket, illetve a lakások fűtés- és elektromos rendszereinek felújítását, a hatékonyabb energiafelhasználást elősegítő korszerűsítéseket. A magyarok többsége benne ragadt régi, széllelbélelt, nagy alapterületű családi házában. Márpedig egy 1980 előtt épült ház 2,5-3-szor annyi energiát fogyaszt, mint egy azonos alapterületű, de korszerű otthon. Az alacsonyan tartott energiaár, bár kétségtelenül drasztikusan csökkentette a hátralékosok számát, keveseket ösztönzött felújításra,

mígnem jött az ukrán háború és a nyomában elszabaduló energiaárak, ami pénzügyileg fenntarthatatlanná tette az állami rezsivédelmet.

Az Orbán-kormány 2022 augusztusától jelentősen átalakította a szabályokat, miközben a magyar lakosságot senki nem készítette fel a gyors váltásra. Valóságos pánik tört ki, amit később felváltott az egyéni alkalmazkodás, amelynek fő eleme a fogyasztás csökkentése és az alternatív fűtésmódokra való áttérés. A Habitat saját – főként a közösségi média és a publikus online oldalakon megjelent tartalmak, illetve az azokra adott válaszok alapján összeálló – kutatásából azt szűrte le, hogy a hamis biztonságérzetet minden átmenet nélkül, sokkszerűen váltotta fel a teljes bizonytalanság, a csalódottság és a felháborodás. Egy másik felmérésük szerint

a rezsiszabályok változása előtti 52 százalékról 76 százalékra nőtt azok aránya, akiknek megterhelő a rezsiszámlák kifizetése
...

SZ. BÍRÓ ZOLTÁN: AZ ORBÁNI RETORIKA ARRA ÉPÜL, HOGY OROSZORSZÁG NEM VESZÍTHET

444.HU / VIDEÓ
Szerző: 444.HU
2024.01.15.



- Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő az orosz-magyar történelmi számvetésről, és arról, hogyan változott a magyar politika Oroszország-képe.

- Sz. Bíró Zoltán cikkei a Qubiton.

- Készítők: Horváth Balázs, Fiantok Dániel.

- A videó a Sphera uniós projekt keretein belül készült.

KIESETT HÁROM HÓNAP, ÉPP AMIKOR 23 MILLIÁRD FORINT HUPPANT BE A LÉLEGEZTETŐGÉP-BIZNISZBE

24.HU
Szerző: VITÉZ F. IBOLYA
2024.01.18.


Milliárdok sorsa maradt elvarratlanul a Covid-járvány és az óriási állami lélegeztetőgép-biznisz idejéből. Ezúttal a legtöbb gépet szállító TMT Technics Kft. esete került elő. A Magyar Judo Szövetség elnökének érdekeltségében álló cégnek hatalmas nyereséget hozott az állami megrendelés, de megmaradt egy rakás gép, és úgy fest, nem sikerült maradéktalanul elszámolnia a vásárláshoz a külügyi tárcától kapott előleggel. Mérlegéből pedig épp a legizgalmasabb három hónap számai hiányoznak.


Vészjósló figyelemfelhívást írt a könyvvizsgáló a TMT Technics Kft. közbenső mérlegéhez 2022 februárjában: nincs elegendő pénzügyi fedezete a kötelezettségek megfizetésére, és ez „kétséget vethet fel a társaságnak a vállalkozás folytatásra való képességével kapcsolatban, mivel nem lesz képes a szokásos üzletmenet során rendezni a kötelezettségeit”. Magyarán a cég nem tudja kiegyenlíteni a tartozásait, márpedig aki nem tud fizetni, az előbb-utóbb bedől.

Váratlan fordulat volt ez ahhoz képest, hogy a TMT a nagy kormányzati lélegeztetőgép-biznisz egyik „fürkésze” volt, és 2020-ban a mintegy 300 milliárd forintos üzlet részese lehetett.

A TMT a Covid-járvány kitörésének évében az állami megrendeléseknek köszönhetően 18,5 milliárd forint árbevételt mutatott ki, és a bő 2,8 milliárd forint adózott eredményből a tulajdonosok még abban az évben kivettek 863 millió forint osztalékelőleget.

A TMT-től rendelték a legtöbb, 1200 lélegeztetőgépet. Az állami megrendelések – e cég 2,8 milliárdos nyereségét is beszámítva – messze 30 milliárd forint feletti nyereséget hoztak a kiválasztott vállalkozásoknak...

PÁLINKÁS: KEGYÚRI JOGGÁ VÁLT MAGYARORSZÁGON MINDEN AZ EGYETEMI POZÍCIÓKTÓL AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGIG

KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2024.01.16.


Pálinkás József szerint kegyúri joggá vált Magyarországon minden az egyetemi kuratóriumoktól az Alkotmánybíróságig, és ezt tovább erősíti, hogy az emberek azt mondják, jó ez így. A volt MTA-elnök, atomfizikus, egykori politikus az ellenzékről, illetve szavai szerint a "Fideszen kívüli világról" sincs igazán jó véleménnyel, nem nagyon lát olyanokat, akik letettek volna valamit az asztalra, de azt mondta, fontos, hogy az elégedetlen szavazók támogassák az egyik pártot, hogy gyengítse a hatalmat.


Valóban nincs mit tenni az Orbán-rendszerrel szemben? – erről kérdeztük Pálinkás Józsefet, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnökét, atomfizikust és egykori politikust a Megbeszéljük keddi adásában.

Azt mondta: nagyon sok eszköz van a jelenlegi hatalom kezében és nagyon sok eszközt nem jogállami módszerekkel szereztek meg, de a remény mindig megvan arra, hogy normálisabb politikai rendszert építsünk föl. Ehhez nagyon sok változás kell, szerinte nem is elsősorban megdönteni kellene valamit, hanem meg kellene mutatni egy új lehetőséget.

De ez most nagyon nehéz – folytatta –, mert a világban van egy elmozdulás az autokratikus irányba. Mint mondta, megdöbbent azon, hogy Donald Trump volt elnök mennyivel nyerte a republikánus előválasztás első fordulóját Iowában. Az emberek a könnyebb dolgok irányába fordulnak, azok felé, akik illúziókat kínálnak, és Trump is olyat mutat nekik, amit szeretnek hallani. Egy tudományos eredményt nehéz felmutatni, sok munka, kevesen értik, ehhez képest a Trump-félék csak olyanokat mondanak, hogy „ elég, ha amerikaiak vagy magyarok vagytok, és már értitek is”. Megjegyezte: Trump olyanokat mondott, hogy lélegezzenek be fertőtlenítőt (a koronavírus ellen), vagy hogy ha egy mágnest vízbe teszik, akkor megszűnik mágnesnek lenni. Ez mutatja szerinte, hogy Trumpnak se intellektuális, se morális gátlásai, és ez a fajta gátlástalanság világtendencia.

Jelezte, nem szereti az ellenzék kifejezést, mert nagyon sok párt van a Fidesz-KDNP-n kívül, koránt sem egységesek, és sajnos ők se mutatnak olyan jövőképet az embereknek, amire azt lehetne mondani, hogy „igen, ezt szeretnénk”.

Az ellenzékkel kapcsolatban műsorvezetőnk úgy fogalmazott: le akarják váltani Orbán Viktor rendszerét, mire Pálinkás József visszakérdezett: „biztos ön ebben, hogy szeretnék leváltani? Nem csak ők szeretnének a helyébe ülni?” Felidézte, hogy elég későn értesült Orbán Viktor korábbi mondásáról, amely szerint neki nem a Kádár-rendszerrel volt baja, hanem azokkal, akik vezették. Nem látja világosan, hogy miben akarna mást (az ellenzék), szerinte ígérgetni akarnak és beülni politikai pozíciókba, jól élni ebből.

Kiemelte: Olyan mértékben korrumpálta a kormány a politika egészét azzal, hogy abból sokszorosan jobban meg lehet élni, mint bármilyen más civil tevékenységből, hogy ez olyan embereket hoz a felszínre, akik fűt-fát ígérnek. Azt is mondta: amikor államtitkár lett, kevesebb lett a fizetése, mint egyetemi tanárként, most viszont ugyanez a két összeg fényévekre van egymástól, csak fordítva.

Pálinkás József nem nagyon lát olyanokat, még a fiatalabb generációban sem, akik letettek volna már valamit az asztalra, és a köz szolgálatára akarnának fordítani 4-8 évet az életükből, észszerű jövedelemért, de nem anyagi haszonszerzésért. Kegyúri joggá vált Magyarországon minden az egyetemi kuratóriumoktól az Alkotmánybíróságig, és ezt tovább erősíti, hogy az emberek azt mondják, jó ez így – összegezte.

Arra a kérdésre, hogy mi lenne az a gondolat, ami a választók jelentős részét is megragadná, az akadémikus úgy válaszolt: nem lát ilyet. Ez hosszú építkezés lesz, ha bárki elkezdi, ő azért is szállt ki belőle, mert nem lát már maga előtt annyi időt erőben, hogy végigvigye. Mert azt kell mondani az embereknek, hogy többet kell dolgozni, értéket létrehozni, a másik ember érdekét is figyelembe venni és nem osztogatni kell. Úgy látja, a politikában sok embernek hátrébb kellene lépnie eggyel, nem arra hajtania, hogy ő legyen az, aki szerez egy európai parlamenti képviselői helyet vagy más politikai pozíciót. Nincs közös víziója az országnak a jövőre, egyéni törekvések vannak – vélekedett.

Szintén kérdésre válaszolva azt mondta, aki elégedetlen az Orbán-rendszerrel, az szavazzon valamelyik ellenzéki pártra, hogy gyengítse a hatalmat. Azt nem mondja, hogy mindegy, melyikre, mert lehetne különbséget tenni köztük, de most az a legfontosabb, hogy meg kell mutatni: a korlátlan hatalomgyakorlás nem vezet jóra, nem vezet sehova. Csak abból az üzenetből ért a kormány, ha kevesebb szavazatot kap.

SOKAT DOLGOZNAK MÁSOKÉRT, RITKÁN PANASZKODNAK, HAMAR KIÉGNEK

TELEX
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2024.01.17.


A koronavírus-járvány hatalmas megterhelést jelentetett orvosnak és ápolónak egyaránt, jelentősen növelte a kórházakban dolgozók kiégését. Ez is szerepet játszik abban, hogy most súlyos ápoló- és orvoshiánnyal néznek szembe a kórházak, sok helyen ideiglenesen osztályokat is be kellett zárni. Közben egy olyan reform zajlik, amelynek a részleteit és értelmét maguk az érintettek sem tudhatják, mert a kormány titkosította az ennek alapjául szolgáló szakértői anyagot.

A kiégés és az elvándorlás megelőzésében nem csak a fizetés a meghatározó: sokat tehet a kórházak vezetése is, ha védi, támogatja, elismeri a dolgozói munkáját, megfelelően tájékoztatja őket, és segít nekik feldolgozni a munkájukkal járó stresszt

– állapította meg egy olyan hazai felmérés, amelyben több mint ötezer orvost és ápolót kérdeztek meg. A kutatás nemcsak az egészségügynek, hanem más munkahelyeknek is fontos tanulságokat tartalmaz a dolgozók jólléte szempontjából.

Spányik András orvos, pszichoterapeuta az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának doktoranduszhallgatójaként végzett kutatásokat az egészségügyi dolgozók mentális állapotáról. Korábban a Covid második és harmadik hulláma közötti időszakban, illetve a 2021-es harmadik és negyedik hullám idején vizsgáltak orvosokat és ápolókat. Egy másik felmérésben online kérdőív segítségével összesen 5307 egészségügyi dolgozó aktuális állapotát vizsgálták a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara segítségével. Arra voltak kíváncsiak, mi segíthet megelőzni a kiégést, vagy legalább enyhíteni a dolgozók belső problémáit, és mik rontják a helyzetet. A kutatásokból két publikáció is megjelent a magasan jegyzett Plos One nemzetközi folyóiratban...


AZ EP TÖBBSÉGE SZERINT ORBÁN VIKTOR MÁR EURÓPA CSELEKVŐKÉPESSÉGÉT VESZÉLYEZTETI

SZABAD EURÓPA
Szerző: GYÉVAI ZOLTÁN
2024.01.17.


Európa mumusaként ábrázolták a politikai centrumhoz tartozó EP-képviselők Orbán Viktort a szerdai plenáris vitán, megismételve a fenyegetést, hogy bíróság elé viszik a bizottságot a pénzcsapok megnyitása miatt. Ursula von der Leyen szerint a kormány teljesítette a kifizetés feltételeit, de további húszmilliárd eurós kifizetés befagyasztva marad.


Az Európai Parlament politikai centrumhoz tartozó kétharmados többsége éveken át a magyarországi demokrácia lebontása miatt bírálta Orbán Viktort és kormányát. A szerdai plenáris vitán már arra helyeződött a hangsúly, hogy a magyar vezető a legutóbbi, decemberi EU-csúcson az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatás és a többéves keretköltségvetés felülvizsgálatának megvétózásával az EU működését sodorta veszélybe.

„Az EU döntéshozatala megbénult. A tanácsnak sürgősen kezdenie kell valamit ezzel a helyzettel” – jelentette ki Petri Sarvamaa finn néppárti képviselő, aki aláírásgyűjtést indított az EP-ben annak érdekében, hogy a képviselő-testület szólítsa fel a tanácsot a 7. cikk szerinti eljárás új szintre helyezésére, megvonva Magyarország szavazati jogát. „Egy ember zsarolja és nevetségessé teszi az EU egészét. Orbán gyengíti az EU-t, ellehetetleníti a cselekvőképességét” – fogalmazott Terry Reintke, az európai zöldek német társelnöke, hozzátéve, hogy Putyin leghűségesebb szolgája ül az EU vezetőinek asztalánál.

„Az európai demokrácia az utolsókat rúghatja Orbán miatt” – ütött meg drámai hangot Gwendoline Delbos-Corfield, az EP magyarjelentés-tevője, aki felszólította a belga soros EU-elnökséget, hogy folytassa a félbeszakadt munkát a tanácsban a magyar kormányhoz címzendő ajánlásokról a 7. cikk szerinti eljárás keretében...

AZ EU TÖRTÉNETÉNEK LEGNAGYOBB BOTRÁNYA, HOGY ORBÁNNAK A VÉTÓVAL VALÓ ZSAROLÁSRA FIZETTEK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.01.17.


A legnagyobb morális kár az, hogy a jogállamiság felszámolása miatt felelősségre vont Orbán azt látja, hogy az Európai Unió egyes vezetőivel külön alkut lehet kötni a jogállami normák és az uniós testületek megkerülésével, s az EU-ban is úgy intézik a dolgokat, mint Magyarországon és az alvilágban. Márpedig nagyon úgy néz ki, hogy ez történt.

Jogállami normák között nem történhet meg, hogy valaki zsarolásra használja a vétójogot, hogy ezzel kibújjon az Európai Parlament és az uniós testületek döntései alól, s az Unió ennek engedjen. Másik oldalról elfogadhatatlan gengsztermódszer, hogy az Unió pénzért vesztegessen meg bárkit, hogy ne vétózza meg az európai közös akaratot.

Az európai polgárok, az Európai Parlament, az EU alapszabálya és normái ellen elkövetett legsúlyosabb visszaélés, hogy egyes európai országok vezetői, az Unió egyes hivatalnokai sajátjuknak tekintsék az Uniót, saját szakállukra kössenek asztal alatti megegyezéseket, és semmibe vegyék az uniós határozatokat. Szerény véleményünk szerint ezért börtön jár.

Orbán kiröhögi Európát, az európai jogrendet, a liberális demokráciákat, a jogállamiságot, ha azt látja, hogy ennek képviselői ugyanúgy zsarolhatók, megvesztegethetők (mert azzal, hogy Orbán eladta nekik a szavazatát a befagyasztott uniós pénzekért, ő is megvesztegette őket, ahogy az érintett uniós vezetők is megvesztegették Orbánt). Ez bűncselekmény.

Teljesen egyértelmű, hogy csalás történt. Ukrajna uniós csalakozásának megszavazása fejében oldották fel a jogállamiság megszüntetése miatt befagyasztott pénzeket, anélkül, hogy Orbán a jogállami feltételeket teljesítette volna. Nyilvános zsarolás és nyilvánosan elkövetett vesztegetés történt, ami alapjaiban ássa alá az Európai Unió hitelességét.

A Merkel által meghonosított jogállamellenes kamarillapolitika folytatása ez, ami az EU eddigi válságainak is a forrása. Merkel sajátjaként irányította és manipulálta az Unió működését, kijátszotta és érdekei szerint mozgatta az uniós testületeket. Ugyanazt csinálta szinte, amit Orbán Magyarországon: demokráciába burkolta saját önkényét.

Merkel távozása után születtek azok a döntések, amelyek megszüntették az Unió első fasiszta államának európai közpénzből való finanszírozását. Az Ukrajna uniós felvételével és támogatásával kapcsolatos egyhangú döntések követelményét használta ki Orbán arra, hogy a vétójogával visszaélve megzsarolja az EU-t, és az uniós pénzért adja a szavazatát.

Amikor az EU néhány vezetője ebbe belement, a háttérben és az asztal alatt ezt az üzletet megkötötte, aláásta az Európai Unió hitelességét, megkérdőjelezte az alapjait, és Orbán (valamint Putyin) kezébe adta Európa sorsát. Ha ezek után a szélsőjobb elsöpri a jogállami demokráciák képmutató és hazug képviselőit, azon semmi csodálkozni való nem lesz.

Orbán úgy zsarolta meg őket, hogy továbbra is a kezében maradtak. A fennmaradó pénzért cserébe hajlandó csak megszavazni a költségvetést, az Ukrajnának nyújtandó támogatást, ami az európai biztonság és az európai béke kulcsa. Az EU felelős vezetői, akik Orbánnak szolgáltatták ki Európa biztonságát, maguk is zsarolhatóvá váltak, bűnözők.

A felelősöket nyilván nem lenne nehéz megtalálni, mert Ursula von der Leyenről lehetne egy másik plakátot csinálni, hogy úgy táncol, ahogy a fasiszta Orbán fütyül, Macron sem lehet ártatlan az ügyben, aki Párizsba hívja vacsorázni a zsarolót a megegyezés előtt, nem tudjuk, hogy a német kancellár a kávézásra küldéssel mennyire van benne a botrányban.

Ha van valódi Európai Ügyészség, akkor annak azonnal ki kell nyomoznia, hogy mi történt, és büntetőeljárás alá kell vonnia azokat, akik mindenkit kijátszva a vesztegetésben részt vettek. Európa azért gyenge, mert évtizedek óta így működik. A demokrácia intézményeit néhány elnök és kancellár, uniós tisztségviselő megkerüli és sajátjaként kézzel vezérli.

Mindent asztal alá söpörnek. Hha ennek az ügynek nem lesz vizsgálata, nem lesz független nyomozás, nem lesz ítélet, és nem derül ki a nyilvánosság számára, hogy mi történt, akkor Európa halott, halálra van ítélve. A jogállamiság tekintetében meghasonlott, és a fasiszták jogosan tartanak igényt az uralomra ennek a romlott, ócska, piszkos bagázsnak a helyén...

ÚJ VASFÜGGÖNY ERESZKEDIK KELET-EURÓPÁRA – HADTUDÓSOK A HÁBORÚS ESÉLYEKRŐL

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2024.01.18.


Lassan 700 napja tart az orosz–ukrán háború teljesléptékű szakasza, ám áttörést nagyon rég nem ért el egyik fél sem. Az 1000 kilométeres frontszakaszon focipályányi területekért mennek a rohamok, borzasztó veszteségek mellett. Pontosan hogyan képzeljük el az állóháborút? Melyik félnek mire lenne szüksége, és miből fogyhat ki? Tényleg átvették az oroszok a kezdeményezést? HetiVálasz podcastunkban ezekre is válaszol Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, illetve Takács Márk százados, az NKE tanársegédje.

Részletek a műsorból:

Mi folyik most a fronton?

Takács Márk: „Állásháború. Az oroszok megragadták a kezdeményezést, azt történik, amire képesek: focipálya méretű területek cserélnek gazdát egy hét alatt. Északról dél felé haladva ezen főirányokban bontakozott ki az oroszok művelete: Kupjanszk környékén Szinkivka irányából támadják az Oszkil folyó átkelőjét; támadnak Bahmutnál; a Donyecki régió déli részén, Marjinka és Novomihajlivka térségében. A három kiegészítő irány: a Limantól keletre lévő erdő; a nyári ukrán ellentámadáskor kialakult kiszögellés Orihivnél; a Dnyeper keleti partján lévő ukrán hídfő Krinki falunál. Ezek nagyon kis harcászati léptékű területek, de ebben a háborúban van egy új jelenség: a szenzorokkal túltelített harcmezők miatt a felek annyira visszavetették egymás manőverező képességét, hogy ennél nagyobb léptékben csak szerencsés együttállás esetén tudnak műveletet folytatni. Az oroszok minden egyes arcvonal-kilométeren próbálnak nyomást helyezni az ukrán védőkre, a klasszikus felőrlő hadviseléssel visszavonulásra kényszeríteni őket: ha az ukránok egy métert is hátrálnak, az oroszok elfoglalják. Legutóbb Marjinkát – illetve a helyét – foglalták el és adták el győzelemként az információs térben. Így keletkezhet az érzete a sajtófogyasztóknak, hogy az oroszok támadnak és győznek. Közben iszonyatos veszteségeket szenvednek el: az ukrán hírszerzés szerint 25-27 ezer főt vesztenek egy hónapban. Ha a fele igaz, az is sok. 30 ezer főt képesek legfeljebb pótolni: fenn tudják tartani az erőiket, de nem képesek katonailag, a manőverező hadviselésig fejlődni.”

Változik-e a helyzet a két orosz harci gép – Berijev A50 és Il-22M – hétfőn bejelentett lelövésével?

Csiki Varga Tamás: „Az oroszok cselekvési szabadsága minimálisan változhat. Újra keletkezhetnek lyukak az orosz radarláncban, és a légtér ellenőrzése nem lesz olyan pontos. Ukrajnának el kell tudnia magyarázni, mennyire érzékeny eszközök vesztek oda – nemcsak az anyagi értékük jelentős, hanem a funkciójukban is nehezen pótolhatók –, noha ezt nehéz eladni a társadalomnak. Sokkal inkább azzal lehet megfogni a figyelmüket, hogy Ukrajna képes új eszközöket és új taktikai megoldásokat előhúzni a zsebéből – hathatós nyugati támogatással. Tudnak annyira innovatívak lenni, hogy meg tudják lepni az oroszokat, vagy legalábbis a fekete-tengeri flotta egységeit. Ezeket lehet olyan kalandértékű innovációnak feltüntetni, hogy bár a nyári ellentámadás nem hozta meg a várt hadműveleti áttörést, de az ukrán hadsereg él-rúg-csíp-harap, és képes tényleges védekezési eredményeket felmutatni.”

Milyen fegyverek kellenének ukrán és orosz oldalon a jelenlegi képességek fenntartásához – esetleg növeléséhez?

Csiki Varga Tamás: „Ukrán oldalon aknamentesítő eszközökre mindenképp szükség van, nagy mennyiségben. Ezek nélkül – amint azt a nyári ellentámadás megmutatta – megoldhatatlan a front áttörése. Bizonyos mértékű légierő-fejlesztés biztos, hogy kell – nem az F-16-osokra gondolok –, mert az áttörést nem csak tüzérséggel kell támogatni. Ez a két elem nem megkerülhető. Orosz oldalon még több dolgot kell előkotorni a spájzból, azokat modernizálni kell, mert bár legendás mesék vannak arról, mi mindent képes gyártani az orosz hadiipar – nyilván a legmodernebb eszközöket –, de ezt a gyakorlatban még nem nagyon látjuk. Mivel az egész frontszakaszon támadótevékenység folyik, ehhez sok eszköz kell, folyamatos utánpótlással. Amit biztosan fenn fognak tartani, az a rakétafegyverzet és a drónok.”

Takács Márk: „A személyi veszteségek 80 százalékát még mindig a tüzérség okozza, tüzérségi lőszerekből így bármennyi jöhet, mindkét félnek. Ha ’24-ben Ukrajna védekezni készül – ők is építik a saját »Szurovikin-vonalukat« –, ahhoz is tüzérségi lőszer kell. Orosz oldalon minden megvan a jelenlegi intenzitás fenntartásához: Észak-Koreából és Iránból megkapták a lőszert meg a Sahíd drónokat; embert tudnak még szerezni; a 60-as, 70-es évek színvonalán álló BMP-1-eseket és korai T-72-eseket ehhez a szinthez elegendő mennyiségben tudják gyártani. Ha szeretnének fordulatszámot növelni, ahhoz ukrán oldalon szükség van a besorozni tervezett félmillió emberre meg az iszonyatos mennyiségű haditechnikára, orosz oldalon pedig fejben kell nagyot előrelépni – de az nagyon nehéz.”

Mi a 700 napja tartó háború fő tanulsága, és milyen újdonságot hozott?

Csiki Varga Tamás: „Ez már a mi térségünk biztonságáról szól. Most is, és perspektivikusan még inkább. Újdonság, hogy az orosz agresszióra adott európai reakció – például 2014-hez, a Krím annektálásához képest – sokkal inkább megfelelő volt. Kelet-Közép-Európában – lengyelekkel, románokkal és a baltiakkal az élén – a biztonsági architektúrát – mely jelent intézményeket, szövetségeket, normákat, megállapodásokat – nem Oroszországgal együtt, hanem Oroszországgal szemben akarják kialakítani, kiépíteni. Azért, mert ezeket a normákat, megállapodásokat Oroszország bevágta a sarokba és azt mondta, hogy ezek mostantól nem számítanak. Kelet-Európára egy új katonai vasfüggöny fog ereszkedni – ha még nem ereszkedett le. Ez azt jelenti, hogy szinte minden ország a térségben nagyon komoly fegyverkezést hajt végre az orosz fenyegetés miatt. Persze ennek egy része történelmi elmaradás pótlása, egy része a szövetségen belüli lépéselőny megőrzése, másik része viszont valós fenyegetés percepciójából ered.”

LEHETETLEN HELYZETBEN A SZAKGIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGIZŐK

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2024.01.18.


Jogszabályi káosz miatt képtelen helyzetbe kerültek a szakgimnáziumi érettségizők. A pedagógiai és művészeti szakgimnáziumok tanulói, köztük az érettségi előtt álló 12.-esek – mintegy 70 középiskola több ezer tanulója – a közelmúltban értesült arról, hogy nem érettségizhetnek ágazati szakmai tárgyból, például pedagógiai, táncos, képző- és iparművészeti ismeretekből – tudtuk meg Juhász Ágnes képzési információs szakértőtől.


A Civil Közoktatási Platform (CKP) munkacsoport-vezetője elmondta, új, ötödik tárgyat kell választaniuk a négy kötelező érettségi tárgy mellé, ráadásul azt az ágazati szakmai tárgyat, amelyből négy éven át kiemelt óraszámban készültek, nem fogadhatják el nekik felsőoktatási felvételi tárgyként sem. Ez pedig azt is jelenti, hogy egy olyan tárgyból kell felkészülniük az érettségire, amire eddig egyáltalán nem számítottak.

A Belügyminisztérium január 4-én tájékoztatta a mintegy tíz pedagógiai szakgimnázium mellett a hozzávetőleg 60 művészeti szakgimnázium igazgatóját is arról, hogy az eddigi értelmezéssel ellentétben, a szakgimnáziumokban megszűnt az eddigi lehetőség. Arról nem adtak pontos tájékoztatást, hogy melyik rendelet teszi lehetetlenné az ágazati érettségit, és mi adott lehetőséget a félreértelmezésre.

Az Oktatási Hivatal honlapján jelenleg is ez olvasható: „Az ágazati és ágazaton belüli specializáció szakmai vizsgatárgyakból legkésőbb a 2024/2025. tanév október-novemberi vizsgaidőszakban lehet érettségi vizsgát tenni.” Az ágazati érettségire a tavaszi érettségi időszakban kijelöltek időpontot, a részletes érettségi követelmények rendelkezésre állnak. Semmi sem akadályozná tehát az idei érettségit. A CKP munkacsoport-vezetője szerint ezt még akkor is meg kellene engedni méltányosságból, ha valamilyen, a tájékoztatásban nem szereplő jogszabálynak ellentmond.

Ami tény, hogy a köznevelésben öt évfolyammal működő szakgimnáziumok meglehetősen furcsa képződmények. A köznevelés és a szakképzés 2020-as szétválásakor a pedagógia, művészet és közművelődési ágazatban működő szakgimnáziumok nem kerültek át a szakképzésbe, és nem lettek belőlük technikumok. Jelenleg is szakgimnáziumnak hívják őket, míg a szakképzésbe átkerült technikumokban tavaly érettségiztek az utolsó szakgimnáziumi osztályok. Elképzelhető, hogy a kavarodást a kétféle szakgimnázium érettségi szabályainak az eltérése okozta.

A köznevelési szakgimnáziumokban tanulók azonban számos dologban hátrányt szenvednek a technikumban tanulókhoz képest, és erről a legtöbbjük a jelentkezéskor nem is tudott. Az általuk szerzett szakképesítések nem szerepelnek a szakmajegyzékben, így a 13. év végén nem tehetnek technikus vizsgát, csak egy olyan szakmai vizsgát, amely nem ad számukra teljes értékű szakmai végzettséget. A képzésük idején nem kaphatnak ösztöndíjat, nem köthetnek tanulói munkaszerződést, végzéskor nem kapnak pályakezdési juttatást, és az ágazati érettségi tárgyból tett vizsga eredménye a technikus vizsgával ellentétben, nem négyszerezhető az egyetemi felvételi pontszámításnál. Sőt, plusz felvételi pontot sem kapnak a végzettségükért, mivel ez nem szakma, és már nem is OKJ végzettség...

A RETTEGÉS FOKA: MINT EGY FALAT KENYÉR, ÚGY KELLETT A FIDESZES MÉDIÁNAK A LENGYEL KORMÁNYVÁLTÁS

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2024.01.18.


- Az új lengyel kormány nekiment a jobboldali propagandaadóvá silányított közmédiának, közben a jobboldali deep state ahol lehet, bekavar Tuskéknak.

- Magyarországon a fideszes média úgy közvetíti végig az egészet, mintha csak őket számoltatnák el.

- Átérezhetik az elszámoltatás borzongató érzését, miközben a valóságban semmi félnivalójuk sincsen.

A lengyel példa megmutatja, hogy milyen borzalmasan nehéz lebontani egy autoriter rendszert tisztán és demokratikusa – írtuk a múlt hétvégén Lengyelországról, ahol az új kormány legelőször is nekiment a jobboldali propagandacsatornává vált köztévének, a volt belügyminiszter és helyettese rács mögé került, és sorra nyílnak az új harcterek.

Harc a deep state ellen

Az EU-ban 2017 óta folyik a 7-es cikk szerinti eljárás a kiterjedt jogállamisági problémák miatt Lengyelország ellen, az igazságügyi reform miatt az Európai Bíróság elmarasztalta a PiS irányította országot. Most viszont a PiS vádolja a jogállam felszámolásával az eddig emiatt a PiS-t bíráló centrista koalíciót, ami valamit kezdene azzal, hogy a PiS a saját, nehezen leváltható pártkatonáival töltötte fel az államot ellenőrző szerveket.

Ez a jobboldalhoz hű „deep state” (aminek a létrehozásával eddig a jobboldal vádolta a tőle balra állókat, például a bíróságok esetében) és annak intézményi letéteményesei súlyosan korlátozhatják az új kormány mozgásterét, a demokratizálódást hirdető Tuskék pedig a leszámolási politikával ingoványos területre léptek.

A PiS utcára vonult, az államfő és az alkotmánybíróság ellenáll. A jobboldal reméli, hogy az áldozati és a „Lengyelországot védelmező” aktív ellenzéki pozícióból jó esélye lesz az áprilisi önkormányzati és a júniusi EP-választásokon. Az előző kormányfő, Mateusz Morawiecki a múlt heti varsói tüntetésen azt mondta, Lengyelország a választási ígéretekkel szemben nem Európa, hanem Fehéroroszország felé tart, Jarosław Kaczyński, a PiS vezetője pedig arról beszélt, hogy „ez nem lengyel hatalom, visszatért a német imperializmus”, amire a tömeg azt skandálta: „Adolf Tusk, Berlinbe, Berlinbe!”...