2022. november 3., csütörtök

NINCS ELÉG DIPLOMÁSUNK, PEDIG A MUNKAERŐPIAC SIMÁN FEL TUDNÁ SZÍVNI ŐKET

G7.HU
Szerzők: HAJDU MIKLÓS, PÁLOS MÁTÉ
2022.11.03.


A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, vagyis az Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) évente összehasonlítja a 38 tagállam és más együttműködő országok oktatási rendszereinek alapadatait és teljesítményét Education at Glance címmel.

A jelentés évek óta nemzetközi kontextusban mutatja meg a magyar oktatási rendszer teljesítményét, ezért évről-évre plusz információkkal szolgál a magyar oktatási rendszer válságáról, a tanárhiányról, a pedagógusok alulfizetettségéről, a diákok tanulmányi teljesítményéről, az alacsony magyar állami oktatási ráfordításokról, vagy éppen a felsőoktatásban dolgozó tanárok nemi megoszlásáról.

Az októberben publikált friss jelentésből azokat a megállapításokat és adatsorokat válogattuk ki, amelyről úgy gondoltuk, a magyar oktatás jelenlegi helyzetének szempontjából érdekesek. Az egyes megállapítások értelmezésére Lannert Judit oktatáskutató, a T-Tudok Zrt. szakértője segítségét kértük...

LANNERT JUDIT: A KORMÁNY MINDIG AZ INNOVÁCIÓRÓL BESZÉL, CSAK ÉPP AZ OKTATÁSBA NEM ENGEDI BE

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.11.03.


Az oktatásban is egy csomó unortodox megoldásra lesz szükség – véli Lannert Judit oktatáskutató. A Hírklikknek arról is beszélt, hogy abszolút ki kell jönni a „45 perces órák, napi öt-hat óra, sok tantárgy” iskolából, össze kell tudni kapcsolni a tudásokat, hogy szinergiát, együttműködést teremtsünk, mert akkor kevesebbel többet elérünk. Pedagógusköröket kéne létrehozni, amik azon gondolkoznának, hogy milyen unortodox megoldásokkal lehetne létrehozni a hatékonyabb oktatást, egyúttal a felgyorsult világgal való kompatibilitást. Erre lehetne adni az uniós pénzeket és már rég neki kellett volna állni az átalakításnak.


Csák János kulturális és innovációs miniszter az Indexnek adott interjúban azt mondta, hogy „valóban létezik strukturális pedagógushiány. Sok az apró iskola, ahol kevés a gyerek, vagy akár az olyan gimnázium is, ahol egy évfolyamon csak tizenegynéhány fiatal tanul. Ez a helyzet az elmúlt harminc évben alakult ki, azok a viták, hogy legyen-e mondjuk körzetesítés, összevonjunk-e iskolákat, ahol jobb minőségű lenne a tanítás, mindig átpolitizálódnak.” Ezzel gyakorlatilag elismerte, hogy be kéne zárni iskolákat, csak politikai okokból nem teszik meg ők sem?

– Ez azért érdekes történet, mert a 2000-es évek második felében elkezdték becsukogatni ezeket a kisiskolákat, és 2010 után nyitotta újra a Fidesz, falumegtartó ereje okán. Az egyházi iskolák megerősítésével pedig tulajdonképpen hozzájárultak a középiskolák kis méretűvé tételéhez is. A kérdés valóban átpolitizálódik, de emögött nemcsak az van, hogy fönt valamit kitalálnak, hanem az is, hogy mit akarnak a helyiek. Az a baj, hogy ezeket az érdekeket egész egyszerűen nem sikerül szétbogozni és rendesen végigbeszélni. Mert a helyi iskolaigazgató biztos nem akarná, hogy bezárják az iskoláját, ő szeretne ott iskolaigazgató lenni. A falusiak is azt szeretnék, ha ott lenne az iskola, miközben fönntarthatatlanná válik. Tulajdonképpen tankerületi szinteken kellene újragondolni az iskolarendszert, a helyiek bevonásával. Ez valahogy soha nem ment. Abban igaza van Csáknak, hogy nem most született ez a probléma, 30 éve velünk van. Mindig voltak a helyi igények: a szabadság, meg a mienk, és ez „tök jó”, és mellette volt az, hogy milyen erőforrásaink vannak. Amiben nem jók a magyarok, az a közgazdaságtan. Nincs semmilyen alapképzés belőle. Ebből következően, nem igazán tudják, hogy az adót mire fizetjük, s hogyan lehetne jól elkölteni. Igazából az adótudatosság alacsony foka az, hogy nem nagyon sikerül ebben a kérdésben továbblépni. Ez nem egy egyszerűen megoldható probléma, mindenkinek van egy kicsi igaza. Itt valóban a jó kompromisszumokat kéne kidolgozni. Ehhez egyrészt kellenének olyanok, akik értenek hozzá, és döntéshozó pozícióban vannak – legyen ez akár a tankerület, az igazgatók, vagy épp egy minisztérium –, és kellene valami bizalom egymás iránt, ami meg szintén nincs. Azért, hogy végre mindenki megpróbáljon valahogy egy közös megoldás fele elindulni. Nincs új a nap alatt, amit Csák János mondott, az valóban úgy van. Valóban nem csak a falusi kisiskolákról van szó. A városi középiskolák is jóval kisebbek, mint az európai átlag, vagy amit jó minőségben fönn lehetne tartani...

PALYA TAMÁS: HOLNAP TÍZEZER TANÁRNAK NEM KÉNE BEMENNI DOLGOZNI

TELEX
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2022.11.03.


Oktatásügyről beszélgettek, néhol vitatkoztak a CEU-n szakszervezeti képviselők, egy diák, volt tanár, oktatáskutató. A beszélgetésben szóba került a polgári engedetlenség és a sztrájk közti különbség, és az is, mi várható a folytatásban. Palya Tamás, a Kölcsey Ferenc Gimnázium kirúgott tanára azt tudná komolyan venni, ha holnaptól tízezer tanár nem menne be dolgozni. A szakszervezeti tagok ugyanakkor csak a törvényes sztrájkot támogathatják, az oktatáskutató szerint politikai szerepvállalás nélkül rendszerszintű változást nem fognak elérni. Abban minden résztvevő egyetértett, hogy a demonstrációkat még jobban ki kell terjeszteni a vidéki városokra, különben az elitiskolák buborékjában maradnak.


„A közoktatás formailag soha nem fog összeomlani, de már régóta nem azt csinálja, amit kellene” – mondta Radó Péter, oktatáskutató szerda este azon a beszélgetésen, amit „Miénk-e a jövő? Vörös vonal az oktatásban” címmel szervezett a CEU Demokrácia Intézetben működő Bibó István Szabadegyetem. A vitán részt vett Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányának elnöke, Palya Tamás, a Kölcsey Ferenc Gimnázium kirúgott tanára, Mihalics Lili, az Egységes Diákfront tagja, Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. A vitát Kende Ágnes oktatáskutató moderálta.

A cikk elején idézett sor válasz volt a beszélgetés első kérdésére:

„Összeomlóban van-e a közoktatás?”


Szabó Zsuzsa (PSZ) szerint az iskola nem látja el a feladatát, mert nincsen minőségi oktatás már hosszú évek óta. Az adataik szerint 16 ezer pedagógus hiányzik a közoktatásból, öt év múlva ez a szám 22 ezerre fog nőni. Mihalics Lili miskolci élményét mesélte el, ahol az ottani diákok elmondták neki, hogy az egyik iskolában van külön WC és külön folyosó a romáknak. Szerinte az egyik legfontosabb feladata a mostani mozgalmaknak, hogy ezekről a nehéz helyzetben lévő diákokról ne feledkezzenek meg.

Az országos sztrájkok tavasz után szeptember elején indultak újra, és korábban a szülők, diákok nem álltak ennyire a pedagógusok mellé. Szabó Zsuzsa (PSZ) szerint azelőtt a sztrájk az intézményeken belül valósult meg, így nem látszódott. Azt gondolja, a szülők szolidaritásával vált láthatóbbá a tanárok tiltakozása. A diákok pedig az élőláncok megszervezésével kihozták az intézmény falain kívülre a demonstrációt...


ORBÁN REZSIJE

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.11.03.


Kíváncsian várjuk Anikó asszony írásbeli válaszát arról, mennyi rezsit fizet Orbán Viktor, mert ő nem tudja. Viszont ígéretet tett, hogy „a feleségem írásban fog erre válaszolni önnek”. Innentől tehát a momentumos Bedő Dávid, aki Orbán rezsijéről érdeklődött (Cinege utca, Felcsút, Hatvanpuszta), várhatja a postást Orbán nejének levelével (…én írok magának). Ilyen levél persze érkezni soha nem fog, Bedő nagy valószínűséggel nem is reméli, mert úgy hiszi, jól megszorongatta Orbán tökeit, és az előadás véget is ért. Nem egészen így van azonban, mert az a párbeszéd, ami a parlamentben zajlott, több irányú és eltérő mélységű, sőt messzire is mutató következtetéseket rejt magában.

Legelőször is a „boldog karácsonyt” egy újabb változatát láttuk. Ezek azok az élethelyzetek, amikor doktorminiszter úr legszívesebben függöny mögé bújna, mert burokban töltött életének ez az a veszélyes terepe, amikor kérdésre hasonlító dolgokkal találja magát szembe. Repertoárja azonban nem túl bőséges: boldog karácsonyt, nőügyekkel való nem foglalkozás, függöny mögé bújás, amelyek mind arra bizonyságok, ha kiesik a komfortzónájából (kérdés nélküli kinyilatkoztatások válogatott közönségnek), nyüszíteni kezd a kis cukorfalat, a szokásosnál is jobban hebeg és nyalogatja a száját. Látszik, hogy rosszul érzi magát, és mi taktikailag nyugtázzuk, lám, milyen kevés elég ehhez.

Ebben a válaszban másik oldalról a tajparaszt macsó rejtekezik, aki az otthonával (vö.: család) annyit sem törődik, hogy tudja, mibe kerülnek abban a dolgok, mert a számlák befizetése legalább annyira az asszony dolga, mint a szülés és a fakanál. Férfiember meccsre jár, disznót öl és böfög, esetleg szotyizik. Ezen az ösvényen is messzire lehetne jutni, de nem indulunk el az úton, ugyanis fontosabb dolgunk is akad. Nos, azt hihetnők a fentiek fényében, hogy doktorminiszter úr azért nem foglalkozik ilyen apróságokkal, mint a rezsi, mert folyamatosan valami nagy dologban ügyködik, megment minket, ilyenek, de ez irányban is csalódnunk kell, a jelek szerint Orbán Viktor azt sem tudja, hol is él.

Bedő képviselő nyaggatta még egy kicsit ugyanis, s mint majd idézetünkből kiderül, amelyet hebegve adott elő, sőt, némi indulat is érződik a szövegben, Orbán Viktor nincs tisztában azzal ki is ő, hogy került oda, ahol van, és a reá osztott társadalmi szerepben milyen kötelmeknek kell megfelelnie. Amikor az itt mindjárt következő idézetet olvasni tetszenek, kérem, tegyék ezt úgy, hogy a férfit, aki ezt előadja, maguk elé képzelik, a hadarós kappanhangját, ajkai nyaldosását és rókatekintetét is. Nos, a rezsi témakörében még ez a mondandója volt Orbán Viktornak: „Nem ön fizeti a szállásomat, nem ön fizeti a lakásomat, és nem ön fizeti a rezsimet, mert a magánlakásomban lakok, és úgy élek a feleségemmel, ahogy akarok”...

IZRAEL: A SZOMORÚ IGAZSÁG, HOGY A JOBBOLDAL JOBBAN HARCOL - A KLUBRÁDÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.11.03.


Mi vezetett Izraelben Benjamin Netanjahu jobboldali tömbjének a választási győzelméhez? A nőgyűlölő, rasszista halálbüntetés-párti szélsőjobb példátlan felemelkedésének vagyunk tanúi? Netanjahunak nem lesz könnyű megzabolázni a szélsőségeseket, akik nagy árat kérnek a támogatásukért, és várhatólag olyan antiliberálisokkal keres majd kapcsolatot, mint a magyar vagy a lengyel vezetés. Nemzetközi lapszemle.

Az Axios nevű amerikai hírportálon Barak Ravid arról ír, hogy az új izraeli kormányban nagy számban lesznek jelen rasszista, nőgyűlölő, ultravallásos, arabellenes és LMBTQ-ellenes retorikájukról ismert politikusok. Netanjahu hosszú éveken át távolságot tartott a szélsőjobbtól, különösképpen a zsidó felsőbbrendűséget hirdető Itamar Ben-Gvirtől és az ő Zsidó Erő elnevezésű pártjától. A 2019-es választások óta azonban már kapcsolatokat ápolt a szélsőjobbosokkal, és azon ügyködött, hogy egységbe forrassza különböző frakcióikat. Netanjahu minden korábbi Likud-vezetőnél nagyobb mértékben normalizálta a saját táborán belüli viszonyokat.

Ben-Gvir és pártja pedig a tavaly májusi gázai háború óta növekvő támogatottságra tett szert. Ezt követően a megszállt nyugati parton, valamint magán Izraelen belül izraeliek ellen elkövetett palesztin támadássorozat nyomán még több támogatója lett a korábban a periférián politizáló Ben-Gvirnek, amely „a jog és a rend” ígéretére, az emberek személyes biztonságának a javítására épített kampányt, és kilátásba helyezte a halálbüntetés kiszabását a terroristákra. A Ben-Gvirre voksolók közt sok az első szavazó, a katona, valamint a felső-középosztálybeli. Sikerült magához vonzania olyanokat, akik eddig a centrista pártok és a jobboldali blokk között ingadoztak.

Győzelmi beszédének elmondásakor Ben-Gvir a színpadra hívta azt a Dov Lior rabbit, aki szélsőséges, rasszista, nőgyűlölő vallási állásfoglalásairól ismert – írja az Axios és hozzáteszi, hogy a beszéd közben néhány támogató a „halál az arabokra, halál a terroristákra” jelmondatot skandálta.

A portál kitér arra, hogy Ben-Gvir, aki a rasszista retorikájáról közismert, 1990-ben meggyilkolt Meir Kahane rabbi tanítványa volt, jelezte, hogy új minisztériumot kíván létrehozni az államhoz hűtlenek és az „ellenségek” kivándorlásának a bátorítására. Ben-Gvir politikai partnerének számít Bezalel Smotrich, a Vallásos Cionizmus elnevezésű párt vezetője, aki nem tartotta terrorizmusnak egy palesztin család zsidó telepesek általi megölését, illetve aki melegellenes parádét szervezett Jeruzsálemben. Szintén részese a szélsőjobbos összefogásnak Avi Maoz, a főként az LMBTQ-jogokat ellenző Noam radikális vallásos párt vezetője. Megemlíti az Axios azt is, hogy Ben-Gvir pártjában található Isaac Wasserlauf, az afrikai menedékkérők elleni mozgalom aktivistája, valamint Almog Cohen, aki támogatóan nyilatkozott Putyin Ukrajna elleni inváziójáról.

Süddeutsche Zeitung szerint újra szalonképessé vált Izraelben a szélsőjobb, és Bibi leendő kormánya jobboldalibb lesz, mint bármely más korábbi kormányzat Izraelben. A dpa az imént említett Smotrich által hangoztatott radikális programelemek közt felhívja a figyelmet arra, hogy meggyengítené az igazságszolgáltatást, és olyan törvénymódosításra is készül, amely lehetővé tenné, hogy a Netanjahu ellen csalás miatt folyó eljárást beszüntessék. Jochanan Plesner, az izraeli Demokrácia Intézet igazgatója a német hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a jelzett elképzelések megvalósítása meggyengítené a hatalommegosztás rendszerét, és utat nyitna Izraelben a rendszerszintű korrupció előtt.

Itamar Ben-Gvirt dpa egyenesen politikai gyújtogatónak nevezi, akinek az a véleménye, hogy a palesztin randalírozók ellen éles lőszert kell használni, a Jordán nyugati partját annektálni kell, az ottani arab lakosságot pedig kivándorlásra kell ösztönözni, mondván, Európának szüksége van dolgos kezekre.

Ezek a szövetségesek azonban – folytatódik a dpa tudósítása – kényelmetlenné is válhatnak Netanjahu számára. Gail Talsir, a Héber Egyetem politológusa szerint nem lesz könnyű megzabolázni a szélsőségeseket, akik nagy árat kérnek a támogatás fejében. Talsir arra számít, hogy Netanjahu alárendelt szerepre fogja kárhoztatni a palesztinokkal való megbékélés folyamatát, és újra középpontba állítja az Irán elleni harcot. Míg az eddigi kormányfő a nemzetközi porondon a liberális szövetségesekre összpontosított, Netanjahu várhatólag olyan antiliberálisokkal keres majd kapcsolatot, mint a magyar vagy a lengyel vezetés.

Die Zeit című német magazin Jörg Lau kommentárját közli, amely szerint a békefolyamat és a kétállami megoldás kifejezés belátható időre értelmezhetetlenné vált. Az elemző úgy fogalmaz: ennek az izraeli választási küzdelemnek a szomorú igazsága az, hogy a jobboldal egyszerűen jobban harcol. Van terve: az izraeli állam átépítése az identitás jegyében, a telepekkel, az annektálással, a még ellenálló intézmények – így a független bíróságok – lecsiszolásával. Lau szerint az ugyanakkor kérdés marad, hogy pontosan miért is küzdenek a centristák. A német szerző hozzáteszi: a palesztinok és támogatóik is fel kell, hogy tegyék maguknak a kérdést, miként járultak hozzá ők ehhez a vereséghez, a Gázából indított rakéta-terrortámadásokkal, az idei militáns támadáshullámmal és az autokrata Mahmud Abbász vezette palesztin autonómiahatóság totális diplomáciai kudarcával.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITTOLVASHATÓ