2019. augusztus 19., hétfő

RÁADÁS: HATALMAS KIS HAZUGSÁGOK

HBOGO
Szerző: LIANE MORIARTY
Rendező: JEAN-MARC VALLÉE
Főszereplők: Nicole Kidman, Reese Witherspoon és Shailene Woodley 


Egy iskola valahol Ausztráliában, ahová a szépek és gazdagok hordják a gyerekeiket. A felső középosztály paradicsoma ez, ahol a látszat az úr, ahol azonban a csillogó külsőségek mögött sötét titkok rejlenek… 

A történet másik oldalán pedig az ártatlan gyermekek állnak, akik tisztaságukban és naivitásukban szándéktalanul is visszatükrözik szüleik világát, mindazt, amit azok elrejteni igyekeznek.
Vajon a zaklatónak a gyermeke is zaklatóvá válik? Vajon az önző kivagyiság gátjai átszakíthatóak? Vajon van esély az őszinte barátságra, érzelemteli emberi kapcsolatokra a felszínes magamutogatás mögött?

Az HBO saját gyártású, titkokkal teli sorozata három középosztálybeli anyukáról szól, akiknek gyerekei most mennek iskolába. Látszólag tökéletes életük azonban döbbenetes titkokat rejt. A sorozat Liane Moriarty bestselleréből készült.

BEER MIKLÓS: A TORNASOR SOK MINDENRE TANÍTHAT MINKET


MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: Magyar Hang
2019.08.19.


Elbúcsúzott a váciaktól Beer Miklós távozó megyéspüspök, nemrég indult videóblogján beszélve arról, milyen érzésekkel gondol az itt töltött 16 évre.

Vác jelképes hegye, Naszály előtt állva igyekezett megfogalmazni a benne kialakult életfilozófiát. Egy nagyon egyszerű gyerekkori élmény jutott eszébe, amikor általános iskolában tornasorba állították őket. „Ezt próbálom vonatkoztatni az életünk sokféle eseményére, kapcsolatára, helyzetére. Valahol állunk a tornasorban, vannak nálunk magasabbak, vannak alacsonyabbak” – mondta. Szerinte ha ezt anyagi helyzetünkre vonatkoztatjuk, akkor mindig lesznek, akiket irigyelhetünk, mert jobb kocsijuk van, esetleg távolabbi vidékre járnak nyaralni. A másik oldalra tekintve viszont azokat látjuk, akik ezt nem engedhetik meg magunknak.

Ha mindig fölfelé nézünk, és törekedni akarunk rá, hogy utolérjük azokat, akik tehetősebbek, nyugtalanok és telhetetlenek leszünk, „az önzés megbénít.” A másik oldalra tekintve viszont hálát adhatunk Istennek, hogy egészségesebbek vagyunk, van állásunk és családi hátterünk, lehetőségeink és emberi kapcsolataink. „Tudunk a lehetőségeinkkel úgy élni, hogy feltesszük magunknak a kérdést: mivel segíthetünk azoknak, akik nehezebb körülmények között élnek?”...

ORBÁN IZOMBÓL FUTOTT NEKI A TÖRTÉNELEM SZÖVETÉNEK

24.HU
Szerző: KERNER ZSOLT
2019.08.19.


Angela Merkel Sopronba látogatott, ahol a falak és kerítések európai nagykövetével, Orbán Viktorral találkozott. Feszült itt némi ellentét, amelyet nem sikerült feloldani.

A Páneurópai Piknik, amelynek harmincéves évfordulóját ünnepelte a két kormányfő, a határok lebontásáról szólt, ami némileg eltér Orbán Viktor narratívájától, ezt a logikai feszültséget pedig a miniszterelnök nem is igazán tudta feloldani. Azt mondta az evangélikus mise előtt elmondott beszédében, hogy Európát ma újra kell egyesíteni, továbbá:

"Európa alapját a független nemzetek adják, ezért Európa egysége soha sincs kész, azt újra és újra meg kell alkotni."

Ez egy zavarbaejtő logikai mutatvány, mert ha nemzetállamokban gondolkodunk, az egységes Németország sem volt mindig egységes Németország, és nem csak a kelet-nyugati felosztás idején nem volt az. Németország bizonyos tekintetben a nemzetállamok ellenében lett szövetségi köztársaság, és ennek az alakulásnak egy állomását ünnepeljük most. Orbán Viktor viszont képtelen ellépni a nemzetállamok üzenetétől, ami, ugyebár, egy rendkívül pragmatikus pontja a politikájának: ha a nemzetállamoknál van a hatalom, akkor nála, mint miniszterelnöknél is van hatalom. Ha nem a nemzetállamoknál van, akkor nála sincs...

SOKBA KERÜLT AZ ADÓFIZETŐKNEK, HOGY EBBEN AZ ISKOLÁBAN WASS ALBERT NE LEGYEN TANANYAG

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: KOVÁCS GÁBOR
2019.08.19.


Ötvennégy diákkal kezdi első tanévét a 4 milliárd adóforintból induló, fizetős, kvázi önkormányzati, meglepően haladó szellemiségű iskola Debrecenben.

Kilencévi kormányzás után előfordul, hogy a Fidesznek a saját szabályain kell kiskaput keresnie, ha nemzetközi szinten értékelhetőt akar létrehozni. Így történt Debrecenben, ahol szeptemberben elindul a Nemzetközi Iskola (ISD – International School of Debrecen), amely állami pénzből épült, mégsem állami; önkormányzati területen áll, az önkormányzat szerelte fel, mégsem önkormányzati; egy vállalkozás üzemelteti, mégsem magántulajdonú. Üzemeltetője egy Denok nevű kft, melynek háromnegyede a városé, maradéka a Debreceni Egyetemé. Tanrendje pedig nem is állhatna távolabb a poroszos, minden gyereket egyforma skatulyába passzírozó közoktatásétól.

Ilyesmire nagy szükség van. Ahogy az iskola tervelőterjesztésében fogalmaznak: „A város befektetésösztönzési potenciálját egy nemzetközileg elismert iskolarendszer nagyban felerősíti, hiszen ezáltal nemzetközi vállalatoknak és azok dolgozóinak is vonzóbb célterületté válik Debrecen.” A multik külföldi és magyar alkalmazottai talán meg is engedhetik maguknak az ISD borsos tandíját: csak a jelentkezés díja 310 euró (kb. 100 ezer forint), a sikeres felvételi utáni regisztrációért 615 eurót kell fizetni, a tandíj már az óvodásoknak is 7510 euró évente, a végzős gimnáziumi osztályokban pedig 14 550 euró (4,7 millió forint). Igaz, a 2020/2021-es tanévtől a legalább öt éve Debrecenben élő nebulók tanulmányi ösztöndíjjal is bekerülhetnek...

MÁR OLYAN ERŐS AZ ILLIBERÁLIS DEMOKRÁCIA, HOGY A KEZEK ZSEBRE TÉTELE IS KÉPVISELETI ÚTON TÖRTÉNIK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Mikes Mirtill
2019.08.19.


Tárgy: Zseb

Mikes Mirtill: E-mail Rodostóba

Több szempontból is alkalmatlan most a kend hazajövetele. Ne csak az itteni fennforgásokra gondoljon kend, hanem a kend megfelelőségére is. Merthogy a viszonyokhoz való alkalmazkodás képessége a túlélés biztosítéka. Vagy valami ilyesmi. Mondták. Régen.

És most? Egyelőre, még. Mert a gerinchúrossá visszafejlődött magyar akadémikusokra már lefelé néz föl a nép. Főleg mióta a magyar kétkezi dolgozókat tudományos igényességgel daráltatta be az úri Magyarország újraalapozásába potenciális kereszténynek a kommunista ingyen diplomát lobogtató ludovikás partizánvadász, a győri program ellen tiltakozó szakszervezetist munkaszolgálatos aknaszedésre hajtó vitéz tábori csendőr és a gettóbeli civil zsidóirtásban jeleskedő nyilas szaporulat, akik természetesen mindannyian a piaristáknál érettségiztek és a keresztény szabadságukban szárnyaszegetten is jelesre államvizsgáztak marxizmusból.

A kézi vezérléses lábhajtósra (előbb engedelmesre rugdosva, ha nem tetszik a gazdának, kirúgva) átszervezett MTA az augusztus 20- i kitüntetés cunamiból ítélve a közpénzből feltámadott keresztény szelektől felfúvódva, kemény forintokkal csiszolt protézissel készül, hogy Darwin alól kirágja a sámlit, mert első menetben a liberális piedesztált suttyomban az Antall vezette számonkérő szék jámbor orcával előbb hokedlire, majd a bevásárolt egyházak mariskásmintásvalóságfűrész brigádja a hokedlit csonkítással lefokozta sámlira. Most a falusi plébános havi 850 ezerért tudományosan megalapozza a Szent László lovagkirály zarándokutat, hogy a saját lábbal bennünket taposó elszentült család által fillérekért privatizált egykori munkásszállókból rendszert váltott zarándokútszéli kérók turistaszállóként rentábilisak legyenek a felettünk két nemzetközi focimeccs között átrepülő egyélősködőistennek.

Na. Ebben a közegben a kend agyon sztárolt zseb nélküli nyuszt mentéje eleve nem praktikus viselet. Tetézve a felkészületlenségét még a néhai május 1 ruhagyár által gyártott öltönye sincs, mint a tatának. Mert azon legalább volt zseb az előző diktatúrában. Zsebek. Konfekció volt, de volt. A pártfőtitkár és a bakter egyaránt angol gyapjúszövetből készült öltönyből integettek egymásnak a menetrendszerinti felvonuláson május elsején, de még a szokásos virslik méretében sem volt különbség. Most még. Mert a lakiteleki szellemi erőcentrum és múltszabászat szerint a Kádár kolbász vékonyabb volt, mint a TEK-é, a Horthy verőlegények bikacsökjeinek hatékonyságával pedig össze sem hasonlíthatók a fenti keresztény szabadságot hol korlátozó, hol garantáló eszközök. Talán majd a német tankok lánctalpai. Igen, az illiberális demokrácia magasabbrendűségét a Tienanmen téren a nagy testvéréknél a lánctalpak egyértelműen bizonyították, tehát a jövőkép tiszta, már csak a múltat kell hozzá igazítani. Az pedig nem ügy. Szemrebbenés nélkül megy. Kádár legalább kacsintott és volt otthon mindenkinek paprikás krumpli. Ezért se elvtárs a tettestárs és a bűntárs szobatársai!

A vasfüggöny elhúzás harmincadik évfordulója alkalmából a soproni evangélikus templomban az egykor létező német-magyar szocializmus oktatáspolitikájának két mellékterméke ünnepélyesen kifényesítette a magyar dolgozók röghöz kötő bilincseit. Ez alkalomból is Isten áldását kérték a magyar prolikat a német autóiparhoz rögzítő rabláncra, és ha már itt volt a Merkel néni meggusztálta a multifunkciós új kerítést, ami faji/vallási alapon szelektál és fogyókúráztat az uralkodónk személyes utasítása szerint...

SZABAD SZEMMEL - SOKKAL TÖBBRŐL LESZ SZÓ, MINT A PÁNEURÓPAI PIKNIK ÉVFORDULÓJÁNAK KÖZÖS ÜNNEPLÉSE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.08.19.



Die Welt 

A konzervatív lap úgy látja, ma Sopronban sokkal többről lesz szó, mint csupán arról, hogy a magyar és a német kormányfő közösen megünnepli a Páneurópai Piknik évfordulóját, mert Orbán Viktor új öntudattal viszonyul az unióhoz. A tárgyaláson azonban nem várható semmiféle döntés vagy újdonság, árulták el beavatott körök. Ezzel együtt mind Budapesten, mind Berlinben nagy érdeklődéssel várják a találkozót. Az ok az, hogy von der Leyen csakis a visegrádiak támogatásával lehetett a Bizottság következő elnöke. A csoport két erős embere: Orbán és Kaczynski a mérleg nyelvének szerepét töltötte be. Pont az a két politikus, aki vitában áll az unióval. A Fideszt pedig majdnem kizárták a Néppártból. Amióta a volt német védelmi miniszter lett a befutó Brüsszelben, azóta egyfolytában felmerül a kérdés, ajánlott-e a CDU bármit is a keleti tagállamoknak viszonzásul? Létrejött-e valamiféle megállapodás? A szavazás előtt két nappal Varsóban járt a német kereszténydemokraták főtitkára, és valószínűleg volt egyeztetés a magyar féllel is. Egyezségről magyar részről nem akarnak beszélni. Úgy fogalmaznak, hogy határozott kérésként terjesztették elő: ne feledkezzenek meg a négyekről a fontos EU-s tisztségek elosztásakor. Azon kívül vegyék ki Timmermans kezéből a jogállami ügyeket. Kiszivárgott, hogy a magyar kormány már von der Leyen jelölése előtt kérte: a németek ne torpedózzák meg biztosként Trócsányi Lászlót. De a volt igazságügyi miniszter még megbukhat az EP ellenállásán. De mivel a magyar kormány, akárcsak a lengyel, normalizálni szeretné a kapcsolatokat Brüsszellel, mert igyekszik több befolyáshoz jutni, cserében feltehetőleg felajánlotta, hogy engedményeket tesz. Azt reméli, hogy ily módon kiiktatja a jogállami eljárás jelentette veszélyt. Továbbá azon van, hogy oldják fel a Fidesz EPP-tagságának felfüggesztését. Ám von der Leyen idáig nem jelezte, hogy kész volna kompromisszumra a jogállamiság kérdésében. Sőt, nagyon is egyértelműen és élesen fogalmazott. Beavatott körök szerint a V4-ek bedobták, hogy hajlandóak többet befizetni az uniós költségvetésbe, ha ezt a többiek is vállalják. A GDP 1,3 %-ára emelnék a hozzájárulást, miközben a távozó Bizottság 1,1 %-ot javasolt, ám a német kormány aligha vevő az ötletre. Kitart az 1 %-os penzum mellett. Természetesen a magyar vezetés is tudja, hogy ennél többet nem lehet keresztülnyomni a német belpolitikában, ám taktikailag jól mutat, hogy egy EU-ellenesnek elkönyvelt tagállam többet akar beadni a közösbe, mint Németország. De persze, hogy minderről mit tárgyalt Merkel és Orbán, arról aligha tud meg sokat a világ.

FT 

Bármennyire is ellentmondásos, a magyarok egyszerre ünneplik a Vasfüggöny egykori lebontását és a déli határkerítés megépítését. 30 éve a Páneurópai Piknik vízválasztónak számított, csakhogy a magyar büszkeség, mármint hogy az ország hozzájárult az európai megosztottság végéhez, éles ellentmondásban van azzal, hogy a lakosság jelentős része támogatja a határzárat Szerbia mentén. Nagy László, a 3 évtizeddel ezelőtti esemény szervezője úgy foglalja össze, hogy a Vasfüggöny az ország ellen volt, a mostani akadály viszont védi azt. Persze akkor is felvetődött, hogy milyen hatással lesz Európára, ha megindul többszázezer szabadságvágyó ember – az akkori NDK-ból. Csakhogy ma már Magyarország egészen másként ítéli meg a kérdést. Nem kíván befogadni 1294 menedékkérőt a Brüsszel által megszabott kvóta alapján. Az EU viszont azt közölte, hogy az Európai Bíróság elé citálja a nacionalista, szélsőjobbos Orbán kormányát egy sor törvény miatt, amelyek korlátozzák a menekültek jogait, illetve bűncselekménynek nyilvánítják a migránsok támogatását. 

30 évvel ezelőtt a magyar határőrök engedték meg elsőként, hogy keletnémetek a fennálló tilalom ellenére átmenjenek a határon Ausztriába, de négy éve Magyarország már korszerű kerítést emelt a szerb határon – Orbán „Európa-erőd” víziójának fizikai megtestesüléseként – írja a hírügynökség Merkel és a magyar miniszterelnök mai, soproni találkozója előtt. A bevándorlás kérdése kisiklatta a hagyományosan szoros kétoldalú kapcsolatokat, miután a magyar vezető nyíltan nekiment a kancellár nyitott kapuk politikájának.

Merkel ugyan ma együtt ünnepel Orbánnal, de nehéz nem mai szemüvegen át nézni a Páneurópai Piknik jelentőségét. A kancellár kifejezetten ellenzi falak emelését, mind fizikai, mind átvitt értelemben. Nemrégiben a Harvard Egyetemen kijelentette, hogy le kell bontani a tudatlanság és a kisszerűség válaszfalait. Magyar kollégája ezzel szemben a kerítések feltétlen híve. Arra az ígéretre alapozza hazai népszerűségét, hogy távol tartja Európától az afrikai és közel-keleti migránsokat. A kormányfő média birodalma négy éve kirohant a döntés ellen, hogy Berlin befogadja mindazokat, akik a háború elől menekülnek. Orbán pedig a térségben mindenki másnál szélsőségesebb formában figyelmeztetett a muzulmán invázió veszélyeire. Egyben erősen őrzött határokat sürgetett. Bármit is gondolnak a magyarok jelenleg az elnyomás elől menekülő emberekről, az uniós tagság továbbra is népszerű és nem kétséges, hogy a 3 évtizeddel ezelőtti esemény meghatározó élmény marad egy egész nemzedék számára, mint a felszabaduláshoz vezető út egyik fő állomása. Négy év óta az osztrák határőrök ismét szolgálatba álltak több átkelőhelyen, de a már idézett Nagy László szerint csak akkor ellenőriznek, ha az utazó fekete bőrű. Vagyis rasszisták, de ez nem érdekel senkit. Mint mondta, a Nyugat csak azzal törődik, hogy rasszizmussal vádolja meg Magyarországot, mivel az Európa lábtörlője...

AZ ITT ÉLŐ KÜLFÖLDIEK SZAVAZHATNAK AZ ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSON, A KÜLFÖLDÖN ÉLŐ MAGYAROK NEM

24.HU
Szerző: 24.hu
2019.08.19.


Mintegy 114 ezer, nem magyar, de magyarországi lakóhellyel rendelkező európai uniós állampolgár is szavazhat az október 13-ai önkormányzati választáson, ehhez regisztrációra sincs szükségük.

A (magyarországi lakhellyel rendelkező) nem magyar választópolgárokra is ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a magyarokra, így például ahhoz, hogy egy városban vagy községben jelöltté váljanak, nem kell az adott településen lakniuk. Ahhoz azonban, hogy egy településen jelöltet ajánlhassanak, nekik is ott kell lakniuk, tehát a lakcímüknek abban a választókerületben kell lennie.

A magyarországi lakcímmel rendelkező uniós állampolgárok csak a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán vehetnek részt, a nemzetiségi önkormányzati választáson nem.

Ezzel szemben a külföldön élő (magyarországi lakcímmel nem rendelkező) magyar állampolgárok esetében azonban más a helyzet, ők nem szavazhatnak sem az önkormányzati, sem pedig a nemzetiségi választáson, mivel nincs magyarországi lakcímük...

ERŐSZAK, HAZUGSÁG - ÉPÜL A RENDSZER

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KLUBRÁDIÓ / CSERNYÁNSZKY JUDIT
2019.08.19.


Drótvágástól a berlini fal leomlásáig. A világsajtót is foglalkoztatja a 30 évvel ezelőtti határnyitás. A német kancellár ma Magyarországra érkezik. Nemzetközi lapszemle.

Hogyan segített hamis történetet továbbítani egy magyarországi alapítású híroldal Szlovéniából Görögországon át egészen Észak-Macedóniáig – címmel jelent meg egy oknyomozó cikk a nemzetközi médiateammel dolgozó Global Voice összegzésében. Az egész történet az úgynevezett Prespa Megállapodásig megy vissza, amit a görögországi Prespa tónál írt alá még 2018 júniusában Zoran Zaev észak-macedóniai és Alexis Tsipras görög miniszterelnök, akik több milliárd euró kenőpénzt tettek zsebre – állítja a macedón közösségi médiát 2019 júliusában elárasztott cikkek és linkek özöne.
Orbán keze a Balkánig is elér?

A Prespa Megállapodás hátteréről röviden annyit, hogy annak megkötésével lezárult a két ország közti, 27 éven át tartott vita és megnyílt az út Észak-Macedónia előtt, hogy a NATO és az Európai Unió tagja lehessen. A cikk szövevényes ábrával indít, amely egy évvel ezelőtti propaganda, azaz hamis állításokat tartalmazó írás útját követi végig, s aminek kiinduló pontja az Orbán Viktorhoz köthető médiatulajdonosok, Scatz Péter és Adamik Ágnes nevével fémjelzett médiahálózat. Ugyanis az eredeti cikk egyrészt a szlovén Demokracija és a Nova 24 TV hírek közt jelent meg. Minkét médium egy olyan hálózathoz tartozik, amelyik tőkeinjekciót kapott a magyar kormányfővel asszociálható üzletemberek által. Szerkesztőségi alapelveik pedig sokban megegyeznek a Janez Jansha, a szlovén demokrata párt vezetőjének a nézeteivel, aki Orbán egyik uniós néppárti szövetségese. A történetet ilyen címmel adták elő jó egy évvel ezelőtt: Íme, hogyan csinál üzletet a baloldal. S nem kevesebbet, mint azt állította, hogy az Európai Unió Észak-Macedóniának 30 milliárd eurót adott megvesztegetésként, Görögországot pedig 1000 milliárd euróval korrumpálta különféle fejlesztéseket ígérve. A szlovén médiahálózatot birtokló magyar tulajdonosok később észak-macedóniai médiumokat is a portfóliójukhoz csatoltak. A Facebookon nemrég megjelent cikkek és linkek egyértelműen a nacionalista ellenzéki pártokhoz köthetőek, és gyűlöletbeszédet is tartalmaztak. A prágai Globsec kezdte először felderíteni a hamis információkat és azok szövevényes útját a magyar kormányzati kapcsolatokkal rendelkező médiatulajdonosokból kiindulva.

Menekülnek a menekültek - Magyarországról

A szlovák rendőrségi jelentése szerint 30 menekültet fogtak el Párkánynál, akik közül 18-an tehervagonok alá bújva akartak elmenekülni Magyarországról, míg 12-en gyalog érkeztek és próbálkoztak ugyanezzel, a többségük afganisztáni menekült volt – adja hírül az AP amerikai hírügynökség alapján a minnesotai Star Tribune. A hír megjegyzi, nem tartozik a szokványos útvonalak közé a Szlovákián keresztül történő menekülés Németországba...

KÖTELESSÉGÜNK NYÍLTAN BESZÉLNI, HA SÚLYOSAN MEGSÉRTIK A JOGÁLLAMISÁGOT

168 ÓRA ONLINE
Szerző: HELTAI ANDRÁS
2019.08.19.


Renata Alt 1965-ben a szlovákiai Szakolcán, II. Béla szülővárosában látta meg a napvilágot. A pozsonyi műegyetemen szerzett vegyészi diplomát. A rendszerváltás után az egykori Csehszlovákia külkereskedelmi minisztériumban dolgozott, volt cseh gazdasági attasé Münchenben, később a magánszférába vonult. 2000 óta német állampolgár, 2009-től politizál a liberális, jelenleg ellenzékben lévő FDP-ben. A Bundestag magyar (egyben cseh és szlovák) baráti tagozatának elnöke. E minőségében kérdeztük arról, mit gondol a napjainkban igencsak lehűlt magyar-német kapcsolatokról.

Magyarországon megemlékeznek (megemlékeztek? - e hét végén, 18.-20 között van) ) a Páneurópai piknik 30. évfordulójáról. Hogyan látja az úgynevezett reformkommunisták és az akkori ellenzék szerepét a történtekben

– Magyarország, akárcsak más közép-európai országok, kulcsszerepet játszott a keletnémet totalitárius rendszer bukásában. Az akkor a szabadságért, a demokráciáért kibontakozott politikai és társadalmi mozgalmak alakították ki az utat Németország, Európa újraegyesüléséhez. Ezt a német szövetségi kormány a 30. évforduló alkalmából ismét kifejezésre juttatta. Egyébként a Reichstag falán tábla emlékeztet a piknikre és a határnyitásra. Mi, szabaddemokraták az ősszel egy sor parlamenti kezdeményezésre, rendezvényre készülünk, hogy emlékeztessünk ezekre a történelmi eseményekre és behatóbbá tegyük országaink kapcsolatait...

ISTVÁN KIRÁLY ÉS A FAKE NEWS: A HÉT LEGMAKACSABB MÍTOSZ AZ ÁLLAMALAPÍTÓRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2019.08.19.


Betiltotta a rovásírást, hibás kép van róla a tízezresen, német ügynök volt, augusztus 20-án alapított államot – csupán néhány az első királyunkról szóló legszívósabb álhírek, történelmi mítoszok közül. Csokorba gyűjtöttük őket, a cáfolatokkal együtt. A Válasz Online Szent István-napi összeállítása:...

VEGETARIANIZMUS, TERMÉSZETES ÉTEL ÉS KLÍMAVÉDELEM: EZ NEHÉZ LESZ EGYSZERRE

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2019.08.18.



A fejlett világban rövid idő alatt nagyon sok új szempont jelent meg az élelmiszervásárlásban, és ez a jelenség alapvetően befolyásolhatja a teljes piacot. 

Nagyon nehéz ma előre jelezni, hogy akár pár év múlva melyek lesznek a divatos élelmiszeripari termékek vagy hogyan fog kinézni egy üzlet, vagyis azt, hogy az egyre tudatosabbá váló fogyasztói igények milyen változásokat kényszerítenek ki a termelési és ellátási láncon belül.

Úgy tűnik azonban, hogy ha egyszerűsítünk, akkor az új trendek jelentős része két nagy ernyő alá vonható össze.

1. Az egyik, hogy a vásárlók egyre nagyobb arányban gondolkodnak a húsfogyasztásuk visszafogásán, vagy egyenesen elhagyásán. Míg korábban a vegetarianizmus fő indokai állatjólléti megfontolások voltak, vagy az állatok tömeges levágásának, mint módszernek az elutasítása, most másról van szó. A (legalább részben) vegán életmód felé mozdulás új hajtóereje a klímavédelem. Az állattartás jobban terheli a környezetet, mint a növénytermesztés, és a klímakatasztrófa előtti utolsó években viszonylag fájdalommentes megoldásnak tűnik a nyugati világban hús helyett növényi fehérjeforrásokat választani. Ennek a trendnek a szarvasmarhatartás a legfőbb érintettje, mert ez termeli a legtöbb üvegházhatású gázt (főként metánt), és a vízfogyasztása is kiemelkedően magas. Ezért a marhahús kezd közellenséggé válni, szinte minden nap érkezik már hír arról, hogy leállnak a fogyasztásával, most például a Goldsmiths University of London jelentette be, hogy a kantinjaiból száműz minden marhahúsos ételt.

2. A másik fő trend, hogy előtérbe került a természetesség iránti igény. Ezt nagyon nehéz pontosabban meghatározni, mert a vásárlók fejében sok növénytermesztési és állattenyésztési módszer fogalomtára mosódik össze. A trend legfőbb elemei a növénytermesztésben vannak: a tudatos vásárló a természetességet általában összeköti a biotermékekkel vagy az organikus termesztési módszerekkel, mert úgy gondolja, hogy ebből lesz az egészséges élelmiszer. Fontos igény lett a biotechnológiai módszerek, vagyis a génmódosítás kizárása, a szintetikus(nak tartott) anyagok, tartósítószerek, színezékek, adalékok kerülése, illetve a nagy mértékben feldolgozott készítmények (készételek) elhagyása is...

JÓVAL KEVESEBBET KELLENE FIZETNI A GÁZÉRT, HA NEM LENNE REZSICSÖKKENTÉS

24.HU
Szerző: 24.hu
2019.08.19.


A piaci folyamatokból kiindulva akár 30-40 százalékkal is csökkenhetne a hazai lakossági gázár – ezt mondta a Népszavának egy olaj- és gázpiaci szakértő. Ennél pontosabb becslést nem lehet adni, mert a lakossági gázár politikai kérdés is, mindenesetre ez a közelítő becslés is jól mutatja, hogy a rezsicsökkentéssel 2014-ben befagyasztott, rögzített lakossági gázárral az emberek, a lakosság milyen sokat veszít, mennyivel többet fizet a kelleténél...


„AZ ELEKTROMOS AUTÓK ÉS A PIACI MECHANIZMUSOK MAGUKBAN NEM SOKAT ÉRNEK”

MÉRCE
Szerző: DANIJELA DOLENEC
2019.08.18.


Az örök békétől az egyre szorosabb egységig, az Európai Unió legitimációja mindig is a jövővel kapcsolatos víziókon alapult. A legtöbb – és főképp a kelet-európai – ember számára a történet legjobb és legfontosabb része az európai szociális modell volt: gyarapodás, védelem és szabadság. De mi történik velünk, ha pont ez a legjobb rész szűnik meg?

A Green European Journal cikksorozatának alábbi darabjában Danijela Dolenec, egy Horvátországban élő társadalomtudós azt vizsgálja, miért csalódott a társadalom abban a status quo-ban, amely gazdasági egyenlőtlenségeket, és a neoliberalizmus különféle árnyalatait kínálja Európa lakosságának.

Dolenec azt mondja, az EU rossz irányba fejlődött, de ettől még nem lehet hátat fordítani az egyesült Európa ideájának. A klímaválság kihívásaival szembenézve a zöld baloldalnak egy olyan átalakuláson kell dolgoznia, amely túllép az osztályhierarchián és megmenti a bolygót – az elektromos autók és a piaci mechanizmusok önmagukban nem sokat érnek...

PAUL LENDVAI: ORBÁN A DEMOKRÁCIA VÉDELMEZŐJÉBŐL A DEMOKRÁCIA HALÁLÁNAK SZERZŐJE LETT

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: T. R.
2019.08.17.


The Transformer. Vagyis: Az átváltozó – ez Paul Lendvai Orbánról szóló cikkének címe. A magyar miniszterelnök újfent autokraták társaságába keveredett. Most a világ egyik legelismertebb külpolitikai lapja, a Foreign Affairs sorolja a világ diktátorai közé.

Szeptemberi-októberi számában a Foreign Affairs öt autokratát mutat be, a külpolitikai magazin címlapján ott van Hszi Csin-ping kínai elnök, Recep Tayyip Erdoğan török elnök, Vlagyimir Putyin orosz elnök, Rodrigo Duterte fülöp-szigeteki elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

A tematikus szám a jelenleg is torát ülő autokráciát járja körbe.

Minden kornak megvolt a maga saját vezetői típusa. Az 1920-as években ilyenek voltak a kezdő demokraták, a 30-as és a 40-es években jöttek a diktátorok, az 50-es és a 60-as évek a nacionalista antikolonistáké volt. A 70-es évek a gerontokratákat láttuk, majd a 80-as és a 90-es években újfent a zöldfülű demokratákat láttuk hatalmon. Most visszatérünk a diktátorokhoz – így vezeti fel a lapszámot a Foreign Affairs szerkesztője, Gideon Rose...

Majd sorra jönnek a cikkek a fent sorolt állami vezetőkről, a magyar kormányfőről a Bécsben élő magyar származású újságíró, Pual Lendvai írt hosszan. Írásának címe:

Az átváltozó – Orbán evolúciója és Magyarország kimúlása
...

A BALATONI VADDISZNÓ-INVÁZIÓ CSAK A KEZDETE AZ EMBER-VADDISZNÓ KONFLIKTUSNAK

G7.HU
Szerző: FABÓK BÁLINT
2019.08.18.


A Balaton-felvidéken folyamatos a vaddisznó-invázió – ez volt a fő állítása az RTL Klub augusztus elején leadott riportjának, amelyben helyiek által készített felvételeket is bemutattak a kertekben vagy utcákon kószáló vaddisznókról. Több megszólalóhoz rendszeresen visszatérnek a vaddisznók, és a kutyákat is megkergetik. Az egyik kutyának például beleszúrt egy vaddisznó az oldalába. Egy helyi pedig kihívta a rendőrséget, mivel vaddisznók nem engedték be a saját telkére.

A Veol pár héttel ezelőtti cikke szerint több helyi polgármester is összeült, mert az emberek félnek, mivel akár kondákkal is találkozhatnak szűk utcákban. Többen nem mernek elmenni éjszaka bulizni, mert hazafelé nagyon nagy eséllyel találkoznának vaddisznókkal...

MIÉRT JÖJJENEK HAZA A KÜLFÖLDÖN ÉLŐ MAGYAROK?


HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: HATÁRÁTKELŐ
2019.08.19.


Úgy tűnik, tovább folyik a vita arról, mi történne, ha hazaköltöznének a külföldön élő magyarok. Ma Endre véleménye következik, amivel persze megint lehet vitatkozni (nyilván fogtok is…), de ez nagyon hasznos is lehet. Válaszát a 10 év után hazaköltözött Orsi írása
inspirálta.

„A több, mint 10 éve külföldön élő magyar honfitársainknak azt üzenem, hogy igenis, nagy szükség volna Rájuk, és nagy szeretettel várnánk Őket, hogy jöjjenek.

Nagyon rosszindulatú és rosszhiszemű az a híresztelés, hogy Magyarország élhetetlen. Ezt a rosszindulatú, hamis nyugati liberális média híreszteli!!!

A valóság az, hogy nagyon sok német házaspár költözik ma Magyarországra, mert szerintük meg Németország élhetetlen. Már több, mint fél millióan vannak. Házat vásárolnak, láthatólag új hazájuknak tekintik Magyarországot.

Persze mi szívesen látjuk Őket, de mennyivel jobb volna, ha régi Honfitársaink jönnének haza. Nem mondom azt, hogy nincsenek hibák, de meg lehet élni, és főleg élet és létbiztonság van, ami viszont sem Németországban sem például Svédországban nincs.

Nálunk nem késelnek halálra a nyílt utcán 50-60 embert, mint Berlinben, és senkit nem erőszakolnak meg, miközben mindezt a média letagadja.

Néhány szempont: Magyarországon szinte minden szakmában ordít a munkaerőhiány, tehát az elhelyezkedés nem gond. (Értelmiségünket a Nyugat elszívja, ezt nevezik agyelszívásnak).

Még Budapesten is lehet állást kapni, de ne feledjék, hogy Magyarország nem azonos Budapesttel!

Vidéken pedig üresen, lakatlanul állnak a házak, amiket fillérekért meg lehet vásárolni, mert az idősek kihaltak, a fiatalok pedig elmentek Budapestre, vagy más nagyvárosba, esetleg külföldre.

Pedig vidéken is van élet!! Minden olcsó, vállalkozni is könnyű, tehát még munkahelyet sem kell keresni. Szinte minden szakmában munkaerőhiány van, nem beszélve a mezőgazdaságról, ahol ez a legnagyobb mértékű.

Persze azt is megmondom őszintén, hogy aki nem nyugdíjas korú (mert nyugdíjat Magyarországon is kapna), hanem tehetős fiatalember, vagy középkorú, esetleg jó szakmája is van, és mégsem akar semmit sem dolgozni, hanem elvárja, hogy az ország eltartsa, az valóban ne jöjjön, mert számára tényleg élhetetlen lesz Magyarország! Röviden ennyit tudtam elmondani.”

A vitaindító beszélgetést a Spotify-on ITT HALLGATHATOD MEG!

ORBÁN ÁT AKARJA ALAKÍTANI A MAGYAROK ERKÖLCSI NORMÁIT

HÍRKLIKK
Szerző: LENDVAI ILDIKÓ
2019.08.19.


Először akkor kellett volna gyanút fognunk, amikor a pozitív értéktartalmú szavakból szitokszót csináltak. Amikor a "korrekt"-ből gúnyolni való "polkorrekt", PC lett (tényleg, micsoda kényeskedés, hogy már cigányozni, zsidózni, niggerezni se lehessen), a "szabadelvű"-ből, (liberálisból) a nemzet szabadságának ellensége, a "jogvédő"-ből sorosbérenc.

Másodszor akkor, amikor a miniszterelnök a büntetendőről és a helyesről alkotott korábbi fogalmainkat felcserélve, üdvözölte, hogy néhány felheccelt helyi lakos megrongálja a menekült családokat nyaraltató vendéglátós autóját.

Harmadszor akkor, amikor beindult a Kulturkampf, és a politikai háború rázúdult az értékek világára.

Mára beérett: a Kulturkampf mintájára itt a "Morálkampf", az erkölcsi értékek kicserélése.
Már nem az a jó, amit korábban nagyjából mindenki jónak gondolt. Sajátos háborús etikát építenek ki, amelyben az ellenségnek kijelöltekkel szemben fel lehet függeszteni az erkölcsi parancsok érvényét.

Régen a várandós nő védelme, tisztelete megkérdőjelezhetetlen volt, ma a migránsnak nézett kismamát férjestül megtámadják. A kormányfő a korábbi logikája alapján bármelyik percben akár erre is helyeslőleg bólinthat. Régen a bajba jutottak segítését kereszténység és világi humanizmus egyaránt előírta, ma gyanakodva néznek arra, aki érdekükben "nyüzsög"..

A FERTŐ TAVIAK NEM HISZIK, HOGY AZ Ő CSALÁDJAIK ÉRDEKEIT SZOLGÁLNÁ A KORMÁNY GIGABERUHÁZÁSA

HVG ONLINE / ITTHON
Szerzők: BALLA GYÖRGYI, FÖLDVÁRI ZSUZSA
2019.08.19. 


Már az osztrák sajtó is úgy tálalja, hogy az Orbán család is érdekelt a Fertő tó körüli, 75 millió eurós állami beruházásban. Ráhel, a kormányfő lánya mellett a vő, Tiborcz István szintén felsejlik a háttérben.

Hoppon maradt, aki strandolni szeretett volna idén nyáron a Fertő tónál. Drótkerítéssel zárták el a partot a látogatók és a fürdőzők elől. A területen 75 millió eurós állami gigaberuházást terveznek, az előkészítési szakasszal, fakivágással és nádirtással már végeztek, a játszóteret is letarolták, a munka március óta mégis áll. Az építkezésre hirdetett pályázatot februárban indokolás nélkül visszavonták, új közbeszerzést azóta sem írtak ki. Az okokról a soproni városvezetés és a magyar kormány is hallgat.

„Úgy látszik, a magyar környezetvédők sem tudnak többet a Fertőrákoson formálódó megaprojektről”

– vonták le a következtetést a Fertő osztrák hívei, önkormányzati képviselők, tartományi zöldek képviselői és környezetvédők. Augusztus elején, Fertőmeggyesen tárgyaltak, ott derült ki, hogy 136 hektáron 880 férőhelyes parkolót, buszállomást, vitorláskikötőt, százágyas, négycsillagos szállodát, motelt, sport- és ökolétesítményt, kempinget tervez a magyar állam építeni.

Az osztrák szakértők szerint csak a parkoló méretéből kiindulva a nyári szezonban naponta nyolcezer járművel is növekedhet a forgalom. „Ezért – számolt be a bécsi Kurier – nem tartják elfogadhatónak a magyar kormány által az osztrák féllel közölt álláspontot, miszerint osztrák vizeket nem zavaró, kizárólag magyar vállalkozásról van szó. Ez az állítás már csak azért sem igaz, mert osztrák tulajdonú hajóstársaság, a Drescher és étterem, a Walter Eselböck által üzemeltetett Haus im See is érintett a változtatásokban.” A beruházásra hivatkozva az ő működési engedélyüket is egyoldalúan felmondták a magyar hatóságok...


ITT OLVASHATÓ

MIRE SZÁMÍTSON EGY ERETNEK?

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: GADÓ GÁBOR
2019.08.16.


Az elmúlt hetekben újra megbizonyosodhattunk arról, hogy megannyi mellőzött inkvizítor él közöttünk, és csak a körülmények kedvező együtt állása óvott meg idáig minket (liberális polgárokat) attól, hogy önszorgalomból vagy állami felkérésre munkába álljanak. A Hit Gyülekezetének (HGY) a Coca-Cola Magyarország HBC Kft.-hez (Coca-Cola) intézett hat kérdése ezért még az ún. „óriásplakát-botrány” lecsengését követően is hasznos olvasmány. A kérdések elemzése révén ki-ki szembesülhet azzal, hogy egy demokráciaellenes közegben miként kommunikál egy olyan szervezet, amely már kitanulta a hatalmon lévők gondolkodásmódját. A HGY vezető lelkésze augusztus első hetében az azonos nemű emberek közötti párkapcsolat nyilvános támogatását vette célba. Ez azonban majdhogynem véletlen volt, támadhatta volna a menekültek életben maradásért kiálló civil szervezeteket vagy azokat, akik nem átallanak a jogállam érdekében szót emelni. Ami fontos, az maga a módszer: az ellenfél vitaképességének tagadása, a harcias-hazafias vádaskodás, és nem utolsósorban az üzleti területre irányuló fenyegetés.

Németh Sándor nyílt levelében mindenekelőtt kétségbe vonta a Coca-Cola jogát, hogy emberek együttélésének érzelmi, etikai aspektusával összefüggésben közzé tegye az álláspontját. A közösséget vezető lelkész szerint egy társadalomban mindenkinek megvan az előre meghatározott helye és szerepe, egy üdítőitalokat forgalmazó társaságnak leginkább az, hogy üdítőitalokat forgalmazzon. A HGY számára nem kérdéses, hogy a kiskorúak nevelése a szülők, az iskola, az egyház, valamint az állam együttes felelőssége. Kizárólagos hatáskörről van szó, a felsorolt személyeken, intézményeken kívül senki sem avatkozhat a gyerek életébe. A HGY vezetője jelezte, hogy azt még tudomásul venné, hogy a Coca-Cola a melegfogyasztókra sajátos célcsoportként tekintsen: „Minden cégnek joga van ahhoz, hogy bármely fogyasztói csoport felé – így akár a homoszexuálisok felé – reklámkampányt folytasson.” A profitszerzés a HGY szerint legitim törekvés akkor is, ha egy vállalkozás hibás módszert választ. Azt azonban nem tolerálta, hogy ezúttal nem kereskedelmi reklámról, hanem ún. társadalmi felelősségvállalás keretében folytatott kampányról volt szó, a multinacionális vállalat emberi jogi ügyekben kívánt megnyilvánulni. A HGY ezt nem fogadta el, és föltette a kérdést: „Ki jogosította fel a céget arra, hogy a szülők, pedagógusok helyett oktasson?” A kérdésbe rejtett állítás alapján nyilvánvaló, hogy a vallási közösség szerint a nevelés monopolizálttevékenység: gyakorlásához állami, egyházi „feljogosításra” (engedélyre) van szükség. Az érvelés kirekesztő jellegén az sem változtat, hogy a Coca-Cola akciója természetesen nem óvodások és iskolások „fölvilágosításáról” szólt, a látvány, illetve látványosság a nagykorú lakosság jóindulatát volt hivatott fölébreszteni.

A HGY nem érte be azzal, hogy elvitassa a plakátokat kihelyező társaságtól a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot. Második „érve” az volt, hogy a vizuális kampány az Alaptörvény, vagyis a fennálló jogrend ellen irányult...


„AZ A KÉRDÉS, MEDDIG LEHET PÁVATÁNCOT JÁRNI A KÍNAIAKKAL ÉS AZ OROSZOKKAL”

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2019.08.19.


Az Egyesült Államok megkezdte a harcot a világelsőségre törő Kína ellen, és Kelet-Közép-Európának mielőbb választania kell közöttük – mondta lapunknak Bogdan Góralczyk lengyel Kína-szakértő.

Donald Trumpról nagyon szélsőséges véleményeket lehet hallani, de az biztos, hogy alaposan felforgatta a nemzetközi viszonyokat. Ön hogyan látja őt?

Az Egyesült Államok elnöke, aki a leghatalmasabb ember a világon, nem hiszi, hogy létezik a klímaváltozás, tehát nem nyitott a megújulásra. Más tekintetben viszont nagyot változott a világ a Trump-adminisztráció alatt, elsősorban két szempontból. Az egyik, hogy neki a multilaterális kapcsolatok nem jelentenek semmit, ő csak kétoldalú relációkban gondolkodik. Nem számít neki sem az EU, de még a NATO sem. Emlékszünk, mit művelt például a G20-szal. A másik - és ez, amikor az Orbán-rendszerről beszélünk, akkor Magyarország szempontjából különösen fontos, de a lengyelek számára úgyszintén -, hogy Trump nincs tekintettel az értékekre, csak az érdekekre. Nem beszél sem jogállamról, sem kisebbségi ügyekről, se ellenzékről. Igaza van Gáti Károlynak, amikor azt mondja, nem lehet számítani arra, hogy majd jönnek az amerikaiak, és segítenek. Nem fognak segíteni. Ez nagy változás a Trump-korszak alatt az előző amerikai kormányzathoz képest. 

Lengyelországra azonban a jelek szerint odafigyel, szeptember elején már másodszor utazik Varsóba. 

A második világháború kitörésének az évfordulójára érkezik, de két napig marad. Lehet, hogy vidékre is elmegy. Egyre több szó esik arról, hogy a jövőben amerikai katonák állandó jelleggel fognak állomásozni lengyel területen, ahogy például Németországban is. Arról beszélnek, hogy létrehozzák a Fort Trump támaszpontot Lengyelországban. Ezt az elnevezést Andrzej Duda elnök javasolta, Trumpnak pedig természetesen nagyon tetszik. Lengyelországi tartózkodásának második napján közép-európai csúcstalálkozót tartanak, tudomásom szerint Orbán Viktor is ott lesz. Duda elnök kezdeményezése volt három évvel ezelőtt, horvát támogatással a három tenger – az Adria, a Balti-tenger és a Fekete-tenger – közötti térségben fekvő országok együttműködése. Tizenkét ország vesz benne részt. A mostani amerikai adminisztráció erre jól reagál, mert az egész német- és oroszellenes. A második csúcson Trump már részt vett, amikor először volt Varsóban 2017-ben. Már négy csúcstalálkozó volt, legutóbb júniusban Szlovéniában. Külön érdekesség, hogy ez utóbbin megfigyelőként a németek is megjelentek. 

Mi lehet a kimenetele az utóbbi időben tapasztalható kínai-amerikai kereskedelmi háborúskodásnak? 

Véleményem szerint ez már több, mint pusztán vámháború. Az a tét, hogy ki lesz az első számú vezetője a világnak. A mostani kínai elnök, Hszi Csin-ping elmondta, hogy mi a kínai stratégia. Első lépésként 2021-ig azt akarják elérni, hogy a belső piac, és ne a kivitel legyen a növekedés legfontosabb motorja. A végcél az, hogy 2049-re, amikor száz éves lesz a népköztársaság, Kína már első legyen a világporondon. Ehhez kapcsolódik a két selyemút, amely Kínából Európa felé tart, az egyik a tengeren, a másik a szárazföldön. Az utóbbi Lengyelországon keresztül Nyugat-Európába. Miért törekednek erre? Az új technológiáért, a cégekért jönnek ide. A modernizációról van szó. Amikor ezt tudatosult a világban, akkor végre az amerikaiak is felébredtek, mondván, Istenem, mi segítettünk nekik, ezek pedig ki akarnak rúgni minket a vezető pozícióból! És most, ha van bármiben együttműködés a két amerikai párt között, akkor az a Kína-politika...

HA NINCS PÉNZED, NEM NEKED TALÁLTÁK KI A MŰANYAGMENTESSÉGET

24.HU
Szerző: PÁL MÓNIKA
2019.08.18.



Emberek élnek 19. századi szegénységben, akik számára ez az egész környezettudatosság értelmezhetetlen” – írta L. Ritók Nóra A nyomor széle nevű blogján még 2016-ban. A mélyszegénységben élő magyar családok számára nem az a prioritás, hogy helyben termelt biozöldséget és -gyümölcsöt egyenek, hiszen gyakran annak is örülnek, ha a kenyér mellé más élelmiszert tudnak venni. És hiába környezetszennyező szeméttel vagy műanyaggal fűteni, vannak, akik csak ezt engedhetik meg maguknak.

Míg a tavalyi műanyagmentes júliushoz 177 országból 3,4 millióan, idén már 230 millióan csatlakoztak becslések szerint.

Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden résztvevő betartotta a kihívás feltételeit, de így is jelentős növekedés figyelhető meg a környezettudatosság egyéni szintjén. Nem tudjuk, közülük hányan élnek átlagos jövedelmi szinten vagy a létminimum alatt, de arról már vannak adatok, hogyan befolyásolják a környezettudatosságot az anyagi körülmények.

A zöldebb életmód sok esetben energiatakarékosságot, kevesebb vásárlást és fogyasztást, így spórolást is jelent. Az életmódváltás nem mindig függ a jövedelemtől: ha például kevesebb húst eszünk, otthon készítjük az ételt és igyekszünk nem pazarolni, vagy ha új készülékek vásárlása helyett megjavítjuk a régit, fogmosás közben elzárjuk a vizet, akkor pénzt takaríthatunk meg. Az olyan környezetbarát tippek viszont, amik a mosogatógép megfelelő használatával vagy az energiatakarékos eszközök vásárlásával kapcsolatosak, már nem minden réteg számára hasznosak. A lakását szigetelni, és ezzel hosszabb távon energiát spórolni is csak annak van lehetősége, aki már eleve rendelkezik valamennyi befektetni való tőkével. Még ha figyelmen kívül hagyjuk is a drága újrahasználható dizájntermékeket – amelyek megvásárlásához már nem elég az átlagfizetés –, akkor is nyilvánvaló, hogy egy kevésbé szennyező életmódhoz pénz is kell.

A Guardian nemrég megjelentetett egy cikket arról, mennyire nehéz a környezettudatos előírásokat betartania annak, aki szűkösen él. Magyar kontextusban nehéz elképzelni, hogy szegénynek számít az az egyedülálló anya, aki egy régi, klímával is felszerelt házat (nem lakást) bérel, ahol csak azért nem használnak mosogatógépet, mert nem férne el a konyhában, és szárítógép helyett kiteregetik a vizes ruhákat. A cikk ugyanakkor rávilágít arra, milyen nehéz ilyen jövedelmi helyzetben olyan környezetbarát szolgáltatásokat igénybe venni, amelyek helyben nem elérhetők.

Az ökotudatossághoz ugyanis nemcsak anyagiakra van szükség, hanem sok időre is. Aki nehéz körülmények között él, annak gyakran magasabb óraszámban kell ugyanazt az összeget előteremtenie, mint a szerencsésebbeknek, ezért nem feltétlenül van ideje hosszasan keresgélni az alternatívákat. Még ha elérhető közelségben is találhatók például a csomagolásmentes termékeket árusító üzletek, abban az esetben sem valószínű, hogy egy bolt felkeresésével letudja valaki a heti nagybevásárlást. A piacok pedig általában hétköznap 6-ig, szombatonként 2-ig vannak nyitva, ezért egy főállás mellett elég nehéz lenne rendszeresen onnan beszerezni az élelmiszert...


ÉLET A FIDESZ UTÁN – KI SZABADÍTJA KI A JOBBOLDALT? - HOZZÁSZÓLÁS SZÁVAY LÁSZLÓ ÍRÁSÁHOZ

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: REICHERT JÁNOS
2019.08.18.


Ma az van, amit Pál apostol oly mélyen elítélt: a józan tanítást nem hallgatják szívesen az emberek, hanem ízlésük szerint seregszámra szereznek maguknak tanítókat, és csiklandoztatják a fülüket, elfordulnak az igazság meghallgatásától, és mesékre hajlanak. És Orbánék csiklandozzák is szorgosan. Újkádárista politikát visznek. Veszik a szimpátiát, a szavazatot. Nem beszélnek őszintén a nemzet égető, nagy gondjairól, állapotáról.

Mindennapos tapasztalat, hogy a konzervatív, polgári értékrendű és nemritkán hitvalló keresztény világnézetű honfitársaink emiatt rosszul érzik magukat a mai Magyarországon. Úgy gondolják, hogy őket valójában nem képviseli senki a közéletben. Ha eme társadalmi jelenséget meg akarjuk érteni, akkor tisztáznunk kell, hogy a ma oly népszerű kormánypárt megegyezik-e azzal az alakulattal, amelyet 1988 márciusában hívott életre harminchét bátor fiatal..

A múlt


Alapító nyilatkozata szerint a Fiatal Demokraták Szövetsége radikális, reformer, a demokrácia szabályainak megfelelően működő szervezetnek született. Egy gondolatot muszáj szó szerint megidéznünk: „A ma fiatal generációinak semmiféle felelőssége nem lehet azokért a tegnapi hibás döntésekért, amelyeknek következményeit nagyrészt már ma is ők viselik. Van viszont felelősségük a jövőt befolyásoló mában, és van joguk is, hogy saját jövőjük alakításába az általuk választott módon beleszóljanak!” Manapság az ilyen hangot megtorolja a kormányzat. Gyűlölködő sajtókampány áldozata lett és lesz minden tinédzser vagy egyetemista, aki nyilvánosan bírálni merészeli Orbán Viktor rezsimjét.

A fiatal szervezetet és ígéretes vezetőit egy amerikai milliárdos, bizonyos George Soros támogatta bőkezűen. Jutott ösztöndíj például Orbán Viktornak, és a Fidesz első irodaberendezését is a ma főellenségnek nyilvánított Soros finanszírozta. A mai kormányzók törölték a múltjukból Sorost – pedig Soros ma is az, aki akkor volt. A mostani „Fidesz” tagadja meg akkori önmagát...

MÁR A BÜDZSÉBŐL IS LÁTSZIK: NEM JÖNNEK A MIGRÁNSOK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: MARKOTAY CSABA
2019.08.19.


Jelentősen visszaestek az illegális bevándorlással és a terrorizmus elleni harccal kapcsolatos kiadások az idei első félévben. Mivel heti átlagban most többen érkeznek, már „csak” 4,1 millióba kerül fejenként a migránsok elleni harc.

Noha tavaly még fejenként több mint 22 millió forintba került az illegális bevándorlók elleni fellépés, az idei első fél évben már „csak” 4,1 millió forint közpénzt kellett elkölteni minden egyes migráns feltartóztatására, legyen szó afgán gyerekről vagy iraki aggastyánról. Ez derül ki a rendőrség honlapján szereplő adatokból és a Magyar Államkincstárnak a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos számaiból.

Azt néhány hete az ORFK erősítette meg lapunknak, hogy csak a rendőrség esetében a 2018-as költések bő negyede, 146 milliárd forint ment el a határvédelmi feladatok ellátására. Mivel – a rendőrségi statisztika szerint – tavaly 6432 embert fogtak el vagy fordítottak vissza illegális határátlépés közben, egy egyszerű osztással kijön a fejenként több mint 22 milliós adat. Idén viszont az első fél évben többen érkeztek, összesen 5327 illegális határátlépőt fordítottak vissza a déli határról, miközben a határrendészeti kiadások jelentősen visszaestek...

KI KELL-E MENTENI A TENGEREN HÁNYKOLÓDÓKAT?

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.08.18.


Első hallásra meglepőnek tűnhet a kérdés, mert a válasz csak az lehet, hogy az életveszélyben levő embereket ki kell menteni. A 21 század elején azonban sokak számára nem ilyen egyértelmű a válasz, és az olasz szélsőjobboldali belügyminiszter el is utasítja országa nevében, hogy kikössenek olasz kikötőben a menekülteket és/vagy bevándorlókat szállító hajók. Ezek némelyike olyan, amely már egy másik hajóról vagy lélekvesztőről mentette meg az életveszélyben levő embereket.

Nincs olyan indok, amelynek alapján megtagadható lenne életveszélyben levő emberek kimentése. Az emberi élet a legdrágább, a legfontosabb. Az elsődleges kötelesség a veszélyben levők megmentése, és ha ez megtörtént, utána lehet vizsgálni a státuszukat, a szándékaikat, a jogszerű tartózkodásukat vagy a menekültkérelmüket. Miután megmentették őket, lehet dönteni a sorsukról, és ha nem felelnek meg a menekültstátuszhoz szükséges követelményeknek, akkor vissza lehet őket szállítani oda, ahonnan jöttek. De ezt is törvényes módon kell elbírálni. Azt nem lehet, hogy a feltételezett jogi státuszuk alapján bárki halálra és/vagy embertelen szenvedésre ítélje őket...