2020. szeptember 22., kedd

NEM MINDENKIN CSATTAN A VÁLSÁG

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2020.09.22.


Az eredeti költségvetéshez képest 3200 milliárd forinttal többet költ az idén a kormány. De nem feltétlen válságkezelésre, hanem például fegyverkezésre.


Orbán Viktor kormányfő szerint a budapesti turizmus nagy bajban van, ám nem a kormánynak, hanem a fővárosnak kellene az ágazatot kihúznia a csávából. Felvetése kapcsán megnéztük: mit okozott a koronavírus-járvány a kormány költségvetésében, és mit az önkormányzatoknál. Egészen eltérő folyamatokat látunk. Miközben a kormány a parlament által elfogadott költségvetési törvényhez képest mintegy 3200 milliárd forinttal tervez többet elkölteni az idén, addig az önkormányzatok forrásait csökkentették - derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) félévi adataiból, amit a Népszava gyűjtött ki. 

Az idén áprilisban a kormány mintegy 1400 milliárd forintnyi kiadást zárolt a költségvetésben: ezen pénzek forrásai a minisztériumok és az önkormányzatok voltak. Ám míg a tárcák és más, a kormány által ellenőrzött szervezetek később, május-júniusban többszörösen visszakapták az elvonások összegét, addig az önkormányzatoknak valóban össze kellett húzniuk a nadrágszíjat. A települések eredetileg 739 milliárd forintos támogatást kaptak volna az idei évben, ám a kormányzati módosítások után ez 732 milliárd forintra csökkent. Az elvonás tehát esetükben mintegy 7,1 milliárd forint volt: ez az eredeti előirányzat 1 százaléka. Látványos különbség van ugyanakkor az ellenzéki és a kormánypárti vezetésű településekre vonatkozó pénzügyi döntésekben. A fővárostól és a többi ellenzéki önkormányzattól arra hivatkozva, hogy a védekezésből a településeknek is ki kell venniük a részüket, egyenként több (tíz)milliárdos tételeket vont el a kormány. A kormánypárti vezetésű helyhatóságok viszont utóbb az egyedi támogatások révén akár több tíz milliárd forintot is kaptak ilyen-olyan fejlesztések címén. Ez történt például az ország „második” fővárosának kiszemelt Debrecennel, amelynek terven felül több milliárd forint jutott. 

Eközben a minisztériumok költségvetése többezer milliárd forinttal hízott az eredeti, 2020-as költségvetési törvényhez képest. A legtöbb pluszpénz az innovációs tárcánál landolt: 40 százalékkal, azaz 741 milliárd forinttal költhet többet, mint amit az országgyűlés eredetileg jóváhagyott, hiszen ennyivel emelkedett a tárca idei kiadási előirányzata a kormánydöntések nyomán a MÁK adatai szerint. A többletkiadások jelentős része ugyanakkor nem a válságkezeléshez, hanem például a szakképzés átalakításához kapcsolódik: az egyetemek terven felül 300, a szakképzési centrumok 66 milliárdot kaptak. Útépítésekre plusz 166 milliárd jutott, a Budapest-Belgrád vasútra az eredeti terven felül 21,4 milliárdot kapott a tárca. A tárca által kezelt gazdaságfejlesztési pénzek ez idő alatt alig 10 milliárd forinttal emelkedtek...

„POKOLI DIVERTIMENTO” - BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: KÁROLYI CSABA
2020.09.18.


Aki szereti a kortárs irodalmat, biztosan tud Péterfy Gergely legutóbbi két regényéről. Az egyikben Kazinczy Ferenc és Angelo Soliman furcsa barátsága van a középpontban. A másikban a Waldstein család története. Erről is beszélgettünk, meg az eddigi életműről, a műveltség pusztulásáról, a közéletről. És a népszerűségről. Péterfy ugyanis az utóbbi években olyan sikeres írói brandet épített, amelyről érdemes szót ejteni. (A Kitömött barbárról lásd: Károlyi Csaba: Testvériség, ÉS, 2014/30., július 25., A golyó, amely megölte Puskint című regényről: Károlyi Csaba: Örök remény, ÉS, 2019/38., szeptember 20.)


Úgy látom, A golyó, amely megölte Puskint című regényed ugyanolyan sikeres, mint a megelőző Kitömött barbár. Ezzel együtt eléggé más. Ám, ha egy író befut, számolnia kell azzal, hogy az olvasók ugyanazt várják tőle, amit korábban kaptak. Most sokan érezhették, hogy nem ugyanazt kapják, hanem széttartóbb történetet. És meglepő Puskin szerepeltetése a címben, merthogy a nagy orosz költő figurája mellékesnek tűnik a regényben. Mit gondolsz ezekről az olvasói érzetekről?

– Osztom őket. A két regény csakugyan nagyon különbözik. Semmi kedvet nem éreztem ahhoz, hogy ugyanazt csináljam, amit a Barbárban, sem tematikailag, sem elbeszéléstechnikailag nem akartam remixelni azt a világot. Egyszerűen azért, mert nagyon unatkoztam volna. Most is azon dolgozom, hogyan csináljak valami teljesen mást. Ami pedig a címet illeti, abban tényleg van egy apró trükk, az olvasó, amíg nem olvassa el a fülszöveget, a cím alapján akár azt is hiheti, hogy ebben a regényben majd trojkák csilingelnek, és oroszok lövöldözik egymást. Ugyanakkor pedig mégiscsak van benne golyó is, Puskin is, és elég centrális motívum lesz a könyvben ahhoz, hogy az olvasó végül ne azt érezze, hogy átvertem.

A Puskin-regényed legfontosabb helyszíne egy fiktív település, Herkulesvár, mely a Dunakanyarban van. Mi a mintája? És miért olyan fontos számodra a Dunakanyar, hogy oda is költöztél Kisorosziba? Az Örök völgy című könyvedben is ott volt a hely, de már a pályakezdő novelláskötetedben is, mondjuk a nekem máig kedves A bádogasztal dicsérete című novellában.

– Most már lassan száz éve él a családom a Dunakanyarban, a dédapám, Áprily Lajos költözött ide a múlt század húszas éveiben. Én a gyerekkorom nagy részét itt töltöttem, hétvégéket, nyarakat, a másik felét meg Budán, a körtéren. A régió történelme mindig izgatott, római pénzek, római cserepek, török ágyúgolyók, világháborús bombák, Görgey, Mátyás király, és mindig izgatta a képzeletem a Duna, ez a hatalmas élőlény, akivel mágikus viszonyban vagyok. Herkulesvárt több dunai településből gyúrtam, egyrészt ott van a római erőd, Castra ad Herculem romterülete Pilismaróton, a település közepén a dombon, aztán a visegrádi villák, az iparvárossá növesztett Lábatlan és Almásfüzitő, mondjuk ezek.

A golyó... családregénynek is tekinthető, a Waldstein család hanyatlástörténetét látjuk. Waldstein Péter, a XIX. század végén Kassán született, Herkulesvárra száműzött tudós polgárember élete félresiklik, mígnem az ő dédunokája, Dávid, aki már 1989 után jön a világra, mintha egyenesen a totális reménytelenség felé haladna. Nyilván minden író a saját családját ismeri a legjobban, és ha megír egy családregényt, kontrollként használhatja ezt a tapasztalatát. Téged mennyire segített avagy mennyire gátolt ennek a fiktív családtörténetnek a megírásában a saját családod története?

– Sokféle mintázatot ismerek, sokféle család sokféle történetét. Arra nagyon vigyáztam, hogy még véletlenül se gondolja az olvasó, hogy ez a családtörténet az én családom története: bár kétségtelen, hogy vannak motívumok, energiák, törésvonalak, amelyek az én családomban is hasonló elhelyezkedést mutatnak – de ez nem azonosság. Sokat töprengtem, hogy az én családomban bizonyos döntéseket miért és hogyan hoztak meg a felmenőim, és ez segített abban, hogy jobban megértsem, vagy élőbbé tegyem, ha úgy tetszik, a regénybeli fiktív karaktereimet. De persze nem csak a családom volt előkép, minta és kontrollcsoport, tanáraim, barátaim szülei, innen-onnan olvasott családi sztorik ugyanúgy beleszüremlettek a figurákba...

ITT OLVASHATÓ

A MUCSI – ABONYTÓL SZÍNHÁZI ÉS FILMES FŐSZEREPEKIG

168 ÓRA
Szerző: BÓTA GÁBOR
2020.09.19.


Mucsi Zoltánról, akiről most jelent meg könyv, és a minap kapott életműdíjat a Vidor Fesztiválon, sokan azt gondolják, hogy civilben is hasonló, mint a szerepei jelentős részében. Hogy gyakran kiabál, sűrűn van felpaprikázott hangulatban, totálisan kiakadva. Az egész ország Kapa becenéven szereti.


Na jó, totálisan kiakadva persze azért szokott lenni, de ezt halkan, dilemmázva, magát belülről is „őrölve” teszi, és az a kesernyés irónia, sőt gúny, ami a szerepeiben is tükröződik, az életben szintén a sajátja. Csak ez nem széles, akár hadonászó gesztusokkal, üvöltve tolul elő belőle, hanem csendesen, fogai közt szűrve a szavakat búsong bele a világba.

Temérdek alig elviselhető alak eljátszása közben lett elképesztően népszerű. Rajongótábora van, bár jó néhány szerepével azonosítva őt, még utálni is lehetne. Láttunk már ilyet azoktól, akik túlzottan beleélték magukat szappanoperákba. De nem, ő váltig és hosszú ideje fölöttébb népszerű. Állócsillag. Sztár. Méghozzá úgy sztár, hogy az egészen széles közönség számára, a kis falvakban is annak számít, de közben meg alternatív színházi sztár is, a vájtfülűek szintén roppant módon kedvelik, kimondottan vonzerő, ha úgy tetszik, kasszatöltő húzónév. Rá valahogyan senki nem nézett összehúzott szemöldökkel, hogy például a Munkaügyekben mit hisztizik menetrendszerű kiszámíthatósággal a képernyőn, vagy miért vállal el ezt meg azt, ugyan már miért adja el magát már ő is olcsón, miért adja lejjebb a színvonalat?
...

MIT TEHET, AKIT KIZÁRNAK A MORATÓRIUM MEGHOSSZABBÍTÁSÁBÓL? - VANNAK RÁSZORULÓK, AKIKET A KORMÁNY NEM TÁMOGAT

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.09.22.


Az operatív törzs javaslatai nyomán olyanok is bent maradhatnak a hitelfizetési moratóriumban további fél évet, akiknek nincsenek törlesztési gondjaik, és olyanok esnek ki, akiknek a megélhetése is nehéz. A bankok egyedi megoldásokat kínálnak a bajba jutottaknak, de azt kérik, hogy az adósok mielőbb jelezzék a fizetési nehézségeiket.


Orbán Viktor miniszterelnök a gazdaságvédelmi operatív törzs ülése után szombaton jelentette be, hogy január 1-jétől fél évvel hosszabbítják meg a hitelmoratóriumot néhány társadalmi csoport és a bajba került vállalatok esetében. A gyermeket nevelő családoknak (akárhány gyermeket nevelnek), a nyugdíjasoknak, a munkanélkülieknek és a közfoglalkoztatottaknak automatikus lesz a hosszabbítás. A vállalkozóknak pedig be kell jelenteniük, ha meg akarják hosszabbítani a moratóriumot, és ha a bevételük több mint 25 százalékkal csökkent, akkor megkapják a halasztást. Az operatív törzs azt is javasolja, hogy mind a lakossági, mind a vállalati hiteleknél (itt mindegyik esetében) a járvány kezdete előtt felvett kölcsönökre 6 hónap felmondási tilalmat rendeljen el a kormány...

HARASZTI MIKLÓS: ORBÁN AZ EURÓPAI UNIÓ SZÉTESÉSÉRE JÁTSZIK

KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK...
Szerző: SZÉNÁSI SÁNDOR
2020.09.21.


Orbán Viktor harcba hívó, libernyákozós cikkét nem elemezte ideológiai szempontból Haraszti Miklós, mert szerinte a miniszterelnöknél nem érdemes ideológiáról beszélni egyéves távlaton túl, hiszen mindig mást mond. Az EBESZ egykori sajtószabadság-felelőse szerint Orbán „az Európai Unió szétesésében bízik, erre játszik”. A kilépést nem tudná eladni a magyaroknak, viszont az EU bukása után széttárhatná a karját, és mondhatná, hogy nincs más, mint Kelet felé fordulni, amiből legalábbis a Fidesz pénze biztosan meglenne...

MEGSZŰNIK A TÖKÖLI BÖRTÖNKÓRHÁZ, FELADATAIT A TÖBB SZÁZ KILOMÉTERRE ÉPÜLŐ ÚJ KÖZPONT VESZI ÁT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KATUS ESZTER
2020.09.21.


Október végén bezár a tököli rabkórház, helyét a Berettyóújfaluban épülő új egészségügyi központ veszi át. A tököli dolgozók úgy látják, a továbbfoglalkoztatásuk még nem megoldott, a BvOP viszont állítja, mindenkinek találnak helyet. De sok más nyitott kérdés is maradt az új létesítménnyel kapcsolatban.


A Facebookon bukkant fel, majd tűnt el szinte azonnal egy írás, amely szerint október végén megszűnik – az amúgy rossz hírű – tököli börtönkórház, és jogutódja a több száz kilométerre lévő, Hajdú-Bihar megyei Berettyóújfaluban épülő Büntetés-végrehajtási Egészségügyi Központ lesz. A tököli létesítmény nagyjából 200 dolgozója hónapok óta bizonytalanságban él, nem tudják, mi lesz velük, hova kerülnek – írták az azóta törölt posztban.

Felkerestük ezért a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát (BvOP), hogy megtudjuk, valóban bezár-e tököli rabkórház, ha igen, mi lesz az ott dolgozók sorsa, és hány főt érinthet az elbocsátás.

Kérdésünkre BvOP Kommunikációs Főosztályán megerősítették a hírt. Mint írták: “Tájékoztatjuk, hogy 2020. november 1-jétől Berettyóújfaluban megkezdi működését a Büntetés-végrehajtási Egészségügyi Központ, amely új egészségügyi intézményünk a Büntetés-végrehajtás Központi Kórházának állami alapfeladatait átveszi, így

a tököli börtön területén működő kórház 2020. október 31-én megszűnik.”

Ugyanakkor hozzátették, hogy a “közösségi médiában megjelent híresztelésekkel ellentétben” nem bocsátanak el senkit. A “Büntetés-végrehajtás Központi Kórházában szolgálatot teljesítő valamennyi kollégánk értékes munkájára számítunk a jövőben is. A kórház munkatársainak foglalkoztatása folytatódik a büntetés-végrehajtás egészségügyi ellátást is biztosító intézményeiben, valamint a bv. intézetekben” – fogalmaztak.

“A szervezet igény szerint mindenki számára biztosítja a helyi – tököli – szolgálatellátás lehetőségét, de amennyiben a munkavégzés új helye a lakóhelytől távolabb esik, a büntetés-végrehajtás minden rendelkezésére álló munkáltatói intézkedéssel támogatni fogja a munkába járás könnyebbé tételét” – tették hozzá...

A JÁRVÁNY MIATTI KÉNYSZERŰ OTTHONLÉT MEGEMELTE A REZSIT, AMIT UTÓLAG KELL KIFIZETNI

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2020.09.22.


Érezhetően megnőtt a lakosság energiafelhasználása a tavaszi korlátozások időszakában Magyarországon. A háztartások gázból és villamosenergiából is többet fogyasztottak, mint az elmúlt évek hasonló időszakaiban. A számláján azonban a többség ezzel még nem szembesült, hiszen az emberek nagyon nagy része havi fix összeget fizet, és egy évben csak egyszer számol el a szolgáltatójával. Az elszámolószámla most a többségnek biztos magasabb lesz a megszokottnál, a szolgáltatók nagyon jelentős eltérésekre azonban nem számítanak.

Hideg és otthoni munka

A kijárási korlátozás, illetve az egyéb járványügyi intézkedések által érintett három hónapban gázból nyolcadával, villamosenergiával pedig durván 7 százalékkal fogyasztott többet a lakosság, mint amit a korábbi években megszokhattunk*. Persze ez messze nem kizárólag az otthon töltött idő növekedése miatt van így, hiszen a fűtést és az áramfogyasztás mennyiségét számos más dolog is befolyásolja, leginkább az időjárás. Az adatok és a szolgáltatók tapasztalatai szerint azonban egyértelműen volt hatása a karanténnak.

Az áramfogyasztásnál talán lehet számszerűsíteni is ezt a hatást, itt ugyanis a felhasználást – mivel a többség gázzal vagy távhővel fűt, hűteni pedig a tavaszi hónapokban még nem kell – kevésbé erősen befolyásolja a hőmérséklet alakulása. A MEKH adatai szerint a villamosenergia-fogyasztásunk márciusban és májusban is magasabb volt mint 2013 óta bármikor, és áprilisban is 4 százalékkal meghaladta az előző hét év átlagát...

CRUSADE

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.09.22.


Az első keresztes hadjáratot a históriák szerint II. Orbán pápa hirdette meg, ami folyományaként 1096 augusztusában indultak a seregek visszaszerezni a Szentföldet, mert viszketett a tenyerük nekik. Nyergeltek-fordultak, vagy, ahogyan a mai Orbán írta lehengerlően hülye dolgozatában a Magyar Nemzetben: „Itt az ideje szedelőzködni, hogy a megfelelő pillanatban kilovagolhassunk. Nagy ütközet vár ránk 2022-ben. Készüljetek.” És most képzeljük el, midőn a seregei készülődnek.

Lehetne jóízűen mosolyogni, hogy terhelt az ürge, mert tényleg elég erős stichje van, és csurig az agya lázálmokkal meg mesés víziókkal. Viszont láttuk már azt is, hogy bűzös eszméi és gyűlöletre buzdítása nyomán kendős nőket, bronzosabb bőrű férfiakat vertek meg villamoson vagy napsütötte utcák közepén, mert a bájosan egyszerű, éjsötét híveket feltüzelni nagyon könnyű. És Orbán most is épp ezt teszi. Hajszolja bele az országot egy, a lehetséges bukása utáni polgárháborúba, ez egészen bizonyos.

Visszatérve ugyanis erre a II. Orbánra, azt is feljegyezték a krónikák, hogy mielőtt a hivatalos seregek Krisztus nevével az összes ajkukon elindultak volna gyilkolászni 1096 augusztusában, a feltüzelt parasztok és egyéb közrendűek a „szegények keresztes hadjáratán” külön indultak el a Szentföldre és útközben zsidók elleni pogromokat tartva, fosztogatva értek el a szeldzsuk határig. A világ azóta sem változott, a mai parasztok és egyéb közrendűek ugyanilyenek. Olvasni talán tudnak már, de ez sem biztos.

Ami delírium elkezdett bugyborékolni ebben a mi Orbánunkban a mesés dolgozat írása idején, az kitartott a tegnapi parlamenti mókáig is. Jobban meggondolva permanensen ebben az állapotban leledzik a kedves vezető, csak nem minden alkalommal jön elő belőle ilyen töménységben. Tegnap azonban húszra is képes volt lapot húzni, és valahonnan minden összefüggés nélkül ez jött ki belőle: „Készüljünk fel arra, hogy még a mi életünkben nagy számmal fognak ide érkezni keresztények Nyugat-Európából.”
...

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN KATONÁSDIJÁRÓL, ÍRNAK, ÉS EGY MAGYAR- ÉS LENGYELMENTES EURÓPAI KÖZÖSSÉGRŐL - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.02.22.


Trump kampány-ámokfutása közben sem mer álmodni arról, amit a magyar miniszterelnök megtehet.


Die Welt

Manfred Weber azt közölte, hogy szó sem lehet uniós pénzekről, ha 2027-ig szóló költségvetés tervezetét, valamint koronavírus okozta gazdasági bajok enyhítését célzó segélycsomagot nem kötik össze a jogállamiság betartásának követelményével. Az Európai Néppárt EP-csoportjának első embere szerint hatalmas pénz forog kockán, de hogy ezek egy része ne tűnjön el kézen-közön, ahhoz az kell, hogy az újságírók utánamehessenek a suskusoknak, kideríthessék a sikkasztásokat és más disznóságokat. Azon kívül hogy a bíróságok a hatalom képviselőit is felelősségre vonhassák.

Ily módon az Európai Parlament ragaszkodik a demokratikus normák tiszteletben tartásához, de oly mértékben, hogy ha nem sikerül dűlőre jutni ebben a kérdésben, akkor egyik pénzügyi terv sem léphet hatályba a jövő évtől. Weber mindazonáltal úgy fogalmazott, hogy van esély a megállapodásra. Hiszen a lengyelek és mások azt állítják, hogy őket nem érheti semmi vád a jogállam kapcsán, viszont akkor meg miért ágálnak a normák alkalmazásának ellenőrzését szolgáló mechanizmus bevezetése ellen?

Kitért arra, hogy sem a török, sem az orosz elnök nem kényszerítheti semmire sem az uniót. Ráadásul Erdogan alatt a törököknél olyan irányba haladnak a dolgok, hogy le kell venni a napirendről az uniós tagságot. Az oroszoknak pedig keményen oda kell pörkölni a csütörtök-pénteki EU-csúcson, ahol a Navalnij megmérgezése lesz az egyik fő téma. Merthogy nagyon úgy néz ki: a Kreml benne volt a merényletben. Meg akarta félemlíteni a többi ellenzékit, mármint hogy könnyen ők is így járhatnak. Viszont a német kormány nem teheti meg, hogy egyfelől támogatja a megtorló intézkedéseket, másfelől viszont tovább üzletel Putyinnal. Ezért számolni kell azzal, hogy nem készül el az új gázvezeték az Északi-tengeren keresztül.

A menekültkérdésről a CSU-s politikus kifejtette, hogy 5 éve túlzottan is a menedékkérők elosztása foglalkoztatta a tagállamokat és ez hiba volt. Ily módon most meg kell találni az egyensúlyt a segítségnyújtás és a külső határok őrizete, illetve a kérelmezők megfelelő ellenőrzése között. Erre azonban van mód úgy, hogy nem sérülnek a nemzetközi menekültügyi szabályok. Tehát Európa továbbra is befogadja a rászorulókat.

Politico

Az egyik neves amerikai EU-szakértő úgy látja, hogy Ursula von der Leyen igen gyenge a jogállam kérdésében, és miközben már ég a ház, még mindig azt ígérgeti, hogy nem lesz visszalépés a demokrácia területén. R. Daniel Kelemen, a Rutgers Egyetem politológia professzora figyelmeztet, hogy a jogállamiság napjainkban az egyik legfenyegetőbb téma, a Bizottság elnöke mégis harmatos volt, amikor a minap a mindinkább tekintélyelvű Magyarországgal és Lengyelországgal foglalkozott az unió helyzetéről tartott szűzbeszédében.

Mert hangsúlyozta ugyan, hogy megvédi a demokráciát, de az általa vázolt kép riasztóan távol esett a valóságtól. Szóban és tettben egyaránt a megbékítésen dolgozik, miközben egyes tagállamok évek óta keményen csúsznak vissza a jogállami viszonyokat tekintve. Úgy hogy pl. a Freedom House úgy véli: Magyarország immár az EU első, nem demokratikus tagja. A lengyelek és a bolgárok pedig gyorsan szánkáznak le mellé, a hibrid tekintélyuralmi rendszerek kategóriájába.

Von der Leyen kijelentette, hogy a hó végén előterjesztendő jogállami jelentés a kiinduló pont lesz. Ám ez nevetséges, hiszen a 7-es paragrafus eljárás alapján már évek óta zajlik az eljárás Budapest és Varsó ellen. Csak éppen elakadt az Európai Tanácsban, de a német politikus a brüsszeli állásfoglalásban még csak meg sem említette a magyar és a lengyel vezetést. Ugyanakkor hiába bizonygatta, hogy a Bizottság bástya a sajtó és az igazság függetlenségének megvédésére, a tények mást mutatnak.

A legutóbbi választások óta Orbán még inkább lecsapott az önálló média maradékára. A járványt ürügyként használta, hogy még több hatalmat szerezzen és megbüntesse az ellenzéket. Von der Leyen mégsem indított új kötelezettségszegési eljárásokat, és arra sem árul el hajlandóságot, hogy felgyorsítsa a már folyamatban lévő procedúrát.

A veszedelmes irányzatok megállítására az volna a legerősebb fegyver, ha szorosabb kapcsolat létesülne a támogatások kifizetése, illetve az alapjogok érvényesülése között. De azt látni, hogy a német politikus azt csinálja, amit tavaly a hivatalba lépésekor mondott: lehetőleg kerüli az ütközést Magyarországgal és Lengyelországgal a jogállam területén. Úgyhogy az említett beszédben sem ismerte el: egyes országokban pusztul le a demokrácia. Ez a visszalépés létében fenyegeti az EU-t, de a Bizottság első embere a jelek szerint még azt sem vallja be, hogy egyáltalán létezik a probléma.

Euobserver

A leideni egyetem egyik tanára, a párizsi Science Po kutatója végig veszi, mennyire volna lehetséges, amit a holland miniszterelnök nemrégiben felvetett a hágai parlament vitájában, hogy ti. újra kellene alapítani az EU, de immár Magyarország és Lengyelország nélkül. A jogállami vita ugyan jelenleg a Covid-19 miatt háttérbe szorult, de újra előtérbe kerül, amint csillapodik a ragály. És a tét nem kevesebb, mint az unió jövője a demokráciák szövetségeként. A vita már vagy 10 éve megy, a középpontban Budapesttel és Varsóval – mutat rá Tom Theuns.

A magyaroknál Orbán levezényelte a független média felszámolását, a menekültek kitaszítását, bírákat bocsátott el és aláásta az igazságszolgáltatás önállóságát, nemrégiben pedig bevezette a rendeleti kormányzást. Rutte ezek után az első uniós vezetőként pedzette meg, hogy esetleg az ellenszegülő kormányok nélkül menne tovább az integráció.

Csakhogy az alapszerződések értelmében egyetlen tagok sem lehet kizárni. A távozás csakis önkéntes lehet, ahogy azt a briteknél láttuk. Tehát jogilag még akkor sem lehetne kirakni őket, ha a magyar és a lengyel vezetés még tovább bontja le a demokratikus intézményeket és egyértelműen tekintélyelvű rezsimet honosít meg. A 7-es paragrafus használhatatlan, mert a két ország egymás hátát fedezi.

Ha viszont a két ország kimaradna az új összefogásból, az megkerülné ezt a holtpontot. Egyszerűen úgy, hogy a többiek kiválnának az 50-es cikkely alapján és létrehoznak egy új, nemzetek feletti szervezetet. Ez persze radikális lépés volna, és nagy lenne az ára, a többi közt a demokrácia szemszögéből.

Sok magyar és lengyel bátran szembe száll a hatalom autokrata tervével. Nélkülük alakítani egy új, demokratikus uniót, nos, az kemény, és igazságtalan volna. Merthogy elvesztenék egy csomó jogukat. De az sem megy, hogy a többi tagállam ne tegyen semmit. Hiszen ha Budapest és Varsó továbbra is menetel az autokrácia felé, akkor az EU elveszti minden tekintélyét demokratikus intézményként.

Ily módon a szervezet egész jövőjét meghatározza, hogy megtűr-e a soraiban, sőt támogat-e továbbra is mind inkább autoriter tagokat. Vagy pedig megtesz minden szükséges lépést, hogy megvédje az alapértékeket?

Spiegel

Magyarország militarizálódik, Orbán a háborúról suttog, de egyúttal keményen fegyverkezik - írja a német hetilap annak kapcsán, hogy az Alapjogok Központ nemrégiben az 1. világháborút idéző hirdetést tett közzé, alatta a felirattal: Készüljetek! A miniszterelnök egyre fenyegetőbb, amikor mostanában emlékbeszédeket tart. Az ezeréves harcot és a magyarok önfeláldozását emlegeti. Meg azt, hogy a Nyugat megerőszakolta az ezeréves határokat, és hogy ezt nem szabad elfelejteni. Mind inkább használja az egyház és a hadsereg nyelvezetét, de tényleg háborúra készül?

Szántó Miklós, a hatalom közeli Alapjogokért Központ vezetője, egyben a KESMA főnöke cáfol, szerinte reklámjukat mesterséges hisztéria kísérte. És szó sincs háborús uszításról. Hiszen az emlékezetes videó azt hangsúlyozza, hogy a magyaroknak össze kell fogniuk a térség már nemzeteivel. A militarizmus pedig a balliberálisok vádja, mert ők képmutató módon tagadják, hogy a harckészültség és a harci szellem politikai erény.

A másik oldal ezt nem így ítéli meg. Hiszen a közélet egyre katonásabb, a „közeli” sajtó mind agresszívabb nacionalizmust terjeszt. Például amikor árulónak, az ország ellenségének, szabadkőművesnek nevezi a két történészt, Romsics Ignácot és Ungváry Krisztiánt.

Ezzel párhuzamosan folyik a hadsereg példátlan felfegyverzése. De a legtöbb megfigyelő nem gondolja, hogy Orbán tényleg háborút akarna. Tamás Gáspár Miklós szerint a cél az, hogy erősítse a sovinizmust és az ahhoz kapcsolódó közös veszélytudatot. Vagyis, hogy ideológiai alapon minél többen azonosuljanak Nagy-Magyarországgal, de emögött nincs ott a határrevízió szándéka. Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság szakértője ezt megtoldja azzal, hogy a védelmi erők korszerűsítése mellett az említett kampányok fokozzák a megosztottságot, még nagyobb bizalomvesztést okoznak a társadalomban. Ez azonban egy ponton megint csak nemzetbiztonsági probléma lesz.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

Magyarországon a hatalom azzal szorongatja a Klubrádiót, hogy megvonja tőle a frekvenciát. Az effajta küzdelemben az adó már annyi tapasztalatot szerzett, hogy az több is a kelleténél. Különösen 2010 után ment a bruszt. Most sem könnyű gazdaságilag a kormánykritikus szerkesztőségek helyzete, mert állami hirdetés jóformán egyáltalán nem esik le nekik, a magáncégek pedig nem rendelnek náluk reklámot, ha közbeszerzési pályázaton indulnak. A Klubrádió annak köszönheti túlélését, hogy 200 ezer hallgatója támogatta pénzzel.

De most megkezdődött a hullámhossz-vita következő szakasza. A Médiatanács által emelt kifogások eléggé pitiánerek, miközben a rádiónak az elejétől fogva sikerült magát az orbáni cenzúra áldozatának beállítania és ily módon elég széles visszhangot váltott ki Európában. A vita eleinte kicsinyes torzsalkodásnak tűnt, de a kormány olyan érveket hozott fel, amiket nem lehetett egykönnyen elvetni. Hiszen a szociálliberális kormány annak idején a választások előtt sietősen adta meg a sugárzási engedélyt, pedig voltak konzervatív vetélytársak.

Most viszont annál gyengébbnek tűnik az indoklás. És úgy látszik, hogy a fenyegető vég beleillik egy folyamatba, amelynek során ellenzéki orgánumokat sajtó- és versenyhatósági segédlettel, gazdasági, sőt állítólag politikai nyomással bezárnak, illetve átállítanak kormánybarát vonalra. Lásd: Origo, Népszabadság, Magyar Nemzet, illetve nemrégiben az Index.

Hogy a Médiatanács most miért rontott neki a Klubrádiónak, azt nehéz megmondani. Még az sem biztos, hogy a csatorna nem kapja meg újra a frekvenciát. Idáig úgy látszott, hogy egy pár ellenzéki szerkesztőséget hagynak takaréklángon működni. Ilyen a Népszava is, amely bizonyítékul szolgált, mármint hogy lehet élesen bírálni a hatalmat. De azzal a korlátozással, hogy főleg az Orbán-család magánélete tabu. A másik oldal ezt azzal toldja meg, hogy nem szabad túlzottan feszegetni ezeknek a köröknek a korrupciós ügyeit sem.

The Times

A patinás brit konzervatív lap azt emeli Orbán Viktor kétoldalas Magyar Nemzet-beli cikkéből, hogy a magyar vezető Trump mellé áll az „ütődött liberálisokkal” szemben. Meg hogy az elnököt kulcsfontosságú szövetségesnek tartja az illiberális demokráciáért vívott harcban. Az ellenfél az EU, amely szerinte a tömeges bevándorlást támogatja.

A populista politikus, aki nem egy nyugati vezető, így Macron számára is „mumus”, segítséget ígért a Fehér Ház jelenlegi urának, nehogy Biden személyében a liberális Amerika vehesse át az ország irányítását. Arra hivatkozik, hogy a demokraták külpolitikája a morális imperializmusra épül. A tipikusan harcias elemzés ismét felsorakoztatja a vádakat az unió ellen. Egyben azt állítja, hogy holtpont állt be Európa jobboldali közepe és keleti fele, illetve a liberális nyugati rész között. A brit tudósítás hozzáteszi, hogy a V4-ek fellépése nyomán kelet-nyugati törésvonal alakult ki.

Különösen áll ez a jogállamra, amely már kérdéseket vet fel az egész integráció jövője kapcsán. Orbán szövegéből ugyanakkor ezúttal sem maradt ki, hogy megvádolja az EU-t: Soros érdekében jár el. Egyúttal döntőnek nevezte a két év múlva tartandó választást.

Washington Post

Trump csatlakozik azokhoz a diktátorokhoz és demagógokhoz, köztük Orbánhoz, akik a „hazafias oktatást” nyomatják. Ily módon rájátszik a jobboldal nagy fájdalmára, mármint hogy a baloldal átmossa a fiatalság agyát az iskolákban. Meg hogy a legutóbbi zavargások kiindulópontja pontosan az az oktatási rendszer volt, amely nyíltan hangsúlyozza a rabszolgaság, a rasszizmus és az amerikai múlt más bűneinek örökségét. Az elnök persze nem tudja átírni a tankönyveket és tantervet, de átvitt értelemben dinamitot szállít a nacionalista tábornak. Pár héttel a választás előtt bejelentette, hogy bizottságot alakít az igazi Amerikát szolgáló tananyag összeállítására.

Pedig egy tanulmány nemrégiben bizonyította, hogy az iskolák nem foglalkoznak ideológiai neveléssel, a diákok ugyanazokat a politikai nézeteket vallják a diplomaosztás után, mint amikor megkezdték a tanulmányaikat. Vagyis Trump és a szövetségesei simán uszítják a fehér szavazótábort, amely amúgy is nyugtalan a demográfiai változások és a kulturális közbeszéd láttán.

Az viszont paradox, hogy a „hazafias oktatás” a kínai kommunista rezsim nyelvét és politikáját utánozza. De nagyon is belepasszol abba a nemzetközi irányzatba is, hogy demokratikusan megválasztott jobboldali nacionalisták célkeresztbe veszik az egyetemeket, illetve a közoktatást. Úgy hogy a tanárok sokszor a politikai harcok frontvonalában találják magukat és vereségre vannak ítélve. Ezért van olyan vélemény, hogy a hidegháború szelleme kísért Amerikában. Újabb politikai válság fenyeget, és a vezetés kapva kap az összeesküvés elméleteken.

Mindez igencsak áll Magyarországra, ahol Orbán Viktor szüntelenül vívja a maga kulturkampfját. Kormánya megcélozta a civil szervezeteket és más liberális csoportokat, ideértve, hogy kipaterolta a CEU-t. A miniszterelnök elrendelte a tananyag felülvizsgálatát, mégpedig azzal a bevallott szándékkal, hogy helyreállítsa a nemzeti önbecsülést és erősítse a keresztény identitást. Kovács Zoltán nemrégiben úgy nyilatkozott a BBC-nek, hogy nincs semleges oktatás, mert itt értékek közvetítéséről van szó.

Ám ezek az értékek továbbra is roppant mód vitatottak. Az SZFE hallgatói elfoglalták az épületet. A lap idézi Szirtes Györgyöt, a nagyra becsült angol költőt, aki a minap azt írta a Guardianben, hogy a hatalom mindent maga akar megszabni a színi egyetemen. A kinevezésektől, a tanmenetig, éspedig ideológiai alapon.

Ekkora hatalomról Trump azonban csak álmodhat, de az látszik, hogy nagyon is szeretne a többi autokrata és demagóg útján haladni.