2020. január 15., szerda

RÁADÁS: MAROS UTCAI VÉRENGZÉS (1945) - (18+)

MAGYAR FOTÓARCHÍVUM
Szerző: Magyar Fotóarchívum
2004.12.11.


A Maros utcai zsidó kórház betegeit 1945. január 12-én gyilkolta meg egy nyilas pártszolgálatos csoport. A kivégzésekre döntően a kórház kertjében – feltehetően a telek északi szegélyén húzódó tűzfalnál – került sor.

"December 28-án a Bethlen téri kórházat nyilasok és SS-katonák támadták meg, az ott lévőket kifosztották, bántalmazták. Két tucat férfit elhurcoltak és meggyilkoltak. Hasonló támadás érte a budai oldalon a Maros és Városmajor utcai zsidó kórházakat. Ezek szintén a Nemzetközi Vöröskereszt védelme alatt álltak, ám ez nem tartotta vissza a garázdálkodó nyilasokat. Ezekben a mészárlásban részt vett Kun András, egykori minorita szerzetes, aki a pesti kegyetlenkedéseknek is rettegett figurája volt. “Kun páter” papi öltözetben, fegyverrel a kezében “Krisztus szent nevében” vezényelt tüzet a zsidókra. 1945. január 12-én megközelítőleg száz orvost, beteget, ápolónőt gyilkoltak meg a Maros utcában. Január 14-én a városmajori kórházra támadtak és körülbelül százötven embert öltek meg.” (idézet)

A Maros utcai vérengzést azzal a céllal hajtották végre 1945. január 12-én, hogy a "testvéreket" beköltöztessék. Itt egy kórház (a Budai Izraelita Szentegylet Gyógyintézete) működött vöröskeresztes menlevél (Schutzpass) alatt, de az orvosok menedéket adtak a bujkálóknak is. A nyilasok a házat már 1944-ben többször kinézték maguknak. Egy ízben az orvosokat és a betegeket terelték volna át a Városmajor utca 37.-be, de ezt egy német tiszt megakadályozta, és szétzavarta a csürhét.


Január 12-én sikerült lerohanniuk az épületet. Az orvosokat, az ápolókat és a betegeket az udvaron lőtték agyon. Tömegsírba temették őket. Öt ápolónőt átvittek a Németvölgyi útra, s aki közülük szűznek mondta magát, megbecstelenítették ("gumibottal deflorálták", olvasható a népbírósági ítéletekben). A Maros utcai vérengzésnek - Ék Sándornak, a szovjet csapatokkal hazatérő sajtótisztnek köszönhetően - nagy volt a visszhangja. Ék az exhumálást úgy fényképeztette a Mafirt fotóriportereivel (1945 áprilisában), hogy az összefogdosott XII. kerületi nyilasokkal végignézette a holttestek azonosítását. A tömegsírok feltárásáról filmfelvétel és több száz fotó tanúskodik. A megölt áldozatokra ma emléktábla figyelmeztet az épületben. A házban orvosi rendelő működik. (idézet)

KIAKADT AZ ÚJ NAT TERVEZETÉN A NEMZETI PEDAGÓGUS KAR, NEM TÁMOGATJÁK A BEVEZETÉSÉT

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: JOÓ HAJNALKA
2020.01.15. 


Jelenlegi formájában nem támogatja az új Nemzeti alaptanterv (Nat) bevezetését a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – tudta meg a hvg.hu. Az még mindig talány, hogy miért nevezi a kormány újnak, ha egyszer nem az, és az is, hogy kevesebb mint nyolc hónappal a bevezetése előtt mikor ismerheti meg végre a nyilvánosság is a szöveget.

Az NPK - amely az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben közalkalmazottként foglalkoztatottak önkormányzattal rendelkező köztestülete - elnöksége szerdai ülésén értékelte a kormánytól kapott legutolsó szövegváltozatot, amelynek egyébként már a véleményeztetését is hajmeresztő módon próbálta letudni az Emberi Erőforrások Minisztériuma: az Emmi ugyanis információink szerint december 20-án, péntek délután küldte el a tervezetet az NPK-nak, de az időpont miatt az a címzettekhez már csak december 23-án, hétfőn, a véleményezésre adott határidő napján jutott el. Mivel ennyi idő alatt értelemszerűen képtelenek voltak áttekinteni a dokumentumot (ezt jelezték is a minisztériumnak), az ünnepek miatt a folyamat januárra húzódott, most viszont, hogy lezárult, egyúttal ki is derült: a szervezet nem tudja elfogadni a kormány által jóváhagyott verziót.

Az NPK legfőbb kifogása a már végeláthatatlan ideje készülő-módosuló-pontosuló szöveggel szemben az, hogy bár a kormány – kisebb kommunikációs botlás után – új alaptantervnek nevezi a szöveget, valójában nem az: olyannyira nem, hogy teljesen egészében hiányzik a bevezetőjéből az anno Csépe Valéria pszichológus akadémikusék által összeállított, több mint ötven oldalas általános bevezető, amely rögzíti például az új változat módosult szemléletét, alapelveit, kitűzéseit, a tanár, a diák, a szülő és az iskola viszonyrendszerének, az értékelésnek és visszajelzésnek az elveit, emellett részletesebben is leírja például az egyes tantárgyak legfontosabb elvárásait...

EZÉRT NEM HISZED EL, HOGY ALACSONY AZ INFLÁCIÓ MAGYARORSZÁGON

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2020.01.15.


A hivatalos inflációnál jóval magasabb drágulási érzetünk részben abból fakadhat, hogy "mindennapi vásárlásaink" során valóban sokkal nagyobb áremelkedést tapasztalhatunk - mutattuk meg nemrégiben. Azóta véget ért a 2019-es év, így megnéztük, hogy vajon enyhült-e az ellentmondás. A rövid válasz: nem, sőt a boltokban lassan 8% felé kúszik a drágulás üteme.

A hétköznapokban többnyire a boltokban ért vásárlási élményeink alapján értékeljük, mekkora drágulással kell szembenéznie a családi büdzsének. És valóban: ha megnézzük, hogy a tipikus napi, heti bevásárlás számlája hogyan alakult, akkor érthetővé válik, hogy miért nyelik le sokan nehezen a 3% körüli inflációról szóló híreket - írtuk még a tél elején. Akkor a 3% körüli infláció mellett 7%-hoz közeli "étkezési árindexet" számoltunk.

Most megnéztük, hogyan alakult a kétféle mutató 2019 egészében. Ehhez újra kiszámoltuk, hogy a tipikus „étkezési számla” mennyivel emelkedett. A hús-, tej-, zöldség- és gyümölcsfélék, szeszes ital és dohány, valamint a házon kívüli étkezés árváltozásait vettük figyelembe azokkal a súlyokkal, amelyeket a KSH a fogyasztóiár-index számításához használ. Eszerint az egy évre visszatekintő „étkezési” árindex 7,6%-ra emelkedett. Ebben benne van a sertéshús 24%-os, a felvágottak 13%-os, a cukor 12%-os, a büféáruk 9%-os, drágulása, de tartalmazza a jóval átlag alatti ütemben dráguló baromfihúst (2%), a tejet (-1%) és az étolajat (-1%) is.

Vagyis az ellentmondás nem igazán enyhült. Miközben a hivatalos infláció 2,9%-ról 4%-ra emelkedett két hónap alatt, az "étkezési" árindex 6,8%-ról 7,6%-ra ugrott, vagyis maradt a közel kétszeres drágulási tempó...

VAN EMBER A BÍRÓSÁG FELETT? – GYÖNGYÖSPATAIAK ORBÁN VIKTOR IGAZSÁGÉRZETÉRŐL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2020.01.15.


Közel tíz évvel a gárdisták masírozása után ismét feszültség van Gyöngyöspatán – ezért újfent a hevesi településre látogattunk. Amíg évekkel ezelőtt a Fidesz hűtötte a Jobbik által fűtött kedélyeket, most a kormánypárt mozgósítja a közvéleményt a Kúria és a helyi cigányság ellen, miután roma gyerekeknek jogerősen mintegy százmillió forint kártérítést ítélt meg a bíróság iskolai elkülönítésük miatt. Tényleg tönkremegy a városka a kártérítési összeg miatt? Egyáltalán, jogos volt annak megítélése? Utóbbira a válasz igen, előbbire nem, ám a helyzet mégsem fekete-fehér. Hogy mennyire nem az, kiderül helyszíni riportunkból...

VONATON

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: HORN ANNA
2020.01.15.


Ülök egy vagonban, ami nem a nagyszerűen működő MÁV tartozéka. Nem, ez egy olyan vonat, amely óránként mintegy 250 km/óra sebességgel halad Madrid felé, le is fotóztam a kijelzőt, amely minden kocsiban azt is mutatja, hol járunk éppen, egy kis térképen. Azt is látom a monitoron, mi a következő megálló, és mikor érünk oda.

Az ülések kényelmesebbek, mint amelyekben a fapados repülőgépeken nyomorgunk. Mindenki előtt képernyő, ha filmet szeretne nézni az utas, az ingyen osztogatott fülhallgatók biztosítják, hogy a szomszéd nyugodtan alhat eközben. Van egy lehajtható asztalka, amelyre bőven ráfér a laptop, a szendvics vagy amit éppen oda akarnék tenni. Félóránként hófehér kabátos pincér kínál a kis kocsijáról kávét, üdítőt, harapnivalót. A majdnem 500 kilométeres út teljes hosszában használható wifi könnyíti meg azt, hogy az ember ne a szomszédjával beszélgessen, hanem hódoljon a monitor-függőségének.

Másfél órája utazom, majdnem ugyanennyi van hátra. Eddig csak az ablakon bámultam kifelé, mert lenyűgözött, amit láttam. Mint már sokszor – de ekkora sebesség mellett tényleg csak a „lényeg” észlelhető.

A szélmalmok tömkelege. A hatalmas, sokszínű megművelt földek mozaikja, az olajfa-ültetvények sokasága, az itt dimbnek-dombnak mondott és vélt hegyek varázsa. Van amelyik teljesen kopasz, van, amelyiknek majdnem a tetejéig felküzdötte magát néhány település, amelyek temploma aranyozott csúcsán ragyog a reggeli napfény.

A nyomor, a kihalóban lévő falvak, a reménytelenséggel küzdő elhanyagoltabb részei az országnak gyorsan elsuhannak – de tudom, hogy azok is ott vannak, mert jártam sokszor ilyen helyeken, lassúbb járgánnyal. De most csak a szépet, a fejlődést látom, pillanatokra – és arra kell gondolnom, hogy pont ugyanezzel a sebességgel rohan el Magyarország mellett Európának az a része, ahol jó élni.

Ahol – mint Spanyolországban – 600 euró a munkanélküli segély, és idén 900 euró lesz a minimálbér. (Tudom, mennyivel magasabbak ezek a számok akár Hollandiában, akár Ausztriában, én most „csak” az ittenieket említem.) Ahol, mint errefelé, az idős emberek a reggeli kávéjukat meg tudják fizetni egy kávéház kiülős teraszán, mert éppen ehhez támadt kedvük. Ahol, ha kérdezősködök az utcán, valamit keresve, a járókeretes idős hölgy elkísér annak a helynek a környékéig, ahova igyekszem. Közben mosolyogva vagy szomorúan elmeséli az élete történetét, és azzal válunk el egymástól, hogy szép napot kíván, és örül, hogy beszélgettünk. Ahol a harmadik olyan központot nyitották meg a napokban, ahova az éhezők elmehetnek élelmiszerért. Rizst, konzervet, háztartási kekszet, lisztet és tartós élelmiszert lehet kérni minden héten. Nem kell hozzá sem hajléktalan igazolvány, sem egyéb bizonyítéka a nyomorúságodnak. Magánszemélyek, szervezetek és az önkormányzat juttatja ezekbe a központokba, ki mit tud. Sampon, folyékony szappan, mosópor – ha kell, viheted. Hetente egyszer, mert a nevedet felírják és a telefonszámodat is, ami általában mindenkinek van. Valószínűleg vannak olyanok, akik megpróbálnak visszaélni a rendszerrel, ezt nem tudom, de el tudom képzelni, hogyan működne egy ilyen szolidaritási szolgálat Magyarországon. Az utóbbiról csak annyit tudok, hogy az adományok mekkora részét lopják el a szervezetek dolgozói a saját maguk számára. Akik fizetést kapnak a munkájukért, természetesen...

ORBÁN ELMÉRTE - NINCS ALKUDOZÁS

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.01.15.


Az Európai Néppárt nem fog változtatni irányvonalán a Fidesz kedvéért - tette világossá Manfred Weber. Úgy tűnik, Orbán hiába fáradozik egy új európai pártcsalád létrehozásán.

Az európai média több orgánuma beszámol Manfred Webernek, a jobbközép irányzatú néppárti pártcsalád európai parlamenti frakcióvezetőjének a tegnapi strasbourgi sajtótájékoztatóján elhangzottakról, miszerint a Néppárt nem fog változtatni irányvonalán a Fidesz kedvéért, miként azt Orbán Viktor, a tagsági jogaiban felfüggesztett magyar kormánypárt vezetője a pártcsaládon belül maradás feltételéül szabta a múlt héten. Weber leszögezte, hogy nem kérnek kioktatást sem politikai, sem választási kérdésekben, és aki a Néppárthoz akar tartozni, annak követnie kell a pártcsalád által vallott értékeket. Erről nincs semmiféle alkudozás – tette hozzá a bajor keresztényszociális – vagyis CSU – pártállású politikus az APA osztrák hírügynökség tudósítása szerint. Az Euronews hírportál idézi a La Repubblica című olasz lapot, amelynek az értesülése szerint a Fidesz már csak egy lépésre áll az Európai Néppártból való kizárástól, és eközben folynak a tárgyalások a Fidesz, a Matteo Salvini volt olasz belügyminiszter által vezetett, szélsőjobboldali Liga, valamint a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság között egy új európai pártcsalád létrehozásáról. A La Repubblica úgy tudja, hogy már a frakció neve is megvan, Konzervatívok és identitás névre hallgathat majd az új európai parlamenti képviselőcsoport. Az olasz lap szerint ugyanakkor a csoport végleges összetétele még kérdéses, mert Jarosław Kaczyński ellenzi, hogy a Marine Le Pen vezette francia Nemzeti Tömörülést is bevegyék a blokkba. A lengyel politikus elsősorban a Vlagyimir Putyinhoz fűződő kapcsolata miatt ellenzi a Le Pennel való szövetséget.

Négyen négyfelé húznak

Az osztrák hírügynökség arról is ír, hogy Sebastian Kurz kancellár holnap Prágába utazik, ahol találkozik az úgynevezett visegrádi csoport országainak ott tanácskozó miniszterelnökeivel. Kurz afféle hídépítőként fogja fel a saját szerepét kelet és nyugat között – olvasható az APA cikkében. A kancellár ehhez – vasárnapi brüsszeli látogatása során – megkapta Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének a politikai támogatását is. A prágai találkozón szó lesz a nagy európai vitatémákról: az integráció jövőjéről, a 2021 és 2027 közötti uniós keretköltségvetésről. Ez utóbbi tekintetében az osztrák hírügynökség szerint aligha lesz egyetértés Kurz és a visegrádiak között, hiszen Ausztria, mint az uniós kasszába nettó befizetőnek számító állam, elutasítja azt, hogy a britek távozása miatt kieső pénzt a megmaradó jómódú tagországok pótolják, miközben a keleti tagállamok hallani sem akarnak a nekik folyósított támogatások csökkentéséről. Ennél több egyetértésre lehet számítani az EU-bővítés és a migráció kérdésében – írja az APA. Ausztria osztja a visegrádiaknak a menekültek unión belüli elosztását ellenző álláspontját, és abban is azonos hullámhosszon van a V4-ekkel, hogy szorgalmazza az unió kibővítését a nyugat-balkáni országokkal.

Az osztrák hírügynökség megjegyzi: a négy visegrádi állam kormánya jelenleg négy különböző európai pártcsaládhoz tartozik. A külkapcsolatokat illetően a magyarok Oroszországgal keresnek gazdasági és politikai érintkezési pontokat, miközben a lengyelek történelmi okokból Moszkva nagy bírálói. Szlovákia a V4-ek egyetlen olyan országa, ahol már euróval fizetnek, és Pozsonyban, valamint Prágában is jóval kevesebb bíráló szó hangzik el az EU címére, mint Budapesten, illetve Varsóban. A magyarok és a lengyelek a jogállamiság kérdései miatt az unió problémás gyerekeinek számítanak az APA megfogalmazása szerint. Az unió kívánatos jövőjéről formálódó képet, terveket illetően az osztrák hírügynökség arra helyezi a hangsúlyt, hogy Sebastian Kurz szerint az EU központosító törekvéseivel szemben több szubszidiaritásra lenne szükség – ami azt jelenti, hogy minden kérdést a lehető legalacsonyabb döntéshozatali szinten oldjanak meg, tehát ami eldönthető helyi, illetve regionális szinten, azt nem kell nemzeti vagy uniós szintre emelni. Erre a nézetre fogékonyak a visegrádiak – olvasható az APA elemzésében...

CSERNOBIL A MÁNAK IS ÜZEN – AZ HBO-SOROZAT FŐHŐSE A 168 ÓRÁNAK NYILATKOZOTT

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2020.01.15.


Minden idők legmagasabb tetszési indexű tévésorozata lett az HBO óévi produkciója, a Csernobil, amely hétfőn hajnalban elnyerte a kategóriája legjobbjának adható Golden Globe-díjat is. Nyolcmillióan látták, és a maximálisan elérhető 10 pontból 9,7-et kapott a nézőktől. Ez az a ritka eset, amikor a kritikusok és a közönség véleménye egybeesik: a hivatásos ítészek írásainak 95 százaléka pozitív volt, a maradék ötöt pedig jórészt az orosz hivatalosság fanyalgása inspirálta. A sorozat műsorra tűzésének napjaiban a Wikipédián naponta félmillióan olvastak Csernobilról, nőtt az érdeklődés Fukusima és Bhopál, általában az ipari katasztrófák iránt is.

A film főhőse Valerij Legaszov akadémikus, a Kurcsatov Atomfizikai Kutatóintézet igazgatóhelyettese, aki az 1986. április 26-án történt katasztrófa következményeinek elhárításán dolgozó úgynevezett likvidátorok vezetője volt. Sok ezer ember életét mentette meg azzal, hogy ragaszkodott az atomerőmű személyzetét kiszolgáló Pripjaty település lakóinak evakuálásához. A tudós hatvan napot töltött a zónában, négyszer annyit, mint amennyit az általa is jóváhagyott biztonsági előírások szerint szabad lett volna...

LÉNYEGÉBEN AZ ORBÁN-CSALÁDRA CÉLOZZÁK AZ UNIÓS FORRÁSOKAT

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2020.01.15.


Valóban létezik egy kormányelőterjesztés a 2020 utáni uniós források felhasználásának kereteiről, s egy ilyen tartalmú prezentációt a kormány december 10-én be is mutatott az Európai Bizottságnak – ezzel cáfolta Jávor Benedek a kormány által a különféle csatornákon tagadott sajtóértesülést.

A főváros brüsszeli képviselője blogjában le is közölte a prezentáció lényegét, ami bizonyítja, hogy Orbánék valóban kihagynák Budapestet az uniós forrásokból végrehajtott fejlesztésekből, sőt, az egyetlen Miskolc kivételével, valamennyi ellenzéki megyei jogú város és a független polgármester által irányított, nem fideszes többségű Békéscsaba is kívül esik a megrajzolt fejlesztési régiókon. Egy játékot is ajánl: rajzoljuk rá (az általa most nyilvánosságra hozott prezentációban megtalálható) fejlesztési régiók térképére az önkormányzati választáson az ellenzék által megnyert megyei jogú városokat!

Mint a Népszava alapján, a Hírklikk is megírta, az Innovációs és Technológiai Minisztérium prezentációja arról tanúskodik, hogy a magyar főváros kimarad a 2021-2027-es fejlesztési elképzelésekből. A sajtóértesülés után a kormány vad mellébeszélésbe kezdett, Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár álhírnek mondta, hogy a kormány megvonná az uniós forrásokat a fővárostól a 2021-2027-es finanszírozási időszakban: „ilyen kormányzati előterjesztés nincs, ilyen döntés nem született”. Ám – tegyük hozzá – senki nem is beszélt előterjesztésről vagy döntésről, a hír egy prezentációban is testet öltött elképzelésről szólt...
ITT OLVASHATÓ

HA NEM TELJESÜLNEK AZ ORVOSOK KÉRÉSEI, AKKOR ÖSSZEOMLIK A RENDSZER

24.HU
Szerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA
2020.01.15.


A Magyar Orvosi Kamara (MOK) javaslatot dolgozott ki az orvosbérek felzárkóztatására, ezzel párhuzamosan szeretnék a hálapénzt is kiiktatni a rendszerből, elérni, hogy a külföldre ment orvosok hazajöjjenek, megálljon az elvándorlás, és csökkenjen a jelenlegi túlterheltség. A javasolt bértábla jelentős emelést tartalmaz, a rezidensek kezdő fizetésére bruttó 687 837 forintot javasolnak, egy szakorvos tíz év után 1 398 358 forintot kaphatna, a csúcs 37 év után kicsivel több mint kétmillió forint lenne. A javaslat kidolgozóját, a kamara alelnökét, Álmos Pétert kérdeztük a részletekről...

VÁLTOZÁSOK AZ ADOMÁNYOZÁSBAN – EGY JOBB, SZOLIDÁRISABB VILÁGÉRT

ÁTLÁTSZÓ /  SZOCIO BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2020.01.15.


Visszatakintve az elmúlt év adományozási helyzetképére azt hiszem, pozitív változásokról számolhatok be. Legalább is az alapítványunk életében így érzékelem, és remélem mások is ilyen tapasztalattal bírnak.

Mutatja ezt a támogató odafordulások számának a növekedése, és az átgondoltabb adományozás is, ami elsősorban abban nyilvánul meg, hogy kérdeznek a felajánlók. Fölösleges nekik valami, de nem biztosak abban, hogy ez adományként hasznos-e valakinek, azért megkérdezik azt a szervezetet, akivel kapcsolatban vannak, hogy szerintük jól gondolkodnak-e. Persze ehhez nyilván kell a kapcsolat, amiben ez megkérdezhető, olyan kommunikációval, ami mindkét fél számára megfelelő.

Sokan számolnak be ugyanis durva elutasításról, amikor egy-egy szervezet, vagy munkatárs lepattintja őket, nem figyelve a felajánló érzékenységére, lelkére. Persze ezt érdemes a másik oldalról is átgondolni. Amikor aznap a sokadik telefonnál derül ki, hogy tulajdonképpen nem az adományozás a lényeg, csupán az illető szeretne a lehető leggyorsabban, költségmentesen megszabadulni valamitől, akkor már a fogadó sem olyan türelmes.

Hogy jobban értsük: ezek olyan típusú felajánlások, amelyek „még biztosan jók lesznek valakinek”, például nehéz, régi, kopottas bútorok, ám az adományozó nem tud segíteni a szállításban, sőt, levinni sem egyszerű a bútort az emeletről, vagy nem lehet behajtani az utcába teherautóval, és így tovább. Viszont szívesen adják. Szóval, itt a újra előkerül a „ki segít kinek” kérdése, az adományozás tetszetős lehetőségébe csomagolva.

Továbbra is vegyes a ruhaadományok minősége. Itt inkább az eseti adományozókkal van gond, akik például egy hagyatéktól akarnak mihamarabb megszabadulni, és nem tudjuk megértetni velük, hogy ami nekik nem kell, mert idejétmúlt, ósdi, az másoknak sem a legjobb adomány. Azok a visszatérő támogatók, akik régóta mellettünk vannak, már tudják, értik, hogy mire kell odafigyelni. Az is árulkodó, hogy a külföldről érkezett használt ruha-, cipő-, és játék adományok minősége összességében még mindig sokkal jobb, mint az itthoniak.

De érzésem szerint alakul a helyzet, talán ez a blog és sok más, adománygyűjtéssel foglalkozó szervezet adományozási kultúrát formáló munkája is hozzájárult ahhoz, hogy árnyaltabban gondolkodjanak az emberek erről a témáról.

A karácsonyi időszak újra előhozta számomra azt, mennyire fontos az adománykérők ellenőrzése. Elképesztő energiával és kreativitással mozdul rá ugyanis a tanult tehetetlenségben edződött ember a karácsonykor felerősödő szolidaritás kihasználására.

Ebben az időszakban mi is küldünk csomagokat, hozunk össze embereket, hogy támogathassuk a segítő szándék kibontakozását. Ám ez, ellenőrzés híján sokszor vakvágányra fut. Ilyenkor nincs idő arra, hogy személyesen meggyőződjünk a rászorulás mértékéről, vagy lecsekkoljuk a kérelmezőt az intézményrendszerben. Így aztán marad a levél, üzenet, telefonos, vagy személyes megkeresés az alapítványnál, ami így indul: „azt mondják, itt adnak csomagot”. Miközben az illető nem tűnik úgy, mintha abba a társadalmi csoportba tartozna, mely rászorulóként kategorizálunk. A személyes megkeresesések még kezelhetők, de a távoli kérelmezők nem igazán.

Bizony, mi is kapcsoltunk össze idén olyanokat, akiknél nem teljesedhetett ki a karácsony üzenete. A kommunikált kép nem volt valós, túl drámaira színezték a helyzetet, színészi előadás is volt mögötte, és mindez csak akkor derült ki, amikor az adományozó megérkezett a „rászorulóhoz”. Persze ez is relatív, mert egy félrecsúszott élet is kérhet segítséget. Ahol viszont tudjuk, hogy az alkohol, vagy a bűnözés vitte erre az útra, ott nehezebben tudnak jó érzéssel adni azok, akik a karácsony örömét szeretnék elvinni.

Ez megint csak megerősítette azt, hogy a segítségnyújtás akkor megfelelő, ha személyre szabott. Ha nem a kérés, hanem a tenni akarás képességét erősíti, és segít elmozdulni. Ehhez pedig ismerni kell a rászorulót, az okokat, a lehetőségeket, mert így hathat igazán a segítség.

Az adományozás kettős hatását pedig jól, építő jelleggel kell használni, és ebben nekünk, segítő szervezeteknek nagy a felelősségünk: a felajánlónak az adományozás érzése ad pozitívumot, az, hogy jó lehetett, segíthetett, támogathatott. Az adományozottat pedig az az érzés erősíti, hogy valaki figyelt rá, segítette, támogatta, hogy stabilizálódjon az élete.

Így haladhatunk egy jobb, szolidárisabb, befogadóbb világ felé, 2020-ban is.

ÁLZÖLD LÁTSZATINTÉZKEDÉSBEN ÉRT EGYET ORBÁN ÉS KARÁCSONY

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2020.01.14.


Ritka egyetértés alakult ki kormány és ellenzék között. Orbán Viktor minapi sajtótájékoztatóján azt mondta, biztosan szerepelni fog a klímacselekvési tervben az a szándékunk, hogy 2022-től a városi közlekedésben minden városban csak elektromos buszokat lehet forgalomba állítani. Ezt lelkesen támogatta Karácsony Gergely főpolgármester is Facebook-bejegyzésében.

A miniszterelnök szavai nem teljesen meglepőek, de egy tavaly szeptember 20-i kormányhatározatban csak az szerepelt, hogy 2022-től a költségvetés kizárólag elektromos városi buszok beszerzéséhez járul hozzá. Az pedig nem mindegy, hogy csak a pénzről van szó vagy adminisztratív korlátozásról. Ahogy ugyanis korábban megírtuk, támogatással együtt is drágább az e-buszok beszerzése és üzemeltetése...

HITLER BEVONULÁSAKOR MEGSZÓLALTATTA A HARANGOKAT, ÁM A NÁCIK AZT ÜVÖLTÖZTÉK: „CSATORNÁBA A BÍBOROSSAL!”

MAGYAR NARANCS / SORKÖZ BLOG
Szerző: ÁCS PÁL
2020.01.15.


Miként maradnak fenn vagy hullnak ki a traumatikus élmények?

„Újra itt van hát minden, csak én nem vagyok már itt” – mondta Sigmund Freud 1938 őszén Londonban, amikor megérkeztek új hazájába a náci uralom alá került Bécsből a meneküléskor maga után hagyott kedvenc tárgyai, bútorai.

A nyolcvankét éves, beteg pszichiáter fekete humora volt ez. De arra is utalt, hogy – bármennyire is szeretné – lélekben aligha lenne képes elhagyni Bécset, azt a várost, melynek nemrég még kiemelkedő híressége volt, és ahonnan megalázottan kellett emigrálnia. Milyen volt az a hely, amelyet 1938 márciusában megszálltak a hitleri Németország csapatai, ahonnan Freud és sok más osztrák kivándorló útra kelt? Milyen volt az élet itt, mielőtt Ausztriát a Harmadik Birodalomhoz csatolták (ez volt az Anschluss), önálló állami létét felszámolták, törvényeit érvénytelenítették, és még a nevét is eltörölték? Ezt kutatja Manfred Flügge német író az 1938-as bécsi eseményekről szóló Nagyváros lélek nélkül. Bécs 1938 című új monográfiájában.

A nácik persze már hosszú ideje beavatkoztak az osztrák politikai életbe, az Anschluss voltaképpen egy régóta tartó fasizálódási folyamat lezárása volt. Nem alaptalan az a vélekedés, hogy Ausztria önként és (a Deutschlandliedet) dalolva csatlakozott a Harmadik Birodalomhoz. Másfelől az az osztrák nézet is helytálló, hogy Ausztria volt Hitler első áldozata. Flügge kerüli ezeket a sarkos megfogalmazásokat. A megszállás politikai történetét érintőlegesen tárgyalja a mű, a szerzőt inkább az Anschluss lelki folyamatai érdeklik.

A változatos történelmi esszé a korabeli Bécs művelődéstörténeti enciklopédiája, Musil, Werfel, Alma Mahler, Lehár Ferenc, Bruno Walter mellett száznál is több, a művészet, az irodalom, a zene, a tudomány és a sport köreihez tartozó szereplővel. A könyv írója főként a német történettudomány friss eredményeire támaszkodik, de felhasznál kiadatlan forrásokat is. Kreatívan alkalmazza a manapság népszerű emlékezettörténeti módszereket. Az is foglalkoztatja a szerzőt, hogy 1938 márciusának traumatikus élményei miként maradnak fenn vagy hullnak ki az emlékezetből – talán ezért is fordít kitüntetett figyelmet Freudnak.

Van, akiben angyalarcú vörösök és fekete lelkű barnák küzdelmeként él tovább az An­schluss emléke. Mások a rémséges „súrolópartikban” ragadják meg a náci megszállás lényegét: SA-egyenruhás verőlegényeket látnak maguk előtt, amint zsidókat kényszerítenek arra, hogy térden csúszva súrolják a kövezetet...

AZ OMLADOZÓ, PENÉSZES FALAK SAJNOS CSAK SZÉPSÉGHIBÁK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.01.15.


Még 2019 májusában, három évre megválasztották az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatóját, Ficzere Andreát a Magyar Kórházszövetség élére. Már megválasztását követően is bírálni merte a rendszert és ahelyett, hogy arról számolt volna be, hogy minden a legnagyobb rendben van az egészségügy területén, kimondta azt, amit ki kellett mondani: idáig volt egy fajta tehetetlenség a rendszerben, ami akkor is működtette a kórházakat, amikor már hiányoztak az erőforrások. Ennek most vége. Elfogytak a tartalékok. Így nincs tovább. Ezek a mondatok tavaly júliusban hagyták el Ficzere száját, amelyet később további kritikák követtek. Ezekből egyértelművé vált az, hogy ő megpróbál megtenni mindent azért, hogy a hazai egészségügy helyzete jobbra forduljon. Persze sokan akarták ezt már korábban is, aztán csak tovább romlott a helyzet. Ennek ellenére az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója bizakodó.

Ez azonban anélkül, hogy a kormány érdemi intézkedéseket foganatosítana, önmagában nem fog változást maga után vonni. Mert az egészségügyi rendszer szinte minden pontja problémás, az elavult eszközök mellett, az alacsony fizetéseken át, a lelakott kórházakig. Ezeken – a rendszer teljes átalakítása mellett – leginkább egy dolog segíthet, méghozzá a források összegének jelentős megemelése. A GDP-hez mérten ugyanis a magyar kormány nevetségesen alacsony összeget szán az egészségügyre, miközben stadionok tucatjai nőnek ki a földből, az ország legnyugatibb pontjától annak legkeletibb pontjáig. Milliárdokat szórnak ki teljességgel értelmetlen beruházásokra – ezzel felhizlalva a NER-t –, miközben nem juttatnak elegendő pénzt a kórházaknak ahhoz, hogy a legalapvetőbb ellátást meg tudják oldani.

Fiatal orvosok, nővérek és mentők hagyják el a pályát, a lehetetlen fizetések és az ezzel járó stressz miatt. Az orvosszakma egyre öregszik, ami csak még súlyosabb problémát fog okozni a közeljövőben, hiszen többen fognak nyugdíjba menni, mint amennyien elvégzik az orvosi kart. Az egykor megbecsült szakma ma már nem kifizetődő, noha persze vannak olyanok, akik ennek ellenére is kitartanak választott hivatásuk mellett. A kórházak adósságai évről-évre milliárdos mértéket öltenek, amit a kormány a kórházak felelősségeként határoz meg. Már-már vádolja őket a kialakult helyzetért, miközben elég egyértelmű, hogy egyszerűen nem kapnak elegendő pénzt a működéshez. Az, hogy sorra választanak olyan EMMI minisztereket, akik képtelenek az ágazat rendbetételére, már csak hab a tortán...

INFLARE NECESSE EST?

PÉNZ BESZÉL BLOG
Szerző: JAKSITY GYÖRY
2020.01.15.


A hivatalos adatokban a jegybanki lazítás ellenére alacsonynak látszik, de a valóságban alighanem több országban is magasabb az infláció, mint amit a hivatalos adatok mutatnak. Ez pedig önmagában is jelentős társadalmi konfliktusforrás, miközben ugyanis a közkeletű, "a gazdagok nem, vagy alig fizetnek adót" mondás nem igaz, az igen, hogy az általuk elérhető befektetések nyújtottak a leginkább védelmet az infláció, a vagyonok leértékelődése ellen. A középosztály azonban lecsúszást, vagyonértéktelenedést élt meg – megdöbbentően mutatja ezt, hogy a német háztartások megtakarításainak értéke alacsonyabb szinten van, mint a görögöké.
A 2008-09-es válság óta zajló monetáris kaland sokat vitatott kérdései közül kiemelkedik egy, ez pedig a „jegybanki pénznyomtatás” (sic) ellenére viszonylag alacsony infláció problémája. Amennyiben egy kérdésre nincs egyértelmű válasz érdemes elgondolkodni, hogy a kérdésben megbújó feltételezés, hipotézis vajon igaz-e. Nos, az inflációt tekintve úgy tűnik magas labdát kapunk, hiszen több ország esetében bontakozott ki heves vita az inflációs mutatók helyességét tekintve,

ÉS SOKAKBAN, ÍGY BENNEM IS ÉL A VÉLELEM, HOGY AZ ÁREMELKEDÉS VALÓS ÜTEME MAGASABB A HIVATALOS ADATOKNÁL.

A nagy monetáris lazítás reálgazdasági eredményei szintén erősen vitatottak, de abban talán egyetértés mutatkozik, hogy ha máshoz nem is, de az eszközárak emelkedéséhez (ld. 1. grafikon) jelentősen hozzájárult a jegybanki lazaság, és valószínű ezen keresztül fejtett ki némi reálgazdasági hatást.

De mi van az inflációval? Azon túl, hogy valószínűleg magasabb (nálunk jelentősen), mint a hivatalos számbavétel sugallja, továbbra is maradnak tényezők, amelyek úgy tűnik szembe mennek a jegybankok szándékával inflációs céljuk megvalósítása érdekében...


ITT OLVASHATÓ

VISSZAHOZNÁK A KEDVEZMÉNYES LAKÁSÁFÁT, DE CSAK BUDAPESTEN - INTERJÚ FÜRJES BALÁZS ÁLLAMTITKÁRRAL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZALAI ANNA
2020.01.15.


A kormány hajlandó módosítani a szuperkórház helyszínét, ha a főváros ingyen ad hozzá telkeket – mondta Fürjes Balázs, Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár.

Matolcsy György, a jegybank elnöke éppen most jelentette ki a kormány eddigi lakáspolitikájáról, hogy kudarcos. Mi az új javaslat? A lakhatási válság sújtotta többi fővárosira is kiterjesztenék ezt a programot vagy csak a jól kereső fiataloknak szólna? 

A szociális lakáspolitika az önkormányzatok feladata, ebbe ezután sem kívánunk beleszólni. Én három dolgot javaslok alaposan megvizsgálni. Városfejlesztési célokkal kombinálva ott ösztönözzük a lakásépítést, ahol jó közlekedéssel feltárt, parlagon heverő, köztulajdonban lévő területeink vannak. Érdemes megfontolni az 5 százalékos lakás áfa területspecifikus, tehát csak bizonyos városrészekben megvalósul építkezésekre vonatkozó visszaállítását. Emiatt bizonyosan lesznek vitáim a kormányban. Másodszor programot kell indítani a rozsdaövezeti, barnamezős, lepusztult állami-önkormányzati területek felhasználására lakófejlesztésekre. Harmadrészt meggondolandó egy olyan bérlakásprogram indítása, amit a Pis vezette lengyel kormány vezetett be négy évvel ezelőtt. Ez az aktív generációkat, azon belül is az átlagjövedelem körül keresőket célozza, hosszabb távon felkínálva a tulajdonszerzést is. El kell érnünk, hogy húszas évei második felében minden dolgozó fiatal megteremthesse első saját önálló otthonát, akár bérlakásban, akár saját tulajdonban. Első lépésben azt javasoljuk a tanácsban, hogy közgazdasági műhelyek bevonásával mérjük föl a budapesti lakhatási helyzetet, kiemelt figyelemmel a fiatalok lakáshoz jutásának esélyeire...

ÚJABB REKORDOT DÖNTÖTT A KÁPÉ - A JEGYBANKOT ÉREZHETŐEN EGÉSZEN MÁS IZGATJA

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.01.15.


A forgalomban lévő készpénz átlagállománya a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint 2019 decemberében 6600 milliárd forint fölé emelkedett, ami majdnem háromszorosa annak, mint amennyi a Fidesz regnálása előtt volt. A jegybank sajátosan oldaná meg a helyzetet.

Az MNB a statisztikai mérlegről közzétett tájékoztatójában rendre legfeljebb annyit ír le, hogy a „forgalomban lévő készpénz átlagállománya tovább nőtt”. A legfrissebb statisztikában ehhez még hozzáfűzték, hogy ez részben az év végi szezonalitásnak megfelelően következett be. Tény, hogy az év utolsó hónapjában általában tapasztalható megugrás, de a helyzet ezen a téren is alaposan megváltozott amióta a Fidesz van hatalmon.

A tranzakciós illeték bevezetésének egyetlen éve alatt 511 milliárd forintra rúgott (2012 decemberétől 2013 decemberéig) a készpénzállomány növekedése. Azóta újra és újra dőlnek a rekordok. A 2013-as 3203 milliárddal szemben 2019 decemberében már 6627 milliárd forintnyi bankót tartanak a kezükben vagy dugdosnak valahol a magyarok. Tavaly egyetlen hónap alatt 164,3 milliárd forint volt a növekedés.

Szakértőkkel beszélgetve az egyre duzzadó kápémennyiség mögött az adóteher mellett egyre többen sejtik a feketegazdaságot és kifejezetten a korrupciót. Érdemes felidézni, hogy bár már 2014-ben megállapította a jegybank, hogy gyártási, logisztikai (készletezési) előnyöket hordozhatna például az ötvenezres kibocsátása, de túlságosan megkönnyítené a rejtett gazdaság működését. A nagy értékű bankjegyek kibocsátása az MNB szerint „nem készpénzlogisztikai kérdés”...

KELLENEK MAGYARORSZÁGNAK A HATÁRÁTKELŐ MAGYAROK?

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2020.01.15.


Sokszor esett szó itt, a Határátkelőn arról, miért nem sikerül hazatérésre ösztönözni a külföldön élő magyarokat, vajon mi lenne a jó stratégia. Ennyi év után azonban már felmerül az emberben a kérdés, vajon a magyar kormánynak egyáltalán fontos-e, hogy ezt a folyamatot elősegítse, szüksége van-e a külföldön élők munkájára vagy akár szavazataira.

Sokan sokszor mondták már (akár itt, a kommentmezőben), hogy a határátkelés bizonyos mértékig szelep és ugyan munkaerőhiányt okoz, de ugyanakkor a gazdaságilag nehéz helyzetben lévők és az éppen hatalmon lévő kormánnyal szemben elégedetlenek egy részét kitereli az országból.

A téma onnan jutott az eszembe, hogy a hét elején a Friedrich-Ebert-Stiftung szervezésében volt szerencsém részt venni egy bécsi találkozón, melyen az Európai Unión belüli migráció volt a téma.

Sok érdekes dolog hangzott el (ezekről majd egy másik posztban), az egyik meghívott előadó a bolgár Ivan Krastev volt, aki politológusként rengeteg helyen ad elő, ír könyveket, a The New York Timesban is jelentek már meg cikkei.

Kiket érint a kivándorlás?

KÖZELEBB EURÓPÁHOZ – MÉGIS OLY TÁVOL

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VARGA GYÖRGY
2020.01.10.


Szép új világ köszöntött a magyarországi (tudományos) kutatókra és fejlesztőkre 2018‑ban. S hogy nem alaptalan ez a megállapítás, arra bizonyítékul szolgál a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2019 októberében napvilágot látott jelentése a kutatás‑fejlesztés (k+f) 2018. évi állapotáról. Tény, hogy a k+f tevékenységet befolyásoló/meghatározó emberi és anyagi tényezők, erőforrások egyaránt bővültek, növekedtek. A k+f helyek száma (3500) 2017‑hez viszonyítva 12 százalékkal növekedett 2018‑ban. A kutatók, fejlesztők és a segédszemélyzet létszáma összesen 9 százalékkal nőtt, és meghaladta a 66 ezer főt. A teljes munkaidős munkavállalóra átszámított létszám megközelítette a 46 ezer főt, ez 13 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ezen belül a kutatók‑fejlesztők számított létszáma 28,4 ezerről 31,4 ezerre nőtt. Az egy k+f helyre jutó átlagos számított létszám – 13 fő – azonban nem változott.

A ráfordítások összege – a 2016. évi 9 százalékos visszaesést követően – 654 milliárd forint, 26 százalékkal több az előző évinél. Ezzel a GDP‑arányos ráfordítás a 2017. évi 1,35 százalékról 1,53 százalékra nőtt. (Az EU 28‑ak átlagos k+f ráfordítása a GDP 2,11 százaléka). Az összes ráfordítás 82 százaléka olyan költség, amely a k+f helyek működésének folyó kiadásait, mindenekelőtt a személyzet bér‑ és bér jellegű juttatásait fedezi. A többi: beruházási ráfordítás. Az egy számított kutatóra jutó átlagos költség 17 millió forint, 11 százalékkal több, mint 2017‑ben. Nagyon kis mértékben növekedett az egy k+f helyre jutó összes ráfordítás; átlagos összege 186 millió forint. A teljes ráfordítás 58 százaléka a kísérleti fejlesztést, 23 százaléka az alkalmazott kutatást és 19 százaléka a felfedező/alapkutatást finanszírozta.

Egy‑két év adatai – különösen a k+f‑ben – keveset árulnak el a tevékenységre jellemző folyamatokról. Ezért érdemes térben és időben kiterjeszteni a KSH‑jelentés kereteit. Hosszú évekbe telt, amíg Magyarországon a teljes munkaidejű kutatók‑fejlesztők száma elérte (2018‑ban) az összes foglalkoztatott számának az 1,02 százalékát. Az Európai Unió (EU) 28 tagországának átlagában ez az arány 1,35 százalék. A Magyarországhoz hasonló kis országok közül például Ausztriában 1,8, a Cseh Köztársaságban 1,42, Finnországban 1,87, Hollandiában 1,6, Szlovákiában 0,74 százalék. Az egy magyarországi lakosra jutó, euróban számított k+f ráfordítás 2010 és 2018 között az EU‑átlag 22,8 százalékáról annak 32 százalékára növekedett, s ezzel Magyarország a 28‑ak rangsorában alulról a 10. helyet foglalja el. 2010 és 2017–18 között a magyarországi GDP‑arányos k+f ráfordítás jórészt a vállalkozási szektor k+f tevékenysége bővülésének köszönhetően jelentős mértékben közeledett az EU‑s átlaghoz. A ráfordítások pénzügyi forrásaiban 2010 és 2018 között az állami költségvetés részesedése 39,4 százalékról 32,4 százalékra mérséklődött; az európai arányokhoz közelítve az összes k+f ráfordítás több mint 52 százalékának a vállalkozási szféra a forrása. Valamelyest növekedett a külföldi források részesedése (12,3 százalékról 14,8 százalékra) is. Fontos megjegyezni, hogy 2018‑ban a „szép új világ” eljövetelében az állami költségvetési finanszírozás 28 és a külföldi forrás 26 százalékos növekedésének fontos szerepe volt...


AZ ÖTÖDIKES GYEREKEK HARMADA ARRA PANASZKODIK, HOGY ÁLLANDÓAN FÁRADTNAK ÉRZI MAGÁT

444.HU
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2020.01.15.



Mit esznek, mennyit mozognak, hogy érzik magukat a bőrükben a kamaszok? Egy nemzetközi, kérdőíves kutatássorozat négyévente, majdnem 50 országban vizsgálja az iskolások egészséget befolyásoló szokásait. A legutóbbi, 2018-as adatfelvételt az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végezték, nagyjából hatezer ötödikes, hetedikes, kilencedikes és tizenegyedikes diákot vontak be, fele-fele arányban fiúkat és lányokat. 

Kedden mutatták be a fontosabb eredményeket, amiből először is kiderült, hogy gyümölcs- és zöldségfronton bizony nem állunk valami jól, nem beszélve a rendes reggelizésről.Az adatok szerint 2014-hez képest kevesebb iskolás eszik mindennap gyümölcsöt és zöldséget, és 48 helyett már csak 42 százalékuk szokott minden tanítási napon rendesen reggelizni. (Ez alatt azt kell érteni, amikor nemcsak egy pohár teát, gyümölcslevet vagy hasonlót isznak meg, hanem tényleg leülnek enni).

Ez azért is szomorú, mert a kétezres évek óta egyre csak javultak a gyümölcs- és zöldségfogyasztási adatok. „Reméljük, csak megtorpanásról van szó, és nem egy kedvezőtlen tendencia vette kezdetét” - mondta Németh Ágnes, a HBSC kutatócsoport vezetője. Abban viszont nincs változás, hogy még mindig a lányok esznek egészségesebb dolgokat, de ahogy nőnek a gyerekek, úgy mindkét nemnél romlik a táplálkozás minősége.

Továbbra is nagyjából annyian mozognak naponta legalább 60 percet, mint négy éve, ami azért lehetséges, mert tovább javultak a lányok adatai, miközben a fiúk váratlanul, erőteljesen visszaestek. Az viszont jó hír, hogy a kamaszok manapság nem esznek annyi édességet, mint korábban...


PILLANATKÉP A MAGYAR OKTATÁSRÓL: VAN MIÉRT AGGÓDNI

HVG ONLINE
Szerző: BALLA ISTVÁN
2020.01.15.


Aggasztóan öregedő pedagógustársadalom, romló szakos ellátottság, egyre nagyobb arányban megjelenő sajátos nevelési igényű és pszichés zavarokkal küzdő diák. Látszólag jó hír, hogy a szegény családokból származó gyerekek aránya csökken – de felsejlenek itt is statisztikai trükkök. Megjelent A közoktatás indikátorrendszere.

Miután Orbán Viktor még 2011-ben Pokorni Zoltán adatokat, érveket soroló felszólalására a „Zoli, mondhatod a számokat, de én máshogy látom az életet” – riposzttal reagált, és miután az azóta tartó állandó és sikertelen oktatási reformokat mindenféle hatástanulmányok, szakmai anyagok nélkül vezetik be, és alig van megbízható statisztika a magyar iskolákról, kifejezetten érdekes, ha megjelenik egy ilyen.

A napokban jött ki – a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézete által jegyzett – A közoktatás indikátorrendszere 2019, amely többek között megpróbálja feltérképezni a magyar iskolákba járó roma diákok arányát. Ez nem könnyű, hiszen nyilvántartás nincs a tanulók származásáról.

„Megítélése szerint az Önök feladatellátási helyén milyen százalékos arányban vannak a tanulók között olyanok, akikre érvényes az alábbi jellemző: roma származású?” – ezt a kérdést tették fel az iskolaigazgatóknak az országos kompetenciamérésen, a kutatók pedig ezekből a válaszokból dolgoztak...

A KORMÁNY MÉG RAGASZKODIK KUDARCOS LAKÁSPOLITIKÁJÁHOZ, DE AZ MÁR NEM TARTHATÓ SOKÁIG

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: VARGA DÓRA
2020.01.15.


Eseti parlamenti bizottság felállítását indítványozza egy ciklusokon átívelő, konszenzusos lakáspolitikai koncepció kidolgozása érdekében a Párbeszéd – jelentette be Kocsis-Cake Olivio, a párt országgyűlési képviselője Matolcsy György jegybankelnök hétfői, a kormány lakáspolitikáját erősen kritizáló publicisztikájára reagálva. 

A Magyar Nemzeti Bank elemzői az utóbbi időben egyre gyakrabban hívták fel a figyelmet arra, hogy Magyarországon jelentősen romlott a lakhatás elérhetősége, és ez már versenyképességi kockázatokat jelent. Azt is többször jelezték, hogy az ingatlanárak elszabadulása az Orbán Viktornak oly fontos gyermekvállalási kedvet is letörheti, miközben ösztönözheti a fiatalok külföldre vándorlását. 

A kormány azonban mindeddig nem látta szükségét változtatni a kizárólag a kereslet növelésére fókuszáló lakáspolitikáján. Hétfőn így Matolcsy György maga is ráerősített a korábbi finom kritikákra. A növekedés.hu-n megjelent publicisztikájában egyenesen a kormányt tette felelőssé az egyre megfizethetetlenebb lakásárakért. A kormányzati lakáspolitika egyértelmű kudarc – jelentette ki tételesen felsorolva a problémákat, majd többek között Ausztria példáját is a kormányzat figyelmébe ajánlva egy, a lakáspolitikával foglalkozó kormányzati szervezet felállítását és egy új stratégia kidolgozását javasolta. 

A jó példáért valóban elég csupán a szomszédig menni: erre korábban a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület is felhívta már a figyelmet. Ausztriában a közhasznú bérlakásszektor évente 15 ezer lakást épít fel: ezek az ingatlanok alapvetően bérlakásként működnek, de a bérlők meg is vásárolhatják őket. A közhasznú lakásépítő társaságoknak az építéshez az állam kedvező hiteleket és lakásépítési támogatásokat biztosít. A 4,6 milliós osztrák lakásállomány majdnem felét így a bérlakások teszik ki, miközben az osztrák lakástámogatási rendszer viszonylag olcsó, a GDP 0,5 százalékát fordítják erre...

MIT VESZÍTHET ORBÁN A NÉPPÁRT NÉLKÜL?

24.HU
Szerző: KERNER ZSOLT
2020.01.15.


A napokban kiderülhet, hogy a Fidesz elvesztette-e az összes olyan előnyt, amelyet a Néppárt adhat. Ha igen, tényleg megérheti inkább kilépni.

A Fidesz az utóbbi pár hétben komoly kommunikációs harcban áll, a harcmező a kormánypárt viszonya az Európai Néppárthoz (EPP), a másik oldalon viszont meglepő módon nem a Néppárt, hanem a valóság áll. A kommunikációs küzdelem lényege az, hogy a Fidesz a választóinak saját döntéseként adhasson el egy kényszerhelyzetet.

Erre láttunk már példát. Amikor a Fidesz és az EPP kapcsolata odáig romlott, hogy a pártcsaládon belül többen a kilépéssel fenyegetőztek, ha nem történik valami a magyarok megrendszabályozása érdekében, a Néppárt vezetése úgy döntött, felfüggeszti a Fideszt tagságát. Orbán Viktor viszont, aki bevallása szerint egy kilépési nyilatkozattal ment a néppárti tanácskozásra, nem tudta volna lenyelni ezt a megaláztatást, ezért azzal fenyegette meg a pártcsaládot akkor vezető Joseph Dault, hogy a Fidesz lép ki még az EP-választás előtt, ha nem adják meg neki a lehetőséget arra, hogy maga függessze fel a tagságát.

Ez egy darabig jó megoldásnak tűnt a vitát a háta közepére sem kívánó Manfred Weber frakcióvezetőnek is, bár később világossá vált, hogy ez volt az egyik ügy, amivel elbukta az Európai Bizottság elnöki posztját. Orbánnak ennyi kritika is sok volt, élesen ellenezte a bajor politikus megválasztását a bizottság élére – a baloldalon és a liberálisok közül pedig sokan azért tettek így, mert túl megengedő volt a Fidesszel...

JÁNOS VITÉZ

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.01.15.


Egy mexikói hülye, mert egy harminc éves nővel akart lefeküdni, és mivel nem bízott isten adta képességeiben, bevett egy tenyészbikáknak szánt ajzószert, amitől olyan kitartó erekciója lett, hogy a harmadik napon kórházba kellett szállítani, hogy ott lohasszák le a bazi nagy férfiasságát. Arról nem érkeztek hírek, hogy a mutatvány megérte-e, megkapta-e a nőt, tudott-e emlékezeteset produkálni az ágyban, s vágyainak tárgya én édes bikámnak nevezte hancúr közben, amitől minden értelmet nyert volna egyszerre.

Vagy minden hiábavaló volt, mert a mexikói hülye azt feledte el elsősorban, hogy a lányok olykor szeretik azt is, ha gyöngéd hozzájuk a férfinép, és nem elsősorban teheneknek nézi őket, hanem mondjuk emberi lénynek, aki mindemellett és szerencsére kívánatos is. Az ilyenekből alakulnak ki a harmóniák, míg azonban egy ajzószeres dúlásból semmi, csak ilyen hírek az újság hasábjain. A mexikói hülye mindenesetre NER-kompatibilis, az effélék szoktak vak komondorokat tartani a tornácon, és ők tudják szaporítani a nemzetet.

Vagy nem. Mert, mint a hírből kitetszik, a bazi nagy férfiasságából kórházban kellett kigyógyítani, ami arra utal, hogy szaporítóanyagot nem produkált, ergo, ha vágya teljesült is volna, nem eredményezett volna kis, gőgicsélő mexikóit. Ilyképp a NER számára csupáncsak a habitusa a vitézségből forma, de az nagyon. Álló farokkal járni-kelni a nagyvilágban, az katonás, férfias, magyar virtus, az ilyeneket mutogatják az orbánjugend gyűlésein, mint a CSOK beteljesülésének alfája és omegája, az ilyenektől alél el a magyar anya méhe...

A KARMELITA KOLOSTOR OLCSÓ RIPACSKODÁSNAK FENNTARTOTT SZÍNPADÁRÓL NEM LÁTSZIK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2020.01.15.


Túlmisztifikálatlan, józan észben gazdag reggelt mindenkinek! Aki teheti. Vagy igénye van rá. Vagy bármi hasonló. Magára vehetné a felfele alázatosan, lefele fröcsögve szopónyalógombotvarró különítmény is. Nem fogja, de azért rajtam ne múljon.

A sértéshúsra applikált nemzeti színű zászlócskák megjelenésének nagy napja van, mától kötelező ilyetén módon jelezni a hús származási helyét a 200 négyzetméternél nagyobb üzletekben. Szerintem ezzel nagyjából minden a helyére is kerül az országban. Mondjuk a kenyér az pont nem lesz olcsóbb, ellenben a hónap végétől akár 15%-kal is drágulhat. Ami egyrészt azért hírértékű, mert a magyar háztartások a kiadásaik ötödét fordítják élelmiszerre, vagyis a keresetekhez képest meglehetősen magasak az élelmiszerárak. Ez az ötödik legmagasabb, azaz hátulról az ötödik legelőkelőbb arány Európában. Másrészt az elsősorban krumplin és kenyéren élő sokak számára, néhány tíz forintos emelkedés is számít.

Ez a Karmelita kolostor olcsó ripacskodásnak fenntartott színpadáról nem annyira látszik, vagy ha látszik is, nem szokás ilyen és hasonló hülyeségekről szót ejteni, hiszen gumicsónakon támadnak a migránsok és Európa zsarolási potenciáljának sokkal magasabbrendű céljai vannak magával, amihez közönséges halandó fel sem érhet a csökött agyával. Ezért rögzítsük: 2010 óta, az inflációt is figyelembe véve ötödével csökkent az átlag magyar ember szociális jövedelme. A munkajövedelmek nőttek, a nyugdíjak stagnáltak, összességében az egy főre eső átlagjövedelem 50 százalékkal emelkedett, ám a harmadik és a negyedik Orbán-kormányzás vesztesei egyértelműen a szegényebb tizedek háztartásai. Érdemes szerintem ezt az elemzést egészében tanulmányozni, de külön kiemelném, hogy miközben állítólag már Németországban is egyre nagyobb az érdeklődés a magyar kormány családvédelmi intézkedései iránt, van itt egy mellbevágó adat: a családdal és gyermekkel kapcsolatos egy főre jutó ellátások összege 63,5 ezer forint volt 2018-ban, mindössze szűk 6 ezer forinttal több, mint 2010-ben. Az inflációt is figyelembe véve ez közel 8 ezer forintos csökkenésnek felel meg. És igaz ugyan, hogy Fidesz jelentős részben a családtámogatásokat átépítette a fizetésekbe, nem lehet eléggé hangsúlyozni: azok a forradalmi intézkedések, amelyekkel mostanság a mellüket döngetni szokták (babaváró hitel, autóvásárlási támogatás, csok, szja-mentesség a négygyerekes nőknek) határozottan a magasabb keresetűeknek kedveztek. Miközben az emberhez méltó élet perifériáján rákkeltő, szív- és érrendszeri károsodást, légúti megbetegedéseket okozó lignittel, ruhákkal vagy műanyag hulladékkal fűtve mérgezi magát a mélyszegénységben élő réteg...

JÁVOR BENEDEK SZERINT AZ ELLENZÉKI VÁROSOK TÖBBSÉGÉT KIHAGYHATJÁK AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI TERÜLETEKBŐL

444.HU
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2020.01.15.


Jávor Benedek, Budapest brüsszeli képviseletének vezetője nyilvánosságra hozta azt a prezentációt, ami alapján a Népszava hétfőn azt írta, a kormány tervei szerint egyetlen fillér uniós forrás sem jutna Budapestnek a 2021-2027-es költségvetési ciklusban. A bemutatót az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) készítette a következő hét évben Magyarországnak járó operatív programok támogatásainak felhasználásáról. 

Ebben található egy térkép a fejlesztési területekről, amelyek Jávor elemzése szerint nem teljesen fedik a legszegényebb régiókat, a kormány tehát nehezen érvelhet azzal, hogy ezeket szeretné fejleszteni. „Kiesik belőle Nógrád döntő többsége, Heves, Baranya, a Dél-Alföld szinte egésze, Somogy, amelyek pedig az előterjesztés saját térképe szerint is fejlesztésre szoruló területek” - írja a volt európai parlamenti képviselő. Lefed viszont néhány fejlett régiót, köztük Sopron és a Balaton környékét, valamint Fejér és Komárom-Esztergom megye egy részét.

Jávor szerint ugyanígy azt se lehet mondani, hogy a kormány a turisztikai fejlesztések alapján jelölte volna ki a területeket, hiszn Budapest az ország legfontosabb turisztikai célpontja, ráadásul a fővároson kívül Eger, Pécs és Szeged is hiányzik a sorból.

Kijelölték viszont a Közép-Duna Menti Kiemelt Térséget, a közepén a paksi bővítéssel, ami Jávor szerint arra utal, hogy a kormány uniós forrásokat irányítana a beruházás környékére...

SZABAD SZEMMEL: MÁR NÉMETORSZÁGBAN IS LÁTSZANAK A REPEDÉSEK ORBÁN SZIKLASZILÁRD HATALMI SZERKEZETÉN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.01.15.


Spiegel 

Repedések mutatkozik Orbán Viktor tömör hatalmi szerkezetén: neves fideszes politikusok mostanában éles bírálattal jelentkeznek. A magyar állam az eltelt évtizedben szinte teljesen monolitikus lett, a miniszterelnök jóformán korlátlan hatalommal rendelkezik, őt a munkatársak, illetve a hatalomgyakorlás szakértőinek szűk köre veszi körül. Az ellenzék a jelentéktelenségbe süppedt, az igazságszolgáltatást átalakították, így az ország illiberális átépítésének immár semmi sem áll útjában. De ezen belül a kormánypárt is zárt tömbre emlékeztet: csak ritkán bukkannak fel olyan vélemények, amelyek eltérnek a hivatalostól. A belső életről nem tudni semmit. A pártkongresszusok a létező szocializmus ünnepi gyűléseit idézik, ott egyedül Orbán beszéde a fontos. Viktor – a párt, amely nélküle gyorsan szétesne. Ezek után annál meglepőbb, hogy vezető politikusok - például Lázár, Navracsics, Stump vagy éppen Gulyás Gergely - és pártközeli újságírók a kormányzati stílust kifogásolják, merthogy az arrogáns, az élettől idegen, nem hajlandó párbeszédre, a munka teljesen központosított. Az önkritika oka az elvesztett önkormányzati választás. Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa azt mondja: az eredmény részben azt támasztja alá, hogy az emberek belefáradtak a Fideszbe, részben pedig azt, hogy le lehet váltani a rendszert. Ezért idegességet tapasztalni a hatalom sáncain belül, hiszen két év múlva jön az országos választás. A szakértő szerint azonban a rezsim nincs válságban. Ezt megerősíti Krekó Péter is, mert úgy érzékeli, hogy a dolgok továbbra is a tekintélyelvűség felé haladnak nálunk. És nem szabad lebecsülni Orbán alkalmazkodóképességét. Viszont abból még baj lehet, hogy a pártnak e pillanatban nincs mondanivalója.

New York Times/Reuters 

Újabb csapás az Orbán-kormányra az Európai Bíróság jogi tanácsadójának szakvéleménye, miszerint az unió szabályainak megsértését jelenti a Stop Soros, tehát, hogy a civil szervezeteknek egy megadott szint felett be kell jelenteniük, milyen külföldi forrásokból kapnak támogatást. Brüsszel több ügy kapcsán is azzal vádolja a magyar vezetést, hogy az egy sor intézkedéssel korlátozza az emberek jogait, és így sérül a bírák, a sajtó és a civil társadalom függetlensége. A hatalom viszont azt állítja, hogy azért folyamodott bizonyos lépésekhez, mert Soros György által segített NGO-k politikai ügyekbe ütik bele az orrukat. A kemény intézkedések láttán az Európai Parlament jogállami eljárást indított. Ha az Európai Bíróság átveszi a szakértő véleményét, márpedig az esetek többségében ez a helyzet, akkor Magyarországnak meg kell változtatnia a jogszabályt, vagy ha arra nem hajlandó, akkor nagy valószínűséggel pénzbüntetés vár rá. 

Orbán Viktor csatát vesztett az Európai Unióval folyó küzdelemben, amely a demokratikus normákról szól, miután a szervezet legfelsőbb bíróságának főügyésze visszadobta a törvényt, amely megszigorítja a külföldi támogatást élvező civil szervezetek működési feltételeit. A pert még két éve a Bizottság indította a luxemburgi testületnél a „hátrányosan megkülönböztető, szükségtelen és jogtalan korlátozások” miatt. A szakvélemény éppen akkor látott napvilágot, amikor közeleg az összecsapás a magyar miniszterelnök és az Európai Néppárt között. A pártcsalád azt mérlegeli, hogy kiteszi a Fideszt a jogállami normák megszegése miatt. A magyar fél viszont továbbra is ragaszkodik a vitatott jogszabályhoz, mondván, hogy az az ország biztonságát szolgálja és segít átláthatóbbá tenni a külföldről finanszírozott, bevándorlás-barát Soros-szervezetek működését. A jelentés emlékeztet arra, hogy a befektető által életre hívott Nyílt Társadalom Alapítvány regionális irodája éppen a kemény kéz politikája miatt zárt be és költözött Berlinbe.

Die Presse 

Úgy néz ki, hogy az Európai Bíróság főügyészének előterjesztése nyomán megbukik a Soros-ellenes törvény, és ez újabb epizód Magyarországon az európai értékekért és a szabad társadalomért folyó birkózásban. Merthogy az állásfoglalás szerint a jogszabály sérti a magánélet tiszteletét, a személyes adatok védelmét, a tőke szabad áramlását, de még az egyesülési szabadságot is. A szabályozás mindenekelőtt a Soros György által támogatott civil csoportokat vette célba, mert a hatalom ily módon igyekezett szabadulni a civilek jelentette bírálatoktól és ellenőrzéstől. A luxemburgi szakértő viszont lesöpörte az asztalról azt a hivatalos érvet, hogy a pénzmosást és a terrorizmust akadályoznák meg ily módon. Rámutat ugyanakkor, hogy a szóban forgó szervezetek súlyos anyagi helyzetben kerülhetnek, ha az intézkedés láttán visszalépnek a határon túli támogatók. A jelentés emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament ma ismét a magyar és a lengyel jogállam megsértéséről vitázik. Idekapcsolódva idézi a Népszava jelentését, miszerint a kormány meg akarja vonni Budapesttől az uniós támogatásokat a következő pénzügyi időszakban. Ezt egyben azt jelentené, hogy a főváros nem vehetne részt az európai klímavédelmi programban...