2021. február 24., szerda

EGY NORMÁLIS VILÁGBAN 12 ÉVES LÁNYOKNAK NEM KELLENE KÖZÉPKORÚ FÉRFIAK PÉNISZÉT NÉZNIE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SZOPKÓ ZITA
2021.02.24.


A Csapda a neten című dokumentumfilm az internet sötét világába kalauzolja el a nézőket. Oda, ahová egy tizenévesnek sem kellene eljutnia. A film képsorain a chatszobákban felbukkanó szexragadozók gyomorforgató világa elevenedik meg, a rendezők pedig azt is megmutatják: nincs szükség kihívó képekre ahhoz, hogy egy kiskorú a pedofilok célkeresztjébe kerüljön. A film premierje március 2-án lesz, a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál keretein belül.


„Tényleg nem bánod, hogy csak 12 vagyok?

Barbora Chalupová és Vít Klusák dokumentumfilmje egyfajta pszichológiai kísérletként is felfogható: a Csapda a neten (Caught in the Net) megmutatja, hogy milyen veszélyek leselkednek az ismerkedni vágyó fiatal lányokra, és feltárja az online világ árnyoldalaitt, amelyek sok esetben rejtve maradnak a szülők előtt.

Idén a koronavírus-járvány miatt online rendezik meg a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivált 2021. március 1- 10. között, melyen 30 alkotást láthatunk – otthon, a fotelünkből.

A történet szerint három színésznő rendezői utasításra 12 évesnek tetteti magát. A film készítői nem bíztak semmit a véletlenre: előkerülnek a gyerekkori ruhák és tárgyak, és még egy stúdiót is berendeznek három különböző stílusú szobával. A neheze azonban ezután jön, ugyanis a lányok álnéven, meglehetősen hétköznapi fotókkal regisztrálnak öt népszerű közösségi oldalra, majd kamerák kereszttüzében kezdenek el beszélgetni a legkülönfélébb férfiakkal. Sajnos nem kell sokat várni a szexuális tartalmú üzenetek tömkelegére...

TÚLÉLTEM A HÁZASSÁG HETÉT

YOUTUBE
Szerző: EDINA POTTYONDY
2021.02.24.



Nem tört meg a vírus, a házasság hete és a Valentin-nap sem. Hogy honnan van bennem ennyi erő? Talán a sok bölcsesség segít, ami a fejemben van.

ÖSSZEFOGLALÓ A KÓSA ÜGYRŐL

YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.02.



Elfogadott Kósa Lajos ajándékot a csengeri örökösnőtől? Igen, sok milliárd forint értékben. Bevallotta a rendőrségen? Nem, hazudott róla. Intézett az ajándékból a családjának is? Igen, több milliárd forint értékben. Intézkedett az örökség ügyében? Igen, járt többször Svájcban privát bankban és ügyvédnél, és háromszor indult volna találkozni a német pénzügyminiszterrel, ha nem mondja le az utat a szervező nő. Ez csak egy hihetetlen balekság, vagy felmerül az ügy kapcsán bűncselekmény gyanúja is? Okirathamisítás, hamis tanúzás, befolyással üzérkedés - ezekben érdemes lenne körülnéznie a rendőrségnek egy jogállamban. És egy csomó kérdés is maradt, amikre nem találsz választ a videóban. Épp ezért érdemes megnézned. 

A videóban elhangzik: Papp Réka Kinga & Darvas Kristóf - Nem stróman az édesanyám: népies mémdal Kósa Lajosról https://youtu.be/B6UuxGgOh6I

ELŐSZÖR ÁLL KI ARCCAL ÉS NÉVVEL EGY PAP ÁLDOZATA

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2021.02.24.



„Pető Attila vagyok, 35 éves, és azért vagyok itt, hogy bátorítást nyújtsak a fiataloknak, akik reményeim szerint ugyanúgy kiállnak majd a nyilvánosság elé, és vállalják a történetüket”


- ezzel kezdődik a Partizán interjúja a férfival, aki a papok által elkövetett szexuális visszaélések magyar áldozatai közül először fedte fel a kilétét. Miközben Amerikától Ausztráliáig és Spanyolországtól Lengyelországig egyre több helyen váltak láthatóvá az áldozatok, itthon eddig hiába vártunk erre.

Míg a több tízezer áldozat világszerte szervezett már tüntetéseket vagy éppen nagy hatású kampányokat (egy ilyenről szól az Isten kegyelméből), nálunk név nélküli megszólalásokra is alig volt példa: ilyen kivétel a pannonhalmi szerzetes ismert ügye, vagy a 444 sorozatából a baranyai férfi vagy az egykori piarista diák...

IVÁNYI GÁBOR: AZ ŐRÜLET CSÚCSÁN TRÓNOL A KONTROLLNÉLKÜLIVÉ VÁLT MINISZTERELNÖK

24.HU
Szerző: NAGY JÓZSEF
2021.02.24.


Az adóhatóság bő 246 millió forint köztartozás miatt rátette a kezét a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség bankszámlájára. Egyfelől: veszélybe került sok ezer szegény család ellátása. Másfelől: az adóját mindenki köteles befizetni. Kapcás, telefonos villáminterjú az egyházvezetővel.


Van kétszáznegyvenhatmillió-százharmincegyezer forintjuk?


Momentán nincs. De az állam ennél sokkal többel tartozik nekünk. Ezzel együtt nem kívánjuk, hogy a mi munkavállalóinkat is úgy kezeljék, mint az évi ötszázmillió forintig járulékmentességet élvező focistákat. Mint mindig, most is ki akarjuk fizetni a NAV-hátralékunkat. Kezdettől példamutatóan működtünk, 2010-ig egyetlen fillér köztartozásunk sem volt, de amint ez a mostani társaság kormányra került, jogsértően elorozta az egyházi státuszunkat, elzárt a személyi jövedelemadók egy százalékától, az egyházi pályázatoktól, a kiegészítő támogatásoktól. Folyamatosan perelünk, mi mást tehetnénk. Legutóbb 2017-ben ítélt meg hárommillió eurót, akkori árfolyamon 935 millió forintot az Emberi Jogok Európai Bírósága, első dolgunk volt lenullázni az adóhatóság felé fennálló mínuszunkat. Sanyargattatásban telnek az évek, belekeseredik az ember. Nyilván ez is a cél: elvenni a kedvünket attól, hogy létezzünk, tegyünk az emberekért. Ugyanis mi nem magunkra költjük a pénzt, hanem az állam által el nem végzett feladatokat átvállalva szegényeken segítünk.

Mennyi az éves kiadásuk?

Úgy ötmilliárd forint, amiből kettőt a magyar állam elvesz, illetve nem ad oda.

A különbözetet mivel hidalják át?

Hadigazdálkodással.

Mindig ott fizetünk, ahol a leginkább szorít a kapca.


Úgy vagyunk, mint a ma már a lakosság negyven százalékát kitevő szegény háztartások: vagy a számlákat rendezzük, vagy eszünk. Nálunk a kórházunk az első az alapvető gyógyszerekkel és kötszerekkel, valamint az iskoláink, ahol, ha törik, ha szakad, előteremtjük a napi háromszori étkeztetés fedezetét. Állandó alkudozásban állunk: adóhatósággal, gázművekkel, közművekkel, mindenkivel. Néha szép szóval csikarunk ki engedményt, néha pedig erővel, mint tavaly, amikor kivonultunk gázórákat védeni, és idén áprilisig tartó moratóriumot harcoltunk ki...

AMSZTERDAM ISMÉT LENYOMJA LONDONT - HÁROMSZÁZ ÉVET MOSHATOTT EL A BREXIT

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.02.24.


Kevés a remény arra, hogy a márciusig tervezett pénzügyi tárgyalásokon olyan megállapodás szülessen, ami visszacsábítja Londonba a Brexit miatt már távozott részvénykereskedést. Meglepetés viszont a már végbement átrendeződés.


Úgy tűnik, a Brexitnek köszönhetően háromszáz év után Amszterdam visszaveheti Londontól Európa részvénykereskedelmi központjának szerepét – állapította meg a tőzsdék – egyelőre főleg a januári - forgalmi adatai alapján a Financial Times. Ez bizonyos értelemben meglepetés. Mivel a decemberen megszületett megállapodásból – ami az EU és a kivált Nagy-Britannia jövőbeni gazdasági viszonyait hivatott szabályozni - a pénzügyi szektor kimaradt, a szakértők arra számítottak, hogy Párizs vagy inkább Frankfurt lesz Európa új pénzügyi központja.

Januárban azonban a három legnagyobb tőzsdei szolgáltató, az Euronext Amsterdam, a CBOE Europe és a Turquoise adatai szerint a holland fővárosban naponta átlagosan 9,2 milliárd euró értékű részvénnyel kereskedtek, ami decemberhez képest több mint négyszeres növekedést jelent. Ezzel szemben a Londonban kötött üzletek volumene erőteljesen, a decemberi napi 14,56 milliárd euróról 8,6 milliárdra esett vissza...

SOHA NEM KÖLTÖTTÜNK RÁ ENNYIT, MÉGIS NÉMETORSZÁGTÓL FÜGGHET A MAGYAR FEGYVERIPAR SORSA

AZONNALI.HU
Szerző: PAPP GÁBOR ANDRÁS
2021.02.24.


... 2018-ban a honvédség 44 harckocsi és 24 önjáró tüzérségi tarackágyú megvásárlásáról döntött a német Krauss-Maffei Wegmann vállalatcsoportól – ezek a fegyverek 2021 és 2025 között érkeznek meg. Az 1,77 milliárd eurós üzlettel Magyarország lett Németország legnagyobb fegyvervásárlója 2019-ben.

+ Szintén 2018 decemberében a Magyar Honvédség 36 helikoptert vásárolt a francia-német Airbustól. Ezek szállításra, kutatás-mentésre, tűztámogatásra és határőrizetre is alkalmasak lesznek.

+ Az 1970-es években rendszeresített csapatszállító repülőgépeket két brazil gép fogja váltani. Wagner szerint ez azért is indokolt, mert az elmúlt 15 évben a hadsereg a missziók váltását csak külföldi charterjáratokkal tudta megoldani.

+ Két-két használt Airbus 319-es és Dassault Falcon üzleti utasszállítót is beszerzett a Honvédség. Az utóbbinak azonban nincs érdemi katonai képessége, és arról híresült el, hogy kormánytagok rendszeresen használják ide-oda utazgatásra.

+ 2020 novemberében érkezett a hír, hogy Magyarország a norvég Kongsbergtől és az amerikai Raytheontól légvédelmi rendszert vásárol egy milliárd dollárért, ami 2023-ra érkezik meg.

+ A szovjet radartechnikát pedig egy izraeli cég által gyártott, a Vaskupola rendszeréből is ismert technikával váltja le 2022-től kezdve...

MOST MÉG NEM TÉMA A NÉGYNAPOS MUNKAHÉT

HÍRKLIKK
Szerző: SEBES GYÖRGY
2021.02.24.


A szakember a kampány politikai részének tekinti azt a bejelentést, hogy előkészítenék a négynapos munkahét 2030-as bevezetését. Ahhoz, hogy komolyan lehessen foglalkozni a kérdéssel, előbb konzultálni kellene a szociális partnerekkel – mondta a Hírklikknek Herczog László közgazdász, akivel a jelenlegi válság más kérdéseiről is beszélgettünk.


Nagyratörő elképzelésekkel állt elő a Momentum elnöke, amikor néhány napja bejelentette, hogy pártja miniszterelnök-jelöltje, és így indul az ellenzéki pártok tervezett előválasztásán. Fekete-Győr András többek között arról beszélt, hogy büntethetővé tennék, ha egy politikusnak nem valós a vagyonnyilatkozata, aztán mindenki egyéni nyugdíjszámlát kapna, amihez korábban is hozzá lehetne férni, s átalakítanák az oktatást is. Az egyik legérdekesebb – s feltehetően a legtöbb vitát kiváltó – pont az, hogy előkészítenék a négynapos munkahét 2030-as bevezetését.

„Ez a bejelentés több szempontból is problematikus, mondhatni kampányízű” – válaszolta a Hírklikk kérdésére a munkaügyek egyik legjobb hazai szakembere, Herczog László. A közgazdász, a Bajnai kormány szociális és munkaügyi minisztere elsősorban a szakmai elemzést hiányolja a bejelentés mögül, ami ezúttal feltehetően el is maradt. Igaz, 2030 elég messze van és ez olyan nagy változás lenne, amely hosszas előkészítést igényel. Vagyis e pillanatban inkább szándéknyilatkozatnak tekinthető, amit azonban szerencsésebb lett volna úgy megfogalmazni, hogy a Momentum elnöke kezdeményezi, indítsanak konzultációt erről a kérdésről a szociális partnerekkel. Ez rugalmas és kezelhető hozzáállás lenne, miközben semmiféle elkötelezettséget nem jelentene, mindössze annyit, hogy a végleges álláspont csak az egyeztetések után alakulhatna ki...

AZ URÁNIA A KÖVETKEZŐ ÁLDOZAT

NÉPSZAVA
Szerző: CSÁKVÁRI GÉZA
2021.02.24.


Miközben a tanárok mintegy nyolcvan százaléka elhagyta az SZFE-t, lapunk értesülései szerint az intézményt kezelő alapítvány, napokban a Nemzeti Filmszínházat is „átveszi”.

Nyilatkozatháború jött létre a Színház és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) a modellváltás óta fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke és az intézményt elhagyók között, miután utóbbiak bejelentették: mintegy huszonhatan elhagyják az intézményt. A félmondási idő ugyan még tart, de ha egy intézmény oktatóinak mintegy nyolcvan százaléka távozik, az már a működést veszélyezteti. Megkérdeztük az SZFE-t a helyzetről, de lapzártánkig nem érkezett válasz az intézmény kommunikációs osztályáról annak kapcsán, hogy vajon kérdéses-e a 2020/21-es tanév második félévének érvényessége jelen pillanatban. 

Miképpen arra sem kaptunk választ, hogy külön engedéllyel, pontosan mely tanegységeket kezdik el oktatni a színházi és a filmes képzésen, a Szentkirályi utcai, illetve a Rákóczi úti termekben, illetve a Duna TV egykori épületében, ahol Vidnyánszky Attila kuratóriumi elnök szerint a felújítások megtörténtek, és korszerű infrastruktúra várja a hallgatókat – igaz a nemrég megtartott bejárásra csak baráti médiumok bocsájttattak be...

EGYETLEN TÁBLÁZAT ARRÓL, KI ÉS MELYIK VAKCINÁKAT KAPHATJA MEG

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2021.02.24.


A KOVIDők nevű, két szegedi kutató által kezelt Facebook-oldalon megjelent egy jól használható táblázat arról, az itthon használt koronavírus-vakcinák beadását mikor javasolják, mikor ellenjavalják a gyártók, vagyis ki mire számíthat ezen a téren.

Két szegedi kutató – dr. Horváth Péter informatikus és dr. Kintses Bálint biológus – szerkeszti a KOVIDők ismeretterjesztő Facebook-oldalt, amely posztjában egy jól használható táblázatot osztott meg az itthon jelenleg használt vakcinákról...

ITT OLVASHATÓ



„KIVÉTELT VAGY MÉRLEGELÉST NEM TŰRŐEN” – AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HAT ÉVES DÖNTÉSHOZATALA A PAKSI TITOKTÖRVÉNYRŐL

MÉRCE
Szerző: EGRES DOROTTYA
2021.02.24.


2015. március 3-án fogadta el az Országgyűlés a Paks II projekttel összefüggő adatok harminc évre történő titkosítását leíró úgynevezett Projekttörvényt. A paksi titoktörvénynek is nevezett Projekttörvény 5. §-a magában foglalja, hogy azok az adatok, melyek nyilvánosságra hozatala közérdekű adatigénylés során nemzetbiztonsági érdeket, illetve szellemi tulajdonhoz fűződő jogot sértene, keletkezésüktől számítva harminc évre titkosíthatók.

A képviselők egynegyede az Alkotmánybírósághoz fordult a passzus kapcsán, utólagos normakontrollt indítványozva. Ez azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság megvizsgálta, hogy a paksi beruházással összefüggő „műszaki és üzleti adatok, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló adatok” megismerhetőségének harminc évig tartó korlátozása nemzetbiztonsági okokból összeegyeztethető-e Magyarország Alaptörvényével.

Az indítványt benyújtó képviselők úgy fogalmaztak, hogy a titkosítás „kivételt vagy mérlegelést nem tűrően” vonatkozik az adatokra.

Azt szerették volna elérni, hogy az Alkotmánybíróság közérdekű adatokhoz való hozzáférés jogán minősítse alaptörvény-ellenesnek a rendelkezést, valamint a kihirdetésre visszamenőlegesen is semmisítsék meg az ítéleteket. Így lehetősége lett volna minden magyar állampolgárnak közérdekű adatként megismernie a paksi bővítéssel kapcsolatos információkat. Úgy vélték továbbá, hogy a támadott passzus ellentmond a környezeti adatok nyilvánosságáról szóló úgynevezett Aarhusi Egyezménynek is.

A rendelkezést nem kizárólag az országgyűlési képviselők illették kritikával. Öt civil szervezet úgynevezett amicus curiae levél formájában tolmácsolta érveit az Alkotmánybíróságnak. Az Átlátszó, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet, a K-Monitor Közhasznú Egyesület, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International úgy fogalmaztak, hogy a támadott törvényi rendelkezés nem felel meg az alapjogok korlátozásával szemben támasztott szükségességi-arányossági tesztnek...

MÉDIAHÁBORÚ: TRUMPNAK NEM JÖTT ÖSSZE, AMI ORBÁNNAK IGEN

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.02.24.


Elnöksége alatt az Egyesült Államok külföldre irányuló műsorszórásának az irányító testületét, a USAGM élére saját emberét állította Donald Trump. A The Atlantic szerint csak a választási eredményen múlt, hogy befolyása alá vonja az Amerika Hangja és a Szabad Európa/Szabadság Rádió adókat is felügyelő testületet. Az FAZ és a Süddeutsche Zeitung Gulácsi Péter legutóbbi posztjáról cikkez. Az RB Leipzig lipcsei futballcsapat kapusa szót emelt a homofóbia, a melegekkel szembeni előítéletek ellen. A lapok szerint a kommentek közt rengeteg az elítélő hangnemű.


A Frankfurter Allgemeinétől a müncheni Süddeutsche Zeitungig a német sajtó jó részét bejárta a dpa hírügynökség jelentése, amely szerint az RB Leipzig lipcsei futballcsapat kapusa, Gulácsi Péter szót emelt a homofóbia, a melegekkel szembeni előítéletek ellen. Facebook-bejegyzésében arról írt: minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy boldog családban nevelkedjék, és teljesen mindegy, hogy ez a család hány emberből áll, milyen a családtagok bőrszíne, kit szeretnek, miben hisznek a családtagok. A bejegyzéshez csatolta felesége, Diana fotóját.

A médiabeszámoló szerint Gulácsi ezzel saját hazája politikáját bírálta, hiszen Magyarországon a homoszexuális párok nem fogadhatnak örökbe gyereket. A Facebook-bejegyzéshez két órán belül több mint 2500 kommentárt fűztek, zömmel magyar nyelven, és azok közt nagyon sok az elítélő hangnemű. A neves futballkapus mindenesetre kitart a szivárványcsaládok támogatása mellett, szót emel a gyűlölködéssel szemben, a több elfogadás érdekében. A dpa megjegyzi: Gulácsi szavának van súlya Magyarországon, feleségével együtt hosszabb ideje folytat karitatív tevékenységet.

Magyarázatot vár az EB több tagországtól

Most nézzük azt a témát, amely a koronavírus-járvány elleni küzdelemmel kapcsolatban az utóbbi napokban különösképpen előtérbe került egyes európai országokban. Az Európai Bizottság magyarázatot kér Németországtól a megszigorított beutazási szabályokat illetően – erről szól a hamburgi Der Spiegel hírmagazin cikke. Német részről a Csehországból, Szlovákiából, illetve az ausztriai Tirolból érkezőkkel szemben erősítették meg a korlátozásokat. A különösen veszélyes vírusmutációk miatt ezekből az említett térségekből gyakorlatilag lehetetlenné tették a Németországba való bejutást. A brüsszeli uniós végrehajtó testület Berlinhez intézett levele szerint ezek az intézkedések aránytalanok, túlzóak, és a Bizottság tíz munkanapon belül várja a szövetségi kormány válaszát. Michael Roth, az európai ügyekben illetékes német államminiszter szerint azonban a korlátozások összhangban állnak a normális időkben egyébként ellenőrzésmentes, szabad mozgást biztosító schengeni övezet szabályaival. A Der Spiegel hozzáteszi: hasonló tartalmú levelet kapott Belgium, Magyarország, Dánia, Svédország és Finnország is. A cikkből kitűnik, hogy Németország esetében az Európai Bizottság nem látja megalapozottnak azt az állítást, hogy drámai mértékben megugrott volna az igazoltan az újszerű mutáns vírusoknak tulajdonított esetek száma.

Kevésen múlt, hogy Trump is diadalmaskodjon a médiaháborúban

Végül médiaháborús téma, de ezúttal történetesen nem Magyarországról – illetve csak áttételesen arról – hanem alapvetően az Egyesült Államokról szóló írás kapcsán. A The Atlantic című amerikai magazin az Egyesült Államok külföldre irányuló műsorszórásának az irányító testületéről, a USAGM-ként rövidített ügynökségről szól. Ennek alárendeltségében működik egyebek közt az Amerika Hangja és a Szabad Európa/Szabadság Rádió. Ennek az irányító testületnek az élére tavaly nyáron Donald Trump elnök új embert nevezett ki, Michael Pack személyében, akit a The Atlantic konzervatív filmkészítőként jellemez. Pack azzal kezdte a működését, hogy a székház előcsarnokának a faláról eltávolíttatta az ügynökség első vezetőjének, John Lansingnek a portréját, és lemeszeltette az idézetet Lansing szakmai hitvallásából, miszerint az újságírásnak az a feladata, hogy megfogalmazza a hatalmat gyakorló tisztségviselők felelősségét a tények és az igazság fényében.

A Trump által kinevezett vezető hét hónapig maradt hivatalban, és Joe Biden elnök hivatalba lépése nyomán távozott. Működését a The Atlantic úgy minősíti, hogy az a Trump-kormányzat kísérlete volt a külföldre irányuló amerikai műsorszórás fölötti pártos hatalomátvételre. A kísérlet kudarcot vallott, de mi a garanciája annak, hogy egy jövőbeli adminisztráció nem próbálkozik meg ezzel újra? – teszi fel a kérdést a magazin.

Az áttekintésből kiderül, hogy Pack csaknem teljes egészében felforgatta az ügynökséget: tisztogatást hajtott végre a csúcsvezetésben, aláásta az érintett rádióadóknál a szerkesztői függetlenséget, és a hagyományosan kétpárti irányító testületeket jobboldali ideológusokkal töltötte meg. Most, a kormányzati váltással a Trump-éra kinevezettjei egymás után távoztak.

Mindez, mint említettem, csak áttételesen magyar vonatkozású – abban tudniillik, hogy a Szabad Európa nemrég indította újra magyar adását. A The Atlantic cikkének szerzője azt írja, hogy beszélt a Szabad Európa, illetve a Szabadság Rádió tucatnyi mostani, illetve korábbi alkalmazottjával, és egyikük úgy fogalmazott: az a szerencséjük, hogy a trumpista hatalomátvétel levezénylői alkalmatlan, inkompetens emberek voltak – de mi lesz, ha egyszer rátermettebbek jönnek? A cikk szerzője úgy véli: ha Trump ezt a tavalyi választást is megnyerte volna, akkor a lengyel és magyar példára emlékeztető médiaelfoglalás alighanem szintén sikerrel jár.

ÚJABB FORTEPAN-LELET: IDŐUTAZÁSRA MEHETÜNK A 70-ES ÉVEK BUDAPESTJÉRE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2021.02.24.


Újabb izgalmas fényképanyaggal gyarapodik a Fortepan: Kereki Sándor gimnazistaként kezdte el járni a várost az 1960-as évek végén, és fényképezte, amit érdekesnek talált. Főként a belső pesti városrészeket járta, megörökítve a málló vakolatú gangos bérházak, a viharvert házmesternénik és a cigifüstös presszók mára nyomtalanul eltűnt világát. A Válasz Online Fortepan-sorozatában most az ő képeiből mutatunk ízelítőt.


Kereki Sándor neve ma még nem sokat mond a városfotózás és a várostörténet rajongóinak, de ez pár napon belül megváltozik: a Magyar Televízió nyugdíjas operatőre ugyanis a Fortepannak adományozta fényképeit, amelyeket az 1970-es években készített, döntően Budapesten. Kereki a privát családi képek kivételével mindent az archívum rendelkezésére bocsátott, összesen 4-5000 fényképet, amelyekből 1800 kerül fel hamarosan az oldalra, a szerkesztők tervei szerint e hét pénteken.

A Fortepannak köszönhetően ebből a gazdag anyagból adunk most ízelítőt a Válasz Online-on.

Kereki Sándor 1952-ben született, édesapja, Koppányi György a Magyar Rádió főmunkatársa volt. „Gimnazista koromban apám vett nekem egy fényképezőgépet, hátha érdekel a fotózás. Habár abban az időben már dramaturgként dolgozott a rádióban, eredetileg grafikusként végzett, vagyis értett a látványhoz, a képzőművészethez. Ez egy gyenge teljesítményű automata gép volt, kellett némi idő, míg rájöttem hogy mire alkalmas, mert mindent saját maga állított be, rosszul mért fényt, így elég sok gyenge kép született. Autodidakta módon tanultam meg a technikát, a konyhában hívtam elő, pokróccal letakart ablak mellett, heti négy-öt alkalommal. Később társultam egy osztálytársammal, és lett saját laborunk” – mesél a kezdetekről...

BÉKÉS MÁRTON: JOBBOLDALI, MAGYAR KONZERVATÍV POZÍCIÓBÓL MINDIG LESZ MI ELLEN LÁZADNI

24.HU
Szerző: KRÁNICZ BENCE
2021.02.23.


Tamás Gáspár Miklós szerint ő „az Orbán-rendszer tehetséges fiatal ideológusa”, Békés Márton pedig ki van békülve az ideológusi szereppel, noha nem tartja magát annak. Most Kulturális hadviselés címmel kerekítette trilógiává évtizedes fejtegetéseit a „konzervatív forradalomról”. Hogyan helyezné erős lábakra az Orbán-rendszert? Miért egy kommunista filozófus tanaira alapozná a NER kultúrpolitikáját? Létrehozhatók-e maradandó kulturális értékek konszenzus és nyugalom nélkül? Ilyesmikről beszélgettünk a Terror Háza kutatási igazgatójával...

A MULTIK, ÉS AZON BELÜL A NÉMETEK IGEN JÓL JÁRTAK A KORMÁNY GAZDASÁGI AKCIÓPROGRAMJÁVAL

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2021.02.24.


A koronavírus járvány okozta gazdasági visszaesést a magyar kormány más európai országoktól nagyon eltérő módon próbálja kompenzálni. A legtöbb nyugati és térségbeli országban a kényszerűen bezárt vállalkozások dolgozóinak fizetését részben vagy egészben átvállalja az állam, ezzel fenntartva a foglalkoztatást és a fogyasztáshoz szükséges keresletet.

Magyarország azonban részben más utat választott: a leginkább sújtott vendéglátósok és szállodások jelentős része szinte semmilyen támogatást nem kap. A Pénzügyminisztérium (PM) szerint mégis 1200 milliárd forintot költöttek többlettámogatásokra 2020-ban.

Ebben csak egészen fura logika szerint lehetne ésszerűség, amennyiben elfogadjuk, hogy sok piaci szereplőt nem akar segélyezni az állam. Akár az is lehet a megfontolás, hogy a turizmus még biztosan jó ideig nem fog visszatérni a korábbi szintjére, és azokat a cégeket érdemes most támogatni, amelyek a koronavírus-járvány ellenére is növekedési pályán vannak, mert így lehet majd gyorsítani a gazdasági talpra állást.

Ehhez azonban az kellene, hogy a jól teljesítő magyar kkv-khoz jussanak el a támogatások, és ne olyan cégek kapjanak most extra forrásokat, amelyek támogatás nélkül is elvégezték volna a beruházásokat. Ám ebből a szempontból már az is beszédes, hogy a feladatot nem hazai gazdaságért felelős PM, de nem is a vállalati uniós támogatásokat kezelő Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), hanem a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kapta meg.

A KKM a hazai gazdasági szereplők közül elsősorban a külföldi tulajdonban lévőkkel foglalkozik, a külföldi befektetőknek nyújt jelentős támogatásokat, általában az országba csábításuk érdekében, a Nemzeti Befektetési Ügynökségen (HIPA) keresztül. Most az a furcsa helyzet állt elő, hogy minden magyar tulajdonú kkv-nak is a HIPA-hoz kellett fordulni támogatásért.

A Világgazdaságnak úgy nyilatkozott tavaly év végén a szervezet, hogy 904 cég jelentkezett a pályázatokra, összesen 424 milliárd forint beruházási igénnyel, és ezzel 155 ezer munkahelyet “sikerült megmenteni”. Az állami támogatás mértékéről azonban akkor nem beszéltek, azt csak a közérdekű adatként közzétett támogatási listából lehet megismerni...

POLITIKAI POLARIZÁCIÓ – MENNYIBEN FELELŐS A SAJTÓ?

MÉRTÉKBLOG / ÁTLÁTSZÓ
Szerző: MÉRTÉKBLOG
2021.02.23.


Tom Rosentiel amerikai újságíró, sajtókritikus, az American Press Institute ügyvezető igazgatója és a Brookings közpolitikai think tank munkatársa a választást övező kaotikus helyzetre reagálva öt pontba szedte az azzal kapcsolatos álláspontját, hogy milyen szerepet játszik a sajtó a politikai polarizáció erősödésében, és mi is a sajtó célja egy olyan világban, ahol az objektivitás és a hírek hitelessége elveszőben van.


A közösségi médiafelületek megjelenése forradalmian alakította át az információ terjedését. Az új platformok megjelenésének köszönhetően a hírek egyre szélesebb körben váltak elérhetővé, és e platformok alapjaiban formálták át az olvasók hírfogyasztási szokásait. Azonban a hírfogyasztás egyre torzabb képet ad a valóságról, abban egyre nagyobb szerepe van az álhíreknek. Az álhírek terjedéséért gyakran az újságírókat és a közösségi médiaplatformokat vádolják, miközben azért sokkal inkább az olvasói szokások a felelősek.

Nap mint nap hírek százait, ezreit zúdítják az olvasóra, így egyre nehezebben tudják kiszűrni a számukra releváns információkat. A fogyasztók egyre zárkózottabban állnak az információkhoz, kevesebb forrásból egyre inkább olyan híreket olvasnak, melyek felkeltik figyelmüket, illetve igazolják az általuk elképzelt világképet. Ez a folyamat olyan zárt véleménybuborékokat generált, amelyeket az újságíróknak egyre nehezebb áttörniük, így ők is egyre inkább igazodtak a fogyasztói igényekhez. A folyamatnak köszönhetően az újságírás polarizálttá és „clickbait”-alapúvá (szenzációhajhásszá) vált, az objektív információterjesztés másodlagos jelentőséget kapott.

Az álhírek elleni harc és a közösségi médiából áradó információ- és dezinformáció-özön az amerikai elnökválasztás idején sem maradt el, ráadásul radikálisabb formát öltött, mint azt bárki képzelte volna. A választási időszakot jellemző folyamatos vádaskodás és álhírterjesztés, illetve a közösségi médiafelületeken történő politikai uszítás felett az újságírók elvesztették a kontrollt...

EGY ÉVBEN LEGALÁBB KÉT NAPOT AZÉRT DOLGOZHATUNK, HOGY LEGYEN KÍNAI VAKCINÁNK

HÍRKLIKK
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2021.02.24.


„Orbán mindig úgy érzi, hogy el kell mennie a falig, sőt, esetenként a falon túlra is. Amíg ezt magánemberként teszi, addig lelke rajta. Ha azonban egy ország vezetőjeként, akkor az a legsúlyosabb felelőtlenség, ami páratlan és hosszú távon is jelentkező gazdasági-társadalmi költséggel szokott járni az egész közösség számára” – mondja némileg indulatosan Inotai András közgazdász professzor, akivel a 2010 óta regnáló rezsim keleti kalandozásairól, az ország egyre érzékelhetőbb elszigeteltségéről, s arról is beszéltünk, hogy milyen implikációi vannak/lehetnek a magyar különutas politikának, ami a kínai és az orosz vakcina beszerzésében is megnyilvánul. Pedig Magyarországon legalább két napig mindenki azért dolgozik egy évben, hogy beszerezzük a kínai oltóanyagot. Inotai várakozó állásponton van, mint mondja: „nagyon várom az új Szent Istvánt, akire igen nagy szükségünk lenne. Ehhez persze egy ember messze nem elég. Csak gyökeres és gyors társadalmi tudatváltozással lehet ezt a nagy mértékben agyhalottá tett népet (ami Orbán legnagyobb bűne) legalább részben felébreszteni.


Amikor megkerestem azzal, hogy szeretnék Önnel interjút készíteni a magyar járványkezelés egyes – gazdasági és politikai – aspektusairól, akkor elhangzott Öntől egy kifejezés, ami megütötte a fülemet: „kalandozás”. A „kalandozás” kifejezést jobbára a magyarok bejövetele kapcsán szoktuk a magyar nyelvben, magyar kontextusban használni, illetve pejoratív értelemben arra, hogy összevissza császkálunk, kvázi felelőtlenül. Hogy kerül a csizma az asztalra? Hogyan jön össze a koronavírus-járvány kezelése és a kalandozás kifejezés?

– A koronavírus-járvány kitörése, majd tombolásának megkezdése után szinte nyomban világossá vált, hogy a kezeléséhez tömegeket kell beoltani, mégpedig nagyon gyorsan. Erre azonban nem volt lehetőség, hiszen sem elegendő mennyiségű, sem megfelelő minőségű, hatékonyságát bizonyított vakcina nem állt – és részben továbbra sem áll – rendelkezésre. Az Európai Unió – megkésve ugyan, de – lekötött meghatározott mennyiségeket, mára már 2,6 milliárd adagot azokból az oltóanyagokból – Pfizer, Moderna, Astra-Zeneca, Johnson&Johnson –, amelyeket eddig az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyezett. És mit tett Magyarország? Elmentünk az orosz és kínai piacra – ez például a kalandozás része...

FÉNY A TITKOS ALAGÚT VÉGÉN - A 444.HU 4 LEGFONTOSABB CIKKE

444.HU
Szerző: BEDE MÁRTON
2021.02.24.


- Orbán: Óvatosnak kell lennünk, a harmadik hullám felfutó szakaszában vagyunk

Szerdától kezdhetik meg az oltást a kínai vakcinákkal

- A nemzetbiztonsági bizottság elnöke azt állítja, Orbánék titkos alagutat terveznek a Puskás Aréna alá 2 milliárdért

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek. Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

HÁROM BORZASZTÓAN FONTOS ÜGYET TALÁLT A KORMÁNY - EZ MOST A KIEMELTEN FONTOS KÖZÉRDEK

MFOR.HU
Szerző: MFOR
2021.02.24.


A veszélyhelyzet idején három ügyet kiemelkedően fontos közérdeknek minősített a kormány: a kézilabda Eb-t, a Dubaji Világkiállításon való részvételünket és a MotoGP rendezési jogának megszerzését gondolják ilyen ügyeknek.


A kedd este megjelent Magyar Közlönyben három ügyet emel ki egy friss kormányrendelet a veszélyhelyzet idején. Eszerint

- a 2022. évi magyar-szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokság budapesti, szegedi, tatabányai és debreceni helyszíneken történő megrendezése érdekében szükséges beruházások

- a 2020. évi Dubaji Világkiállításon (amelyet egy évvel elhalasztottak, várhatóan októberben nyílik meg) történő sikeres magyar megjelenéshez szükséges beruházások

- továbbá a Kelet-Magyarországi Versenypálya Korlátolt Felelősségű Társaság által a Magyarországi MotoGP megrendezésére irányuló vagyoni értékű jog megszerzése

kiemelkedően fontos közérdek,

amelyek érdekében kötendő szerződések halasztást nem tűrő, kiemelkedően fontos közérdek célját szolgáló szerződésnek tekintendőek, teljesítésükhöz kiemelkedően fontos közérdek fűződik - írja a kormányrendelet...

BEDÖNTHETI A TRAUMATOLÓGIAI ÉS A SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÁST A HÉTFŐN HATÁLYBA LÉPŐ TÖRVÉNY

24.HU
Szerző: BENKE ÁGNES
2021.02.24.


Jövő hétfőn lép életbe a hálapénz büntethetőségét és az orvosbérek jelentős emelését is tartalmazó törvény az egészségügyi szolgálati jogviszonyról, ám a szabályozásban még mindig akadnak kérdőjelek a Magyar Orvosi Kamara titkára szerint. Svéd Tamás gyakorló orvosként sok más kollégájához hasonlóan még nem látta a szerződéstervezetet, amit alá kellene írnia, de ez csak az egyik probléma. Arról is beszélt a 24.hu-nak, hogy a szankcionálás önmagában miért nem elég a hálapénz felszámolásához, illetve milyen csontvázak eshetnek még ki a szekrényből március 1-je után
.

Tárgyalnak még, vagy már nincsenek kérdőjelek?

Kérdőjelek és tárgyalások is vannak még. Kérdőjelből van több.

Pedig már csak pár nap van hátra a törvény hatálybalépéséig.


Nagyon reméljük, hogy még ezalatt a kis idő alatt is változik a helyzet, és tisztul a kép. A kamara párbeszédet folytat az Országos Kórházi Főigazgatósággal, amit tárgyalás helyett inkább konstruktív felelgetésnek neveznék. Kérdéseket teszünk fel, értelmezéseket kérünk a rendeletekhez, és rendszeresen kapunk használható információkat tartalmazó válaszokat. Az általunk jelzett problémákat befogadják és foglalkoznak velük. Ugyanakkor az egész folyamat jelentős késésben és csúszásban van, ami nem a nemrég felállított Országos Kórházi Főigazgatóság hibája.

Március 1-jén mégis csak minden egészségügyben dolgozó elé új szerződést tesznek le. Lehet már tudni, mi lesz bennük?

A hozzánk eljutó hírek alapján néhány helyen már megkapták a dolgozók a tervezetet, így lehetőségük van felmérni, milyen feltételekkel írnak majd alá. De ez intézményfüggő, sok helyen mindmáig nem találkoztak a dolgozók azzal a végleges szerződéssel, ami alapján ki tudják számolni, milyen ügyeleti és túlóradíjakat kapnak, és ez pontosan hogyan befolyásolja majd a bérüket. Az a sajátos helyzet alakult ki, hogy miközben zajlik a koronavírus elleni védekezés, és megtörtént egy nagy léptékű béremelés, napokkal a történelmi határpont előtt frusztrált várakozás van az egészségügy jelentős részében, mert annak ellenére, hogy a január 1-jei hatályba lépés helyett két hónap haladékot adott magának a kormány, ez a plusz idő sem volt elég ahhoz, hogy kellő időben le tudják tenni a dolgozók elé a kialkudott szerződéseket...

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN KÉPTELEN FELÜLMÚLNI TRUMPOT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.02.24.


Amíg Trump a görcsös pénzszerzésre hajtott az elnöksége alatt, addig Orbánt csak a saját hatalma érdekli. Nemzetközi sajtószemle
.

Project Syndicate


Trump sokban hasonlított eszmetársaira, Orbánra, vagy a Fülöp-szigetek elnökére, de neki mások voltak a céljai, mint pl. a magyar miniszterelnöknek. Ezt a New York-i Egyetem egyik nagynevű történésze fejtette ki, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg „Erős emberek, Mussolinitől napjainkig” címmel. Ruth Ben-Ghiat úgy látja, hogy a korábbi amerikai elnök a pénzben utazott, csak az érdekelte, hogy megszedje magát ő és a családja is. Ezért alakított ki személyi kultuszt ezért töltötte hivatali idejének harmadát azzal, hogy végiglátogassa üzleti birodalmának egységeit.

Ezt a célt szolgálta továbbá, hogy hazugságokat és gyűlöletet terjesztett. Szóval, ami fontos volt számára, ahhoz értett. Nem lehet azt állítani, hogy Orbán tehetségesebb lett volna nála, mert utóbbi pl. a járványra hivatkozva megerősítette hatalmát. És ez még akkor is igaz, ha amerikai kollégája rosszul kezelte a válságot, ráadásul sárba taposta a nyilvánosság előtt a népszerű közegészségügyi szakembereket és emiatt sok támogatót vesztett.

A szakember úgy látja, hogy Trump előfutára Berlusconi volt, mert ugyan nem semmisítette meg a demokráciát, de ő vitte be a szélsőségeseket a politika legfelső berkeibe. Majd elintézte, hogy ne lehessen felelősségre vonni, sem vesztegetésért, sem csalásért, sem másért. Sajtóbirodalma jóvoltából személyi kultuszt épített ki és pártját jóformán hűbéri esküre kötelezte. Őt is különleges kapcsolat fűzte orosz kollégájához, a külpolitikának ezt a részét egymaga intézte.

Az viszont nagy hiba volt, hogy első bukása után hagyták futni és nem vonták felelősségre a korrupcióért, mert ily módon tudott azután visszatérni.

Ami pedig Putyint illeti, nos, ő látja, hogy minden eddiginél nagyobb veszélyben van, de pozíciói erősebbek, mint 10 éve, mert akár 2036-ig hatalmon maradhat. Ám ettől még lecsap az elégedetlenkedőkre. Azon kívül odahaza elismerést hoz neki az információs hadviselés, tehát hogy amerikai minisztériumokat és nagyvállalatokat tudott meghekkelni. Még akkor is ha kleptokrata és élősködő rendszere elszívja az orosz gazdaság életerejét.

Tages-Anzeiger

A szlovén kormányfő egyre inkább magyar mintára, azaz tekintélyelvű alapokon alakítja át országát – írja a svájci lap elemzése. Nehéz persze megmondani, hogy mennyire sikeres Jansa stratégiája, mert a politikus egyrészt ki szokott rohanni a független újságírók ellen, másrészt viszont élvezi azoknak a sajtóorgánumoknak a dicshimnuszát, amelyeket nagy magyar szellemi társa, Orbán Viktor környezetéből finanszíroznak.

A nemszeretem múzeumigazgatókat feltűnő rendszerességgel meneszti, de a magyar modellt követi akkor is, amikor jobbra igyekszik tolni a média és a kultúra világát. A napokban élt túl egy bizalmi szavazást a parlamentben, viszont nem lehet megállapítani, mekkora a támogatottsága, mert a járvány sok mindent elfed.

Nem világos, hogy sokkal többen tüntetnének-e, ha nem lennének a korlátozások. De a társadalom erősen megosztott. Az egyik oldal követi az autoriter vonalat, a másik kiábrándult az EU-ból, mert kiderült, hogy a tagság nem vértez fel az illiberális nyomulással szemben. Utóbbi körnek Európa tartozik annyival, hogy legalább valamivel nagyobb ellenállást tanúsítson Szlovénia orbanizálása ellen.

FT

Egész Közép-Európa a ragály 3. hullámára készül, Magyarországon egy hét alatt 50 százalékkal több új esetet jelentettek, mint az előző hét napban. Ráadásul a fertőzés ezúttal eleve magasabb szintről indul. A kormány abban reménykedik, hogy az agresszív oltási kampány, amelyhez mától kezdve felhasználnak 5 millió kínai szert is, lelassítja a betegség terjedését. Orbán Viktor azt közölte, hogy ő a Pekingből érkezett készítményben bízik leginkább.

A csehek ugyanakkor már ott tartanak, hogy a szlovákok példáját követve nemzetközi segítséget akarnak kérni, mert látják, hogy egyedül képtelenek megbirkózni a bajjal. Két hét alatt csaknem napi ezer új esetet jegyeztek fel 100 ezer emberre vetítve, ami rekordnak számít az unión belül. Ezért a kórházakban sokszor félre kellett tenni más problémákkal küszködő páciensek kezelését. De ha így megy tovább, akkor az ellátás megbénul, a rendszerben már csupán 15 százaléknyi tartalék van.

A szlovák külügyminiszter jelezte, hogy vakcinát szeretnének kapni más országoktól. A lengyel egészségügyi miniszter pedig azt közölte, hogy a következő egy hónapban folyamatosan nőni fog a fertőzöttek száma, a csúcs a jövő hónap végén, vagy április elején várható. Az előrejelzések azt mutatják, hogy akkorra minden nap 10-12 ezren betegednek meg.

Washington Post

Izraelben már a lakosság felét beoltották a koronavírus ellen, amivel az ország kenterbe veri a világ legtöbb kormányát, ám Netanjahu most nagy vihart kavart azzal, hogy saját szavai szerint csupán jelképes mennyiségben, de vakcinát akar küldeni több államnak, így hírek szerint Magyarországnak is. Lépése azt jelzi, hogy az oltóanyag immár diplomáciai eszköz, és politikai haszonszerzésre szolgál.

Ugyanakkor éles bírálatokat váltott ki nemzetközi keretekben, mert a miniszterelnök nem ad elég ellenszert a palesztinoknak. Szövetségese és vetélytársa, Gantz azzal vádolta meg, hogy a döntést nem egyeztette a koalíción belül és csak pazarolja a közpénzt. A politikus, aki egyben védelmi miniszter úgy fogalmazott, hogy Netanjahu láthatólag azt hiszi: egy királyság és nem egy állam élén áll.

Az izraeli közrádió úgy tudja, hogy a Moderna készítményéről van szó, és olyan kormányoknak szállítanak belőle, amelyek ezt kérték, ugyanakkor erősen támogatják a keményvonalas tel avivi politikát. Egy illetékes azonban cáfolta, hogy ily módon kívánnának bármit is kompenzálni. Ugyanakkor a cseh miniszterelnök közölte, hogy ők 5 ezer adagot kapnak és olyanokat oltanak be belőle, akik kórházakban dolgoznak.

Süddeutsche Zeitung

Kivívta a magyar jobboldali haragját Gulácsi Péter, amikor a Facebookon bírálta, hogy az Orbán-kormány megtiltotta a meleg párok számára az örökbefogadást. Szerinte nem szabad a nemi kisebbségek jogait korlátozni, mert mindenkinek joga van gyerekre, illetve arra, hogy boldog családban nőjön fel. És teljesen mindegy hány emberből áll az a család, milyen a bőrszínük, mit szeretnek és miben hisznek. A Lipcse kapusa sürgette az elfogadást és elutasította a gyűlöletet.

Alig két óra alatt több mint 2500 kommentár érkezett, köztük igen sok elítélő. Pedig nem akárkiről van szó: a sportoló kétszer lett az év labdarúgója, aki a feleségével együtt jó ideje jótékonysági tevékenységet végez kórházakban és fontosnak tartja az állatvédelmet is.

Washington Post

Jelentkezett az észak-macedón hatóságoknál a titkosszolgálat volt vezetője, akiről a rendőrség az közölte, hogy három napja megszökött a házi őrizetből, noha a héten várhatóan ítéletet hirdettek ellene és 11 egykori kormányzati tisztségviselő, illetve rendőrtiszt ellen. Arról a lehallgatási botrányról van szó, amely öt éve megrázta az egész országot és az akkori hatalom lemondásához vezetett. Kiderült ugyanis, hogy 10 éven át nyomon követték több mint 20 ezer ember, politikusok, bírák és újságírók telefonbeszélgetéseit.

Mijalkov most azt állította, hogy vírusos lett, ezért önkéntes vesztegzárba vonult. Eltűnése azért keltett hatalmas visszhangot, mert unokatestvére, Gruevszki, volt miniszterelnök, aki éppen a törvénytelen megfigyelésekbe bukott bele, ugyanígy kereket oldott, amikor meg kellett volna kezdenie kétéves börtönbüntetését, hogy azután Magyarországon kapjon menedéket. Rokonát most azzal vádolják, hogy ő szervezte meg a célszemélyek jogsértő felügyeletét.

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.02.24.


Láttuk mi már a kedves vezetőt a Facebookon Tippmix szelvényt lóbálni is. Hogy kire fogadott, melyik csapatra, hajrá Magyarország, hajrá magyarok, ugye, most meg a nemzeti konzultációhoz adott kitöltési útmutatót Zuckerberg oldalán. Hogy mért nem a Hundubon, mint a nemzet közösségi terén, vagy, ha Mészáros okosabb az amerikainál, mért nem nála, az a hangszórót érő kérdés. De nem is ez a röhej tárgya máma – meg a háborgásé –, hanem az az aktus, hogy a kedves vezető a Facebookon mutogatja, ő mit ikszel a konzultáción, ezzel sugallva, hogy mi az elvárt iksz, hogy a nemzet véleménye egybehangzó legyen és Orbánnak kedves.

De több dolog is van itt. Elsőként kiindulunk a képi látványból, amely azt mutatja nekünk, a kedves vezető tableten bohóckodik, ikszelget, holott még sms-t sem tud írni. Ilyképp komoly háttérmunka, informatikusok, operatőrök, hangosítók, sminkesek és előkóstolók munkája az, hogy minielnök elvtárs a tabletet ne szalonnázó aljzatként kezelje, ne rázza, mint a rumbatököt, és valahogyan azért ki s nézzen. Bár mostanában egyre nehezebb lehet összefoldozni, mert láthatóan megy széjjelfele. Mállik szét a manus. Ennyit az esztétikumról, most jön az etika. Illetve a logika, hermeneutika, nyelvészet és metafizika, valamint a kismalac kunkori farka természetesen.

Kiinduló tételünk, hogy a konzultáció álkérdéseit valakinek ki kellett fundálni, dolgozni mintegy, de szerző és copyrigth nem szerepel sehol, ilyképp és ebből fakadólag merő jóindulatból tételezzük csupán, kormányunk szellemi terméke ez a baromság, hogy érdeklődik, mit tegyen, mit is csináljon nagy magányában a magyari pusztán. Kormányunk feje meg ki, nahát, és nini, csak nem minielök úr? Debizony, hogy ő, ilyképp a kérdések is az övé és a válaszok is, az aktus tehát, amit látunk, nem egyéb, mint önmaga faggatása, hogy akarod-e, amit az előbb is akartál, illetve mi a francot akarsz egyáltalán, összefoglalva: hülye vagy-e, autentikusabban hülye-e vagy Viktor?
...