2020. november 27., péntek

A FEKETE LOVAG MINDIG GYŐZ (ORBÁN)

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.11.27.


Tekintsünk most el Orbán Viktor ostoba bon mot-jaitól, aktuálisan például az utcai harcos önmeghatározásától, amelyben még innováció sincs, hiszen két évvel ezelőtt is ezt hirdette magáról. Sokkal inkább érdekes, hogy forradalmárnak gondolja magát, aminek most, demokratikus körülmények között, semmi értelme nincs. Kétségtelen, hogy folyamatosan a harctéren képzeli magát, egyfolytában fegyverrel a kezében kerülgeti az ellenforradalmárokat, vagy kiket, megállás nélkül lövöldöz, mikor kire. Haza, vagy külföldi ellenségre, egyre megy. Azért megy egyre, mert ebben a képzeletbeli játékban mindkét ellencsapatot Soros György vezeti; mi lesz vele, ha egyszer tényleg legyőzi. A harc intenzítása, az állandósága mellett változik, most éppen a legsűrűbb időszakot éljük. Csakhogy lassan képtelenség eldönteni, hogy mit is akar, mi a végcél, kiket akar végképp ledönteni, és ha ledöntötte, mi marad neki.


Mostanság két terep áll előtte: a nemzetközi, azaz az Európai Unió, és a hazai, jelesül az ellenzék. Ez utóbbira vannak rég bevált módszerei, az ellenfél Gerébjeinek megtalálása, az árulók felhajtása, vagy az árulásra hajlamosak megfizetése, az egységesnek tűnő csapatok megosztása. E pillanatban nem tudjuk, hogy ez a technika folytatható-e, mindenesetre Volner János, egykori jobbikos, Mi Hazánk-os – tehát megbízhatóan szélsőséges, szélső jobbos politikus a kísérleti alany; nála működik a dolog. KI tudja, milyen ellentételezést kap a választási törvény módosító javaslatáért, avagy milyen számlát nyújtott be neki a Fidesz. Nyilván nem ő az utolsó, akit horgára akaszt a kormánypárt, de ne kombináljunk tovább.

Tekintsünk inkább a másik harctérre, ahol az Európai Unióval találja magát szemben Orbán Viktor. Egyelőre, józan ember számára feldolgozhatatlan az, amit tesz: huszonöt ország érdekeivel megy szembe. Illetve dehogy huszonöttel: mind a huszonhéttel. Nem vehetjük ki ugyanis az egyenletből sem a lengyeleket, sem bennünket, magyarokat, nem hinném, hogy bárkinek el kellene magyarázni, mekkora szüksége van e két társadalomnak is arra a pénzügyi segítségre, amely a járvány utáni helyreállításban nyújtana segítséget. Mégis, Orbán és famulusai egyként szajkózzák a vétó szándékát, vagyis azt a kezükbe adott fegyver használatát, amellyel az EU alapszerződése ajándékozta meg őket. Vajon elegendő indok-e erre az a puszta tény, hogy a tagországok, megelégelve, hogy néhány országban semmibe veszik a jogállami elveket, a pénzhez jutás feltételéül szabnák ezen elvek érvényesülését. Mit kockáztatna Orbán, ha nem akadékoskodna, hanem simán megszavazná a többiekkel együtt a biztosabb jövőt biztosító szabályokat...

AZ ÉV VÉGÉIG VÁRHATÓAN TOVÁBB NŐ A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

MAGYAR HANG
Szerző: HAJDÚ PÉTER
2020.11.27.


Egymásnak látszólag ellentmondó számok jelentek meg a frissen napvilágot látott munkaerő statisztikai jelentésben. Ez a szakértő szerint annak köszönhető, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett három hónapos átlag eltakarja a rövidebb időszakok alatt jól látható trendfordulót, amire éppen szeptemberben került sor. A statisztikai hivatal volt vezetője más problémát is lát a számok körül.


A 2020. augusztus-októberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 202 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Már a hivatalos adatokból is kiderül: Megugrott a munkanélküliség áprilisban

Októberben az előző hónaphoz viszonyítva 23 ezerrel, 199 ezerre csökkent a munkanélküliek száma, a 4,3 százalékos munkanélküliségi ráta pedig 0,4 százalékponttal volt alacsonyabb az egy hónappal korábbinál. Mivel a foglalkoztatás szintje is csökkent októberben, 53 ezerrel emelkedett az inaktívak száma elsősorban azokból, akik – a járvány terjedése és az ismételten bevezetett korlátozások miatt – nem kerestek munkát...

A KOLLÉGIUMOKRÓL … ÉS ERRŐL AZ EGÉSZRŐL!

JELEN
Szerző: SINGER JÁNOS
2020.11.27.


AMIKOR AZ OKTATÁS PROBLÉMÁIRÓL ESIK SZÓ, SZINTE SOSEM KERÜL ELŐ A KOLLÉGIUMOK ÜGYE. ERRE AZ INTÉZMÉNYRE MINDENKI ÚGY TEKINT MINT A LAKÓHELYÜKTŐL TÁVOL TANULÓ DIÁKOK KÉNYSZERŰ SZÁLLÁSHELYÉRE. A KÖZTUDATBAN A KOLLÉGIUM EGY LELKETLEN, KICSIT VAGY NAGYON LEPUKKANT TÖMEGSZÁLLÁS, AHOL AZOK A FIATALOK LAKNAK, AKIKNEK NINCS PÉNZÜK ALBÉRLETRE. VALÓJÁBAN A KOLLÉGIUM EGY LEHETŐSÉG. EGY LEHETŐSÉG A KÖZÖSSÉGÉPÍTÉSRE ÉS A KORSZERŰ PEDAGÓGIA ALKALMAZÁSÁRA. EZ A LEHETŐSÉG AZONBAN ELVESZIK A MAGYAR VALÓSÁGBAN.

A középiskolás kollégiumok azért szükségesek, mert a városi iskolákba vidéki gyerekek is járnak, sokan olyan távolságból, ahonnan gyakorlatilag lehetetlen naponta bejárni. Sokáig úgy tekintettek ezekre az intézményekre, mint a közoktatási intézményrendszer szükséges, de kicsit szégyellt kiszolgáló egységére, amelynek egyetlen funkciója a gyerekmegőrzés. Biztosítson étkezést, és legyen hol aludni. Az ott dolgozó tanárok leginkább átmeneti állomásnak tekintették, amíg „rendes” középiskolai állást kapnak. A középiskolai tanárok pedig lesajnálták az ott dolgozókat, akiket nem tekintettek partnernek.

A rendszerváltás után a kollégiumi szakma attól félt, hogy meg is szüntethetik akár az egész hálózatot. Egyrészt azért, mert az önkormányzatok nem voltak érdekeltek a fenntartásukban, hiszen nem a helyiek gyerekei lettek kollégisták, másrészt az oktatási kormányzat sem tekintette ezt szakmailag komolyan vehető intézménynek. Végül megalkották a kollégiumi nevelés országos alapprogramját, amelybe bekerült például a kötelező tematikus foglalkozások rendszere is. E szerint a kollégiumokban is órákat kell tartaniuk a nevelőtanároknak. Vagyis, gondolhatták az illetékesek, az az igazi pedagógusi munka, ha a tanár órát tart az iskolából délután hazatérő diákoknak. Ha csak úgy beszélget velük, az már nem is tanári munka...

ORBÁN SZERINT Ő A JOGÁLLAMISÁG “UTCAI HARCOSA”, TÉNYLEG ORVOSRA VAN SZÜKSÉGE

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.11.26.


Van a csúsztatásnak, szélhámosságnak, hazug propagandának egy olyan szintje, amely megkérdőjelezi a józan észt és a közlő elmeállapotát. Nem értünk egyet azzal, ha valaki az övétől eltérő véleménye miatt elmebetegnek minősíti a vitapartnerét. De bizonyos állítások után elkerülhetetlen, hogy egyes emberekkel kapcsolatban súlyos kérdéseket tegyünk fel a beszámíthatóságukat illetően. Orbán Viktor eddig is feszegette ezeket a határokat. A finkelsteini, hazugságokra épülő propaganda az egész illiberális világban az “alternatív tények” világát hozta létre. De Orbán átlépte ezt a határt, amikor a “jogállamiság utcai harcosának” nevezte magát. Ennek az embernek tényleg orvosra van szüksége.

Orbán a Die Zeit nevű német liberális újságnak adott interjújában azt mondta, hogy “Mi vagyunk a jogállamiság utcai harcosai, forradalmárai”. A jogállamiságnak nincsenek “utcai harcosai”, a jogállamiságnak törvénytisztelő polgárai vannak. Utcai harcosai az illiberális fasisztáknak vannak, akiket volt szerencsénk látni 2006-ban, amikor Orbán az utcán tett kísérletet arra, hogy átvegye a hatalmat. Orbán magát a jogállamiság “forradalmárának” nevezi, hacsak azt nem érti alatta, hogy a jogállamiság fogalmát “forradalmi” módon megújítja, és az ellenkezőjére cseréli. Az orbánista-fideszes “újbeszél” nyelvben úgyis minden az ellenkezőjét jelenti.

Orbán meghamisítja atörténelmet, amikor az mondja: “itt harminc évvel ezelőtt diktatúra volt, Magyarország a Szovjetunió érdekszférájába tartozott, bajtársaim és én éveket áldoztunk az életünkből arra, hogy ezt megváltoztassuk”. Nem ő és a bajtársai változtatták meg a diktatúrát, hanem a Szovjetunió bukása okozta a kelet-európai blokk felszabadulását. A magyarországi demokratikus ellenzék volt az, amely éveket áldozott az életéből arra, hogy a diktatúra megbukjon. A demokratikus ellenzék tagjait kergették március 15-én, őket tartóztatták le, őket üldözték, zárták el attól, hogy a képzettségüknek megfelelő munkát végezhessék. Orbán és “bajtársai” a kommunista rendszer egyetemén élvezték a diktatúra előnyeit, és a politikai helyzet kínálta keretek között kezdtek el rendszerkritikus tevékenységet kifejteni. De a rendszerváltás kikényszerítéséhez semmi közük nem volt.

Miután a Szovjetunió megszűnt, az oroszok saját döntésük alapján kivonultak, és a reformkommunisták az ellenzékkel megegyeztek a szabad választásokban, létrejött egy demokratikus jogállam, amely 2010-ig tartott, amikor Orbán Viktor bejelentette, hogy fülkeforradalom történt, a demokratikus választásokat átminősítette “forradalommá”, amely valójában egy jogállammal szembeni “ellenforradalom” volt, és államcsínyt követett el. Megdöntötte az alkotmányos rendet, azon a hamis alapon, hogy őt a magyar nép a választáson “egy új társadalmi és politikai rendszer létrehozásával” bízta meg, ez az új rendszer a NER, amely a liberális jogállam ellentétét, az illiberális renszert hirdette meg és építette fel.

Magyarországon ezzel megszűnt a jogállam, felszámolták a törvényuralmat és orbán egy fasiszta diktatúrát hozott létre, amelyben nem a jog, hanem az ő önkényuralma érvényesül. Orbán eltaposta mindenki jogát, ő maga lett a törvény. Orbán azt állítja, hogy ő képviseli a jogállamiságot, ő a jogállamiság “utcai harcosa”. Hol van a Népszabadság, Orbán? Hova tüntetted el? Hol van a CEU? Ki üldözte el? Hol van az SZFE? Holvannak a szabad és független egyetemek? Hol van az MTA? Hol van a civil szervezetek szabadsága? Hol van a demokratikus, világnézetileg semleges alkotmány, amely mindenkinek azonos jogokat biztosít? Hol van a független, politikától mentes bíróság, ügyészség, rendőrség?
...

ORBÁN VÉTÓJA 14 EZER MILLIÁRD FORINT UNIÓS FORRÁSTÓL ZÁRJA EL HAZÁNKAT

NÉPSZAVA
Szerző: nepszava.hu
2020.11.27.


Politikai indokok és a lengyelekkel „közösen vívott hónapok” miatt bizonytalan az európai pénzeső.


Rekordméretű, 1800 milliárd eurós uniós költségvetési csomagot blokkol a magyar és a lengyel kormány; a közös büdzsének ez a két ország az egyik legnagyobb haszonélvezője – írta a hvg.hu annak kapcsán, hogy Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő politikai indokokkal blokkolja a pénzek elosztását. A portál az Európai Bizottság nyilvános adatai alapján kiszámolta:

Magyaroroszág 38,8 milliárd eurót (14 ezer milliárd forintot), Lengyelország pedig 125,5 milliárd eurót hívhatna a közös kasszából.


Ehhez képest a két politikus csütörtöki közös sajtótájékozatóján Orbán Viktor a lengyelekkel közösen vívott hónapokról, szokásos péntek reggeli rádióinterjújában pedig arról beszélt, hogy nem akar kompromisszumot. Az Európai Unió következő hétéves költségvetésének főösszege 1,074 ezermilliárd euró. Az Európai Bizottság hosszú lejáratú kötvényeiből finanszírozott uniós helyreállítási alap összköltségvetése 750 milliárd euró, amelyből 390 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 360 milliárd euró pedig hitel formájában érhető el...

GYŐZHET-E AZ EGYESÜLT ELLENZÉK? - IGEN.

1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2020.11.27.


Szokásomtól eltérően nem az ellenzéki pártok iránti szkepszisemnek akarok hangot adni. Ezt a kérdést már többször körbejártam kezdve az objektív tényezőktől (a magyar nép történelmi múltból örökölt közösségi inkompetenciáitól -- nem elválaszthatóan a függetlenségi etnicizmus nemzetromboló politikai hagyományától) egészen az ellenzéki vezetők vegyesen korrupt, gyenge erkölcsű és hiányos tudású, hazafiatlan egoizmusáig. Ahogy azonban a miniszterelnök legutóbbi megnyilvánulásait hallgatom (leginkább az utóbbi két hónapból, amikor érezhetően megijedt a vírus politikai következményeinek lehetőségeitől), amelyekben gyakorlatilag folyamatosan hazudik és nyilvánalóan eldöntötte -- ha eddig még nem, akkor mostanra, hogy -- bármilyen adminisztratív intézkedésekre hajlandó, ami legalább a parlamenti többségét, de inkább a kétharmadát szolgálhatja a 2022-es választások után, egyre inkább megerősödik bennem az az érzés, hogy a NER stratégiai tartalékai kimerültek, örvénybe került és magyar választók egyre nagyobb hányadának elege van a kurzusból.

Ez a blog mindig igyekszik a múlt és a jelen tényeire támaszkodni a közölt elemzésekben és kevéssé elrugaszkodni a jövő irányában. Úgy gondolom -- sok más elemezővel szemben --, hogy ez így mértéktartó és becsületes. A jövőt érintő szkepszisem mindig a múlt és a jelen rettenetéből és azonosítható viselkedési mintáiból indult ki, amelyek semlegesítése objektíve lehetetetlen a rendelkezésünkre álló közösségi tudással. A szkepszis ma is igazolt, kivéve, hogy végre okát látom annak, hogy a kb. egy éve, az önkormányzati választások után szárnyra kelt kifejezésnek, miszerint "megszületett az ellenzéki választó", én is egyre nagyobb hitelt adjak...

NEM A GALVANI KÖRÚTRA, IGEN EGY FENNTARTHATÓBB, OKOSABB FŐVÁROSRA!

MÉRCE
Szerző: PARÓCZAI ANIKÓ
2020.11.27.


Az Európai Unió lakosainak 40 százaléka városokban lakik. A városokban jobb a tömegközlekedés, több munka- és szórakozási lehetőség van. Viszont az urbanizációnak is megvannak a maga hátulütői: beszéljünk a lakhatásról, az egyre szélesedő társadalmi ollóról, a gettósodásról, a környezeti- és zajszennyezésről, valamint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás sürgetéséről. Számos kutatás kimutatta már, hogy ahogy nő a város mérete, úgy nő az életkörülményekkel kapcsolatos elégedetlenség is.

Ha az élhető város a téma, gyakran kerül szóba a Liget beépítése, az atlétikai stadion felépítése, de nagyon kevés szó esik egy hasonlóan káros beruházásról: a hidakról. Budapesten három új híd megépítése tervezett régóta, kettő délen (Albertfalvi, illetve Galvani), egy északon (Aquincumi híd). Megépítésükben a szakmai konszenzus szerint az ideális sorrend a dél-észak-dél lenne, az olimpiarendezés terve miatt azonban ezzel szembemenve a kormány úgy döntött: először az északabbra eső Galvani-hidat építik meg, mivel ez illeszkedett az „olimpiai álom” tervébe, elengedhetetlen lett volna az olimpiai városrész létrehozásához. A Galvani-híd levezetőjének úthálózati levezetése túl bonyolult lett volna, ezért inkább hozzácsapták a levezető terveit az Albertfalviéhoz. Tehát a pesti oldalon két híd levezetését szeretnék megoldani egy új budapesti körúttal, egy sztrádával a külvárosban.

Abban nincs vita, hogy szükség van egy Dél-Budapestet összekötő hídra, azonban az ahhoz tartozó útépítés felvet kérdéseket.

Budapest tavaly ősszel egy olyan város mellett tette le a voksát, ahol vannak autók, nem pedig egy olyan mellett, ami az autókért van. Ebbe a koncepcióba pedig nem fér bele, hogy építünk egy új budapesti körutat a külvárosba. Budapestnek nem több körútra, hanem több parkra és erdőre van szüksége.

A kormány szerint az elkerülő utak építésére szükség van, hiszen ezzel csillapítható lenne a budapesti belváros forgalma, és a pesti oldalon, az úthoz közeli Kiserdő egyébként is rendezésre szorulna – ez azonban az építkezés módszerétől függően jelentheti azt is, hogy az egész erdőt kivágják és utólag betelepítik. Tennék mindezt azért, hogy felhúzzanak egy új körutat, lopakodva becsempészik a költségvetésbe az összes olimpiai beruházást, a járvány és a gazdasági visszaesés kellős közepén. Arról nem is beszélve, hogy a beruházással nemcsak a költségek, hanem a forgalom is növekedne, hiszen olyan útépítéssel még senki nem találkozott, ami kevesebb autót eredményezett volna...

15 HELYETT CSAK 45 NAP ALATT ADJÁK KI A KÖZÉRDEKŰ ADATOKAT, A NER LAPJA LETT AZ INDEX

ÁTLÁTSZÓ / MUTYIMONDÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2020.11.27.


Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat


Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk, tehát háromszor annyi idejük van az állami szerveknek a közérdekű adatok kiadására, ha valaki azokat kérvényezi. Ha pedig a hivatalos szervek szerint „valószínűsíthető”, hogy a „határidőben való teljesítés” a közfeladatot ellátó szervet gátolja a közfeladatai ellátásában, akkor még plusz 45 napra meghosszabbítják a határidőt, így akár már 90 napot kell várni a kikért hivatalos adatokra, erről jelent meg rendelet szerda este a Magyar Közlönyben.

444: Vége a színjátéknak: az Index hivatalosan is a NER lapja lett

Hat és fél év, olykor a színfalak mögött, máskor a nyilvánosságban zajló médiaháború után hétfőn pont került a Fidesz vs. Index csata végére: november 23-án a Vaszily Miklós-vezette Indamedia-csoport bejelentette, hogy megvásárolják a Magyar Fejlődésért Alapítványtól (MFA) az Index.hu Zrt. részvényeit, így a jövőben az újság az Indamedia-csoport tagjaként folytatja működését.

Népszava: Felújított metrókocsik: orosz rulett

Alkalmatlan anyagok használata, elavult felfüggesztési rendszer, visszatérő rozsdásodás, tucatnál is több sorozatos meghibásodás, ügyetlenül megvalósított, ideiglenesnek szánt megoldások, orosz szabványok, gondatlan kivitelezés – olvasható a lap birtokába került jelentésben.

Mfor.hu: Mészáros Lőrinc exneje leadta volt férje nevét és a Vörösmarty térre költözött

Bő két és fél hónappal ezelőtt, szeptember első napjaiban tudatta a Mészáros-házaspár, hogy közös megegyezés alapján kezdeményezik házasságuk felbontását. A szétválás azonban már korábban elkezdődhetett, hiszen Kelemen Beatrix már júliusban kiszállt jó néhány, volt férjével közös cégükből, két nappal a bejelentés előtt pedig Felcsút helyett egy XII. kerületi lakcíme került be a céges papírokba. Novemberben leadta volt férje nevét is, és lakcímeként az V. kerületi Vörösmarty téren lévő lakás szerepel.

Hvg.hu: Polt Péter szerint a valódi korrupció „nem mindig korrelál a percepciós érzetekkel”

Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága keddi ülésén hallgatta meg Polt Péter legfőbb ügyész, Darák Péter, a Kúria elnöke, valamint Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke 2019-es évről szóló számadását. A legfőbb ügyész többek között kiemelte azt is, hogy a hivatali korrupció nyomozása teljes egészében ügyészségi hatáskörbe került, nőtt az ilyen eljárások száma, ám ezekben az ügyekben a váderedményesség elmarad az átlagtól. Ennek oka lehet az ilyen ügyek bizonyításának nehézsége, ezekben ugyanis sokszor csak a beismerés vagy a titkosszolgálati eszközökkel beszerezhető bizonyítékok lehetnek eredményesek.

DÍSZCSOMAGOLÁST AD A KORMÁNY MINDEN DÖNTÉSÉRE, HOGY ÚGY TŰNJÖN, VAN EGY NAGY AKCIÓTERVE

HVG
Szerző: SZTOJCSEV IVÁN
2020.11.27.


Minden esetben látványos stratégiával próbálkozik a kormány, akár a gazdaságpolitikáról van szó, akár a járványhelyzetről. Hatalmas, történelmi, felfoghatatlan nagyságú döntésekről beszélnek, ezek mögött viszont néhány valóban fontos konkrétum mellett jelentősnek mondott, nem túl fontos döntések vannak, és sok időhúzó ígéret, amelyekkel foglalkozhat a média, amíg ők kidolgozzák az igazi terveket. A tavaszi első hullámban sok példáját láthattuk ennek, és úgy tűnik, az ősszel is kitartanak e technika mellett.


A gazdaságvédelmi operatív törzs javaslatai alapján egyszerűbbé és olcsóbbá válhat a pénzügyek intézése – ígérte meg Varga Mihály pénzügyminiszter egy hétfői Facebook-videóban. Hogy milyen lenne ez az egyszerűsítés, az nem derült ebből ki, mert Varga azt mondta: majd kedden tárgyalnak a javaslatokról. Egy ilyen felvezetés után lehetett volna valami nagy bejelentést várni, ehhez képest amikor kedden végre elárulta a miniszter, mi a hatpontos csomag, kiderült: egy olyan javaslatot találtak ki az elektronikus fizetésről, amelyet már áprilisban megígért a kormány, és öt olyat a bürokrácia digitalizálásáról, amelynek a járványtól függetlenül eljött volna az ideje...

VALAMI IZGALMASABB FELADAT KELLENE, CSIPKEVERÉS, GIPSZFARAGÁS

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Swan Edgar
2020.11.27.


Az ország egyik legtehetségesebb, legsokoldalúbb lángelméje ritkán szokott megszólalni, de amikor mégis, akkor mindig igazat mond. Pintér Sándor az az ember, akire valamennyien a legnagyobb tisztelettel tekintünk. Annak idején azt ígérte, két hét (vagy tíz nap, már nem is emlékszem) alatt rendet csinál az országban, és tényleg. Azóta olyan rend van, hogy néha magam is meglepődöm rajta. Nincsen gond a függőséget okozó szerekkel, legfeljebb néha egy fél falu hal bele az olcsó drogokba, de más nincs. A taxistársaságok és általában a taxisok nem háborúznak egymással, egyszerű szolgáltatást végeznek a legnagyobb lelkesedéssel. Narkót kapni nem is lehet, prostik nincsenek, az őrző-védő cégek nevükhöz méltóan őriznek és védenek, alvilág gyakorlatilag nincs, de ha esetleg mégis, néhol egy pici, ezekhez semmi köze nincsen Pintér Sándornak.

Mióta ő az összes kórházigazgató (is), azóta remekül működik az egészségügy. Is. A korrupcióról meg aztán tényleg, de igazán senki nem is tudja, mi fán terem. Annyira nincs ebben az országban korrupció, hogy mezei halandó ha látna ilyesmit, fel sem ismerné. Meg hát miért is sértené az állampolgárok érdekeit például az, hogy néhány év leforgása alatt egy gáz- és sertésjavító kisiparos hirtelenváratlanul multimilliárdos lett, sokszáz céggel és a fél ország természeti kincsivel a nevén? Megokosodott. Van ilyen. Ehhez semmi köze nincs annak, hogy pontvéletlenül Orbán gyerekkori haverja, szomszédja, falubelije. Meg ahhoz sincs köze a dolognak, hogy akkor kezdett felívelni a táskás látószervű kisiparos, amikor ippeg kellett egy megbízható stróman a legokosabblajos hűlt helyére.

Itt van nekünk a drága, becsületes, ezertehetségű Pintér Sándor és a mindenféle hivatalok és bizottságok. Azok megvédenek minket a korrupciótól, szegény Polt Péter annyira unatkozik – mert nincs korrupció, tehát neki dolga is alig akad -, hogy már azon gondolkodhat, szakmát vált. Valami izgalmasabb feladat kellene, csipkeverés, gipszfaragás, ilyesmi...

MÍG ORBÁN VÉTÓVAL FENYEGET, GŐZERŐVEL TERVEZI A KORMÁNY A PÉNZ ELKÖLTÉSÉT

444.HU
Szerző: MAGYARI PÉTER
2020.11.27.


Tele van a világsajtó azzal, hogy a magyar és a lengyel kormány meg akarja vétózni az EU költségvetését, és a bele tervezett óriási gazdaságélénkítő csomagot. Csütörtökön a két miniszterelnök találkozóján megerősítették Orbán és Morawiecki véd- és dacszövetségét a vétó ügyében, és világossá tették, hogy ameddig a többi ország és az Európai Parlament nem engedi el a jogállamisági mechanizmus sürgős bevezetését, addig blokkolják az összesen 1800 milliárd euró felszabadítását.

Orbán Viktor csütörtökön azt is elmondta, hogy Magyarországnak nincs szüksége a gazdaságélénkítő csomagból ide eső részre. "Magyarországnak semmilyen pénzügyi vesztesége nem származik abban az esetben sem, ha nem jön létre az európai válságkezelési alap" - jelentette ki, és azt is hozzátette, hogy "tévednek azok az újságírók, jogászok, politikusok, akik azt hiszik, ez pénzügyi kérdés, ugyanis ezt a vitát pénzzel nem lehet megoldani".

A hivatalos magyar kormányzati álláspont tehát az, hogy a pénz nem számít. Ehhez képest a magyar kormány bürokratái szorgalmasan dolgoznak a pénz elosztásán, és erről folyamatosan egyeztetnek az Európai Bizottság illetékeseivel. 

Orbán azt mondja, hogy a pénz nem számít, de az emberei papíron már osztják az eurómilliárdokat...

KOMOLY JÁRVÁNYÜGYI, LOGISZTIKAI ÉS ETIKAI DILEMMÁKAT VET FEL A KÉRDÉS, HOGY KI KAPJA AZ ELSŐ OLTÁSOKAT A KORONAVÍRUS ELLEN

QUBIT
Szerző: RADÓ NÓRA
2020.11.27.


November eleje óta sorra jönnek a biztató hírek a vakcinafejlesztésekről. Az amerikai Pfizer és a német BioNTech klinikai vizsgálatainak előzetes eredményei szerint az amerikai-német együttműködésben fejlesztett koronavírus-vakcina 90 százalékos hatékonyságú (gyógyszerészeknek egészen precízen: hatásosságú); a múlt héten az amerikai Moderna egy 94,5 százalékos előzetes adattal rukkolt elő, az Oxfordi Egyetem és a brit-svéd AstraZeneca együttműködésével fejlesztett potenciális védőoltás tesztelése harmadik fázisából származó adatok szerint pedig vakcinájuk 70 százalékos hatékonyságot mutatott két különböző adagolási stratégia kombinált eredményeként, amelyek közül az egyik 90 százalékban, míg a másik 62 százalékban mutatkozott eredményesnek (ebből aztán lett is kavarodás és vádaskodás). Sőt, időközben már az orosz Szputnyik V oltás fejlesztői is belengettek egy 92 százalékos hatékonyságról szóló információt – igaz, az előzőeknél kevésbé ellenőrizhető módon.

Közben a Pfizer néhány napja már azt is kijelentette, hogy amint az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatóság (FDA) engedélyezi a vakcinájukat, „órákon belül” meg is kezdik a védőoltások kiosztását. A gyógyszercég szerint az első adagokat a legnagyobb valószínűséggel orvosok, nővérek és más, frontvonalban küzdő egészségügyi dolgozók kapják majd, és mindez már karácsony előtt megtörténhet. A jelenlegi helyzetben pedig már nemcsak az foglalkoztatja a szakértőket és a közvéleményt, melyik vakcina mennyire hatékony, hanem az is, hogyan zajlik majd a védőoltások optimális kiosztása...

MAGYARORSZÁG ÉS LENGYELORSZÁG VÉTÓJUK NAGY VESZTESEI LEHETNEK - A KLUBRÁDIÓ KÜLFÖLDI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.11.27.


Tegnap estig még minden hír arról szólt, hogy Magyarország és Lengyelország is dolgozik a megállapodáson a költségvetésben. A csütörtök este tartott közös sajtótájékoztatón azonban megerősítette vétószándékát a két kormányfő, Orbán Viktor és Matteusz Moraviecki. Mindamellett, hogy a két kormány magatartása csapást jelent a soros elnökséget betöltő Németországra nézve is, Magyarország és Lengyelország saját pénzügyi segítségét is kockáztatja. A jogállamisági keretrendszert pedig akkor is megszavazhatja az Európai Parlament, ha a pénzügyi tervek tárgyalása kudarcba fullad. Akkor pedig nemcsak az uniós pénzügyi források csappannak meg, de ugyanúgy ellenőrizheti az EU, mire költik azokat. Külföldi lapszemle a Klubrádióban.


Egy magas beosztású uniós diplomata szerint az EU-tagállamok és az európai törvényhozók nem hajlanak arra, hogy újratárgyalják azokat a feltételeket, amelyek összekapcsolják a pénzbeli támogatásokat a demokratikus elvek tiszteletben tartásával – jelentette a Reuters arról szóló beszámolójának kiegészítéseként, hogy tegnap Budapesten a magyar és a lengyel miniszterelnök megerősítette vétószándékát ezzel kapcsolatban. „Ezzel a nyilatkozattal Lengyelország és Magyarország csak egyre mélyebbre ássa magát az elszigeteltségben” – mondta a diplomata. Úgy fogalmazott, hogy egyáltalán nincs támogatás a feltételességi mechanizmus újranyitásához, sem az Európai Parlamentben, sem a Tanácsban. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy e két tagország nacionalista kormányával szemben vizsgálat folyik az unióban az igazságszolgáltatás és a média függetlenségének aláásása miatt. A lengyelek és a magyarok azok közt vannak, akik a legtöbb egy főre jutó támogatást kapják az EU-tól, és mindkét országnak nagy szüksége van ezekre a pénzekre ahhoz, hogy gazdaságuk leküzdhesse a világjárvány következményeit – írja a Reuters.

Vétóval, vagy anélkül is meglehet a jogállamisági feltételrendszer

A Bloomberg amerikai üzleti hírügynökség szerint immár csaknem bizonyos, hogy a patthelyzet miatt késedelmet szenved a járvány sújtotta térségek megsegítése, hiszen nincs jele annak, hogy a többiek eleget tennének e két kelet-európai ország követelésének, és letennének a kondicionalitásról. A kitűzött tervek szerint mind a hét évre szóló uniós költségvetésnek, mind a helyreállítási intézkedéscsomagnak január elsejével kellene hatályba lépnie.

Budapest és Varsó szempontjából létfontosságú fenyegetésnek tekintik az uniós pénzügyi alapok összekapcsolását az Európai Unió értékeivel – írja a Bloomberg, és felidézi, hogy a Die Zeit magazin szerint Orbán Viktor azt mondta Angela Merkelnek: a kondicionalitás aláírása „öngyilkossággal” érne fel. Tekintettel arra, hogy a kompromisszum esélye csekély, a Bloomberg azt feltételezi: az EU azzal terjesztheti ki a küzdelmet, hogy a jogállamisági feltételrendszert elfogadja minősített többséggel, a 750 milliárd eurós helyreállítási alap ügyében pedig kormányközi megállapodásokat köt. Ezzel persze még nyitva maradna az 1070 milliárd eurós hétéves költségvetés kérdése, de akkor azzal kapcsolatban olyan helyzet állna elő, hogy a jogállamisági feltételrendszer már érvényben van, miközben új költségvetés hiányában hónapról hónapra átmeneti vészköltségvetés alapján folytatódhatnának a kifizetések.

A vészköltségvetés aprópénzt jelentene Magyarországnak

Ezzel a januártól esetleg életbe lépő vészköltségvetéssel kapcsolatban az AP amerikai hírügynökség, amelynek a tudósítását átvette a Washington Post, magyarázatként megírja: annak értelmében minden hónapban csak az előző évi, vagyis az idei, 2020-as teljes költés egytizenketted részét lehetne támogatásként folyósítani. Ez – olvasható a beszámolóban – megakaszthatna több lengyelországi és magyarországi programot. Az AP ugyanakkor idézi Giuseppe Conte olasz miniszterelnököt, akinek az országát különösen súlyosan érintette a COVID-járvány: Conte azt mondta, meggyőződése, hogy Magyarország és Lengyelország túlteszi magát ellenállásán, és e szempontból döntő lesz a december 10-11-én tartandó EU-csúcs.

Csapás a vétó Németország számára

A Politico című amerikai portál európai kiadása azt írja, hogy a tegnap közzétett, elutasító tartalmú magyar-lengyel nyilatkozat csapást jelent az EU soros elnökségét betöltő Németországra nézve, amely a tárgyalásokat vezeti, és jelentős politikai tőkét fektetett a megállapodás keresésébe.

Az illiberális demokráciához is kell az uniós pénz

A mértékadónak számító német konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung véleménycikket közöl arról, hogy a jogállamiság egy olyan közösségben, mint amilyen az Európai Unió, nem lehet adok-kapok alkudozás tárgya. Magyarország ezt sajnos másként látja – állapítja meg a kommentátor, Peter Sturm. Szerinte Orbán Viktor arra törekszik, hogy őt ne akadályozzák meg az országot úgymond kereszténnyé, de már nem liberálissá történő átalakításában. A magyar vezetés – amelynek egyik minisztere úgy fogalmazott, hogy még nem kaptak az EU-tól kielégítő ajánlatot – gazdasági partnerként és pénzadományozóként hajlandó üdvözölni Brüsszelt, de már a pénzek felhasználása során sem kíván bepillantás engedni a kártyáiba, és a demokratikus értékek, amelyek tekintetében Magyarország 1989-ben, a fordulat évében példamutató volt, most már egyáltalán nem fontosak – jegyzi meg a cikk szerzője. Nem kell, hogy az EU ajánlatot tegyen Magyarországnak, hiszen nem vámtarifa-tárgyalásokat folytat vele – figyelmeztet finoman a Frankfurter Allgemeine arra, hogy Magyarország az unió tagja, és nem külső kereskedelmi partnere.

VÁLSÁG ELŐTT, COVID UTÁN – PIKÓ ANDRÁS: TÚLÉLTEM, TÚLTESZEM MAGAM

168 ÓRA
Szerző: BUJÁKI ATTILA
2020.11.26.


Reggelente még fájós fejjel ébred, gyenge, és néha szédül. De kopogjuk le, megúszta, szerencsére a család is jól van. Nem vágyakozik – ahogy csúfondárosan mondja – a COVID-celeb szerepére. Az jólesett neki, hogy volt munkahelye, a Klubrádió felhívta. A helyzet esetünkben hasonló, a polgármester – le sem merem írni, hány éve – a 168 Óránál is dolgozott. A járvány, a vész megragadhatóbb, ha személyes ismerősünk találkozik vele. Nem is beszélve arról, ha a lábadozót idekinn csupa rossz hír várja. Az önkormányzatok szorongatása, az iparűzési adó várható részleges megvonása Józsefváros büdzséjét is fenyegeti. A történetben sok minden összeér. Járvány, hazai valóság, szédülés, láz, fejfájás. A László Kórházból szabadult Pikó Andrással, a VIII. kerület ellenzéki polgármesterével beszélgettünk.


Mit kérdezhetnék… Csakis butaságot. Jól vagy?

Még nem egészen. Igaz az, amit a COVID-ról mondanak, ebből a fertőzésből hosszú a felépülés.

Kombinálva politikai lázzal.

Amikor a kórházból kiengedtek, nehezen jártam. Úgy jöttem ki a kórteremből, hogy ide nekem a világot. Mire az autóba beszálltam, lépni is alig tudtam. A fizikai igénybevételtől távol tartom magam. De azért persze dolgozom.

A Klubrádióba kerékpárral jártál be. Az nem is olyan kis táv.

Azt mondták, hagyjam ezt el egy darabig. A fizikai megterhelés hatására az ember visszaeshet.

Legendák keringenek arról, hogy a kór új és új verzióban fertőz, kicselezve a megszülető vakcinát.

Nekem is mondták, hogy két-három hónapig van védettségem. A vakcináról is azt híresztelik, folyamatos ráoltás szükséges. Valószínűleg nem lesz olyan vakcina, amely a fertőzést végleg felszámolja. Egyébként mivel kísérleti eljárás, gyógyszerpróba alanya vagyok, vissza kell mennem két hét múlva. Megnézik a tüdőmet, és részt vehetek a véradásban is, mivel a gyógymód része, hogy a fertőzésen átesettek vérét vérplazma formájában az új betegek kapják...


MICSODA PITI, MOCSKOS BOSSZÚ! SZENNYES KIS ZSAROLÓK TECHNIKÁJA

HÍRKLIKK
Szerző: LENDVAI ILDIKÓ
2020.11.27.


Van vagy száz dolog, amit a kormánynak az egészségügyi, szociális és gazdasági válságban meg kellene lépnie.


Na persze van fontossági sorrend. És melyik rendelet volt nekik a legfontosabb?! Az, amelyikkel bosszút állnak a színművészetiseken, és meg is fenyegetik őket. Ebből látszik, milyen mély sebet ütött rajtuk az eddig leghosszabb, folytatással fenyegető ellenállási mozgalom, amelyik nem előttük, hanem a járvány előtt tette le ideiglenesen a fegyvert.

A friss-meleg kormányrendelet, a „Lex Vas utca" szerint az egyetemeken a fenntartó érvénytelenítheti a félévet, sőt, az egész tanévet is, például „a tanév rendjét fenyegető veszély miatt", ha nem „ellenőrizhető általa a tanulási kötelezettségek jogszerű teljesítése"...

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN CÉLDÁTUMA A SOHANAPJÁN, KISKEDDEN – A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.11.28.


A lengyelek sajtóhírek szerint egy csöppet aggódnak a magyar miniszterelnök állhatatossága miatt, hiszen egyszer már cserben hagyta őket.


Frankfurter Allgemeine Zeitung

Nem enged a jogállam ügyében a lázadó magyar és lengyel kormány. Orbán és Morawiecki budapesti tárgyalása nyilvánvalóan arra szolgált, hogy megmutassa elszántságukat. De már Gulyás Gergely is visszautasította von der Leyen ajánlatát, hogy a két ország forduljon az Európai Bírósághoz. A Bizottság elnöke úgy gondolta, hogy ily módon el lehet választani egymástól a két pénzügyi csomagot, illetve a leendő jogállami mechanizmust, ám Budapest és Varsó számára éppen az összekapcsolás jelenti az adut.

Most azt vetették fel, hogy gyorsan szavazzák meg a büdzsét, a másik kérdést meg valamikor vitassák meg az Európai Tanácsban. Nagyjából sohanapján, kiskedden, hiszen az állam- és kormányfő testületében a vétójog érvényes. Egyébiránt az új szabályozást már a nyári uniós csúcs előirányozta, csak azután a két renitens ország teljesen másként értelmezte a dolgot. De ezt most kompromisszumkészségbe csomagolták és szemrehányásokkal bástyázták körül. Viszont egymással véd- és dacszövetséget kötöttek.

Úgy ítélik meg, hogy erősek a pozícióik. Orbán többször is kijelentette, hogy az ország anyagilag jól áll és ugyanannyi pénzt fog kapni Brüsszeltől, mint idáig. Meg igazából nem is szorul rá az új alapra, mert hála az államadósság alacsony szintjének, kedvező feltételekkel jut hitelekhez a szabad piacon. Gulyás Gergely pedig az bizonygatta, hogy Magyarország évente 4 milliárd euróhoz jut az EU jóvoltából, a nyugati cégek viszont 6 milliárdot visznek ki profit formájában, tehát csak azt kapjuk vissza az uniótól, ami jár nekünk.

Bloomberg

A hírügynökség úgy értékeli a tegnapi budapesti magyar-lengyel csúcstalálkozót, hogy a két ország fejest ugrott egy hatalmas vitába a többi európai partnerrel. Orbán és Morawiecki kihívó hangot ütött meg a sajtótájékoztatón. Azt követelték, hogy változtassák meg a döntést, miszerint csak olyan tagok kaphatnak uniós pénzeket, amelyek eleget tesznek a jogállami előírásoknak. Igényüket azonban várhatóan kerek-perec elutasítják a többiek, viszont Budapest és Varsó sem mutat semmiféle hajlandóságát, feladja ellenállását.

Pedig sürgősen megállapodásra kellene jutni az újjáépítési alapról, mert súlyos gazdasági visszaeséssel fenyeget a járvány. Ennek ellenére nem látni, hogy akár a leginkább sújtott kormányok feladnák a jogállami feltételeket.

Egy magas rangú unós diplomata azt közölte, semmi esély a döntés újratárgyalására, sem az EP, sem a Tanács részéről, Magyarország és Lengyelország ugyanakkor csak egyre jobban elszigetelődik. Az uniós nagykövetek ma megvitatják a kialakult helyzetet Brüsszelben.

Financial Times

Magyarország és Lengyelország bekeményített. Dacos kiállásuk azt jelzi, hogy igencsak nehéz lesz elfogadni a következő hétéves költségvetést. A jogállam hívei abban bíznak, hogy a demokratikus szabályok alkalmazásának megkövetelésével lelassíthatják, esetleg meg is fordíthatják több tagország sodródását az illiberalizmus felé. Budapest és Varsó azonban nem kér az ötletből.

Az elutasítás riadót váltott ki a többiekből, akik tegnap is próbálták kidolgozni a megoldást a december 10-11-i csúcsértekezlet előtt. De Orbán és Morawiecki keménykedése afelé terelheti a 24-eket, hogy más keretekben hozzák létre a koronalapot. Vagyis a magyarok és a lengyelek nélkül. A magyar házigazda egyébként tegnap arra hivatkozott a sajtótájékoztatón, hogy nem teheti ki a nemzetet olyan helyzetnek, amelyben egy egyszerű többség olyan ügyeket kényszerít rá, amit az nem akar. Ám a legutóbbi közvélemény kutatás értelmében a magyar lakosság jó 70 %-a egyetért a jogállami mechanizmussal.

Die Presse

Orbán és Morawiecki kéz a kézben egyeztette a taktikát Brüsszel ellen, mármint hogy miként fekszenek keresztbe a költségvetésnek. A vendég Kaczynski példaképénél járt, miután a lengyelek erős embere csodálja a magyar vezetőt, amiért az engedelmességre kényszerítette az igazságszolgáltatást, a sajtót és az önkormányzatokat. Ezen felül többször is túljárt az EU eszén és ily módon bebetonozta saját uralmát.

Varsó, amely most éppen az abortuszellenes tiltakozásokkal küszködik, semmiféleképpen nem szeretne engedni, a többi közt pont azért, hogy legközelebb könnyebb dolga legyen az efféle tüntetőkkel. Orbán szintén külső zavaró tényezőnek tekinti a tervezett mechanizmust. De Lengyelország állítólag már ott tart, hogy inkább lemondana a 160 milliárdos támogatásról. A PiS-ben ezt azzal indokolják, hogy a szuverenitás és a függetlenség nem eladó.

Ugyanakkor Varsóban nincsenek meggyőződve Orbán állhatatosságáról, hiszen 3 éve cserben hagyta a lengyeleket, amikor megszavazta, hogy Tusk legyen a Tanács elnöke. Lengyel kormánykörökben nem zárják ki, hogy a miniszterelnök visszavonja a vétót, mert azt szeretné, hogy a Fidesz maradjon a Néppártban.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

Erősödik a harag a Fidesz miatt az EPP-ben, annál is inkább, mivel Deutsch Tamást a Gestapóra és a kommunista titkosszolgálatra emlékeztette Manfred Webernek, a keresztény demokraták strasbourgi frakciófőnökének legutóbbi kijelentése a jogállami feltételek fontosságáról. A parlamenti csoport vezetéséből az szivárgott ki, hogy a Fidesz-politikus kommentárja azt mutatja, mennyire elszigetelődött, illetve kétségbeesett a magyar párt.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

A konzervatív lap kommentárja arra figyelmeztet, hogy a jogállamiság kérdése nem alku tárgya. Nem lehet az adok-kapok kérdésétől függővé tenni semmiféle tárgyalásokon, hiszen itt nem, mondjuk, a vámtarifákról van szó. Legalábbis nem egy olyan szervezetben, mint az unió. Csak sajnos, ezt Magyarország másként látja. És mivel úgy ítéli meg, hogy a másik fél ajánlata nem megfelelő, megkeresi a kellő pontot, hogy ott üssön vissza.

Gulyás Gergely tegnapi bejelentése, mármint, hogy az EU nem tett le az asztalra olyan javaslatot, ami érvénytelenítené a mentőcsomag blokádját, mindennél ékesebben tanúskodik arról, minek is nézi Budapest az uniót. Gazdasági partnernek, és azért Brüsszel a pénzt nyugodtan küldje csak. Viszont hogy miként használja fel ezeket az eszközöket, abba már nem akar betekintést engedni a magyar vezetés. A demokratikus értékek ugyanakkor már egyáltalán nem fontosak, pedig az ország a rendszerváltáskor még mintául szolgált.

Az EU-nak azonban nem kell semmiféle „ajánlattal” kirukkolnia, mert nem a vámokról egyezkedik az Orbán-kormánnyal.

Euronews

Az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkára arra figyelmeztet, hogy drámai következményekkel járhat, ha nem érkezik meg időben a támogatás a segélycsomagból. Luca Visentini kijelentette, hogy ez esetben robbanásszerűen megugrik a munkanélküliség, cégek sora megy csődbe. Úgy értékelte, hogy a jelenlegi helyzet háromszor olyan rossz, mint a 2008-as pénzügyi válság. De ha nem lesz pénz, az tragédiát eredményez, úgy hogy nincs idő késlekedni. Elmondta, hogy a különféle kormányzati intézkedések idáig 40 millió ember sorsán enyhítettek, már túl azon a 20 millión, aki korábban került az utcára.

Egy spanyol EP-képviselő azt hangsúlyozta, hogy nem képes megérteni a magyar és a lengyel hozzáállást. Hiszen ha a két ország fenntartja a vétót, akkor nem lát egy krajcárt sem a két csomagból. Viszont a Bizottság mindenképpen alkalmazni fogja a jogállami mechanizmust.

Spiegel

Navracsics Tibor szerint magyar részről a jogállami vitát a nemzeti szuverenitás magyarázza, a kormány ugyanis attól tart, hogy egyesek visszaélnek majd a mechanizmussal, noha az nem függ össze pl. a bevándorlással. A volt uniós biztos az interjúban rámutatott, hogy Magyarország és Lengyelország nem akar politikai integrációt, inkább maradna az EU eredeti, gazdasági kereteinél.

Hozzátette, hogy bizonyos nyugati kormányok lenézik Magyarországot, bizalmatlanul figyelik, még instabilnak tartják a demokráciát. Ugyanakkor nem ritkán kettős mércével mérnek. Arra a megjegyzésre, hogy Orbán mostanában a Szovjetunióhoz hasonlítja az uniót, a válasz az volt, hogy nálunk a politikai nyelvezet sűrűn igen durva. A hivatalos megnyilatkozásokban Soros pl. nem csupán egy gazdag befektető, hanem olyasvalaki, aki sötét úton-módon igyekszik véghezvinni a tervét. Navracsics azonban erről nem kívánt többet mondani.

Nem gondolja, hogy a vétó rontana Magyarország nyugati megítélésén, mert főleg a német sajtó már korábban is igen kedvezőtlen képet festett az országról, ami azért szomorú. A tekintélyuralom felé tartó rendszerként írják le, de ezen persze nem javítanak a legújabb fejlemények.

Hogy azután milyen kompromisszum lehetséges, azt nem tudta megmondani. Itt nem segít a szokásos eszköz, hogy ti. Brüsszel egy kicsivel több pénzt ad. Ám talán vissza kellene térni ahhoz a formulához, amit júliusban kialkudtak az állam- és kormányfők. Mindenesetre Magyarország már készül a harcra, ezért vett fel hitelt nemrégiben. Annál rosszabb eshetőséget ugyanakkor a politikus nem tud elképzelni, mint hogy az ország kilépjen a szervezetből.

Euronews

A korábbi belga miniszterelnök szerint Orbán Viktor a felelős a Magyarországon tapasztalható hatalmas korrupcióért. Verhofstadt, aki jelenleg liberális képviselő Strasbourgban, kifejtette, hogy a legtöbb nyugati országban az emberek 60-70 százaléka úgy gondolja: nem kell pénzt adni olyan kormányoknak, amelyek tesznek a jogállamra, a demokráciára. Annál is inkább, mert az alapok felhasználásáról enyves kezű illetékesek döntenek. Vagyis a jogállamiság mellett a korrupció is súlyos gond. A legutóbbi OLAF-jelentés pontosan mutatja ezt, hiszen a visszaélések listáját Magyarország vezeti.

A politikust meglepetésként érte, hogy Budapest és Varsó kész felrúgni a gazdaságösztönző tervet, jóllehet azzal saját polgárainak csinál rosszat. Ilyesmit idáig még nem tapasztalt, mármint hogy egy ország elhárítsa a neki szánt anyagi támogatást. De ily módon a saját nemzetüket bünteti. Verhofstadt szerint ki kell hagyni a két államot a 750 milliárdos programból. Azt viszont nagyon rossz néven veszi, hogy Orbán a jogállami mechanizmust az egykori Szovjetunióhoz hasonlítja.

Azért tekinti botrányosnak a miniszterelnök kijelentését, mert a szovjet diktátorok annak idején több mint 20 millió ember halálát okozták saját országukban. És ezt a rendszert egy lapon említeni egy demokratikus békeprogrammal, nos, az már tényleg mindennek a teteje. A politikus az ígérte, hogy az EP nem vizezi fel az új szabályozást.

Der Standard

A Clooney-ügy menetrendszerűen előhívta Magyarországon a Soros-reflexet – írja a
glossza
. Merthogy a színész bírálta az Orbán-kormányt, amire az a szokásos forgatókönyv szerint válaszolt. Vagyis Budapest szemében a művész is csak az üzletember szócsöve, de hát a befektető az orbáni nemzet homokzsákjául szolgál. A szóvivő azt közölte, amit ilyen esetekben mindig is szokott: Clooney Soros ügynöke.

Mondhatott volna persze olyasmit is, aminek köze van a valósághoz, vagy megtehette volna, hogy meg sem szólal. De hát a Soros-reflex pont úgy lép működésbe, mintha az orvos a kiskalapáccsal ráütne a térdünkre. Menekültek Európában, naná, hogy a Soros-terv része. Civil szervezetek, amelyek szóvá teszik a korrupciót? Természetesen a milliárdos pénzeli őket. Európai politikusok, akik a támogatások a jogállamtól tennék függővé? Csakis Soros segédei lehetnek.

Persze ha egy vádat sokszor elismételnek, attól azok még nem lesznek megalapozottabbak. Viszont a módszer olyan bírálatot vált ki, mint amit Clooneytól is hallhattunk. A magyar fél ugyanakkor hálás, mert megint előadhatja a sötét, apokaliptikus összeesküvés elméletet. Amelyről a művész legújabb filmjében is szó van. Hiszen onnan indult az egész történet.

Reuters

Az Európai Parlament úgy foglalt állást, hogy a lengyel kormány közbenjárására mondta ki Varsóban az Alkotmánybíróság a szinte teljes abortusztilalmat. A határozat, amelyet 455-145 arányban fogadtak el, kimondja, hogy a végrehajtó hatalom eljárása tanúsítja: összeomlott a jogállam Lengyelországban. Mint emlékezetes, az AB döntése óta, jó egy hónapja százezrek tüntetnek, amibe belejátszik, hogy a tömegek általában is elégedetlenek a nacionalista vezetéssel. A PiS-t sokan bírálják azért is, mert pártalapon nevezi ki a bírákat.

A lengyel taláros testület elnöke azzal vágott vissza, hogy az EP példátlan módon beleütötte az orrát az ország belügyeibe. Pedig tiszteletben kellene tartania a hatalmi ágak szétválasztását, mert különben a demokrácia alapjait veszélyezteti – mutatott rá. Azaz újabb összecsapás alakult ki Varsó és Brüsszel között. A lengyel kormány egyébként még nem tette közzé az abortuszrendeletet, mondván, hogy vár az Alkotmánybíróság részletes indoklására.

ZACC

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.11.28.


Nagy valószínűséggel mára mindenki, aki ad magára valamit Orbán seggében, megkávézott George Clooney-val, mert a tegnap nagyobb részt erről szólt. Az összes hülye meghívta a dokit, sőt, igazi kávéra, nem olyan kapszulás szarra, amit ez a sorosista a magyari emberek gigájába akar borogatni. A Heineken már volt tiltólistán, odakerülhet a Nespresso is, mert minden lehet. Ezt, hogy minden lehet, Nietzsche állapította meg, amikor Isten elhunytát bejelentette, aki szentséget azóta már cafatokra téptek a keselyűk, lecsupaszított, napszítta, kifehéredett csontjai pedig szanaszét hevernek a sivatagban.

Clooney megsemmisült a NER sziporkázó erkölcseitől, jogállamunk szétzúzta őtet. Ezt, mármint a jogállamot Orbán védi ököllel, mint volt szíves kifejteni, mert ő a jogállamvédő utcai harcos. Hogy kit vagy kiket kell eközben leteríteni a véres csatában, az nem egészen világos, momentán a színészpalánták látszanak a kihívónak, akiket viszont nem kard ki kard, hanem sunyi módon óhajt leöldökölni. Tegnap a vészhelyzetre hivatkozva született egy rendelet, hogy az egyetem fenntartója érvénytelenítheti a félévet, s amikor ezt írásba foglalták, nem a közszolgálati iskolára gondoltak valószínűleg.

Éppen sunyiban megteremtik annak a feltételeit, hogy a színésznövendékekkel azt csináljanak, amit csak akarnak, már csak a Gulágra száműzés van hátra. Mindeközben pedig számon kérik az Uniót, hogy nem sorolja fel nekik tételesen, mit ért azalatt, hogy ezek szarnak a jogállamra, ezért pár tételt fölsorolok miheztartás végett. Csak úgy, ami beugrik, a teljesség totális igénye nélkül: kirekesztő alaptörvény, alkotmánybíróság legyalulása, ügyészség a zsebben, irányított közbeszerzések, KESMA. Ezek úgy nagy általánosságban felölelik kies hazánkban a jogállam totális hiányát.

Ki is lehet egészíteni apróságokkal, mint CEU, SZFE, választójogi törvények, ellenzéki önkormányzatok szívatása. Illetve összefoglalva: lopás, hazugság, aljasság. Tovább is van, mondjam még? Fölösleges, viszont tegnap kies hazánkba érkezett Mateusz Morawiecki bratanki megtárgyalandó az Unió közös szívatásának módjait, és a két jogvédő az alamuszi időnyerés mellett döntött. Utcai harcoltak egyet közösen a jogállamért, osztottak meg szoroztak, s valószínűleg Orbán elővette a régi fegyvert, miszerint ne ők nyerjék a legtöbbet, aztán megszületett a közös nyilatkozat...