2022. december 13., kedd

AZ AJTÓ NYITVA VAN, DE PÉNZ AZ MÉG NINCS, S EGYELŐRE NEM TUDNI, MIKOR LESZ

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2022.12.13.


„Marad továbbra is a bizonytalanság, a játszma ugyanis meghosszabbodott” – szögezte le a Hírklikknek a Brüsszelben éjjel született megállapodás gyors értékeléseként Inotai András. A közgazdász professzor szerint a magyar kormány semmilyen konkrét pénzhez ezzel nem jutott, s nem változott iránta a bizalom sem, ami továbbra is a nullához konvergál. Hozzátette, Orbán Viktor számára veszélyt jelent, ha a megállapodásban vállalt minden feltételt maradéktalanul teljesíti, hiszen ha a beígért intézkedések valóban beépülnek a magyar jogrendszerbe, azzal szétrobbanhat egész rendszere. Egy tévhitet eloszlatandó – és a kormányzati sikerpropagandát eleve cáfolandó – kifejtette: az egyezség még nem jelenti azt, hogy ki is fizetik a pénzeket, rengeteg további feltételnek kell megfelelni ahhoz, hogy forrásokhoz jusson az ország.


Ahogy arról a Hírklikk is beszámolt: Brüsszelben elvi egyezségre jutottak valamennyi fontos kérdésben. Jóváhagyták nemcsak az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós támogatási csomagot és a 15 százalékos globális minimumadót, hanem az 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást tartalmazó magyar helyreállítási tervet és a jogállamisági eljárás lezárására vonatkozó javaslatot is. Konkrétan: Magyarország megkaphatja a helyreállítási alapból számára elvben rendelkezésre álló 5,8 milliárd eurós támogatást, de a lehíváshoz komoly feltételeket kell teljesítenie, nevezetesen, 27, úgynevezett szuperfeltételt, amelyek java a korrupció visszaszorítását és az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését célozza. Továbbra is zárolva tartják a Magyarországnak 2021-2027 között járó kohéziós források 55 százalékát (ez kisebb, mint az eredetileg tervezett 65 százalékos arány). Ahhoz csak akkor lehet hozzáférni, amikor az uniós pénzekkel elkövetett csalások, visszaélések, szabálytalanságok megszüntetésében konkrét eredményeket tud felmutatni az ország. Mindezért cserében Orbán visszalépett a korábbi vétófenyegetéseitől: megszavazza az Ukrajnának szánt támogatáscsomagot és a mellé rendelt hitelfelvételt, valamint hajlandó mégis belemenni a globális minimumadó bevezetésébe – igaz, itt még alkudozik a bevezetés technikáján (a fáma szerint a helyi iparűzési adót is bele akarják számítani ebbe a 15 százalékos kulcsba).

Hogyan értékeli a fejleményeket? – kérdeztük az első hírek után Inotai Andrástól...

LENGYEL LÁSZLÓ ELŐADÁSA A BELVÁROSI SZABADEGYETEMEN (VIDEÓ)

BELVÁROSI SZABADEGYETEM 
Moderátor: KARDOS PÉTER
2022.12.12.


A kormány intézkedéseinek hatását és elfogadottságát, az ellenzéki pártok tevékenységét, lehetőségeit, az együttműködés vagy versenyzés kérdését, az ellenzéki pártok önálló arculatának kérdéseit, az egyes ellenzéki pártok aktuális jellemzőit vizsgáltuk december 12-i előadásunkon vendégünkkel, Lengyel László jogásszal, közgazdásszal, a Pénzügykutató Zrt. elnökével.

A beszélgetés alapvető kérdése volt, hogy a Fidesz népszerűségvesztéséből miért nem tudott profitálni a demokratikus ellenzék, és min kellene változtatniuk.

ORBÁNNAK BŐ 12 MILLIÁRD OKA VAN, HOGY VÉGRE TELJESÍTSE A BRÜSSZELI ELŐÍRÁSOKAT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.12.13.


Magyarország hozzájárul az EU-s közös döntésekhez, hogy hozzáférjen az uniós pénzekhez, de ez még nem biztos pénz, írja a nemzetközi média, amely szerint most Magyarországon van a sor, hogy teljesítse azokat a korrupcióellenes és jogállami vállalásokat, amiket a pénzek érdekében ígért. Az EU-s korrupciós botrány azonban megnehezíti, hogy Lengyelországgal és Magyarországgal szemben fellépjenek. Nemzetközi lapszemle.

Magyarország hozzájárult Ukrajna jövő évi pénzügyi megsegítéséhez, valamint ahhoz, hogy az EU csatlakozzék a nagyvállalatokra vonatkozó globális adóminimumról szóló nemzetközi megállapodáshoz. Cserébe az Unió rugalmasságot tanúsít a Magyarországnak fizetendő támogatásban, írja a Reuters a tegnap éjszaka Brüsszelben kötött alkuról.

Az alku alapján Ukrajna uniós költségvetésből jövőre 18 milliárd eurót kaphat, és a pénzt az egyes tagállamoknak nem az EU-nál rosszabb feltételek mellett kell előteremteniük a nemzetközi hitelpiacon. Budapest eláll attól is, hogy megvétózza az OECD égisze alatt kidolgozott egyezményt, amely legalább 15 százalékos nyereségadót ír elő a multikra vonatkozóan, mégpedig ott, ahol az üzleti tevékenységüket valójában folytatják, és nem feltétlenül abban az országban, ahol az adókedvezmények reményében a központi irodájukat berendezték.

Ami a mérleg másik serpenyőjét illeti, a magyar fél egyfelől megkapja azt, hogy az év végével nem vész el visszavonhatatlanul a világjárvány utáni gazdasághelyreállítási alap Magyarországnak szánt 5,8 milliárd eurójából 70 százalék – vagyis durván 4 milliárd euró -, miután az EU elvben jóváhagyta a pénz felhasználásáról szóló magyar kormányzati tervet. Ez azonban nem jelenti a pénz azonnali átutalását, hiszen Budapestnek még további feltételeket kell teljesítenie.

A magyar fél azt is elkönyvelheti, hogy az Unió 7,5 milliárdról 6,3 milliárd euróra csökkenti azt az összeget, amit jogállami aggályok miatt, a brüsszeli elvárások teljesítéséig visszatart a Magyarországnak szánt általános büdzséből. Ez a mérséklés azt jelenti, hogy három fontos uniós operatív programnak nem az Európai Bizottság által javasolt 65, hanem csak 55 százalékát fagyasztják be. A Reuters a magyar részről teljesítendő feltételek közül kiemeli a korrupció leküzdését és a bíróságok függetlenségének a helyreállítását.

A hírügynökség emlékeztet arra, hogy Orbán Viktornak – megfogalmazása szerint a „veterán populista miniszterelnöknek” – nagy szüksége van az uniós forrásokra, hiszen az infláció 26 százalékosra nőtt, emelkedik az eladósodottság mértéke, a forint pedig rosszul teljesít a térség más fizetőeszközeihez képest. Orbán – írja a Reuters – az elmúlt hónapokban megállapodásra törekedett az EU-val, és megváltoztatott törvényeket, Brüsszelt azonban ezzel nem győzte meg, miközben uniós tagországok dúltak-fúltak amiatt, hogy a magyar miniszterelnök megvétózott uniós külpolitikai lépéseket. „Számunkra fontos, hogy képesek legyünk Ukrajna támogatására. A többi Magyarországon múlik, az ő pénzükről van szó” – idéz a Reuters egy uniós diplomatát.

Politico szerint ez nyereséget jelent Orbánnak, akinek két tényező játszott a kezére: az egyik az EU döntéshozatali rendszerének azon vonása, hogy fontosabb kérdésekben egybehangzó állásfoglalásra van szükség a tagállamok részéről, a másik pedig az, hogy az Unió igyekezett az egységes fellépés benyomását kelteni az ukrajnai háború ügyében. Másfelől – figyelmeztet a Politico – Magyarország még így is elveszíthet eurómilliárdokat, hiszen nincs semmi garancia arra, hogy képes lesz teljesíteni mind a 27 jogállami reformfeltételt, ami a pénz felszabadításához szükséges.

A Der Spiegel azt írja: a tagállami nagykövetek ülésén született döntés értelmében visszatartott összeg ugyan 1,2 milliárd euróval alacsonyabb az Európai Bizottság által javasoltnál, ám az egységes álláspont megszületése mégis nagy sikernek számít, hiszen Magyarországra most az a nyomás nehezedik, hogy további reformokkal kell javítania a jogállamiság helyzetét.

A bajor Süddeutsche Zeitung a témáról írt összefoglalójában kitér arra: Lengyelország példája jól mutatja, hogy milyen nehéznek is bizonyulhat a tényleges hozzájutás a már beígért pénzekhez. A varsói kormány már júniusban megállapodásra jutott a brüsszeli Bizottsággal, de az igazságszolgáltatás függetlenségének az előírt megerősítése még most sem valósult meg olyan mértékben, hogy a lengyelek akár egyetlen euróhoz hozzájutottak volna a nekik szánt 22 és fél milliárdos keretből. „Orbánnak most bő 12 milliárd oka van arra, hogy végre teljesítse a brüsszeli előírásokat” – fogalmaz a Süddeutsche Zeitung.

Szintén a Politico interjút közöl Emily O’Reilly uniós ombudsmannal, aki szerint a görög európai parlamenti alelnöknőt, Eva Kailit és környezetét - érintő katari vesztegetési ügy miatt szükség lenne az EU körüli lobbizás szabályainak a szigorítására, az ombudsmani hivatal nyomozási és szankcionálási jogának a megteremtésére. A botrány kipattanása megnehezíti az EU számára, hogy fellépjen Lengyelországgal és Magyarországgal szemben, és valóságos ajándékot jelent azoknak, akik EU-ellenes irányvonalat követnek – érvelt O’Reilly.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ 

„BEFELE MEGYÜNK AZ ERDŐBE” – ELEMZŐNK SZERINT MOST FOGJA MINDENKI MEGÉREZNI A VÁLSÁGOT

SZABAD EURÓPA / PODCAST
Szerző: SZABAD EURÓPA
2022.12.12.


A lakosságnak és a cégeknek is alkalmazkodniuk kell az energiaválságban, ami nem lesz könnyű, fájni fog. Virovácz Péter közgazdász szerint azonban jó hír, hogy ez a krízis nem lesz olyan pusztító, mint a 2008-as pénzügyi válság. Magyarországnak kell az EU-s pénz, de nem lesz szükség az IMF-re.

GYŐZTES MÉG NEM VESZTETT EKKORÁT – AZ ORBÁN-KORMÁNY ÁRFOLYAMA IS LEJTMENETBEN

MAGYAR HANG
Szerző: ARATÓ LÁSZLÓ
2022.12.13.


Kipróbálták Magyarországon a jogállamisági eljárást és úgy találták, hogy ez működik. A magyar kormány vagy teljesít, vagy nem kap meg egy rakás pénzt, ráadásul ezzel a módszerrel az elvi alapokon megfogalmazott vétókat is visszavonja. Gyorselemzésünk.


A magyar–EU-alku kapcsán a politika vonatkozások elemzése előtt nézzük a tényeket, azokon belül is a piszkos anyagiakat.

-  Magyarország nem bukott el 4 milliárd eurót – ha nem sikerül megegyezni a tagállamokkal december 31-ig, akkor az 5,8 milliárd eurós helyreállítási alap 70 százaléka elveszett volna.

-  Befagyasztanak ugyan 6,3 milliárd eurót (az eredetileg javasolt 7,5 milliárd euró helyett) három kohéziós alapból, de ez a pénz nem vész el, Magyarországon múlik, hogy hozzá tud-e majd férni.

- Magyarország azonban visszavonhatatlanul veszített 1,4 milliárd eurót a helyreállítási alapból. Eredetileg ugyanis 7,2 milliárd euróra volt jogosult az ország, ennek eléréséhez arra lett volna szükség, hogy tavaly május és idén május között szülessen meg az a megegyezés, amire másfél évig kellett várni. Idén júniusban ugyanis a GDP-növekedéssel korrigálták a lehívható összeget, így veszett el közel 500 milliárd forint...


A PUTYIN-KULTUSZ ELTŰNŐBEN VAN OROSZORSZÁGBAN - SZ. BÍRÓ ZOLTÁN A KLUBRÁDIÓBAN (2022.12.12.)

KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2022.12.12.



Sz. Bíró Zoltán történészt időről időre meghívjuk, hogy igazítson el minket és hallgatóinkat az orosz-ukrán háború aktuális fejleményeiről. Ezúttal is így tettünk, az ismert és kedvelt Oroszország-szakértő volt Szénási Sándor vendége a 2022. december 12-i Reggeli gyorsban.

AZ EU-S SZANKCIÓK HATÁSA OROSZORSZÁGRA – 1. RÉSZ

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SZABÓ KRISZTIÁN
2022.12.13.


2022. december 5-én életbe lépett az EU által Oroszországra kivetett olajembargó és ársapka, ezentúl tilos az EU-ba hajóval orosz nyersolajat behozni, a harmadik országokkal folytatott kereskedés esetében pedig 60 dollárban maximalizálták az olaj árát. A szankciós csomagok korábban már megtiltották az orosz szén importját, viszont a kontinens jelentősen több olajat használ fel, így ennek a korlátozásnak az életbe lépése nagyobb jelentőséggel is bír. Oroszország ennek ellenére láthatóan képes alternatív piacokra betörni, amivel ugyan nem tudják teljesen pótolni az EU-s kimaradást, de a károkat tudják enyhíteni. A magyar kormány az elmúlt másfél hónapban nemzeti konzultáció formájában kérte ki a magyar polgárok véleményét, mely hét kérdésből áll az „Oroszország elleni elhibázott szankciókról”, mindezt azután, hogy hazánk az eddigi szankciós csomagok mindegyikét megszavazta. Kétrészes cikksorozatban mutatjuk be, hogy milyen hatással voltak az orosz gazdaságra és kereskedelemre az EU által kiszabott eddigi szankciók.


2022. február 24-én Ukrajna orosz megszállásával kezdetét vette az orosz-ukrán háború. A világ országai amellett, hogy pénzügyi segélyt nyújtanak Ukrajnának az oroszok elleni harcokra, szankciókkal próbálják Oroszországot gyengíteni. Az Európai Tanács az idei év során több szankciós csomagot is megszavazott, amivel politikailag és gazdaságilag akarja Oroszország helyzetét megnehezíteni, és egyidejűleg a kontinens orosz energiafüggőségét is csökkenteni...

HERNÁDI ZSOLT A GYEREKEIT ÉS A SZIVEK CSALÁDOT IS BEVONTA AZ ESZTERGOMI SZÁLLODABIZNISZÉBE

444.HU
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2022.12.13.


A Hernádi és a Szivek család is régi esztergomi család, október óta közösen tulajdonolják a tavaly nyáron megnyitott Grand Hotel Esztergom luxusszállodát – derül ki a nyilvános adatbázisokból. Ebben az az újdonság, hogy a jelentős részben közpénzből épült hotel eddig csak Hernádi Zsolthoz, a Mol elnök-vezérigazgatójához volt köthető.

A szálloda tulajdonosa a Solva Property Kft., amely eddig kizárólag a Solva Magántőkealaphoz tartozott. Ez a Gran Private Equity Zrt. által kezelt magántőkealap, a Gran Private Equity pedig Hernádi Zsolt érdekeltsége 80 százalékban. Október közepén azonban bővült a Solva Property tulajdonosi köre:Solva Magántőkealap

- Gran Hills Kft.

- Gran Valley Kft.

- Gran V4 Zrt.

Azt a hvg.hu már áprilisban megírta, hogy ingatlanüzemeltetéssel foglalkozik a Gran Valley Kft., amelyet Hernádi Zsolt fia, Hernádi Zsombor alapított. Hasonló ingatlanos céget gründolt néhány hónappal ezelőtt a menedzser másik fia, az ifjabb Hernádi Zsolt, mégpedig Gran Hills Kft. néven. A cikk szerint Hernádi nem szokott a családjáról nyilatkozni, mindössze annyit lehet tudni, hogy mindkét fiúnak, valamint húguknak, Hernádi Zitának is Balogh Emese az édesanyja. A 2001-es születésű Zita is tulajdonos a Gran Hillsben. A Gran Valley Kft. másik tulajdonosa Hernádi Zsófia, akinek az édesanyja viszont Klement Judit...

UGYAN HÁROM NAPPAL MEGHOSSZABBÍTOTTÁK A DUNAFERR KOKSZOLÓJÁNAK MŰKÖDÉSÉT, DE ARRÓL NINCS HÍR, HOGY VALAKI MEG AKARNÁ MENTENI A GYÁRAT

NÉPSZAVA
Szerző: UNGÁR TAMÁS
2022.12.13.



Hétfőn mégse állt le a Dunai Vasmű kokszolója, noha nem érkezett meg az a pénzügyi segítség, amit a cég orosz vezetője Jevgenyij Tankilevics nélkülözhetetlennek mondott a gyárkomplexum átmeneti működtetéséhez.


Mint arról írtunk, Pintér Tamás, Dunaújváros ellenzéki összefogással megválasztott jobbikos polgármestere múlt szerdán válságmegbeszélést tartott, mivel a közvetve és közvetlenül ötezer embert foglalkoztató és a város sorsát döntően befolyásoló vasmű csődközeli állapotba került. A cég két kohója, valamint hideg- és meleghengerműve már leállt, a kokszoló pedig december végéig kapott haladékot az áramszolgáltatótól, a vasmű mögött álló orosz-ukrán részvénytársaság ugyanis tetemes villanyszámla-tartozást halmozott fel. Tankilevics a megbeszélésen elmondta, hogy a cég akkor tud tovább működni, ha kap 12 milliárd forint támogatást, s ez a pénz két hónap költségeit fedezi. Ha nem jön a pénz, akkor a Dunaferr már hétfőn leáll, jelentette ki a cégvezető...

„VAN, AKI ESZIK, VAN, AKI FŰT” – ILYEN A TÉL A MAGYAR SZMOGFŐVÁROSBAN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2022.12.13.


Autópályát megszégyenítő forgalom. Gázzal és fával fűtő lakosság, szemetet égető cigánysor. A 11 ezres borsodi kisváros rendre élen végez a fűtési szezonban a legszennyezettebb levegőjű magyar helységek szomorú versenyében. De miért, amikor a felsorolt paraméterek máshol is előfordulnak Magyarországon? A megfejtéshez meteorológus és a helyiek segítséget kértük. Sajószentpéteren jártunk.


Nagyon sokban nem különbözik Magyarország más, 10 ezer körüli lélekszámú településeitől, az ózdi kispirosról leszállva mégis visszasírom Miskolc-Tiszai üdítő levegőjét. Nem volna fair, ha a ködös-nyálkás idő miatt azonnal disztópiát farigcsálnék, afféle Kis-Pekinget vizionálva, de a levegő tényleg borzalmas. Évekkel ezelőtt figyeltem fel a meteorológiai jelentésekben az észak-magyarországi városkára, mint a leginkább szennyezett levegőjű hazai településre. A helyiek számára természetessé vált, hogy a fűtési szezon beköszöntekor megjelenik a média is. Bő egy hete az RTL Klub híradójában szerepeltek, és bár szeretnének, nagyon nem tudnak vitatkozni az elhangzottakkal.

Mi azonban azért mentünk Sajószentpéterre, hogy árnyaltabban mutassuk be a kétségkívül súlyos helyzetet, mint egy másfél perces híradós anyag. Már csak azért is, mert a konklúzió ilyenkor általában az, hogy a település legtöbb bajáért a Sajó bal partján lévő cigány szegregátum, Fecskeszög felelős. A helyzet azonban, amint látni fogjuk, ennél jóval összetettebb...

NEM KELL BEDŐLNI AZ IMMUNERŐSÍTŐ CSODASZEREKNEK, BETEGSÉG ELLEN TÉLEN IS A ZÖLDSÉG ÉS A GYÜMÖLCS A NYERŐ

QUBIT
Szerző: RADÓ NÓRA
2022.12.13.


Vitaminbárok, vitamininfúziók, immunerősítő gyümölcsitalok, joghurtok és teák: amikor eljön a hideg idő, és szárnyra kelnek a vírusok, megszaporodnak azok a hirdetések is, amelyek a nátha, az influenza, sőt újabban a covid és egyéb vírusos megbetegedések elleni csodaszereket reklámozzák. 2020-ban a globálisan értékesített új ételek és italok mintegy 2 százaléka állította magáról valamilyen formában, hogy hatással van az immunrendszerre. Sőt az úgynevezett vitamininfúziók, vagyis a nagy dózisban, infúziósan beadott vitaminadagok hirdetői még azt is ígérik, hogy gyógyítják a krónikus fáradtságot és kimerültséget, kezelik a stresszt, a depressziót, megerősítik a legyengült immunrendszert, segítenek a daganatos betegségeken és természetesen a másnaposságra is jók.

Egy amerikai testépítő a Twitteren a napokban egészen odáig ment, hogy miért is ne venne be egy egész doboznyi multivitamint egyben, hiszen abba még senki nem halt bele. A tweetet megosztó amerikai toxikológus, Josh Trebach azonban arra figyelmeztetett, hogy a vitaminok túladagolása egyáltalán nem veszélytelen, a túl sok A-vitamin májkárosodást, a D-vitamin hiperkalcémiát, a B6-vitamin pedig általában zsibbadással járó perifériás neuropátiát is okozhat. A vitamininfúziókról pedig még novemberben nyilatkozta Takács István, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának igazgatója, hogy a megadózisban adagolt vitaminoknak kevés bizonyított előnyük van, hátrányuk annál több. A zsírban oldódó vitaminok (A, D, E) lassabban ürülnek ki a szervezetből, ezért kifejezetten káros, ha egyszerre az ajánlott mennyiség sokszorosa jut belőlük a szervezetbe.

Vitaminok helyett sokan viszont továbbra is a savanyú káposztára, a citromra, a gyömbérre, a fokhagymára, a paprikára és egyéb természetes „immunerősítő” zöldségekre és gyümölcsökre esküsznek, ezekkel azonban szintén rengeteg a probléma. Tényleg tele van vitaminnal a fóliasátorban Spanyolországban termesztett paprika? Hiába eszünk elég zöldséget és gyümölcsöt, mégis szükség van táplálék-kiegészítőkre és vitaminokra? Ode kell egyáltalán figyelni minderre, vagy csak mítosz az immunerősítés?

CSAPDÁBA EJTETTE A STATISZTIKA A NYUGDÍJASOKAT - AZ ÉLELMISZEREK A HIVATALOS DUPLÁJÁVAL IS NŐHETTEK

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: B. VARGA JUDIT
2022.12.12.


Az élelmiszerek drágulása novemberben a hivatalos adatok szerint is igen brutális, közel 44 százalék volt. Az Azénpénzem.hu által összeállított kosár azonban mintegy 88 százalékkal került többe az egy évvel korábbinál. Ez is jelzi, hogy az infláció egyénenként nagyon eltérő lehet. A nyugdíjasokat érintő drágulás számításában pedig akadhatnak bökkenők.


Az idén novemberben a KSH adatai szerint a fogyasztói árak átlagosan 22,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az élelmiszerek ára 43,8 százalékkal emelkedett. A nyugdíjasok élete 25,2 százalékkal került többe. Ez azonban csak az átlag. Az időseket valójában alapvetően annak megfelelően éri kedvezőtlenül vagy még annál is sokkal kedvezőtlenebbül a drágulás, hogy mekkora a havi juttatásuk.

Amikor ennyire vadul száguldanak az árak, mint most, akkor a korábbi adatok alapján összeállított kosár (amiből a statisztikusok az inflációt számolják) nem igazán mutat valóságos képet. Nagyon sokan lehetnek, akik kényszerűségből, vagy csak az ésszerűség okán átalakítják vásárlási szokásaikat. A vevők már a nyáron spórolni kezdtek a boltokban, egyre többen álltak át az üzletláncok sajátmárkás termékeire.

Különösen a kisnyugdíjasok kerülhettek az árak szorításába. Nem árt belegondolni abba is, hogy a nyugdíjemelés összege a különböző kategóriákban jelentősen eltér. A már megérkezett 4,5 százalékot is figyelembe véve – számoltuk ki korábban – a 300 ezer forint feletti nyugdíjasok juttatása az idén alsó hangon (hiszen ez az összeg csak a sáv legalja) pont kétszeresével nőtt, mint az átlagnyugdíjat kapóké. A 100 ezer forintot, vagy annál is kevesebbet kapóknak pedig az emelés szinte csak filléreket hozott. Ebből pedig szinte lehetetlen a nekilódult árakat fedezni...

„LESZ OLYAN, AKI BELE FOG FAGYNI A LAKÁSÁBA” – RETTEGNEK A TÉLTŐL ÉS AZ ÉHSÉGTŐL BORSODBAN

24.HU
Szerzők: BALAVÁNY GYÖRGY, MOHOS MÁRTON
2022.12.13.


Ismét ellátogattunk a borsodi 6-os számú választókerületbe, ahonnan az áprilisi választás előtt tudósítottunk, és ahol toronymagasan győzött Koncz Zsófia, a Fidesz jelöltje. A Tiszaújváros közelében fekvő Girincs községben azóta nagyot változott az emberek véleménye: becsapva érzik magukat, félelemmel tölti el őket az infláció és az energiaválság. Néhányan elkeseredésükben már forradalmat emlegetnek, mások szerint viszont a bánkódással csak leamortizálja magát az ember, annál már nevetve meghalni is jobb. Riport...

NAVRACSICS TIBOR: MEGÁLLAPODÁSRA JUTOTTUNK AZ EURÓPAI UNIÓVAL

TELEX
Szerző: CSEKE BALÁZS
2022.12.13.


Minden jel arra utal, hogy tegnap este Brüsszelben a nagykövetek megállapodásra jutottak a magyar helyreállítási alappal kapcsolatban – mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a kedd reggeli sajtótájékoztatón, amit Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel tartottak az uniós nagykövetek hétfői ülése után. „Minden cél megvalósult, amit júliusban magunk elé tűztünk” – tette hozzá.

Ez azt jelenti, hogy Magyarország hozzájuthat az uniós forrásokhoz. Két nagy összegről van szó:

- a helyreállítási terv keretében 2300 milliárd forint nyílik meg;

- másik pedig az operatív program.

„A mi tárgyalási stratégiánk a kezdettől fogva nyilvánvaló volt” – fogalmazott Navracsics Tibor. A magyar kormány minden olyan aggályt, kommentárt megvizsgált, ami a Bizottság felől érkezett. Amennyiben volt lehetőség kompromisszumra, teljesítették is.


„Abban bízunk, hogy napokon belül aláírhatjuk a megállapodásokat”

– mondta a területfejlesztési miniszter.

Amint megérkezik az uniós pénz, megemelik a pedagógusok bérét

Újságírói kérdésre arról beszélt, hogy az Országgyűlés március végéig még elfogad egy törvénycsomagot, és utána áprilisban visszavonhatja a Tanács az uniós források felfüggesztését.

Amint megérkeznek az uniós pénzek, elhárul az akadály a pedagógusok béremelése elől. Ha Magyarország január elején hozzájut a pénzhez, már januárban megemelik a pedagógusok bérét – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy következő kérdésre.

Az Ukrajnának célzott támogatások ügyében olyan megállapodásra jutottak hétfő este, hogy az Európai Uniónak nem kell további hiteleket felvennie – folytatta a miniszter. Az uniós költségvetésből biztosítják a 18 milliárd eurót. A kormány azt szerette volna, hogy az országok tagállami szinten kössenek kétoldalú megállapodásokat Ukrajnával, de végül az lett a kompromisszum, hogy az uniós költségvetésből biztosítják a támogatást...


MAGATOKON RÖHÖGTÖK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.12.13.


Belgiumban letartóztatták Eva Kailit, az Európai Parlament görög szocialista alelnökét, mert a hírek szerint a futball VB-vel kapcsolatos korrupciós ügybe keveredett. Ugyanekkor megfosztották minden tisztségével kapcsolatos jogkörtől. Éppen ezért, ha úgy tetszik, működik a jog és az igazságszolgáltatás, amelynek szűrőjén fennakadt egy ember, aki történetesen EP alelnök és szocialista, ami a bűnben dagonyázó Fidesz számára maga a mennyország. És ez a kettősség hoz aztán nekünk színpadi helyzeteket és tiszta esztétikai kategóriákat, mert ahol a Fidesz megjelenik, ott morálról nem igazán beszélhetünk.

Hogy mekkora volt a boldogság, és mennyire magas labdának tűnt ez, mutatja, hogy maga a beléptetőkapus Deutsch Tamás verte leghangosabban a dobokat. Kifejtette, hogy „nemcsak a magyar, hanem az európai baloldal is megvásárolható”, azaz, az történt, ami az ügy kippattanásakor sejthető volt, Eva Kaili szara szét lesz mázolva a Fidesz vélt vagy valós ellenségein Gyurcsánytól az atyaistenig. Hogy tisztán lássuk a morális dilemmát, annyit le kell szögeznünk, ahol sok ember van együtt, a tömegben mindig lehet találni néhány bűnöst, egy kérdés van csupán, a közösség hogyan reagál magára a bűnre.

Nem akarván Deutschon elverni az egész sztorit, kiindulásként annyi megjegyezhető, ha ő nem lett volna a Fidesz minisztere, most pedig EP képviselője, nem lenne alkalma erkölcsről prédikálni, mert már többszörösen is rács mögé lehetett volna dugni. Másik alaptételünk pedig, hogy lám, mik meg nem eshetnek az emberrel, ha ott korrupt (lop), ahol van Európai Ügyészség, és itt elég csak a Nemzet Veje (Tiborcz et.) világítós ügyét megidézni, amelyben az apósa inkább a magyar adófizetőkkel fizettette ki a lopást, csak nehogy az európaiak vizsgálódni tudjanak. Eva Kailinek azonban nincsen ilyen klafa apósa.

Más szemszögből eszünkbe jut Simonka György is, akit, miközben már javában zajlott ellene az eljárás, a Fidesz kikért az ügyészségtől, hogy szavazhasson az országgyűlésben, mert veszélyben volt a kétharmad. Ezek azonban – igaz, ilyeneket a végtelenségig lehetne sorolni – csak egyedi esetek, és nem mutatják azt, hogy a korrupció kies hazánkban rendszerszintű, voltaképp erre épül fel a magyar állam, nem véletlenül nevezi Magyar Bálint maffiaállamnak, amely regnálásában az a kivétel, ha valaki nem lop, míg az EP-ben meg az, ha igen. Nem kis különbség ez, mondhatni lényegi, azaz ontológiai.

Így adódhat az, hogy amikor a Fidesz, illetve annak akármely tagja veszi a bátorságot arra, mint ahogyan Deutsch is tette, hogy általánosít, miszerint na ugye, ezek lopnak, ezek ne beszéljenek nekünk, tehát ide a vissszatartott pénzeket, de izibe, akkor olyan öngólokat lőnek, amiket észre sem vesznek. De miért is vennének. Ugyanakkor, mivel ez már akkor sejthető volt, amikor pár napja az egész botrány kipattant, csak várni kellett, mikor kezd el üvölteni a sakálfalka, tehát semmi meglepő nincs az ügyben. Egy valami azért mégis, hogy a nagy, általános mutogatásba, hogy na ugye, maga Orbán Viktor is bekapcsolódott...

ORBÁN MONDOTT VALAMIT A REPTÉRRŐL, AZTÁN A HÁTTÉRBEN A KORMÁNY MÉG AZNAP BELEFOGOTT AZ ELLENKEZŐJÉBE

TELEX
Szerző: DIREKT36 / SZABÓ NDRÁS
2022.12.13.


Miközben a kormány 2021 őszén jókora erőfeszítéseket tett, hogy visszaszerezze a jelenleg nemzetközi tulajdonosok által üzemeltetett a ferihegyi repteret, Orbán Viktor látszólag hirtelen visszavonulót fújt. A miniszterelnök tavaly december 13-án azt közölte, a parlamenti választás előtt „nem észszerű nyélbe ütni” az üzletet, többek között a magas infláció miatt. Azt mondta, a kérdéssel majd csak a választás után fognak foglalkozni.

A háttérben azonban a kormány valami olyat csinált, ami ennek pont az ellenkezőjére utalt. Még ugyanezen a napon megkeresték ugyanis az európai és az orosz üzleti körökben befolyásos szereplőnek számító Klaus Mangold német üzletember cégét, hogy a vállalkozástól a reptér ügyében tanácsokat kérjenek. Három nappal később pedig meg is állapodtak az elvégzendő feladatokról és a díjazás mértékéről.

Mangold évtizedek óta a német gazdasági elit köreiben mozog, és most már több éve dolgozik tanácsadóként az Orbán-kormány mellett. Jók az orosz kapcsolatai is, és korábban segédkezett például a Paks II. projekt körül, amelynek építésével a magyar kormány az orosz Roszatomot bízta meg.

Azt eddig is lehetett tudni, hogy a kormány Mangold cégével, a Mangold Consulting GmbH-val a reptéri üzlettel kapcsolatban meglehetősen magas összegű, 8,2 milliárd forintos tanácsadói szerződést kötött 2021 végén. A Direkt36 azonban áttanulmányozta a Mangold és a kormány közötti szerződéseket, és ebből kiderült a reptéri megbízás több részlete is, köztük az is, hogy a felek mikor kezdtek el egymással hivatalosan tárgyalni a reptéri üzletről...


SZÁZMILLIÁRDOKAT BUKIK A LAKOSSÁG, MINDEN OTTHON ÉS BANKBAN TARTOTT EGYMILLIÓ FORINTON 150 EZER FORINT AZ ÉVES INFLÁCIÓS VESZTESÉG

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2022.12.13.


Hatalmasat ugrottak év eleje óta a kötvénypiaci hozamok, ám az évi 13-14 százalék is csak veszteséget jelent a megtakarítóknak.


Nincsenek könnyű helyzetben a megtakarítással rendelkező háztartások, mivel a 20 százalék feletti infláció elégeti a félretett pénzt. A lakosságot lényegében akkor érné a legkisebb veszteség, ha megtakarításait azonnal elköltené, ezzel viszont éppen a hosszú távú takarékosság értelme veszik el. Az államkötvényhozamok ugyan hatalmasat ugrottak év eleje óta: a három hónapos lejárat 2 százalékról 12 százalék közelébe, a három-öt éves hozamok 4 százalék körüli értékről 10 százalékra emelkedtek. A lakosság által elérhető államkötvényeket pedig 12 százalék alatti hozamokkal hirdeti az államkincstár. Ez azonban azt jelenti, hogy aki ilyesmibe fekteti a pénzét, az az idén és jövőre is átlagosan 3-4 százalékot veszít belőle a 15 százalékos éves infláció miatt.

A háztartások többsége azonban nem is kötvényekben, hanem a mindössze 0-1 százalékos éves kamatozású folyószámlákon tartja megtakarítását, ezen pénzek pedig egy év alatt reálértéküknek akár az ötödét is elveszíthetik. A jelenlegi kiugróan magas inflációs környezetben tehát nincs jó döntés, csak rossz és kevésbé rossz megoldások közül választhat, akinek van egyáltalán mit megtakarítania. A CIB Bank felmérése szerint, aki képes félretenni, az leginkább a bankban tartja a pénzét, akinek viszont korlátozottak a lehetőségei, még mindig leginkább otthon őrzi. Az aktív korú hazai lakosság körében végzett felmérés szerint legalább 6 havi jövedelemnek megfelelő megtakarítása a megkérdezettek szűk harmadának van. A devizaszámla egy kedvelt választás - a megtakarítók 44 százaléka említette -, de érezhetően megnőtt a reáliák, vagyis az ingatlan vagy az arany vonzereje is.

Ez is jelzi, hogy az emberek a forintárfolyam változását ítélik az egyik legjelentősebb kockázatnak..

SZÉP CSENDBEN MEGSZÜNTETTÉK A NYOMOZÁST FARKAS FLÓRIÁN BOTRÁNYOS ROMA PROGRAMJA ÜGYÉBEN

24.HU
Szerző: HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ
2022.12.12.


Bizonyítottság hiányában hétévnyi nyomozás után ért véget az eljárás a Híd a munka világába program ügyben.


Bizonyítottság hiányában hét év után megszüntette a nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) botrányos Híd a munka világába programjának ügyében – értesült a 24.hu.

A Farkas Flórián volt fideszes országgyűlési képviselő nevével összeforrt roma felzárkóztatási program miatt 2015-ben indult eljárás költségvetési csalás gyanúja miatt Hadházy Ákos feljelentése nyomán. Az ORÖ-nek elsősorban európai uniós forrásból létre kellett volna hoznia egy országos lefedettségű munkaerő-közvetítő irodahálózatot, amely folyamatos és kiszámítható munkát biztosított volna a hátrányos helyzetűeknek, elsősorban romáknak. Azonban

az ORÖ több más nehezen megmagyarázható tétel mellett autókra, használhatatlan irodákra, bútorokra és egy gellérthegyi villára költötte a kapott százmilliókat. Működő irodahálózat pedig sosem állt fel.

Az eredetileg ötmilliárd forintos, később 1,6 milliárdos költségvetésűre csökkentett program miatt az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is vizsgálódott. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) 2016-ban – példátlan módon – elismerte, hogy védhetetlen visszaélések történtek a brüsszeli pénzeket felemésztő projektben, ezért felmondta az uniós támogatási szerződést az Országos Roma Önkormányzattal, és kötelezték a támogatás visszafizetésére. De később ezt is megúszta az ORÖ, az összegből 1,3 milliárd forintot átvállalt a kormány, csak a fennmaradó 300 millió forintot kellett valójában visszafizetnie...

SZENT-IVÁNYI ISTVÁN: AZ UNIÓNAK ELEGE VAN A FOLYAMATOS MAGYAR VÉTÓKBÓL

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.12.13.


Nem teljesíthetetlen dolgokat kérnek a „brüsszeli bürokraták” a magyar kormánytól, csak annyit, hogy ne lopják el a pénzt, és az igazságszolgáltatás tisztességesen működjön – mondta a Hírklikknek Szent-Iványi István külpolitikai szakértő. Hozzátette, a brüsszeli bizottság egyébként se tud semmit Magyarországra rákényszeríteni, mert nincs döntési jogköre, csak javaslatot tesz. Az Európai Tanács dönt, csütörtökön lesz egy nagyon fontos ülése. Ha év végéig nem sikerül dűlőre jutni, nincs megállapodás, akkor a Helyreállítás Alap 70 százaléka automatikusan elvész. Ez 5,8 milliárd euró 70 százaléka.


„Magyarország minden vállalást teljesített, amiben megállapodott az Európai Bizottsággal. A brüsszeli bürokraták újabb feltételeket támasztanak, ránk akarják erőltetni az akaratukat a bevándorlás, a szankciók és a gender kérdésében is. Magyarország teljesíti a vállalásait, de a bevándorlás, a gender és a szankciók kérdésében nem Brüsszel, hanem a magyar emberek érdekeit képviseljük” – jelent meg két napja a Facebookon a kormány hivatalos álláspontja. Rákényszeríthetik-e az akaratukat egyáltalán a „brüsszeli bürokraták” Magyarországra?

– Ez a poszt úgy, ahogy van, egészében hazugság. Az úgynevezett 27 szuper mérföldkő – amit az Európai Bizottság az EU-s pénzek felszabadításához szabott feltételül – egyikében sincs szó se migrációról, se gender-ügyekről, se a szankciókról. Ez úgy hazugság, ahogy van. Két fontos dologról van szó, a korrupció elleni küzdelemről, és a jogállamiság megerősítéséről. Az pedig egyáltalán nem igaz, hogy Magyarország már mindent teljesített. Az Európai Bizottság kiadott egy újabb értékelést a Tanács kérésére, ami nyilvánvalóvá tette, hogy az első 17 pontból 13-at nem teljesített, vagy csak részben. Azóta a 17 ponthoz a Bizottság újabb 10 feltételt tett hozzá, amelyeket a kormánynak teljesítenie kell, ha hozzá akar jutni az uniós pénzekhez. Egyáltalán nincs arról szó, hogy minden tökéletesen rendben volna. Egyébként már nyár elején, amikor három, vagy négy pontot teljesítettek, Orbánék azt mondták, ők már mindent megtettek, nem is értik, hogy miről van szó. Állandóan ezt mondják, de ebben semmi igazság nincs. Egyébként a brüsszeli bizottság semmit nem tud Magyarországra rákényszeríteni, mert nincs döntési jogköre, csak javaslatot tesz. A Tanács dönt. A Tanács dönthet úgy, hogy az egyfajta külső kényszert jelent, de Magyarország mondhatja azt, hogy ő ezzel nem ért egyet. Ennek azonban természetesen anyagi következményei vannak. Nem teljesíteni is lehet, csak akkor nem kap pénzt az Orbán-kormány, de ez nem kényszer. Nem tartanak revolvert Orbán Viktor homlokához, hogy ezt teljesíteni kell, hanem azt mondják, ha ezt teljesíti, akkor van pénz, ez a pénzekhez való hozzáférésnek a feltétele. Nem teljesíthetetlen dolgokról van szó, hanem egyszerűen arról, hogy ne lopják el, és hogy az igazságszolgáltatás tisztességesen működjön. Ez a két dolog van benne a 27 szuper mérföldkőben...

ISKOLAÉRETTSÉGI KÉRVÉNYEZÉS: A KORMÁNYZAT DEMONSTRÁLJA HOZZÁ NEM ÉRTÉSÉT

SZÜLŐI HANG
Szerző: Szülői Hang
2022.12.11.


- Több tízezer családot érint, hogy január 1-18 között kell beadni a szülőknek a plusz egy év óvodára vonatkozó kérelmeket; a maradék pár napban érdemes minél több támogató dokumentumot beszerezni.

- A jelenlegi rendszer ellentétes a gyerekek érdekével és diszkriminatív, ahogy azt az Európai Bizottság idei országjelentése is kiemelte közösségünk korábbi visszajelzései alapján.

- A Szülői Hang Közösség igyekszik enyhíteni a károkat és idén is aktívan támogatja a kérvényező szülőket...

...A mostani rendszer egy álmegoldás, amitől mindenki szenved, mert az ország érdekei helyett inkább azt szolgálja, hogy a jelenlegi kormányzat rövid távon spóroljon gyerekeinken. Az alapvető problémát az jelenti, hogy Magyarországon a gyerekek számára nem fokozatos, hanem nagyon hirtelen az átmenet az óvoda és az iskola között, és az alsó tagozaton tanító tanároknak túl kevés a lehetőségük arra, hogy a gyerekekkel igényeinkek megfelelően, egyénileg, differenciáltan foglalkozhassanak. A kormányzat azonban a probléma gyökerét nem kezelte, hanem csupán arra reagált, hogy a korábbi döntései nyomán botrányosan rossz az óvodapedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsültsége, és ennek folytán hatalmasra nőtt az óvodapedagógus-hiány; ezért próbálják adminisztratív eszközökkel csökkenteni az óvodába járó gyerekek számát. Mint ahogy az sem a gyermekek érdekét, hanem a kormányzati körök szűklátókörű spórolását szolgálja, hogy a jogszabály szerint már csak 8-12 óra között kell diplomás óvodapedagógus az óvodákba, 12 óra után érdemi pedagógiai képzettség nélkül bárki foglalkozhat a kisgyerekekkel, így délutánra az intézmény gyakorlatilag már nem óvodaként, hanem csupán gyermekmegőrzőként működik.

A szülőknek jelenleg nincs más választásuk, minthogy részt vegyenek a kérvényezési folyamatban; aki lekési a határidőt, az végleg lemarad, annak ellenére, hogy az iskolai beiratkozás csak áprilisban esedékes. A maradék pár napban a szülőknek a nagyobb siker érdekében érdemes minél több támogató dokumentumot beszereznie, bár támogató dokumentumok nélkül is jó eséllyel lehet kérvényezni.

A Szülői Hang Közösség igyekszik enyhíteni a károkat és idén is önkéntes civil munkával segíti a kérvényező szülőket az alábbiakban:

Segédletünk a szülői döntéshez és a szülői indoklás megírásához.

Közösségi csoportunk, ahol a szülők támogatást kaphatnak.

Adatbázisunk, ahol több ezer korábbi kérvényezés részletes adatai között kereshetünk, hála az adatokat megosztó korábbi években kérvényező szülőknek.

Összefoglalónk a tudnivalókról, hogy minél többen megértsék, miről van szó.

Részletes információk a szülői tudásbázisban, melyben választ adunk a gyakran felmerülő kérdésekre.

Segítsük egymást, jobb híján igyekezzünk pótolni a kormányzati mulasztásokat és adjuk tovább az információkat, hogy minden érintett család tudatos döntést hozhasson a hatéves kisgyerekek óvodában maradásáról!



BOD PÉTER ÁKOS: NEM KELL HARMADIK VILÁGBELI PÉNZÜGYI HASRAESÉSTŐL TARTANI

KLUBRÁDIÓ
Szerző: BOHUS PÉTER
2022.12.12.


Nincs és nem is lesz csődben Magyarország, hiszen az unió egy védőburkot jelent az országnak, így Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szerint nem kell ettől félni. A volt jegybankelnök megvédte Matolcsy Györgyöt, aki szerinte a múlt héten a parlamentben nem arról beszélt, hogy az emberek megtakarításait az államnak el kellene vennie, és felhívta a figyelmet, hogy az valódi probléma, ha ilyen magas infláció mellett az emberek otthon tartják a pénzüket, mert akkor egy év múlva sokkal kevesebbet fog érni. Szerinte az ársapkának nincs értelme, viszont másfél millió ember szerint jó dolog, és rájuk van méretezve ez az intézkedés.

Bod Péter Ákos, a jegybank volt elnöke elöljáróban leszögezte, hogy nem szívesen kommentálja az MNB ügyeit, különösen nem a mostani vezetőjének megszólalásait, de most kénytelen volt, mert az utca emberétől, a szakmabelieken át egyes diplomatákig "arról faggatták, hogy magyar állam le akarja-e nyúlni az emberek megtakarításait". Bod Péter Ákos rövid válasza erre: nem.

A Reggeli gyorsban azt mondta, ez a "vihar" egy félreértésen alapult, miután Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke egy félnyilvános megszólalásban erős kritikát fogalmazott meg a magyar gazdaságirányítással kapcsolatban, törékenynek nevezte a magyar pénzügyi pozíciót, majd arról beszélt, hogy rengeteg pénz van az emberek párnájában, lekötetlenül, és rakják be a bankba, majd szóba hozta, hogy az államnak van egy csomó olyan projektje, amire szükség volna pénzhez. Bod Péter Ákos szerint "az a banki szektorból egy teljesen normális mondat, hogy az emberek, amikor 20-25 százalékos az infláció, ne otthon tartsák a pénzüket, mert annyit veszít az értékéből, ha nem fektetik be".

Bod Péter elemzése szerint a kontextus volt zavaró, hiszen ez előtt a kijelentés előtt, és utána az hangzott el, hogy az államnak gondja van.

Attól, hogy a magyar állam csődbe megy, attól ne féljen senki, mondta. Bod Péter szerint inkább az inflációtól és a recessziótól lehet félni, de imaginárius veszélyekkel most ne küzdjünk. Ezek "szép gazdasági ügyek, de 2022 végén van egyéb gondunk" - tette hozzá. Éppen ezért azt javasolta, hogy az emberek ne vegyék ki a bankból a pénzüket, és ne keltsenek pánikot, már csak azért sem, mert most egymást jelentgetik fel a politikai szereplők pánikkeltés miatt, így az egész olyan magyaros lett, tette hozzá.

Bod Péter Ákos szerint "egy halom feszültség van a világban, és a legrosszabb inflációs európai ranglistán Magyarország átvette a vezetést. Nincs költségvetés, és ha lesz, azt nem a parlamentben vitatják meg, hanem egy szobában, valahol". De hangsúlyozta, amíg uniós tagország vagyunk, addig nem kell tartani a harmadikvilágbeli pénzügyi hasraesésektől, az unió egy védőkupolát tart Magyarország fölött.

Az ársapkákról is szó volt, amiről Bod Péter Ákos azt mondta, nem érdemes fenntartani, de bevezetni sem volt értelme, és a legjobb lenne megszabadulni tőle. Szerinte a kormány nem is azért csinálja, mert gazdaságileg segít, "nagyon jól tudják a gazdasági miniszterek, hogy nem segít, de egy bizonyos másik miniszter valószínűleg megmérte egy fókuszcsoporton, hogy az emberek szeretik, ha gondoskodnak rólukEzért az egy gondoskodási dolog, hogy a krumpli árát befagyasztották: "a dolognak nincs értelme, hiszen ettől még a magyar élelmiszerinfláció rekorder. De másfél millió ember szerint jó dolog, és rájuk van méretezve ez az intézkedés".

Az élelmiszernél vannak helyettesítő termékek, a benzinnél nincs, így az látványosan össze is omlott. És lehetett előre tudni, a valóság bekopogott az ablakon, a kormányfő kinézet és aztán leüvöltött, hogy akkor ezt most hagyjuk abba. De a többinél a valóság még nem szólt. gazdasági jelentősége annyi, hogy a magyar inflációs mutatót  nem lehet komolyan venni: hiszen mi az ára annak a terméknek, ami nincs. Ez ey mérési probléma is, eltolódik, és míg Európa más országaiban már mérséklődik az infláció üteme, nálunk nem, és Matolcsy is megerősítette, hogy 2023-ban sem fog megfeleződni, hiába adta parancsba az inflációnak, hogy feleződjön meg. Megeshet, de a valószínűsége csökkent.  

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

MEGSZÜLETETT A NAGY ALKU: UKRAJNA ÉS MAGYARORSZÁG IS KAPHAT PÉNZT – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2022.12.13.


Engedmények, pénzek, mérföldkövek

Magyar szempontból az alku azt jelenti, hogy az ország hozzájuthat a járvány utáni gazdaságélénkítést szolgáló 5,8 milliárdos támogatáshoz, ha végrehajtja a lehívásához szükséges kritériumokat. Írásba csak a következő napokban foglalják, akkor válik hivatalossá, és a részletek is akkor derülhetnek csak ki.

Kedden fél tízkor rendkívüli kormányinfót tartanak

Navracsics is ott lesz. A Magyar Hang nem. Éppen ezért tőlük vettük át a hírt.

Azért a lényeg nem változik:

Farkas Flórián megúszta

A NAV csendben megszüntette a nyomozást az ORÖ botrányos felzárkóztató programjának ügyében.

Röpülj, Péter, röpülj!

“Szóval sokba kerül nekünk, hogy ez az ember utazgat, de az igazi nagy kárt pedig amit okoznak tényleg csak akkor tudjuk majd jóvátenni, ha ember él a Holdon.”

Tiborcz bevette milliárdokat hozó ingatlanos cégébe eliosos üzlettársát

Hamar Endre nevét az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) tette országosan, sőt világszerte ismertté…

Hagyd a kárörömöt, Viktor!

Orbán Viktor egy évtizedes mémmel támadta be az Európai Parlamentet” a Twitteren, miután kiderült, korrupció miatt vádat emeltek az Európai Parlament egyik alelnöke ellen.

Minden egyes dolgozónak felmondtak a Tungsram hajdúböszörményi üzemében

“… várják a felszámolóbiztos kijelölését, illetve az információkat, hogy esetleg ki vagy kik vehetik át az üzemet, és milyen termelésre lehet esetleg számítani. Jelezte viszont azt is, hogy semmi konkrétumot nem tudnak.”

Kell-e sóderbánya a Dunakanyar kapujába?

Sokak szerint az újonnan megválasztott polgármester hátba szúrta őket, Hunyadi Balázs ugyanis bányaellenesnek tűnt számukra, megválasztása után mégis megbeszélést folytatott a beruházó GM-Pro Kft. képviselőivel.

A jótékonysági szervezetekre nem vonatkozik a kedvezményes ár

Idén is a Népligetben szervezik a korábban a Blaha Lujza téren tartott háromnapos karácsonyi ételosztást a hazai krisnások. Az ajándékcsomagból most először marad ki a liszt, a cukor és az olaj.

A civil társadalom és a független sajtó támogatásába kezd az USA Közép-Európában

Az amerikai kongresszus kétpárti támogatással különített el forrásokat a demokrácia és a civil társadalom megerősítésére Közép-Európában, többek között az átláthatóság, a független média, a jogállamiság, a kisebbségi jogok és az antiszemitizmus elleni küzdelemre irányuló programok támogatására.

INKÁBB NEM TIPPELNÉNK - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2022.12.13.


Jó reggelt! Ez a 444 reggeli hírlevele, amiben az elmúlt 24 óra híreiből válogatunk. (Itt lehet feliratkozni a hírleveleinkre.) Előtte itt van 4 kiemelt anyag a 444-ről: