2020. január 27., hétfő

RÁADÁS: DTK: ELVISZLEK MAGAMMAL - GRECSÓ KRISZTIÁN

WMN MAGAZIN
Szerző: D. TÓTH KRISZTA
2020.01.22.



  Vannak beszélgetések, amik egyszerre 
  mélyek és sűrűek. Ez is ilyen. Grecsó 
  Krisztián íróval betegségről, gyógyulásról, a 
  gyógyult rákos betegekre ragasztott 
  cimkékről, örökbefogadásról, az erről való 
  kommunikációról, vidékiségről és világképek 
  összetöréséről is beszélgetett DTK. Krisztián 
  nyíltan mesélt arról, hogy kislánya, Hanna 
  örökbefogadás útján került a családjukba, 
  mégis olyan gyorsan jutott be a belső körbe, 
  mintha egy ősfásba egy pillanat alatt benőtt 
  volna egy öreg tölgy (ezt Krisztián mondta 
  így, és milyen szép, nem?). A baba ráadásul 
  a legjobb pillanatban érkezett, akkor, amikor 
  a Krisztián gyógyulása (fejnyaki daganattal diagnosztizálták 2018-ban – a szerk.) utáni életöröm már éppen átcsapott volna a veszteségek miatti kesergésbe. Nézzétek meg.

TGM: EURÓPAI NÉPPÁRT ÉS EGYÉB JÁRÁSI LEGENDÁK

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2020.01.27.


Kicsivel több, mint húsz esztendővel ezelőtt valóban óriási világbotrány tört ki, amikor 1999. október 3-án megalakult az első olyan európai kormány, amelyben először vettek részt – és itt tekintsünk el az elaggott portugáliai és spanyolországi ófasiszta rezsimektől – a háború óta a modern neonácik.

Ez volt Wolfgang Schüsselnek (Osztrák Néppárt) és Jörg Haider szélsőjobboldalinál is szélsőjobboldalibb Szabadságpártjának bécsi koalíciós kormánya. Az új osztrák kormánnyal szemben szankciókat léptetett életbe az akkori, a mainál kisebb Európai Unió – a legjellegzetesebb a diplomáciai bojkott volt, amelyhez az akkor még kívülállók közül Csehország is csatlakozott (Václav Havel volt az elnök) –, Ausztria vezetőit sehol se nagyon fogadták, az utálat és megvetés általánosnak volt mondható.

Ez a helyzet akkor változott meg, amikor a bojkottot (ha nem számítjuk a bajorországi tartományi kormányt) megtörte az 1998. július 6-a óta (2002. május 27-éig) Orbán Viktor vezette magyar állam, amely egyedüliként együttérző és baráti viszonyt ápolt a jobboldali-szélsőjobboldali osztrák kormánykoalícióval, ugyancsak nemzetközi megvetést szerezve magának és az országnak.

Wolfgang Schüssel azóta is mélyen hálás Orbán Viktornak, akinek szilárd híve és őszinte tisztelője. Orbán, mint tudjuk, a Schüssel-kormányhoz hasonló Kurz–Strache-koalíciónak is nagy híve volt, ezúttal közelebb Heinz-Christian Strache (majd Kickl és Hofer) rasszistáihoz, akikkel mélyen egyetértett a menekültek távol- és fogvatartásának, kizsuppolásának, megszégyenítésének, nyaggatásának tárgykörében. Orbán kiérdemelte Schüssel nagyrabecsülését, legalább húsz éve tudja pontosan, hol a helye.

Az első perctől kezdve világos volt, hogy azok az ún. Európai Néppártban, akik – a neonácik hajdani befogadásán és támogatásán túl az égvilágon semmiről se nevezetes – Wolfgang Schüsselt meghívták a Fidesz státuszáról konzultálni hivatott (háromtagú) „bölcsek tanácsába”, azok nem akarták, hogy Orbánt kizárják ebből a pártszövetségből. (A háromból a második, Gerd Pöttering is Orbán Viktor jó barátja és nagy csodálója.) Ezek közismert dolgok.

A végtelenül provinciális magyar sajtó ellenzéki zugában, valamint a parlamenti és EU-parlamenti magyar hangoskodók között a legtöbben biztosra vették, hogy Orbánt ki fogják akolbólítani az ún. Európai Néppártból, és evvel kapcsolatban fölöttébb goromba, fölöttébb tudatlan és fölöttébb ostoba diadalénekek hangzottak el. (Persze Orbánék helyzete így is kellemetlen, és még rosszabbodhat, de valószínűleg létrehoznak valami tipikusan idióta európai kompromisszumot. Akár fönntartják a fölfüggesztést, akár mégis kizárják őket, maguktól lépnek ki, csatlakoznak-e másik „pártcsaládhoz” vagy végül ott maradnak, ahol eddig voltak: mindennek csak a magyarországi „politikai” álviták, hencegések, dajkamesék, csalfa vakremények és kárörömök másodlagos szórakoztatóiparában van szerepe.)

Hiába intettek (nagyon kevesen) józanságra, ennek nem volt foganatja...

„ABBAN BÍZOM, HOGY A FIDESZEN BELÜL MEGÁLLÍTJÁK ORBÁN MÉLYREPÜLÉSÉT"

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.01.27.


„Egészen tragikus a kormányfő által szított indulat- és gyűlöletkeltés” – nyilatkozta portálunknak Horn Gábor. A Republikon Intézet vezetője szerint nem lenne csoda, ha Orbán Viktor szavainak következményeként, könnyen cigányüldözés alakulna ki, valamint néhol az elítélteket is bántalmazhatnák. Pedig a kormánynak a problémák megoldása, nem pedig a gyűlöletkeltés lenne a feladata. Horn szerint, a Fidesz várhatóan őszig lesz még az Európai Néppárt tagja, jelenleg ugyanis kicsi az esélye, hogy Orbán pártját kizárják.


Mit szól ahhoz, hogy a Stern magazin értesülése szerint, azért nem zárják ki a Fideszt a Néppártból, mert nincs meg az ehhez szükséges többség?

– Az egész lényegében egyszerű parlamenti matematika. A Fidesz nélkül – s a vele távozókkal – alaposan meggyengülne a parlamentben a jelenleg legerősebb Néppárt, s emiatt könnyen felborulna az európai egyensúly. Ez nagyon fontos szempont, emiatt vannak a döntéshozók nehéz helyzetben...

LÓDÍTOTT A KORMÁNY ÉS MEGALAPOZATLAN AZ INDOK, AMIVEL MEGVONNÁ A TB-TARTOZÓK TÉRÍTÉSMENTES EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSÁT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DANÓ ANNA
2020.01.27.


Csaknem háromszorosára nagyította a kormány a tb-hozzájárulást nem fizetők okozta kárt – tudta meg lapunk. Azt viszont nem vizsgálják, miért is ilyen sok a potyautas.

Erősen eltúlzott számokat közölt a kormány, amikor harcot hirdetett az egészségügyi ellátórendszer potyautasai ellen, és a szabályok drasztikus változtatásról döntött. A július elsejétől hatályos új szabály szerint csak készpénz fizetés ellenében láthatja el az orvos azt, akinek három havi járuléktartozása van, és neki a patikában is teljes árat kell fizetnie a gyógyszerekért. Összehasonlításul: ma még megkapják az ellátást a járulékkal elmaradt magyar állampolgárok, ám az adóhivatal behatja rajtuk a járuléktartozásukat. Szakemberek szerint a szigorítás több százezer ember ellátását teszi bizonytalanná. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter december közepén azzal magyarázta a törvénymódosítás jogosságát, hogy 2019 első kilenc hónapjában 75 ezren próbálták meg jogosulatlanul igénybe venni az egészségügyi ellátásokat. Izer Norbert adóügyi államtitkár ezt az adatot kiegészítette azzal: ez a 75 ezer úgynevezett "piros lámpás érintett" összességében 6,6 milliárd forint egészségügyi szolgáltatási járulékot nem fizetett meg. 

A Jobbik országgyűlési képviselője, Lukács László György közérdekű adatigényléssel kikérte a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) az elmúlt évekre vonatkozó adatokat. Ebből kiderül: 2016 és 2019 között az orvosnál évente átlagosan mintegy 400 ezer ember kapott „piros lámpát”, vagyis jelzést arról, hogy van valami probléma a járulékaik nyilvántartásával. Az, hogy ebből mennyi az adminisztratív hiba és mennyi a tényleges nem fizetés, az az egészségbiztosító adataiból nem derül ki. Csak az, hogy az ellátásukra mennyit költöttek a közkasszából. Ez mindösszesen évente 2-2,2 milliárd forint. Azaz jóval kisebb, mint amekkora tb-járulékhiánnyal az államtitkár érvelt. Ám a „piros lámpások” ellátásából keletkező tb-hiány még a 2-2,2 milliárdnál is bizonyosan kisebb. Az adóhivatalnak ugyanis kötelessége az érintettektől behajtani az elmaradt járulékot...

MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2018

KRTK KTI
Szerzők: Fazekas Károly - Csillag Márton - Hermann Zoltán -Scharle Ágota
2020.

A KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával 2000-ben indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató és a témakör egy-egy területét részletesen elemző Munkaerőpiaci Tükör című évkönyvsorozatot. A kötetek tartalmának összeállítása során arra törekedtünk, hogy az államigazgatásban dolgozó szakemberek, a foglalkoztatási szolgálat szervezeteiben, az önkormányzatokban, a civil szervezetekben, a közigazgatási hivatalokban, az oktatási intézményekben és a kutatóintézetekben dolgozó kollégák, az írott és elektronikus sajtó munkatársai napi munkájukban jól hasznosítható információkat kapjanak a magyarországi munkapiaci folyamatokról, a foglalkoztatáspolitika jogszabályi és intézményi környezetéről, a magyarországi munkapiaccal foglalkozó hazai és nemzetközi kutatások friss eredményeiről. Megőrizve a sorozat szerkesztőinek korábbi gyakorlatát, idén is kiválasztottunk egy területet, amelyet különösen fontosnak tartottunk a magyarországi munka-piaci folyamatok megértése, a tényeken alapuló foglalkoztatáspolitika eredményessége szempontjából. A szerkesztőbizottság döntése alapján az idei Közelkép a fiatalok iskolázottsági és munkaerőpiaci jellemzőit tárgyalja.

A könyv letölthető egy file-ként pdf-be vagy fejezetenként:
Előszó

(Bakó Tamás & Lakatos Judit)

(Csillag Márton, Hermann Zoltán & Scharle Ágota)
(Csillag Márton, Scharle Ágota, Molnár Tamás & Tóth Endre)
2. Iskolai képzés
(Hermann Zoltán, Horn Dániel, Köllő János, Sebők Anna, Semjén András & Varga Júlia)
(Hermann Zoltán)
(Hermann Zoltán & Varga Júlia)
(Hermann Zoltán, Horn Dániel & Tordai Dániel)
(Hermann Zoltán)
(Köllő János & Sebők Anna)

3. A gyakorlatszerzés csatornái
(Greskovics Bori & Scharle Ágota)

(Horn Dániel)
(Greskovics Bori & Scharle Ágota)
4. Korai munkanélküliség és későbbi munkapiaci kimenetek
(Csillag Márton)
(Tóth Endre)
(Csillag Márton)
5. A foglalkoztatáspolitika hatása
(Molnár Tamás)
(Molnár Tamás)
(Krekó Judit, Molnár Tamás & Scharle Ágota)
(Svraka András)
(Csillag Márton)
(Molnár György)

6. A roma fiatalok helyzete
(Scharle Ágota)
(Köllő János & Sebők Anna)

7. Felnőttképzés és túlképzettség
(Varga Júlia)
(Fazekas Károly)
(Varga Júlia)
8. Földrajzi és foglalkozások közötti mobilitás
(Varga Júlia)
(Hárs Ágnes & Simon Dávid)
(Hajdu Miklós, Makó Ágnes, Nábelek Fruzsina & Nyírő Zsanna)

(Bálint Éva)

Angolul letölthető innen (In English)


A MAGYAR KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS BEBETONOZZA A GYEREKEK KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEKET

QUBIT
Szerző: RÁCZ JOHANNA
2020.01.27.


Nemzetközi összehasonlításban jól teljesít a magyar munkaerőpiac, akár a teljes népességet, akár a fiatal munkavállalókat nézzük – akik a fejlett országokban hagyományosan és jól körülírható okokból nagyobb arányban munkanélküliek, mint az idősebb korosztályok. A válság óta eltelt időszakban, 2012 és 2018 között a 30–34 éves magyar férfiak foglalkoztatási rátája 85 százalékról 92 százaléka nőtt, eközben a 15–29 éveseké 38-ról 53-ra. 

A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) szakértői mégis arra figyelmeztettek a Munkaerő-piaci tükör 2018 című, 264 oldalas kiadvány pénteki bemutatóján, hogy a fiatal korosztály iskolázottsági mutatói viszont romlottak az elmúlt években, ami középtávon már nagyobb bukást kódol magában. Ahogy Scharle Ágota, a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet munkatársa, a kötet egyik szerzője és szerkesztője fogalmazott, a nagyon hiányos kompetenciájú fiatalokat (akik szerencsére kevesen vannak), ma a közmunka szívja fel, az alacsony kompetenciájúakat pedig a munkaerőhiány és az állami bértámogatások rendszere. De mindkét csoport bajban lesz abban az eléggé valószínű esetben, ha beüt egy válság, hosszú távon pedig azért, mert a technológiai változások miatt elveszíthetik munkájukat, hiányos készségeik pedig nem lesznek elegendők ahhoz, hogy alkalmazkodjanak a kötet egyik tanulmányában is felvázolt munkaerő-piaci változásokhoz...

KAPITULÁLTUNK, SZÉGYENTELJESEN GYORSAN

24.HU
Szerző: KARAFIÁTH ORSOLYA
2020.01.27.


Semmi se drága, és mindennek megvan az ára.

Immár tíz éve figyelhetjük közvetlen közelről, mily egyszerűen darál be mindent a hatalom, már a látszatra sem ügyelve, teljesen mindegy, kinek árt. Senki nincs biztonságban, bárki sorra kerülhet
.

Csak az utóbbi pár nap néhány történése gyönyörű példákkal illusztrálja állításomat.

Börtöntöltelék vagy? Cigány vagy?

Miattad dolgozik újra Habony Árpád. Érted nem kár. A te jogaid kit érdekelnek? Rád irányítjuk a nép haragját, vezessék csak le rajtad a feszültséget.

S pont ilyen gátlástalanul dobták oda a közszolgálatiság eszméjét. (Ami nem most kezdődött, csak a minap kapcsolt teljesen átlátszó üzemmódba a rendszer.) Együtt kacag jobb és baloldal az MTVA-s Karácsony-interjún. Kabaré, Monty Python; így tolják az arcunkba: a közszolgálatiság a mai Magyarországon ezt jelenti.

Semmit nem számít se a hiteles tájékoztatás, se az objektivitás eszméje, ha azt gondolják, üthetnek az ellenen.

Mit láttunk? A főpolgármester nem szólhatott fontos ügyekről, hülyeségekkel igyekeztek gyomrozni őt, ezzel bizonygatva a híveknek: mi odaengedtük őt a mikrofonhoz, de lám, pár kérdés alatt kiderült, hogy alkalmatlan.

Kétségbe ejt, hogy a Fidesz szavazóinak még ez is teljesen oké. S kétségbe ejt az is, hogy az ellenzéki oldal csupán önfeledten heherészik.

Mindezeknél fájóbb, ami a tudomány és a kultúra területén történik.

Legutóbb a Térey-ösztöndíj körüli történések sokkoltak.

A laikus számára szépnek tűnhet az idea: támogassunk magyar írókat egy fizetésnyi ösztöndíjjal, annyi ideig, ami valóban kell egy nagyszabású mű létrehozásához. 

Csakhogy a valós szándék ismét csak a megosztás, esetünkben a magyar irodalom megosztása, hiteles hangok hiteltelenítése, annak bizonyítása, hogy a morál bajnokai is ölre mennek a koncért. Ja, és az is cél, hogy újabb pénzcsapot nyissanak a haveroknak. Az elv egyszerű:beveszünk közületek is párat, döntsetek ti, kiket!

Osztunk és uralkodunk. Ügyes...

ORBÁN VIKTOR KIJELÖLTE AZ ÚJ ELLENSÉGKÉPET, A CIGÁNYSÁGOT

MÉRCE
Szerző: DONÁTH ANNA
2020.01.27.


Magyarország miniszterelnöke igen ritkán, évente egyszer tart sajtótájékoztatót. Ott is alig-alig ad valódi válaszokat valódi kérdésekre. A 2020-as évet nyitó Orbán-esemény is inkább szolgálta a kormányfő személyes kampányát, mint a tájékoztatást. Így is megtudhattunk azonban szomorú és megdöbbentő dolgokat Orbán Viktortól.

Például azt, hogy indokot és mentséget keres arra, ha az egyik magyar család gyerekét a másikétól elkülönítve tanítják, sőt, az rosszabb minőségű oktatást kap. Nem az évfolyamának megfelelő tankönyvet használják, informatikát egyáltalán nem oktatnak neki. Csak hetedikben ismerkedik meg a szorzótáblával. Megalázó módon külön vécét kell használnia, külön szinten kell mozognia az iskolában. Nem mehet be a medencébe úszásoktatáson. Nem mehet be a farsangi bálba. Még házi feladatot sem kap, mondván, „úgysem tudja megcsinálni”.

A két család gyermeke között látszólag csak annyi a különbség, hogy az egyiknek sötétebb a bőre. Két hatéves gyerek kerül be az általános iskolába, akiknek papíron ugyanolyan joguk lenne tanulni, joguk arra, hogy odafigyeljenek rájuk, hogy fejlesszék és felkészítsék őket. Az egyikük azonban a földszintre, a másik az emeletre kerül, és nyolc év elteltével már óriási a különbség köztük. A roma kisgyereket magára hagyták, nem ugyanolyan módon tanították, és naponta megalázták. Jogellenesen elkülönítették. Ez történt a másodfokú bírói ítélet szerint Gyöngyöspatán, és a történtek miatt az igazságszolgáltatás hatvan gyereknek ítélt meg fejenként 1-2 millió forintot kártérítésként.

Most pedig álljunk meg egy pillanatra, és minden szülő tegye fel magának a kérdést: ha választhatna, hogy kapnak egymillió forintot, de cserébe a gyerekével az iskolában így bánnak, bántják, elhanyagolják, elkülönítik, megalázzák, elveszik az esélyét – belemenne? Jóvá tudná tenni egymillió forint ezt?

A magyarországi cigányságból időről-időre bűnbakot csinálnak. Válságok idején – legyen az gazdasági, vagy épp politikai gödör – gyakran ezt a kisebbséget veszik elő. A különböző kormányok alatt indított, kudarcos felzárkóztatási programok sikertelenségét a romák „önhibájának” hazudni bűnös cinizmus. Ellenséget és bűnbakot épít – saját integrációs politikája kudarcának felvállalása helyett! És hazudik: integrációt mond, de asszimilációt és láthatatlanságot vár el...

HAMISÍTVÁNY LAJKÓ FÉLIX VISSZASZERZETT HEGEDŰJE! AZ ÁTADÁSON JÁRTUNK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2020.01.27.


Bár a címben tett állítás igaz, nyugalom, nincs semmi gond. Tényleg Lajkó Félix hegedűjét szerezték vissza a szerb rendőrök – az már akkor hamisítvány volt, amikor ellopták. Merthogy: annak készült 1800-ban. A Válasz Online-ra nem jellemző játékot nézzék el nekünk: rendhagyó az egész történet, ahogy a hangszer ünnepélyes visszaszolgáltatása is. Vagy önök hallgatták már Lajkó Félixet beöltözött kommandósokkal szerb rendőrkapitányságon? Mi igen. Újvidéken jártunk.

Még a férfivécé kilincse is ujjlenyomatbiztos! – kurjant egy kolléga a rendőrkapitányság folyosóján. Hitetlenkedve fordulunk oda, mire kiderül: tényleg. Ezen ugyan senki nem találja meg az ujjlenyomatunkat. Kilincs ugyanis: nincs. Kincs annál inkább – ott imbolyog előttünk a folyosón narancssárga tokban, gazdája kezében. A kétszázhúsz éves mesterhegedűt tavaly, halottak napján lopták el Lajkó Félixtől, s alig több mint másfél hónappal később a szerb rendőrség már a nyomára is bukkant – a tolvajokat elkapták, a hangszert visszaszerezték.

Akkora csoda, akkora fogás ez, hogy az újvidéki kapitányságon – szokásukkal ellentétben – sajtóeseményt és ünnepélyes visszaszolgáltatást szerveztek neki. Ezért caplatunk itt tehát a nagyterem felé a rendőrkapitányságnak otthont adó lepukkant irodaházban. Négy órát autóztunk ide Budapestről, hogy aztán itthon érezzük magunkat a szerb rendőrségi épületben. Nem, most nem trianonozás következik, nem az, hogy Újvidék egy szelet elszakított Magyarország. Ez is igaz ugyan, de az otthonosság érzése nem ebből fakad, már csak azért sem, mert a város az elmúlt években hatalmas fejlődésnek indult, lakossága majdnem megduplázódott, így aztán a magyarok aránya ma már csupán 5 százalék körüli. Monarchiázásra sem érdemes ragadtatni magunkat, ha az otthonosság érzésének okát keressük – persze, vannak szép épületek abból a korból Újvidéken is, de a megfejtés nem ez.

Amitől annyira otthon érezzük magunkat: ez is az egykor volt keleti blokk. A koszlott középületi folyosó, aztán a sötétbarna fa falborításos, kockaneonos nagytermi enteriőr mindennapos élményünk volt a nyolcvanas években Budapesten is – úgy hívták, iskola.

S bár az itt szóba nem jöhető EU-pénzekből otthon némileg kipofozták ezeket, azért ez a szocporn építészet ma is megtalálható.

De vajon egy százmillió forintot érő hegedűt is megtalálna otthon a rendőrség öt-hat héttel a rablás után? Minek tulajdonítható, hogy itt, csodák csodája, meglett? „Itt ilyenkor elsősorban nem a bürokráciai szabályokhoz ragaszkodnak. A szerb rendőrseg más bűnözőkhöz szokott, mint a nyugat-európaiak – más az eljárás is” – mondja Lajkó Félix felesége, Laura. Húsz perc van még az átadó kezdetéig, beszélgetnénk a terembe szállingózó szerb rendőrökkel is, de senki nem tud közülük magyarul, az angol is csak a bűnügyi osztály vezetőjének megy, aki még épp nincs itt, de nagyon azért nem sopánkodunk: Lajkó Félix azzal üti el az időt, amihez a legjobban ért. Kiveszi tokjából a bűnténynek köszönhetően messze földön híres drága hangszert és játszani kezd.

Lajkó Félix-magánkoncert tébláboló szerb rendőrök gyűrűjében – nem mindennapi élmény.

Lassan befutnak a tévéstábok, szép számmal érkeznek a kollégák, szerbek, szerbiai magyarok, biodíszletnek, a háttérben pedig felsorakoznak a beöltözött rendőrök is, akik az akcióban részt vettek. Nikola Avramovic bűnügyi osztályvezető elébünk áll Lajkó Félixszel, beszédet mondanak mindketten. Elvileg úgy van, hogy Lajkó majd magyarul is beszél, de végül ő is csak szerbül, ennek megfelelően egy kukkot sem értenénk az egészből, ha a sajtóutat szervező Horváth László Fonó-igazgató (e vidék szülötte) nem csillogtatná meg sutyorgósan szinkrontolmácsi tehetségét. Sajnos a fess, zakós osztályvezető semmilyen érdemi információt nem oszt meg. Rövid köszöntőbeszéd, hegedűátnyújtás, fotók, videó, ennyi...

VESZÉLYBEN A TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM ÉVSZÁZADOS GYŰJTEMÉNYE! MTA-S BIOLÓGUS A KÖLTÖZTETÉS „ALKOTMÁNYELLENES” TERVÉRŐL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: PODANI JÁNOS
2020.01.24.


„A kormány mostani döntése nemcsak a praktikus szempontokat, de a történeti hagyományokat, múltunk nagyjainak szorgalmas munkáját is semmibe veszi” – állítja a Válasz Online-nak küldött írásában Podani János biológus, miután felidézi a Magyar Természettudományi Múzeum Széchényiekig visszanyúló történetét. Az akadémikus szerint a dilettantizmus útján a kormánynak már eddig sem lett volna szabad eljutnia, most mindenesetre nem marad más, mint hogy minél többen követeljék a múzeum költözéséről hozott, a minap nyilvánosságra került kormányhatározat visszavonását.

Megdöbbenéssel értesültem arról a friss és nem nyilvános (!) kormányhatározatról, amely szerint a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) vidékre költöztetése eldöntött tény. A rendeletből ismertté vált részletek alapján – még idén mindent el kellene vinni a Ludovika épületéből – elmondható, hogy a tervezett lépés pótolhatatlan nemzeti kincsek és európai jelentőségű tudományos gyűjtemények tönkretételével járna. Talán nem mindenki számára nyilvánvaló, ezért érdemes emlékeztetni rá: ez éppen ellentétes a kormány deklarált céljával. Az ugyanis elviekben a magyar örökség megóvása.

Az Alaptörvény preambuluma így fogalmaz:

Vállaljuk, hogy örökségünket, a magyar kultúrát, egyedülálló nyelvünket, […] a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk.”

Aztán:

a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége” (P cikk, 1.).

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény pedig a következőket írja elő:

„[A fenntartó] …biztosítja a muzeális intézmény működési engedélyében meghatározott szakmai besorolása szerinti feladatai ellátásához szükséges személyi és infrastrukturális feltételeket” (VI. 50. § (2c)

A költöztetési rendelet tehát alkotmány- és törvénysértő. Mielőtt vázolnám, miért, gyorsan tekintsük át, milyen feladatokat is látnak el a természettudományi múzeumok szerte a világon.

Először is feladatuk a gyűjtemények gyarapítása és gondozása, másodsorban az ezzel kapcsolatos tudományos kutatómunka, harmadrészt pedig az ismeretterjesztés, amelynek fontos része állandó- és időszakos kiállítások tervezése és rendezése.

Amikor a kormányzat most ezeket a funkciókat tervezi ellehetetleníteni, még csak arra sem hivatkozhat, hogy mindennek ne lenne tudatában: szakembereink minden lehetséges fórumon felhívták a figyelmet arra, hogy a múzeum 200 kilométerrel arrébb költöztetése minden szempontból hátrányos. Először is, a mozgatás a gyűjtemény jelentős károsodásával, egy részének megsemmisülésével járna. Sok millió tételről van szó, melyek legtöbbje – például a herbáriumi lapok, a rovarpreparátumok, vagy éppen a csontvázak – nem bírnák ki az utat.

Ráadásul valójában kétszeres költözésről van szó: a kapkodás és az átmeneti – majdnem biztosan alkalmatlan – tárolás miatt az összes veszteség könnyen elérheti a gyűjtemény harmadát.

A tudományos kutatás is évekig szünetelne, arról nem beszélve, hogy a gyűjtemények kezelői sem tudnának vidékre költözni. Nincs olyan egyetemi város a világon, amely megfelelő szakértőket tudna kiképezni erre a feladatra, még évtizedek alatt sem. Végül: a kiállítások elmozdítása a központi helyzetű fővárosból igencsak megnehezítené a látogatók és vendégkutatók dolgát – s a látogatottság is jelentősen csökkenne.

Tudomásul kellene tehát venni a tényt, hogy egy ilyen országos jelentőségű intézmény gyűjteményi anyaga és a fenntartásához szükséges szellemi háttér együttesen, hosszú évek során alakul ki – azaz szerves történeti folyamat eredménye.

Az MTM-re márpedig ez különösképp áll. Röviden vázolom, hogyan:...

EKKORA HIÁNY MÉG NEM VOLT A TB-KASSZÁBAN AZ ORBÁN-KORMÁNY ALATT

MFOR.HU
Szerző: SZÉKELY SAROLTA
2020.01.27.


A jelek szerint komoly következményekkel járt a kormány újítása a munkáltatói befizetések költségvetési elosztását illetően.

A napokban tette közzé a Pénzügyminisztérium az államháztartás előzetes mérlegét, mely szerint meglehetősen kedvezőtlen helyzetbe sodródhattak a társadalombiztosítási alapok tavaly. Lapunk 2009-ig visszamenőleg gyűjtötte le az államháztartási tájékoztatókból a társadalombiztosítási alapok éves egyenlegét, mely alapján a 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány regnálása alatt még egyszer sem volt példa ilyen mértékű hiányra. Bár az előfordult a korábbi években, hogy az egészségbiztosítási alap a mostaninál rosszabb évet zárjon, a nyugdíjalap tavalyi mínusza az összképet nagyon elrontotta.

A kormany.hu-n elérhető előzetes mérleg szerint a társadalombiztosítási alap 243 milliárd forintos deficittel zárta 2019-et. Ezt a mínuszt legutóbb 2009-ben közelítette meg a TB-alap, akkor a két kassza összesen 157,3 milliárdos deficittel zárt...

ORBÁN MINDENT MATERIÁLIS OLDALRÓL KÖZELÍT MEG?

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.01.27.


Mi nem menekültként, hanem megszállóként tekintünk a muzulmánokra - idézi a Jakarta Globe a magyar miniszterelnök elhíresült kijelentését, értékelve Orbán indonéziai szereplését. A lap tudni véli, minek tudható be a fordulat.

A nemzetközi sajtó is követte a győri polgármester választást, például a Der Standard szerint az eredményhez hozzá kell tenni azt is, hogy alacsony részvétel mellett győzött a Fidesz-KDNP jelöltje. A francia Le Courrier is azt emeli ki, a többi híradással egyetemben, hogy a fideszes szexvideó-botrány ellenére képes volt simán nyerni a párt jelöltje ezúttal is. Győr a Fidesz egyik legbiztosabb bástyája marad a továbbiakban is.

Indonéziának Magyarországon át vezet az útja Európába

Az indonéz származású, de Párizsban és Londonban tanult Abid Adonis a Jakarta Globe-ban Orbán Viktor menekültpolitikáját szedi ízekre annak ismeretében, hogy miként fogadták és miket mondott a magyar kormányfő az Indonéziában tett három napos látogatása során. In Media Res, ahogy kezdi: Mi nem menekültként, hanem megszállóként tekintünk a muzulmánokra, idézik Orbán hírhedt mondatát, mire a szerző megjegyzi: a helyi Whatsapp csoportokban futótűzként terjedt, de hivatalos fogadtatásán semmi nem érződött abból, hogy sértő megjegyzése miatt akár hűvös távolságtartásra is számíthatott volna. Mindenki széles mosollyal fogadta és úgy tett, mintha nem is tudnák, mi Orbán véleménye az iszlámról, a menekültekről és a multikulturalizmusról. Ő pedig a világ legnagyobb muszlim közösségével és kormányával szemmel láthatóan minden eddiginél szorosabb diplomáciai kapcsolat kiépítésén dolgozott. Mert tényleg úgy tűnik, mindent a materiális oldaláról közelít meg. Lásd az orosz barátságát – így a cikk. S bizony, ha Indonézia Magyarországon keresztül megvetheti a lábát Európában, az nem utolsó szempont a helyieknél sem. Ugyanakkor nem lesz hosszú életű az a kapcsolat, amit csak anyagi javak mozgatnak. A szerző szerint a kormányzó indonéz pártnak ki kellett volna használnia az alkalmat – ami persze a jövőben sem késő – hogy kiverje Orbán fejéből mindazt, ami idegengyűlöletét és iszlámellenességét táplálja, és aminek betudhatóan világszerte ismertté lett.
Halál Bangkokban

A Bangkok egyik repülőterének (Suvarnabhumi) zárkájában holtan találtak vasárnap egy magyar férfit – számol be a tragédiáról a Bangkok Post. Lejárt vízuma miatt szabtak ki rá börtönbüntetést a férfira. Szombaton a biztonsági őrök este ránéztek, békésen aludt, ám vasárnap délben már nem mutatott semmi életjelet. Erőszakos beavatkozásnak nyoma nem volt. A thaiföldi magyar konzulátus felvette a kapcsolatot a családjával, s ugyan a nyomozás még folyik, de cukorbetegségre gyanakszanak.

Liberális eszmékkel fertőznek a civilek

Az Európai Unió háttérhatalmát működtető Soros György milliárdos fáradhatatlanul küzd azért, hogy térdre kényszerítse Orbán konzervatív nacionalista kormányát – jelenti ki a Trump szócsövének tekintett Breibart News cikke reagálva a filantróp davosi bejelentésére, miszerint 1 milliárd dollláros adománnyal egyetemi hálózatot kíván működtetni. S rögtön konspirációs elméletként párhuzamot von a Trump 2016-os győzelme óta eltelt időszakkal, amelynek során szintén a kormány mögötti úgynevezett „Deep State” ármánykodik. Konkrét példát is említ: hibáztatva az Európai Bíróság ügyészét, Manuel Campos Sánches-Bordonát, aki törvénysértőnek találta a civil szervezetekre szabott új orbáni átláthatósági törvényt, azaz kötelesek forrásaikról számot adni. Az írás megállapítja, hogy Magyarország szabad és demokratikus állam, de a civil szerveztek liberális eszmékkel akarják megfertőzni a népet. Márpedig Soros olyan birodalmat épített ki, ahol a pénz az úr. Az írás végül arra lyukad ki, hogy a Magyarország függetlenségéért folytatott új harc az amerikaiak harca is kell legyen!
...

KI FOG DERÜLNI, MENNYIRE KÁROS VOLT LEÉPÍTENI AZ OKTATÁST

G7.HU
Szerző: HAJDU MIKLÓS
2020.01.27.


Szerencsés csillagzat alatt léptek be a fiatalok a munkaerőpiacra az utóbbi néhány évben, hiszen a 2010-es évek közepe óta túlkereslet van a dolgozók iránt. Ezért sok pályakezdő érezhette úgy, hogy nem kell túlzottan igyekeznie az első munkahely megszerzéséért, hanem a vállalatok versenyeznek érte, többek között egyre magasabb bérekkel is.

A legújabb Munkaerőpiaci Tükörben megjelent tanulmányokat elolvasva kiderül azonban, hogy bár jelenleg egyszerűnek tűnik a munkába lépés, ez az állapot egyáltalán nem biztos, hogy sokáig fennmarad.

Az eredmények láttán ugyanis arra következtethetünk, hogy a kedvező gazdasági helyzet és a vállalatok toborzási nehézségei egyelőre részben elfedik az oktatási rendszer hiányosságait. A 2010-es években jócskán átalakított, a fiatalokat egyre gyorsabban a munkaerőpiac felé tessékelő, viszont sok régi problémát továbbra is magában hordozó iskolarendszer igazi próbája még nem történt meg, ugyanis az elmúlt években inkább a vállalatok versenyeztek a munkavállalókért, és nem az álláskeresők a munkahelyekért.

A kocka azonban előbb-utóbb megfordulhat, ez a gazdasági ciklusok alapján törvényszerű...

MEDDIG GYENGÜL A FORINT? MÁR SENKI NEM HISZI, HOGY ITT A VÉGE

PORTFOLIO
Szerző: BEKE KÁROLY
2020.01.27.


Majdnem biztosra lehet venni, hogy látunk még 340 feletti euróárfolyamot 2020-ban, vagy legalábbis nagyon komoly fordulat kellene ahhoz, hogy ez ne történjen meg – derül ki a Portfolio elemzői körképéből. Az általunk megkérdezett szakértők azt is elárulták, szerintük milyen árfolyamnál avatkozna be a Magyar Nemzeti Bank, illetve hogy reagálhatnak a forint egyre kellemetlenebb esésére.

Itt a vége a forintgyengülésnek?

Múlt hét csütörtökön sosem látott mélypontra gyengült a forint az euróval szemben, 337,57-nél volt az árfolyam csúcsa. Ezzel az év eleje óta 1,6 százalékot veszített a magyar deviza, egy év alatt pedig 5,4%-kal értékelődött le. Részben ennek apropóján megkérdeztük az elemzőket, mit várnak az év hátralevő részében...

MÁR HIVATALOS: BAJBAN A LAKÁSPIAC - NAGYOT UGROTT A KÍNÁLAT, A KERESLET EGYRE CSÖKKEN

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.01.27.


A használt lakások az előzetes adatok szerint 2018-hoz képest 2019 első három negyedévében 15 százalékkal drágultak. A számok (mint az a grafikonon is látszik) hosszabb távon is meglehetősen impozánsak. A statisztikát, valamint a további fejleményeket részletesebben megnézve azonban akár zuhanásba is válthatnának az árak.

A használt lakások éves tiszta árindexe 2019. első három negyedévének eddig feldolgozott adatai alapján a 2015. évi bázis 167 százalékát érték el – tette közzé a KSH (a teljes jelentést itt találja meg). A 2018-hoz mért drágulás 15 százalékos volt. Ezek azok a számok, amibe a lakáspiac további szárnyalásában érdekelt, illetve ebben reménykedő szereplők bele tudnak kapaszkodni (a sajtóban megjelent több cikk is azt mutatja, hogy ezt meg is tették).

A KSH jelentése, az ahhoz mellékelt részletes statisztikák is több erősen aggasztó jelet is tükröznek. Ilyen, hogy 2019 első három negyedévének összesített forgalma 10 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Az év folyamán pedig – mint azt a KSH is megállapította – fokozódott az értékesítések visszaesése: az első negyedévben 0,9, a másodikban 13,1, a harmadikban pedig 19,4 százalékkal kevesebb tranzakciót regisztráltak, mint az előző év azonos időszakában.

Nem mellékesen az előző értékek is átlagok. A magánszemélyek között létrejött lakástranzakciók régió és településtípus szerinti adataiban néhány egészen durva fékezés is látszik. A harmadik negyedévben az egy évvel korábbi azonos időszakhoz viszonyítva a budapesti piac 82,2 százalékkal zuhant. A legkevésbé az észak-alföldi községek lakáspiaci forgalma mérséklődött. De csekélynek az ott tapasztalt 16,4 százalékos esés sem tekinthető...

A TÖMEGTURIZMUS PUSZTÍTÓ EREJE

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.01.27.


Viki és Dani megtalálta a földi Paradicsomot ázsiai útjuk sokadik állomásán. Hogy milyen egy földi Paradicsom? Nos, gyönyörű, homokos, csendes tengerpart kevés emberrel, akik nem csapnak túl nagy zajt. Igen, a tömegturizmus korában ez nem csekélység.

Vegyes érzelmekkel érkeztünk Krabiba, hiszen sokfélét lehet hallani-olvasni róla. Fehér homokos tengerpart, buja dzsungelek, festői panoráma, szinte magányos partok: ez áll a prospektusokban.

Manapság azonban már rendelkezésre áll az internet népének véleménye: ha többszáz (vagy akár több tízezer) ember ír véleményt egy-egy városról, látnivalóról, máris eléggé átfogó képet lehet kapni ezekről.

Nos, Krabi kap hideget-meleget: akinek ehhez fűződik érdeke, és/vagy tetszik neki ez a fajta nyaralás, nyilván csak a drónvideókat tölti fel a netre sorban, és arról regél, hogy ezt a helyet mennyire elkerülte a tömegturizmus, és az árak sem szálltak még el, mint a thai szigeteken általában.

Míg a Tripadvisor, Google és hasonló oldalak felhasználói szép számmal írnak egészen más dolgokról. A tömegturizmus pusztító ereje ellen tett egyértelmű szankció, hogy 2018-ban két évre lezárták a turisták hada elől a közeli Maya bay-t (DiCaprio itt forgatta a Part c. filmjét), mert a rengeteg hajó és ember óriási kárt tett a korallokban, így bíztunk benne, hogy már nem minden a gyors pénzszerzésről szól a természet kárára, ezért eljöttünk Krabira.

Hangsúlyozom, hogy mi „hosszú távú” hátizsákos turisták vagyunk kisebb igényekkel, szóval a véleményünk semmiképpen nem hasonlítható össze egy tíz napra érkezőével, aki elmegy az összes fakultatív programra, és az összes idejét csak a környéken tölti, tehát (Dél-)Thaiföld összes impulzusa is itt éri a szürke, hideg európai hétköznapok után: tengerpart, sznorkelezés, hajókázás, napsütés, forróság, izgalmas ételek, gyümölcsök, piacok, a forgalom, emberek csadorban, a müezzin imára hívó éneke, majmok, elefántok, patkányok, csótányok, színek-illatok-szagok kavalkádja, egyszerre...

KÖRLETREND

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2020.01.24.


Az egy főre jutó (reálértékben számolt) egészségügyi közkiadásokat a csehek 36, a szlovákok 44, a lengyelek pedig nem kevesebb mint 77 százalékkal növelték 2006 és 2018 között. Nálunk ugyanez a növek­mény mindössze 3, azaz három százalék. Ezt Orosz Éva egyetemi ta­nár (ELTE Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék) mondta múlt hét kedden az Egészségügy öt dimenzióban című konferencián. Azt is mondta, hogy 2010 és 2016 között 285 ezer magyar halt meg olyan betegségben, amely normális esetben (értsd normális kormány ál­tal irányított normális országban) megelőzhető vagy kezelhető lett vol­na.

Extrapoláljunk. Amennyiben hat év alatt 285 ezer hazánkfia tért meg időnap előtt az ő teremtőjéhez, akkor a 2010-től 2020-ig tartó dia­dalmas tíz év alatt, Magyarország történetének legdicsőségesebb korszakában Árpádnak mintegy 475 ezer hős magzatja adta vissza lel­két az Úrnak csak azért, mert a magyar egészségügy olyan, amilyen.

Ez a veszteség Nógrád és Zala megye összesített népességét is meghaladja.

Vagyis kétmegyényivel több magyar élhetne abban az esetben, ha – a mondatot ki-ki úgy fejezi be, ahogy neki jólesik. Természete­sen hiba volna mindezt apostoli kormányzatunk nyakába varrnunk, hi­szen (1) az egészségügyi kiadások visszanyesegetése már a kilencve­nes években elkezdődött, (2) a magyar nép egészségi állapotának fenntar­tásáért és további acélozásáért kormányzatunk nagyon is sokat tesz, csak persze másképp. A maga észjárása szerint. Orosz Éva is említi, hogy a vizsgált időszakban a „szabadidő, sport, kultúra, vallás­ügyek” fe­jezetre költött összegek növekedtek erőteljesen. Kezd­jük a végén, hiszen Kásler professzor országában a hit és az egészség kapcsolata semmifajta magyarázatra nem szorul. A kultúra ugyancsak tiszta ügy, még több Mága Zoltánt, még több Wass Albertet, aki mást mond, ha­zudik.

A lényeg tehát a sport, az ugyanis élet, erő, egészség, viszont annyit mindenképp be kell látnunk, hogy kormányunk lehetőségei e te­kintetben fölöttébb behatároltak. Nem futhat, nem úszhat, nem járhat konditerembe a lakosság helyett, ha ugyanis tehet­né, akkor ő se úgy festene, ahogy. Egy dolgot csinálhat, stadiont épít­het mindenhová. Ok­tatásra, egészségügyre, nyugdíjakra így persze ke­vesebb jut, de hát a pénzt oda kell folyatni, ahol több láttatja van. A sportlétesítményekre fordított összeg egyenest a nemzeti nagytőkéhez, vagyis a legjobb hely­re kerül, a resztlit pedig oda lehet adni a fociklu­boknak, a határo­kon túliaknak is.

Államunk őrangyala minden magyar embernek, éljen az bárhol a földtekén, másfelől pedig Magyarország erős és büszke ország, szór­hatja a pénzünket két marokkal mindenhová...


TAVALY IS HORVÁTORSZÁGBAN TALÁLKOZGATOTT A KORMÁNYKÖZELI LUXUSJACHT ÉS MAGÁNREPÜLŐGÉP

ÁTLÁTSZÓ / FELCSÚT TRAVEL CLUB
Szerzők: ERDÉLYI KATALIN, BÁTORFY ATTILA
2020. 01.27.


Az Orbán Viktor miniszterelnök és Mészáros Lőrincék által is előszeretettel használt osztrák magánrepülőgép 2019-ben is járta a világot, és többször feltűnt ugyanott, ahol éppen akkor a szintén Mészároshoz köthető máltai luxusjacht is horgonyzott. Mutatjuk az OE-LEM és a Lady Mrd tavalyi útjait, amelyek 2018-hoz hasonlóan 2019-ben is az Adrián keresztezték egymást.

Több hónapnyi kutatómunka után 2018. szeptember végén mutattuk be egy részletes anyagban az OE-LEM lajstromjelű, osztrák bejegyzésű, 17 milliárd forint értékű magánrepülőgépet, és a Lady Mrd nevet viselő, máltai zászló alatt hajózó, 7 milliárd forint értékű luxusjachtot, melyeket előszeretettel használ a NER elitje.

Lefotóztuk, hogy 2018 júliusában Orbán Viktor miniszterelnök az OE-LEM fedélzetén utazott Bulgáriába a Vidi focimeccsére, majd vissza Budapestre. Drónvideót készítettünk arról, hogy az egyik legerősebb kormányközeli üzletember, Szíjj László, és Homolya Róbert MÁV-elnök a Lady Mrd-dal hajókázott az Adrián – néhány héttel korábban Mészáros Lőrinc pihent ugyanezen a jachton...

A BALKÖZÉP SIKERESEN MEGÁLLÍTOTTA SALVINI SZÉLSŐJOBBOS NYOMULÁSÁT EMILIA-ROMAGNÁBAN

444.HU
Szerző: SZILY LÁSZLÓ
2020.01.27.


Az előrejelzések szerint a balközép Demokrata Párt és annak hivatalban lévő kormányzója nyerték a vasárnapi tartományi választást a gazdag észak-olasz Emilia-Romagna tartományban. Ez átlagos esetben kishír is alig lenne, hiszen Emiliát a második világháború óta kizárólag baloldali pártok irányították. Csakhogy ezúttal sokkal nagyobb volt a tét és szokatlan a kampány. 

Matteo Salvini bukott miniszterelnök-helyettes, az északi országrészben különösen erős szélsőjobboldali Liga vezetője ugyanis kéthónapos, igen intenzív kampányt folytatott, mondván, hogy a mostani helyi választásnak eönmagán túlmutató tétje van. Méghozzá azért, mert ez szerinte egyfajta előzetes szavazás volt arról, hogy ki irányítsa legközelebb az országot: az ő pártja vagy a balközép PD, akik jelenleg Salvini korábbi koalíciós partnerével, a nem szélsőjobbos, de populista Öt Csillag mozgalonmal kormányoznak koalícióban országos szinten...

MARÓTH GÁSPÁR: A GVH MEGNEVEZTE, HOGY KI SZERVEZTE AZ EGÉSZSÉGÜGY MICROSOFT-BOTRÁNYÁT

24.HU
Szerző: SPIRK JÓZSEF
2020.01.27.


A NER történetében egészen ritka, hogy egy állami hivatal a nyilvánosság előtt keverjen súlyos gazdasági bűncselekmény gyanújába olyasvalakit, akinek az állam magas rangú hivatalnoki posztot szán. Maróth Gáspár esetében ez történt, hiszen az Orbán-kormány későbbi hadiiparfejlesztési kormánybiztosa ellen a Gazdasági Versenyhivatal azzal az információval indított nyomozást, hogy ő és egy másik üzletember szervezett össze egy kartellt a magyar egészségügy modernizálására kiírt 46 milliárdos uniós pályázat lefölözésére. Maróth szerint őt bemártották, amit az is igazol, hogy a GVH a majd négy éven át tartó nyomozása végén pontosan megnevezte, ki volt a multi cégek és a magyar beszállítók közötti a főkoordinátor. Nem Maróth...

SOROS GYÖRGYÖN KÍVÜL KINEK A FELELŐSSÉGE?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2020.01.27.


...Úgy döntöttem, sem a szűkebb és tágabb celebvilág ragacsos pletykáival, sem a koronavírus-járvány áldozatainak pontos számával nem fogom kelteni a feszültséget, teregetni a pánikot. Mert bár rendkívül súlyos és közérdekű kérdés ez, de mintha megint kissé el lenne túlozva az apokalipszis falra festése az óránkénti helyzetjelentésekkel és nagybetűs nyomasztásokkal, hogy hányan haltak bele hol, és micsoda katasztrófa leselkedik ránk. Igen, a helyzet aggasztó, egy kitörőben lévő világjárvánnyal állunk szemben, a vírus új, az ellenszer kidolgozása nem egyik napról a másikra történik, de a kattintásbarát pánikkeltés nézetem szerint nem segít. Ott pláne nem, ahol a riogatásra és a pánikkeltésre komplett kormányzás épül.

Ami a mindennapi nyomorúságunkat illeti. Úgy alakult, hogy Borkai meztelen és korrupt hátsója egyáltalán nem zavarta össze a győri polgárokat abban, hogy párttársát a Fideszben (hagyjuk ezt, hogy Borkai kilépett a Fideszből), Dézsi Nagybetűs Orvos Csaba Andrást lazán-röhögve polgármesterré válasszák. Dézsi több szavazatot (23.932) kapott, mint ősszel Borkai (19.308), Pollreisz Balázs (16.646), az esélyesnek nevezett ellenzéki kihívója viszont kevesebbet, mint Glázer Tímea (18.662), a luxuskurvázó korrupt ex-polgármester októberi ellenfele. Ezek a száraz tények és a százalékos arány tekintetében is elég egyértelmű az 56,14 és a 39,05 közötti különbség. Több fideszes, de kevesebb ellenzéki szavazó ment el voksolni, mint októberben, vagyis további tény, hogy 2010 óta nem szerepelt ilyen jól a Fidesz Győrben. Vagyis Győrre nem érvényes az a tétel, hogy a Fidesz gyengül, az ellenzék erősödik.

Utólag persze könnyű okoskodni, hogy milyen okokra vezethető vissza ez az eredmény, aminek nyomán a ma esti Sajtóklubban majd ing-gatya szakad a melldöngetéstől és a gúnyos vicsorgástól, de a tényekkel való szembenézést valóban nem kellene megkerülni. Abban nem vagyok biztos, hogy az ellenzéknek egyáltalán volt bármilyen minimális esélye nyerni abban a Győrben, ahol a luxskurvázó, korrupt Borkait a botrány csúcsán képesek voltak polgármesterré választani. És ez akkor is igaz lenne, ha az ellenzék egy széles körben ismert közszereplővel vágott volna neki a választásnak, de mintha nem ezt történt volna. Nem vagyok meggyőződve arról sem, hogy volt egyáltalán ilyen a tarsolyukban. Még annyit, hogy a friss polgármester azt nyilatkozta a Borkai-botrányra utalva, hogy kaptunk egy pofont a sorstól, a győrieknek kicsit piros az arca, és hogy Győr olyan, mint egy virágoskert, vannak gyomok, amiket ki kell gyomlálni, de új palántákat is kell ültetni. A csökött agyammal nem érek fel ez utóbbi kertészeti bölcsesség szintjére, nem pontosan értem, hogy mire gondolt a költő, azt viszont rögzítsük: a választást eldöntő győrieknek kicsit sem piros az arca a fideszes Borkai miatt. Október 13-án sem találták kínosnak, és most sem érezték úgy, hogy miután a Fidesz megszívatta őket (megszavaztatták velük Borkait azért, hogy lemondathassák), inkább egy pár gumicsizmára szavazzanak, semmint a nagybetűs fideszes doktor úrra. Ez a helyzet, teljesen felesleges szépíteni, majd az okos elemzők összerakják a csata utáni tájképet...

EMLÉKEK A KÖDBŐL II. RÉSZ – A WEISS MANFRÉD MŰVEK CSALÁDI TÖRTÉNETE

168 ÓRA ONLINE
Szerző: VÁRADI JÚLIA
2020.01.


AZ I. RÉSZ ITT OLVASHATÓ

Závada Pál Hajó a ködben című, nemrég megjelent könyve a Weiss Manfréd-leszármazottak, illetve a Weiss Manfréd család 1944-es megrázó történetéről szól. A regényt – amely dokumentum és fikció ötvözete – az Ausztriában élő egyik Weiss unoka is elolvasta, és miután úgy érezte, nagyon sok korrigálnivaló akad a történet elmesélésében, közvetve megkeresett, és arra kért, hadd mondja el, az ő emlékei szerint mi történt akkor. A következőkben a Klubrádió Dobszerda című műsorában a 94 éves Strasserné Chorin Daisyvel elhangzott beszélgetés írott változatának második részét olvashatják.

- A csepeli üzemben kezdetben vas- és fémtárgyakat gyártottak. Az első világháborúban áttértek a hadi felszerelésekre, majd 1941-től a német hadsereg számára repülőgépek készültek Weiss Manfréd gyárában. Milyen visszhangot váltott ki ez a családban?

- A repülőgépgyár megnyitásán nem lehetett ott egyik nagybátyám sem. Szóval a saját gyárukba nem léphettek be zsidó származásuk miatt. Ez körülbelül megmagyarázza az egész helyzetet.

- Lehet, hogy nem ők hozták meg a döntést, hogy ott repülőgépek készüljenek?

- Persze, kényszerítették rá a Weiss Manfréd családot. Závada könyvében is benne van: amikor a bombázások elkezdődtek Budapesten, valaki azt mondta, le fogják bombázni az egész gyárat. Erre apám állítólag azt válaszolta, hogy „bárcsak látnám”! El tudom képzelni, hogy ez valóban megtörtént.

- Ott tartottunk, hogy Kurt Becher SS-katonatiszt tárgyalni kezdett Chorin Ferenccel arról, miképpen tudná megszerezni a vagyont a német hadsereg vagy esetleg maga Becher.

- Állítólag Himmler tudott erről az egész tranzakcióról, mert Becher Himmler embere volt. Ezt én nem tudom bebizonyítani, de elképzelhető. Meg vagyok győződve róla, hogy Becher a saját fiatal életét akarta menteni. Okos ember volt, és pontosan tudta, hogy a németek elvesztették a háborút.

- Becher és Chorin Ferenc tárgyalásán még ki volt jelen?

- A csepeli gyárban dolgozott egy ember, akit Billitz Vilmosnak hívtak. Egy hihetetlenül okos és a családhoz hű, szintén zsidó származású ember volt. Az ő segítségével történt ez az egész tárgyalás apám és Becher között.

- Závada Pál könyvéből arra juthattunk, hogy a Weiss Manfréd-leszármazottakból álló család együtt döntötte el, az életükért cserében odaadják a németeknek a csepeli gyárat, sőt az összes vagyonukat, minimális pénzt megőrizve. Ön szerint ez így történt?

- Egyáltalán nem. A tárgyaláson kizárólag apám és Billitz Vilmos volt jelen Becherrel szemben, és még egy ügyvéd, Hoff György. Az egész családból senki más nem tudott semmit, hiszen mindenki bujkált valahol, és mindenki félt, hogy jön a Gestapo, és elfogják őket. Anyám sem látta az apámat egész idő alatt...

SZABAD SZEMMEL: ISMÉT EGYRE NAGYOBB SZÜKSÉG VAN AZ ÉBERSÉGRE - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.01.27.



Guardian 

A vezércikk azt írja a holokauszt mai nemzetközi emléknapja alkalmából, hogy Auschwitz és a többi náci haláltábor szörnyűségei hamarosan eltűnnek az élők emlékezetéből, hiszen kihalnak azok a nemzedékek, amelyek személyesen átélték azokat az időket, ám az idegengyűlölő nacionalizmus megerősödése csak alátámasztja, hogy sosem szabad elfelejteni, ami történt. A túlélők vallomása mindig alapvető, hogy ébren tartsák az emberi züllöttség különleges epizódjának emlékét. A hatmillió zsidó ipari szintű megsemmisítésének szemtanúi olyan bátorságról és lelkierőről tanúskodnak, ami kulcsfontosságú, hogy Európa védett legyen az antiszemitizmus vírusával szemben. Ám ők egyre gyorsabban távoznak e világról, de meg kell őrizni az emberirtás tanulságait, mégpedig mind inkább. Főként, mivel a jelek szerint előtérbe kerül a történelem felülvizsgálatának szándéka, hogy ily módon támasszák alá egyes nemzetek önbecsülését. Magyarországon Orbán Viktor hosszú ideje tartó uszító kampányt folytat Soros György ellen, aki a közel-keleti migránsok befogadása mellett érvel, ám ezt úgy állítják be, hogy veszélyezteti „Európa keresztény kultúráját”. Kelet-Németországban jön fel a nacionalista AfD, amelynek thüringiai vezére korábban kirohant a holokauszt berlini emlékművének építése ellen. Lengyelországban olyan törvény született, amely bünteti, ha bárki bűnrészességgel vádolja meg a lengyeleket a Shoa rémtetteiért, bár később felpuhították a jogszabályt. A defenzív, etnikai nacionalizmus, ami gyanakodva tekint a kisebbségekre, csak az egyik figyelmeztető jel. Másfelől mind több az antiszemita incidens és teljesen bevetté vált a nyelvezet, amely azon az alapon tesz különbséget ember és ember között, hogy ki „tartozik” a nemzethez és ki nem. A közösségi média elterjedése szintén hozzájárult a tabuk fokozatos lebontásához. Vagyis ismét egyre nagyobb szükség van az éberségre és nem csupán az antiszemitizmus, hanem az iszlámellenesség miatt is. A túlélők az elmúlt 75 év során elmesélték megpróbáltatásaikat, iskolákban, múzeumokban, parlamentekben. Ám ők már egyre kevesebben vannak és a váltóbotot át kell adni és át kell venni. Mert folyamatosan meg kell értetni, hogy aki nem tanul a történelemből, az arra van ítélve, hogy megismételje azt.

Az egykori auschwitzi haláltáborban egy sor külföldi vezető, köztük Orbán Viktor jelenlétében emlékeznek meg a láger felszabadulásának 75. évfordulójáról, ám az országok közt továbbra is vita van a holokausztról és a kormányok nem sokat tesznek, hogy megakadályozzák az újabb népirtásokat. Mindenesetre a lengyel település, ahol jó egymillió embert öltek meg, a gonosz jelképe lett. De például Oroszország csupán varsói nagykövetét küldi el a mai eseményre, Európán kívülről pedig nemigen érkeznek vendégek. A hiányos lista is arról tanúskodik, hogy halványodik az egykori üzenet: Soha többé! Az egyik gond az, hogy kit terhel a felelősség a holokausztért és ki mondhatja, hogy szembeszállt a gonosszal. A lengyelek fel vannak háborodva, ha bárki lengyel megsemmisítő táborokat emleget. Merthogy a náci megszállók voltak a bűnösök. De igazából egy pár keresztény lengyel mentette ugyan a zsidókat, mások viszont segítettek megölni őket. Kiélezte a feszültségeket a minap, hogy az oroszok dezinformációs kampány keretében tagadni igyekeztek, hogy a háború kezdetén együttműködtek a nácikkal. A lengyel elnök – Putyinnal ellentétben – a múlt héten nem kapott lehetőséget, hogy a jeruzsálemi megemlékezésen kifejthesse országa álláspontját, ezért lemondta a részvételt. Ez az ellentét az oka, hogy az oroszok ma csupán alacsony szinten képviseltetik magukat Auschwitzban. Nem küldenek viszont megbízottakat olyan államok, amelyek nemrégiben népirtást éltek át: Ruanda, Szudán, ami arra utal, hogy nem sikerült valóra váltani az egykori ígéretet, vagyis hogy nem ismétlődhet meg az, ami a lengyelországi lágerben történt. De hiányozni fognak Mianmar képviselői is, noha ott az etnikai tisztogatás sok százezer rohingyát érint. Távol marad Kína is, miközben ott nagyjából egy millió ujgurt kényszerítenek „átnevelő táborokba”. Bosznia elküldi ugyan a maga emberét, de ha az szóba hozza a szrebrenicai mészárlást, akkor a szerb miniszterelnök feltehetőleg nem lesz kíváncsi arra. Ami egykor Auschwitzban lejátszódott, az Hannah Arendt szerint bűncselekmény volt az egész emberiség ellen. Ám akadnak olyan kormányok, amelyek ugyan jelen lesznek a mai ünnepségen, viszont igencsak szelektíven értelmezik az említett tanulságot.

Továbbra is beszélni kell a holokausztról, mert az emlékek halványulnak, ám egyre több az antiszemita kilengés. Így ítéli meg a helyzetet a volt spanyol külügyminiszter asszony, aki volt a Világbank alelnöke és jelenleg országában az Államtanács tagja. Ana Palacio rámutat, hogy napjainkban nem lehet semmi fontosabb, mint felidézni a fájdalmas múlt tanulságait, hiszen a demokratikus világban mindenütt erősödik a zsidóellenesség. A liberális demokrácia nehéz időket él át. A társadalmak mind inkább polarizálódnak és széttöredeznek. Újra éled az etnikai alapú nacionalizmus, a populizmus és az antiszemitizmus. Utóbbira példa Magyarország, ahol évek óta kódolt üzenetekkel ördögnek állítják be Soros Györgyöt. Az arra fogékonyak tudják, hogy ők a címzettek, ezzel szemben mindenki más számára nyugodtan lehet tagadni a zsidóellenes felhangot. Egyébként ugyanez másutt is előfordul. Szaporodik a gyűlölet vezérelte bűncselekmények száma. Németországban a kormány illetékese azt tanácsolja, hogy senki se viseljen kipát az utcán. Az antiszemitizmus azonban előjel a köz számára, tehát hogy a zsidók elleni támadások után más csoportok és hamar célpontok lesznek. De a zsidóellenesség elutasítása a társadalom alapja. Főleg az EU-ban, amely azért jött létre, nehogy megismétlődjenek a háború borzalmai. Az emberi méltóság tiszteletben tartásának hirdetése, éppen a holokauszt folyománya. Csak éppen mostanság egyre kevesebben hajlandóak önvizsgálatra, az antiszemitizmust sokan vállrándítással veszik tudomásul. Ez pedig gyengíti a liberális demokráciát. Napjainkban nagyban megy a demokratikus elvek és intézmények aláásása. Ebben az értelemben a zsidóellenesség előfutár: arra világít rá, mennyire mérgező és megosztó lett a közbeszéd. Az alapvető szabályokat személyes, illetve pártpolitikai célokra használják fel. Ám ez azzal fenyeget, hogy kibillen sarkaiból a társadalom. Ha abban sincs egyetértés, hogy az antiszemitizmusnak semmi keresnivalója országainkban, akkor miben lehet egyezségre jutni? A jelenség a demokrácia szétesésének előhírnöke. De nem engedhetjük meg, hogy eljöjjön az a pont, amikor már nem lesz, aki tiltakozhasson. Fel kell ismerni a veszélyt és habozás nélkül fel kell lépni ellene.

Fahidi Éva volt az egyik szónok azon a rendezvényen, amelyet a német kormány szervezett a berlini Wannsee-ban, annak a kastélynak a kertjében, ahol 78 évvel ezelőtt a náci vezetés elhatározta a zsidók kiirtását. A 95 éves túlélő 18 évesen került Auschwitzba, a családjából mindenki más ott maradt. 59 éven át nem beszélt a történtekről, mert nem tudott, de nem is akarta senki sem, hogy megszólaljon. Főleg Magyarországon nem. Ám ezúttal több száz ember, politikusok, diplomaták előtt mesélt az emlékekről, hiszen 27 595 nappal korábban ott állt az auschwitzi rámpán. Jó ideje sorra tesz eleget a meghívásoknak, hogy mindenütt elmondja, mi történt. De életét egy táncdarab szereplőjeként is megjeleníti. Mozdulatokkal, gesztusokkal, meg szavakkal is. Két órán keresztül. Így arról, hogy a hazatérés után haza nem mehetett, mert a debreceni lakást már mások foglalták el. Az egyetlen nagynénjénél húzta meg magát, aki túlélte a megpróbáltatásokat. Éva azonban két éven át nem tudott felkelni az ágyból. Később megházasodott, de a férjét az egyik kirakatperben elítélték. Ezért segédmunkásként kezdett dolgozni. Ám nyelvtudásának köszönhetően külkereskedő lett, sokfelé utazott, ami akkoriban kiváltságnak számított. Auschwitzot azonban senkinek sem említette, főként mivel a szocializmus alapjában véve sok hasonlóságot mutatott a fasizmussal. A rendszerváltás után értette meg, hogy a múlttal csak demokráciában lehet szembenézni. 2003-ban, Auschwitzban szánta rá magát, hogy megtörje hallgatását. Úgy véli azonban, hogy nincs igazság. De élete egyik legszebb pillanata az volt, amikor 5 éve tanúskodhatott a láger SS-könyvelőjének, Gröningnek a perében. Egy német bíróság előtt, ahol tudni akarták miként is volt a táborban. És megszületett az ítélet: négy év, bár a vádlott azt már nem tudta leülni. Viszont a perben végig úgy érvelt, mintha még mindig a régi időkben lett volna. Mintha fel sem fogta volna, mit is tett. Éva azt mondja, a túlélők már nem gyűlölnek, mert nem akarnak gyűlölködni. Ugyanakkor ő maga az utóbbi hónapokban sokat vesztett az optimizmusából, mert már nem érzi magát biztonságban, sem Németországban, sem Magyarországon. Hiszen olyanok ülnek a törvényhozásokban, akiknek a pártja miatt rossz érzése támad. Szilárd meggyőződése, hogy megismétlődhet a holokauszt, minden fogadkozás ellenére is. Mivel embereket gyűlölnek és rettenetes módszerekkel ölik őket. Pedig lehet azt választani, hogy valaki nem gyűlöl.

FT 

Úgy néz ki, hogy megint felsült Matteo Salvini: nem tudta megnyerni a választásokat a baloldalinak számító Emilia-Romagna tartományban, így dugába dőlt a terve, hogy a helyi hatalom megragadásával kormányválságot idézzen elő az országban. A voksok leadása után készült felmérés azt mutatja, hogy a Demokrata Párt szerzi meg az elsőséget a Liga vezette jobboldali koalíció előtt. A legfrissebb előrejelzés szerint az arány 49,7:44,7 %. Az eredményeket azonban csak a későbbi órákban teszik közzé. Salvini végig úgy állította be, hogy itt valójában népszavazásról van szó, az emberek az egész római kormányról mondanak véleményt. A déli Calabria tartományban viszont a jelek szerint a jobboldal jelöltje fut be. A közvélemény kutatások egyébként arról tanúskodnak, hogy országosan változatlanul a Liga a legnépszerűbb, csak éppen Salvini ezt nem képes szavazatokra átváltani, amióta a múlt nyáron bedöntötte az egész olasz kormányt, amelyben ő volt a belügyminiszter. A kemény kampány hatására Emilia Romagnában 66 %-os volt a részvétel, szemben a 6 évvel ezelőtti 37%-kal. A nagy érdeklődés azonban jelentős mértékben a Szardínia mozgalomnak köszönhető, amely főleg a fiatalokat mozgósítja a szélsőjobb ellen...