2020. május 19., kedd

MNB: A KAMATOK EMELKEDÉSÉTŐL NEM VÉD A MORATÓRIUM - PONTOSÍTOTT A JEGYBANK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.05.19.



Jövő januártól az adósoknak úgy kell fizetniük, mintha semmi sem történt volna – hangsúlyozza a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A változó kamatozású hitelek kamata viszont a moratórium alatt is módosulhat. A jegybank szerint még mindig nem késő fixálni.

Sokan tartanak attól, meglesz még annak a böjtje, hogy most nem kell fizetniük a törlesztőt. Több olvasónk kérte, hogy írjunk arról, miként verheti át őket bankjuk a hitelmoratórium alatt vagy utána. Néhány trükkről korábban írtunk, de a legtöbb gondot véleményünk szerint az időközbeni kamatemelés hatása okozhatja. Erre ugyanis az adósok egyáltalán nem számítanak. Részben a kommunikáció miatt.

A fizetési moratórium miatt – nyomatékosította több ízben is az MNB –nem nőhet az ügyfelek törlesztőrészlete a lezárulta után. Mint friss közleményében leírta, a jegybank pontosította korábbi álláspontját azért, hogy kizárja a fizetési moratórium miatti törlesztőrészlet-emelkedést...


NEM ÉLNEK VISSZA A JOGAIKKAL, DEHOGY

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.05.19.


Szép estét mindenkinek! A koronavírus-járvány miatt márciusban kihirdetett veszélyhelyzet még nem ért véget, ezért a parlamenten gyorsan áttolt egy sor törvényjavaslatot a kormány, hogy letudja a legfontosabbakat. Ezek közé tartozik a Belgrád-Budapest vasútvonal szerződéseinek 10 évre titkosítása, vagy például a nemváltást ellehetetlenítő törvény megszavazása is. Olyan dolgok ezek, amelyekkel nem lehetett már egyetlen percet sem várni, Semjén szokásához híven ezeket benyújtotta, majd a mai napon meg is szavazták őket. Már csak Áder Jánoson múlik, hogy ezek törvényi erőre lépnek-e hamarosan vagy sem. Persze semmi esély sincs arra, hogy Ádernek hirtelen megjönne az esze és megvétózná ezeket a disznóságokat, hiszen nem azért van ott, ahol, hogy megkérdőjelezze Orbán nagyszerűségét.

Áder azért került a köztársasági elnöki székbe, hogy lehetővé tegye Orbán számára azt, hogy minden, amit csak kitalál, az a lehető leggyorsabban törvényi erőre emelkedjen. Emellett szabadon pecázgathat, amikor csak jónak tartja, valamint feleségét is előtérbe tolhatja, ha épp a jótékonyság látszatáról van szó. Sőt, Áder még az ivóvíz fontosságáról is beszélgethet, akár külföldi konferenciákon is, ezt is megengedi neki a főnök. Ezért cserébe nem kell mást tenni, mint hogy minden törvényt mérlegelés nélkül aláírni. Eddig kiválóan végezte a munkáját, nem véletlenül nem inogott meg a széke egyetlen pillanatra sem.

De hogy ez mennyibe fog kerülni a magyar adófizetőknek? A nemváltoztatás ellehetetlenítése nyilván mindössze a társadalom egy apró szeletét érinti, azonban ez a döntés az ő számukra egy igen súlyos változást jelent. A kérdés szokás szerint csak az, hogy vajon mi szükség volt erre egyáltalán? Büszkébb lehet majd a magyar nemzet, ha ellehetetlenítik a nemváltoztatást a jövőben? Ettől keresztényebbek leszünk majd vajon? Tényleg nem értem már az elgondolást sem a törvény mögött, hiszen nem hiszem, hogy bárkit is zavart volna az, ha valaki úgy érzi ő egy férfi testbe született nő, vagy épp fordítva. Ez az ő magánügye, amihez az államnak az égvilágon semmi köze nincs...

ÁTLAGOS MUNKANAP EGY VIRÁGZÓ PARLAMENTI DEMOKRÁCIÁBAN

444.HU
Szerző: plankog
2020.05.19.


- Közel 600 milliárd forint veszítette el a közpénz-jellegét.

-  Közalkalmazotti státuszok szűntek meg.
- És olyan megfigyelési törvény született, ami még az adatvédelmi biztos szerint is aggasztó.
- Füstölt a képviselők keze alatt a szavazógomb kedden a parlamentben.
Budapest-Belgrád: Titkos részletek

Megszavazta a fideszes többség, hogy tíz évre titkosítják a Budapest-Belgrád vasúti beruházás szerződésének részleteit. Ez egy több mint 700 milliárd forintos üzlet. Az erről szóló vitában Schanda Tamás államtitkár még azzal érvelt, hogy az adatok nyilvánossága sértené Magyarország külgazdasági érdekeit. A beruházás magyarországi szakaszának egyik fő nyertese Mészáros Lőrinc, az államtitkár erről azt mondta, legyünk büszkék arra, hogy magyar vállalkozó erre képes, egyébként pedig más is pályázhatott volna.
Igen az állami megfigyelőrendszerre

Megszavaztak egy olyan kormánypárti törvényjavaslatot, ami új felhatalmazással ruházza fel a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot. A törvény szerint a parlament felkéri (a Belügyminisztérium felügyelete alatt működő) Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot, hogy egy lehetséges kibertámadás elhárítása érdekében ellenőrizze az állami és önkormányzati szervek elektronikus hírközlési hálózatainak forgalmát. A szöveg ugyan arról szól, hogy a szakszolgálat nem ismerheti meg a kommunikáció konkrét tartalmait, de nem látszik, hogy erre valóban lenne garancia.

Még Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke is azt írta Felkai László belügyi államtitkárhoz címzett levelében, hogy a törvény nyomán biztosított „korlátlan megfigyelés (...) nem áll összhangban az alapjogi követelményekkel”, és egyáltalán nem nyújt garanciát a személyes adatoknak kijáró különleges védelemhez.

A most elfogadott törvény alapján a szakszolgálat lényegében az összes állami nyilvántartásra ráláthat: társadalombiztosítási-, betegjogi- vagy adóügyi információkra, és bűnügyi adatokra is. 

A kulturális dolgozók novembertől nem közalkalmazottak

Megszavazták azt is, hogy november elsejével megszüntetik a kulturális intézményekben dolgozók közalkalmazotti státuszát. Ez volt az a javaslat, amelynek a véleményezésére az EMMI a húsvéti hétvégét hagyta meg a Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete számára, majd amikor erről kérdezték, Fekete Péter kulturális államtitkár úgy nyilatkozott: volt idejük elolvasni, ilyenkor úgyis a számítógép előtt ülnek. A javaslat a levéltárak, nyilvános könyvtárak, muzeális intézmények és előadó-művészeti szervezetek alkalmazottait érinti...

MERKELY BÉLA: SEMMILYEN KÜLÖNBSÉGET NEM HOZ A MÁSODIK HULLÁMBAN AZ ALACSONY ÁTFERTŐZŐDÖTTSÉG

24.HU
Szerző: KÁLMÁN ATTILA
2020.05.19.


A Semmelweis Egyetem rektora az országos szűrővizsgálat eredményét értékelte.

A meghívott csaknem 18 ezer ember 67,7 százaléka részt vett a szombaton lezárult országos reprezentatív koronavírus-szűrővizsgálaton, ez magas részvételi aránynak számít – mondta Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem (SE) rektora, a klinikai járványelemző munkacsoport vezetője az M1 aktuális csatornán kedd este.

Merkely Béla hozzátette: összesen két – a magyarországival volumenében össze nem hasonlítható – szűrést végeztek Európában. Izlandon a meghívottak 36 százaléka, Szlovéniában a 46 százaléka ment el a szűrésre. Az SE rektora megköszönte a vizsgálatban részt vevőknek, hogy hozzájárultak ahhoz, hogy a szakemberek –tényleges, valós képet” tudjanak alkotni a magyarországi helyzetről, és gyakorlatilag meg tudják határozni az átfertőzöttek abszolút számát.

Hozzátette: végleges eredmények még nincsenek, de biztos, hogy az átfertőzöttek száma a múlt héten már közölt értékek, 30 és 80 ezer között lehet...

SPIRÓ GYÖRGY: FÖLÖSLEGES HANDABANDA

MAGYAR NARANCS / SORKÖZ
Szerző: SPIRÓ GYÖRGY
2020.05.19.


Az első világháború nem 1918-ig tartott, hanem 1920-ig.

Az intervenciósok és a szovjetek közötti háborúnak – ami polgárháború is volt egyben – éppen száz éve lett vége. Aszályos év követte, amely a termékeny Volga-vidéken 30 millió ember éhhalálával fenyegetett. A jelentős író, Vlagyimir Korolenko „mesterséges éhínségnek” nevezte, szemben a korábbi éhínségekkel, amelyeket a természet és nem az ember idézett elő, ugyanis a parasztokat annyira kizsigerelte a polgárháborúban győztes szovjet rendszer, hogy nem maradt mivel és kivel megművelni a földet.

A Mezőgazdasági Szövetségben számoltak be a bajról a Volga-vidékiek. Szergej Prokopovics közgazdász és felesége, Jelena Kuszkova a szörnyű hírek hallatán állampolgári kezdeményezést indítottak a tragédia elhárítására. Közvetítőnek Makszim Gorkijt kérték fel, aki 1921. június 29-én sürgősen értesítette a Politikai Bizottságot. Azok nem kapkodták el a dolgot, július 21-én hagyták jóvá, hogy az éhezők megsegítésére 73 fős szervezetet alapítsanak (POMGOL – Pomoscs Golodajuscsim, Segély az Éhe­zők­nek) Lev Kamenyev vezetésével, helyettese Alekszej Rikov, tiszteletbeli elnöke Korolenko. A kormány részéről tizenketten voltak benne, például a liberálisabb Litvinov és Lunacsarszkij...

HOGYAN LETTEK A HÚSÜZEMEK A JÁRVÁNY GÓCPONTJAI?

INDEX
Szerző: MOLNÁR CSABA
2020.05.19.


Az új koronavírus ott terjed legkönnyebben, ahol sok ember van összezárva sokáig, szűk helyen, ez már rég nem kérdés. Ugyanakkor az ilyen között is vannak olyanok, amelyek sokkal veszélyesebbek a terjedés szempontjából, mint mások. Ilyenek a húsfeldolgozó üzemek: a bennük sorozatosan kialakuló gócpontok súlyos esetben a lakosság élelmiszer-ellátását is veszélyeztetik.

Május 5-ig több mint tízezer, húsfeldolgozó üzemben dolgozó munkás fertőződött meg a SARS-CoV-2 vírussal az Egyesült Államokban, és legalább 45-en meghaltak közülük. A húsipari üzemekben fellobbanó helyi járványok 29 államban jelentek meg, és több mint 170 gyárat érintenek. Ugyanezek a számok egy héttel korábban még sokkal alacsonyabbak voltak: április 27-ig 115 üzemben észleltek gócosodást, és kevesebb mint 5000 ember fertőződött meg ezekben.

A koronavírus tehát nagyon gyorsan terjed a húsipari cégeknél, ami első hallásra nem egyértelműen magyarázható. Ugyanakkor árulkodó adat, hogy az amerikai kormány 2016-os vizsgálata szerint a húsipari munkások körében egyébként is gyakoribbak a betegségek, mint más iparágakban...

BETARTVA, DE AZÉRT KIJÁTSSZÁK-E A TÖRVÉNYT ORBÁNÉK?

HÍRKLIKK
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2020.05.19.


„A kormány számos ponton durván megsérti az évekkel ezelőtt, fideszes kétharmaddal módosított 2011. évi CXXVIII. törvényt, azaz a katasztrófavédelmi törvényt” – ezzel kereste meg portálunkat egy magát megnevezni nem kívánó, a területet ismerő olvasónk. Több figyelemre méltó szempontot sorolt, aminek – úgy gondoltuk – érdemes utánajárni. Egy jogban igencsak jártas szakértő, Magyar György ügyvéd segítségét kértük, aki a törvény vonatkozó passzusait citálva, segített tisztázni a felmerült kérdéseket. Összességében mondandójából az szűrhető le, hogy a törvény betűjét ugyan nagyjából betartják, de azért van mit Orbánék szemére hányni. Hiszen mi van akkor, ha – ahogy egy ponton Magyar megjegyezte – a kormány „a védekezés hatékonyságát lehetetleníti el, ez pedig nem csak jogszabálysértő, hanem kifejezetten veszélyes állapot”.

Olvasónk elsőként az Orbánék által felállított védelmi bizottság (jelen esetben az operatív törzs) összetételét említette, mondván, abban helyet kaptak olyanok, akiknek járványügyi helyzetben nem lenne ott helyük (például a honvédség), ám nem tagjai olyanok, akiknek ott kellene lenniük, beleértve a Magyar Orvosi Kamara elnökét, a főpolgármestert, továbbá a polgármestereket képviselő két szövetség (TÖOSZ és az MJVSZ) elnökeit. Ez egyértelműen levezethető a katasztrófavédelmi törvényből?

Az operatív törzs funkciójában, feladat- és hatáskörében nem helyettesíti, nem helyettesítheti a katasztrófavédelmi törvény szerinti megyei-, fővárosi-, illetőleg a helyi védelmi bizottságokat. A kormány az operatív törzs létrehozásával, csupán a törvény szerinti kötelezettségével élt, amely szerint a „kormány a katasztrófavédelemmel összefüggő döntéseinek előkészítésével, valamint a katasztrófák elleni felkészüléssel, megelőzéssel, védekezéssel és helyreállítással kapcsolatos feladatok összehangolt megoldása érdekében kormányzati koordinációs szervet működtet.” Ám ennek a testületi szervnek az összetételét a katasztrófavédelmi törvény nem határozza meg...

„LEGALÁBB 500-600 TELEPÜLÉSEN VAN SZEGREGÁLÓ ISKOLAI GYAKORLAT” – SETÉT JENŐ A GYÖNGYÖSPATAI ÜGYRŐL

ÁTLÁTSZÓ / OKTATÁS
Szerző: ŐRI ÁDÁM
2020.05.19.


Nagyinterjút készítettünk Setét Jenővel, roma polgárjogi aktivistával, az Idetartozunk Egyesület elnökével, aki a gyöngyöspatai ügy kapcsán szerveződő tüntetésnek is az egyik fő szervezője volt. Lapunknak többek között a hazai szegregált oktatás helyzetéről és annak lehetséges megoldásáról beszélt. 

Á.O.: Először is szeretnék gratulálni a Wallenberg-díj elnyeréséhez! Hallottam, hogy a díjjal járó pénzjutalmat a gyöngyöspatai tanodának ajánlottad fel. Ezt eredetileg is így tervezted, vagy csak, amikor megtudtad, hogy a díjnak köze van az Emberi Erőforrások Minisztériumához, akkor döntöttél így?
S.J.: Egyrészt köszönöm a gratulációt, másrészt pedig igen, ez volt az a pont, ahol eldöntöttem, hogy attól a kormányzattól, amely ilyen durva támadást indít a bírói függetlenség ellen és a roma közösség ellen én nem szeretnék kapni se díjat, se pénzjutalmat. Az első tervem az volt, hogy nem veszem át egyáltalán a díjat, de amikor utánanéztem, akkor kiderült, hogy magát a díjat és az elismerést a Raul Wallenberg Egyesület adja, csak nekik van egy együttműködésük a kormánnyal, így a minisztérium biztosít hozzá pénzjutalmat. Így végül úgy döntöttem, hogy az egyesületi díjat – ami gyakorlatilag egy oklevél – átveszem, a díj pénz részét pedig a gyöngyöspatai roma gyerekeket oktató tanodának fogom felajánlani.

Azért nekik, mert én tudtam az ottani tanoda létezéséről – sőt a feleségem és a lányom voltak ott önkéntesek is –, és tudtam, hogy az ottani tanodát civilek, teljesen önkéntes alapon hozták létre. Tudom, hogy ezek a civilek lejárnak oda, és rengeteget dolgoznak a gyerekekkel. És én ezt a munkájukat rendkívül sokra tartom. Ez a százezer forint pedig akár jól is felhasználható a gyerekek érdekében, és akkor már ne hagyjuk ott a minisztériumnál ezt a pénzt, hanem továbbítsuk az erre érdemes és rászoruló gyerekeknek.

Úgy ítélem meg, hogy ez volt a leghelyesebb döntés, amit hozhattam. Nagyon frusztrált volna, ha én a kormányfő gyöngyöspatai pert érintő nyilatkozata után kompromisszumot kötöttem volna. Ugyan tiltakozok, mint civil ember és roma aktivista, de közben az ő pénzjutalmukat elfogadom. Ez a két ellentétes lépés nekem nem fért volna össze a lelkemben.

Á.O: Mit gondolsz, hogyan lehetséges, hogy egy ilyen, állami pénzjutalommal járó díjat te és például Iványi Gábor, akik hangos kritikusai vagytok a kormánynak, egyáltalán megkaphattatok?


S.J.: Úgy tűnik, hogy a bíráló bizottság nem áll totális állami ellenőrzés alatt. Éppen ezért vettük át az oklevelet és az emlékplakettet tőlük.

Á.O.: Mi a véleményed Orbán Viktor és Horváth László gyöngyöspatai üggyel kapcsolatos nyilatkozatairól?
...

MEGSZAVAZTÁK: ONLINE19 EZER KÖZALKALMAZOTT VESZÍTI EL STÁTUSZÁT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: NEPSZAVA.HU
2020.05.19.



A munkaerőpiacra tolják a muzeológusokat, levél -és könyvtárosokat. A kormány szerint ezzel csak ők járnak jól, igaz, az érintettek ezt egyáltalán nem így látják.

Munkaviszonnyá alakul a kulturális ágazat dolgozóinak közalkalmazotti jogviszonya. Az erről szóló törvénymódosítást 133 igen szavazattal, 62 nem ellenében fogadta el a Ház – írja az MTI. A változtatás értelmében az érintettek elvileg nem kerülhetnek kedvezőtlenebb helyzetbe, de ezt a közalkalmazottak érdekvédő szervezete, az MKKSZ egyáltalán nem így látja - hiszen szerintük a státuszukat veszítők jóval kiszolgáltatottabbak lesznek a szabad piacon.


Ha nem egyeznek meg velük, irány az utca
A státusz megvonása csaknem 19 ezer embert érint. Kiterjed a központi költségvetési szerveknél, a helyi és nemzetiségi önkormányzatoknál, valamint az egyházi szervezeteknél foglalkoztatottakra, érinti a levéltárak, a muzeális intézmények, könyvtárak, előadóművészeti szervezetek dolgozóit. Ők július 1-jéig kapnak tájékoztatást a változásról, július 15-ig pedig megismerhetik az új foglalkoztatásuk feltételeit is. 

Az új szerződést a dolgozóval október 31-ig kell megkötni, ha addig az alkalmazott az ajánlatra nem válaszol vagy nem sikerül megegyezni vele, foglalkoztatása automatikusan megszűnik.
Bár a jogviszony november 1-jétől megváltozik, azt a továbbiakban folyamatosnak kell tekinteni, a jubileumi jutalmak pedig még öt évig járnak. Az elfogadott módosítás érinti a levéltári törvényt is: abban a GDPR szempontjai, valamint a technológiai változások és a tapasztalatok érvényesülnek a tudományos kutatások könnyítése érdekében...

MINDENÜTT JÓ, DE A LEGJOBB...? – SZOMORÚ JÖVŐKÉP: ÚJABB ELVÁNDORLÁSI HULLÁMMAL SZÁMOLHATUNK

168 ÓRA
Szerző: LATYÁK BALÁZS
2020.05.19.


Bár a tendencia javul, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint évente még mindig mintegy húszezer magyar dönt úgy, hogy külföldön fog boldogulni. Több mint egymillióan vállalnak munkát külföldön, tavalyelőtt ez a szám még 965 ezer volt. A külföldön élő magyarok közül sokan nem is tervezik a hazatérést.

New York Cityben járunk, abban a városban, amelyet a legtöbben Amerika legzordabb, legridegebb részének tartanak. Rengetegen nem tudják elképzelni, milyen lehet egy többmilliós lakosú városban élni, ahol egy percig sincs megállás, s egy pillanatra sem lehet elmenekülni a zaj elől. Még többen gondolják azonban a tengerentúli metropoliszról, hogy emberséges és vonzó hely. Közéjük tartozik Hornyai Krisztina, az egykoron egy VII. kerületi általános iskolában tanító pedagógus is, akinek csak pozitív tapasztalatai vannak a városról.

– Az utcákon rengetegszer hallani az „egy csónakban evezünk” kifejezést – mondja. – Itt létezik valamiféle sorsközösségtudat, ami valószínűleg abból ered, hogy New Yorkban szinte mindenki egy másik országból érkezett. Mindenkinek van egy másik nyelve az angol mellett, ami érdekli a többieket, mindenki kíváncsi a másikra, és az emberek értékelnek minden erőfeszítést. Ebből a városból nem lehet kilógni.

Krisztivel a több ezer kilométer távolság okán csak online beszélgethetünk, az időeltolódás miatt azt is több részletben. Ez azonban nem probléma, így is rengeteg tanulságot vonunk le egymás mondataiból.

– Miért döntöttél a távozás mellett?

– Szörnyű kimondani, de az anyagiak miatt – mondja Kriszti, és arcán hirtelen szomorúság lesz úrrá. Mondandóját így folytatja: – Sokan hitetlenkedve fogadnak minden, a pedagógusok egzisztenciális helyzetéről szóló hírt Magyarországon. Hát álljanak itt a tények, amiket tanítóként megéltem: pályám első évében havi nettó 110 223 forint volt a fizetésem, ami az állami béremelés következtében szinte semmit sem emelkedett, igaz, a második évtől már 117 783 forintot kaptam kézhez. Ezután minősítő vizsgát tettem, amellyel magam mögött hagyhattam a gyakornoki státuszt, és átkerültem a pedagógus I. fokozatba. Ez azt jelentette, hogy a harmadik évemtől kezdve majdnem 20 ezer forinttal emelkedett a nettó bérem, míg végül a negyedik évben – az állandó túlóráim után is – átlagosan 10 ezer forint pluszt kaptam. Így lett a fizetésem havi nettó 150 ezer forint. Ebből kellett hónapról hónapra valahogyan megélnem. Csoda, hogy inkább New York Cityt választottam?
...

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN A „ROSSZ ZSARU, MÉG ROSSZABB ZSARU” STRATÉGIÁJÁT ALKALMAZZA

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.05.19.



FT 

Ha az unió fenn akar maradni, akkor nem szabad perbe fognia Németországot a karlsruhei Alkotmánybíróság legutóbbi állásfoglalása miatt, mert utóbbiról lehet vitatkozni, de hogy demokratikusan született, ahhoz nem fér kétség. Erre figyelmeztetett Európa legfontosabb lapja, hozzátéve, hogy Németország nélkül egyszerűen nincs EU. Ezért őrültség volna kötelezettségszegési eljárást kezdeményezni ellene, annál is inkább, mivel a legnagyobb tagállamról és befizetőről van szó. És egyáltalán nem tanácsos, hogy szembekerüljenek egymással a szervezet intézményei, illetve a tagállamok. Ám most mégiscsak jelentősen megnőtt a konfliktus veszélye, hiszen a német taláros testület kihívta maga ellen mind az Európai Központi Bankot, mind pedig az Európai Bíróságot, mert utóbbi véleményével ellentétben úgy gondolja, hogy az EKB-nak még a nehéz helyzetben lévő tagországok megsegítésére sincs joga korlátlanul államkötvényeket venni. Ráadásul, ha eljut a perig az ügy, a döntés joga az egyes szakaszokban az EUB-t illetné meg, az pedig nem tenne jót az erkölcsi hitelének. Függetlenül attól, hogy amit Karlsruhe kimondott, az fenyegeti mind a közös fizetőeszközt, mind az EU-nak azt a szándékát, hogy továbbra is liberális demokráciák közösségeként működjön. Cseppet sem meglepő, hogy a magyar és a lengyel kormány rögtön átvette a német érveket, miután Budapest és Varsó is szorgosan rombolja a demokráciát. A német állásfoglalás viszont jól jön mindkettőnek, hogy nagy ívben tegyen a közösségi jogra. A lap azt írja, Orbán közismerten gátlástalan és neki megfelel bármilyen érv, még ha az hamis is, hogy megtámogassa azt, amit amúgy is megcsinál. A kommentár ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy nem lehet egy lapon említeni a magyarok, a lengyelek, illetve a németek ügyét, hiszen a két új tag bedarálja az igazságszolgáltatás önállóságát. Ezzel szemben a német testület éppen annak bizonyságát adta, hogy nem függ a fennálló hatalomtól. Ily módon nagyon is helyes, hogy szerződésszegési eljárás zajlik a magyar és a lengyel kormány ellen. Ám hogy mi lesz a jogállammal a két országban, az végső soron nem Brüsszelben, hanem magyar, illetve lengyel földön dől el. Ám az súlyos gond, hogy ha a német vezetés hasztalan próbálja igazolni az Európai Központi Bank mentőcsomagjának legitimitását, hiszen akkor még az is felmerülhet, hogy Németország otthagyja az euróövezetet. Ezért itt az ideje, hogy végre megvitassák az érveket és ellenérveket. Mert az nem segít, hogy az unió egyfolytában tolja a föderalista biciklit. Előbb tisztázni kell, hogy merre volna az irány, hogy a tagállamok akarnak-e arra menni. 

Ha az EU magához tér a koronavírus-járvány után, újra foglalkoznia kell azzal a válsággal, amely a jogállamot sújtja, amely már a fertőzés előtt is jócskán elharapózott több tagországban is. Nem véletlenül mondta azt az illetékes bizottsági alelnök, Vera Jourová a múlt héten a füstölgő EP-képviselőknek, hogy Magyarországnak vissza kell térnie legalább a korábbi állapotokhoz. Márpedig abba beleértendő a folyamatban lévő jogállami eljárás, továbbá hogy a kormány nem fogadja el a bíróságok által megítélt kártérítéseket, hogy a színházakat választásra kényszerítik a függetlenség és az állami támogatás között és korlátozzák a civil szervezetek finanszírozását. Orbán gyorsan reagált és bejelentette, hogy megválik különleges felhatalmazásától. Ám az Országgyűlés az eltelt időszakban rendíthetetlenül ment a maga útján. Rányomta pecsétjét a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítésére, legázolta a transzneműek jogait és megpróbálta feloldani az ellenzék által elrendelt építési tilalmat a fővárosban. Hogy futószalagon születtek az ilyen jogszabályok, azt Brüsszel nemigen vette észre. Lehet, hogy az EU fellélegzik, mivel véget ér a teljhatalom Magyarországon, ezért most már nem kell annyira védeni az alapszerződéseket egy autokrata tagállammal szemben. Abban nincs semmi újdonság, hogy Orbán a „rossz zsaru, még rosszabb zsaru” stratégiáját alkalmazza és mindig valamilyen elfogadhatatlan lépéssel rukkol ki, csak azért, hogy visszalépjen, ám közben újabb szörnyű eszközöket vet be ugyanazoknak a céloknak az elérésére. Lemondott például a közigazgatási bíróságok felállításáról, ám pár héttel később egy salátatörvényben újraszabályozta a bíróságok függetlenségét. És most hiába kerül vissza a döntés joga az Országgyűléshez, ott a Fidesznek kétharmada van. Azon kívül hatályban marad több ilyen intézkedés is, amit a válság idején határoztak el. Vagyis nem lehet visszatérni a korábbi, „normális” állapotokhoz. Majd meglátjuk, hogy felismeri-e a Bizottság: ilyen-olyan válságok jönnek, mennek Magyarországon, de a jogállami normák helyzete egyre csak romlik.

Aggódik az unió illetékes hatósága, miután Magyarország a hónap elején a ragályra hivatkozva felfüggesztette az adatvédelmi jogok alkalmazását. Az érintett igazgatóság vezetője szerint gond, hogy a magyaroknál jelenleg nem érvényesek az uniós szabályozás, a GDPR bizonyos rendelkezései. Ráadásul az EU javasolta, hogy a tagállamok a járvány alatt se tekintsenek el bizonyos pontok betartásától. Itt mindenekelőtt arról van szó, hogy a magyar kormány nem akar szavatolni egy sor jogot, ideértve a hozzáférést személyes adatokhoz és azok törlését. Könnyített továbbá azon a kötelezettségen, hogy a hatóságoknak értesíteniük kell az érintetteket, ha adatokat gyűjtenek róluk a kórokozó elleni küzdelemben. Ha valaki panaszt akar emelni, vagy bírósági útra kívánja terelni az ügyet, akkor meg kell várnia, amíg véget ér a rendkívüli állapot.

A hazai és külföldi tiltakozások hatására Orbán beadja a derekát és már a közeli hetekben megválik a Parlamenttől kapott, ám vitatott különleges felhatalmazástól. Vagyis hatott az egyébként gyenge magyar ellenzék, illetve Brüsszel fellépése. A vonatkozó javaslatot már egy hét múlva beterjesztik az Országgyűlésben és így várhatóan a jövő hónap elején – jó két hónap után – véget is ér a rendeleti kormányzás. A miniszterelnököt és a Fideszt ez idő alatt visszatérően azzal vádolták, hogy visszaél hatalmával és nyomás alá helyezi a médiát. Ám ezt ő cáfolta. Az ellenoldal ugyanakkor úgy gondolja, hogy a fővárosban politikai okokból kellett két hetet várni az ország többi részéhez képest, míg végre Budapesten is feloldották a korlátozásokat.

Krekó Péter arra figyelmeztet, hogy Magyarország vonzódik a tekintélyelvű politikusokhoz, ily módon azonban egyre közelebb kerül Oroszországhoz és Kínához. A vendégkommentárban a Political Capital igazgatója emlékeztet arra, hogy az ország a Freedom House-tól, az unión belül egyedülálló módon, hibridbesorolást kapott, mivel meggyengítette a jogállamot, aláásta a demokratikus intézményeket. De itt most a tartalom a fontos, nem pedig maga a folyamat. A kormányfő az utóbbi hónapban elvonta az önkormányzatok anyagi alapjainak jelentős részét. Megfelezte a pártoknak juttatott állami támogatást, de ez csak az ellenzéknek fáj, mivel a Fidesz tetszés szerint szolgálja ki magát közpénzekből. A hatóságok befektetési ügyekben jó pár olyan településnél korlátozták a polgármesterek döntési jogkörét, ahol az ellenzéki erők vannak a kormányrúdnál. Az ékes példa: Göd. Majd olyan intézkedések jöttek, amelyek el akarják nyomni a bíráló hangokat. A rendőrség megbírságolja azokat az autósokat, akik a Lánchíd budai hídfőjénél dudálással tiltakoznak a rendszer ellen. Ezzel párhuzamosan Orbán módját találta, hogy egyre több pénzt nyomjon a kegyencek zsebébe. Ilyen például a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása. Utóbbi egyébként jól mutatja, hogy a külföldi szövetségeseknek tett gesztusok semmilyen konkrét eredményt nem hoztak az ország számára. A kormányfő folyton azt hányja a nyugati partnerek szemére, hogy azok nem segítettek a járvány idején, szemben az olyan diktatúrákkal, mint Kína, Türkmenisztán, Azerbajdzsán és Üzbegisztán. Az állami propaganda a fertőzésért Sorost, az EU-t, az illegális bevándorlókat teszi felelőssé, ahogyan az már csak lenni szokott. Ugyanakkor meglepően keveset foglalkozik Kínával. Orbán igen ügyesen alakította viszonyát az USA-val, tekintve, hogy közeledik Pekinghez, illetve, hogy milyen nemzetközi bírálatok érik politikáját. Pár napja telefonon beszélt Trumppal és az ilyen gesztusokat azután megfelelően meglovagolja. Felhasználja azokat uralmi törekvéseihez és ily módon erősíti azt a hírét, hogy ő a példakép más illiberális vezetők számára. A demokrácia visszaszorulása ajtót-ablakot nyit Közép- és Kelet-Európában az orosz, kínai és más tekintélyelvű rezsimek befolyása előtt. Ezt a fejleményt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni.

KOMOLY, KÉZZEL ÍRT

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.05.19.


Azért kíváncsi volna az ember ezeknek a lelkére. Az ilyen Csetnekikére, mint ez a Görgényi városvezető Gyuláról, fentebbről a Budai nevű, ha emlékszünk rá, a szomszédból pedig a házmester. A leveleikre, amelyek nyomán elvitték a zsidót, utána a kulákot, ma pedig a momentumost. Kíváncsi volnék mi van a szívükben vagy azok helyén, mit remélnek attól, ha a másiknak rossz lesz. Elélveznek tőle vagy nemzetmentő hősöknek vélik magukat, hogyan néznek a tükörbe vagy a kölkük szemibe, mit szeretnek ezek, mire vágynak, egyáltalán milyen nép ez, miféle faj.

Görgényi Ernő, Gyula fideszes polgármestere feljelentette Csóka-Szűcs Jánost, aki a Momentum pártoló tagja, hogy „Valótlan tényeket tartalmazó híresztelést valósít(ott) meg. Ezért alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, illetve alkalmas a járvány elleni védekezés eredményességének akadályozására.” Már aznap, mondhatni egyből, amikor felkerült a poszt a Facebookra, amiből az következik, hogy ez a fideszes munkaidőben feljelenteni való dolgok után kutakodik ahelyett, hogy a várost vezetné.

Vagy van erre figyelő munkatársa, ügyosztálya, gépezete, fene se tudja. Nézik, hogy ki vágott feketén disznót, ki nem viseli a sárga csillagot, ki sorosista. Görgényi-Csetnekik mindig voltak, vannak és lesznek, csak némely korokban és társadalmakban nem tobzódhatnak a feljelentgetésben, mert a helyükön kezelik őket – hülye ez –, máskor viszont még el is várják tőlük a figyelő árulkodást, hogy a hatalomnak könnyebb legyen az általa kívánt rendet fenntartani. Így volt ez Horthynál, Rákosinál, meg most Orbánnál. Ezek folytatásai egymásnak, a fasiszta-kommunisták.

Ezeknek egyívású a rendőrségük is, előbb ütnek, s csak aztán kérdeznek, a félelemben élő hatalom rendőrsége ilyen szerte a világon. Mert Gyulán ahelyett, hogy utána néztek volna, igazat ír-e komolyan kézzel ez a Görgényi-Csetneki, csípőből vitték a feljelentettet, meg a mobilját, meg a számítógépét, vitték vasra verve az embert, dobozban a bűnben társai gépeket, hogy aztán kiderüljön, nem történt törvénysértés. Valahogyan rossz a logisztika a rend őreinél, illetve netán politikailag befolyásolt a működés, de ez már egészen messzire vezet...