2021. december 9., csütörtök

RÁADÁS: SZABÓ ISTVÁN A NAPFÉNY ÍZE CÍMŰ FILMJE

YOUTUBE
Szerző: SZABÓ ISTVÁN
2021.01.27.



Egy család, és egy évszázad krónikája az Oscar-díjas rendező, Szabó István filmje. Sonnenschein Manó tizenkét évesen, gyerekként jön a fővárosba az apja gyógylikőr receptjével, és ezzel alapozza meg a család vagyonát. Fia már állami hivatalt tölt be, bíró, majd főbíró lesz. Vali, a felesége két fiút szül neki, de házasságuk tönkremegy. Ádám fiuk sikeres sportoló lesz, ám olimpiai bajnoki címe sem menti meg a II. Világháború alatti üldöztetéstől, és a megalázó haláltól. Ádám fia Iván, aki túl éli a holokausztot rendőr lesz a személyi kultusz éveiben, de kiábrándul a kommunista államrendből?

A film főszerepeit olyan világsztárok játsszák mint Ralph Fiennes (Harry Potter..., 007-James Bond filmek, Az angol beteg, Schindler listája), Jennifer Ehle (Büszkeség és balítélet, A hamisító) és Rachel Weisz (A múmia, Egy fiúról, A Bourne hagyaték, Ifjúság).

A film három Európa Filmdíjat nyert: a forgatókönyvírókat, Szabó Istvánt és Israel Horowitzot, a főszereplő Ralph Fiennes-t és Koltai Lajos operatőrt jutalmazták

Bemutató dátuma: 2000. január 27.

VAN NÉHÁNY CSAVAR AZ 5–11 ÉVES GYEREKEK OLTÁSI REGISZTRÁCIÓJÁNÁL

TELEX
Szerző: BARNÓCZKI BRIGITTA
2021.12.08.


Szerda reggeltől lehet regisztrálni a legkisebbeket, vagyis az 5–11 éves gyerekeket koronavírus elleni oltásra, ezért a Telex több munkatársa is azzal indította a napot, hogy megnézze, hogyan kell a gyerekeket regisztrálni. Többen úgy gondoltuk, elég a gyerek tajszámát és egyéb adatait beírni az EESZT felületén, de innen visszapattantunk, a rendszer azt a választ adta, hogy nem vagyunk jogosultak a regisztrációra.

A koronavírusról tájékoztató központi telefonszámon keresztül viszont megtudtuk, pontosan hogy kell regisztrálni a gyerekeket. Ezek alapján a regisztráció menete a következő:

Első lépéseként a vakcinainfo.gov.hu oldalon egy érvényes, de oltási regisztrációhoz korábban még nem használt emailcímmel kell regisztrálni a gyermeket a rendszerben. Erre válaszértesítés nem fog érkezni sem most, sem később, nem érdemes várni rá.

A regisztráció ezen a ponton kettéválik, a szülő választhat, hogy oltóponton szeretné beoltatni a gyerekét, vagy a gyermekorvosnál. 

Ha az oltópontot választja, akkor négy-öt nappal az emailes regisztráció után kell felkeresni az EESZT oldalát, ahol a felnőttek oltásáról már ismert https://www.eeszt.gov.hu/hu/covid-oltas-idopontfoglalas oldalon lehet időpontot foglalni. A rendszerben ugyanúgy megye és város szerint lehet oltópontot és időpontot választani, mint a felnőttek oltásánál.

Egyszerre csak egy gyereket lehet regisztrálni az EESZT-ben, tehát a testvéreket is egyesével szükséges, nem lehet „csomagban”, több gyereknek egyszerre, egymást követő időpontokat lefoglalni.

Az 5–11 évesek oltásába a házi gyermekorvosok is bekapcsolódnak, erről ők a hét elején körlevélben kaptak tájékoztatást. 

Aki a gyerekorvosnál szeretné oltatni a gyerekét, annak is kell regisztrálni a vakcina.gov.hu oldalon, de a gyermekorvos fog időpontot adni az oltásra, az EESZT-ben nem kell regisztrálni a gyermeket. A gyermekorvosok a hét elején kaptak körlevelet, hogy mérjék fel az igényeket a praxisaikban, és ez alapján osszák be a gyerekeket az oltásra...

ITT A VÉGE: A MŰEMLÉKVÉDELEM SZIMBÓLUMÁNAK TARTOTT VÁRI PALOTÁT IS ELADTA A KORMÁNY

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2021.12.09.


Közfunkciójától megfosztani, majd eladni a patinás épületet. Nem, nem a budapesti Városházáról van szó, s nem is csupán kósza tervekről: a kormány most, az intézmény megszüntetése után öt évvel eladta Budai Várban található egykori OMF-székházat, amely magyar műemlékvédelem nagy korszakának jelképe volt. Az épületben egykor Carl Lutz svájci alkonzul dolgozott a budapesti zsidóság megmentésén, majd évtizedekig várak, templomok, régi házak rekonstrukcióját tervezték itt a legjobb hazai szakemberek. A 70-es évek kiemelkedően színvonalas belsőépítészeti alkotására minden bizonnyal a kibelezés vár.


A kapu melletti táblát rég lecserélték, kívülről már semmi nem emlékeztet rá, hogy a Táncsics Mihály és az egykori Ibolya (néhány éve Boldog XI. Ince pápa) utca sarkán álló barokk palota több mint négy évtizeden át fontos állami intézmény székháza, egy egész szakma jelképe volt: a magyar műemlékvédelemé. A vári házat a műemlékesek saját maguk számára állították helyre háborús romokból 1971-ben, és csak 2016-ban hagyták el – nem önszántukból. A két dátum között az intézmény neve többször változott, eredetileg Országos Műemléki Felügyelőségnek hívták (OMF), 1993-tól Országos Műemlékvédelmi Hivatal (OMVH), 2001-től Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) lett a neve,. Fennállása utolsó éveiben, 2012-től pedig Forster Központ, bár addigra már csak árnyéka volt egykori önmagának. Hatáskörei nagy részét elvesztette, feladatait elvonták. A kormány végül 2017. január 1-jei hatállyal szüntette meg a nagy múltú – jogelődeivel együtt 1872 óta fennálló – intézményt. Magyarország intézményes műemlékvédelem nélkül maradt, ami a civilizált országok között valószínűleg példa nélküli.

Műemlékvédelem persze ettől még létezik, elsősorban mint tevékenység, hiszen továbbra is felújítanak műemlékeket jól-rosszul, és a jogszabályok is védik az épített örökséget. Más kérdés, hogy a kormányhivatalok mennyire képesek érvényt szerezni nekik. Az egykori KÖH tudományos funkcióit a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) látja el, amely megörökölte az előd értékes gyűjteményeit, terv- és fényképtárát. Ennek ellenére szimbolikus, hogy az állam most a kiürített Táncsics utcai palotától is megvált. Mintha valóban az lett volna a cél, hogy sóval hintsék be az eltörölt hivatal helyét...

ORBÁN ÉS A FARKAS

FORGÓKÍNPAD
Szerző: SZELE TAMÁS
2021.12.09.


Tisztességesen szólok előre, hogy ez az írás sem rövid, sem nagyon egyszerű nem lesz, szóval, aki nem olvassa el vagy nem érti meg, azt én nagyon sajnálom, de Magyarország uniós politikáját és konfliktusát a mostani német kormánnyal nem lehet annyival elintézni, hogy óegygé, mert persze, hogy egy gé, csak itt ennél többről van szó.

Konkrétan arról, hogy miért provokáljuk azt a Németországot, amitől a gazdaságunk jelentős része függ? Nos, ha röviden akarnék fogalmazni – nem akarok – azt kéne mondanom: azért, mert Olaf Scholz nem Angela Merkel. Hát miért, Merkelt szerette a magyar kormány? Dehogy szerette, de másért utálta és másként. A témát a 444 is körüljárta, de megteszem én is, lássuk, mire megyünk ketten – lehet, annyira, amennyire a szőlősgazda, mikor a jégveréssel társult. De először tekintsük a jeleket.

A Németországgal való aktív szembefordulásra maga Orbán Viktor adta ki a parancsot, ő fújta meg Lehel harci kürtjét, éspedig hétfőn, a „Szamizdat 14.” című szösszenetében. Ezek a „szamizdatok” a honlapján szoktak megjelenni, és semmi közük a valódi szamizdatokhoz: szimpla politikai agymenések, senki sem üldözi, tiltja őket, csak egy kifejezést sajátított ki a rendszer, ami teljesen mást jelent. Orbán ebben elvileg Merkelt búcsúztatja, de úgy, hogy az felér egy becsületsértéssel és kifejezett iránymutatás a zsebrákjainak, mamelukjainak a közeljövőre nézvést. Miheztartás végett, mondhatni...

PUBLICUS: SAJÁT BŐRÜNKÖN ÉREZZÜK A DRÁGULÁST, A LEGTÖBBEN A KORMÁNYT OKOLJÁK

NÉPSZAVA
Szerző: VAS ANDRÁS
2021.12.09.


Jelentősen többet kell költeni a mindennapi bevásárlásra, és tízből négy ember sokkal jobban odafigyel arra, mit tesz a kosárba – derül ki a Publicus Intézet felméréséből.

Ritka nagy egyetértés van a társadalomban abban, hogy jelentősen megdrágult a mindennapi bevásárlás, és az árak elszabadulását a legtöbben a kormány számlájára írják – derült ki a Publicus Intézet lapunk számára készített közvélemény-kutatásából. A megkérdezettek 86, az ellenzékiek 100, de még a kormánypárti szavazók 74 százaléka szerint is durván drágultak a mindennapi megélhetéshez szükséges fogyasztási cikkek, élelmiszerek, tisztítószerek, és vélhetően csak a politikai elfogultság mondatja utóbbiak 1 százalékával, hogy nem érzékeltek áremelkedést (a fideszesek negyede kis mértékű áremelkedést érzékelt). Pedig nemcsak a független elemzők, hanem a hatalom által felügyeltek és a KSH is erre jutott, sőt, a Matolcsy György vezette jegybank prognózisa is tartós inflációt jelez. Az októberi adat 6,5 százalék volt (a novemberi 7,4), csakhogy ezen belül a napi megélhetéshez szükséges termékek drágulása jóval magasabb. A felmérésben megkérdezettek negyede 5-10 százalék közé saccolta az áremelkedést, ötödük viszont több, mint 20 százalékosnak érezte – a Jobbik szavazóink 46 százaléka gondolta így -, de még a fideszesek harmada is 10 százalék felettinek vélte. És nem véletlenül, hiszen már az októberi adat azt mutatta, hogy az étolaj ára 30,4, a margariné 18,8, a liszté 12,5, a baromfihúsé 9,3, a péksüteményeké 8,4, a kenyéré 8,1 százalékkal drágult. Ezek után nem meglepő, hogy a teljes népességen belül tíz emberből négy állította, sajnos sokkal jobban oda kell figyelnie a bevásárláskor, mit tesz a kosarába, 29 százalék szerint megérzi a családi kassza az áremelkedéseket, 17 százaléknak pedig ez jelentős problémát okoz, így nekik le kellett mondaniuk olyan termékekről, melyeket néhány éve még megengedhettek maguknak. A kevésbé iskolázottak, illetve a nyugdíjasok negyede tartozik utóbbiak közé, ezzel szemben a Fidesz-szavazók ötöde állította, szerintük nem vehető észre a drágulás...

EGYSÉGES ELLENZÉK: A VÖLNER-ÜGGYEL LEBUKOTT A FIDESZ-MAFFIA

HÍRKLIKK
Szerző: HírKlikk
2021.12.09.


Az eddigi legdurvább módon bukott le a Völner-üggyel a Fidesz-maffia: az érintett kormánytagoknak és képviselőknek ilyenkor a felelősséget becsülettel vállalva le kell mondaniuk – legalábbis ez történne egy valódi, működő demokráciában. A kormány ezzel gyakorlatilag elvesztette a legitimitását és a végrehajtásokat is le kell állítani – erről beszélt csütörtöki online sajtótájékoztatóján Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP, Tordai Bence a Párbeszéd, Keresztes László Lóránt, az LMP, Varju László a DK, és Szilágyi György a Jobbik országgyűlési képviselője, valamint Lukácsi Katalin, az MMM és Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja a Korrupcióellenes Világnapon az IM elől bejelentkezve.


„Megmutatkozott, hogy az Igazságügyi Minisztériumon belül gyakorlatilag egy bűnszervezetet működtetnek, és amit eddig is tudtunk, hogy az államot gyakorlatilag a Fidesz-maffia működteti, annak egy tökéletes illusztrációját kaptuk meg Völner Pál ügye példájaként” – hívta fel a figyelmet Hajnal Miklós.

„Azért áll itt ma az ellenzék, mert 2022 áprilisától kezdve (…) szeretnénk elérni, hogy Magyarország ne korrupcióban legyen Európa-bajnok, (…) hanem inkább olyan dolgokban legyünk Európa-bajnokok, mint például az emberek fizetése, az emberek jólléte, az emberek egészsége, az emberek tudása” – tette hozzá a Momentum elnökségi tagja...

VÖLNER "JUTALÉKA" APRÓPÉNZ LEHETETT AHHOZ KÉPEST, AMENNYIN SCHADL ÉS TÁRSAI OSZTOZHATTAK

HVG
Szerző: LENGYEL TIBOR
2021.12.09.


A vagyonosabbak egy összegben fizettek az évi akár több százmilliós profitot termelő bírósági végrehajtói praxisokért, a kispénzűek részletfizetést kaptak – a hvg.hu értesülései szerint így működött a vesztegetés a bírósági végrehajtói karnál, amelynek elnökét és több tagját letartóztatták, a botrányba pedig belebukott Völner Pál államtitkár, aki – ha bűnösnek találják – 5-10 évet is kaphat.

“Voltak bőven bajok 2015 előtt is a bírósági végrehajtói kamarában, ám a pénzszóró hedonistákat a rendteremtés és az átszervezés jelszavával 2015-ben a szemtelen gátlástalanok váltották fel, akik jó pénzért árulták a végrehajtói praxisokat” – értékelte a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnál kirobbant, Völner Pál igazságügyi államtitkárt is maga alá temető vesztegetési botrányt a szervezet ügyeit jól ismerő, de éppen emiatt névtelenséget kérő forrásunk.

Gyakorlattá vált a praxisok árusítása


A korábban kamaraként működő testületnél a 2000-es évek második felétől jelentkező panaszok, gazdálkodási anomáliák, sőt több, sikkasztásgyanúval folyó nyomozás után kormányzati átvilágítás és jogszabályi reform következett. A szervezet megújult, és 2015 szeptembere óta Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) néven működik. Informátorunk szerint azonban a köztestületnél a visszásságok ezzel és az új vezetőség érkezésével sem szűntek meg, sőt. Mint mondta,

"pénzzel korábban is lehetett előnyökhöz, karrierlehetőséghez jutni a kamarában, ám az utóbbi években általános gyakorlat lett a végrehajtói praxisok konkrét kiárusítása a karban".

Ezt erősíti a Legfőbb Ügyészségnek a Völner Pált és az MBVK elnökét, Schadl Györgyöt összekötő, gyanús pénzmozgásra utaló december 7-i közleménye is, amely a politikai lavinát elindította. A vesztegetésgyanú miatt a mentelmi jogának felfüggesztéséről szóló közlés hírére Völner lemondott az államtitkári posztról, bár közben megüzente: nem követett el bűncselekményt...

AZ ÜLLŐI HÁZIORVOSOK SZERINT EGYRE AGRESSZÍVABBAK A BETEGEK, ELLENÜK FORDULT A LAKOSSÁG

TELEX
Szerző: TENCZER GÁBOR
2021.12.09.



Úgy tűnik, a koronavírus-járvány kihozta a legrosszabbat az emberekből Üllőn: szélsőséges megnyilvánulásokat lehet tapasztalni főleg a betegek, de néha a háziorvosok részéről is. Rengeteg a páciens, sok a várakozás, nagy a leterheltség, könnyen elfogy a türelem. Pedig Üllő még a jobb egészségügyi ellátottsággal rendelkező települések közé tartozik.


Meghökkentő levél kezdett terjedni a közösségi oldalakon: egy üllői háziorvos orvosi pecsétes, aláírt levélben szakította meg páciensével a kapcsolatot, mert az a Facebookon panaszkodott a település orvosi ellátására. A december 2-i levél így szól:

„Tisztelt ...! Miután Ön nem az ellátási területemen lakik, a továbbiakban nem kívánok az Ön háziorvosa lenni. Legyen szíves a területileg illetékes, vagy az Ön által választott más háziorvoshoz bejelentkezni. Ui: A Facebookon látott megnyilvánulásával nem tudok szakmailag azonosulni és emiatt az orvos-beteg közötti bizalmi viszony számomra elveszett.” (Aláírás, dátum, pecsét.)

Utolértük a „kirúgott” pácienst, aki azt mondta, hogy korábban nem volt semmi konfliktusa a doktornővel, aki nemcsak őt, hanem a párját is „kirúgta” húsz év után. Az ok egy, a saját közösségi oldalán közzétett poszt volt, amiben arra panaszkodik, hogy Vecsésen be lehet menni a rendelőbe, Üllőn viszont nem.

„Szánalom a sátor alatt állni, ha el akarok menni a rendelésre, ha sátortáborozni akarok, majd szólok, de hogy Vecsésre kell jönnöm a dokihoz elmondani, hogy influenzás vagyok, segítsen... Üllőn már rám küldték volna a Jóistent is”

– lényegében ennyi állt a posztban, ami miatt a súlyos retorzió érte a beteget. A bejegyzések mára már nem érhetők el, de lapunk birtokában van mind az orvosi levél, mind az azt kiváltó poszt.

Mielőtt azonban elítélnénk az orvost, érdemes tudni, hogy Üllő háziorvosai azt mondják, annyira elkeseredtek a türelmüket vesztett, egyre agresszívabb betegek miatt, hogy testületileg mentek be az üllői önkormányzat ülésére, segítségért könyörögni a képviselőktől. A legsúlyosabb szavakkal dr. Kókay József, a háziorvosok korelnöke írta le a helyzetet.

Mint mondta,

"75 évet kellett várnia, hogy megérje: Üllőn a lakosság az orvosai ellen fordul"...


A FIDESZNEK EGYELŐRE NEM OSZTOTTAK LAPOT AZ EURÓPAI PARLAMENT FELSŐVEZETÉSÉBEN

SZABAD EURÓPA
Szerző: ARATÓ LÁSZLÓ
2021.12.09.


Eddig három jelölt van hivatalosan az Európai Parlament elnöki posztjára, a háttérben azonban nagyon komoly politikai alkudozás folyik, amely eléri a legfelsőbb szinteket is. Ha minden a papírforma szerint történik, akkor a máltai Roberta Metsola lesz a következő két és fél évben az uniós törvényhozás vezetője, de jöhet még fordulat az ügyben.


Az Európai Parlamentet öt évre választják, a parlamenten belüli választott, vezető tisztségviselők mandátuma azonban két és fél évre szól, ezt követően tisztújítást tartanak. Az EP három erős frakciója, az Európai Néppárt, a Szocialisták és Demokraták, illetve a liberális Megújuló Európa 2019-ben megegyeztek, hogy a parlament elnökét a szociáldemokraták adják, így került az olasz David Sassoli a pozícóba. Ugyanakkor abban is megállapodtak, hogy két és fél év múlva az Európai Néppárt jelöltje veszi át a posztját. Sassoli azonban még maradna…

Esélyes az esélytelenekkel szemben

A koronavírus-járvány mindent átírt, amihez alkalmazkodni kellett és kell, az EP kényszerpályán mozgott, Sassoli elnök pedig nem tudott kiteljesedni a posztján - ezzel az érvrendszerrel próbálkoznak azok, akik az olasz politikusnak még két és fél évre bizalmat szavaznának.

Valóban, a járvány miatti lezárásoknak köszönhetően a parlamenti elnök reprezentatív, képviseleti funkciója sok esetben online kapcsolattartásokra, vagy még arra sem futotta. Gyakori volt, hogy a plenáris ülést úgy vezette le, hogy a 705 képviselő helyett pár tucat bátrabb politikus ült vele szemben a parlamenti adminisztráció egy részének társaságában. A napirendet és úgy általában a parlamenti munkát is alapvetően határozta meg a koronavírus, ezért is merült fel, hogy úgy lenne tisztességes, ha Sassoli kapna még egy fél ciklust a bizonyításra. Mindennek különös hangsúlyt adott, hogy Németországban baloldali győzelem született, felállt az új német szövetségi kormány, amelyet egy szociáldemokrata, Olaf Scholz vezet. Ilyen háttérrel pedig minden egyes érvnek nagyobb a súlya.

Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a legnagyobb szövetségest, az Európai Néppártot ez nem befolyásolja. Három jelöltük közül nagy többséggel elnökjelöltnek választották a máltai Roberta Metsolát. A 42 éves Metsola 2013 óta tagja az Európai Parlamentnek, jelenleg annak az alelnöke. Emberi jogi, kisebbségvédelmi, menekültügyi kérdésekkel foglalkozik, ebben a minőségében az évek múltával egyre határozottabban bírálta a magyar kormányt. Manfred Weber, az Európai Néppárt parlamenti frakcióvezetője el sem tudja képzelni, hogy más legyen az elnök, mint Metsola, úgy véli, a szocdemeknek tartaniuk kell magukat az aláírt megállapodáshoz...

KÖNYVES MAGAZIN: 2021 LEGJOBB KÖNYVEI [50-41], [40-31], [30-21]

KÖNYVES MAGAZIN
Szerző: konyvesmagazin.hu
2021.12.


Itt az év vége, mi novemberben húztunk egy határt, és elkezdtük listába gyűjteni kedvenc olvasmányainkat. A tavalyi évben a koronavírus kihatott a könyvkiadásra is, idén viszont már dübörgött a könyvpiac és az irodalmi élet. A listánk vegyes, ahogy ez lenni szokott: regények, verseskötetek, magyar és világirodalom mellett előretört a non-fiction is. Sokszor elmondtuk már, és most is hangsúlyozzuk, hogy ez nem egy átfogó lista, ellenben szubjektív: így olvasunk mi. Ez azt jelenti, hogy kizárólag olyan könyvek kerültek fel a listára, amiket olvastunk, ezért nyilván vannak nagy hiányok is. A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2021 legjobb könyve. Így olvastunk mi 2021-ben...

AZ OLTÁSSAL A GYEREKEK VISSZAKAPJÁK A GYEREKKORUKAT

KLUBRÁDIÓ
Szerző: BOHUS PÉTER
2021.12.09.


Tavasz óta a 12 év feletti gyerekek, mostantól pedig már az 5 éven felülieknek is lehetővé teszik a Covid-19 elleni oltást. Lesz-e kötelező oltás, hány oltásra lesz szükség? - Ezekre a kérdésekre válaszolt Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének az elnöke a Reggeli gyorsban. Sajnos az oltáson kívül jelenleg nem látszik semmilyen más megoldás.

A teljes beszélgetést a lejátszóra kattintva 77:30-tól hallgathatja meg.

"Nagyon jó, hogy már az 5-11 éves korosztály is megkaphatja a Covid-19 elleni oltást, hiszen a köztudatban eddig a felnőttek megbetegedéséről tudtunk: ők kerülnek lélegeztetőgépre és kórházba, de tudni kell, hogy a gyermekek közül is kerülnek kórházba, akár lélegeztetőgépre" - mondta Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének az elnöke a Reggeli gyorsban. És a gyerekeknél is előfordul sajnálatos módon az "a nagyon ijesztő és nagyon súlyos állapotot jelző sok szervi gyulladás, amely a koronavírus fertőzés után hetekkel, akár hónapokkal alakul ki".

Nagy számban jelentkezik a betegség lecsengése után az úgynevezett post-Covid szindróma. Ez valamilyen fájdalom, a mindennapi életet zavaró álmatlanság vagy éppen aluszékonyság, tanulási zavar. A koronavírus ugyanis számos olyan tünetet okozhat, ami az egyszerű influenzával szemben a betegség lefolyása után is megmarad. "Ezeket a védőoltással mind meg lehet előzni, ahogy meg lehet előzni az izolációt, a bezártságot, a karantént is: tehát a gyerekek visszakapják a gyerekkorukat".

Ahhoz, hogy végleg le tudjuk gyűrni ezt a vírust, ahhoz mindenkinek igenis tudomásul kell vennie, hogy az oltáson kívül jelenleg nem látszik semmilyen más megoldás - hangsúlyozta a gyerekorvos.

A gyerekorvos szerint "a vizsgálatok azt mutatták, hogy nekik sokkal kisebb adag elegendő. A felnőtteknek szánt dózis egyharmadát kapják a kisgyerekek, ami a szervezetük erős immunválasza miatt "elegendően erős védettséget fog okozni, és a mellékhatások is ritkábban jelentkeznek". Azért Pfizert kapnak, mert "egyelőre ez az egyetlen, amelyből megfelelő számú és minőségű vizsgálat" áll a rendelkezésre, és azok az bizonyítják, hogy a gyermekek számára egyszerre hatásos és egyszerre veszélytelen, tehát biztonságos.

Hogy harmadik oltásra szükség lesz-e, arra egyelőre nincs elég adat. Mindenesetre "immunológiai körökben felmerült, hogy ahogyan a felnőtteknél is a három oltás tekinthető alapimmunizációnak". Egyelőre a gyerekek három hét különbséggel két oltást fognak kapni, majd a további vizsgálatok fogják megmutatni, hogy fél, egy év, vagy két év múlva szükséges-e egy emlékeztető oltás, mondta az orvos.

A szülők természetesen a mellékhatások miatt aggódnak, amire Havasi azt mondta, hogy ugyan előfordulhat, ahogy a felnőtteknél is, de ebben a korcsoportban sokkal kisebb számban tapasztalták, mint a nagyobbaknál. "De mint minden védőoltás után, ennél is előfordulhat helyi fájdalom, izomfájdalom, duzzanat, bőrpír, hőemelkedés és pár napos gyengélkedés. Amíg ide jutottunk, több ezer kisgyerek oltását követték napról napra, és a legkisebb rezdüléseket is lejegyezték, ahogy a védőoltásoknál történik, és ebben a korcsoportban nem tapasztaltak sem anafilaxiás reakciót, sem szívizomgyulladást. Ez a két legsúlyosabb lehetséges mellékhatás, de ezek rendkívül ritkán fordulnak elő, az idősebb korcsoportokban is egymillió esetből csak néhány alkalommal fordult elő oltás után. A mellékhatásokkal kapcsolatban Havasi megjegyezte, hogy ugyanezek a hatások sokkal súlyosabb formában sokkal gyakrabban fordulnak elő valós vírusfertőzésnél.

Amikor valaki mérlegeli, hogy kiteszi a gyereket a valós fertőzésnek, vagy inkább a védőoltást kapja, akkor azt kell eldöntenie, hogy a fertőzés okozta súlyosabb kockázatot, vagy a védőoltás okozta esetleg enyhébb mellékhatásokat választja.

Szerinte a megfelelő tapasztalat majd megnyugtatja a szülőket és a gyerekeket, hogy ennek a védőoltásnak nincsen hosszú távú káros hatása, és ezután mérlegelni lehet a kötelező oltás bevezetését is, "mert láttuk, hogy a nagy világjárványokat vagy nagyon nagy áldozattal, sok halott árán sikerült megállítani, vagy védőoltással.

Egy generációval előttünk még megtapasztalták, mit jelentett a járványos gyerekbénulás, aminek csak a védőoltás tudott véget vetni, és a feketehimlő járvány addig tért vissza-vissza, amíg be nem vezették a teljeskörű kötelező védőoltást. Havasi szerint úgy tűnik, hogy a koronavírusnál is két lehetőségünk van, vagy minden évben oltakoznunk kell mint az influenza vírus ellen, vagy egy hatékony védőoltással sikerült majd egyszer megállítani úgy a járványt, hogy utána már csak egy közönséges nátha maradjon belőle.

A gyerekek oltásának még nem ismert a pontos menetrendje, a gyerekorvosok ezen a héten összegyűjtik a jelentkezőket, és azokat, akik már hamarabb jelezték, hogy szeretnék a gyerekeiknek minél hamarabb beadni, a létszámot pedig elküldik az oltás szervezőinek: Havasi arra számít, hogy a korai jelentkezőket be tudják oltani abban az ütemben, ahogy az országba érkező védőoltások eljutnak a praxisokba. Ugyanakkor vannak kis praxisok, vegyes praxisok, ahol nincs elég jelentkező, és mivel a gyerekeknek tízes kiszerelésű ampullákban küldik a védőoltást, ezért Havasi szerint ezeken a helyeken vagy másik háziorvosnál, vagy oltóponton kapnak a gyerekek oltást. A gyerekorvosok mindenesetre jelezni fogják a náluk jelentkezőknek, hogy mikor jöhetnek oltakozni.

ITT OLVASHATÓ

AZ „ORBÁN” SZÓ MÁR MELLÉKNÉV ÉS IGE IS – TÖLGYESSY PÉTER A ROSSZ SAJTÓNK VESZÉLYEIRŐL [HETIVÁLASZ 102]

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2021.12.09.


November 18-án mutatták be a Címlapon Magyarország című kötetet, amely a nyugati sajtó tükrében vizsgálja hazánk elmúlt 170 éves történetét. Kedden részben emiatt kérdeztük a ’48-as szabadságharctól a kiegyezésig tartó időszakot vizsgáló Hermann Róbert történészt. Podcastunkban, a HetiVálasz e heti epizódjában két másik közreműködő a vendégünk: az elmúlt harminc évről publikáló Tölgyessy Péter alkotmányjogász, illetve a bevezető tanulmány szerzője – és a könyvet kiadó Tranzpress ügyvezető igazgatója –, Szalay-Berzeviczy András. Miért veszélyes a tartósan rossz sajtó? Hogyan ábrázolták a világlapok a Gyurcsány-korszakot, és mikortól lettek igazán ellenségesek a jelenlegi magyar kormánnyal? Ezekről is kérdezi a vendégeket Vörös Szabolcs...

ÁRROBBANÁS: MI LEHET A VÉGE? - ÉRTÉKTELENEDIK A KORMÁNY ÁLTAL OSZTOTT, ILLETVE OSZTANDÓ PÉNZ

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Azénpénzem
2021.12.09.


Tizennégy éve nem látott magasságba szökött az infláció idén novemberben. Az elemzők úgy látják, hogy a drágulás a következő hónapokban sem igazán lanyhulhat. A kormányzati nagy pénzosztás így eleve sokat veszíthet értékéből.


Novemberben a KSH által közzétett adatok szerint a fogyasztói árak átlagosan 7,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Utoljára 2007. decemberben volt legalább ekkora az infláció. Néhány, a statisztikusok által is kiemelt termék ára egészen meghökkentő mértékben emelkedett.

Az élelmiszerek ára ugyan „csak” 6 százalékkal ment feljebb, de ezen belül az étolaj 26,9, a liszt 20,2, a margarin 19,5, a kenyér 12,1, a péksütemények 11,3, a munkahelyi étkezés 10,5 százalékkal lett drágább. A járműüzemanyagok ára 37,7, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 14,2 százalékkal ugrott meg az egy évvel korábbihoz képest. A tartós fogyasztási cikkekért 6,6, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 14,7, a szobabútorokért 13,2, a televíziókért 8,5, az új személygépkocsikért 7,1 százalékkal kellett többet fizetni.

A statisztika szerint egyébként az árak egyetlen hónap alatt is meglehetősen lendületesen mentek feljebb. A növekedés átlagosan 0,7 százalékos volt, de az élelmiszerek ennél is erőteljesebben, 0,8 százalékkal lettek magasabbak (ez éves ütemre „lefordítva” 9,6 százalékot jelentene). Novemberben az októberihez képest a liszt 7,4, a péksütemények 4,3, a kenyér 4, a sajt 3,1, a cukor 1,9, a száraztészta 1,7, a tojás 1,5 százalékkal drágult...

A MI MEGALVADT STRUKTÚRÁNK

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: KENESEI ISTVÁN
2021.12.03.


Nemsokára talán olyan országban fogunk élni, amelyre csodálkozva néz majd a világ, hiszen itt nem titokban, de nyíltan lehet választásokat vásárolni, apróhirdetésben képviselőket keresni, és még programot sem kell adni. Igaz, eddig is hozzászoktunk már, hogy a legfőbb vezető maga válogatja ki a jelölteket személyes interjúk során, de legalább nem álláshirdetés révén találta meg őket. Akár azt is mondhatnánk, Tellér Gyula 
bon mot-ját felidézve, hogy a szexvideókból lett milliárdos (és nem mellesleg egyetemtulajdonos1) ezzel az új gyógymóddal kíván megszabadítani minket az Orbán-korszak megalvadt struktúráitól.2

A biztos magántörténelme

Ami felelevenítette ezt az utóbbi években már szinte eltűnőben lévő kifejezést, amellyel az SZDSZ-ből a „polgári” Fideszig jutott egyszemélyes think tank jellemezte a poszt-kádári időket, az Stumpf Istvánnak a HVG360 számára adott interjúja volt.3 A miniszteri biztos, aki az átalakulás végső stádiumában, a célegyenesben vette át a stafétabotot az ITM még most is mindenható urától, teljes mellszélességgel kiáll a tíz hónapja már általa menedzselt program mellett – tekintet nélkül arra, hogy van-e valóságalapja mindannak, amit állít, vagy sem.

Ennek az említett beszélgetés is jó illusztrációja. Nincs itt terem az összes kijelentést vitatni, például hogy erőszakos volt-e a modellváltás, vagy sem, hogy az ellenzék félelmeket gerjesztett-e, hogy a „modellváltásról” lehullott-e a negatív minősítés stb., ezért azokra koncentrálok, amelyek feltűnően kedélyborzolóak. De mindenekelőtt el kell ismernünk, a kormány környékén Stumpf szinte az egyetlen, aki nem csak a „baráti sajtó” kérdéseire hajlandó válaszolni, sőt még a más véleményeket felvonultató vitafórumokon is részt vesz. Az alapjában jó kérdéseket feltevő, de az alany válaszait már nem megkérdőjelező újságíró feladatát azonban részben nekünk kell átvállalnunk.

„Ősszel bejelentette rá (a modellváltásra – K. I.) az igényét a Semmelweis és a Debreceni Egyetem, ami a másik két vidéki egyetemet, a pécsit és a szegedit is lépéshelyzetbe hozta” – mondja Stumpf, noha úgy tudtuk, tavaly az év végén járta körbe Palkovics miniszter a nyári ígérete szerint még állami felügyelet alatt maradóknak besorolt négy „orvoskaros” egyetemet, és prezentálta vezetőiknek a villámgyors átalakulás időrendjét.4 Már akkor ismeretes volt, hogy a Semmelweis és Debrecen elkötelezetten támogatnák a változást, amit egyrészt az egyetemek vezetésének kormányközelisége és ennélfogva távlati túlélésük bebiztosítása, másrészt az orvoskarok fölött lebegő valós vagy képzelt Damoklész-kard motiválhatott. Tény azonban, hogy végül mind a négy szenátus támogatta a döntést, amiben nagy szerepe volt az EU-támogatások ígéretével vastagon megkent mézesmadzagnak.5 A felsőoktatás kapkodó átalakításának ez az egyik legszembeötlőbb példája volt.

Azt mondja továbbá Stumpf, hogy az ELTE és a BME azért nem került be a körbe, mert „épp rektorváltás előtt állt, és egy népszerűtlen dologgal nyilván nem kezdtek el kampányolni. Ez szerintem mindenképp közrejátszott abban, hogy ez a két nagy egyetem kimaradt a modellváltásból.” A riporter pedig nem érdeklődik, hogy a tavaszi rektorválasztások (és a nyári kinevezések) után vajon miért nem indították el a máshol, úgymond, oly sikeres, tehát egyáltalán nem népszerűtlen átalakítást e két zászlóshajó esetében. Vagy legalább kérdezte volna meg a két egyetem vezetőjét, ők mit szeretnének. Ám az ő sorsukra alább még visszatérünk...

ITT OLVASHATÓ

PATYOMKIN-BIODÓM: LE KELL BONTANI, HA CSAK LÉGVÁR

G7.HU
Szerző: DEME ZOLTÁN
2021.12.08.


"...mert ha már építünk valamit, mondhassuk, hogy miénk Európában a legnagyobb…"


válaszolta 2013-ban Persányi Miklós arra a kérdésre, hogy „milyen szempontok mentén alakult ki” a fővárosi állatkert mellé megálmodott biodóm terve.

Szigorúan csak a méretet tekintve Persányi álma valóra vált: a felépült négypúpú kupola által elfoglalt terület 17 ezer négyzetméter, míg a korábbi bajnok lipcsei Gondwanalandé csak 16,5 ezer. Kis szépséghiba, hogy a miénk – szemben a lipcseivel – csak afféle Patyomkin-biodóm (lipcsei barátainknak: das patomkinsche Biodom).

Ha Persányi Miklós Tarlós Istvánnal felsétál a Gellért-hegyre, és onnan böngészik a pesti látképet, akkor láthatják ugyan, hogy tiszta időben milyen szépen csillog az acél tartószerkezetre feszülő etilén-tetrafluoretilén kopolimer fóliamembrán, de biztosan összeszorul a szívük, ha eszükbe jut közben, hogy a hatalmas fóliasátor alatt nem hemzsegnek cápák, még kevésbé turisták.

Ennek gondja azonban már nem az ő vállukat nyomja.

Persányiban és Tarlósban nemcsak az a közös, hogy mindketten Karácsony Gergelytől kapták a díszpolgári címüket, hanem az is, hogy ők ketten együtt voltak a budapesti biodóm megálmodói. Persányi az állatkert akkori igazgatójaként teljhatalmú irányítója, Tarlós akkori főpolgármesterként szponzora volt ennek a világraszóló projektnek.

A Tarlós-korszak végére elköltötték az eredetileg a biodómra tervezett kivitelezési költség háromszorosát, majd megállapították, hogy a befejezéséhez legalább az ötszörösét kellene rákölteni.

Karácsony Gergely feljelentést tett a rendőrségen ismeretlen tettes ellen a kivitelezés elszállt költségei miatt (miközben mindkét tettes közismert). A rendőrség – friss sajtóhír szerint – rövid nyomozást követően lezárta az ügyet azzal, ami nyomozás nélkül is nyilvánvaló: az nem bűncselekmény, hogy valami többe kerül, mint ahogy eredetileg tervezték...

ITT OLVASHATÓ

Aztán a főpolgármester az Enviroduna nevű fővárosi céggel jelentést készíttetett arról, hogy hány csillagot kellene még lehozni az égről ahhoz, hogy a létesítmény befejeződhessen. A jelentésben foglaltaktól – még legalább 20 milliárd kellene csak a befejezéshez – megrémülve elszaladt a kormányhoz, hogy az vegye át tőle ezt a csődtömeget. Annyira fontos neki, hogy a forró krumplit Orbán Viktornak passzolhassa, hogy még a biodóm 1,7 hektáros, felbecsülhetetlen értékű telkét is ingyen odadobná a szabad elvonulásért cserébe.

Logikus, hiszen neki az nem számít, mivel az a telek a fővárosé, illetve az adófizetőké, könnyen beáldozza. Neki az a 20 milliárd forint sem számítana, amit az eddig ráköltött 40 milliárdon felül még ki kellene fizetni adófizetői pénzből, hogy elkészülhessen a biodóm. Az közpénz, neki ingyen van, csak valaki adja neki oda.

Ha nem közpénzről, hanem a sajátjáról lenne szó, akkor talán eszébe jutna az első és legfontosabb kérdést is feltenni:

van-e egyáltalán értelme befejezni és működtetni ezt a kócerájt?

Ez azonban egy olyan kérdés, aminek megválaszolására sem a rendőrséget, sem az Envirodunát nem veti be a főpolgármester, ugyanis ezt ő már eleve eldöntötte. Így nyilatkozott erről: „Egy dolog biztosan nem történhet meg, az, hogy nem fejezik be a projektet, hiszen már rengeteg közpénz van benne”.


Ez pedig nem más, mint a Concorde-effektus: amikor csak azért ragaszkodik egy döntéshozó egy vállalkozáshoz, mert már pénzt, időt, energiát ölt bele. Nevezik még az elsüllyedt költségek tévedésének (sunk-cost fallacy) is...

IRÁNY AMERIKA - NÉMI NEHÉZSÉGEKKEL

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Dániel
2021.12.09.


Dánielék idény nyáron költöztek ki az Egyesült Államokba, egészen pontosan Los Angelesbe. Mostani első posztjában a kezdeti problémákat feszegeti a tíz éve fotózással is foglalkozó szerzőnk, akinek köszönjük a képeket.

„Szeretnék egy kicsit Amerikáról beszámolni, ahova idén nyáron, élve a lehetőséggel, kiköltöztünk. Pontosabban Los Angelesbe, a napfényes Kaliforniába.

Régi vágyam volt egyszer itt élni, de a pontos okát nem tudtam megfejteni, hogy honnan gyökerezik ez az érzés. Sejtésem szerint a régi Discovery Channel-sorozatok tehetnek az egészről, mint az Orange County Choppers, Állítólag, Piszkos munkák, Amerikai hotrodok és az Országút a pokolba.

De milyen kezdeti nehézségek lépnek fel, amikor az ember Amerikába költözik?

Vízum

Az első kihívással már az USA-n kívül is találkozunk, mégpedig hogy milyen jogalapon szeretne az ember Amerikába költözni. A leggyakoribb módok között szerepel a munkavállalói vízum, a beházasodás, a zöldkártya lottó és a tanulói vízum.

Lakásbérlés

Amikor ki szeretnél bérelni egy lakást, vagy házat, akkor arra először jelentkezni kell, aminek keretein belül lefuttatnak egy háttérellenőrzést, és hogy milyen hiteltörténeted (és credit score-od) van.

Mivel még csak most költöztél ki az Államokba, ezért semmi ilyened nem lesz, ami azt jelenti, hogy vagy egyből elutasítják a jelentkezésed, vagy a kaució nagyobb összeg lesz, ami 1-2 hónapnyit jelent...

ITT OLVASHATÓ

NEM JÖTT BE A VAKCINALOTTÓ, A TOMBOLAKECSKE ÉS AZ INGYEN SÖR, HELYETTÜK EGYRE TÖBB ORSZÁGBAN VEZETIK BE A KÖTELEZŐ OLTÁST

QUBIT
Szerző: RADÓ NÓRA
2021.12.09.


Január közepétől Görögországban minden hatvan év felettit havonta 100 euróra, vagyis 37 ezer forintra bírságolhatnak meg a hatóságok, ha nem oltatja be magát. A pénzt a görög egészségügyi rendszerbe forgatják, ami roskadozik a koronavírusos betegek által jelentett terhek alatt. Míg korábban számos helyen vakcinalottóval, ingyen fánkkal és sörrel próbálkoztak, a negyedik hullám felfutása és az omikron variáns megjelenése miatt több európai országban is felmerült az előírások szigorítása, sőt 
egyre többen a kötelező oltást sem zárják ki.

A nyugati demokráciákban mindeddig elképzelhetetlennek tűnt, hogy bevezessék az intézkedést; ehhez képest Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke múlt szerdán azt mondta, itt az ideje elgondolkodni a kötelező vakcináción. Németországban szintén felmerült az általános oltási kötelezettség, bár március előtt nem számolnak vele, Ausztria viszont már februártól kötelezővé teheti a vakcinát, és mindenkire, aki nem egészségügyi okokból tagadja meg az oltást, negyedévente 600 eurós, vagyis több mint 200 ezer forintnyi büntetés várhat. Ezek az intézkedések már lényegesen más horizonton helyezkednek el, mint a kecskékkel, csirkékkel, autókkal vagy nyaralással kecsegtető vakcinalottó vagy az oltásért cserébe osztogatott ingyen sör. Hogyan jutottunk el odáig az elmúlt, majdnem egy év alatt, hogy az eddigi oltásösztönzés helyett egyre szigorúbb szabályok lépnek életbe, és a világ egyre több pontján felmerül az általános oltási kötelezettség?

SÁNDOR ZSUZSA: EGYRE KEVÉSBÉ FÜGGETLEN A MAGYAR BÍRÓSÁG

KLIKKTV
Szerző: KlikkTV
2021.12.08.


„Levágták a bíróság fejét gyakorlatilag”
– mondta a KlikkTV Tíz című műsorában a Fővárosi Bíróság volt tanácsvezetői bírája, akit több mint 200 vezető beosztású bíró mellett egy életkori kritériumra hivatkozva elbocsátottak.

Sándor Zsuzsa szerint fontos külön választani a bírákat és a bíróságot, ha a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét szeretnénk megvizsgálni. Ő úgy látja, hogy a bírák között még mindig sok az olyan, aki személyében független és „nem hajlik meg a gerince” a retorziók és kellemetlenségek ellenére sem.

„A bíróság mint intézmény azonban egyre kevésbé független. Különösen azóta, amióta a Kúria elnökévé – két jogszabály módosítás által – kinevezték Varga Zs. Andrást” – jelentette ki Sándor Zsuzsa.

VIDNYÁNSZKY MEGÁLMODTA, ORBÁN KIFIZETI, DE KINEK KELL A SZÍNHÁZI OLIMPIA?

MAGYAR NARANCS
Szerző: KRUSOVSZKY DÉNES
2021.12.09.


És egyáltalán, mi ez az egész?


Habár már majdnem két éve lehet tudni, hogy nagy valószínűséggel Budapest, pontosabban Magyarország lesz a következő Színházi Olimpia házigazdája, a dolog tulajdonképpen csak mostanában érte el a kívülállók érzékenségét is. Nem függetlenül attól, hogy a napokban jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, ami a 2023-ban megrendezendő gigafesztiválra elkülönített nagyjából hétmilliárd forintot. Az önmagában is jelentős összeg annál inkább figyelemre méltó, mivel mindeközben a teljes magyar színházi élet gyakorlatilag ennek a duplájából él egy évig, az orbáni kultúrpolitika alatt meglehetős éhkoppon tartott függetlenek meg kénytelenek ennek az összegnek a töredékén, körülbelül egymilliárdon osztozni több százan.

Tehát még egyszer és szó szerint ezt mondja a Közlöny: „elismerve a Színházi Olimpia 2023. évi magyarországi megrendezésének kiemelt kultúrstratégiai jelentőségét, továbbá nemzeti identitásunk és nemzeti értékeink a nemzetközi közösséggel való megismertetése fontosságában játszott szerepét, egyetért a Színházi Olimpia 2022. évi előkészületeihez és a 2023. évi megrendezéséhez szükséges központi költségvetési forrás biztosításával”...


SZERHASZNÁLAT ÉS ÖNRENDELKEZÉS | KÖZGYŰLÉS III.

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.12.08.



Ma Magyarországon a vitakultúra szinte teljesen eltűnt a hétköznapokból, a társadalom megosztott, az emberek egyre kevésbé tudnak befogadni olyan véleményt, ami eltér a sajátjuktól. Éppen ezért a Partizán új vitaműsorában teret biztosítunk arra, hogy a mindannyiunk életét érintő fontos kérdéseket értelmesen, kulturált keretek között vitathassák meg a műsorba jelentkező hétköznapi emberek. 

A mai adásban a marihuána legalizációja kapcsán vitatkoznak résztvevőink a szerfogyasztásról, függőségekről, hogy mi áll a különböző szerfogyasztások hátterében, és mi lehet az állam szerepe a függőség megelőzésében. Információhiány vagy információdömping miatt nem találjuk a konszenzust? Érdemes-e egyáltalán összehasonlítani a drogokat az alkohollal? Sőt: általánosságban a drog kifejezés alkalmas-e arra, hogy homogén módon kezeljük az alatta értett szereket? Mitől függ, hogy melyiket választjuk, mi az egésznek a társadalmi háttere, és vajon tényleg úgy iszik a magyar, mint a gödény? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kapunk a Közgyűlés résztvevőitől. 

Amennyiben te is szívesen részt vennél a Közgyűlésen, jelentkezz a kozgyules@partizanmedia.hu címen!

"AKINEK VAN, ANNAK ADATIK" - MAROSÁN GYÖRGY A KLUBRÁDIÓBAN (2021.12.08.)

KLUBRÁDIÓ
Szerző: PARA-KOVÁCS IMRE
2021.12.08.



Marosán György, fizikus, filozófus, publicista, a Szkeptikus Társaság tagja érkezett vendégnek Para-Kovács Imréhez a 2021. december 8-i Reggeli személybe, és arról beszélgettek, mi az a Máté-effektus, és hogyan hatja ez át már a tudomány világát is, illetve az élet mind nagyobb területét; növelve az egyenlőtlenségeket.

REJTÉLYES VÖLNER-KÖZELI MILLIÁRDOK

NÉPSZAVA
Szerző: BATKA ZOLTÁN
2021.12.09.


Igazi aranybánya a lemondott igazságügyi államtitkár fiához került ingatlanos cég, annak egykori alapítója pedig más üzletben járt jól.

A semmiből, vagy legalábbis cégbírósági papírokból nem kiolvasható módon lett milliárdos cégvagyona a kedden korrupció-gyanú miatt lemondott Völner Pál igazságügyi államtitkár és miniszterhelyettes huszonéves fiának – tudta meg lapunk. Völner Marcell Pálnak néhány év alatt lett egy mára 928 millió forintos eszközállományú – ebből félmilliárd pénzeszköz – és tavaly 83 millió forint nettó nyereséget termelt ingatlanos cége, a Tagba Kft. A vállalkozáshoz 2017 óta dunai kikötőfejlesztő cég is tartozik. 

A cégbírósági bejegyzésekből kitűnik, hogy a Völnerékhez keveredett ingatlanos céget egy bajóti vállalkozó, Varga Zsuzsanna alapította és tőkésítette fel. Nem is akárhogyan: a vállalkozás kapásból 524 milliós saját tőkével és 300 milliós hitelállománnyal indult. Hogy honnan volt Varga Zsuzsannának ennyi befektethető tőkéje és hitelkerete, az nem derül ki a cégtárból. 

A Tagba Kft. ügyvezetője az alapításkor bizonyos Kitka Klára volt, ám a cég kiegészítő mérlegéből kiderül, hogy az ügyvezetővel együtt már ekkor aláírási joga volt a társaságban tulajdonnal még nem rendelkező ifjabb Völnernek. A cég később igazi aranybányának bizonyult: saját tőkéje a kezdeti félmilliárdról 862 millióra nőtt, közben négy év alatt közel 340 milliónyi adózott nyereséget termelt. 

A Tagba időközben belépett a hajózási piacra is: mint arról beszámoltunk, 2017-ben fele részben tulajdonosa lett a Mahartlog Group-hoz tartozó kikötőfejlesztő cégnek, a Mahartlog Port Kft-nek. A Mahartlog-ban ügyvezetőként alkalmazták az akkor még a Tagbában tulajdonnal nem rendelkező Völner Marcell Pált is.(Ezzel kapcsolatban megkerestük a Mahartlog Group-ot, ám csak annyit válaszoltak: kérdéseink üzleti titkot képeznek, a sajtónak ezekről nem áll módunkban és szándékunkban sem nyilatkozni.) 

A sikerszéria ellenére Varga Zsuzsanna 2020-ra eladta a részesedéseit Völner Marcell Pálnak, aki innentől rögtön nagyvállalkozóként startolt el; a Tagba teljes és a Mahartlog Port 50 százalékos résztulajdonosa lett. A politikus fiát a céges elérhetőségére küldött levélben kérdeztük arról, hogy honnan tellett nekik egy ilyen komoly, milliárdos cégvagyon megvásárlására, ám egyelőre nem válaszolt a kérdéseinkre...

,,MI, NŐK NEM PANASZKODUNK” – A MUNKAHELYI ZAKLATÁS TERMÉSZETRAJZA

MÉRCE
Szerző: JUHÁSZ VANESSZA
2021.12.08.


Minden évben november 25-én tartják a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapját, melynek keretében egy rövid időre valamennyi szervezet, munkahely, vagy intézmény magáénak érzi az ügyet annyira, hogy egy figyelemfelhívó közlemény vagy egy érzékenyítő előadás erejéig foglalkozzon a témával. A szürke hétköznapokban azonban még mindig komoly hiányokat látni a nők elleni erőszakkal szembeni fellépésben társadalmi szinten. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az állami intézmények gyakorlatilag tétlenek a problémát illetően, ha pedig egy érintett mégis segítséget kér, akkor is sokszor csak áldozathibáztatással találkozik a hatóságok részéről. A döntéshozók pedig ahelyett, hogy valós intézkedéseket hoznának az erőszakkal megelőzésére, sokszor inkább pont a bántalmazók malmára hajtják a vizet.

De nem csak az állami intézményeknek van felelőssége a probléma kezelésében. A nők elleni erőszak számos fajtája igen gyakran a munkahelyen történik meg. A zaklatással, fenyegetésekkel és gyakran tettlegességig fajuló erőszakoskodással szemben pedig a legtöbb esetben akkor sem történik érdemi fellépés, ha erre az adott munkahelyen szabályozás van életben. Hercegh Mária, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nőtagozatának elnöke szerint a munkahelyi zaklatás áldozatai nemhogy segítő légkört nem tapasztalnak, de az emberek hajlamosabbak „még inkább félrenézni” a probléma láttán, ha az a munkahelyükön történik.

A MASZSZ nők elleni erőszak megelőzéséről szóló konferenciáján szakszervezeti vezetők olyan esetekről is beszámoltak, ahol a munkáltató az áldozatot rótta meg, ha a bántalmazás tényére fény derült.

A szövetség egy felmérést is készített, amely a nők munkahelyi zaklatással kapcsolatos tapasztalatait kutatta. Az eredmények rámutatnak, hogy a kitöltők fele tapasztalta már az abúzus valamilyen formáját munkahelyén, ám csupán 13% százalékuk jelentette az esetet. A legtöbb áldozat ugyanis fél a jelzés negatív következményeitől, attól hogy nem hinnének neki, valamint a támogató környezet teljes hiánya is akadályozza, hogy ezekre az esetekre fény derüljön. Saját jogaik megismerhetősége is komoly problémát jelent. A felmérés alapján a kitöltők 65%-a nem volt tisztában azzal, hogy létezik-e munkahelyén olyan szabályozás, amely a zaklatásos vagy nők elleni erőszakkal kapcsolatos esetekre vonatkozik.

A munkahelyi zaklatásnak és diszkriminációnak azonban számos példáját ismerjük. Jelen van akkor, ha egy nő kevesebb fizetést kap ugyanazért a munkáért mint férfi kollégája, tetten érthetjük mikor állásinterjún a munkáltató megkérdezi a női interjúalanyt gyermekvállalási szándékairól, ide számolhatóak az ebédszünetben elejtett szexista viccek, vagy mikor már konkrét verbális vagy fizikai bántalmazásig fajul a helyzet. Keveházi Kata, a konferencia egyik előadója szerint munkahely egy férfiak által dominált világ, ezért az egyenlőtlenségek be vannak ágyazódva annak struktúrájába. Úgy véli, épp ezért lenne fontos, hogy minél több nő kerüljön vezető szerepbe. Ám ehelyett számos nőnek fizetett munkája mellett még az otthon végzett láthatatlan, azaz reproduktív munka terhét is viselnie kell, így az előrelépési lehetőségei korlátozottak. Számos esetben az is előfordul, hogy fizetett munkahelyük elhagyására kényszerülnek partnerük miatt, így anyagi függésbe kerülnek, ami a későbbi munkaerőpiacra való visszatérésük lehetőségeit is korlátozza.

Az előadók szerint komoly problémát jelent, hogy a munka törvénykönyvében egyáltalán nem jelenik meg a nők elleni erőszakkal kapcsolatos szabályozás. Egyetlen vonatkozása, a munkaadó azon előírt kötelessége, hogy biztosítsa a az egészséges és biztonságos munkakörnyezetet, ez azonban rendkívül tág megfogalmazás. Néhány multinacionális vállalat erkölcsi kódexekkel és saját szabályozással igyekszik elszámoltathatóvá tenni a visszaéléseket, de a tapasztalatok azt mutatják, az áldozatok még ott sincsenek tisztában a jogaikkal, ahol érvényben vannak ilyen szabályok, az esetek nagyrészt pedig bejelentés nélkül maradnak...


A „RANGKÓRSÁG” ÁRA: KÉT ÉV ALATT DUPLÁJÁRA NŐTT AZ ÁLLAMI VEZETŐK BÉRTÖMEGE

24.HU
Szerző: KOZÁK DÁNIEL
2021.12.09.


Hiába ígérte Orbán Viktor a 2010-es kormányalakításakor, hogy nem lesz jellemző a „rangkórság” és a „kormányzati dáridó” a kormányára, a számok nem feltétlenül ezt az ígért visszafogottságot jelzik: tíz év alatt ugyanis megháromszorozódott az állami vezetők száma, a bérkeretük pedig ötszörösére nőtt, főleg az elmúlt pár év bőkezű illetményemeléseinek köszönhetően. 

Az elmúlt két évben megduplázódott a fizetésükre fordított összeg.

Látványosan elszálltak az állami vezetők fizetései, és nem csak az illetményük, hanem a létszámuk is szépen gyarapodott: mindez jól látszik az évenkénti zárszámadás számaiban is. A kormánytagok, államtitkárok, helyettes államtitkárok, valamint kormánybiztosok és miniszteri biztosok bértömege szinte pontosan megduplázódott 2018 és 2020 között: 4 milliárd 684 millióról 9 milliárd 356 millió forintra nőtt. Többen is lettek. 2018-ban még csak 343 állami vezetőt tartottak nyilván a zárszámadási törvény mellékletében (pedig a 2018-as választás után több minisztert és államtitkárt is lecseréltek, emiatt több pozíció is duplán szerepelt a statisztikában), 2020-ban már 596-ot.

A kormánybiztosok, miniszterelnöki biztosok, miniszteri biztosok, miniszterelnöki megbízottak száma két év alatt 33-ról 61-re nőtt. 2021. októbere óta például

van kormánybiztos (Ruszó Gyula), aki az Indonéz Köztársaság közúthálózata útdíjfizetési rendszerének létrehozásának és fejlesztésének támogatásáért felel.

A rekorder Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, aki tárcája mellett még öt területet (a debreceni autóipari központért, az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónáért, a Budapest–Belgrád vasútvonalért, a Fudan Egyetemért, a Budapest Airport megvételéért) felügyel. Bár maga Palkovics nem vesz fel ötszörös illetményt a kormánybiztosi tisztségeiért, két év alatt 385 millió forintról 867 millióra nőttek a költségvetés kiadásai a biztosok díjazása miatt.

Az állami vezetők juttatásai sok évig változatlanok voltak, az elmúlt pár évben azonban elkezdték megemelni ezeket: a miniszterek fizetése pár év alatt 1,1 millióról közel kétmillió forintra (a két tárca nélküli kormánytag 5 millió forintot kap), az államtitkári illetmény 997 ezer forintról 1,75 millió forintra (a képviselő-államtitkárok 1,3 millió forintot kapnak az 1,2 milliós képviselő tiszteletdíjuk mellé) nőtt, a helyettes államtitkároké és a miniszteri biztosoké pedig 748 ezerről 1,3-1,65 millió forintos sávba emelkedett. Egyedül a miniszterelnöki illetmény nem változott, ugyanúgy 1,5 millió forint, mint 2010 előtt is volt (Orbán Viktor emellett még megkapja a képviselői alapilletményt is), így ma már egy helyettes államtitkár is magasabb fizetést kaphat a kormányfőnél...

TEREBÉLYESEDIK AZ ORBÁN CSALÁDDAL ÜZLETELŐ VÁLLALKOZÓ KÖZPÉNZBŐL FELFUTOTT CÉGBIRODALMA

DIREKT36 / TELEX
Szerző: MATYASOVSZKI FANNI
2021.12.09.


Szentgyörgyi Gábor informatikai vállalkozó régóta szoros kapcsolatban áll Orbán Viktor családjával. Kezdetben csak a birkózás szeretete kötötte össze ifj. Orbán Győzővel, majd feltűnt a felcsúti stadionban a miniszterelnök és idősebb Orbán Győző társaságában, nemrég pedig már üzleti jellegű kapcsolat is létrejött közöttük. Szentgyörgyi egyik cége ugyanis az Orbán család telkén kezdett új vállalkozásba.

Szentgyörgyi közben egyéb cégei révén az állami informatikai közbeszerzések egyik legsikeresebb szereplőjévé vált. A Direkt36 már korábban bemutatta, hogy a vállalkozó cégcsoportjának központi cége, az IMG Solution 2013 és 2018 között százszorosára növelte a forgalmát, miközben sorra nyerte az állami megrendeléseket.

A cégcsoport fellendülése azóta is töretlen. Az IMG Solution az elmúlt három évben is rendszeresen kapott állami megrendeléseket – többek között a NAV-tól és a MÁV-csoporttól -, továbbá bekerült számos tízmilliárdos nagyságrendű állami keretmegállapodásba. Ez azt jelenti, Szentgyörgyi cégei szerepelnek azon vállalkozások között, amelyektől az állami intézmények – például minisztériumok, kórházak, kormányhivatalok – beszerezhetik az informatikai eszközeiket és szolgáltatásaikat.

Szentgyörgyi üzleti birodalma újabb cégekkel is bővült az elmúlt években. Ezek közül a leginkább kiemelkedő az informatikai piacon már régóta meghatározó Traco Zrt., amely 2019-ben került Szentgyörgyi érdekeltségébe. A cég azóta is gyakori nyertese állami pályázatoknak.

Szentgyörgyinek jelenleg összesen hat olyan cége van, amelyek megtalálhatóak állami pályázatok nyertesei közt. Ezek a cégek 2019-ben és 2020-ban is 14 milliárd forint körüli árbevételt termeltek, a nyereségük pedig mindkét évben egymilliárd forint felett volt...

RUSVAI MIKLÓS: MÁR JÖVŐRE GYŐZELMET ARATHATUNK A KORONAVÍRUS FELETT – ÉS EHHEZ AZ OMIKRON IS HOZZÁJÁRULHAT

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2021.12.09.


Nagyjából 90%-os immunizáltság kellene ahhoz, hogy a koronavírus-járvány többé ne okozzon járványhullámokat, és ezt a szintet akár már a következő év második felében is elérhetjük - mondta Rusvai Miklós víruskutató a Portfolionak. A szakember szerint nem kizárólag az átoltottság növeli a társadalmi immunizáltság szintjét, hanem az átfertőződés is, így tudjuk majd elérni a kellő szintet, az oltást ugyanis sokan nem fogják felvenni. Ha bebizonyosodik, hogy az omikron gyorsabban terjed, és enyhébb megbetegedést okoz, mint a delta variáns, akkor még segítségünkre is lehet a szükséges immunizáltsági szint hamarabbi elérésében. Rusvai Miklóst arról is kérdeztük, hogy mire számítsunk abban az esetben, ha az omikron a deltánál mégsem bizonyul enyhébbnek a megbetegedést illetően, és hogy virológiai szempontból mennyire lenne indokolt az általánosan kötelező koronavírus elleni oltás bevezetése.


Jelentősen csökkenne a koronavírus-hullámok során látott halálozás, ha a teljes lakosság körében nagyon magas, 100% körüli lenne az immunizáltság szintje – mondta Rusvai Miklós víruskutató Portfolio-nak adott nyilatkozatában. A szakember immunizáltságot, és nem átoltottságot mondott, szerinte ugyanis a jelenleg nagyon nehéz elérni a teljes átoltottságot, mivel országonként sokan vannak, akik elutasítják a vakcinát. Az oltások mellett az immunizáltságot így növeli az is, ha valaki átesik a koronavírus-fertőzésen – mondta Rusvai.

A vuhani vadvírus esetén még 65-70%-os átimmunizáltság kellett volna, a delta esetén ez már 90%

- mondta lapunknak. Ha sikerülne ezt az immunizáltsági szintet elérni, akkor a koronavírus-járvány többé nem magas esetszámokkal járó hullámokban jelentkezne, sokkal alacsonyabb szinten lenne jelen a társadalomban. Rusvai Miklós szerint egyébként a 90%-os immunizáltság nincs is olyan messze: a társadalom nagyobb része oltással, az oltatlanok pedig átfertőződéssel szereznek immunitást,

ÉS A SZAKEMBER SZERINT A JÖVŐ ÉV MÁSODIK FELÉBEN KIALAKULHAT A TÁRSADALMI IMMUNITÁS A KORONAVÍRUSSAL SZEMBEN...