2021. november 23., kedd

RÁADÁS: L. RITÓK NÓRA GRAFIKÁI

L. RITÓK NÓRA HONLAPJA
Szerző: L. RITÓK NÓRA
"utóbbi évek"


"Sajnos, elég hanyagul bántam a grafikáimmal – nagyon sokáig egyetlen egyet sem archiváltam. Amiket most meg tudok mutatni, azok tulajdonképpen csak az utóbbi évek alkotásaiból vannak". (L. Ritók Nóra)

VAS PUHA URA

YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.11.23.



A választókerületeket és képviselőjelöltjeiket bemutató sorozat új részében egy jobb sorsra érdemes körzetet és közpénznyelő urát ismerheted meg. Vas megye 1-es körzetének, azaz Szombathely és környékének Hende Csaba a képviselője. Ő a bukott honvédelmi miniszter, akit a saját szolgálata hallgatott le. Első említésre méltó ügye egy nagy botrány volt, egy közpénzből finanszírozott párizsi út miatt kellett magyarázkodnia.

A KORMÁNY VAGY A NÉP A HIBÁS? EZÉRT NÁLUNK A LEGMAGASABB A COVID-HALÁLOZÁS MÁR MEGINT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2021.11.23.


Múlt héten átlagosan 143 fertőzött vesztette életét naponta, messze a legtöbb a visegrádi országok között, miközben a magyar átoltottság a legmagasabb a négy ország közül, és a harmadik oltások terén lakosságarányosan még Ausztriát is megelőzzük. Hogyan lehet több új fertőzött a negyedik hullámban, mint a harmadikban volt? Miért halnak meg nálunk ennyien? Hogyan védekezhetnénk hatásosabban? Mit csinál jobban Ausztria?


Talán már nincs túl sok hátra a negyedik hullám tetőzéséig. Bár a napi új esetek száma folyamatosan emelkedik (hétfőn már meghaladta a harmadik hullám márciusi csúcsát is), negyedik hete legalább a növekedés üteme nem gyorsul már. Túl vagyunk azon, amikor az október 25-i héten megduplázódott az új fertőzöttek száma az előző héthez képest. Azóta is több az új vírusgazda, de az emelkedés mértéke előbb 70 százalék lett, majd 47 százalék, két hete 44, a múlt héten pedig 28 százalék. Nehéz érzékelni, mit jelent az, ha egy adat lassulva növekszik. Főleg akkor, ha mindez kilencezer feletti napi új esetszám mellett történik, és sokkoló halálozási adatok is érkeznek. A politikusok ezért csak azt lebegtették meg, hogy a járvány november végén, december elején tetőzhet. Vagyis a növekedés akkortól megáll, és a napi új esetszám lassan apadásnak indul. Mindez azt is jelenti, hogy

ez lesz a legnagyobb járványhullám az új koronavírus létezése óta Magyarországon: soha nem fordult még elő, hogy a hétnapos mozgóátlag 9252-es magasságba emelkedjen. Pláne nem közel hatvan százalékos oltottság mellett.


Mégis van remény rá, hogy a negyedik hullám uralhatóvá válik azzal, hogy egyre több ember hord maszkot, és oltatja be magát. Már a múlt héten is előfordult, hogy napi negyvenezer ember kérte a harmadik vakcinát. Ha nem történik nagy baj, a halálesetek száma nem éri majd el a harmadik hullámét (269 volt a hétnapos mozgóátlag legmagasabb értéke), és előbb-utóbb a veszteségnek is csökkennie kell. A halálesetek száma így is kiugróan magas Ausztriához és a visegrádi országokhoz mérten, holott hazánk utóbbiak közül a legátoltottabb állam. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint a magyar lakosság 59 százaléka kétszer oltott, a csehek 58, a lengyelek 53 és a szlovákok 45 százaléka. Ausztria jobban áll, de nem sokkal, lakosságának 64 százaléka kért két oltást.
Nyugat-Európában ezt a szintet csak a görögök múlják alul. (Nem sokáig, mert az osztrák kormány kötelezővé teszi az oltást.)...

SÉRTI-E AZ ALAPVETŐ EMBERI JOGOKAT A KÖTELEZŐ OLTÁS?

QUBIT
Szerző: HUNGLER SÁRA
2021.11.23.


Amikor az állam ilyen horderejű döntést hoz, figyelembe kell vennie az élethez, a privacyhez, a gondolat és a vallás szabadságához fűződő alapvető jogokat. Az állam nincs könnyű helyzetben, írja Hungler Sára, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa

A koronavírus-járvány kezdete óta egyre többször merül fel a kérdés, hogy nem kellene-e kötelezővé tenni a covid elleni védőoltást. Miközben nyilvánvaló, hogy egy ilyen intézkedés számos tekintetben korlátozná az emberi alapjogokat, a szakirodalom már abból a szempontból is megosztott, hogy melyik oltás számít kötelezőnek: az, amelynek a beadását adminisztratív eszközzel rendelik el, vagy az, amelynek be nem adatásához valamilyen hátrány kapcsolódik...

...A jogszabályok elsősorban azért kerültek viták kereszttüzébe, mert a covid elleni védőoltás – ellentétben az oltási programban szereplő, régóta ismert és alkalmazott vakcinákkal – nem a hagyományos engedélyezési eljáráson ment keresztül, így hatása, illetve mellékhatásai kevésbé ismertek. Mivel a kötelező védőoltások komoly beavatkozást jelentenek az egyén önrendelkezéshez való jogába, az új típusú vakcinák esetén érthető, hogy az egyes kormányok lényegesen tartózkodóbbak a kötelezéssel kapcsolatban, mint a hagyományos oltóanyagok esetében. A fenti táblázatból látható, hogy jelenleg csak három országban (Indonézia, Mikronézia és Türkmenisztán) kötelező minden felnőttnek a covid elleni oltás, demokratikus jogállamok azonban sehol a világon nem hoztak ilyen intézkedéseket. Ehhez képest lényegesen több országban vezettek be speciális foglakoztatási csoportok, illetve a közszférában dolgozók esetében kötelező védőoltást – ezek közé tartozik Magyarország is...

KÖVETELJÉTEK A VAKCINÁT! - SZÜKSÉGES, DE NEM ELÉGSÉGES

MÉRCE
Szerző: KOCSIS ÁRPÁD
2021.11.23.


Magyarországot a koronavírus-járvány negyedik hulláma ugyanolyan súlyosan érinti, mint a tavaly őszi járványhullám. Immár közel hétezren kerültek kórházba, s majdnem hétszázan szorulnak gépi lélegeztetésre. A kórházak csakúgy, mint egy évvel ezelőtt és idén tavasszal, túlterhelődtek. Ennek egyik legbiztosabb jele, hogy a tervezhető műtéteket elhalasztják.

Ugyanakkor ami a mostani járványhullámot megkülönbözteti az előzőektől az az, hogy a rendelkezésünkre állnak azok a védőoltások, amelyek révén a súlyos megbetegedések számát lényegesen csökkenteni lehet. Ez akkor is úgy van, ha a vakcinagyártó óriáscégek ügyeskednek, nyomást gyakorolnak, a legkétesebb üzleteket kötik, titkolóznak. Ezt eddig is megtették, de a védőoltásuk hatékonyságán ez mit sem változtat. Nem csudaszérumokról van szó: nem fog tőlük táncra pördülni a kórházi ágy, és nem állnak szonetté bennünk az antitestek, bár az is igaz, arra csakugyan képesek, hogy mellékhatásként zajos-kultúrharcos újságírókat pódiumra emeljenek.

Bebizonyosodott az is, hogy nem elegendő, ha a védőoltásokat a társadalmak pusztán a fele vagy kétharmada veszi fel. A lehető legteljesebb átoltottság szükséges ahhoz, hogy a gyenge lábakon álló egészségügyi rendszer ne omoljék össze.

A védőoltások hatékonysága idővel csökken, ha pedig a vírus akadálytalanul köröz az emberek között, nemcsak egy újabb, ellenállóbb variáns feltűnésétől kell tartani, de azokra is, akik már átestek a fertőzésen és azokra is, akik oltottak, hatással lesz.

Nem „gyógyulásról” beszélek, s nem arról, hogy a járvány előtti rend áll vissza. A valódi gyógyuláshoz még nagyobb erőfeszítésre lesz szükség, a régi rend pedig nem kívánatos. A járvány kihívta a kapitalizmust és vele együtt azt a társadalmi berendezkedést is, amely felelős a járványért. A korona nem az égből pottyant közénk, hanem ott feküdt a luxustermékek piacán, hogy aztán a turizmus vérkeringésében szerteterjedjen az egész földtekén. Ha sokszorozódott és mutálódott, nemcsak új variáns hozott létre, hanem különleges jogrend, kijárási tilalom és az elnyomás sokszínű alakzatai pattantak ki a tüskéiből.

A védőoltás szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy a megtépázott és kizsigerelt társadalomromjaink megmaradjanak.

Üdvözülést nem kínál. A járvány túllépte azt a határt, amelyen belül még reménykedhettünk abban, hogy egyszer eltűnik. Idővel talán csillapodni fog és megszelídül, de miután már nem pusztán emberek közt terjed, a környezetünkben élő állatok révén újult erővel térhet vissza...

HÚZZUNK BELE! BELEHÚZUNK!

YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.11.22.



A sok gikszer ellenére, vírus ide vagy oda, erőből folytatjuk a munkát. Új stúdióból jelentkezem, vagyis stúdióból, lesz műsorvezetőtárs, ezért interjúk is, jön a webshop, de személyesen is meglátogathatsz. Erről beszélgetek veled magamban. Mindenképp nézd meg, ha tudni akarod a jövőt!

SZORONGÁS, DEPRESSZIÓ, ÖNSÉRTÉS, KÉNYSZER: A JÁRVÁNY HATÁSÁRA MEGTELT A GYERMEKPSZICHIÁTRIA

MÉRCE
Szerző: KŐSZEGHY FERENC
2021.11.23.


Nem csak kórházaink intenzív osztályai, hanem a gyermekpszichológiai ellátás is egyre nagyobb nyomás alatt van a járvány miatt. A koronavírus első hullámai alatt is számítottak a növekedő esetszámokra, azonban a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia tapasztalatai szerint akkor elmaradt a krízis. A hatás azonban sajnos csak késleltetett volt, míg 2019 első hónapjaiban nagyon kevés fiatal került be a Vadaskertbe öngyilkossági gondolat vagy kísérlet miatt, és 2020-ban sem érzékeltek jelentős változást, 2021-ben már 4-5-ször több alkalommal találkoztak ilyen esetekkel.

Mostanra még súlyosabbá vált a helyzet:

friss közleménye szerint teltházzal működik a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia. Habár már a tavaly év vége felé is érezhető volt a Covid hatása, az idei ősz minden rekordot megdöntött, és a negyedik hullám berobbanásával csak még rosszabb helyzetre lehet számítani. Idén a 2019-es, vagyis COVID előtti őszi időszakhoz viszonyítva 40 százalékkal emelkedett az esetek száma.

A szorongásos és depressziós zavarokkal küzdő gyerekek aránya az ötszörösére nőtt, de megduplázódott a kényszeres gondolatokkal és cselekedetekkel jelentkezők száma is...

MAGYAR GYÖRGY: EGY ESETLEGES KORMÁNYVÁLTÁSNÁL IS GÚZSBA KÖTVE KELL TÁNCOLNI

KLIKFM (PODCAST)
Szerző: KlikkFM
2021.11.22.


Civil jogászok készülnek arra, hogy megalakítsák az alkotmányozó nemzetgyűlést, amely fel lesz kenve azzal, hogy egy kész alkotmányt hozzon előre, tegyen le az asztalra, pártok és országgyűlési képviselők nélkül, a társadalom minden rétegét bevonva – mondta Magyar György ügyvéd a KlikkFM Politikai Nagyító műsorában. Hozzátette, „szükséges, hogy népszavazással megerősítve szülessék meg Magyarországon egy olyan tisztességes alkotmány, amely valóban védi az állampolgárokat a dúvad állammal szemben és nem pártkatonák hozzák létre önérdekből, miként tették ezt most a lakcímkártyával.”

Magyarországon már maga a jogalkotás vált jogellenessé. Ez anakronisztikus, de felmerül a kérdés, hogy szabad-e ezeket a jogszabályokat a jogkövető állampolgárnak követni – tette fel a kérdést Magyar György a lakcímkártyát érintő változtatásokkal kapcsolatban.

Igen, követni kell, de a véleményünket és az ellenszenvünket ki kell fejezni. Ez megint az ad hoc jogalkotás gyöngyszeme: hétfőn kitalálják, kedden megszavazzák, szerdán hatályba léptetik. Nem akarták, hogy a választójogi törvény csúfos módon, öt hónappal a választás előtt módosuljon, ezért betették egy salátatörvénybe.”

Hozzátette, ez megint nincs végiggondolva, azért született, hogy a választáson lehessen külföldről, belföldről szavazókat átjelentkeztetni. Ezt tartják szem előtt és feláldozzák az egész jogbiztonságot ennek érdekében.

A lakcímhez nagyon sok jogkövetkeztetés származtatható. A lakhely, mint fogalom, rengeteg jogszabályban megjelenik és nagyon sok jog, nagyon sok kötelezettség kötődik hozzá. Ezekről elfeledkeznek, fő, hogy az érdekeiknek megfelelően mehessenek az emberek arra szavazni, amerre a pártközpont majd irányítja őket.

A lakcímkártya mostantól nem az elnevezésének megfelelő közokirat lesz. Ha az állampolgárnak óvoda, iskola, tb-szolgáltatás vagy bármivel szemben vannak kötelezettségei, azokat nem lehet majd követni – mutatott rá az ügyvéd. Magyar György arra ugyancsak emlékeztetett, hogy a bűnözők is sétálni mehetnek.

Eddig lakcímük szerint keresték őket, most nem lesznek ott és nem is kell, hogy ott legyenek.

Kormányt kell váltani, eltűnt a demokrácia, a jogállam, a kontrollintézmények, a parlamenti szakbizottságok sem tudnak ellenőrizni, a független intézmények elveszették a függetlenségüket, pártkatonák vannak az élükön és ez az jelenti, hogy egy esetleges kormányváltásnál is gúzsba kötve kell táncolni.”

ITT HALLGATHATÓ MEG

POLITIKUSKÖLTŐK, EGY SZEKSZI GÁZOS, A PANELCÉZÁR, ÉS AZ OLTATLANOK FELELŐSSÉGE

YOUTUBE
Szerző: POTTYONDY EDINA
2021.11.23.



Politikusköltők, egy szekszi gázos, a panelcézár, és az oltatlanok felelőssége.

ROMOKTÓL A CSILLOGÁSON ÁT A PUSZTULÁSIG - BEJÁRTUK A RÁC FÜRDŐT

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2021.11.23.


Lenne pénz a Rác fürdő újbóli felújítására, de a kormány büntetőintézkedései miatt Budapest kénytelen másra költeni azt. Tíz éve újult meg, azóta áll elhagyatottan a főváros által visszavásárolt létesítmény, amelyben tegnap bejárást tartottak.

Az üvegajtó mögött fényes fekete padlóburkolat veri vissza az aranyozottan csillogó recepció pultját. A nyers betont idéző mennyezetről üvegcseppekből álló füzér hullik alá egy apró fekete medencébe, mögötte aranyfalak. Az ötcsillagosnak épült szálló elnöki lakosztályában márványkád, a pulton két márványmosdó, beépített diószínű bútorok, a szinte végig üvegfal előtt hatalmas terasz. Az átlagszobákban is elegáns fa falburkolat, érintetlen fürdőszoba. A folyosón virágmintás padlószőnyeg süpped, bár a félhomályban nehéz kivenni az állapotát. A konyha nemesacél bútorai üresen álldogálnak. A lépcsőházban viszont burjánzik a penész, a konferenciaterembe be sem lehet menni, mert olyan nagy mértékű a gombásodás. Zordonan állnak a szomszédos fürdő beléptetőkapui. A török kori, tíz éve gyönyörűen felújított fürdő medencéi üresek, itt-ott megkoptak, de csoda kéken vagy csillagosan borul föléjük a kupola. A padló és a falburkolatok még mindig szépek, az üvegpadló alatt termálforrás bugyog a zseblámpák fényében. Némely szobor kezét-lábát vesztette ugyan az elmúlt évek elhanyagoltságában, de az oroszlánfej szélesen vigyorog, a stukkók, a falicsipkék és a nőalakot idéző domborművek gyönyörűek. Igézően jól illenek ide a masszív fémzuhanyok, falikarok, a sziklafalban kirobbanthatatlanul ül a horgászó fiú. Ha nem látnánk köröttük a felázott falakat, a víztől málló vakolatot és a penészt, azt hihetnénk, csak az első vendégekre vár a fővárosi önkormányzat által idén visszavásárolt Rác fürdő és hotel. 

Tíz éve újult meg, azóta áll elhagyatottan a főváros által nemrég visszavásárolt létesítmény, amelyben tegnap bejárást tartottak. Azt, hogy valójában mennyire viselte meg az épületegyüttest az elmúlt tíz év, még nem lehet pontosan tudni: ezt azért nem tudták felmérni eddig a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt. munkatársai, mert még mindig nem tudták visszakapcsolni az áramot...

SZOCIALISTA FALAK HELYÉN KAPITALISTA FALAK

MÉRCE
Szerző: SCHEIRING GÁBOR
2021.11.22.


A berlini fal leomlása a liberális optimizmus korszakának nyitánya volt. A liberális elitek Nyugaton és Keleten egyaránt ünnepelték a 400 millió volt szocialista polgár újonnan szerzett politikai szabadságát. Azt ígérték, a kapitalizmusra való áttérés — mindig egyes számban — gyors és fájdalommentes lesz. A neoliberális tervezőmérnökök tudták, hogy a posztszocialista átmenet kihívásokkal jár, de úgy vélték, hogy a nyereségek felülmúlják majd a fájdalmakat.

Az új szabadságjogok egyesek számára valóban nyereséget hoztak. Az átalakulás fájdalmai azonban sokakat maguk alá temettek. Illiberális rendszerek alakultak ki még a legsikeresebbként számontartott rendszerváltó országokban is, kétségbe vonva a liberális optimizmus alapjait. Az átmenetet mérlegre téve Branko Milanovic, a Világbank egyköri közgazdásza arra a következtetésre jutott, hogy „a fal csak egyesek számára dőlt le” — ez a provokatív esszé inspirálta Ghodsee és Orenstein új könyvprojektjét.

Ghodsee és Orenstein abból indul ki, hogy „hatalmas világtörténelmi léptéke ellenére az átmenet értékelései élesen megoszlanak” (3. o.). A közgazdászok, a liberális elitek és a nemzetközi pénzügyi intézmények még mindig történelmi sikernek tartják a posztszocialista átalakulást, bár elismerik, hogy voltak előre nem tervezett fájdalmak. Másfelől viszont nem csak illiberális politikusok kételkednek a liberális siker narratívájában, hanem a társadalomtudósok egyre növekvő tábora és az új baloldali szcéna is, mely egyszerre kritikus az illiberalizmussal és a neoliberalizmussal szemben. Hogyan válhatott a posztszocialista történet megítélése ennyire eltérővé? Milyen társadalmi hatásai vannak a neoliberalizmus három évtizedének Kelet-Európában és Közép-Ázsiában? E kérdések megválaszolása hatalmas tudományos projekt, amely interdiszciplináris párbeszédet és a helyi tapasztalatok meghallgatását igényli. Ghodsee és Orenstein könyve jelentős hozzájárulás ehhez a széles körű és fontos vállalkozáshoz.

Mindkét szerző a Pennsylvaniai Egyetem Kelet-Európa Tanulmányok Programjának professzora. Kristen Ghodsee etnográfusként huszonöt éve végez terepmunkát és kutatást Kelet-Európában. Mitchell Orenstein politológusként hasonlóan hosszú ideje foglalkozik Kelet-Európa politikai gazdaságtanával. Együtt tizenöt könyvet és több mint kilencven folyóiratcikket és esszét publikáltak Kelet-Európáról és az átmenet folyamatáról. Branko Milanovic esszéjére adott eltérő válaszaik — Ghodsee egyetértett, de úgy vélte, hogy Milanovic túl gyengén fogalmazott, míg Orenstein szerint túl lesújtó volt Milanovic ítélete — a társadalomtudományok teljes skáláján átívelő, termékeny párbeszédet eredményeztek.

A kvantitatív és kvalitatív adatok elképesztő tárházát ötvöző Taking Stock of Shock átfogó képet nyújt a posztszocialista átalakulás hatásairól, az egyenlőtlenségek előtérbe helyezésével szintetizálva a széttartó narratívákat...

BÁLINT CSOPORT A KIÉGÉS ÉS A COVID OKOZTA ÉRZELMI MEGTERHELÉS ENYHÍTÉSÉÉRT

MOK / ORVOSOKLAPJA
Szerző: FEHÉR PÁLMA VIRÁG
2021.11.23.


...Covid-időszak és kiégés

A nyugati medicina értelmezésében a kiégés, vagyis a fizikai és lelki kimerülés hosszabb ideje fennálló érzelmi megterhelés vagy stressz hatására alakul ki, állandó és fokozott érzelmi igénybevétel mellett. A miértekkel számtalan kutatás foglalkozik. A gyógyulás szempontjából sürgetőbb kérdés a jelenben az, hogy miként nyerhetjük vissza és őrizhetjük meg az egészségünket? Hogyan leszünk újra cselekvőképesek a saját életünkben? Hogyan őrizzük meg gyógyítóként a lelki egészségünket? Az orvosok egészségmegőrzése érdekében mindig fontos szempontnak kell lennie, hogy konkrét módszereket biztosítsunk az egészséges orvosi identitás megőrzéséhez, amely nélkül elképzelhetetlen a valódi orvoslás. De mi a helyzet egy válság sújtotta időszakban?

A válságok mindig megváltoztatták a világot, de most a covid- és posztcovid időszakban olyan válságot élünk át, amely kivétel nélkül mindenkit megrendítő módon kihat az egész életünkre. A válság egyszerre változtatja meg az érzéseinket a gondolkodásunkat és a hozzáállásunkat. Egyszerre jelenik meg tükörként előttünk, amelyben felismerhetjük, miben kell változtatnunk. Vajon helyesen látjuk-e ebben a tükörben, hogyan reagáljunk egyéni szinten a válság kihívásaira? A járvány különleges időszakká vált abban a tekintetben, hogy jelentősen provokálta a halálfélelem érzését, amelyet normál esetben igyekszünk távoltartani a mindennapjainktól a pszichés egyensúlyunk megőrzése érdekében. Komoly pszichés megterheléssé vált mind a gyógyító, mind a páciens számára és érthető módon jelentősen befolyásolta az életünket egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A járványhelyzettel együtt járó változások egyéni szinten a külső és belső viszonyulásainkat alakították át szándékaink ellenére. Hirtelen és váratlanul szűkült minimálisra a jelenléti emberi kapcsolatok tartománya, amely következtében a magány érzése szinte észrevétlenül jelent meg a mindennapi élet atmoszférájában.

Az orvosok rengeteget tanultak a járvány kapcsán, de még hosszú időre lesz szükség a tanultak és az átéltek feldolgozására. Nem tagadható tény, hogy nagymértékű kiégés lett úrrá rajtuk. Miután háborúkhoz és katasztrófahelyzetekhez hasonló folyamatok zajlottak mindenütt a világban, ezen időszak alatt a józan és racionális megfontolások sokszor indokolatlanul akár, de a háttérbe szorultak. Az orvosok, szakdolgozók és egészségügyi dolgozók megéléseiben a szorongás, a fásultság és a fáradtság keveredett a hősies kiállással és megküzdéssel. A struktúrájában mára elavult és nehéz helyzetben lévő hazai egészségügy és az átpolitizálódott társadalom, mely megosztotta a munkatársakat, és ezáltal blokkolta a szakmai szempontok érvényesülését, még inkább elmélyítette a kommunikációs nehézségeket a szakmák és a kollégák között. Az egészségügyi dolgozók többsége a túlterheltség, azok következményei és a lelki traumatizáció okán rövid idő alatt került súlyosan kiégett állapotba. „Egy vesztes hadsereg katonáiként viselkedtek”, pont úgy, ahogyan a háborúk után a győztes hadsereg katonái között is hasonló traumatizáció történt. A járvány elején még próbáltak egyéni megoldásokat keresni, önállóan és kreatívan javítani az ellátáson, majd a küzdelembe fásulva egyre inkább érdektelenné váltak. Jól kitapintható lett az elfáradt állapot nyomában keletkező szégyenérzet és csalódottság érzése.

Az együttérzés megtartása

Az elmúlt időszakban megtapasztalhattuk, hogy a járványhelyzethez kapcsolódó szorongások átélésének elviseléséhez stabilitásra és érett érzelemszabályozásra van szükség. A posztcovid időszak egyensúlyának újrateremtésének eszközei pedig szintén tőlünk függenek. Ha egy járványmentes időszakban és egy egészséges etikai szemléletben gondolkodunk, és a személyes minőség, vagyis az etikus magatartás megőrzésére törekszünk, akkor általában szem előtt tartjuk a helyes látásmódot, a jártasságot és a megfelelő magatartást. A helyes látásmódot illetően a jó orvos törekszik a középút követésére minden jelenségre tekintettel, és jártas marad az együttérzés gyakorlásában. Mint azt megtapasztaltuk, a jelenlegi struktúrában egy krízis időszakban szinte ellehetetlenül, hogy ezen alapértékek mentén lehessen dolgozni. A Covid-járvány okozta stresszhatásokkal foglalkozó tanulmányok rámutatnak arra, hogy az orvosok és a szakdolgozók emocionális, morális és etikai leterheltsége, mint komplex egyéni jelenség, jelentős szerepet játszik a világjárvány összefüggéseiben, amelyet kezelni kell a kapcsolódó következmények ellensúlyozása érdekében. Annál is inkább, mert a morális és etikai okokra visszavezethető szorongások szubjektív hatásai a járvány összefüggésében és azt követően is sokfélék, éppen ezért tartós kiégéshez vagy a szakma elhagyásához vezetnek. Mindez a betegellátásban a professzionális ellátás minőségének romlásához vezethet. A gyakorlatban bebizonyosodott, hogy maga a krízis jó gyakorlóterep lehet a változtatásra, ha arra gondolunk, hogy kétféle magatartás létezik: amelyet felveszünk, és amelyet elhagyunk. Ennek értelmében minden, ami erénytelenség, az elhagyandó az orvos számára. A Hippokratész által megfogalmazott elv is ezt üzeni: bárhol, ahol az orvoslás művészete a szereteten alapszik, ott jelen van az emberiség szeretete is. Szükségszerűen fontos tehát létrehozni az orvosok és gyógyítók számára az etikai kérdések reflexív kereteit, amelyben biztosítani lehet a tartós erkölcsi megkönnyebbülést. Ehhez hatékony szervezeti etikai struktúrá(k)ra van szükség. A szervezeti etika olyan szervezeti, strukturális keretfeltételeket biztosít, amelyek lehetővé teszik a mindennapi etikus cselekvést a mindennapi orvosi gyakorlatban. Az olyan válságok összefüggésében, mint a Covid–19-járvány, sajnos nincs alternatíva a jól begyakorlott szervezeti etika és a megfelelően kialakult és megélt erkölcsi atmoszféra számára. Az etikai érzékenység, az etikusan stresszes helyzetek és az etikai konfliktushelyzetek azonosításának képessége speciális etikai készségeket igényel. Az etikai kérdésekkel foglalkozó képzéseket éppen ezért kiemelten kellene kezelni annak érdekében, hogy etikailag jól tükrözve és kompetensen tudjunk reagálni az etikai kihívásokra és konfliktusokra a válsághelyzetekben...

FELGYÓGYULTAK A COVIDBÓL, HELYETTE JÖTT A SZORONGÁS ÉS AZ ÁLMATLANSÁG

HVG / ITTHON
Szerző: SERDÜLT VIKTÓRIA
2021.11.23.


Egyre több egykori koronavírus-fertőzött számol be neurológiai tünetekről hónapokkal azután is, hogy gyógyultnak nyilvánították. Nemzetközi kutatások szerint a jelenség a fertőzöttek harmadát is érintheti, sokan vannak, akik fél évvel a betegség után sem tudnak visszatérni normális életükhöz. A jelenséget a magyarországi poszt-Covid ambulanciákon is észlelik.


„Hajnali 3 körül felébredek, utána gyakran reggelig nyitott szemmel fekszem, jobb esetben is csak sorozatokat tudok nézni, esetleg olvasok, vagy mással foglalom el magam. Ha szerencsém van, akkor talán egy órára még vissza tudok aludni. Utána pedig sokszor egész nap a sírás határán vagyok a fáradtságtól, és éjjel kezdődik minden elölről”.

A harmincas éveiben járó Dia hónapok óta küzd az álmatlansággal, tünetei pedig egész pontosan akkor kezdődtek, amikor szeptemberben elkapta a koronavírust. A lánynak szerencsére nem voltak súlyosak a tünetei, még be sem lázasodott. Hiába lett azonban két hét elteltével negatív a tesztje, a fertőzés utóhatásai azóta is kísértik...

BENZINÁR: SAJÁT TÜZÉT OLTOGATJA A KORMÁNY - JELENTŐS KORREKCIÓ INDULT AZ OLAJPIACON

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: LENKEI GÁBOR
2021.11.23.


Egyre inkább úgy tűnik, hogy a benzinárak maximálásával a kormány nem annyira az olajárak emelkedésének „begyűrűzésétől”, mint inkább a forint gyengülésétől igyekezett „védeni” a lakosságot. Most mindenesetre az olajár esik, miközben a forint gyengül.


Egy hete büszkélkedik a kormány azzal, hogy a benzinárak rögzítésével megvédte a magyar gazdaságot az olajárak további emelkedésétől, miközben a piaci megfigyelők elemzései már azt találgatják, hogy túl van-e csúcsán a nyersolaj világpiaci ára. A visszaesésekkel ugyan, de hovatovább négy hete tartó korrekció eredményeként az amerikai WTI jegyzése 7 százalékkal, az északi-tengeri Brenté 6 százalékkal lett olcsóbb. Tegnap az előbbit 75 dollár körül adták vették, és az utóbbi is becsúszott a 80 dolláros szint alá, ami október eleje óta a legalacsonyabb szint.

Kérdés persze, hogy a hazai autósoknak is van-e okuk bármiféle optimizmusra. A tegnapi 78-79 dollár körüli jegyzéshez legutóbb szeptember 24-én volt legközelebb (78,09) a Brent piaci jegyzése: a Holtankoljak.hu adatai szerint aznap a hazai kutaknál 455 forintba került a 95-ös benzin. Jóval lejjebb tehát a mostani igencsak mesterséges 480 forintnál, ám akkor a Magyar Nemzeti Bank jegyzése szerint 1 dollár még 303,92 forintot ért, szemben a tegnapi 327,86 forinttal. Eszerint tehát a benzinárak maximálásával kormány nem annyira az olajárak emelkedésének „begyűrűzésétől”, mint inkább a forint gyengülésétől igyekezett „védeni” a lakosságot – több mint kétséges, hogy erre igazán alkalmas eszközt használva...

VARGA MIHÁLY SAJÁT DOLGOZÓSZOBÁJÁBAN AVATOTT FEL EGY MÁTÉSZALKA MELLETTI FECSKENDŐGYÁRAT, MIUTÁN MEGTEKINTETT EGY KAMU VIDEÓT A NEM MŰKÖDŐ ÜZEMRŐL A GYÁR TULAJDONOSÁVAL

FACEBOOK/HADHAZYAKOS/
Szerző: HADHÁZY ÁKOS
2021.11.23.


Akár nevethetnénk is azon, hogy Varga Mihály SAJÁT DOLGOZÓSZOBÁJÁBAN AVATOTT FEL EGY MÁTÉSZALKA MELLETTI FECSKENDŐGYÁRAT, miután megtekintett egy kamu videót a nem működő üzemről a gyár tulajdonosával (aki korábban már eltüntetett sok milliárd, geotermikus erőművekre adott állami támogatást). Egy tábla előtt vágtak át egy szalagot a szobában... Az azonban nem vicces, hogy a szalagátvágás még áprilisban megtörtént, de a gyárban jelenleg SEMMILYEN TERMELÉS NEM FOLYIK!
Végképp nem nevetünk, ha tudjuk az alábbiakat:
- A cég 1,5 MILLIÁRD FORINT TÁMOGATÁST kapott az Önök pénzéből.
- UGYANEZ A CÉG 2 milliárdos támogatásból NEM ÉPÍTETT geotermikus erőművet Mosonmagyaróváron, 5 milliárd EU-s pénzből NEM ÉPÍTETT geotermikus erőművet Battonyán és 400 millió EU-s támogatásból nem épített geotermikus fűtőművet Kiskunhalason.
- A miniszter urat rútul becsapták: a gondosan összevágott, közeli snittekből álló filmen dolgozik ugyan néhány gép, DE A KÉRDÉSES ÜZEMBEN VALÓJÁBAN SEMMILYEN TERMELÉS NEM FOLYIK.
- Erről személyesen győződtem meg a Mátészalka melletti Kocsordon. Az „üzemben” a portáson kívül két embert találtam, szemmel láthatóan SEMMILYEN TERMELÉS NEM FOLYT. A kaput zárva találtuk, de a készséges portás beengedett. Az üzemcsarnokban ott voltak a videón látszó gépek, de nem működtek és alapanyagoknak sem volt nyoma. Az egész üzemben két ember tartózkodott, nem örültek nekem, az egyikük el akarta venni a telefonomat. Pedig csak be akartam számolni az örömhírről, hogy a másfél milliárd forint az adófizetők pénzéből milyen jó helyre ment.
- Ha jobban megnézzük, a propagandavideón is látszik, hogy az átadott gyár áprilisban sem működött. Egy-egy felvillanó snittből látjuk, hogy néhány gép valóban van ott, de alapanyag, végtermék, munkások nélkül
- Mátészalkán sincsen még működő gyár, csak egy nagy csarnok áll félkészen. Ott megjelent a tulajdonos is, akit végre kérdezhettem a geotermikus erőművekről is (a szürreális beszélgetést rövidesen be fogom mutatni).
- Az egész beruházás értelmét megkérdőjelezi, hogy röviddel ezelőtt einstandolták, majd hagyták tönkremenni az ugyanilyen orvosi eszközöket magas minőséggel gyártó Dispomedicor Zrt. gyárát:
Majd 1,5 milliárdot adnak egy svindler cégnek, hogy csináljon egy ugyanilyet...
Varga Mihály posztja itt:
A kamu videó a kamu gyárról pedig itt:
A geotermikus szellem erőművekről a HVG cikkében olvashat:


MINSZKEN ÁT

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: SZ. BÍRÓ ZOLTÁN
2021.11.19.


Valószínűleg nincs különösebb jelentősége , hogy a lengyel–belarusz határnál kialakult válság ötlete kitől származik, Lukasenkától vagy Putyintól. Nem lenne meglepő, ha egyszer majd kiderülne, hogy az értelmi szerző a belarusz diktátor volt, akinek politikai fantáziája közismerten gazdag. Azért is majdnem mindegy, mert Moszkva a válság első pillanatától mindenben Minszk mellett áll ki. Putyin visszafogottabban – látszik, hogy nem nagyon kedveli belarusz kollégáját –, míg az elnöki szóvivő és a különböző rendű és rangú orosz politikusok annál erőteljesebben. Ha pedig valaki belenéz a központi orosz tévék esti politikai vitaműsoraiba, ott egészen elképesztő dolgokat hallhat. Vasárnap este például a Rosszija 1 csatornán Vlagyimir Zsirinovszkij állt elő azzal, hogy a kurdoknak kellene lengyel területen valamilyen közelebbről meg nem nevezett katonai műveletet végrehajtaniuk, és ehhez Németországból buszokkal kellene őket odaszállítani. A lényeg, hogy „súlyos helyzet jöjjön létre Lengyelországban”. Mondja ezt nem egy magánember, nem egy elemző, hanem a duma egyik frakcióvezetője. A műsor egy másik résztvevője pedig folyamatosan „lengyel fasizmusról” rikácsol, és azzal fenyegeti őket, hogy lesz még negyedik területi felosztás is. Az Állami Duma egyik alelnöke, a híres író antiszemita megjegyzéseiről elhíresült dédunokája, Pjotr Tolsztoj pedig Európát totális vaksággal vádolja, míg értelmiségét az európai értékek elárulásával. Vagyis a hivatalos orosz álláspont és az azt kiszolgáló propagandisták véleménye szerint a lengyel–belarusz határon kialakult helyzetért kizárólag a lengyelek és általában a „kollektív Nyugat” a felelős. Az előbbiek azért, mert nem engedik a területükre a menekülteket, és eközben durván bánnak velük, míg az utóbbiak azért, mert miattuk borult fel a Közel-Kelet és Észak-Afrika egyébként is ingatag belső stabilitása. Mert ha a Nyugat nem támogatta volna az „arab tavaszt”, ha nem bombázta volna Líbiát, akkor nem jött volna létre „ez az egész migránsválság”, hajtogatják Moszkvában, miközben egy pillanatig sem gondolnak arra, hogy valamilyen belső oka mégiscsak lehetett, hogy az arab világ 2010 végén felbolydult. Arra pedig végképp nem gondolnak – és ha gondolnak is, nem beszélnek róla –, hogy vajon miért is kerültek hirtelen oly jelentős számban kurdok, irakiak, szíriaiak, jemeniek és más közel-keletiek Belaruszba. Miért is nőtt meg hirtelen a Minszkbe tartó közel-keleti repülőjáratok száma? 2019–2020 fordulóján – vagyis a COVID-járvány előtt – még csak heti 17 járat érkezett a térségből, míg az elmúlt hetekben már több mint 40. Azon egy pillanatig nem törik a fejüket, hogy miért is jutott annyi Közel-Keleten élő embernek épp most eszébe, hogy épp Belaruszon át lehet a legkönnyebben Nyugat-Európába jutni. Noha a válasz egyszerű és kézenfekvő: azért történt mindez, mert a térségbeli belarusz diplomáciai képviseletek könnyített eljárásban adták ki a turista- és a diákvízumokat. A belarusz turisztikai cégek pedig valósággal toborozták az utazni vágyókat.

A fentiek miatt – tisztán jogi szempontból – nem is lehet menekültválságról beszélni. Azok az emberek ugyanis, akiket a belarusz rendvédelmi erők kíséretében a lengyel határhoz vittek, Fehéroroszország területén legálisan tartózkodnak, a belarusz hatóságok által kiállított vízummal érkeztek, vagyis semmiképpen nem számítanak illegális menekültnek. Ha pedig menedékjogot szeretnének kérni, mert magukat menekültnek tartják, akkor miért nem teszik ezt a belarusz hatóságoknál? Nyilvánvaló a válasz: azért nem, mert nem ezért csábították őket Fehéroroszországba, hanem annak ígéretével, hogy onnan könnyen átjuthatnak Lengyelországba, majd Németországba.

Hogy nem spontán létrejött krízisről van szó, az – többek között – onnan is tudható, hogy Lukasenka többször is megfenyegette Európát, hogy ezentúl szabadon átengedi országa területén nemcsak a csempészárut, a kábítószereket, de a migránsokat is. Sőt, még azt is mondta, hogy a nukleáris anyagok „mozgását” sem akadályozza majd, úgyhogy Európa ne lepődjön meg, ha újfajta fenyegetéssel, a „piszkos bombák” fenyegetésével találja szembe magát. Vagyis a legkisebb kétsége sem lehet senkinek, hogy ami a lengyel–belarusz határon történik, az tudatos politikai döntés következménye...


ERŐS POLITIKAI SZÁNDÉK VAN AZ EU RÉSZÉRŐL - BALÁZS PÉTER A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ
Szerző: SZÉNÁSI SÁNDOR
2021.11.23.



A 2021. november 22-i Reggeli személyben Szénási Sándor vendége Balázs Péter volt uniós biztos, az egykori Bajnai-kormány külügyminisztere volt, akivel európai uniós ügyekről beszélgettek.

AKÁR 19 MILLIÁRDOT IS FIZETHET A TENISZSZÖVETSÉG EGY OLYAN VERSENYÉRT, AMIT SOSEM RENDEZETT MEG

24.HU
Szerző: KÁLNOKI KIS ATTILA
2021.11.23.


Korábban 3,5 milliárd forintról szóltak a hírek, de már 4,9 milliárdnál jár a Magyar Tenisz Szövetség adósságrendezésére szánt keret. A kasszában ismét nincs elegendő pénz a NAV-tartozás rendezésére, de nem is ez az igazi gond, hanem egy, a Nemzetközi Sportdöntő Bíróság elé vitt per.

A Magyar Tenisz Szövetség elnöki székébe 2020 júliusában ült bele Lázár János, aki a 2011 januártól regnáló, szintén fideszes politikust, Szűcs Lajos váltotta. A csere azért vált elkerülhetetlenné, mert a korábbi vezetés 3,8 milliárd forint tartozást halmozott fel – a szervezet legjelentősebb hitelezőinek listáját itt tettük közzé. Lázár tehát rendet teremteni érkezett, azóta tart a konszolidáció, amelyhez az állam tavaly augusztusban 2,5 milliárd forintot biztosított.

Hogyan áll az adósságkezelés bő egy év után?

A 24.hu birtokába jutott a szövetség megbízott pénzügyi biztosának 2021. október végi jelentése, amelyből kiderül,

a bő egy év alatt konszolidációra költött összeg a korábban a sajtóhírekben megjelent 3,8 milliárdos tartozást is jóval meghaladja, mára mintegy 4,9 milliárd forintra duzzadt. Ráadásul a szövetség maga tudatta, hogy újfent nincs fedezete.

A jelenlegi hiány abból adódik, hogy az MTSZ új elnöksége nemrég arról döntött, hogy a 2016 és 2020 közötti évekre vonatkozóan áfa-önellenőrzést végez. Ennek magyarázata, hogy alapos gyanú merült fel: az MTSZ a korábbi érában nem megfelelően számolta el és fizette be a forgalmi adót. Az önvizsgálatot – a szövetség megbízásából – a GG AUDIT Könyvvizsgáló és Pénzügyi Tanácsadó Kft. végezte el 2 785 000 forint + áfa összegért. A cég arra jutott, hogy a szövetségnek 710 millió forintot be kell fizetnie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.

Erre nincs most fedezet, ezért kell újra a kormányhoz fordulni segítségért...

A VILÁG MINDEN PONTJÁN TUDJÁK RÓLUK, HOGY MAGYAROK: MŰVÉSZEK, TUDÓSOK, GONDOLKODÓK, AKIK AZ EGÉSZ VILÁGOT TETTÉK SZEBBÉ, JOBBÁ, ÉRTELMESEBBÉ, LAKHATÓVÁ. ELVISELHETŐBBÉ

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2021.11.20.


Jancsó Miklós, Konrád György, Heller Ágnes, Bitó László. A sors kegyeltjének tartom magam, hogy személyesen ismerhettem valamennyiüket, s megadatott, hogy közülük kettővel egészen közeli barátságba kerülhettem.

Négy korszakos zseni, akikben közös az a teljesítmény, ami világhírűvé tette őket. Ahol filmeket készítenek, s ahol filmeket néznek, ott Jancsó Miklós neve filmtörténeti fogalommá vált, s az is marad. Ahol olvasnak, magyarul és angolul, dánul és finnül, csehül és héberül, németül és hollandul, franciául és oroszul, szerbül és olaszul, spanyolul és norvégül, ott ismerik Konrád György regényeit és esszéit. Ahol van még hitele és szerepe a gondolkodásnak, ahol még nem hülyültek bele teljesen az értelmiség- és értelemellenesség frusztrált és dühödt populizmusába, ott a világ több tucat nyelvén olvassák Heller Ágnest és hivatkoznak rá. És ahol van még szerepe és becsülete az autonóm tudománynak, a kánonokkal szembefordulni bátor szabad kutatásnak, s ahol az emberi méltóság nem üres lózung, hanem továbbra is értelmet adó fogalom, ott tudják, ki Bitó László, aki a Columbia Egyetemen kifejlesztett korszakos találmányával sok millió embernek adta és adja vissza a szeme világát.

A világ minden pontján tudják róluk, hogy magyarok: művészek, tudósok, gondolkodók, akik az egész világot tették szebbé, jobbá, értelmesebbé, lakhatóvá.
Elviselhetőbbé.

Idehaza azonban ezt nem tudja, s nem is akarja tudni az úgynevezett „magyar miniszterelnök.” Aki nem pusztán a rá szavazók, a neki udvarlók, s a hozzá hízelgők miniszterelnöke (kellene, hogy legyen), hanem az egész országé. Függetlenül attól, hogy ki kedveli személyét, s ki nem. A fent említettek – valóban – nem voltak a hűbéresei, vazallusai, sokkal inkább kritikusai, ám amit létrehoztak, megalkottak, azzal Magyarországot gazdagították (a hazát, a nemzetet – ha ezek a szavak még képesek annál többet mondani, mint amit a miniszterelnök minden beszédében kötelező és ócska panelként elsüt, miközben a fenti fogalmak legalapvetőbb értelmével nincs tisztában, hiszen a vonatkozó szavakat leginkább saját és rokonai zsebének szinonimájaként használja), s gazdagították az egész emberiséget. Közülük bármelyikük körme alatt több volt, mint amit a Fidesznek nevezett állampárt valamennyi hatalmasa, kitartottja, kegyeltje, kedvezményezettje és elvakult rajongója tízezer év alatt együttesen képes volna létrehozni, előállítani, megalkotni.

Orbán egyikük esetében sem tudta rászánni magát arra, hogy a legalapvetőbb civilizált emberi normáknak és tisztességnek megfelelve és egy valamirevaló miniszterelnök legelemibb kötelességéhez méltóan kondoleáljon, ugyanis az őt és hatalmi környezetét motiváló és betegesen feszítő kisebbségi érzés és frusztráltság egyszerűen ellehetetlenítette benne azt – jóllehet szereti magát európainak, a züllött, immorális, kereszténységét vesztett nyugati világnál sokkalta európaibbnak gondolni –, ami egy szváziföldi, lesothoi, tuvalui vagy szamoai vezető politikusnak már magától értetődő volna: a közös értékek, eredmények megbecsülését, s az alkotók, a létrehozók emlékezete előtti fejhajtást.

Nem a fentiek hozzátartozói, tisztelői miatt kellett volna Orbánnak kondoleálnia, ők valamennyien megvannak e nélkül, s nekem sem az fáj, hogy Orbán méltatlanul és jellemtelenül, barbárként és civilizálatlanként hallgat. Ha olvasta volna, s ha eljutott volna tudatáig az elsős gimnáziumi kötelező olvasmány, az Antigoné értelme, az, hogy az istenek törvénye szerinti végtisztesség kivétel nélkül mindenkinek, még a bűnösnek is kijár, tán másként tett volna. De nem, ő ennyire képes.

Orbánnak az egész ország, az egész nemzet miatt kellett volna kondoleálnia. Az ország jelenét és jövőjét lövészárkok mentén felsorakozott gyűlölködő hordák lehetetlenítik el. Hozzájuk kellet volna szólnia Orbánnak, ha a demokrácia parányi érzülete meglenne benne. Világossá tenni, hogy ha ez demokrácia lenne és nem az, ami valójában: sötét és rothadt zsarnokság, akkor politikáról, közös dolgainkról lehet így is, meg úgy is, meg amúgy is gondolkodni, ez a demokrácia lényege. De az igazán tartós emberi értéket és nagyszerűséget nem az efemer politikai vélekedések, a hatalmat élvezők és a hatalomhoz dörgölőző mindenkori ócska karrieristák szólamai határozzák meg, hanem valami egészen más: sokkal mélyebb, ami nem kötődik a napi politikához, s ami akkor is érték lesz, maradandó és értelmet adó, amikor a mostani konjunktúralovagok nevét már felidézni sem leszünk képesek.
Számomra ez az, ami a legtöbbet árulja el erről a velejéig bűnös, rohadt és elmondhatatlanul kártékony rendszerről: az ellopott nemzeti értékeket, a lenyúlt közös pénzeket, a saját zsebbe vándoroltatott lehetőségeket évtizedek múlva, egy-két generáció nagy munkájával lehetséges lesz pótolni. De a mentális pusztítás barbár romhalmazai, mint annyiszor a magyar történelemben, hosszú-hosszú évtizedekre eltakaríthatatlanul megmaradnak, újra maguk alá temetve több generációt.

LACI ELMENT - BITÓ LÁSZLÓRA EMLÉKEZVE

MAGYAR NARANCS
Szerző: ANTAL DÁNIEL
2021.11.22.


Egy hete hunyt el Bitó László orvoskutató, író. Gazdag tudományos életművét, írói és közéleti tevékenységét idézzük fel cikkünkkel.


Budapesti tisztviselő apa és operaénekes anya harmadik gyermekeként született Budapesten. Fővárosunk ostroma, majd a középosztálybeli család deportálása meghatározó élmény maradt későbbi írói munkássága során. Az 1956-os forradalom egyik vezetője a komlói bányában, ahol kényszermunkát végzett. Szovjet fogságba esett, de csodával határos módon megmenekült a kivégzés elől. Már az Egyesült Államokban, friss menekültként tanulmányi ösztöndíjat nyert el; így indult későbbi jelentős tudományos karrierje.

Tudományos munkássága szinte kizárólag a New York-i Columbia Egyetemhez kötődik, ahol a tudományos ranglétrát végigjárva végül professor emeritus lett. Orvoskutatóként a szem öregedését és változását kutatta, és jelentős eredményeket ért el a glaukóma kialakulása, megértése és kezelése terén.

Tudományos pályafutásának eredménye a 2002-ben az év gyógyszerének választott Xalatan kifejlesztése, amely a vakságot okozó glaukóma kezelésében egyes esetekben szükségtelenné teszi a műtéti beavatkozást.

Tudósként 145 publikációja és 3 kötete jelent meg. Az egyetemes orvostudomány terén elért eredményeiért, a zöld hályog elleni cseppek felfedezéséért számos rangos magyar és külföldi díjat kapott.

A megtorlástól tartva ’56-os magyarként sokáig nem járhatott haza, de a rendszerváltás után azonnal hazaköltözött Budapestre, ahol új, írói karrierbe kezdett. Önéletrajzi köteteiben, a Trianon-tetralógiában a revizionista Horthy-rendszer összeomlását, a háborút, az újjáépítést, a sztálinizmust és a forradalmat örökíti meg olyan módon, amely világossá teszi, hogy miért nem érezte otthon magát az ’56-os szervezetekben. Bitó a kitelepítést a keresztény-nemzeti kurzus alóli felszabadulásként élte meg, és emlékezett arra, hogy az 1956-os forradalom a demokratikus szocializmust, nem pedig a Horthy-rendszer restaurációját tűzte ki célul. A jobbra tolódott, és a magyar jobboldal által felhasznált ’56-os forradalmárokkal nem tudott közösséget vállalni. A forradalmi nemzedék néhány tagja állt hozzá csak közel – Göncz Árpád egykori köztársasági elnök az egyik legközelebbi barátja volt haláláig...


MI SZÁMÍT BÁNTALMAZÁSNAK? MIT KELL TENNI, HA VALAKI ERŐSZAKOT LÁT? HOVÁ JELEZZEK?

HINTALOVON ALAPÍTVÁNY
Szerző: HINTALOVON ALAPÍTVÁNY
2021.11.20.


Mi számít bántalmazásnak? Mit kell tenni, ha valaki erőszakot lát? Hová jelezzek?


Akkor tudjuk megvédeni a gyerekeket az erőszaktól, ha tisztában vagyunk vele, mi számít bántalmazásnak.

Mi számít erőszaknak?

Az erőszaknak számos formája van, de mindegyik megengedhetetlen: fizikai, érzelmi bántalmazás, mérgező szavak, a másik megalázása, kiszolgáltatott helyzetbe hozása, elzárása a külvilágtól, anyagi ellehetetlenítése, közvetett módon való bántalmazása (például más családtagon keresztül), szexuális bántalmazása, szexuális kihasználása – ez mind-mind erőszaknak számít. Magyarországon zéró tolerancia van érvényben a gyermekbántalmazás valamennyi formájával szemben ( 1991. LXIV. törvény 19. cikk; 1997. XXXI. törvény 6. § (5) bekezdés) A zéró tolerancia elve valójában nem „extra” védelmet biztosít a gyerekeknek, hiszen a felnőttekre is érvényes ez a jogszabály. A gyerekekkel szembeni erőszak alapvető formái között nincs hierarchia, tehát egyenrangú védelem illeti meg a gyerekeket a fizikai, az érzelmi, a szexuális erőszakkal, valamint az elhanyagolással szemben is.
A gyerekekkel szembeni erőszak egyetlen formája sem elfogadható, és minden formája megelőzhető.

Egy pofon már bántalmazás?

Ha egy gyereket megvernek, az lehet, hogy fizikailag jobban fáj, mintha „csak” egy pofont kap, de mindkettő erőszakot jelent, és mindkettő sérti a zéró tolerancia elve mellett a gyerek emberi méltóságának és testi épségének tiszteletben tartásához való jogát. Számos kutatás kimutatta, hogy a testi fenyítés enyhébb formái súlyos erőszakhoz vezethetnek.

A gyereket nem bántotta… csak hallotta, hogy kiabálunk…

Az a gyerek, aki szem- vagy fültanúja a bántalmazásnak, ugyanúgy érintett abban az erőszakban, ami megtörtént. Ugyanolyan pszichés károkat okoz, mintha ő kapta volna a pofonokat, szidásokat. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósága által kiadott módszertani útmutató szerint: „amennyiben a hozzátartozók közötti erőszaknak a gyermek is szemtanúja, azt úgy kell tekinteni, hogy ő is veszélyeztetett, mintegy a bántalmazás ellene is irányul.” A szülők közötti folyamatos konfliktushelyzet a gyerek veszélyeztetése szempontjából magas kockázatú esetnek minősül, így más bántalmazási formák minősítése nélkül önmagában is súlyosan veszélyeztető kockázatnak számít.

Mit kell tenni, ha valaki erőszakot lát? Van jelzési kötelezettség?


GYERMEKBÁNTALMAZÁS LÁTTÁN, TÍZBŐL HAT FELNŐTT GONDOLJA ÚGY, NEM AZ Ő DOLGA KÖZBEAVATKOZNI

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.11.23.


A gyerekek védelme a társadalom közös felelőssége. Ezért helytelen, hogy az erőszakkal szembeni védelemben gyakran a felelősségről, a hibákról és a mulasztásokról folyik a vita. A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány éppen a hatékony segítség érdekében indított átfogó kutatást. Ennek eredményei alapján, pedig teljes az egyetértés, hogy a szexuális és a súlyos fizikai bántalmazás, valamint az egészségügyi tüneteket is okozó elhanyagolás, a gyerekekkel szembeni erőszak elfogadhatatlan formáit jelentik. Ugyanakkor a kisebb mértékű fizikai erőszakkal (például pofon), valamint a verbális erőszakkal szemben jóval megengedőbbek vagyunk.


Magyarországon az erőszak nem elfogadott, de jelen van: tízből kilenc válaszadó szerint a fizikai erőszak akkor sem elfogadható, ha a szülő ideges, ugyanakkor a válaszadók szerint tízből hat szülő elfenekeli, megüti, megpofozza a gyerekét. A gyerekek egyedül vannak: minden tizedik gyerek úgy érzi, hogy alig számíthat támogatásra a környezetétől. A válaszadó gyerekek átlagosan magasabbnak érezték a barátaik támogatását, mint a családjukét, hozzájuk nehezebben fordulnak a problémáikkal, mint a barátaikhoz.

A kutatás legfontosabb megállapításai
...

BOD PÉTER ÁKOS: HOL A HELYE MAGYARORSZÁGNAK?

PORTFOLIO
Szerző: BOD PÉTER ÁKOS
2021.11.23.


A magyar gazdaság állapotáról és kilátásairól ma roppant ellentmondásos állítások születnek. Aki maga vagy a vállalkozása számára képet szeretne kapni a tényleges helyzetről és a valószínűsíthető jövőről, értékelések zavarba ejtő szóródásával szembesül. Ez a külső véleményekre is igaz, amelyeket belpolitikai szempontok nem befolyásolnak: olvasható olyan banki elemzés, amely Argentína után Magyarországot nevezi meg a legsebezhetőbb gazdaságként, másfelől még hitelkockázati felértékelést is láthattunk az idén. Nem a nézetkülönbségek feloldása szándékával, hanem a jobb értelmezhetőség érdekében tekintek rá az alábbiakban a viszonyítási keret ügyére, egyben exponálva hazánk peremvidéki helyzetének következményeit.


A gazdaságról szóló diskurzusra mindig jellemző, hogy az elérhető adatokat sokan sokféleképpen értékelik, a folyamatban levő változások lehetséges kimenetét ki-ki másként ítéli meg. A kormány és médiája szívesen szól az eredményekről, a jó hírekről és ígéretes távlatokról. Az ellenzékben levők viszont rendre megkontrázzák a propagandisztikus állításokat, igyekeznek felhívni a figyelmet a hatalmon levők által elhallgatott hibákra, gyengeségekre. Hasonló egyébként a független elemzők, sajtóorgánumok hozzáállása is, hiszen nem feladatuk a hivatalos sikerpropagandában való részvétel. A kormánypolitikusoknak ezért is szokott kellemetlen lenni a független elemzői értékelés, legyen hazai vagy külső, mert az a pozitív folyamatok hangsúlyozása helyett a kockázatokkal, az aggodalomra okot adó fejleményekkel foglalkozik.

Abban tehát, hogy a helyzet megítélésében eltérnek a nézetek, nincs semmi különös, ez több-kevésbé máshol is így van. Ugyanakkor nálunk már jó ideje a gazdasági tényadatok is túlpolitizálódtak. Ennek erős vizuális megjelenítését hozta néhány éve a „tudta-e” médiakampány, amelyben a kormány néhány kiválasztott makrogazdasági adatot felhasználva bombázta a nagyközönséget „az ország jobban teljesít” üzenettel, azt sugalmazva, hogy a kormány is jól és egyre jobban teljesít. De a minisztériumok közleményei, parlamenti és szaknyilvánossági beszámolói is mindinkább összehangolt propaganda-nyelvezeten szólnak a gazdasági ügyekről, emellett gyakran ellenzéki gáncsoskodásként vagy – külső értékelés esetén – hazánkkal szembeni elfogultságként állítják be a negatív jelenségek, romló adatok felemlítését, ahelyett, hogy az aggodalomra okot adó üggyel foglalkoznának...

ORBÁNÉK SZERINT AMERIKA BEAVATKOZIK A JÖVŐ ÉVI VÁLASZTÁSOKBA - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2021.11.23.


Márki-Zay Péter direkt támadásba lendült a kínai beruházások ellenőrzését kilátásba helyezve. Ám kínosan ügyel arra, hogy ne legyen Kína-ellenes. Korábban Orbán minden Kína ellen irányuló uniós szankciónak keresztbe feküdt, most azonban nem ellenzi azok brüsszeli megújítását, nehogy tovább élezze a helyzetet. Nemzetközi lapszemle.

Kötélen egyensúlyoz Orbán: most jobbnak látja Kínától némi távolságot tartani, hiszen az ellenzék a választásokhoz közeledve célba vette a kormány ellentmondásos Kína-politikáját – írja a Szabad Európa/Szabadság Rádió. Az ország növekvő adóssága és a korrupció miatt az ellenzék számára egyre aggályosabbak a kínai beruházások, a Budapest-Belgrád vasútvonaltól kezdve a kínai egyetemen és a vakcinákon át a lélegeztető gépekig.

Márki-Zay Péter pedig direkt támadásba lendült a beruházások ellenőrzését kilátásba helyezve. Ám az ellenzék kormányfőjelöltje kínosan ügyel arra, hogy ne mutassa magát Kína-ellenesnek. Azt tartja, amíg a felek kölcsönös előnyt élveznek, addig a Kínával való együttműködés elfogadható.

Korábban Orbán minden, Kína ellen irányuló uniós szankciónak keresztbe feküdt, most viszont nem ellenzi azok brüsszeli megújítását, nehogy tovább élezze a helyzetet – mondta el több uniós tisztségviselő is az amerikai sajtóorgánumnak.

Ráadásul a csehek és az új német vezetés is a jelenleginél kritikusabb hozzáállást ígér Pekinggel szemben, miközben Tajvant egyre nyíltabban támogatják. Matura Tamás, a Közszolgálati Egyetem professzora szerint ez igencsak kínos helyzetet teremt Orbánék számára. Nem csoda, hogy Orbánék a kormányzati médiát áthangolva el akarják vonni a figyelmet a kínai ügyekről, és azzal hozakodtak elő, hogy az Egyesült Államok be fog avatkozni a 2022-es magyar választásokba. Márki-Zay amerikai múltja pont kapóra jön, és bizonyíték szerintük arra, hogy külföldi érdekeket képvisel.

Az orosz politikai tanácsadó testület, a Kesarev Intézet vezetője szerint a tavaszi választás Orbánról szóló referendum, amely kifejezi, egyet értenek-e a választók azzal, ahová az ország elmúlt 11 év alatt eljutott.

Irene Khan, az ENSZ rendkívüli jelentéstevője Budapesten járva úgy fogalmazott, hogy a szólásszabadsággal nem élhetnek vissza a politikusok, különben az erőszak és a gyűlölet mérgező környezetét teremtik meg – erről számol be a US News and World Report a Reuters alapján. Az ENSZ illetékese aggályosnak tartja a sajtószabadság helyzetét, és azt követeli, hogy a választásokról tisztességesen és részrehajlás nélkül számoljon be a média, mivel a Fidesz és Orbán szövetségesei kontroll alatt tartják a magán média jelentős részét és a közszolgálati média is a kormány szócsöve lett. Orbánék kitartóan tagadják ezt az állítást, de a Reuters megkeresésére nem reagáltak.

Khan az Európai Bizottsággal teljes egyetértésben állítja, hogy közszolgálati hirdetésekkel - amelyeket a kormánypárti médiához csatornáznak be - közvetlen politikai befolyást gyakorolnak a sajtóra. Ez súlyos következményekkel jár a demokratikus szabadságjogokra.

Az Egyesült Államokban, Lengyelországban és Magyarországon sérülnek a szabadságjogok, emiatt nemzetközi összehasonlításban lecsúsztak a ranglista aljára – állítja a svéd agytröszt, International Institute for Democracy and Electoral Assistance (International IDEA) legfrissebb összegzésében, amiről a Deutsche Welle számolt be.

Az elmúlt évtizedben az autoriter rendszerbe süllyedő országok száma megduplázódott. A tendencia szerint több ország jutott el az önkényuralmi rendszerig, mint ahányan a demokrácia építésébe kezdtek. Mindez komolyan veszélyezteti az Európai Unió egységét is, ugyanakkor lehetőséget teremt az azonos gondolkodásúak szélesebb integrációjára is. Az Egyesült Államokban zajló folyamatok ijesztő méreteket öltenek, miután Trump azzal hergeli a híveit, hogy elcsalták a választást. A 34 országot felölelő, 80 oldalas jelentés arra is figyelmeztet, ideje innovatív módszerekkel megújítania a demokrácia intézményét.

ITT OLVASHATÓ

171 BETEG HALT MEG, 6518 ÚJ FERTŐZÖTTET TALÁLTAK EGY NAP ALATT

TELEX
Szerző: BARNÓCZKI BRIGITTA
2021.11.23.


- Új fertőzöttek száma: 6518 (a hétvégi napi átlaghoz képest -2551)

- Új halálos áldozatok száma: 171 (a hétvégi napi átlaghoz képest +41)

- Kórházban kezelt betegek száma: 6830 (a hétvégi napi átlaghoz képest +379)

- Lélegeztetőgépre szorulók száma: 663 (a hétvégi napi átlaghoz képest +14)

- Új mintavételek száma: 23 565 (a hétvégi napi átlaghoz képest -19 011)

- Az első dózissal oltottak száma: 6 043 116 (a hétvégi napi átlaghoz képest +18 548)

- A második dózissal is beoltottak száma: 5 801 593 (a hétvégi napi átlaghoz képest képest +7094)

- A harmadik dózissal is beoltottak száma: 1 939 582 (a hétvégi napi átlaghoz képest +105 582)

közölte a hétfőn regisztrált adatokat a koronavírus terjedéséről tájékoztató kormányzati oldal. Egy évvel ezelőtt ezen a napon 7461-en voltak kórházban, 627-en szorultak gépi lélegeztetésre és 91-en haltak meg. Ekkor még nem indult el az oltás Magyarországon, de az este 8-tól hajnal 5-ig tartó kijárási korlátozás már életbe lépett. Ennél magasabb legutóbb április 30-án volt a lélegeztetőgépre szorulók és a halálos áldozatok száma.

A hétfői volt az első olyan nap a koronavírus-járvány negyedik hullámában, amikor az új fertőzöttek hétnapos átlaga meghaladta a harmadik hullám csúcsán jelentett számokat is, és ezzel a járvány kezdete óta a legmagasabbra kúszott fel. A halálozás alacsonyabb, mégis ez az aggasztóbb, hogy miért, azt ebben a cikkünkben jártuk körbe...