Szerző: Czeglédi Fanni
2017.09.12.
Mikor a szív- és érrendszeri betegségekről beszélünk, gyakran hajlamosak vagyunk megfeledkezni a megelőzés fontosságáról. Mikor valaki beteg lesz, azt kéri az orvosoktól: most segítsetek! Pedig számos esetben igaz, hogy azon az úton, amelyen elindult, a korai időszakban könnyű lett volna segítenie magán. Hogyan tanulhatunk meg felelősséget vállalni a saját egészségünkért? Miért kulcsfontosságú a megfelelő orvos-beteg kapcsolat?
„Ha összehasonlítjuk magunkat Európával, kiderül, hogy nem a halálozási mutatók a legrosszabbak nálunk, hanem ez egészségben eltöltött életévek száma.”
Barna István észrevételével nehéz vitatkozni, ha megnézzük azokat az embereket, aki a rendelőkben és a kórházakban a sorukra várnak, akik a patikákban vagyonokat költenek gyógyszerekre, vagy azokat, akiknek gyakran akadályt jelent a saját súlyuk. Ha az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásából indulunk ki, rögtön számokban is ki tudjuk fejezni, mi kell az egészségben eltöltött évekhez. E szerint ugyanis egy komplex egészségügyi ellátás teljes struktúrájában 40 százalék körül van a prevenció, 15-20 százalék a gyógyítás és 40-45 százalék a rehabilitáció. Márpedig a 40 százalékos prevencióban elképesztő lemaradásunk van – mondja Barna István, aki ezt a problémát is szem előtt tartva írt egy könyvet a témában Kardiovaszkuláris prevenció címmel.
A Semmelweis Egyetem I. számú Belgyógyászati Klinikáján több mint harminc éve dolgozó szakember abból indul ki, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának a megelőzése nem orvosi feladat, hanem – igen, ismételjük a jól ismert mantrát – a helyes életmód függvénye. Ez az az információ, amellyel lépten-nyomon találkozunk, az ország egészségi állapotából ítélve azonban mintha nem sokat tudnánk kezdeni vele. Barna István abban szeretne segíteni, hogy megtanuljunk felelősséget vállalni a saját egészségünkért. És mivel Magyarországon a leggyakoribb ellenfélnek a szív- és érrendszeri betegségek számítanak, ezekkel mindenképpen célszerű felvenni a küzdelmet...