2019. május 1., szerda

RÁADÁS: MÁJUSKÖSZÖNTŐ

HUNGAROTON
Szerző: MAGYAR RÁDIÓ ZENEKARA ÉS ÉNEKKARA
?


Zengjen a dalunk, pajtás,
Fákon újul a hajtás,
Fogadjuk a tavaszt dallal! Itt van május elseje, Énekszó és tánc köszöntse! Zeng és dalol az élet, Szállj csak, zeneszó, ének, Ébreszd fel a magyar népet! Itt van május elseje, Énekszó és tánc köszöntse! Zeng és dalol az élet, Szállj csak, zeneszó, ének, Ébreszd fel a magyar népet! Népek tavasza, téged Hív ez a vidám ének Béke legyen a világon Itt van május elseje, Énekszó és tánc köszöntse! Zeng és dalol az élet, Szállj csak, zeneszó, ének, Ébreszd fel a magyar népet! Itt van május elseje, Énekszó és tánc köszöntse! Zeng és dalol az élet, Szállj csak, zeneszó, ének, Ébreszd fel a magyar népet!

ITT HALLGATHATÓ MEG

RÁADÁS: CSOCSÓ, AVAGY ÉLJEN MÁJUS ELSEJE!!


BUDAPEST FILM 
Rendező: KOLTAI GÁBOR 
2001.


Rohamosan épülő szocialista város valahol a Duna partján, az ötvenes évek elején. Ott tanárkodik, szervezi a piros betűs ünnepeket, vigyáz a focisták erkölcsére, és teszi, amit tenni jónak lát Csocsó, született Csomai Gusztáv. Ez a történet leginkább róla szól, az életvidám, optimista és örökké tevékeny Csocsóról, aki minden üldözés, macerálás és egyéb zaklatás ellenére is ember maradt az embertelenségben. Az eseményeket elsősorban a tizenhárom éves Pék Zsoltika naplójából ismerjük meg, aki számára Csocsó nemcsak oroszul kevéssé beszélő orosztanár, hanem atyai jóbarát és példakép is...

UTCÁRA VONULNAK A SZAKSZERVEZETEK, EP-VÁLASZTÁSRA HANGOLNAK A PÁRTOK – MÁJUS ELSEJE PERCRŐL PERCRE

MÉRCE
Szerző: MÉRCE
2019.05.01.


A szocialista és munkáspártokat tömörítő Második Internacionálé 1890-91-ben nyilvánította a munkások ünnepévé május 1-ét, a pár évvel korábban, 1886-ban a nyolc órás munkanapért sztrájkba lépő több százezer chicagói munkás előtt tisztelegve. A munkások jogaiért folytatott küzdelem napját Magyarországon is először 1890-ben tömegdemonstrációval tartották meg. Az azóta eltelt időben az esemény rengeteg alak- és jelentésváltozáson ment át.

A munkaszüneti nappal együtt járó „vásári mulatság” mellett idén is rendezvényeket tart a legtöbb politikai párt, a decemberi rabszolgaellenes tüntetés után pedig a szakszervezeti mozgalom is hangsúlyosabban megjelenik.

A Mérce ma is percről percre követi az eseményeket!

VOLT EGYSZER EGY FELVONULÁS!

VÁROSI KURÍR
Szerző: Dr. MARTIN ZOLTÁN
2019.05.01.


Emlékszem az elsőre.Édesanyám munkahelyével mentünk vonulni, kisgyerek voltam. Pécsett, a József Attila utca végén gyülekeztünk. Aztán mentünk végig a Szalai András, ma Nagy Lajos király úton, egész az Ifjúsági Házig. Ott volt a tribün. Nekik kellett integetni. Ők meg vissza. Kérdeztem anyukámat, kik azok a bácsik?

Azt mondta, fontos emberek


Ennyi elég volt. Nem érdekelt. Annál inkább a gázos lufi, amit minden gyerek kapott indulás előtt. Aztán felmentünk a Mecsekre, az Állatkertbe. Azt a régi kis, tégla büfét, fém keretes ablakokkal sose felejtem el. Isteni virsli illat lengte körül. Mellette nagy hordókban állt a jég. A felszolgálók kimentek, és kivették a gyöngyöző, pécsi, Szalon söröket.Az esetek nagy részében aztán csak az anyukák, mentek be a gyerekekkel az állatokhoz nézelődni. Az apukák elvoltak enélkül is kint…

ATTÓL, HOGY AZT SZERETNÉK, MÉG NEM SZÜLETIK TÖBB GYERMEK MAGYARORSZÁGON. AZÉRT TENNI IS KELLENE

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.05.01.


...Azt, hogy mi segíthetne a fiatalokon, már sokan, sok helyen elmondták, a kormány mégsem hallgat ezekre az emberekre. Nem érdekli őket, hogy addig, ameddig nem teremtik meg a legalapvetőbb feltételeit a családalapításnak, nem érdemes 2-3-4 gyermekkel számolni. Működőképes oktatási és egyészégügyi rendszer nélkül és anyagi biztonság nélkül egyszerűen nem mernek kockáztatni a hazai családok. Mert még ha szeretnének is gyermekeket ezek a fiatalok, sokszor egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, a kormány által kínált hitelek pedig – amelyeket vagy vissza kell fizetni, vagy sem – nem kínálnak megoldást erre a problémára.

A fiatalok elég nagy százaléka elmenekült Magyarországról és már egy olyan országban fog családot alapítani, ahol megfelelőek a feltételek ehhez. Egy kerítéssel körbevett, elvetemült nacionalista által vezetett országba hülye lenne visszamenni az, aki nyugaton szabadon, a politikai véleményétől függetlenül, biztonságban és jólétben élheti életét. Lehet hogy vannak gondok máshol is Európában, de még azok sem olyan súlyosak, mint az, ami ma Magyarországon folyik. Az a több százezer magyar, aki egykori hazáját elhagyva külföldre menekült, már szinte biztosan nem tér haza soha. Ezt akár belátja Novák Katalin és bandája, akár nem, attól még így van.

TANANYAG MANIPULÁTOROKNAK

ÉLET ÉS IRODALOM / VISSZHANG
Szerző: GYARMATHY ÉVA
2019.04.26.


Egy változó világban sok a zavaros helyzet, és növekszik a bizonytalanság. Nem csoda, hogy egyre több a manipulátor. Egyénileg és testületileg is. Ahhoz, hogy eredményes manipulátor lehessél, tudnod kell, hogy a manipulátor nem a problémák megoldásában, hanem gerjesztésében érdekelt. Jelszava: „annál jobb, minél rosszabb”. Minthogy nem érzi magát elég felkészültnek és rátermettnek a nyílt akciókra, igyekszik homályt, zavart, sötétséget teremteni. Amennyiben tehát így érzel, a legbiztosabban úgy tudod irányításod alatt tartani a helyzeteket, ha magad hozod létre, és erre mindjárt többféle lehetőséged is van:

1. információk visszatartása – információhiányt teremtesz, és saját céljaidra használod fel a tudást (tudás=hatalom);

2. információk hamisítása – hazugságokkal alternatív valóságot teremtesz, amit kedved szerint alakíthatsz (fake news, hírhamisítás, csúsztatás);

3. hátsó szándékkal problémák generálása – „ha nincsen probléma, teremteni kell” elv alapján teremthetsz alternatív valóságot.

A három szint egyre súlyosabb erkölcsi vétség: megtévesztés, hazugság, pusztítás. Tehát csak ha igazi gazember vagy, vetemedjél a 3. szint alkalmazására, amúgy érjed be az első kettővel.

Fontos, hogy mindig olyasmivel manipulálj, ami egyébként természetesen is megesik, így nem fognak gyanút az áldozatok. Ha ügyes vagy, még megmentő szerephez is juthatsz.

Nézzünk néhány példát:

EDDIG JUTOTTUNK AZ EU-CSATLAKOZÁS ÓTA: NYOLC ÁBRÁN AZ ELMÚLT 15 ÉV

HVG ONLINE / GAZDASÁG
Szerző: hvg.hu
2019.05.01.


Az uniós belépésünk utáni első években közelített Magyarország fejlettsége az EU-átlaghoz, azóta alig, viszont a szegénység csökkent, a magyar munkaerő pedig jóval drágább lett. És arra emlékszik még valaki, amikor arról volt szó, hogy 2008-ban lesz magyar euró?


Az EU-csatlakozás utáni első néhány évben nagyot nőtt az egy főre jutó GDP a közösség átlagához viszonyítva, de valójában attól még mindig messze járunk. Más kérdés, hogy 2007 után 2012 volt az első év, amikor nem közelítettünk az EU-átlaghoz, azóta pedig akárhogy is nő a magyar gazdaság, az unió GDP-je is úgy nő, hogy nem tudunk közelebb jutni e célhoz...

SIRALMAS A HELYZET A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYBEN - ELKESERÍTŐ SZÁMOKRA BUKKANTUNK

PORTFOLIO
Szerző: CSIKI GERGELY, HORNYÁK JÓZSEF
2019.04.30.


Nincs vége a magyar bérrobbanásnak a magyar gazdaságban - írtuk kedd reggeli cikkünkben a februári kereseti adatokról. Kivéve két ágazatban - tehetjük hozzá azonnal. Az egészségügyi ágazatban ugyanis egy év alatt csupán 2,2%-kal emelkedtek a bérek, ami még az éves inflációtól is elmaradt, de az oktatásban sem sokkal jobb a helyzet.

Az országos KSH-adatok szerint februárban még tovább gyorsult a keresetek növekedése: az előző évhez képest 12,1%-kal voltak magasabbak. A minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelése és a munkaerőhiány továbbra is magasan tartja a béremelkedés ütemét - írtuk korábbi cikkünkben. Az átlagkereset februárban 345 900 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 356 600 forinton alakult. A vállalati szférában 356 900 forint volt a bruttó átlagkereset, míg a költségvetési szektorban 324 600 forinton alakult.

Ha az ágazati bontásban rendelkezésre álló részletes adatokat is megvizsgáljuk, azonnal szembetűnik két adat. A humánegészségügyi ellátásban, valamint az oktatásban dolgozók bérének éves emelkedési üteme...

EZ SÚLYOS: KÖVÉR A BÍRÓI FÜGGETLENSÉGET VONTA KÉTSÉGBE – DE A SZAKMA HALLGAT

MAGYAR ÜGYVÉD BLOG
Szerző: Magyar Ügyvéd
2019.05.01.


A bírói hatalom nem lehet független az államtól, hiszen maga is része annak” – mondta a házelnök éppen egy hete. Ráadásul úgy gondolja, a bírónak el kell döntenie, az államot védők vagy az azt támadók oldalára áll-e. Ez akkora ostobaság, hogy elemi felháborodást kellett volna kiváltania. Miután nem ez történt, mi nem hallgatunk tovább.

„Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el” – ezt mondja ki még a fideszes alaptörvény is.

Meg olyasmi olvasható benne, hogy a „bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók. A bírákat tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani”.

Éppen egy hete, hogy Kövér László házelnök talán nem véletlenül a bírói függetlenséget garantáló hazai jogszabály elfogadásának 150. évfordulóján fogalmazta meg sajátos elképzeléseit erről. Ami viszont meglepő, hogy még szakmai körökben sem tartotta senki fontosnak helyre tenni a Ház amúgy jogi végzettségű elnökét, aki elég nagy ostobaságokat mondott...

NAGYOT VÁLTOZIK AZ ÉLET SZERDÁTÓL

NAPI.HU
Szerző: DOMOKOS LÁSZLÓ
2019.04.29.


Újra jó néhány jogszabály változik 2019. május elsejével. Ezentúl magyarázkodni kell majd a túl sok készpénz miatt, szigorúbb előírások vonatkoznak a követeléskezelőkre, miközben újra felpöröghetnek a kilakoltatások. Szerdától tovább szigorít a NAV és a neten folytatja egy állami tévécsatorna. Május első napjától újra a magyar Gripenek védik a Baltikumot, miközben a világ legrégebbi örökös monarchiája új korszakba lép...

EDDIG 119 MILLIÁRD FORINTOT KÖLTÖTT A KORMÁNY A LIGET-PROJEKTRE, MÉG EGYSZER ENNYI KELLHET

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: CSIKÁSZ BRIGITTA
2019.05.01.


Öt év alatt összesen mintegy 119 milliárd forintot költött a Városliget Zrt. a Liget Budapest Projekt néven megvalósuló új kulturális intézmények megépítésére. Ezek mintegy felét a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, valamint az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ generálkivitelezési munkái teszik ki. A számításokat a Városliget Zrt. által megkötött szerződések és a Közbeszerzési Értesítőben megjelent eredménytájékoztatók alapján végeztük el.

Az új múzeumi negyed, amely Tarlós István 2010-es főpolgármesteri programjában jelent meg először, szép lassan halad a megvalósulás felé. A Liget Budapest Projektet miniszteri biztosként Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója koordinálja. A beruházás keretében hatalmas ingatlanokat húznak fel a főváros egyik legnagyobb közparkjában.

A tervek szerint megújul az Olof Palme Ház Millennium Háza néven, megépítik a Magyar Zene Házát, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központot, egy mélygarázst a Dózsa György útra, valamint új Nemzeti Galériát és új Közlekedési Múzeumot építenek. Továbbá hat évtized után ismét lesz színház a Városligetben, ahová beköltözik a Néprajzi Múzeum is.

Az építkezésekkel együtt elvégzik a Városliget rehabilitációját is: nemcsak új sétányokat alakítanak ki és fákat ültetnek a kivágottak helyett, hanem sportpályát és kutyafuttatót is építenek, az Állatkerttel szemben pedig vendéglátó-funkciójú pavilonokat húztak fel. Változás lesz még – mint a 24.hu megírta –, hogy megszüntetik az Olof Palme sétányt, a Kós Károly sétányt pedig autómentesítik.

A Liget Budapest Projekt keretében újították meg a II. világháborúban károkat szenvedett Román Csarnokot a Szépművészeti Múzeumban, és a Városliget fejlesztéséhez kapcsolódva épül a Kárpát-medence egykori élővilágát bemutató Pannon Park a Fővárosi Állatkert mellett, de a komáromi Csillag Erőd 5,1 milliárdos felújítását is a Liget-beruházás égisze alatt bonyolították le...

BABAVÁRÓ HITEL: MILLIÓKAT VESZÍTENEK, MERT KORÁN JÖTT A GYEREK

24.HU
Szerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA
2019.05.01. 


A gyermekvállalás és a gyermeknevelés támogatása érdekében hirdette meg Orbán Viktor február 10-én a hétpontos családvédelmi akciótervet, amely végül júliustól indul el. De nem csak sok gyerek, hanem szerencsés csillagzat is kell a 27,5 milliós családtámogatáshoz.

Félidősök hátrányban

Április közepén érkezett Jánosék második gyermeke, és nem terveznek többet. Elsősorban a szabad felhasználású 10 millió forintos hitel érdekelte volna őket, csakhogy a kamatmentes, államilag támogatott hitelprogramba csak az léphet be, akinek a gyermeke 2019. július 1-je után születik meg. János szerint úgy lett volna fair, ha az összes február 10., vagyis a miniszterelnöki bejelentése után született gyerekre igénybe lehetett volna venni a támogatott szabadfelhasználású hitelt.

A támogatási csomag bejelentése és életbe lépése között 140 nap (20 hét) telt el. A várandósság időtartama ennek éppen a duplája, 40 hét. Ez azt jelenti, hogy a programban az vehet részt, aki maximum félidős várandós volt a bejelentéskor. Azok a családok viszont, akiknek a bejelentéskor már 20 hétnél kevesebb volt hátra a terhességből (és nem szeretnének több gyermeket vállalni), elesnek a lehetőségtől.

Ezt az időkorlátot János hátrányos megkülönböztetésnek érzi, hiszen a 2018. szeptember 24. és 2019. február 10. között fogant, illetve július 1-je után érkező babákat biztosan nem a leendő támogatás hatására vették tervbe a szüleik, mégis jogosultak lesznek utánuk a kedvezményekre. Viszont akik valamennyivel korábban, szintén a támogatás bejelentése előtt fogantak, azokra nem.

Több tízezer családot érinthet

A KSH tavaly az év egészében 89 800 élveszülést regisztrált. Ez napi 246, ebből kiindulva a február 10. és június 30. közötti 140 nap alatt

34 400 olyan gyermek születhetett, akikre a szüleik nem tudják igénybe venni a babaváró hitelt.

És nem csak a babaváró hitelt nem, de ha második gyerekről van szó, akkor a számukra júliustól elérhető 1 millió forintos jelzáloghitel-elengedést sem, ha pedig harmadik gyerekről, akkor a nekik szintén júliustól 1 millióról 4 millió forintra emelt jelzáloghitel-elengedést sem...

ITT OLVASHATÓ

NEM HATTYÚFEHÉR SZEREPLŐ A JÓ ÉS A ROSSZ PÁRHARCÁBAN, HANEM A SUNYI TOLVAJ EGY FÁJDALMASAN BORZASZTÓ NÉPI SZÍNDARABBAN

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Swan Edgar
2019.05.01.


Jó reggelt! Itt a munka ünnepe, amit munkaszüneti nappal szoktunk ünnepelni. Úgyhogy nem kell kiugrálni az ágyból, elég, ha én ébren vagyok. Tudom, hogy messze van és kit érdekel, de attól még az a helyzet, hogy Venezuelában kitört a botrány. Csak nagyon halkan mondom, főleg egy munkaszüneti nap reggelén, de aki figyeli az eseményeket, az rájöhetett, hogy mi nagyjából azon az úton tipegünk tömegesen, ami Venezuelában oda vezetett, ahová eljutottak. Nem vicceltem egyszer sem, amikor azt mondtam, ez itt egy banánköztársaság, annak is a legalja.

Nade.

"Oroszország jelenti a fő fenyegetést a Közép-Európa számára – jelentette ki Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter, hangsúlyozva, hogy lett kollégájával, Edgars Rinkevicsszel egyetétettek ebben keddi varsói tárgyalásaik során.

A lengyel diplomácia vezetője a közös sajtóértekezleten elmondta: a lett külügyminiszterrel többek között a keleti politikáról egyeztetett. “Hasonlóan értékeljük a fenyegetéseket, a közép-európai országokra nézve a fő fenyegetés Oroszország, az ország agresszív politikája” – mondta el Czaputowicz.

Rinkevics a két ország biztonsági együttműködéséről beszélt, megköszönve, hogy a lengyel katonák szolgálatot teljesítenek a 2017-ben Lettországba telepített nemzetközi NATO-zászlóaljban.

Lettország elkötelezetten támogatja az amerikai katonai jelenlét további regionális erősítését célzó, Varsó és Washington között folytatott párbeszédet – nyilatkozott a lett külügyminiszter, úgy ítélve, hogy az erősítés hozzájárul a közép-európai térség biztonságának növeléséhez.

Mindkét miniszter szót emelt az Európai Unió és a keleti partnerség országai közötti, Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Georgia, Moldova és Ukrajna uniós felzárkóztatását célzó együttműködés megerősítése mellett is. (MTI)"

Tetszünk figyelni? Nem a migránsok, nem Soros György, nem a migrációpárti belliberálisok, hanem Putyin. Na, pontosan ezért olyan rohadtul erős a V4-ek, ami az Unió húzómotorja, zászlóshajója és nemtommicsodája. Orbán – ami nem lenne baj, de mi is – rá fog pacsálni a hülyeségeire. A lengyelek még neki sem fogják elnézni, hogy állandóan Putyin seggéből kakukkol kifelé. Én szóltam.

AZ ELSÜLLYEDT LIGET NYOMÁBAN

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: PETHŐ PÉTER
2019.05.01.


Nagyot változik a Városliget. A sok vitával, tüntetésekkel kísért munkálatok csupán 2020 után érnek véget. Új múzeumi negyed épül részben a zöldterület közepén. A Vidámparkot, amely az elődöket és ősöket (a vurstlit és az Angolparkot) is beleszámítva 170–180 esztendős múlttal büszkélkedhetett, már szinte teljesen ledózerolták. Helyén hatalmas méretű szubtrópusi őslénycsarnok, biodóm épül. Mementóként megmaradt viszont a századfordulós körhinta, a hullámvasút a mesecsónakkal.

A modernizáció nyilván elkerülhetetlen; mondják, részben használ is a parknak. Ám „járulékos veszteségként” olyan, az egykori Ligetnek színt és varázst adó jellegzetességek is eltűntek/eltűnnek, mint az ócskavasként elkótyavetyélt óriáskerék, vagy a János vitéz jeleneteit Básti Lajos és Major Tamás hangján megelevenítő, több mint százéves Barlangvasút. (Bontás előtt gyorsan megszüntették műemléki védettségét.)

A tervek a hazánkba érkező külföldieket is vonzó, nemzetközi hírű, a Liget brandet szerte a világon ismerő jövőt festenek elénk. Magyarán szólva a terület a Várhoz hasonlóan kiemelt „turistaparadicsommá” alakulna, ami azt a veszélyt is hordozza, hogy a Városligetbe nem az egykorira legalább nyomokban emlékeztető éttermi kultúra, a minden társadalmi réteget megszólító vendéglős-mulatós világ, hanem megint csak a várbeli procchoz hasonló irreális árú, csilivili, ám rideg és gépies vendéglátóipar telepszik be. A Liget és környéke e tekintetben amúgy is meglehetősen sanyarú állapotban van, a kisebb megtorpanásokkal, rövidre szabott másodvirágzásokkal együtt legalább nyolcvan éve hanyatlik. A jelenleg működő éttermek pedig a jómódú középosztályt, illetve a kifejezetten gazdagokat várják...

MEGHATÁROZZA A MAGYARSÁG A VISELKEDÉST?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.05.01.


Az olaszok szélesen gesztikulálnak beszélgetés közben, a holland gyerekek viszonylag lazák, az oroszok ritkán mosolyognak nyilvánosan – vajon miként határozza meg a viselkedésünket az, hogy hova születünk? Nektek mi a tapasztalatotok az egyes népekről, tényleg mások vagyunk? Miként határozza ez meg az életet, amikor külföldre költözünk?

A kérdés elsőre inkább tűnik előítéletnek, ám tudományos munkák sora bizonyítja, hogy ezek a megfigyelések egyáltalán nem megalapozatlanok. A Bowdoin College pszichológiaprofesszora, Samuel Putnam például több kollégájával közösen könyvet is írt a kérdésről.

A Toddlers, Parents and Culture című könyvben például azt járták körül, hogy az egyes társadalom értékei miként befolyásolják a szülők döntéseit és ezen keresztül miként hatnak a gyermekeik fejlődésére.

Noha a genetika természetesen nem elhanyagolható, az elmúlt két évtizedben felmérések sora bizonyította, hogy a kultúra is alakítja a személyiséget. Komoly sikert jelentett, amikor 2005-ben Robert McCrae pszichológus kollégáival képes volt dokumentáltan kimutatni a világ különböző részein élő emberek személyisége közötti különbséget.

Hogy példát is hozzak, az európai kultúrákból származó felnőttek sokkal nyitottabbak voltak az új tapasztalatoka, mint az ázsiaiak. Tovább szűkítve a kört, Európán belül például az északiak sokkal lelkiismeretesebbek voltak, mint déli társaik.

Szülői elvárások és fegyelmezés

A mostani kutatáshoz 14 ország lakóit térképezték fel. A cél az volt, hogy kiderüljön, miként hatottak a gyereknevelésre a szélesebb társadalmi elvárások. Aztán azt nézték meg, hogy ezek a különböző nevelési stílusok mennyire határozták meg a gyerekek viselkedését és személyiségét.

A felmérés elsődleges módja kérdőíves kikérdezés volt, arra kérték a világ különböző részein élő szülőket, hogy írják le a napi rutin mellett azt is, mit várnak el a gyermekeiktől és miként fegyelmezik őket. Majd megkérték a szülőket, hogy részletezzék gyerekeik viselkedését.

Emellett felhasználták a holland szociálpszichológus, Geert Hofstede az 1970-es években az IBM alkalmazottai között végzett felmérését is, melyben arra volt kíváncsi, mi az, ami elégedettséget okoz nekik a munkában...

TÖBB VONATOT AKARTAK AUSCHWITZBA

KLUBRÁDIÓ / TŰRÉSHATÁR
Szerző: KLUBRÁDIÓ
2019.05.01.


Volt egy utolsó pillanat, amikor még talán akadályozni lehetett volna a magyar zsidók deportálását. A magyar hatóságokat azonban úgy gondolták, a feladvány egyáltalán nem ez. Karsai László történész volt a Klubrádió vendége.

Hetvenöt éve, 1944. május 6-án tartottak egy konferenciát Bécsben arról, hogy hány vonatot indítsanak Magyarországról naponta Auschwitz-Birkenau felé.

Ez volt talán az utolsó pillanat, amikor a magyar hatóságok ellátási nehézségekre, mozdonyhiányra, a front igényeinek kiszolgálására hivatkozva, vagy bármilyen más ürüggyel megpróbálhatták volna elszabotálni a deportálások elindítását, húzhatták volna az időt vagy legalább csökkenthették volna a tragédia mértékét.

Ehelyett más vitát kezdeményeztek, szerintük a németek túl alacsony vonatszámot állapítottak meg, és sikerült is nekik, hosszas győzködés után az eredetinél magasabbra feltornázni a szerelvények számát.

A LEBONTOTT HÁZAKKAL FERENCVÁROS EMLÉKE IS ELTŰNIK

MAGYAR HANG
Szerző: FICSOR BENEDEK
2019.04.30.


Ferencvárosi történetek között nőttem fel. Ükapám a labdarúgócsapat alapítójaként minden hazai meccsen ott ült a lelátón, a favázas stadionban. Dédszüleimet a Boráros téri lakásukból bombázták ki a második világháborúban, egy Ráday utcai pincében vészelték át a harcokat. 1956 már a Tűzoltó utcában érte a családot, abban a kétszintes házban, amelynek a gangjáról lehulló súlyos franciakulcs néhány évvel később kis híján a bölcsőben alvó csecsemő édesanyámra zuhant. Amikor a Magyar Hang szerkesztősége a Balázs Béla utcába költözött, nekivágtam, hogy felfedezzem a családi legendák helyszíneit. Hamar kiderült azonban, a történeteim aligha léphetik át számomra a fikció határait, a városrész ugyanis teljesen átalakult, az épületek eltűntek, az utcakép felismerhetetlenné vált.

Minden város állandó változás, alig akad olyan környék, amely évtizedek alatt ne formálódna át, a IX. kerületben azonban úgy tűnik, ez a folyamat jóval látványosabban megy végbe. Nem is kell évtizedeket visszautaznunk az időben. Már akkor meglepetés érhet bennünket, ha a Google keresőprogram street view alkalmazása segítségével igyekszünk eligazodni a Középső-Ferencvárosban.

A Balázs Béla utca példájánál maradva, a négy-öt éve készült utcaképeken álló házak jó része eltűnt, helyükön ma új építésű házak, félkész épületek vagy üres telkek állnak. És ez nem egyedülálló jelenség, miközben a kerület városfejlesztési programját nemzetközi díjjal ismerték el, és a rehabilitációnak köszönhetően több mint ezer lakás újult meg, számos régi, műemléki szempontból is jelentősnek tartott épületnek ma már csak a hűlt helyét találjuk.

A rendszerváltást követően a Ferencváros szinte minden fontos társadalmi mutatóban a fővárosi átlag alatt maradt. A város-rehabilitiációs programnak köszönhetően azonban a 2000-es évek derekára sikerült megállítani az elvándorlást, sőt azóta is tartó intenzív beköltözési folyamat figyelhető meg – nyilatkozta a kerületet 2010 óta irányító Bácskai János polgármester a Nemzetközi Ingatlanszakmai Szövetség, a FIABCI Prix d’Excellence 2016. évi nagydíjának átvételekor...

EGYRE TOVÁBB ÉLÜNK, DE NINCS, AKI ELLÁSSON MINKET

444.HU
Szerző: ALBERT ÁKOS
2019.05.01.


- Egyre több az idős ember Magyarországon, és ez csak fokozódni fog.

- A szociális ellátások viszont alulfinanszírozottak, több tízezren várakoznak arra, hogy bekerüljenek az idősotthonokba, de nincs elég hely.
- Félmillió idős ember él otthon egyedül, másokat a saját gyerekeik gondoznak.
- A szociális gondozók közben kiöregszenek a szakmájukból, az utánpótlás pedig szűkös.

Három gyermekem van, édesanyám demenciával él. Szendvicsgeneráció, informális gondozó, formális gondozó, nem is tudom mi vagyok.

Ezt egy miskolci háziorvos mondta magáról hétfőn a Friedrich-Ebert-Stiftung által szervezett eseményen, amelynek a témája az idősödés volt Magyarországon. Az idézet arra utal, hogy a háziorvos hiába foglalkozik hivatásszerűen emberek gondozásával, otthon is hasonló feladatok várják: nem csak a gyermekeit kell gondoznia, hanem mellettük a demens édesanyját is.

Mindezzel nincs egyedül, a társadalom idősödése egyre nagyobb feladatot ró a fiatalabb generációra és az államra, épp csak úgy tűnik, hogy az állam nem igazán tud mit kezdeni az egyre bővülő szükségletekkel.

Márpedig a helyzet idővel csak rosszabb lesz, erre jutott az eseményre írt tanulmányában Gyarmati Andrea kutató, a Jó-lét Alapítvány munkatársa.

- Magyarországon 1990 és 2017 között a 65 éves és ennél idősebb népesség aránya 13 százalékról 19 százalékra növekedett.

- Jelenleg 1,8 millió 65 évnél idősebb ember él az országban.
- Köztük egyre többen vannak azok, akik 80 évnél is idősebbek.
- Ez idővel csak nőni fog, a várható élettartam ugyanis folyamatosan nő.
- Ez azonban nem jelenti azt, hogy az idős emberek egészségesebbek is lesznek, 2016-ban a 65 évesek csupán 6-7 év egészségben eltöltött évre számíthattak még.
- 2014-ben a 65 év felettiek 18 százaléka ítélte rossznak, 10 százaléka pedig nagyon rossznak az egészségi állapotát-
- Sokan súlyos mozgásszervi vagy érzékszervi korlátozottságokkal, krónikus betegségekkel küzdenek.
- A demens idősek száma egyre csak nő, Európában a 60 év feletti lakosság 6 százaléka szenved a demencia valamelyik típusában. A demens emberek magyarországi számáról csak becslések vannak, e szerint körülbelül 200–250 ezer főt érinthet a demencia Magyarországon..
- A betegség végső stádiumában az idős, demens embernek állandó felügyeletre van szüksége.

Mégis, a 2016-is mikrocenzus adatai alapján rengeteg idős ember él egyedül, a 65 éves és idősebb népesség 31 százaléka, 554 ezer fő.

Az ő számuk valószínűleg szintén tovább fog nőni, az egyedüllét egyik fő oka ugyanis nem csak a megözvegyülés, hanem a válások növekvő aránya is. Egy válás következtében az emberek nagyobb eséllyel maradnak egyedül idős korukra, hiszen nincs mellettük a házastársuk, hogy gondozza őket.

Gyarmati szerint mindez azt jelenti, hogy az államnak egyre növekvő szükséglettel kellene számolnia a szociális ellátórendszerben. De nem számol...

ÉLJEN MÁJUS ELSEJE! (ÉS A CSERNOBILI ATOMKATASZTRÓFA)

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.05.01.


1986. április 26-án volt a csernobili atomkatasztrófa. Az akkori magyar tájékoztatás nem tartotta fontosnak, hogy ezt közölje a magyar emberekkel, nyilván nem akarták, hogy a lakosság emiatt rosszkedvű legyen.

Miután a finnek és a svédek tiltakoztak, egy-két nap múlva mondtak valamit arról, hogy volt egy kisebb meghibásodás, halottak is vannak, de az ügy súlyosságát továbbra is igyekeztek titkolni.

1986. március 17-én született első gyermekünk, Ádám. Azon a tavaszon hideg, esős, szeles idők jártak, hosszabb sétára a csecsemővel nem volt lehetőség. Így azután – sok ezer más kisgyerekes családdal együtt – mi is nagyon megörültünk, hogy május elsején végre tényleg tavasz lett, és ragyogóan sütött a nap. Mentünk is ki a zöldbe, a Városligetbe. Pokrócot terítettünk a fűre, és az akkorra már hathetes csecsemőt arra fektettük. Körülöttünk ezrével gyerekek, a kisebbek a pokrócokon feküdtek, a nagyobbak önfeledten rohangáltak...

ITT OLVASHATÓ

15 ÉVE AZ EU-BAN: „MINDEN TAGÁLLAM MEGHÜLYÜLT A BELÉPÉS UTÁN” - A HVG.HU EMLÉKEZIK, MÚLTAT IDÉZ ÉS A JÖVŐBE TEKINT AZ ÉVFORDULÓN.

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: GERGELY MÁRTON, TÓTH RICHÁRD
2019.05.01.


2004. május 1-je fontos dátum Magyarországon és a térségben, 15 éve csatlakoztunk az Európai Unióhoz. Frans Timmermans azt mondja, bízik abban, hogy az uniós széthúzás múló jelenség, Jean-Claude Juncker szerint megy az egymásnak feszülés rendesen, Balázs Péter szerint pedig Magyarországot ma már nem vennék fel az EU-ba. A hvg.hu emlékezik, múltat idéz és a jövőbe tekint az évfordulón.

Generációs kérdés is, hogy ki hogyan emlékezik az EU-csatlakozásra. Milyen személyes élményekre pillant vissza, amikor 2004. május 1-jére gondol. Frans Timmermans például a katonai kiképzésére. Az Európai Bizottság első számú alelnöke egy budapesti háttérbeszélgetésen mondta el azt, fiatalkorában arra képezték ki a holland hadseregben, hogy egy esetleges Szovjetunióval folytatott háború esetén ő hallgassa ki a foglyul ejtett orosz katonákat. Ez az a perspektíva, amiből a most 57 éves holland politikus, az európai szocialisták májusi csúcsjelöltje értékeli a kontinens elmúlt három évtizedét. Azt mondja:

ha 2004-ben nem sikerül az Európai Unió bővítése, akkor ma Vlagyimir Putyin nem Kelet-Ukrajnát szaggatja, hanem Lengyelországot.

Jean-Claude Juncker nála hét évvel idősebb, és Luxemburg miniszterelnökeként 1997-ben az EU soros elnökségét ellátva döntő helyzetbe is került a tárgyalások megkezdésénél. Azt mondta múlt héten a HVG-nek, hogy egyenesen meg kellett harcolnia a vonakodó tagállamokkal, amelyek kifejezetten ellenezték a csatlakozási folyamat megkezdését. A legfőbb probléma Szlovákiával, pontosabban Vladimír Meciar kormányával volt. Juncker elment Pozsonyba, hogy beszéljen a miniszterelnökkel, és elháruljon a közös csatlakozás akadálya. Azt a vitát megnyerte...

NEM MERIK BEVALLANI A GYEREKEK, HA BÁNTALMAZZÁK ŐKET AZ ISKOLÁBAN

ABCÚG BLOG
Szerző: MIZSUR ANDRÁS
2019.04.29.


Nyugat-európai és amerikai kutatások ennek ellenkezőjét mutatják: a gyerekek inkább hajlamosak bevallani, ha áldozatok, vagyis gyakoribbnak tűnik az iskolai bántalmazás, ha úgy kérdezik, hogy ki bántotta őket, mintha azt, hogy kit bántanak. Ez fontos visszajelzés lehet az iskoláknak, mivel azt mutatja, hogy az áldozatok nem bíznak abban, hogy segítséget kapnak. Az MTA iskolai bántalmazással foglalkozó kutatásából az is kiderült, hogy aki védelmezni próbálja az áldozatokat, maga is nagyobb eséllyel szenved el bántalmazást. A rosszindulatú pletykálkodás ugyanannyira romboló tud lenni, mint mások megverése, csúfolása; a gyerekek idővel lenézik azt a társukat, akiről negatív dolgokat terjesztenek az osztályban. De míg a szakiskolákban, szakközépiskolákban a bántalmazás nyílt formái a jellemzőek, addig a gimnáziumokban a pletykálkodás a bevett módszer mások bántására. Interjú Kisfalusi Dorottya szociológussal, az iskolai bántalmazást vizsgáló kutatócsoport tagjával.

Az Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának CSS – RECENS Kutatócsoportja Versengés és negatív hálózatok című kutatásában általános és középiskolai tanulók egymás közötti kapcsolatainak elemzésén keresztül vizsgálta az iskolai bántalmazás jelenségét, hogy jobban megértsék, milyen okok, tényezők vezetnek a bántalmazói helyzet kialakulásához. A kutatás még 2010-ben kezdődött, 7 iskolából összesen 44 kilencedikes osztályt követtek három éven keresztül. Az iskolák között volt gimnázium, szakközépiskola és szakiskola. 2013-ban következett az általános iskolások vizsgálata; ez négy éven keresztül tartott és 35 iskola vett részt benne, budapestiek mellett vidéki iskolák is szerepeltek a kutatásban. Kisfalusi Dorottya szociológussal, a kutatócsoport tagjával beszélgettünk a kutatás legfontosabb eredményeiről...

SZABAD SZEMMEL - AZ ANTISZEMITIZMUS ELEVEN ÉS PUSZTÍTÓ - NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.05.01.



Határozottan szembe kell szállni az antiszemitizmussal
New York Times 

Kemény önkritikát gyakorol a lap, mert pár napja antiszemita beütésű karikatúrát közölt, úgy ábrázolva az izraeli kormányfőt, mint aki Dávid-csillagot viselő kutyaként vezeti a világtalan amerikai elnököt, püspöki sapkával annak a fején. A vezércikk sajnálatosnak nevezi, hogy a szerkesztő nem vette észre a rejtett üzenetet, és hogy a lap ily módon megfeledkezett a történelem tanulságairól, miközben a világban egyre erősödik a zsidóellenesség. Mint írja, az eset azt bizonyítja, hogy hajlamosak vagyunk elfásulni a lopakodó, alattomos, ősrégi előítélettel szemben. Az ügy azért veszedelmes, mert Amerikában egymás után több antiszemita merénylet is történt, de még nagyobb veszélynek vannak kitéve a zsidók Európában, ahonnan a szóban forgó rajz is származik. Sorra erősödnek meg olyan pártok, amelyeknek jó ideje erősen antiszemita a retorikája. Az állásfoglalás kiemeli, hogy az újság részéről nem elég bocsánatot kérni, egyúttal kötelessége a cikkekben kifejezésre juttatni az általa képviselt értékeket. Annál is inkább, mivel a zsidóellenességet sokan azzal intézik el, hogy az csak a társadalom peremén jelentkezik. Ám ez nagy tévedés, mert ez a politikai fő áramlat gondja. És mivel a világ ismét ezzel a réges-régi ellenséggel hadakozik, határozottan szembe kell szállni vele.

Az antiszemitizmus él és halálos

A san diegói zsinagóga elleni terrortámadás mutatja, hogy az antiszemitizmus él és halálos, egyben a megosztott pártvita része. Erre emlékeztet Cas Mudde, a Georgia-i Egyetem szélsőségkutatója. Mint írja, a zsidóellenesség túl súlyos dolog ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyják, vagy hogy eszközül használják fel. A világban több mint egymilliárd ember ellenséges a zsidósággal szemben. Valamelyest erősödik a jelenség Európában, Magyarországon, Lengyelországban és Görögországban pedig nagyon is hangsúlyos. Következésképpen mind több a fizikai erőszak, a támadás, a hátrányos megkülönböztetés, a zsinagógák és temetők meggyalázása és ez aggasztó. Az incidensek száma az USÁ-ban robbanásszerűen nőtt, amióta Trump az elnök. Ráadásul a zsidók úgy érzik, hogy cserben hagyta őket mind a bal-, mind a jobboldal, mert ily módon próbálja megbékíteni a társadalom más rétegeit. Most az amerikaiaknak és az európaiaknak kell megnyugtatniuk a zsidókat, hogy nem kell aggódniuk. Ehhez komolyan kell venni az antiszemitizmust. Sajnos, sokan csak akkor ismerik el, hogy valós jelenségről van szó, ha az a másik táborból indul ki. Ám ameddig eszközként vetik be a politikai csatákban a másik fél ellen, addig sokat nem érnek az ígéretek. A jelenséget néven kell nevezni az egész társadalomban. És csaknem 75 év elteltével meg kell erősíteni a történelem legnagyobb emberi tragédiája miatt tett fogadalmat: Soha többé!
...

EGYRE TÖBB A VÁLSÁGHELYZET AZ OKTATÁSBAN, ORBÁN VIKTOR KÉPTELEN A KORREKCIÓRA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2019.05.01.


Átgondolatlan kármentés folyik az oktatásban, továbbra is a szakma megkerülésével. A 2010-es drasztikus átalakítások káros hatásai naponta produkálják a válsághelyzeteket. Orbán Viktor azonban, úgy tűnik, képtelen a korrekcióra, így az oktatási rendszer egészéhez nem nyúl a kormány, csak egyes szegmenseit próbálja javítgatni. Ez tetőfoldozás, rogyadozó alapokkal, most éppen a technikumokat vezetik be.

A vicc kedvéért eljátszhatnánk azzal a gondolattal, mi lenne, ha az oktatáspolitika formálói támaszkodnának a tényekre, a kutatási eredményekre, a nemzetközi és hazai tendenciákból levonható következtetésekre. Ilyen tényeket szállítanak mások mellett azok a kutatóintézetek, amelyeket Palkovics László tárcája, az Innovációs és Technológiai Minisztérium ki akar szedni a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alól azzal az ürüggyel, hogy nem elég hatékonyak. Pedig elég sok mindenben támaszkodhatna az ott felhalmozódó tudásra.

Friss hír például, hogy 2020 szeptemberében az ITM alá tartozó szakgimnáziumok ötéves technikummá, a szakközépiskolák pedig hároméves szakképző iskolákká alakulnak. Akárhogy is nézzük, ez valamiféle visszarendezése egy korábbi állapotnak, amelyet éppen négy éve változtattak meg...

MAJÁLIS, ELNYÚJTÓZÁS ÉS LUFI – AMÍG EL NEM REPÜLT


KLUBRÁDIÓ / ANNO BUDAPEST
Szerző: KLUBRÁDIÓ 
2019.05.01.


Anno Budapest, ünnepi kiadás a Klubrádióban, május 1-jén, délután 4-6-ig. Önök mivel töltötték egykor a munka ünnepét, milyen emlékeket őriznek? Mondják el a műsorban, hívjanak minket!

Május 1-je a szocializmus idején kiemelt fontosságú nap volt, országszerte tartottak felvonulásokat.

Budapesten a Felvonulási teret megtöltő tömeg egyenesen Kádár Jánosnak integethetett a munka ünnepén.

Ezután jött a majális, a gondtalan elnyújtózás a Nagyréten, a Ligetben, az elmaradhatatlan sör-virsli, a gyerekek kezében a borzalmas, de imádott nyalóka, vagy épp a héliummal töltött lufi, amíg el nem repült.

Az aktuális Annóban arra vagyunk kíváncsiak, Önök mivel töltötték egykor a munka ünnepét, milyen emlékeket őriznek.

Tartsanak velünk május 1-jén, szerdán délután 4-6-ig és meséljenek!

A műsor telefonszámai: 06-1- 24-06-953; +36-30-197-1449; +36-30-197-1448

82 ÉVE HUNYT EL GRAMSCI, AKITŐL MA IS SOKAT TANULHATUNK

MÉRCE
Szerző: SZADAI LEVENTE
2019.04.27.


1937. április 27-én, 82 éve ezen a napon hunyt el Antonio Gramsci, az egyik legnagyobb jelentőségű olasz kommunista gondolkodó. Gramsci az olasz munkásmozgalom egyik vezető alakja volt, amit nem igazán tolerált Mussolini fasiszta rendszere sem, életének utolsó időszakát börtönben kellett töltenie. Az ellene politikai okból vádat emelő ügyész a tárgyalásán azt mondta: „húsz évre meg kell akadályoznunk ennek az agynak a működését”...

Ez végül a tervezettnél „jobban” sikerült, Gramsci pár nappal amnesztiája után, 46 évesen a kórházban hunyt el.

Gramsci jelentőségéről sokat elmond, hogy nem csupán az antisztálinista baloldaliak politikai gyakorlatára és elméleti munkáira volt nagy hatással, de fogalmai és elméletei hasznosnak bizonyultak a legkülönbözőbb politikai oldalaknak, s hovatovább, Orbán Viktor is az olasz szerző gondolatait felhasználva írta a szakdolgozatát.

Ennek ellenére a tudományos életben inkább marginalizált pozíciót tölt be ma Gramsci, a hazai tudományos közbeszéd látszólag megfeledkezett róla, pedig ma is hasznos és érvényes gondolatokat fogalmazott meg. Gramscit elsősorban az foglalkoztatta, hogyan szervezheti meg magát a társadalom alsó fele, elsősorban azok, akiknek a munkájának az értéke a töredéke az általuk megtermelt áru értékének, akiket a bérmunka is kitaszított, és akik különböző módokon marginalizáltak a polgári társadalmakban.

Ha minket is ez mozgat, érdemes feleleveníteni Gramsci két, talán ebből a szempontból legjelentősebb hozzájárulását a politikai-társadalmi gondolkodáshoz...

VILLÁM GÉZA: ÁTLÁTSZÓT IS SZOKTUNK IDÉZNI, DE AZ ORIGO A LEGVICCESEBB ÚJSÁG


ÁTLÁTSZÓ / VIDEÓ
Szerző: Átlátszó
2019.04.30.


A John Oliver babérjaira törő műsorvezető civil szervezetekben is aktív, kajakkal tiltakozik a környezetszennyezés ellen, és kamerás drónt adott kölcsön az Átlátszónak, ahonnan most rendszeresen idéz a Heti Dörgésben. A műsor összeállításában újságírók is közreműködnek, a tévécsatornánál pedig csak annyit kértek, hogy legyen kiegyensúlyozott – ez nehéz ügy, mert az ellenzékről nem nagyon van mit mondani. Videóinterjú.

Átlátszó: Téged leginkább a médiából lehet ismerni, esetleg a Budapest-Bamakóról, de azt kevesebben tudják, hogy civil szervezetekben is aktív vagy.

Villám Géza: Mindig aktív vagyok olyan szervezetekben, amelyek mellett kiállok, amelyeknek a munkáját szellemileg is támogatom. Az egyik ilyen a Greenpeace: a környezetvédelem, és a klímaváltozás elleni harc az egyik legfontosabb harc, amit meg kell vívnunk. Saját akcióim is vannak, különböző kajak-protesteken veszek részt: 2016-ban a tonhal-túlhalászat ellen kajakoztam Los Angelestől Mexikóig, aztán 2018-ban egy kanadai olajvezeték ellen tüntettünk Brit Kolumbiában, tavaly pedig lekajakoztam a Dunán a paksi atomerőmű, Paks kettő ellen, itt Magyarországon. A környezetvédelem ügye mellett mindig kiállok, de például az Átlátszót is támogattam a 2015-ös menekültválság alatt: amikor szóltatok hogy kéne egy drón, az én drónommal forgathattatok. Tehát ha van egy értelmes ügy, akkor bármikor szívesen segítek.

A Budapest-Bamako rally során Afrikában tudtok valamit a helyiekért is tenni?

A Budapest-Bamako mára az egyik legnagyobb jótékonysági rallyvé nőtte ki magát Afrikában: minden második évben 800 ezer – 1 millió eurónyi adományt viszünk Afrikába azokra a helyekre, ahol a legnagyobb szükség van ezekre. Nem pénzadományokat gyűjtünk elsősorban, hanem tárgyi eszközöket, és ezeket közvetlenül azoknak a szervezeteknek, és olyan kis NGO-knak, vagy olyan kis iskoláknak, falvaknak adjuk át, ahol a legnagyobb szükség van rájuk, így még véletlenül sem vesznek el közvetítőkön keresztül. Minden évben ásunk egy kutat, van amikor iskolát építünk, tehát olyan dolgokat csinálunk, amiket utána évek múlva is meg lehet nézni. Ezekre nagyon büszke vagyok, tudok mutatni egy csomó olyan falut, ahol kút épült a mi munkánknak köszönhetően. Az egyik legdurvább élményem az volt, amikor egy idős asszonyt elküldünk kerámikus továbbképzésre, mert ez a nő végezte a lányok körülmetélését a faluban, ebből élt, és azt mondta, hogy ezt fogom csinálni életem végéig, mert más munkám nincs. Azóta van egy cserepes műhelye, és nem metél körül lányokat...


A KÜLÜGY MÓKUSA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.05.01.



A napokban szügyig merültünk a csatornafolyadékba, néhány erőteljes kartempó benne már nem oszt és nem szoroz, legfeljebb közelebb hozza a napvilágot. Még egy utolsó patkányozás ezért belefér a munka tajtékos ünnepén, csak álruhát húzok rá, hogy az alélós hangulat ne szenvedjen akkora csorbát, csak egy kicsit. Tényleg, csak egy kicsit. Mert tudjuk az állott sörszagú kocsmák találós kérdését, miszerint mi a különbség a mókus és a patkány közt, a válasz szerint pedig: semmi, csak a mókusnak jobb a sajtója.

És most, hogy elbeszélhetővé tettük az elbeszélhetetlent, nézzük, miből élünk. A Külügyminisztérium adományából élünk máma, mert amióta a futsalos ordibál ennek az élén, naponta adja a nagyközönségnek és a finom úri diplomatáknak a gondolkodni meg elszörnyedni valót. Egyrészt, hogy milyen avas szagú parasztudvarról szalajtották őt, másrészt pedig – s ez a fajsúlyosabb, mert Hruscsov is verte a büdös cipőjével az asztalt azért, tehát nincs új a nap alatt -, hogy milyen elfajzott eszmék folynak ki a mosdatlan száján, milyen barna levek.

Mivel nagyvonalú vagyok, azon gálánsan túllépek, hogy tegnap az ENSZ, ezen belül annak emberi jogi biztosa, bizonyos Fionnuala Ní Aoláin támadta meg rétjeinket, szüzeinket és ormainkat, mert kérdései és kétségei voltak kies hazánk házi terroristájával, ezzel a bizonyos Ahmed H.-val kapcsolatban. Az a röhej, hogy ez most épp mellékes, mert ismerjük a mese színét és visszáját. Így unalmas is lenne a sztori, ha a külügy nem csavar egyet rajta, és amiatt nem húzza fel az orrát, hogy ez a Fionnuala Ní Aoláin érthetetlen módon egyenlőként tekint az ő terroristájukra, és következetesen Mr. Ahmedként emlegeti, mintha ember volna.

Ha ez a baj, márpedig ez, akkor a külügy, csak úgy, mint a tranzitzónákban éheztetetteket, mókusnak tekinti Ahmed H.-t, akkor viszont elszörnyed, ha emiatt őt is lemókusozzák. Ez elgondolkodtató, de máma más tanulságokat vonunk le a bájos történetből, messze hatóbbakat, mert a mókus vs. nem mókus dichotómia amellett, hogy bepillantást enged az ezt használó delikvens lelkének bugyraiba, mégis csak névhasználati kérdés. Hogy a szart szarnak nevezzük, vagy masnit adunk rá és csokipudingnak, mindegy. Büdös így is, úgy is. Ki élvezettel nyalja ennek ellenére, ki pedig okádik tőle...