Szerző: st22lacika
2019.03.22.
ITT NÉZHETŐ MEG
2019. március 24., vasárnap
RÁADÁS: A KAMIONOS 1 NAPJA EXTRA
YOUTUBE
Szerző: st22lacika
2019.03.22.
00:00 Bevezető
01:34 Reggeli kezdés (új kamera beállítás)
02:15 Mi ez a "celeb" frizura?
02:37 Tankolás...
03:01 Kamion mosása kézzel
05:00 A mai meló
05:55 Pótkocsi le fel akasztása (tető nézet)
07:38 CMR
08:13 Mehetünk lerakodni a fát(tető nézet)
08:41 Térkép + tető kamera
09:24 EXTRA KAMERANÉZET (kérlek,írj véleményt!)
-4 millió forintot költöttem a videózásra-
-5 év munkája érett be-
16:27 Van egy álmom. Írtam a Transkonának...
17:35 Belefér ez a vállalkozásba?
-6 hete vagyok úton-
18:10 Álomvilágban élek
18:35 Cégkeresés
21:31 Lerakodás Timelapse
22:21 Spanifer feltekerés:))
22:50 Nekem adták a faanyagot, viszem haza
23:26 Így nézek ki rakodás után. Ömlik rólam a víz
24:26 Útfelvétel, Timelapse
25:06 Irány rakodni. Nem nyílt ki a pótkocsi
26:00 Jön a vihar...
26:15 Merre menjek Calais felé? Vlog, Térkép stb...
28:20 Bundesen majdnem calais-ig
28:34 Parkoló Vs ipari park. Parkolókeresés
30:49 Timelapse Ilyen volt a bundes franciában;)
31:41 Scania Vs billencs:)) Lenyomom;)
32:10 Férfiak klubja. Mi ez?
33:34 Díjazott lettem. Budapest. Díjátadó gála
41:22 Calais. XBOX. Így áll össze itt a kamionban.
43:43 Vonatra állás fejkamerával
ITT NÉZHETŐ MEG
Szerző: st22lacika
2019.03.22.
ITT NÉZHETŐ MEG
HAZUDSZ, KISAPÁM!
KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: HORN ANNA
2019.03.24.
Én is tudom, te is tudod. Nem adom meg a tiszteletet a nagy „T”-vel, meg a további névmásoknál sem – mert neked nem jár.
Nem is jó az első mondat – mert már régen a tengerbe vagy a Dunába öltem voltam magam, ha bármilyen családi vagy egyéb kapcsolat lenne közöttünk. De, szerencsére a kisapám szó sok mindent jelent. Sem haver, sem tisztelt akárki – egyik sem vagy.
Néhányan tudjuk, hogy sok éve hazudsz. Folyamatosan, szinte mindenben. Arra építetted birodalomnak vélt kis kakasdombodat, hogy lesznek, akik bedőlnek és elhiszik amit szónokolsz. Családtagok vesztek össze egymással – kezdetnek, sok évvel ezelőtt – amikor arról beszélgettek, rád kell-e szavazni vagy sem.
Minimum ketté osztottál egy országot. Igaz csak egy picike országot, ahonnan abból a kevés népségből is jó pár százezer ember elmenekült külföldre, hogy ne kelljen éhen halnia, vagy munka nélkül maradnia, bár beígértél anno egymillió új munkahelyet. Ja, a haveroknak lett is pár száz – meló is, millió forint is.
Évek óta hallgatjuk, hogy te vagy a megmentő – lassan megváltó, akinek már kijár a koronás fotel. Először csak kicsiny népedet, majd a határon túli magyaroknak az anyaországot, ma már egész Európát szeretnéd megvédeni, vagyis erről prédikálsz. Úgy látom, nemigen kérnek ebből...
Szerző: HORN ANNA
2019.03.24.
Nem is jó az első mondat – mert már régen a tengerbe vagy a Dunába öltem voltam magam, ha bármilyen családi vagy egyéb kapcsolat lenne közöttünk. De, szerencsére a kisapám szó sok mindent jelent. Sem haver, sem tisztelt akárki – egyik sem vagy.
Néhányan tudjuk, hogy sok éve hazudsz. Folyamatosan, szinte mindenben. Arra építetted birodalomnak vélt kis kakasdombodat, hogy lesznek, akik bedőlnek és elhiszik amit szónokolsz. Családtagok vesztek össze egymással – kezdetnek, sok évvel ezelőtt – amikor arról beszélgettek, rád kell-e szavazni vagy sem.
Minimum ketté osztottál egy országot. Igaz csak egy picike országot, ahonnan abból a kevés népségből is jó pár százezer ember elmenekült külföldre, hogy ne kelljen éhen halnia, vagy munka nélkül maradnia, bár beígértél anno egymillió új munkahelyet. Ja, a haveroknak lett is pár száz – meló is, millió forint is.
Évek óta hallgatjuk, hogy te vagy a megmentő – lassan megváltó, akinek már kijár a koronás fotel. Először csak kicsiny népedet, majd a határon túli magyaroknak az anyaországot, ma már egész Európát szeretnéd megvédeni, vagyis erről prédikálsz. Úgy látom, nemigen kérnek ebből...
RÖVID LÁTLELELET AZ ÚN. FIDESZRŐL
1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2019.03.24.
Az ún. Fideszt illetően: a migráció veszélyei és Európa jövője értelmes vita tárgya lehet; a tolvajlás és az autokrácia nem. Az előbbiek nem legitimálják az utóbbiakat, az utóbbiak nem oldják meg az előbbieket. A progresszivista bele nem gondolás az előbbiekbe - csak mert az utóbbiak evidensek - súlyos tévedés. A meggondolt progresszivista "nyitottság" az előbbiekben továbbra is az utóbbiakat erősíti.
Szerző: HaFr
2019.03.24.
"HA KÖZÉJÜK TARTOZOL, TARTANI KELL A SZÁDAT"
HVG ONLINE
Szerző: HAMVAY PÉTER
2019.03.24.
Hitt a Fideszben és a polgári Magyarország gondolatában, 2010 környékén még reményekkel telve vett részt Orbánék rendezvényein. Sőt, Stefano Bottoni olasz-magyar történész 2017 elején állandó lakcímkártyát igényelt Magyarországon, ám "rá néhány hétre indult a CEU-ügy, majd jött a kutatók listázása a Figyelőben, a szörnyű választási kampány és a drámai eredmény". Ma az MTA függetlenségéért harcoló Akadémiai Dolgozók Fórumának egyik alapítója. Ő volt e héten a HVG Portré rovatának vendége.
„Az Akadémia elleni támadás volt az utolsó csepp a pohárban” – mondja hazaköltözéséről a 41 éves olasz–magyar történész, aki az MTA függetlenségéért harcoló Akadémiai Dolgozók Fórumának egyik alapítója. Budapesten született édesanyja középiskolásként hirdetésben keresett anyanyelvi levelezőpartnert, hogy az olaszt gyakorolhassa. A levelezésből szerelem, majd házasság lett, a pár Bolognában talált otthonra. Az anya németet tanított, az apa banktisztviselő volt.
A gyerekük a Bolognai Egyetem történelem szakát végezte el 2001-ben, a nyarakat a budapesti rokonságnál és a Balatonon töltötte. „Mindig érdekeltek a nemzetiségi, identitási kérdések és Közép-Európa, de csak a szakdolgozatra készülve merült fel bennem, hogy hasznosíthatnám a magyartudásomat.”
A románt az olasz után könnyen elsajátította, így minden adott volt, hogy az erdélyi magyarság történetét kutassa. Doktori disszertációját a később a Sztálin a székelyeknél című könyvben is feldolgozott 1952–1960 közötti Magyar Autonóm Tartomány történetéből írta, majd az 1956-os magyar forradalom utáni romániai megtorlásokat kutatta. Legutóbbi művében, A várva várt Nyugat címűben a kelet-európai rendszerváltások kudarcos történetét dolgozta fel.
A 2000-es évek elején a Teleki László Intézet külső munkatársa volt, 2009-től az MTA Történettudományi Intézetében dolgozik. 2018 áprilisában állásajánlatot kapott a firenzei egyetemtől, júliustól ott folytatja. Erdélyi származású, politológus végzettségű, most az egyik budapesti uniós ügynökségnél dolgozó feleségével a legendás szelterszfürdői társadalomtudományi táborban ismerkedett meg. Két kiskorú gyermekük van, Dani és Áron. Szabadidejében teremfocizik, télen az időjárás-jelentés és a síelés megszállottja"...
Szerző: HAMVAY PÉTER
2019.03.24.
A gyerekük a Bolognai Egyetem történelem szakát végezte el 2001-ben, a nyarakat a budapesti rokonságnál és a Balatonon töltötte. „Mindig érdekeltek a nemzetiségi, identitási kérdések és Közép-Európa, de csak a szakdolgozatra készülve merült fel bennem, hogy hasznosíthatnám a magyartudásomat.”
A románt az olasz után könnyen elsajátította, így minden adott volt, hogy az erdélyi magyarság történetét kutassa. Doktori disszertációját a később a Sztálin a székelyeknél című könyvben is feldolgozott 1952–1960 közötti Magyar Autonóm Tartomány történetéből írta, majd az 1956-os magyar forradalom utáni romániai megtorlásokat kutatta. Legutóbbi művében, A várva várt Nyugat címűben a kelet-európai rendszerváltások kudarcos történetét dolgozta fel.
A 2000-es évek elején a Teleki László Intézet külső munkatársa volt, 2009-től az MTA Történettudományi Intézetében dolgozik. 2018 áprilisában állásajánlatot kapott a firenzei egyetemtől, júliustól ott folytatja. Erdélyi származású, politológus végzettségű, most az egyik budapesti uniós ügynökségnél dolgozó feleségével a legendás szelterszfürdői társadalomtudományi táborban ismerkedett meg. Két kiskorú gyermekük van, Dani és Áron. Szabadidejében teremfocizik, télen az időjárás-jelentés és a síelés megszállottja"...
LÁSZLÓ? PÁRHUZAMOK AZ MTA BESZÁNTÁSÁBAN (1949/2019)
24.HU
Szerző: BOROVITZ TAMÁS
2019.03.24.
Politikai nyomás. Orosz minta. Államosítás. Ismerős valahonnan?
"Politikailag a jelenlegi helyzetben biztosítani lehet, hogy az ily módon újjászervezendő Akadémiának a vezetése (autonómia és titkos szavazás mellett) a mi kezünkben legyen. Erre a változásra szükség van, mert bár az Akadémia elhalatására vettünk irányt, az Akadémia halódva ugyan, de mégis létezik és esetenként bizonyos aktivitást fejt ki, amit kívülről nehéz irányítani."
Aki azt gondolta, hogy a fenti idézet a 2010-es évek végéről származik és egy titkos NER-tanácskozásról szivárgott ki, most alaposan szégyellje el magát.
A mondatokat maga Gerő „Hídverő” Ernő vetette papírra abban a bizalmas feljegyzésben, melyet 1949. június 17-én Rákosi Mátyásnak, Farkas Mihálynak és Kádár Jánosnak küldött, és melyben többek között a Magyar Tudományos Akadémia átszervezésére tett javaslatot.
Ahogy az MTA honlapján az intézmény történetét bemutató írásból is kiderül, a II. világháború után az Akadémia több szempontból is a megszűnés határára jutott. Egyrészt ellehetetlenített anyagi helyzete miatt (a Vigyázó-hagyatékból származó földbirtokait felosztották a földosztás során, pénz- és értékpapír-vagyona a hiperinfláció áldozata lett, a bérházakat pedig államosították – figyelem, a dátum itt is 1948, nem 2019!), másrészt érezhető volt a hatalomra került Magyar Dolgozók Pártja felől érkező, az Akadémia létét is megkérdőjelező fenyegető politikai nyomás. Az MTA honlapja szerint
"az Akadémia megszűnésének lehetősége 1948-ban vált politikai fenyegetettséggé, amikor »a magyar tudomány legfelsőbb irányító szervét« megteremteni kívánó Magyar Dolgozók Pártja (MDP) az évi százezer forintos államsegélyen tengődő Akadémia ellenében felállította a kormányzati szervként, tudományügyi minisztériumként működő Magyar Tudományos Tanácsot."
Kónya Sándor a Tudománytörténet című lap 2000/2. számában a Gerő Ernő javaslata az Akadémia átszervezésére című cikkében (ahonnét a fenti idézet is származik) ezt írja:...
Szerző: BOROVITZ TAMÁS
2019.03.24.
"Politikailag a jelenlegi helyzetben biztosítani lehet, hogy az ily módon újjászervezendő Akadémiának a vezetése (autonómia és titkos szavazás mellett) a mi kezünkben legyen. Erre a változásra szükség van, mert bár az Akadémia elhalatására vettünk irányt, az Akadémia halódva ugyan, de mégis létezik és esetenként bizonyos aktivitást fejt ki, amit kívülről nehéz irányítani."
Aki azt gondolta, hogy a fenti idézet a 2010-es évek végéről származik és egy titkos NER-tanácskozásról szivárgott ki, most alaposan szégyellje el magát.
A mondatokat maga Gerő „Hídverő” Ernő vetette papírra abban a bizalmas feljegyzésben, melyet 1949. június 17-én Rákosi Mátyásnak, Farkas Mihálynak és Kádár Jánosnak küldött, és melyben többek között a Magyar Tudományos Akadémia átszervezésére tett javaslatot.
Ahogy az MTA honlapján az intézmény történetét bemutató írásból is kiderül, a II. világháború után az Akadémia több szempontból is a megszűnés határára jutott. Egyrészt ellehetetlenített anyagi helyzete miatt (a Vigyázó-hagyatékból származó földbirtokait felosztották a földosztás során, pénz- és értékpapír-vagyona a hiperinfláció áldozata lett, a bérházakat pedig államosították – figyelem, a dátum itt is 1948, nem 2019!), másrészt érezhető volt a hatalomra került Magyar Dolgozók Pártja felől érkező, az Akadémia létét is megkérdőjelező fenyegető politikai nyomás. Az MTA honlapja szerint
"az Akadémia megszűnésének lehetősége 1948-ban vált politikai fenyegetettséggé, amikor »a magyar tudomány legfelsőbb irányító szervét« megteremteni kívánó Magyar Dolgozók Pártja (MDP) az évi százezer forintos államsegélyen tengődő Akadémia ellenében felállította a kormányzati szervként, tudományügyi minisztériumként működő Magyar Tudományos Tanácsot."
Kónya Sándor a Tudománytörténet című lap 2000/2. számában a Gerő Ernő javaslata az Akadémia átszervezésére című cikkében (ahonnét a fenti idézet is származik) ezt írja:...
MEDDIG TARTHATÓ ORBÁN VIKTOR HIBRID REZSIMJE AZ EURÓPAI UNIÓN BELÜL?
SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2019.03.24.
„A hazugság mögötti igazságot éppen az a mód tárja fel, ahogy a hazugság megszilárdítja magát.” – írja Claude Lévi-Strauss, francia szociológus. Talán soha nem volt olyan aktuális ez a mondat, mint napjainkban. Ma már nem csupán a világ periférián találhatók olyan rezsimek, melyek komplett hazugsággépezettel tartják fenn a hatalmukat, hanem a világ meghatározó gazdasági, katonai és politikai szövetségeiben is léteznek ilyen kormányok. Figyelnünk kell tehát arra, hogyan szilárdítja meg saját hazugságait az a magyar kormány, amely kezd az Európai Unió perifériájára szorulni.
Az EU országaiban működő populista pártok egyszerű találmánya az, hogy míg maximálisan kihasználják a szövetségben rejlő politikai, gazdasági és diplomáciai előnyöket, addig az unión kívüli autokráciákhoz dörgölőznek és cserébe, gazdasági, politikai és természetesen diplomáciai támogatást remélnek tőlük. A hibrid rezsimek ezért kívülről kompatibilisek a nyugati értelemben vett demokrácia-felfogással, ugyanakkor vezetői nyíltan paroláznak azokkal a hatalmasságokkal, akik a keleti despotikus berendezkedés képviselői. Az igazi baj akkor van, amikor magát az államot is próbálják a keleti felfogás szerint átalakítani azok a vezetők, akik eddig is csak díszletnek tekintették a liberális demokrácia alapelveit.
Magyarország klasszikus esete ennek a durva eltolódásnak, és közel áll ahhoz, hogy már ne is hibrid rezsimként tekintsünk Orbán Viktor kormányára. A Fidesz kilenc éve tartó regnálása ugyanis tulajdonképpen arról szól, hogyan lehet átalakítani az ország belső viszonyait ahhoz, hogy a kormánypárt hosszú távon demokratikus úton leválthatatlan legyen. Orbán nem szereti a versenyt, nem hajlandó vitázni az ellenfeleivel, az ellenzéki pártokat állami szervek hatékony közreműködésével igyekszik ellehetetleníteni, a sajtót pedig igyekszik teljesen a saját befolyási övezetévé tenni. A nyugati értékrenddel való konfliktusa ma már odáig ment, hogy már csak egy vékony kötelék fűzi az európai kereszténydemokrata pártok nagy családjához...
Szerző: SZEKA
2019.03.24.
Az EU országaiban működő populista pártok egyszerű találmánya az, hogy míg maximálisan kihasználják a szövetségben rejlő politikai, gazdasági és diplomáciai előnyöket, addig az unión kívüli autokráciákhoz dörgölőznek és cserébe, gazdasági, politikai és természetesen diplomáciai támogatást remélnek tőlük. A hibrid rezsimek ezért kívülről kompatibilisek a nyugati értelemben vett demokrácia-felfogással, ugyanakkor vezetői nyíltan paroláznak azokkal a hatalmasságokkal, akik a keleti despotikus berendezkedés képviselői. Az igazi baj akkor van, amikor magát az államot is próbálják a keleti felfogás szerint átalakítani azok a vezetők, akik eddig is csak díszletnek tekintették a liberális demokrácia alapelveit.
Magyarország klasszikus esete ennek a durva eltolódásnak, és közel áll ahhoz, hogy már ne is hibrid rezsimként tekintsünk Orbán Viktor kormányára. A Fidesz kilenc éve tartó regnálása ugyanis tulajdonképpen arról szól, hogyan lehet átalakítani az ország belső viszonyait ahhoz, hogy a kormánypárt hosszú távon demokratikus úton leválthatatlan legyen. Orbán nem szereti a versenyt, nem hajlandó vitázni az ellenfeleivel, az ellenzéki pártokat állami szervek hatékony közreműködésével igyekszik ellehetetleníteni, a sajtót pedig igyekszik teljesen a saját befolyási övezetévé tenni. A nyugati értékrenddel való konfliktusa ma már odáig ment, hogy már csak egy vékony kötelék fűzi az európai kereszténydemokrata pártok nagy családjához...
NÉMETH SÁNDOR: “A HITLERI NÉMETORSZÁG NEM VOLT NACIONALISTA”
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.03.24.
Orbán antiliberális, birodalmi elméletét kellett igazolni és a nacionalizmust tisztára mosni - Miközben a Hit Csarnok liberálisok, szocialisták és Soros György pénzéből épült
Németh Sándor vezető lelkész az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc évfordulóján a magyar történelmet elemezte. Prédikációjában a magyar történelem eseményei nyilván egy véletlen folytán Orbán Viktor propagandájához igazodtak. Mint ismert, az orbáni propaganda szerint az európai kritikák mögött nem a jogállam felszámolásának kifogásolása, hanem a “nemzeti szuverenitás” és az Európai Unió “liberális birodalma” közötti konfliktus áll.
"A prédikáció célja ennek alátámasztása volt. Németh Sándor úgy adott egy egészen sajátos történelmi áttekintést, hogy annak végső mondanivalója az legyen, hogy “sokkal több bajt okoztak a birodalmak, mint a nemzeti szuverenitás alapján álló országok”. Ezt kellett a hallgatóság fejébe verni: a birodalom rossz, a nemzetállam jó. Ebből kellett Orbánt igazolni"
Németh Sándornak a prekoncepció szellemében sikerült úgy dicsőítenie az 1848-as forradalmat, hogy közben az 1848-as forradalom követeléseit lábbal taposó Orbán-rendszer mellett szónokoljon. Az 1848-as forradalomról elfelejtette, hogy az liberális demokratikus alapjogokat követelt, amelyeket az Orbán-rendszer felszámolt, és ellenségének tekint. Ezeket ma Magyarországon a legkövetkezetesebben az elüldözött CEU képviselte. Az 1848-as szabadságharcot az a Szent Szövetség verte le, amellyel az Orbán-rendszer “keresztény Európáról” szóló ideológiája azonos. 1848 azokat a jogokat követelte, melyeket az Európai Unió képvisel és számon kér Orbánon. 1848-at pedig az Orbán-rendszer ideológiájának nevében verték le. Ebből kellett Németh Sándornak főznie, és Orbánt igazoló elméletet kerekítenie.
Ez azt jelenti, hogy Orbán Viktor rendszere az 1848-as forradalmat leverő Szent Szövetség oldalán áll. Ideológiai ellenfele pedig az 1848-as forradalom, és az annak eszméit képviselő Európai Unió. Németh Sándor pedig azt állította, nagyon helyesen, hogy másképp alakult volna Magyarország történelme, ha 1848-at nem verik le. Ahogy Magyarország történelme ma is másképp alakulna, ha Orbán Viktor – Németh Sándor hathatós közreműködésével – nem támasztja fel a Szent Szövetség szellemét, a “keresztény Európa” jogtipró ideológiáját. Németh Sándornak ezek után azt kellene mondania, hogy az Orbán-rendszer ideológiája 171 évvel ezelőtt is tragikus pályára lökte Magyarországot, és Orbán most ugyanazon a tragikus pályán indította el. Amikor a Szent Szövetség következményeitől sikerült végre megszabadulni, akkor Orbán Viktor feltámasztotta azt, és a “nemzeti függetlenségért” folytatott Unió-ellenes harca a Szent Szövetség folytatása. A NER az 1848-s polgári forradalom eszméi elleni küzdelem. Ebből kellett Némethnek olyan történelmi áttekintést nyújtania, amelyből Orbán Viktor hősies és pozitív színben tűnik fel...
Szerző: Amerikai Népszava
2019.03.24.
Németh Sándor vezető lelkész az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc évfordulóján a magyar történelmet elemezte. Prédikációjában a magyar történelem eseményei nyilván egy véletlen folytán Orbán Viktor propagandájához igazodtak. Mint ismert, az orbáni propaganda szerint az európai kritikák mögött nem a jogállam felszámolásának kifogásolása, hanem a “nemzeti szuverenitás” és az Európai Unió “liberális birodalma” közötti konfliktus áll.
"A prédikáció célja ennek alátámasztása volt. Németh Sándor úgy adott egy egészen sajátos történelmi áttekintést, hogy annak végső mondanivalója az legyen, hogy “sokkal több bajt okoztak a birodalmak, mint a nemzeti szuverenitás alapján álló országok”. Ezt kellett a hallgatóság fejébe verni: a birodalom rossz, a nemzetállam jó. Ebből kellett Orbánt igazolni"
Németh Sándornak a prekoncepció szellemében sikerült úgy dicsőítenie az 1848-as forradalmat, hogy közben az 1848-as forradalom követeléseit lábbal taposó Orbán-rendszer mellett szónokoljon. Az 1848-as forradalomról elfelejtette, hogy az liberális demokratikus alapjogokat követelt, amelyeket az Orbán-rendszer felszámolt, és ellenségének tekint. Ezeket ma Magyarországon a legkövetkezetesebben az elüldözött CEU képviselte. Az 1848-as szabadságharcot az a Szent Szövetség verte le, amellyel az Orbán-rendszer “keresztény Európáról” szóló ideológiája azonos. 1848 azokat a jogokat követelte, melyeket az Európai Unió képvisel és számon kér Orbánon. 1848-at pedig az Orbán-rendszer ideológiájának nevében verték le. Ebből kellett Németh Sándornak főznie, és Orbánt igazoló elméletet kerekítenie.
Ez azt jelenti, hogy Orbán Viktor rendszere az 1848-as forradalmat leverő Szent Szövetség oldalán áll. Ideológiai ellenfele pedig az 1848-as forradalom, és az annak eszméit képviselő Európai Unió. Németh Sándor pedig azt állította, nagyon helyesen, hogy másképp alakult volna Magyarország történelme, ha 1848-at nem verik le. Ahogy Magyarország történelme ma is másképp alakulna, ha Orbán Viktor – Németh Sándor hathatós közreműködésével – nem támasztja fel a Szent Szövetség szellemét, a “keresztény Európa” jogtipró ideológiáját. Németh Sándornak ezek után azt kellene mondania, hogy az Orbán-rendszer ideológiája 171 évvel ezelőtt is tragikus pályára lökte Magyarországot, és Orbán most ugyanazon a tragikus pályán indította el. Amikor a Szent Szövetség következményeitől sikerült végre megszabadulni, akkor Orbán Viktor feltámasztotta azt, és a “nemzeti függetlenségért” folytatott Unió-ellenes harca a Szent Szövetség folytatása. A NER az 1848-s polgári forradalom eszméi elleni küzdelem. Ebből kellett Némethnek olyan történelmi áttekintést nyújtania, amelyből Orbán Viktor hősies és pozitív színben tűnik fel...
FELFÜGGESZTÉSJÁTÉK
168 ÓRA ONLINE
Szerző: MÁTYÁS GYŐZŐ
2019.03.24.
Ahogy hatalmi berkekben interpretálták a Fidesz néppárti felfüggesztését, az leginkább a Piedone-filmek híres jelenetéhez hasonlít, emlékeznek rá, a matróz esetére, aki a sokadik saller(!) után saját magát veri hókon a fagyasztott hallal. Naná, mert amit Pideonétól kapna, attól csillagokat látna. Ahogy a Fidesz meg kék csillagos lobogót, ha akkora kokit (!) kapott volna, amekkorát előzetesen beígértek neki. Hiszen napirenden volt, hogy a pártot jól kipenderítik az EPP-ből, mivel a derék magyarok, akik bebocsátást nyertek egy elegáns szalonba, már jó ideje úgy viselkedtek, mint valami földpadlatú krimóban. És mostanra már többen jelezték a klubtagok közül, hogy nem óhajtanak egy légtérben tartózkodni kocsmai hőzöngőkkel. Ebből lett aztán az a megoldás, hogy átmenetileg megvonták a kötekedők tagságiját.
Persze a magyar kormánypárt politikusai és a sajtójuk – újabb rekordot döntve valósághajlításban –, hatalmas győzelemként ünnepelték a felfüggesztést. (Mondjuk ez már nem is Piedone, hanem Monty Python.) Ahogy a tényekkel zsonglőrködve a miniszterelnök úr mondta sajtótájékoztatóján: „Minket nem lehet kizárni és felfüggeszteni sem, négy választást nyertünk meg a magyar polgárok akaratából”...
Szerző: MÁTYÁS GYŐZŐ
2019.03.24.
Persze a magyar kormánypárt politikusai és a sajtójuk – újabb rekordot döntve valósághajlításban –, hatalmas győzelemként ünnepelték a felfüggesztést. (Mondjuk ez már nem is Piedone, hanem Monty Python.) Ahogy a tényekkel zsonglőrködve a miniszterelnök úr mondta sajtótájékoztatóján: „Minket nem lehet kizárni és felfüggeszteni sem, négy választást nyertünk meg a magyar polgárok akaratából”...
A RENDSZERVÁLTÁS BÖLCSŐJÉNÉL
KLUBRÁDIÓ / FILMKLUBRÁDIÓ
Szerző: Klubrádió
2019.03.24.
Maga a kifejezés is vitatott. Rendszerváltás, vagy rendszerváltoztatás, netán rendszerváltozás? Egy biztos: harminc évvel ezelőtt történt valami.
Mintegy százötven órányi felvételt készített az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásairól a Fekete Doboz. Eddig nem lehetett bemutatni, mert mindenki azt hiszi, hogy ő csinálta a rendszerváltást. A szereplők közül többen nem járultak hozzá a közléshez. (Kétszer 50 percnyi anyagot egyébként már nyilvánossá tettek.) Olyan embereket láthatunk, hallhatunk, mint Sólyom László, Szabad György, Magyar Bálint, Orbán Viktor, vagy az MSZMP egykori kerületi ideológiai titkára...
Szerző: Klubrádió
2019.03.24.
Mintegy százötven órányi felvételt készített az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásairól a Fekete Doboz. Eddig nem lehetett bemutatni, mert mindenki azt hiszi, hogy ő csinálta a rendszerváltást. A szereplők közül többen nem járultak hozzá a közléshez. (Kétszer 50 percnyi anyagot egyébként már nyilvánossá tettek.) Olyan embereket láthatunk, hallhatunk, mint Sólyom László, Szabad György, Magyar Bálint, Orbán Viktor, vagy az MSZMP egykori kerületi ideológiai titkára...
MI NEM LEHETÜNK HAVI 18 MILLIÓT KERESŐ FOCISTÁK, HOGY VISSZAFIZESSÜNK A SZÜLEINK HITELEIT, MERT MI MAGYAROK VAGYUNK
KOLOZSVÁRI SZALONNA - VENDÉG
Szerző: Mirtill
2019.03.24.
Tárgy: Kilóg
Mikes Mirtill: E-mail Rodostóba
Úgy volt még a hét elején is, hogy jajnekem! De az én jajom smafu ahhoz képest, aminő visítás lesz itt. Mint a Gyilkos miskárolásakor. Ez máris egy örömhír kendnek, hogy tartós távolléte miatt ebből is kimaradhat, ha nem jön. (Persze hogy a visításra gondolok. Kend fiú és más neve van a bicskás beavatkozásnak fiúk esetében. A Göndörke módosult át, mert megette a malacait és én nyitottam csuktam az akol ajtót, amikor a doktor Feri bácsi segített neki kevesebb kosztból mielőbb hízóvá tökéletesedni, ha már anyának tökéletlen volt a kormányplakátok, meg a beígért szaporodási pótlék ellenére.)
Énnekem azért volt a jaj, – csak úgy, nekiszaladás nélkül- mert sorozatosan kilógtam minden sorból, ami csak létezhet egy mai iskolában. Hol itt, hol ott kellett órákat ácsorogni, hallgatni a többszörösen összetett mondatokat, amiknek semmi értelme nem volt. Na, ezekért a ’48-as kilógásokért járt egy összevont, lájtosabb fejmosás az of.től. De a sajátos nevelési igényemből eredően óvatlanul megint beszóltam. Mint tudjuk az idén már nem először mehetett az anyu raportra az igazgatóságra (nagy előny egyébként ez az e-napló, mert nekem már a harmadik kötet is betelne lassan, ha papír ellenőrző maradt volna).
Kend biztos megérti, hogy muszáj volt felvilágosítanom az osztályfőnöknőt. Romániából importálták magyarnak és azt gondoltam segítek neki a beilleszkedésben. Ne lógjon ki a régi szeretni való tanerők közül a mufurcságával, amit én valahol meg is értek. Kend nem tudja, de a mi falunkba, ha betelepszik valaki, akkor úgy mondják mifelénk, hogy „ő még itt senki, ha marad, akkor majd a gyereke lesz jöttment”, és ebből – gondolom – tud következtetni milyen happy lehet itt neki az élet, hiába risztel rogyásig az unióból potyogó, fideszileg keresztény hitre térített, közpénzjelleget veszített zsozsóból és az eklézsia betyárkasszájává korcsosult perselypénzből.
Ráadásul az elődje, a nyugdíjba kergetett Klári néni – aki anyuékat is tanította- az nagyon szeretni való volt. Elhozta a nagyinak egyszer a Gizi néni által írott tanári szakkönyveket, aki még a Klári néninél is többet tanított ilyen gyerekeket, mint én. És a Gizi néni a Klári néninek cseten küldött egy idézetet egy Margaret Mead nevű nénitől, hogy „ A gyerekeknek azt kell megtanítani, hogy gondolkodjanak, nem azt, hogy mit gondoljanak.”
És én hallottam, amikor a nagyinak ezt mondta a Klári néni és én rögtön tudtam, hogy nálunk nem így van, és én kötelességtudó vagyok, meg segítőkész, ahogy a tata mondja; szolidáris. És ismét jól rá is fázott az anyu erre. Mert nekem nem gáz, ez a sok hiszti. Mi több, kicsit megértem, kicsit sajnálom is úgy az udvari szolgálatra bevásárolt magyarokat, mint a tanárokat, mert sokat szívatják, és alantas dolgokra kényszerítik őket. Nem is csoda, hogy megpattannak. Csak mi nem tudunk megszökni, mert mi vagyunk abba a bizonyos hatodik koporsóba zárt jövő, és ezért jajong most itt az értelmesebb felnőttség, hogy milesssszvelünk?
Szerző: Mirtill
2019.03.24.
Mikes Mirtill: E-mail Rodostóba
Úgy volt még a hét elején is, hogy jajnekem! De az én jajom smafu ahhoz képest, aminő visítás lesz itt. Mint a Gyilkos miskárolásakor. Ez máris egy örömhír kendnek, hogy tartós távolléte miatt ebből is kimaradhat, ha nem jön. (Persze hogy a visításra gondolok. Kend fiú és más neve van a bicskás beavatkozásnak fiúk esetében. A Göndörke módosult át, mert megette a malacait és én nyitottam csuktam az akol ajtót, amikor a doktor Feri bácsi segített neki kevesebb kosztból mielőbb hízóvá tökéletesedni, ha már anyának tökéletlen volt a kormányplakátok, meg a beígért szaporodási pótlék ellenére.)
Énnekem azért volt a jaj, – csak úgy, nekiszaladás nélkül- mert sorozatosan kilógtam minden sorból, ami csak létezhet egy mai iskolában. Hol itt, hol ott kellett órákat ácsorogni, hallgatni a többszörösen összetett mondatokat, amiknek semmi értelme nem volt. Na, ezekért a ’48-as kilógásokért járt egy összevont, lájtosabb fejmosás az of.től. De a sajátos nevelési igényemből eredően óvatlanul megint beszóltam. Mint tudjuk az idén már nem először mehetett az anyu raportra az igazgatóságra (nagy előny egyébként ez az e-napló, mert nekem már a harmadik kötet is betelne lassan, ha papír ellenőrző maradt volna).
Kend biztos megérti, hogy muszáj volt felvilágosítanom az osztályfőnöknőt. Romániából importálták magyarnak és azt gondoltam segítek neki a beilleszkedésben. Ne lógjon ki a régi szeretni való tanerők közül a mufurcságával, amit én valahol meg is értek. Kend nem tudja, de a mi falunkba, ha betelepszik valaki, akkor úgy mondják mifelénk, hogy „ő még itt senki, ha marad, akkor majd a gyereke lesz jöttment”, és ebből – gondolom – tud következtetni milyen happy lehet itt neki az élet, hiába risztel rogyásig az unióból potyogó, fideszileg keresztény hitre térített, közpénzjelleget veszített zsozsóból és az eklézsia betyárkasszájává korcsosult perselypénzből.
Ráadásul az elődje, a nyugdíjba kergetett Klári néni – aki anyuékat is tanította- az nagyon szeretni való volt. Elhozta a nagyinak egyszer a Gizi néni által írott tanári szakkönyveket, aki még a Klári néninél is többet tanított ilyen gyerekeket, mint én. És a Gizi néni a Klári néninek cseten küldött egy idézetet egy Margaret Mead nevű nénitől, hogy „ A gyerekeknek azt kell megtanítani, hogy gondolkodjanak, nem azt, hogy mit gondoljanak.”
És én hallottam, amikor a nagyinak ezt mondta a Klári néni és én rögtön tudtam, hogy nálunk nem így van, és én kötelességtudó vagyok, meg segítőkész, ahogy a tata mondja; szolidáris. És ismét jól rá is fázott az anyu erre. Mert nekem nem gáz, ez a sok hiszti. Mi több, kicsit megértem, kicsit sajnálom is úgy az udvari szolgálatra bevásárolt magyarokat, mint a tanárokat, mert sokat szívatják, és alantas dolgokra kényszerítik őket. Nem is csoda, hogy megpattannak. Csak mi nem tudunk megszökni, mert mi vagyunk abba a bizonyos hatodik koporsóba zárt jövő, és ezért jajong most itt az értelmesebb felnőttség, hogy milesssszvelünk?
AZ ALAPBLOG HÉTVÉGI CIKKAJÁNLÓJA
ALAPBLOG
Szerző: ALAPBLOG
2019.03.22.
Jó szórakozást!
AZ ALAPBLOGRÓL AJÁNLJUK
Mitől fognak emelkedni a bérek, ha a termelékenység növekedése leáll?
És mitől fogjuk letenni a mobilokat?
És mi az, ami nagyban fokozza az érzékelt egyenlőtlenséget? Az irigység.
VILÁGVÉGE
Rekord adósság, rekord fizetésképtelenség. Kínában
Nagy a boldogtalanság Amerikában.
A UBS régen látott ilyen rossz negyedévet, a BMW profit warningol, de egyre nagyobb bajban az egész német ipar.Tovább a cikkhez
ROBOTOK A SPÁJZBAN
Hogy hat a big data a befektetési iparágra? A befektetési döntésekben az egyik legfontosabb hatás a különböző érzelmi és kognitív torzítások hatásának kizárása.Tovább a cikkhez
BRÓKER MARCSI HATALMA
Soha ne dőljön be egy „jó sztorinak”, próbálja a tényeket követni! Tovább a cikkhez
DE A SZÁMOK IS HIBÁZNAK
Például a növekedési részvények nem teljesíthetnék felül a value részvényeket. Elvileg. Tovább a cikkhez
SŐT, MERITOKRÁCIA SEM LÉTEZIK
A szerencse az, ami hozzásegít, hogy tehetségesek legyünk és aztán ahhoz, hogy a tehetséget sikerre lehessen váltani.Tovább a cikkhez
A BREXIT…
…nyertesei.
…teával magyarázva.Tovább a cikkhez
SZUPERHOLD
A héten volt az év utolsó „teljes giliszta-szuperhold”-ja.
Szerző: ALAPBLOG
2019.03.22.
AZ ALAPBLOGRÓL AJÁNLJUK
Mitől fognak emelkedni a bérek, ha a termelékenység növekedése leáll?
És mitől fogjuk letenni a mobilokat?
És mi az, ami nagyban fokozza az érzékelt egyenlőtlenséget? Az irigység.
VILÁGVÉGE
Rekord adósság, rekord fizetésképtelenség. Kínában
Nagy a boldogtalanság Amerikában.
A UBS régen látott ilyen rossz negyedévet, a BMW profit warningol, de egyre nagyobb bajban az egész német ipar.Tovább a cikkhez
ROBOTOK A SPÁJZBAN
Hogy hat a big data a befektetési iparágra? A befektetési döntésekben az egyik legfontosabb hatás a különböző érzelmi és kognitív torzítások hatásának kizárása.Tovább a cikkhez
BRÓKER MARCSI HATALMA
Soha ne dőljön be egy „jó sztorinak”, próbálja a tényeket követni! Tovább a cikkhez
DE A SZÁMOK IS HIBÁZNAK
Például a növekedési részvények nem teljesíthetnék felül a value részvényeket. Elvileg. Tovább a cikkhez
SŐT, MERITOKRÁCIA SEM LÉTEZIK
A szerencse az, ami hozzásegít, hogy tehetségesek legyünk és aztán ahhoz, hogy a tehetséget sikerre lehessen váltani.Tovább a cikkhez
A BREXIT…
…nyertesei.
…teával magyarázva.Tovább a cikkhez
SZUPERHOLD
A héten volt az év utolsó „teljes giliszta-szuperhold”-ja.
HOGYAN TOVÁBB BRITANNIA?
UKPOLITICALBLOG
Szerző: UKpoliticalblog
2019.03.23.
Egy héttel ezelőtt lélegzet-visszafojtva figyelte a közvélemény Theresa May brit kormányfő újabb kísérletét. A politikus az EU-val összehozott tervezetének második parlamenti elfogadtatásán dolgozott, de a terv az esti szavazáson – az elemzők előzetes becslésének igazat adva – 150 képviselős vereséget szenvedett. Theresa May így abban bízhatott, hogy a fennmaradó két hétben még egyszer elfogadtathatja a képviselőkkel a tervezetet. A ház „elnöke”, a Speaker – John Bercow azonban egy középkori parlamenti gyakorlatra hivatkozva megtiltotta az újabb szavazást. A briteknek egy hetük sem maradt a kilépésre, az EU adott viszont egy mentőövet, aminek nem örülnek a Brexit hívei.
Aligha okolható Bercow a mostani eseményekért, még ha a brexiter napilapok népakarat árulójaként is aposztrofálták címlapjukon a közméltóságot. Bercow-t ugyan maradás-pártiként jellemzik, és többször kétségbe vonták pártatlanságát (egyszer például azért mert a felesége autójával ment munkába, amin egy brexit-ellenes matrica volt), a Speaker az 1604-es jogi precedenst teljesen szabályosan alkalmazta. Az angol jog értelmében Theresa May pedig így nem tudta benyújtani a tervezetét a harmadik szavazásra. A konzervatív kormány valószínűleg leszavazza majd Bercow húzását, vagy a királynő nyithatja újra a parlament ülését, ami által elhárulna az akadály az újabb szavazás elől. A BBC-nek nyilatkozó jogi tanácsosok szerint azonban negyedjére biztos nem lehet benyújtani a megállapodási tervezetet. Az EU-ban, amíg Angela Merkel német kancellár azt mondta, hogy az utolsó pillanatig küzdeni fog a megegyezéssel való kilépés mellett, a franciák már a március 29-i határidő meghosszabbítását pedzegették...
Szerző: UKpoliticalblog
2019.03.23.
Aligha okolható Bercow a mostani eseményekért, még ha a brexiter napilapok népakarat árulójaként is aposztrofálták címlapjukon a közméltóságot. Bercow-t ugyan maradás-pártiként jellemzik, és többször kétségbe vonták pártatlanságát (egyszer például azért mert a felesége autójával ment munkába, amin egy brexit-ellenes matrica volt), a Speaker az 1604-es jogi precedenst teljesen szabályosan alkalmazta. Az angol jog értelmében Theresa May pedig így nem tudta benyújtani a tervezetét a harmadik szavazásra. A konzervatív kormány valószínűleg leszavazza majd Bercow húzását, vagy a királynő nyithatja újra a parlament ülését, ami által elhárulna az akadály az újabb szavazás elől. A BBC-nek nyilatkozó jogi tanácsosok szerint azonban negyedjére biztos nem lehet benyújtani a megállapodási tervezetet. Az EU-ban, amíg Angela Merkel német kancellár azt mondta, hogy az utolsó pillanatig küzdeni fog a megegyezéssel való kilépés mellett, a franciák már a március 29-i határidő meghosszabbítását pedzegették...
HOGYAN LEHETNE JOBBÁ TENNI A MAGYAR FELSŐOKTATÁST? - MAGYAR EGYETEMEK A NEMZETKÖZI OKTATÁSI VERSENYBEN: MÁSODIK MENET
INDEX
Szerző: BŐGEL GYÖRGY, MÁTYÁS LÁSZLÓ
2019.03.22.
Néhány héttel ezelőtt vitacikkünk jelent meg az Index vélemény rovatában. Azt a kérdést vetettük fel, hogyan juthatnának be egyes hazai egyetemeink a nemzetközi élvonalba, hogyan kapaszkodhatnának feljebb a rangsorokon. Javaslatainkat tíz pontban foglaltuk össze.
A cikket sokan véleményezték: hideget és meleget egyaránt kaptunk. Vitát szerveztünk a kérdések továbbgondolására és az eltérő vélemények ütköztetésére. A hozzászólások figyelembe vételével az alábbiakban szeretnénk korábbi javaslatainkat tovább árnyalni, finomítani, illetve kiegészíteni. Előre jelezzük, hogy az említett tíz javaslatunkat fenntartjuk, mivel örömmel tapasztaltuk, hogy jogos és célszerű voltukat senki sem vitatta, ahogy az oktatás és a kutatás szabadságának fontosságát sem kérdőjelezte meg senki. A téma aktualitásához sem fér kétség, hiszen a hazai oktatási és kutatási rendszer körül felforrósodott a levegő. A vitát tehát folytatni kell.
Kezdjük a nemzetközi egyetemi rangsorok jelentőségének kérdésével! Számítanak a helyezések, egyáltalán érdemes törődni velük? Tudjuk, hogy a méréssel sok módszertani probléma van, tudjuk, hogy vannak nehezen vagy egyáltalán nem számszerűsíthető fontos tényezők is, és tudjuk, hogy a mérhető jellemzők elterelhetik a figyelmet a nem mérhetőkről, torzítva a fejlesztési irányok meghatározását és az intézményi döntéseket. A rangsorok azonban léteznek és hatnak: befolyásolják a tehetséges hallgatók és a felkészült oktatók mozgását, a pénz áramlását, és óriási publicitást élveznek.
TETSZIK, NEM TETSZIK, A RANGSOROKBAN ELFOGLALT POZÍCIÓ JELZÉS A NAGYVILÁG FELÉ,
méghozzá nemcsak az adott intézmény minőségéről, hanem a neki otthont adó országról, annak állapotáról és értékrendjéről is. Az alacsony helyezés azt jelzi, hogy az ország gazdasága gyenge lábakon áll, az innovációval gondok vannak, felkészült és kreatív szakembereket máshonnan kell hozni.
Számtalan történetet ismerünk arról, hogy a múltban diákok és professzorok hogyan használták ki a külföldi tanulási, oktatási és kutatási lehetőségeket, és hogy ez milyen óriási hatással volt hazájuk fejlődésére. Napjainkban kivételes történelmi helyzetet élvezünk: szinte korlátok nélkül mozgunk az Európai Unión belül, de azon kívül sem ütközünk áthághatatlan akadályokba. Az oktatási és munkaerőpiac nem „magyar”, hanem európai és globális. Határok nélküli verseny folyik a legjobbakért, és ha nem vagyunk elég erősek, elveszíthetjük őket, lefejezzük az ország értelmiségét, alárendelt szerepbe szorulunk, és ezzel megbocsáthatatlan hibát követünk el, súlyos kárt okozunk a gazdaságnak és a társadalomnak. Az oktatás versenyképességének fokozása nem tűr halasztást:
A JELENBEN ELKÖVETETT MULASZTÁSOKNAK NEHEZEN VISSZAFORDÍTHATÓ NEGATÍV KÖVETKEZMÉNYEI LESZNEK A JÖVŐBEN...
Szerző: BŐGEL GYÖRGY, MÁTYÁS LÁSZLÓ
2019.03.22.
A cikket sokan véleményezték: hideget és meleget egyaránt kaptunk. Vitát szerveztünk a kérdések továbbgondolására és az eltérő vélemények ütköztetésére. A hozzászólások figyelembe vételével az alábbiakban szeretnénk korábbi javaslatainkat tovább árnyalni, finomítani, illetve kiegészíteni. Előre jelezzük, hogy az említett tíz javaslatunkat fenntartjuk, mivel örömmel tapasztaltuk, hogy jogos és célszerű voltukat senki sem vitatta, ahogy az oktatás és a kutatás szabadságának fontosságát sem kérdőjelezte meg senki. A téma aktualitásához sem fér kétség, hiszen a hazai oktatási és kutatási rendszer körül felforrósodott a levegő. A vitát tehát folytatni kell.
Kezdjük a nemzetközi egyetemi rangsorok jelentőségének kérdésével! Számítanak a helyezések, egyáltalán érdemes törődni velük? Tudjuk, hogy a méréssel sok módszertani probléma van, tudjuk, hogy vannak nehezen vagy egyáltalán nem számszerűsíthető fontos tényezők is, és tudjuk, hogy a mérhető jellemzők elterelhetik a figyelmet a nem mérhetőkről, torzítva a fejlesztési irányok meghatározását és az intézményi döntéseket. A rangsorok azonban léteznek és hatnak: befolyásolják a tehetséges hallgatók és a felkészült oktatók mozgását, a pénz áramlását, és óriási publicitást élveznek.
TETSZIK, NEM TETSZIK, A RANGSOROKBAN ELFOGLALT POZÍCIÓ JELZÉS A NAGYVILÁG FELÉ,
méghozzá nemcsak az adott intézmény minőségéről, hanem a neki otthont adó országról, annak állapotáról és értékrendjéről is. Az alacsony helyezés azt jelzi, hogy az ország gazdasága gyenge lábakon áll, az innovációval gondok vannak, felkészült és kreatív szakembereket máshonnan kell hozni.
Számtalan történetet ismerünk arról, hogy a múltban diákok és professzorok hogyan használták ki a külföldi tanulási, oktatási és kutatási lehetőségeket, és hogy ez milyen óriási hatással volt hazájuk fejlődésére. Napjainkban kivételes történelmi helyzetet élvezünk: szinte korlátok nélkül mozgunk az Európai Unión belül, de azon kívül sem ütközünk áthághatatlan akadályokba. Az oktatási és munkaerőpiac nem „magyar”, hanem európai és globális. Határok nélküli verseny folyik a legjobbakért, és ha nem vagyunk elég erősek, elveszíthetjük őket, lefejezzük az ország értelmiségét, alárendelt szerepbe szorulunk, és ezzel megbocsáthatatlan hibát követünk el, súlyos kárt okozunk a gazdaságnak és a társadalomnak. Az oktatás versenyképességének fokozása nem tűr halasztást:
A JELENBEN ELKÖVETETT MULASZTÁSOKNAK NEHEZEN VISSZAFORDÍTHATÓ NEGATÍV KÖVETKEZMÉNYEI LESZNEK A JÖVŐBEN...
HETVENNÉGY ÉVVEL BUDAPEST OSTROMA UTÁN IS GOLYÓNYOMOK BORÍTJÁK A HÁZFALAKAT
24.HU / KULTÚRA
- ISMERETLEN BUDAPEST
Szerző: VINCZE MIKLÓS
2019.03.24.
Máig fővárosi házak ezrei úszták meg a felújítást. Egy blog ezeket gyűjtötte össze
1944. november harmadikán egy szovjet páncélos jelent meg Budapest határában, ezzel pedig kezdetét vette a végül a szovjetek győzelmével végződött küzdelem, Budapest százkét napon át tartó ostroma, melynek során a város fegyveres harcok és zsidók után kutató nyilasok által gyérített lakosságának kitelepítésére senki sem gondolt...
- ISMERETLEN BUDAPEST
Szerző: VINCZE MIKLÓS
2019.03.24.
1944. november harmadikán egy szovjet páncélos jelent meg Budapest határában, ezzel pedig kezdetét vette a végül a szovjetek győzelmével végződött küzdelem, Budapest százkét napon át tartó ostroma, melynek során a város fegyveres harcok és zsidók után kutató nyilasok által gyérített lakosságának kitelepítésére senki sem gondolt...
NAGY-MAGYARORSZÁG HATÁRAIÉRT HARCOLT-E A VÖRÖS HADSEREG?
MÉRCE
Szerző: POLITIKATÖRTÉNET INTÉZET
2019.03.23.
A Tanácsköztársaság emlékezetét a mai napig, és egyre inkább az ellenforradalmi időszakban megalapozott propaganda határozza meg. A torzítás és felejtés folyamatával száll szembe a Politikatörtneti Intézet és a Napvilág Kiadó Kérdések és válaszok 1918–1919-ről című könyve, amelyből a 100. évforduló alkalmával közlünk a napokban néhány részletet.
A Vörös Hadsereg harca a román és a csehszlovák haderő ellen kétségtelenül az egyetlen kísérlet volt a háború vége és a békeszerződés aláírása között az antant területi rendelkezéseinek megváltoztatására.
Nem kis részben ez volt az oka annak is, hogy a háborúban edződött és később a Horthy-korszak honvédségében karriert befutó katonatisztek jelentős számban vállaltak szerepet a Tanácsköztársaság haderejében is. Amikor a Vörös Hadsereg 1919. júniusában lényegében elérte Galícia határát, ez azt is jelentette, hogy ha rövid időre is, de egyetlen ponton helyreállt a régi Magyarország határa...
Szerző: POLITIKATÖRTÉNET INTÉZET
2019.03.23.
A Vörös Hadsereg harca a román és a csehszlovák haderő ellen kétségtelenül az egyetlen kísérlet volt a háború vége és a békeszerződés aláírása között az antant területi rendelkezéseinek megváltoztatására.
Nem kis részben ez volt az oka annak is, hogy a háborúban edződött és később a Horthy-korszak honvédségében karriert befutó katonatisztek jelentős számban vállaltak szerepet a Tanácsköztársaság haderejében is. Amikor a Vörös Hadsereg 1919. júniusában lényegében elérte Galícia határát, ez azt is jelentette, hogy ha rövid időre is, de egyetlen ponton helyreállt a régi Magyarország határa...
HALÁSZ JUDIT: VOLTAK NEHÉZ IDŐSZAKAIM - INTERJÚ
BORS
Szerző: Bors
2019.03.24.
A kicsik-nagyok legnagyobb kedvence ötven év után is fáradhatatlan a színpadon. A Kossuth-díjas színésznő elárulta, azért neki is akadtak hullámvölgyek az életében.
Még mindig ennyire elfoglalt?
A színház, a koncertek mellett sok mindent kell elintéznem, de való igaz, a fellépésekkel egész évre, színházzal pedig a szezon végéig be vagyok táblázva. Ez már a lassított kiadás, hetente „csak” három-négy koncertem van, és este színház.
Ha jól tudom, háromévesen már színpadon állt.
A szüleim a háború után valami szakszervezeti megmozdulásra vittek magukkal, és annyit kellett volna mondanom a színpadon, hogy „Áll a baba, áll, áll, mint egy gyertyaszál”, de a gyertyaszál már nem jutott eszembe, és olyan sokan voltak a nézőtéren, hogy elsírtam magam...
Szerző: Bors
2019.03.24.
Még mindig ennyire elfoglalt?
A színház, a koncertek mellett sok mindent kell elintéznem, de való igaz, a fellépésekkel egész évre, színházzal pedig a szezon végéig be vagyok táblázva. Ez már a lassított kiadás, hetente „csak” három-négy koncertem van, és este színház.
Ha jól tudom, háromévesen már színpadon állt.
A szüleim a háború után valami szakszervezeti megmozdulásra vittek magukkal, és annyit kellett volna mondanom a színpadon, hogy „Áll a baba, áll, áll, mint egy gyertyaszál”, de a gyertyaszál már nem jutott eszembe, és olyan sokan voltak a nézőtéren, hogy elsírtam magam...
„MANAPSÁG A FÉRFIAK MÁR SZINTE NEM IS MERNEK UDVAROLNI A NŐKNEK”
MAGYAR HANG
Szerző: LAKNER DÁVID
2019.03.24.
Kerekes Vica színésznővel az Apró mesékről, cseh és szlovák sikereiről, a metoo-ról és a felvidéki magyarok helyzetéről is beszélgettünk. Interjú.
Szász Attila és Köbli Norbert a tévéfilmes sikerek után a filmszínházak felé vette az irányt. A márciusban a mozikban debütáló Apró mesék ismét történelmi film, ezúttal Szabó Kimmel Tamással és Kerekes Vicával a főszerepben. A színésznőt interjúnkban kérdeztük a II. világháború után játszódó romantikus drámáról, cseh és szlovák sikereiről, a metoo-ról és a felvidéki magyarok helyzetéről is.
– Kerekes Vica nevét még kevesen ismerik, mert egyelőre csak a sajátos humorú Bakkermannban láthattuk – olvastuk egy önnel készült 2008-as interjú felvezetőjében. Azóta elérte, amit akkoriban szeretett volna?
– Azt az egyet éreztem, hogy csodálatos lenne, ha nem szűkülnék le egy nyelvterületre, vagy akár három országra. Nem Hollywoodra vágyom persze, de Európa számomra nagyszerű érvényesülési terep. Meg akarom magam minél több helyen mérettetni, akár német, angol produkciókban is. De kár tagadni, olyankor egy kicsit megijedek, amikor egy országban elkezd túl jól menni a szekér. Rögtön el is kezdek kacsintgatni másfelé. Nem akarom sehova lekorlátozni magam.
– Ismerjük a Menzel-filmeket, de a kortárs cseh vagy szlovák produkciókról már nagyon keveset tudunk itt Magyarországon. Mi jellemző rájuk?
Szerző: LAKNER DÁVID
2019.03.24.
Szász Attila és Köbli Norbert a tévéfilmes sikerek után a filmszínházak felé vette az irányt. A márciusban a mozikban debütáló Apró mesék ismét történelmi film, ezúttal Szabó Kimmel Tamással és Kerekes Vicával a főszerepben. A színésznőt interjúnkban kérdeztük a II. világháború után játszódó romantikus drámáról, cseh és szlovák sikereiről, a metoo-ról és a felvidéki magyarok helyzetéről is.
– Kerekes Vica nevét még kevesen ismerik, mert egyelőre csak a sajátos humorú Bakkermannban láthattuk – olvastuk egy önnel készült 2008-as interjú felvezetőjében. Azóta elérte, amit akkoriban szeretett volna?
– Sosem gondolkodom előre, ez a szép ebben az egészben. Most sincs bennem olyasmi, hogy mit akarok még elérni az életben. Mindig jönnek a dolguk a maguk rendje és módja szerint. Arra szoktam reagálni, ami az adott pillanatban történik. Ha jön mondjuk egy felkérés, igent mondjak vagy nemet.
– Olyan elképzelése sem volt, hogy idővel szeretne több magyar filmben szerepelni, mint szlovák vagy cseh produkcióban?
– Olyan elképzelése sem volt, hogy idővel szeretne több magyar filmben szerepelni, mint szlovák vagy cseh produkcióban?
– Azt az egyet éreztem, hogy csodálatos lenne, ha nem szűkülnék le egy nyelvterületre, vagy akár három országra. Nem Hollywoodra vágyom persze, de Európa számomra nagyszerű érvényesülési terep. Meg akarom magam minél több helyen mérettetni, akár német, angol produkciókban is. De kár tagadni, olyankor egy kicsit megijedek, amikor egy országban elkezd túl jól menni a szekér. Rögtön el is kezdek kacsintgatni másfelé. Nem akarom sehova lekorlátozni magam.
– Ismerjük a Menzel-filmeket, de a kortárs cseh vagy szlovák produkciókról már nagyon keveset tudunk itt Magyarországon. Mi jellemző rájuk?
– Valóban kevéssé forgalmaznak itt cseh filmeket, és ez fordított esetben is igaz sajnos. Arról beszélünk, hogy végre megnyíltak a határok, de közben a szomszédainkat sem igen ismerjük. Érdekes, hogy mikor sokkal jobban elhatároltak voltak egymástól az országok itt Közép-Európában, jóval több kíváncsisággal fordultunk más nemzetek filmjei felé. De lehet, hogy épp ezért, mert akkor még kuriózumszámba mentek. Jirí Vejdelek például páratlan a maga nemében, ha komédiáról van szó. Vele a 2011-es Férfireményen dolgoztam együtt.
A szlovák közönség is inkább a vígjátékokat szereti, illetve a mesefilmeket, amik nálunk Magyarországon sajnos alig készülnek. Ott az animációs vagy ifjúsági filmeknek milliós nézettségük van. De nagy támogatást adnak történelmi, illetve ahogy nevezik, korabeli filmekre. Azért sem vagyok annyira kiéhezve ezekre a tematikus filmekre, mert sok hasonlóban szerepeltem már...
ITT OLVASHATÓ
A szlovák közönség is inkább a vígjátékokat szereti, illetve a mesefilmeket, amik nálunk Magyarországon sajnos alig készülnek. Ott az animációs vagy ifjúsági filmeknek milliós nézettségük van. De nagy támogatást adnak történelmi, illetve ahogy nevezik, korabeli filmekre. Azért sem vagyok annyira kiéhezve ezekre a tematikus filmekre, mert sok hasonlóban szerepeltem már...
ITT OLVASHATÓ
GYÓGYSZEREK ÉS MÉLYSZEGÉNYSÉG
A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2019.03.23.
A szegregátumok világában az élettartam rövidebb, rosszabb az általános egészségi állapot, több a problémával küzdő, sajátos nevelési igényű gyerek. Ezt sokszor leírták már, és mi is ezt tapasztaljuk.
Az okok összetettek, benne van a pénztelenség (ezért próbálunk a gyerekgyógyszerrel segíteni, ahol tudunk), az egészségtelen életmód, amiben a káros szenvedélyek, főleg a dohányzás, de az alkohol, és az utóbbi években az olcsó drogok mellett ott van a nem megfelelő, szénhidrátalapú táplálkozás, a legolcsóbb, és egyben a legegészségtelenebb élelmiszerekkel. Aztán ott van az egészségi állapotot befolyásoló lakhatási szegénység. És ott van az okok között az is, hogy az egészségügyi szolgáltatások elérése sem egyszerű, és az ellátórendszeren belül a hozzájuk való viszonyulás is nagyon változó. Ők nem tudják anyagilag megerősíteni a gyógyulásukat az állami rendszeren belül, a magánpraxisok pedig elérhetetlenek számukra. A prevenció eltűnt, és különben is, a szegénységben ma ez éppúgy értelmezhetetlen, mint a „zöld” szempontok érvényesítése.
Az okok másik nagy csoportjába tartoznak a tanulatlanságból, tudatlanságból eredők. Összefügg ez erősen az előbb vázoltakkal, hiszen ha valaki nem érti, hogy milyen kockázatot vállal azzal, ha pl. nem megy utána egy-egy tünetnek, ha nem tudja, hogy hogyan kell használni azt, ami a gyógyulását segítheti, akkor nem, vagy nem megfelelően fog viszonyulni a problémához.
Az egészségügyi rendszer túlterhelt, kevés idő jut egy-egy betegre, nincs idő, türelem visszakérdezni, győzködni, megnyugtató légkört kialakítani, amiben sok minden kiderülhetne az orvos számára is. Vannak ebben óriási hézagok, írtam egyszer talán itt is egy fogyatékkal élő, gondnokolt nőről, aki egy állapotával összhangban levő öntörvényű pillanatában úgy döntött, gyereket szeretne, és a nőgyógyászaton minden további nélkül levették neki a spirált, és a terhességről csak akkor tudtunk már mi is, és a gondnoka is, mikor félidős lett. Mikor próbáltam utána menni annak, hogy történhetett meg, kiderült, a rendszer belül nem jelzi, ha valaki gondnokolt, így, ugyanaz a viszonyulás hozzá a nőgyógyásznál, mint a teljes döntési képességgel rendelkezőkhöz. Pedig a folytatás nagyon nem azonos, és igen, elébe lehetett volna menni a történésnek.
Velük kapcsolatban előfordul olyan is, hogy a nehezen mozgatható rákos beteg a vizsgálat után hazakerül a faluba, de a szakorvos elfelejtette a felnőtt pelenkát felírni neki, ő meg nyilván nem tudta, hogy erre a háziorvos nem elég, nem baj, mondják, hozzuk vissza, majd felírja. Még szerencse, hogy jó a kapcsolatunk a kórházzal, és végül meg tudtuk oldani. Vagy mélyen az emlékezetembe vésődött a majdnem mozgásképtelen idős férfi, aki Romániából költözött át, és nem volt TB kártyája, de orvosi kezelésre lett volna szüksége. Ám a kártyát csak személyesen lehetett elintézni, a megyeszékhelyen. Amikor már nem lehetett tovább nézni az állapotát, próbáltunk segíteni, de alig tudtuk elvinni. Pedig, életszerű talán, hogy nem mindenki mozgatható…és a rendszernek ehhez igazodnia kellene. És biztosan igazodik is ott, ahol van érdekérvényesítő képesség, pénz, vagy kapcsolat, ami „megolajozza” az ügymentet.
A gyerekgyógyszerekkel próbáljuk segíteni a kapcsolatrendszerünkben levő beteg gyerekeket, ezt támogatásokból oldjuk meg, de a felnőtteknél ezt nem tudjuk. Nyilván, a magunk kárán tanultuk meg, hogy kivételt is kell tenni, mert muszáj folyamatossá tenni a pszichiátriai betegek gyógyszerellátását, itt megelőlegezzük a gyógyszert, ha nincs rá pénz, mert tudjuk, sokkal nehezebben kezelhető következményei lesznek, ha nem tesszük meg. Az agresszív, problémás gyerekeknél is gyakori, hogy a magántanulóvá válást úgy kerülhető el, ha pszichiátriai gyógyszerrel kezelik őket, és így képes az iskolai közösségben maradni. Bár furcsa nekünk, mikor egy ilyen gyógyszert kiírnak, hogy náluk miért nincs kórházi megfigyelés az adag beállításához, mint a jobb státuszúaknál, így gyakran aluszékony lesz a gyerek, kóvályog csak, és általában abba is hagyják a gyógyszer szedését egy idő után. Bár biztosan olyan is van, hogy érzékelik a szülők a gyógyszer „lecsendesítő” hatását, és önkényesen is beadják a gyereknek, ha úgy gondolják, „túl sok”. Ugyanezt vélelmezzük a gyerekek lázcsillapítására használt szirupok használatánál. A nyűgös, beteg gyereket lenyomják ezek a szerek, alszanak tőle. Kapják hát többször is, mint kellene. A veszélyét a szülők nem érzik, a következményekről nem tudnak.
Az is gyakori probléma, hogy egyszerűen rosszul szedik a gyógyszereket. Elfelejtik, amit az orvos, vagy a gyógyszerész mond, az olvasási képesség nincs olyan szinten, hogy a gyógyszeres dobozokon leírtakat értelmezni tudják. Így volt már olyan esetünk, hogy a külsőleg alkalmazható ecsetelőt egyszerűen beadták a csecsemőnek, szájon át. És egészen biztosak vagyunk abban, hogy sok gyereknél a gyakran szükséges féreghajtót, amiből az a pár szem is 5500 Ft-ba kerül, és két hetente kellene bevenni, hogy a később kikelt peték is elpusztuljanak, két hét múlva már elfelejtődik, nem kerül beszedésre. Aztán jönnek újra, hogy segítsünk kiváltani, mert nem múlt el a probléma.
Algopirin, Frontin, Canesten. Meg talán vérnyomás-csökkentők, gyomorsavtúltengés elleni gyógyszerek. Ezek a leggyakoribb felnőtt gyógyszerek, amelyeket látunk. Leginkább a tüneteket kezelik, kivizsgálásra saját akaratukból nem mennek. Fogászati kezelésre sem, csak húzatni. Sokan mondják, hogy félnek orvoshoz menni. Kihátrálnak az utolsó pillanatban a rutinműtétek elől is. Amikor pedig már olyan nagy a baj, hogy mentő viszi el őket, többnyire már visszafordíthatatlan a betegség.
Egészségtudatosság nincsen. Tudás sincsen rá. Ezen is dolgozni kell.
Persze, ha dolgozunk rajta, van eredmény is. Sok családnál már nem dohányoznak bent a házban a felnőttek, ahol gyerek is van. Mi azért több szűrővizsgálatot tudtunk már szervezni, önkéntes szakemberek segítségével. Tüdőszűrőt, mozgásszervit, szemészetit, és nőgyógyászatit is. A felnőttek közül is egyre többen jelentkeznek szemüvegért, ha nem jól látnak. Segítünk, akinél rendszeres vérnyomásmérés, vagy vércukorszintmérés szükséges, hogy ne romoljon az állapotuk. A hozzánk munkába bevontaknál rendszeres az üzemorvosi vizsgálat.
A családoknál is igyekszünk figyelni a gyógyszerekre. Rákérdezni, hogy szedik, miért, mennyit. Ha valami nem tiszta, keressük a háziorvost, a védőnőt. Érdekes, hogy azokban a házakban, ahol van személyes tér, a berendezés, a létszám és az életmód erre lehetőséget ad, ott ez a terület is sokkal rendezettebb. Ott pl. a fogamzásgátló tabletta is működik. De ott is figyelni kell, mert nincs egészségtudatosság. Az igazi baj ott van, ahol az életterek sem megfelelőek. Sok ilyen család van. Akik nemcsak a nyomorúságot termelik újra, hanem a betegségeket is.
Itt is az látszik, hogy felnőtt úgy egy korosztály (vagy kettő), hogy nem kaptak elég tudást sem a családjukból, sem az iskolától ahhoz, hogy a viszonyuk a saját egészségükhöz és az ellátó rendszerhez más legyen. A rendszer pedig nem ad külön figyelmet nekik. Most talán a szándék is csökken, a lehetőségek pedig mindenképp.
De akkor ki fog figyelni erre? A mai egészségügyi intézményektől nehéz elvárni, hogy ekkora létszámhiány és leterheltség mellett még a szociális érzékenységét is fenntartsa, sőt a leszakadó térségekben, ahol a szegénység nő, ott még növelje is. Ehhez is rendszerszintű beavatkozás kellene. De erre nem látni szándékot sem. A helyzet pedig egyre romlik. Ezen a területen is.
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2019.03.23.
Az okok összetettek, benne van a pénztelenség (ezért próbálunk a gyerekgyógyszerrel segíteni, ahol tudunk), az egészségtelen életmód, amiben a káros szenvedélyek, főleg a dohányzás, de az alkohol, és az utóbbi években az olcsó drogok mellett ott van a nem megfelelő, szénhidrátalapú táplálkozás, a legolcsóbb, és egyben a legegészségtelenebb élelmiszerekkel. Aztán ott van az egészségi állapotot befolyásoló lakhatási szegénység. És ott van az okok között az is, hogy az egészségügyi szolgáltatások elérése sem egyszerű, és az ellátórendszeren belül a hozzájuk való viszonyulás is nagyon változó. Ők nem tudják anyagilag megerősíteni a gyógyulásukat az állami rendszeren belül, a magánpraxisok pedig elérhetetlenek számukra. A prevenció eltűnt, és különben is, a szegénységben ma ez éppúgy értelmezhetetlen, mint a „zöld” szempontok érvényesítése.
Az okok másik nagy csoportjába tartoznak a tanulatlanságból, tudatlanságból eredők. Összefügg ez erősen az előbb vázoltakkal, hiszen ha valaki nem érti, hogy milyen kockázatot vállal azzal, ha pl. nem megy utána egy-egy tünetnek, ha nem tudja, hogy hogyan kell használni azt, ami a gyógyulását segítheti, akkor nem, vagy nem megfelelően fog viszonyulni a problémához.
Az egészségügyi rendszer túlterhelt, kevés idő jut egy-egy betegre, nincs idő, türelem visszakérdezni, győzködni, megnyugtató légkört kialakítani, amiben sok minden kiderülhetne az orvos számára is. Vannak ebben óriási hézagok, írtam egyszer talán itt is egy fogyatékkal élő, gondnokolt nőről, aki egy állapotával összhangban levő öntörvényű pillanatában úgy döntött, gyereket szeretne, és a nőgyógyászaton minden további nélkül levették neki a spirált, és a terhességről csak akkor tudtunk már mi is, és a gondnoka is, mikor félidős lett. Mikor próbáltam utána menni annak, hogy történhetett meg, kiderült, a rendszer belül nem jelzi, ha valaki gondnokolt, így, ugyanaz a viszonyulás hozzá a nőgyógyásznál, mint a teljes döntési képességgel rendelkezőkhöz. Pedig a folytatás nagyon nem azonos, és igen, elébe lehetett volna menni a történésnek.
Velük kapcsolatban előfordul olyan is, hogy a nehezen mozgatható rákos beteg a vizsgálat után hazakerül a faluba, de a szakorvos elfelejtette a felnőtt pelenkát felírni neki, ő meg nyilván nem tudta, hogy erre a háziorvos nem elég, nem baj, mondják, hozzuk vissza, majd felírja. Még szerencse, hogy jó a kapcsolatunk a kórházzal, és végül meg tudtuk oldani. Vagy mélyen az emlékezetembe vésődött a majdnem mozgásképtelen idős férfi, aki Romániából költözött át, és nem volt TB kártyája, de orvosi kezelésre lett volna szüksége. Ám a kártyát csak személyesen lehetett elintézni, a megyeszékhelyen. Amikor már nem lehetett tovább nézni az állapotát, próbáltunk segíteni, de alig tudtuk elvinni. Pedig, életszerű talán, hogy nem mindenki mozgatható…és a rendszernek ehhez igazodnia kellene. És biztosan igazodik is ott, ahol van érdekérvényesítő képesség, pénz, vagy kapcsolat, ami „megolajozza” az ügymentet.
A gyerekgyógyszerekkel próbáljuk segíteni a kapcsolatrendszerünkben levő beteg gyerekeket, ezt támogatásokból oldjuk meg, de a felnőtteknél ezt nem tudjuk. Nyilván, a magunk kárán tanultuk meg, hogy kivételt is kell tenni, mert muszáj folyamatossá tenni a pszichiátriai betegek gyógyszerellátását, itt megelőlegezzük a gyógyszert, ha nincs rá pénz, mert tudjuk, sokkal nehezebben kezelhető következményei lesznek, ha nem tesszük meg. Az agresszív, problémás gyerekeknél is gyakori, hogy a magántanulóvá válást úgy kerülhető el, ha pszichiátriai gyógyszerrel kezelik őket, és így képes az iskolai közösségben maradni. Bár furcsa nekünk, mikor egy ilyen gyógyszert kiírnak, hogy náluk miért nincs kórházi megfigyelés az adag beállításához, mint a jobb státuszúaknál, így gyakran aluszékony lesz a gyerek, kóvályog csak, és általában abba is hagyják a gyógyszer szedését egy idő után. Bár biztosan olyan is van, hogy érzékelik a szülők a gyógyszer „lecsendesítő” hatását, és önkényesen is beadják a gyereknek, ha úgy gondolják, „túl sok”. Ugyanezt vélelmezzük a gyerekek lázcsillapítására használt szirupok használatánál. A nyűgös, beteg gyereket lenyomják ezek a szerek, alszanak tőle. Kapják hát többször is, mint kellene. A veszélyét a szülők nem érzik, a következményekről nem tudnak.
Az is gyakori probléma, hogy egyszerűen rosszul szedik a gyógyszereket. Elfelejtik, amit az orvos, vagy a gyógyszerész mond, az olvasási képesség nincs olyan szinten, hogy a gyógyszeres dobozokon leírtakat értelmezni tudják. Így volt már olyan esetünk, hogy a külsőleg alkalmazható ecsetelőt egyszerűen beadták a csecsemőnek, szájon át. És egészen biztosak vagyunk abban, hogy sok gyereknél a gyakran szükséges féreghajtót, amiből az a pár szem is 5500 Ft-ba kerül, és két hetente kellene bevenni, hogy a később kikelt peték is elpusztuljanak, két hét múlva már elfelejtődik, nem kerül beszedésre. Aztán jönnek újra, hogy segítsünk kiváltani, mert nem múlt el a probléma.
Algopirin, Frontin, Canesten. Meg talán vérnyomás-csökkentők, gyomorsavtúltengés elleni gyógyszerek. Ezek a leggyakoribb felnőtt gyógyszerek, amelyeket látunk. Leginkább a tüneteket kezelik, kivizsgálásra saját akaratukból nem mennek. Fogászati kezelésre sem, csak húzatni. Sokan mondják, hogy félnek orvoshoz menni. Kihátrálnak az utolsó pillanatban a rutinműtétek elől is. Amikor pedig már olyan nagy a baj, hogy mentő viszi el őket, többnyire már visszafordíthatatlan a betegség.
Egészségtudatosság nincsen. Tudás sincsen rá. Ezen is dolgozni kell.
Persze, ha dolgozunk rajta, van eredmény is. Sok családnál már nem dohányoznak bent a házban a felnőttek, ahol gyerek is van. Mi azért több szűrővizsgálatot tudtunk már szervezni, önkéntes szakemberek segítségével. Tüdőszűrőt, mozgásszervit, szemészetit, és nőgyógyászatit is. A felnőttek közül is egyre többen jelentkeznek szemüvegért, ha nem jól látnak. Segítünk, akinél rendszeres vérnyomásmérés, vagy vércukorszintmérés szükséges, hogy ne romoljon az állapotuk. A hozzánk munkába bevontaknál rendszeres az üzemorvosi vizsgálat.
A családoknál is igyekszünk figyelni a gyógyszerekre. Rákérdezni, hogy szedik, miért, mennyit. Ha valami nem tiszta, keressük a háziorvost, a védőnőt. Érdekes, hogy azokban a házakban, ahol van személyes tér, a berendezés, a létszám és az életmód erre lehetőséget ad, ott ez a terület is sokkal rendezettebb. Ott pl. a fogamzásgátló tabletta is működik. De ott is figyelni kell, mert nincs egészségtudatosság. Az igazi baj ott van, ahol az életterek sem megfelelőek. Sok ilyen család van. Akik nemcsak a nyomorúságot termelik újra, hanem a betegségeket is.
Itt is az látszik, hogy felnőtt úgy egy korosztály (vagy kettő), hogy nem kaptak elég tudást sem a családjukból, sem az iskolától ahhoz, hogy a viszonyuk a saját egészségükhöz és az ellátó rendszerhez más legyen. A rendszer pedig nem ad külön figyelmet nekik. Most talán a szándék is csökken, a lehetőségek pedig mindenképp.
De akkor ki fog figyelni erre? A mai egészségügyi intézményektől nehéz elvárni, hogy ekkora létszámhiány és leterheltség mellett még a szociális érzékenységét is fenntartsa, sőt a leszakadó térségekben, ahol a szegénység nő, ott még növelje is. Ehhez is rendszerszintű beavatkozás kellene. De erre nem látni szándékot sem. A helyzet pedig egyre romlik. Ezen a területen is.
MINISZTERELNÖK ÚR, ÖN MAGYARORSZÁG?
HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.03.24.
- Miniszterelnök úr, jobban van?
- Mire gondol?
- Hát, hogy vannak ezek a kényszerképzetei.
- Kényszerképzeteim? Nekem?
- Igen. Ön egy ideje Magyarországnak képzeli magát.
- Mikor mondtam ilyet?
- Hogy Brüsszelben támadják Magyarországot. És most már az Önök pártcsaládja, a Néppárt is a magyar emberek ellen fordult.
- Miért? Nem így van?
- Ha Ön Magyarország, akkor természetesen ez a helyes kifejezés. De Ön a nem Magyarország, miniszterelnök úr. Hadd emlékeztessem rá: Önt Orbán Viktornak hívják. Vagyis, Brüsszelben, Strasbourgban és úgy általában, a világ demokratikus felén nem Magyarországot, hanem Önt támadják.
- Irigylik az eredményeinket, ezért feszültek és frusztráltak. Európa hanyatlik, a Nyugatnak bealkonyult, és most már a Néppárt is Soros kottájából játszik.
- Nem a magyar embereket bírálják, miniszterelnök úr, hanem Önt.
- A magyar emberek 2010-ben, 2014-ben és 2018-ban is belénk helyezték a bizalmukat.
- Kormányzásra kaptak felhatalmazást, miniszterelnök úr. Jobb életet vártak Önöktől, mert ezt ígérték nekik. Kevesebb korrupciót, jobb egészségügyet, versenyképesebb oktatást. Önök ellenségünkké tették a fél világot.
- Nekünk nem ellenségeink, hanem irigyeink vannak. Nem tetszik nekik, hogy sikeresek vagyunk.
- Azért végezetül, nyugtassa meg az Önért aggódókat: ugye, nem képzeli Magyarországnak magát?
- Nem képzelem magam Magyarországnak. Ugyanis én vagyok Magyarország…Most ne nézzen így rám: jobb lenne, ha Bonaparte Napóleon volnék?
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.03.24.
- Mire gondol?
- Hát, hogy vannak ezek a kényszerképzetei.
- Kényszerképzeteim? Nekem?
- Igen. Ön egy ideje Magyarországnak képzeli magát.
- Mikor mondtam ilyet?
- Hogy Brüsszelben támadják Magyarországot. És most már az Önök pártcsaládja, a Néppárt is a magyar emberek ellen fordult.
- Miért? Nem így van?
- Ha Ön Magyarország, akkor természetesen ez a helyes kifejezés. De Ön a nem Magyarország, miniszterelnök úr. Hadd emlékeztessem rá: Önt Orbán Viktornak hívják. Vagyis, Brüsszelben, Strasbourgban és úgy általában, a világ demokratikus felén nem Magyarországot, hanem Önt támadják.
- Irigylik az eredményeinket, ezért feszültek és frusztráltak. Európa hanyatlik, a Nyugatnak bealkonyult, és most már a Néppárt is Soros kottájából játszik.
- Nem a magyar embereket bírálják, miniszterelnök úr, hanem Önt.
- A magyar emberek 2010-ben, 2014-ben és 2018-ban is belénk helyezték a bizalmukat.
- Kormányzásra kaptak felhatalmazást, miniszterelnök úr. Jobb életet vártak Önöktől, mert ezt ígérték nekik. Kevesebb korrupciót, jobb egészségügyet, versenyképesebb oktatást. Önök ellenségünkké tették a fél világot.
- Nekünk nem ellenségeink, hanem irigyeink vannak. Nem tetszik nekik, hogy sikeresek vagyunk.
- Azért végezetül, nyugtassa meg az Önért aggódókat: ugye, nem képzeli Magyarországnak magát?
- Nem képzelem magam Magyarországnak. Ugyanis én vagyok Magyarország…Most ne nézzen így rám: jobb lenne, ha Bonaparte Napóleon volnék?
ÉS AKKOR A FIDESZ ARCA MEGMARADT, DE MI LESZ AZ ORSZÁGÉVAL? - A HVG.HU HETI GAZDASÁGI ÖSSZEFOGLALÓJA.
HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2019.03.24.
Lenullázhatja a kormány lobbierejét, hogy az Európai Néppárt felfüggesztette a Fidesz tagságát; elhalasztják a Brexitet; vége a Hankook-sztrájknak. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A lehető legrosszabb időpontban érte a Fideszt az Európai Néppárt döntése a párt tagságának felfüggesztéséről. A vizsgálatnak nincs időkorlátja, amivel nemcsak a párt, hanem a kormány lehetőségei is szűkülnek egy igen fontos időszakban. A felfüggesztés ideje alatt a Fidesz nem vehet részt az EPP munkájában, képviselői nem vállalhatnak tisztséget a néppárt EP-frakciójában sem.
A parlamenti elszigetelődésnek azonban más következménye is lehet: negatívan befolyásolhatja a magyar kormány erejét több, Orbán számára kulcsfontosságú területen is. Ilyen például a 2020 utáni uniós költségvetés, és nem csak a pénz elosztása miatt. A támogatásokat az EU visszatartaná, ha úgy ítéli, nem működik megfelelően az igazságszolgáltatás egy országban - egy ilyen veszély elhárításához Orbánnak támogatásra lenne szüksége...
Szerző: hvg.hu
2019.03.24.
A lehető legrosszabb időpontban érte a Fideszt az Európai Néppárt döntése a párt tagságának felfüggesztéséről. A vizsgálatnak nincs időkorlátja, amivel nemcsak a párt, hanem a kormány lehetőségei is szűkülnek egy igen fontos időszakban. A felfüggesztés ideje alatt a Fidesz nem vehet részt az EPP munkájában, képviselői nem vállalhatnak tisztséget a néppárt EP-frakciójában sem.
A parlamenti elszigetelődésnek azonban más következménye is lehet: negatívan befolyásolhatja a magyar kormány erejét több, Orbán számára kulcsfontosságú területen is. Ilyen például a 2020 utáni uniós költségvetés, és nem csak a pénz elosztása miatt. A támogatásokat az EU visszatartaná, ha úgy ítéli, nem működik megfelelően az igazságszolgáltatás egy országban - egy ilyen veszély elhárításához Orbánnak támogatásra lenne szüksége...
ÚJ-ZÉLAND A SÖTÉTSÉG UTÁN
HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Klári
2019.03.24.
Borzalmas dolog történt Új-Zélandon, nem is lehet szó nélkül elmenni mellette, pláne egy olyan magyarnak, aki az országban él. A christchurch-i mészárlás után azért talán némi fény is látszik már...
Nem is nagyon lehet hát mit írni Klári sorai elé és talán nem is kell.
„2019. 03. 15… Péntek… Egy átlagos nap, reggel az emberek felkeltek, elmentek dolgozni, a gyerekek elmentek iskolába, óvodába, imádkozni, és este nem térhettek haza.
Egy nap, ami emlékeztet minket a gonoszra, a sötétségre, amit egyes emberek hordoznak, éreznek mások iránt, azért mert más a bőrszínük, vagy más vallást gyakorolnak.
Christchurchben megtörtént az amit soha nem gondoltam volna, hogy itt megtörténik... Emberek, gyerekek haltak meg… úgy hogy a legártatlanabb dolgot tették, imádkoztak, magukba néztek...
Egy pillanatra a sötétség uralkodott, de a sötétség után a fény utat talál.
A mély döbbenetet, szomorúságot, gyászt, felváltotta a még erősebb szeretet, összefogás, és egy kimondott üzenet: „nem engedünk a gyűlöletnek, a szeretett erősebb, az egymás tisztelete erősebb, sokfélék vagyunk, mégis egyek, együtt lélegzünk, együtt tesszük amit tenni kell....”
Az eredeti bejegyzést itt találjátok.
Így vágj neki Ausztráliának!
Maradva még a világ túlsó végén, de már jóval kellemesebb téma: miként juthatunk be Ausztráliába Work and Holiday vízummal és vajon mi történt két magyarral, akik elbúcsúzva addigi életüktől, kiválogatva egy hátizsáknyi cuccot nekivágtak a nagyvilágnak? Kiderül a Mindjárt jövünk bejegyzéséből...
Szerző: Határátkelő / Klári
2019.03.24.
Nem is nagyon lehet hát mit írni Klári sorai elé és talán nem is kell.
„2019. 03. 15… Péntek… Egy átlagos nap, reggel az emberek felkeltek, elmentek dolgozni, a gyerekek elmentek iskolába, óvodába, imádkozni, és este nem térhettek haza.
Egy nap, ami emlékeztet minket a gonoszra, a sötétségre, amit egyes emberek hordoznak, éreznek mások iránt, azért mert más a bőrszínük, vagy más vallást gyakorolnak.
Christchurchben megtörtént az amit soha nem gondoltam volna, hogy itt megtörténik... Emberek, gyerekek haltak meg… úgy hogy a legártatlanabb dolgot tették, imádkoztak, magukba néztek...
Egy pillanatra a sötétség uralkodott, de a sötétség után a fény utat talál.
A mély döbbenetet, szomorúságot, gyászt, felváltotta a még erősebb szeretet, összefogás, és egy kimondott üzenet: „nem engedünk a gyűlöletnek, a szeretett erősebb, az egymás tisztelete erősebb, sokfélék vagyunk, mégis egyek, együtt lélegzünk, együtt tesszük amit tenni kell....”
Az eredeti bejegyzést itt találjátok.
Így vágj neki Ausztráliának!
Maradva még a világ túlsó végén, de már jóval kellemesebb téma: miként juthatunk be Ausztráliába Work and Holiday vízummal és vajon mi történt két magyarral, akik elbúcsúzva addigi életüktől, kiválogatva egy hátizsáknyi cuccot nekivágtak a nagyvilágnak? Kiderül a Mindjárt jövünk bejegyzéséből...
AZ AKADÉMIA TŰZPRÓBÁJA
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: KENESEI ISTVÁN
2019.03.22.
Két hete, amikor legutóbbi cikkem itt megjelent, az MTA és az ITM tárgyalásainak egy szakaszát lezáró szándéknyilatkozat látott napvilágot. A sajtóban éppúgy, mint a kutatók között, főleg tanácstalanság, de az utóbbiak körében letargia és elégedetlenség is tapasztalható volt. Sokan elkezdtek találgatni, részben a szöveg pontos jelentéséről, részben Lovász László elnök szándékairól, és a kedélyek máig nem csillapodtak.
„Hogy lássa nevemet kiszögezve a templomajtón”
A megjelent szöveg egy szándéknyilatkozatot, illetve kilenc javaslatot tartalmaz. Közülük az előbbi okozta a kavarodást: „A Magyar Tudományos Akadémia elnöke tudomásul veszi a Kormány szándékát, miszerint az MTA kutatóintézet-hálózatát az Akadémia szervezetén kívül kívánja működtetni.” A zsebből előrántott értelmezések egyből behódolásról, megadásról, lemondásról szóltak. Az egyre kevésbé megbízható hírforrás Index is – ráadásul hat nappal később – így foglalta össze az addigi eseményeket: „Az MTA elviekben belement, hogy elvegyék tőle a kutatóintézeteket.”
Nos, nem. Ehhez mindössze egy értelmező szótárt kellett volna csak fellapozni (lám, legalább az MTA Nyelvtudományi Intézete nem fölösleges), és megnézni benne a „tudomásul vesz” szócikket, ahol ez áll: „a) értesül róla, figyelembe veszi; b) elfogadja, helyesli”. A diplomácia nyelvszokása szerint pedig mindig a gyengébb, a kevésbé elkötelező jelentést kell alkalmazni, ha kétség merül fel. És ez esetben is így áll a helyzet. Az MTA delegációja magyarán felfogta, megértette, hogy a kormány mit akar, de nem fogadta el. A második pontban felsorolt javaslatok pedig csak akkor érvényesek, ha az első pontot az MTA nemcsak tudomásul veszi, de el is fogadja.
Erre azonban sem az elnök, sem a tárgyaló küldöttség, de még az MTA Elnöksége sem rendelkezik felhatalmazással, csakis a közgyűlés, amely maximum 365 akadémikusból és 200 választott képviselőből áll, akik az egész ország tudományos életét leképezik. Ők pedig május elején ülnek össze, és addig a tárgyaló partnereknek egy olyan előterjesztést kell kidolgozniuk, amelyet az elnökség támogatólag tud a plénum elé terjeszteni.
Mivel a kilenc javaslat részletes elemzése e cikk terjedelmét meghaladná, inkább pár könnyen aligha kidolgozható pontot ragadok ki. A jövő évtől új, az MTA-n kívüli keretben működtetnék a kutatóhálózatot (KH). Ha így lenne, akkor a KH-nak biztosítékot kellene kapnia, hogy csak nemzetközi értékelések alapján lehet hozzájuk nyúlni, megszüntetni vagy átszervezni őket, különben akár átkerülésük másnapján megindulhatna bármelyikük felszámolása, átszervezéssel való létszámleépítése vagy a semmi eredményt fel nem mutató kormányalapítású „kutató”-intézetekkel való összevonásuk. A dolgozóknak továbbá garanciát kell kapniuk, hogy közalkalmazotti státuszuk megmarad.
Azután az intézetek „az MTA névjegyét (»brandjét«) használhatják, ha az MTA követelményeinek megfelelnek”. De hát egyrészt ma is megfelelnek az MTA követelményeinek, ha meg netán majd nem felelnek meg, akkor mi történhet velük? Az „MTA Iksztudományi Intézetből” sima „Iksztudományi Intézet” lesz? És mit ér a név, ha más a működtető? Ezzel talán majd meg lehet téveszteni a tájékozatlan külföldi partnereket? De hiszen nemcsak az alapító okiratokat kell újraírni, hanem az összes nemzetközi szerződést is újra kell kötni, és az intézményeket a nemzetközi tudományossággal elfogadtatni, hogy ezek ugyanazok, amelyek korábban voltak. (Már ha tényleg ugyanazok maradnak...)
Mert ha az lenne a cél, hogy jobban működjenek, mint az oly sokszor elhangzott, ahhoz egyrészt tudni kellene, hogy mely szempontból vagy területeken volt rossz a munkájuk, illetve milyen módon tenné eredményesebbé őket az új szervezet, erről azonban eddig semmit nem hallottunk. Ráadásul az erre szolgáló felmérés már januárban a hamvába halt – de erről majd alább.
Egyelőre csak annyi biztos, hogy ha a KH kikerül a költségvetési szférából, akkor megszűnik az átláthatósága, és senki nem követelhet tőle adatokat a pénzügyi és személyzeti tevékenységeiről. De vajon megéri-e ezt odaadni cserébe a közbeszerzések elkerüléséért?
Szerző: KENESEI ISTVÁN
2019.03.22.
„Hogy lássa nevemet kiszögezve a templomajtón”
A megjelent szöveg egy szándéknyilatkozatot, illetve kilenc javaslatot tartalmaz. Közülük az előbbi okozta a kavarodást: „A Magyar Tudományos Akadémia elnöke tudomásul veszi a Kormány szándékát, miszerint az MTA kutatóintézet-hálózatát az Akadémia szervezetén kívül kívánja működtetni.” A zsebből előrántott értelmezések egyből behódolásról, megadásról, lemondásról szóltak. Az egyre kevésbé megbízható hírforrás Index is – ráadásul hat nappal később – így foglalta össze az addigi eseményeket: „Az MTA elviekben belement, hogy elvegyék tőle a kutatóintézeteket.”
Nos, nem. Ehhez mindössze egy értelmező szótárt kellett volna csak fellapozni (lám, legalább az MTA Nyelvtudományi Intézete nem fölösleges), és megnézni benne a „tudomásul vesz” szócikket, ahol ez áll: „a) értesül róla, figyelembe veszi; b) elfogadja, helyesli”. A diplomácia nyelvszokása szerint pedig mindig a gyengébb, a kevésbé elkötelező jelentést kell alkalmazni, ha kétség merül fel. És ez esetben is így áll a helyzet. Az MTA delegációja magyarán felfogta, megértette, hogy a kormány mit akar, de nem fogadta el. A második pontban felsorolt javaslatok pedig csak akkor érvényesek, ha az első pontot az MTA nemcsak tudomásul veszi, de el is fogadja.
Erre azonban sem az elnök, sem a tárgyaló küldöttség, de még az MTA Elnöksége sem rendelkezik felhatalmazással, csakis a közgyűlés, amely maximum 365 akadémikusból és 200 választott képviselőből áll, akik az egész ország tudományos életét leképezik. Ők pedig május elején ülnek össze, és addig a tárgyaló partnereknek egy olyan előterjesztést kell kidolgozniuk, amelyet az elnökség támogatólag tud a plénum elé terjeszteni.
Mivel a kilenc javaslat részletes elemzése e cikk terjedelmét meghaladná, inkább pár könnyen aligha kidolgozható pontot ragadok ki. A jövő évtől új, az MTA-n kívüli keretben működtetnék a kutatóhálózatot (KH). Ha így lenne, akkor a KH-nak biztosítékot kellene kapnia, hogy csak nemzetközi értékelések alapján lehet hozzájuk nyúlni, megszüntetni vagy átszervezni őket, különben akár átkerülésük másnapján megindulhatna bármelyikük felszámolása, átszervezéssel való létszámleépítése vagy a semmi eredményt fel nem mutató kormányalapítású „kutató”-intézetekkel való összevonásuk. A dolgozóknak továbbá garanciát kell kapniuk, hogy közalkalmazotti státuszuk megmarad.
Azután az intézetek „az MTA névjegyét (»brandjét«) használhatják, ha az MTA követelményeinek megfelelnek”. De hát egyrészt ma is megfelelnek az MTA követelményeinek, ha meg netán majd nem felelnek meg, akkor mi történhet velük? Az „MTA Iksztudományi Intézetből” sima „Iksztudományi Intézet” lesz? És mit ér a név, ha más a működtető? Ezzel talán majd meg lehet téveszteni a tájékozatlan külföldi partnereket? De hiszen nemcsak az alapító okiratokat kell újraírni, hanem az összes nemzetközi szerződést is újra kell kötni, és az intézményeket a nemzetközi tudományossággal elfogadtatni, hogy ezek ugyanazok, amelyek korábban voltak. (Már ha tényleg ugyanazok maradnak...)
Mert ha az lenne a cél, hogy jobban működjenek, mint az oly sokszor elhangzott, ahhoz egyrészt tudni kellene, hogy mely szempontból vagy területeken volt rossz a munkájuk, illetve milyen módon tenné eredményesebbé őket az új szervezet, erről azonban eddig semmit nem hallottunk. Ráadásul az erre szolgáló felmérés már januárban a hamvába halt – de erről majd alább.
Egyelőre csak annyi biztos, hogy ha a KH kikerül a költségvetési szférából, akkor megszűnik az átláthatósága, és senki nem követelhet tőle adatokat a pénzügyi és személyzeti tevékenységeiről. De vajon megéri-e ezt odaadni cserébe a közbeszerzések elkerüléséért?
...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)