2021. január 8., péntek

KREKÓ: NEM ELLENEM, HANEM AZ OLTÁSOK MELLETT KELLENE KAMPÁNYOLNI

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2021.01.08.


„Az orosz vakcinát az emberek 7 százaléka, a kínai oltóanyagot pedig mindössze 4 százaléka lenne hajlandó elfogadni!” – nyilatkozza portálunknak Krekó Péter, a Political Capital ügyvezetője. A szakértő erre a tényre alapozta azt az állítását, hogy ha Orbán Viktor és kormánya továbbra is ezt a két népszerűtlen szérumot erőlteti, akkor a meglévőnél is nagyobb lehet az oltásellenesség, aminek politikai következménye is lehet. E kijelentése miatt a kormánypropaganda Krekó Pétert az ellenzék tanácsadójának nevezte, s a kormány által vezényelt újságírók gyűlöletkeltő cikkeinek következményeként 
életveszélyesen meg is fenyegették a szociálpszichológust.

- Korábban megbeszéltünk már egy interjút, amit váratlanul lemondott. De most újra kötélnek állt. Miért?

- Azért, mert továbbra is azt gondolom, hogy ha a kormány aláássa az emberek oltási hajlandóságát, akkor annak komoly politikai következménye is lehet. Ezt kötelességemnek tartom elmondani. Ha olvasta a Politico nevű hírportálnak adott interjúm kormánypárti média által készített „ferdítését”, akkor láthatja: azt a látszatot próbálták kelteni, hogy az ellenzék számára adok tanácsot. Pedig ez nem igaz!

KOMÁROMI: ABSZOLÚT NEM MEGOLDHATÓ, HOGY EGY HÉTVÉGE ALATT BEOLTSANAK MINDENKIT MAGYARORSZÁGON

444.HU
Szerző: SZÁSZ ZSÓFI
2021.01.08.


Július-augusztusra lesz az országban annyi védőoltás, hogy a lakosság 60-70 százalékát át tudjuk oltani - mondta Komáromi Zoltán háziorvos, a DK egészségpolitikusa az ATV Start című műsorában.

Szerinte a háziorvosoktól akkor lehet elvárni az oltás megszervezését, ha az állam kifizeti ennek a munkának a költségeit. A politikus úgy gondolja, hogy a kormányzatnak nincsen kész oltási terve, mert akkor nyilvánosságra hozták volna.

Politikai hencegésnek tartja azt a kormányzati kijelentést, hogy ha lenne elég oltóanyag, egy hétvége alatt be tudnának oltani mindenkit.

Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, egy nap alatt négymillió embert kéne beoltani. Az országban pedig négy-hatezer háziorvos lenne kapacitálható a feladatra, akiknek akár napi ezer embert kéne beoltaniuk, ez pedig nem reális...

SZABAD SZEMMEL: A DEMOKRÁCIA EURÓPAI ERŐINEK NEM SZABAD ELVISELNIÜK TÖBBÉ A MAGYAR ÉS A LENGYEL KORMÁNY HÚZÁSAIT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.01.08.


FT


A vezércikk szerint immár elérhető közelségbe került, hogy Donald Trumpot felelősségre vonják a Kongresszus ostromáért. Hiszen az elnök szította az ostromot, ami megrázó, ugyanakkor számítani lehetett rá. Mégpedig azóta, hogy a távozó elnök megkérdőjelezte a választás eredményét. Még a szavazás előtt egy nappal is azt közölte, hogy csakis csalás következtében veszíthet. De már évek óta uszította a jobboldal legvadabb elemeit. Ám a dolgok még fordulhatnak rosszabbra is. A törvényhozáson, a kormányzat tagjain és mindenek előtt a Republikánus Párton múlik, hogy ne így legyen.

Az egyik lehetőség, hogy alkalmatlanság címén a hátralévő időre felmentik tisztsége alól. De ennél jobb az alkotmányos vádemelési eljárás, mert annak során eltilthatják attól, hogy még egyszer harcba szálljon a Fehér Házért. Egyik lehetőség sem szavatolja azonban a rendet. Sőt, megerősíti az érzést a szélsőjobbon, hogy megsértették jogait. Ugyanakkor a távozó elnök az idő múlásával csak még veszedelmesebb lesz. Ezért mielőbb meg kellene indítani ellene az impeachment-et.

Lehet, hogy az is eredménytelennek bizonyul, de legalább erkölcsi figyelmeztetést jelent. A Kapitólium megrohamozása azt mutatja, hogy a szélsőjobb nemzetbiztonsági gondot okoz, ráadásul a konzervatívok fő áramlata támogatja. Ennek ára azonban egyre inkább egyértelmű. Kínának az ölébe hullik, hogy a káosz láttán gúnyolódjon a demokrácián. Az amerikai demokrácia megerősítése évekbe fog telni. De kezdődhet azzal, hogy felelősségre vonják a gazember elnököt, nehogy még egy vérontást okozzon.

EUobserver

Eljött az idő, hogy felébredjenek az európai demokraták, mert őket is utolérheti az a sors, mint két napja az amerikai jogállamot. Hiszen Magyarországon és Lengyelországban ugyanazok a sötét erők működnek, mint a tengerentúlon. Mindkét országban hanyatlik a demokrácia, de figyelmeztető jel Le Pen legutóbbi elnökválasztási eredménye is.

Trumpra sokan azért voksoltak novemberben, mert tekintélyelvű. Tudván tudták, hogy nem lát különbséget a tények és hazugságok között. Nem sokon múlott, hogy nem kapott megbízást újabb 4 évre. Európa némi felsőbbrendűséggel figyeli az USA-t, azt hiszi, errefelé egy ilyen politikus nem kerülhet hatalomra. Nem-e? Elég csak Mussolinire, Hitlerre, a görög juntára, az 1981-es spanyol puccskísérletre, a korábbi Jugoszláviára, a Brexit-kampányra emlékeztetni.

A közelmúlt egymást követői válságai folytán az emberek fogékonyak arra az ideológiára, amely visszatérést ígér a mitikus múlthoz, amikor minden jobb volt. Két részre szakítja a társadalmat, szembeállítja a népet és az ún. elitet. Putyin, Erdogan, Orbán, Bolsonaro és a többiek egytől egyik képesek arra, hogy ugyanarra vegyék rá a tömegeket, mint most Trump. Jobb erre felkészülni, de persze nem könnyű felvenni a kesztyűt a populizmus, az
összeesküvés elméletek, a történelmi mítoszok ellen. Ezért azután sok demokrata úgy akar küzdeni a szélsőjobb ellen, hogy koppintja a módszereiket. Ám ez csak megerősíti a másik oldalt.

Ezért tanácsos szemtől-szembe nekik menni, ahogyan azt Merkel tette a menekültválság során. Nem állt rá a szélsőségesek farvizére, ragaszkodott a maga igazához, noha azt mondták, hogy rámehet ő is és a CDU is. De pont az ellenkezője történt. Az AfD visszaszorult. Mindebből az következik, hogy a demokrácia európai erőinek nem szabad elviselniük többé a magyar és a lengyel kormány antidemokratikus húzásait. Egyértelműen Budapest és Varsó értésére kell adni, hogy elárulják a jogállam értékeit, ám ez elfogadhatatlan. Ellenkező esetben menetet szerveznek Brüsszel ellen, mielőtt a demokratikus tábor észbe kapna.

Guardian

A világot ugyan sokkolták szerdán a Washingtonból érkező felvételek, Cas Mudde azonban arra figyelmeztet, hogy ilyesmi nemrégiben már sokfelé történt a világban, így pl. Magyarországon is. Mégpedig 2006-ban, amikor megostromolták a televíziót és hetekig csatáztak a rendőrséggel. Sok tekintetben ez volt a kiindulópont, hogy Orbán Viktor radikalizálódott, majd 4 évvel később visszatért a hatalomba.

A Georgia-i Egyetem kutatója, akinek szakterülete a populizmus és a szélsőségek, példaként említi meg, hogy a vakcina ellen tüntető szélsőjobbosok a nyáron megpróbáltak behatolni a Bundestagba, vagy hogy a szélsőjobb által felheccelt holland gazdák két éve kormányzati épületeket rongáltak meg. Az effajta akciók előzménye mindig gyávaság, a hatóságok kudarca és a hagyományos jobboldal rövid látó megalkuvása volt.

Ezek a pártok ugyanis úgy próbáltak közeledni a szélsőséges szavazótáborhoz, hogy azt az igazi népnek kiáltották ki, noha csak egy hangos kisebbségről volt szó, amely állítólag áldozati szerepkörre kényszerült. Ily módon azonban csak egyre jobban elszemtelenedett a szélsőjobb és fokozatosan erőszakossá vált. A jobboldal zöme viszont egyre jobban megijedt. Egy csomó tekintélyes politikus már nem mer megszólalni, nehogy célpont legyen a csőcselék számára – személyében is.

A radikális bandák által bevetett nyílt erőszaknak fel kell ébresztenie mindazokat, akik lehetővé teszik felemelkedést a szélsőjobb számára. Az ugyanis tesz a részletekre és minden kompromisszumra. A szemében ha nem szövetséges vagy, akkor ellenség. Azok számára pedig nincs könyörület. Ennél fogva a liberális demokrácia híveinek ki kell mondaniuk, hogy a szélsőjobb a fennálló rendet veszélyezteti.

De most nem a 30-as években élünk. A társadalom nagy része támogatja a jogállamot. De csak csendesen, miközben képviselői egyre inkább figyelmen kívül hagyják és nem védik meg a többséget. Itt az idő egyértelműen és nyíltan elutasítani a fehér áldozatiság mérgező narratíváját.

Independent

A Trump által előidézett zűrzavar az egész világon kiverte a biztosítékot a populista jobboldal által jelentett veszélyek miatt. Európában egyre több szó esik arról, hogy nyomást kell gyakorolni Magyarországra és Lengyelországra, illetve meg kell büntetni őket, mert mind Budapesten, mind Varsóban az amerikai elnökhöz hasonló jobbos figurák ragadták magukhoz a hatalmat. Átírják a törvényeket és elhallgattatják az ellenzéket, hogy bebiztosítsák uralmukat.

Ahogy Trump nem volt hajlandó belenyugodni a választási vereségbe, ugyanúgy kevesen hiszik, hogy hasonló esetben Orbán, Erdogan vagy az indiai elnök harc nélkül átadná a székét. Az Európai Külkapcsolati Tanács német irodájának elnöke azt tartja az amerikai események legfőbb tanulságának, hogy a demokráciát törékeny szerkezetnek kell tekinteni, amely belső védelemre szorul. Viszont ha egy populista megszerzi a rendvédelmi szervek ellenőrzését és rá tudja venni azokat, hogy segítsenek aláásni a demokráciát, nos, az a vég kezdete.

A washingtoni események figyelmeztetést jelentenek más demokráciák számára, ahol a konzervatív mozgalmak és azok oligarcha támogatói hatalmuk megtartására próbálják meg kiaknázni a szélsőjobb tombolását. Biden már korábban jelezte, hogy nemzetközi konferenciát hív össze a demokrácia megerősítésére. Az Európai Külkapcsolatok párizsi intézetének igazgatója arra figyelmeztet, hogy bárhol megtörténhet az, ami két napja Washingtonban. A Fülöp-szigetektől Brazíliáig, Indiától Közép-Európáig, jobboldai vezetők a nép emberének tüntetik fel magukat, így szilárdították meg uralmukat. Vagyis nem szabad alábecsülni a populista jobboldalról érkező fenyegetést.

Sylvie Kauffmann, a Le Monde volt főszerkesztője ehhez azt teszi hozzá, hogy ha egy politikusban olyan vonásokat fedeznek fel, mint Trumpban, akkor semmiképpen sem szabad a hatalom közelébe engedni.

Libération

A populista közép-európai vezetők vagy kínban vannak az amerikai törvényhozás megtámadása miatt, vagy politikai üzenet továbbítására használják ki azt. Orbán Viktor, aki igen szívélyes viszonyt alakított ki Trumppal, a struccpolitikát választotta: lapít. A hatalom részéről mindössze Novák Katalin írt annyit, hogy a képek megrázóak és fenn kell tartani a demokráciát, a választások előtt, alatt és után is.

Két nappal korábban az amerikai külügyminiszter hívta fel a figyelmet arra, hogy az Obama-kormányzat úgy kezelte Magyarországot, mint Észak-Koreát, de ezt teljes kudarcot hozott. A jelenlegi washingtoni vezetés viszont megújította a kapcsolatokat, miközben ragaszkodott a demokratikus normákhoz. Ez pont elég is volt, jegyzi meg a francia lap, hogy Amerika elnyerje az illiberális magyar rendszer feltétlen támogatását.

De Lengyelország is a homokba dugta a fejét: Duda elnök azt hangoztatta, hogy itt amerikai belügyről van szó. A szlovén államfő viszont saját sérelmeit hozta fel, mivel 8 éve, akkori kormánya a baloldal által pártol tüntetések hatására kényszerült lemondani. Ezzel szemben a cseh kormányfő egyértelműen elítélte a történteket, mint ahogy a szlovák elnök asszony is.

Ily módon felvetődik, hogy milyen lesz a régió viszonya a Biden-adminisztrációval. A csehek és a szlovákok számára kockázatos, hogy az USA ugyanabba a kosárba teszi őket, mint nyughatatlan magyar és lengyel szomszédjaikat, jóllehet Prága és Pozsony egészen másfajta politikát folytat.

Economist

Európában sűrűn megesik, hogy gyorsan felível egy-egy szélsőjobbos párt, de azután le is hanyatlik. Az ugyan igaz, hogy az efféle bohócok hamar beleütköznek a plafonba és onnantól kezdve sok vizet nem zavarnak, lásd az AfD-t, Salvinit vagy az önmagukat dicstelenül lejárató osztrák szabadságpártiakat. Gyorsan kiderült róluk, hogy vezetőik tehetségtelenek.

Hasonló bohóc áll Oroszország és Törökország élén is, ráadásul ők megpróbálják bedönteni az uniót. Nagy országokról van szó, amelyek közel vannak Európához, bár az nem lehet állítani, hogy jól vezetik őket.

Viszont az EU-nak nem szabad azt hinnie, hogy a szélsőjobbos ellenzék mindig a saját dugájába dől, mert ez veszedelmes önelégültséghez vezethet. Az akkori brit kormányfő pl. lebecsülte a kilépéspárti szélsőségeseket. Magyarország pedig arra bizonyíték, hogy mi van akkor, ha egy tehetséges politikus veszi kézbe egy lázadó párt irányítását. A kormányfő az utóbbi 10 évben sorra verte vissza Brüsszel próbálkozását a megrendszabályozására.

A legtöbb tagállamban kisebbségben van az euroszkepticizmus, a polgárok egyre toleránsabbak az olyan ügyekben, mint a migráció, pedig a szélsőségesek egykor annak hullámain jöttek fel. Úgy néz ki, hogy a bohócok rendre beleütköznek a szilárd mennyezetbe, de azért Orbán mutatja, hogy ha valaki át tudja törni a plafont, akkor utána igen nehéz megállítani.

Economist

A kommentár úgy ítéli meg, hogy szégyen, ám egyben lehetősége is kínál Trump politikai öröksége. Biden elnökségét ugyanakkor kedvezően befolyásolja mind a Kapitólium lerohanása, mind pedig a georgia-i szenátusi pótválasztáson aratott kettős győzelem. Afelől persze ne legyen senkinek se kétsége, hogy Trump állt az amerikai demokrácia szíve ellen intézett végzetes támadás mögött.

Moszkvában és Pekingben boldogan sugározzák a felvételt az épületet megrohamozó és odabent randalírozó csőcselékről, miközben Berlinben és Párizsban nem győznek sopánkodni. De ezek a képek döntő bizonyítékot jelentenek, hogy milyen is volt Trump elnöksége. Igazából az ostrom annak elleplezésére szolgált, hogy a republikánusok – egészen páratlan módon – négy év alatt elvesztették mind az elnöki tisztséget, mind pedig a törvényhozási többséget. Ilyesmire legutóbb 1892-ben volt példa.

Ebből persze a párt levonhatná a következtetéseket és legközelebb megerősödve térhetne vissza – ha Trump nem élvezne 90 százalékos támogatottságot saját táborán belül. De lehet, hogy most sokaknál beindul a kijózanodás. Mindenesetre a jobboldal kevésbé lesz képes obstruálni az új kormányzat munkáját. Viszont látszik, hogy milyen ára van a Trumppal kötött elátkozott alkunak. Így az is, hogy a siker érdekében meg kell szabadulniuk az elnöktől. Hiszen ő, azon felül, hogy történelmi léptékű vereséget szenvedett, hajlandó volt vérontást előidézni az amerikai törvényhozásban.

Washington Post

Van jó minden rosszban – hívja fel a figyelmet Fareed Zakaria, a neves elemző, aki vagy félévszázada megalkotta az illiberális demokrácia fogalmát. Elismeri, hogy az amerikai történelem egyik leggyalázatosabb eseménye zajlott le tegnapelőtt, ekkora fenyegetés 150 éve nem érte az ország demokráciáját. Ám úgy érzi, hogy benne van a megújulás lehetősége. Először is azért, mert akik idáig mentegették Trumpot, most láthatták pőrén, kezében a füstölgő pisztollyal, ami kétségtelen bizonyítékot jelent.

Mert hiába hivatkoztak arra, hogy a járvány idején az elnök nem csikart ki különleges jogokat. A tekintélyelvű politikusok a maguk számára akarnak hatalmat, hogy még jobban berendezkedjenek tisztségükben és megsemmisítsék az ellenségeket. Putyin nem azért halmozott fel ekkora erőt a saját kezében, hogy megoldja az orosz szociális ellátását, hanem hogy senki se tudja kiütni a nyeregből. A republikánus vezetők a novemberi választás után összeszorították a fogukat, miközben Trump életveszélyes hazugságokat és összeesküvés elméleteket terjesztett. Egyetértettek viszont azzal, hogy megtámadja az eredményt. Igaz, joga volt hozzá, csak az nem egyenlő azzal, hogy élnie is kellett ezekkel az eszközökkel. A szokásjog van olyan fontos, mint a törvény. A demokráciát – Magyarországtól, Törökországon át, Indiáig – legnagyobb részt teljesen törvényes úton-módon építették le.

De az jó hír, hogy a lázadás kudarcot vallott. A káosz miatt a felkelők védekezésre kényszerültek, Trumppal az élen. Azon kívül a kormánypárt több prominense végre felhagyott azzal, hogy az elnök buksiját simogassa. Közben a georgia-iak elutasították a trumpizmust. Így lehet, hogy véget ér a politikus körüli lázas felhajtás, hiszen egy narcisztikus demagógról van szó, aki gerjeszti a rasszizmust és gyűlöletet, és szembemegy az ország demokratikus berendezkedésével.

A zűrzavar és a rombolás ugyanakkor bizonyíték arra, hogy a társadalom nyílt, kész szembenézni a saját bajaival, és ha átvészeli a vihart, akkor új energiára-erőre kap, nagyobb ellenállást tanúsít.

MENNYI VAKCINA ÉRKEZIK AZ EURÓPAI UNIÓBA, KI KAP BELŐLE, ÉS MIKOR?

QUBIT
Szerző: VÁSÁRHELYI-KONDOR JUDIT
2020.01.08.


Hogy mikor, mennyi és milyen vakcina lesz elérhető a közeljövőben Magyarországon, még nem tudjuk. Jelenleg annyi bizonyos, hogy az Európai Unió mely vakcinagyártókkal kötött eddig megállapodást, és ezeket milyen mechanizmus alapján osztják el. Sem a magyar kormánynak, sem más EU-országnak nincsenek a közös megállapodásokon kívül egyéb szerződései. Ez alól Németország a kivétel, a német kormány tudniillik közvetlenül 375 millió euróval támogatta a Pfizer-BioNTech-vakcina kifejlesztését, és ezért elvileg soron kívül járna nekik az EU-s kvótán felül 30 millió adag. De egyelőre nem világos, hogy ezt az opciót Berlinben tudják-e, vagy akarják-e érvényesíteni.

A tagállamok Norvégiával kiegészülve lakosságszám arányosan kapnak majd az EU-beszerzésekből, ezek pedig folyamatosan érkeznek az országokba, amint a már elfogadásra került vakcinák elérhetővé válnak.

Az Európai Bizottság nyilvános dokumentumaiban és sajtóanyagaiban gyakran ismételgetett mondat, miszerint „a Bizottság több mint 2 milliárd adagos portfóliót biztosított” (the Commission has secured a portfolio of more than 2 billion doses), ebben a formában viszonylag keveset jelent. A 2 milliárdba beleszámolják ugyanis az olyan gyárakkal kötött szerződéseket is, amelyek még nagyon messze vannak a sikeres vakcinától (ilyen a CureVac és a Sanofi-GSK készítménye, ezekből összesen 705 millió adag beszerzésére szerződött az EU), de ide sorolódnak a le nem hívott opciók is. Ráadásul a vakcinák java kétszeri oltást igényel, úgyhogy kapásból osztani kell kettővel az adagszámot, ha polgáronként szeretnénk számolni...

MI JÖN A TRUMP-ELNÖKSÉG LEGMÉLYEBB PONTJA UTÁN?

TELEX
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2021.01.07.


Az amerikai demokrácia halálának kezdete vagy sima showműsor? Hogyan akarja megbékíteni a lázongó jobboldalt Joe Biden? Hátat fordít-e a Republikánus Párt a trumpizmusnak, vagy inkább szakadnak? És hol volt a rendőrség? Az amerikai kongresszus szerdai ostroma megannyi kérdést vetett fel, és az első válaszok nem feltétlenül biztatóak.


Bár Donald Trump amerikai elnök tevékenységével kapcsolatban az utóbbi négy évben elég sokszor elhangzott a példátlan szó, a szerdai washingtoni eseményeket nehéz máshogy leírni.

Trump két hónapja azt hangoztatta, hogy az ellenzék elcsalta a vereségével zárult tavaly novemberi elnökválasztást, dacára annak, hogy erre semmilyen kézzelfogható bizonyítékot nem tudott bemutatni, az ügyvédjei által indított perek rendre elbuktak, és az összes tagállam, valamint több, személyesen Trump által kinevezett bíró is egyhangúlag megerősítette a választási eredményt.

Az elnök az utóbbi napokban arra buzdította párttársait, hogy szabotálják el a választási eredmények kongresszusi szentesítését, sőt tagállami republikánus funkcionáriusokat győzködött arról, hogy „találjanak” neki szavazatokat. (Az Egyesült Államokban először a tagállamok hirdetnek állami eredményt; ezt követően a tagállamok küldötteiből álló úgynevezett elektori kollégium hivatalosan is szavaz az elnök személyéről; végül a szövetségi törvényhozás szentesíti az elektori kollégium döntését.)

Ettől a Republikánus Párt szenátorainak többsége, valamint Mike Pence alelnök is elzárkózott, ezért Donald Trump tüntetni hívta híveit Washingtonba, és a kongresszus szerdai ülése előtt nem sokkal beszédet tartott nekik, amelyben azt mondta, soha nem fog vereséget hirdetni, majd arról beszélt a tömegnek, hogy elvezeti őket a kongresszus épületéhez, ahol rábírják a republikánusokat a választási eredmények elkaszálására. Bár Trump állításával ellentétben inkább visszament a Fehér Házba, a tömeg megindult a kongresszus felé, és a feltűnően felkészületlen őrség heveny ellenállása mellett betört az épületbe.

A törvényhozókat evakuálták, vagy képviselőházi ülésteremben barikádozták el, miközben az Egyesült Államok kongresszusát trumpista és konföderácis zászlókat és fasiszta jelképeket lengető zavargók dúlták fel, köztük sámánjelmezes és „auschwitzi tábor” feliratú pulóvert viselő szélsőjobboldaliak, ismert neonáci figurák is szabadon randalíroztak a szenátusi ülésteremben és a képviselői irodákban. Egy nőtt lelőttek a rendőrök az épületben, rajta kívül három másik ember vesztette életét még a szerdai zavargások ideje alatt, ám azt egyelőre nem közölték, hogy a másik három ember milyen „egészségügyi probléma” miatt halt meg a Capitoliumon kívül...

WASHINGTON, BUDAPEST – EZEK UGYANAZOK

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2021.01.07.



Láttuk már ezeket az arcokat, akiket szerdán este mutattak a CNN és a jobb televíziók híradásaiban. Budapesten találkozhattunk hasonló figurákkal, sok volt a hasonlóság, és persze sok a különbség. Ami közös a két, szégyenletes és szomorú eseményben: mindkét esetben egy gátlástalan vezér által felheccelt tömeg rombolt.


Nemcsak emberekben és épületekben tettek kárt, de főként a demokrácia híveinek okoztak nehezen gyógyuló sérüléseket. Budapesten 2006-ban autókat gyújtottak fel és Túró Rudit loptak az MTV székházába betört „hazafiak”, Washingtonban a Capitoliumba betört csőcselék csupán néhány ablaküvegben tett kárt. De láttuk a felvételeken az ülésteremben, hogy az ottani, Trump pártján álló hazafiak elsőként az otthagyott táskák tartalmát nézték át, hátha akad bennük valami jófajta harácsolnivaló.

Klasszikussal szólva: ezek ugyanazok...


A TIZENEGYEDIK ÉV

168 ÓRA
Szerző: SZENTPÉTERI NAGY RICHARD
2021.01.08.


Ha a kormányzás nem szorulna arra, hogy periodikus választásokon rendre többséget szerezzen, akkor 2014-ben megúsztuk volna a rezsicsökkentést, 2018-ban pedig a migránsokkal való riogatást. Ráadásul elkerülhettünk volna számos politikai kampányt, nemzeti konzultációnak nevezett blöfföt, egy érvénytelen népszavazást, egy kvótapert, sok közgyűlölethullámot; kimaradt volna a Soros-ellenes hangulatkeltés, a gazdasági függetlenségi harc, az anti-Európa-politika és a szuverenista-federalista-vita, és nem került volna sor egy seregnyi tendenciózus és uszítós indoktrinációra, tengernyi demagógiára, félretájékoztatásra, néphülyítésre és hazugságra...


MIKÖZBEN BUDAPESTEN LEROHAD, AZ ELŐVÁROSI KÖZLEKEDÉS 1200 MILLIÁRDBÓL ÚJULHAT MEG

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2021.01.08.


A következő tíz évre előirányzott fejlesztési források alapján könnyen lehet, hogy 2030-ra Budapesten és körülötte olyan elővárosi vasúti hálózat lesz, amit még a világ leggazdagabb országai is megirigyelnek. Hamarosan már csak új motorvonatok és főként új HÉV-szerelvények járnak majd, a fővárosba vezető 15 vasút- és HÉV-vonal közül 11-et szinte teljes egészében felújíthatnak, illetve a fővárosi vasútvonalak java része is újjáépül.

Már csak egyetlen probléma lesz: amikor a vonatokról a fővárosban át kell szállni a helyi közlekedési eszközökre. Budapest jó eséllyel Európa-bajnok az átlagosan 13,6 éves buszokkal, 18 éves trolikkal, 35 éves villamosokkal. A metróhálózat is az egyik legrövidebb Európa nagyvárosai között, fejlődés pedig a 2020-as években nem lesz, jó, ha a járművek nem fognak tovább öregedni. Az ok? Egyre súlyosabb a forráshiány.

A kormány ma már alig költ a fővárosi közösségi közlekedésre. Évente 12 milliárd forintot fizet a fővárosi önkormányzatnak, ezen felül az állam által előírt diák- és nyugdíjaskedvezmények kompenzációjára fizet körülbelül további 12 milliárdot. Közben a vasútra tavaly 445 milliárdot fordított a költségvetés szerint az állam, míg az autóbuszos ágazatra 90,5 milliárdot, illetve a BKK-n kívül a többi szolgáltató még kapott 78 milliárdot a szociálpolitikai menetdíj-kedvezmény ellentételezésére...

MAGYARORSZÁGON INFORMATIKAI, SZERVEZÉSI ÉS OLTÁSI FEJETLENSÉG VAN

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.01.08.


Bár az egészségügyi dolgozókat és az idősotthonok lakóit már el kezdték beoltani, a koronavírus elleni védőoltásokkal kapcsolatban minden hír arról szól, hogy nagy a fejetlenség. Ami még ennél is nagyobb baj, hogy nagy az oltással kapcsolatos bizalmatlanság egy olyan országban, ahol ez korábban sosem létezett. Az oka az, hogy a kormány csak a katonai kormányzás logikáját érti, a civil kormányzásét nem, és ez az oltások kapcsán a beoltott emberek alacsony számában világosan látszódni fog, ahogy az is, hogy az mennyire ellentétes a polgárok érdekeivel. A magyar kormány pedig nem hozza nyilvánosságra azt az oltási és logisztikai tervet, ami a bizalomteremtés szempontjából a legeslegfontosabb dolog lenne. Lantos Gabriella, az Új Világ Néppárt egészségügyi szakértője szerint azért, mert nincs.


- Az egészségügyi dolgozókat 25 helyen oltják, fokozatosan megkezdődik az idősotthonok lakóinak és dolgozóinak oltása is. Ön szerint itthon rend van, vagy káosz az oltások kiosztásánál?

- Nem vagyok jelen, így én is csak hallomásból, az olvasmány, és az ismerősem élményeiből tudom, amit tudok, de az nem tűnik olyan rettenetesen nagy rendnek. Minden hír arról szól, hogy nagyon nagy a fejetlenség. Ami még ennél is nagyobb baj, hogy a legveszélyeztetettebbek, az idősotthonokban lakók is ódzkodnak az oltástól. Úgy tudom, hogy abban a négy nagy intézményben, ahol most kezdik el az oltást, az ott a lakóknak a fele sem kérte azt. Ez pedig halálosan veszélyes dolog...

KONZERVATÍVOK SZERINT IS LE KELLENE MONDANIA TRUMPNAK - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.01.08.


Bár a Wall Street Journal, az amerikai konzervativizmus őrzője gúnyolódott azon, hogy a másik oldal Donald Trump autokrata hajlamai miatt aggodalmaskodott, a Capitolium szerda esti ostroma után az üzleti körök mértékadó lapja szerint is az lenne a legjobb, ha az elnök magától lemondana és megspórolna egy újabb impeachmentet. A New York Times és a Washington Post a demokratikus normák eróziójának a külföldi példái közt egyaránt megemlíti Magyarországot – például Törökország, Oroszország vagy Venezuela mellett. Kárpáti János lapszemléje
.

A magyar példa

Az amerikai média továbbra is próbálja értelmezni a Capitolium szerda esti ostromát. A New York Times azt írja, hogy ami történt, az szigorúan véve nem puccskísérlet volt, hanem valami olyasmi, amit valójában nehezebb visszaverni, mint egy klasszikus államcsínyt. A rohamozók közül többen fel voltak ugyan fegyverkezve, de mégsem tűntek szervezett lázadó seregnek. És bár Trump a vezetőjükként szólt hozzájuk, nem hívta segítségül a hadsereget. A New York Times szerint a szerdai támadás és az, ahogyan az elnök azt bátorította, annak a modellnek a keretei közé illeszkedik, amely a világ több országában – Törökországban, Oroszországban, Magyarországon, illetve Venezuelában – érzékelhető: a demokrácia technikai értelemben véve puccs nélkül, fokozatos hanyatlás, visszacsúszás nyomán omlik össze.

A vezetők választás útján kerülnek hatalomra, de aztán aláássák a normákat, kiüresítik az intézményeket és megváltoztatják a törvényeket úgy, hogy semmi ne korlátozza a hatalmukat. Az ország ténylegesen diktatúrává válik, anélkül, hogy annak neveznék. Az államcsínyről rendszerint néhány óra alatt kiderül, hogy sikeres volt vagy elbukott. A demokrácia elleni szerdai washingtoni támadáshoz hasonló esetekben időrabló, tartós politikai elkötelezettségre van szükség. 

Félreértették Trumpot a konzervatívok?

Hasonló srófra jár a Washington Post kommentátorának az agya – még abban az értelemben is, hogy a demokratikus normák eróziójának a külföldi példái közt szintén megemlíti Magyarországot, történetesen Törökország és India mellett. A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy amikor a világjárvány kitört, akkor számos konzervatív azt hangsúlyozta, hogy Trump nem használta fel a válságot a végrehajtó hatalom jogköreinek a kiszélesítésére, és ezzel mintegy azt bizonyította volna, hogy nincsenek benne autoriter hajlamok. Ez azonban – írja a Washington Post – az önkényuralom teljes félreértésének bizonyult.

A cikk – az Egyesült Államokon belül hosszabb ideje dúló sajtóvita részeként – kitér arra is, hogy a Wall Street Journal, az amerikai konzervativizmus őrzője állandóan gúnyolódott azon, hogy a másik oldal Trump állítólagos autokrata hajlamai miatt aggodalmaskodott. Egy évvel az elnökválasztás után például azt írta, az első év tapasztalata szörnyű csalódás lehet a progresszív elitnek, amely önkénybe süllyedő Amerikát jósolt, mondván, Trump egyedülálló fenyegetést jelent a demokratikus normákra nézve. A Wall Street Journal akkori véleménye szerint az egyetlen olyan dolog, ami miatt Trumpnak jogosan lehetett szemrehányást tenni, az a médiával szembeni túlzott retorikai támadássorozat volt – emlékeztet a Washington Post. A kommentátor szerint most talán lehullt a lepel, és az emberek felismerik, hogy nem egyszerűen egy komikus figuráról van szó, aki élvezi, hogy ő az elnökségről szóló bizarr valóságshow főszereplője, hanem egy narcisztikus demagógról, aki rasszizmust és gyűlölködést szít, és élesen szemben áll az ország demokratikus jellegével.

De mit írnak most?

Ha már a Washington Post így nekiment a Wall Street Journalnek, amely egyébként ettől a trumpista kilengéstől eltekintve, hagyományosan az amerikai üzleti körök mértékadó lapjának tekinthető, megnéztük, mit ír most ez a lap a Capitolium szerdai ostromáról. Nos, az egész szerkesztőség álláspontját tükröző kommentárt találtunk, amelynek üzenete tömören: a legjobb lenne, ha az elnök most lemondana, és ezzel megspórolna az Egyesült Államoknak egy újabb impeachment – vagyis vádemelésre és elmozdítására irányuló kongresszusi - eljárást. A Wall Street Journal leszögezi, hogy kommentárrovatának a vezérlő csillaga az Egyesült Államok alkotmánya, amely a szabadság védelmezésének a tartós alapját teremti meg. Ennek az alkotmánynak megfelelően a törvényhozás, bár egy időre a csőcselék kiszorította az ülésteremből, amint a körülmények engedték, újra felvette a munkát, és megerősítette Joe Biden választási győzelmét. A lap lovagiasan gratulál a megválasztott elnöknek, majd rátér arra, hogy ettől még fennmarad a kérdés, mi a teendő a szégyenteljes szerda után, a Trump hivatali idejéből még hátralevő 13 nap alatt. A Wall Street Journal megítélése szerint a történtek túlmennek azon, hogy Trump nem ismerte el választási vereségét. A végrehajtó hatalom vezetőjeként ráküldte a tömeget a törvényhozásra, és ezzel támadást intézett a választás utáni hatalomátadás alkotmányosan szabályozott folyamata ellen. Ezzel átlépte azt a vonalat, amelyet addig a lap szerint soha nem lépett át, és cselekménye indokolja az impeachment-eljárást. Az elnökség ilyen legvégső szakaszában azonban nem lenne könnyű ezt végigvinni. Csak tovább tüzelné Trump híveit, nehezítené Biden számára a kormányzás megkezdését, és nem járulna hozzá a pártok mentén mutatkozó megosztottság sebeinek begyógyításához. Olajat öntene a szerdáról visszamaradt, még izzó parázsra. A legtisztább megoldás a Wall Street Journal szerint az lenne, ha Trump azonnal átadná az elnöki jogok gyakorlását Mike Pence alelnöknek, és ezzel saját sorsát is rendezné, miként annak idején Richard Nixon tette.

MINDENHOL VANNAK TRUMPOK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.01.08.


„Mindenhol vannak trumpok”, jelentette ki Donald Tusk, Orbán szívbéli cimborája a capitoliumi események után, amivel óhatatlanul is nyelvteremtő erővé vált. Köznevesítve a tulajdonnevet jelentését kiterjesztette, mondhatni egyetemessé tette. A trumpok egy embertípus, amely meghatározott jellembéli, erkölcsbeli, bizonyos intellektualitással bíró (nem bíró) organizmus. Az esztétikát és a fodrászt most felejtsük el. Mindenkinek lehet trumpja, vagy másképp, a trumpok mindenütt előfordulhatnak: utcán, kocsmában, egyetemi katedrán, trump mindenki lehet, ha kézfertőtlenítőt szopogat.

Sok trump együtt veszélyes nagyon, mint azt láthattuk a nagy vízen túl, és itthon is 2006-ban. Donald Tusk azonban nem ezekre a köznapi trumpokra gondolt, amikor aggályait megfogalmazta, hanem azokra, akik az uborkafákon ücsörögnek, és a többi sok trumpot hergelik. Most, a Capitoliumnál lehetett tudni, ki volt a felbujtó, 2006-ban is, csak senki nem mondta ki. Tusk, amikor a mindenütt jelen lévő trumpokról beszélt, lelki szemei előtt a mi trumpunk trottyos képe lebegett, aki ugyanazt teszi itt, mint amerikai alteregója, veri szét a kultúrát és hergeli a gyalogos trumpokat, mint már említettem a 2006-os példát.

A trumpok nem bírnak veszíteni, autókat gyújtogatnak, széthugyozzák a Kossuth teret, kordont bontanak, Isten nevével kurválkodva istentelenkednek, és az a fixa ideájuk, hogy a nem trumpoknak nincs helyük a Föld nevű bolygón. Ami Amerikában most történt, lezajlott már nálunk is, amikor 2002-ben az Erzsébet hídon, azt eltorlaszolva követelték a szavazatok újraszámolását a trumpok mint emlékezhetünk, mert a „haza nem lehet ellenzékben”, ahogyan ezt is tudjuk. És sok ilyen hergelő kijelentés létezik a mi fő trumpunktól, akit már nagyon sokszor le lehetett volna tartóztatni az alkotmányos rend megdöntésének kísérletéért.

Soha nem történt meg, most pedig már alkotmány sincs, ezt a keservünket azonban már az utolsó csecsszopó is tudja. Ami miatt viszont a trumpokról és a trumpságról ily hosszan beszélgetünk, annak egy kizárólagos oka van, mégpedig a 2022-ben esedékes magyari választások. Mert, ha még ez a mi trumpunk minden nehézség, gátak és csalások ellenére le is lesz győzhető, teljesen bizonytalan, mi következik utána, mert a hatalmat szépszerével ezek át nem adják, és van másfél millió gyalogos trumpjuk, akiket nem félnek majd az utcákra vezényelni. Ebben teljesen biztosak lehetünk, s mint látjuk, nem csak az Amerikában történtek miatt...