2022. október 28., péntek

„KATOLIKUSKÉNT VAN VELE A LEGNAGYOBB BAJOM!” – HEIDL GYÖRGY EGYHÁZI BEHÓDOLÁSRÓL ÉS TANÁRÜGYRŐL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2022.10.28.


„A csúnya szavaknak van esztétikai funkciójuk, kifejezi általuk a fiatal, hogy rendkívül dühös. De egyébként kikért is dühös? A tanárokért! Annak a közösségnek a képviselője határolódott tehát el a szövegnek nemcsak a stílusától, hanem a tartalmától is, amely közösség mellett a diák kiállt ezzel a szöveggel. Itt már arról van szó, hogy kiskorú gyerekek állnak ki ezrével a – tanáraikért. Ők jobban felfogják ennek a jelentőségét, mint azok az öregek, akiket bedarált a rendszer, akik valamilyen hivatalt viselnek, és ezért fogva vannak” – mondja Heidl György. Aki nem akárki: a pécsi bölcsészkar dékánja, az egyházatyák kutatója, korábban a pécsi egyházmegye kommunikációs főnöke is volt. Ilyen háttérrel állt ki hétfőn egy blogposztban az október 23-i fővárosi tüntetésen felszólaló Pankotai Lili mellett – és az ellen, hogy igazgatója, a pécsi egyházi gimnázium vezetője határolódott el diákjától ország-világ előtt. Milyen vaskosakat mondott Szent Jeromos? Miért hibás még teológiailag is a nyilatkozat, amelyet az egyházi vezetők tavaly aláírtak? Miért lenne viszont dolguk a megszólalás most, a tanárok ügyében? Interjú...

A SZEGÉNYSÉG ÉS A FOGYATÉKOSSÁG KÖZT EGYÉRTELMŰ AZ ÖSSZEFÜGGÉS, DE MELYIKBŐL KÖVETKEZIK A MÁSIK?

QUBIT
Szerző: SZABÓ ATTILA
2022.10.28.


Vajon a szegényebb családok gyermekei nagyobb eséllyel születnek valamilyen fogyatékossággal? Vagy éppen fordítva, elszegényedik az a család, amelyikben fogyatékossággal születik egy gyermek? Menich Nóra, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Gyerekesély-kutató Csoportjának munkatársa ezekre a kérdésekre keresi a választ az Esély című szociálpolitikai folyóirat legújabb számában.

A kutató áttekintette az elmúlt évek Európára vonatkozó empirikus vizsgálatait, és megállapította, hogy a kutatások egyöntetűen arról számolnak be, hogy a fogyatékos gyermek és a család társadalmi-gazdasági helyzete között egyértelmű összefüggés van. A fogyatékossággal élő gyermekek nagyobb arányban élnek alacsony jövedelmű háztartásokban, rosszabb lakáskörülmények között, deprivált területeken és eladósodott háztartásokban. Ráadásul az érintett családok kitörési esélyei rosszabbak is, mint másokéi.

A pénzbeli erőforrások hiánya pedig minden társadalmi csoportban bizonyíthatóan magasabb stresszszinthez is vezet. Különösen így van ez a fogyatékos gyermek nevelése és gondozása miatt emberi megpróbáltatásoknak is komolyan kitett családokban.

Nemzetközi kutatások azt is mutatják, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek háztartásaiban a családtagok rosszabb életminőségről, fizikai és mentális egészségi állapotról számolnak be, rosszabb anyagi körülmények között élnek másoknál. A kutató szerint ebből is következik, hogy a fogyatékossággal élő embereket és családjaikat gyakran címkézik a „szegények legszegényebbikeként”.

Isteni büntetés, orvosi probléma vagy társadalmi kérdés?

NEM BIZTOS, HOGY TÚLÉLI A TELET UKRAJNA EURÓPAI TÁMOGATÁSA - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.10.28.


A The Wall Street Journal cikke szerint két szerzője szerint Európa kormányai attól tartanak, hogy a magas energiaárak miatt tiltakozások gyengíthetik Ukrajna támogatottságát. Azonban nem ugyanazon okokból.

Növekszik Európában az elégedetlenség, amint az Oroszországgal vívott gazdasági háború felfelé nyomja a megélhetési költségeket – állapítja meg a The Wall Street Journal, az amerikai üzleti körök vezető lapja. Az írás két szerzője szerint a kontinens kormányai attól tartanak, hogy a magas energiaárak miatt tiltakozások gyengíthetik Ukrajna támogatottságát. A cikkben – amellett, hogy utalásszerűen megemlítik a korántsem azonos motivációjú belgiumi, csehországi, illetve magyarországi tiltakozásokat is – részletesen foglalkoznak a németországi és a franciaországi demonstrációkkal.

Német vonatkozásban úgy fogalmaz a Wall Street lapja, hogy az ottani tiltakozások széles kiterjedésűek, bár eddig viszonylag kis létszámúak voltak, és főként az ország keleti, volt kommunista térségére koncentrálódtak. A centrista politikai pártok, szakszervezetek és civil társadalmi szervezetek tartózkodtak a szankcióellenes megnyilvánulásoktól, de a szélsőjobboldali, Oroszország-párti Alternatíva, az AfD ebből hasznot tudott húzni: népszerűsége a februári – invázió előtti – 10 százalékról 15 százalékra növekedett. Időközben pedig a mérsékelt pártok és szakszervezetek is kezdenek gyűléseket szervezni az ország más részein, ígaz, nem Ukrajna támogatása ellen, hanem a lakosságnak nyújtott támogatás növelése érdekében. Történik ez annak ellenére, hogy a Németországban - a Bruegel elnevezésű brüsszeli gazdasági elemző intézet adatai szerint - Európa messze legnagyobb volumenű támogatási csomagját állították össze a lakosság és az üzleti szféra számára, összesen 264 milliárd euró értékben. A cikk idézi Manfred Güllnert, a Forsa közvélemény-kutató vezetőjét, aki szerint az, ami most tapasztalható, a vihar előtti csend, és az emberek nem érzékelik, hogy lenne a kormánynak megvalósítható stratégiája a válság ellen.

Franciaországban is tüntetéseket szerveznek, magasabb pénzügyi juttatásokat követelve. A szakszervezek országos sztrájkot hirdettek november 10-re. A párizsi vezetés a Bruegel szerint eddig 71,6 milliárd eurót fordított az energia drágulásának kompenzálására. Franciaországban viszonylag kevéssé feszítő az inflációs helyzet: szeptemberben 6,2 százalékos drágulást mértek. Emmanuel Macron elnök így is további inflációellenes intézkedéseket ígért, és elismerte bizonyos béremelési követelések jogosságát. A legtöbb francia ugyanakkor továbbra is támogatja az Oroszország elleni szankciókat és az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat.

Az európai demokráciák ellenállóképessége

Lényegében ugyanezt a problémakört boncolgatja az EUObserver brüsszeli uniós hírportál elemzése, amelyben Zalán Eszter felteszi a kérdést, túléli-e a telet Ukrajna európai támogatása. Mint a portál munkatársa megállapítja, a gázárak emelkedését valamelyest sikerült ugyan megszelidíteni, ám a recesszió szerte Európában fenyeget. Alexander De Croo belga miniszterelnök a Financial Timesnak adott interjújában kijelentette: a lakosság olyan számlákat kap, hogy az komplett elmebaj, és érthető, ha az emberek dühösek.

Az EUObserver által összegyűjtött közvélemény-kutatási adatok szerint májusban még az európaiak 80 százaléka támogatta a gazdasági szankciókat, és 59 százalék elégedettnek mondta magát az EU lépéseivel. Júliusban azonban Németországban a válaszadók 47 százaléka már úgy vélekedett, hogy az ország a szankciókkal többet árt saját magának, mint Oroszországnak, és fordítva ezt csak 12 százalék gondolta. Franciaországban a szankciók feltétel nélküli támogatottsága a márciusi 46 százalékról mostanra 40 százalékra zsugorodott.

Az ECFR-ként rövidített, Külkapcsolatok Európai Tanácsa elnevezésű elemző intézet által tíz európai országban elvégzett felmérés szerint Lengyelország kivételével mindenütt többen tartják a legfontosabb és legsürgetőbb célnak a háború mielőbbi befejezését, mint Oroszország megbüntetését. Az ECFR tanulmánya szerint az európai demokráciák ellenállóképessége leginkább annak a függvénye, hogy mennyire képesek a kormányok fenntartani annak a politikai irányvonalnak a köztámogatottságát, amely végső soron fájdalmasan hat különböző társadalmi csoportokra. Az EUObserver szerint a közvélemény részéről a támogatás megtartása alighanem azzal biztosítható, ha a háztartások megsegítése mellett az európai egységet hangsúlyozzák, és kiemelik az Európára leselkedő orosz veszélyt. Vannak azonban olyan politikai csoportok, amelyek igyekeznek a maguk számára előnyt kovácsolni a gazdasági következményekből, és ki akarják használni a növekvő megosztottságot – írja a portál szerzője, és felhívja a figyelmet Orbán Viktor kijelentéseire, miszerint Brüsszel ígéreteivel ellentétben az európai polgárok fizetik meg az energia büntető felárát. Az úgynevezett „nemzeti konzultációt” folytató Magyarország mellett az osztrák szélsőjobboldali Szabadságpárt is népszavazást követel a szankciók ellen. Az EUObserver szerint egy nemrégiben közzétett amerikai hírszerzési jelentés azt állítja, hogy Oroszország 300 millió eurót fordított eddig az EU-n belüli propagandára, részben egyes európai pártok támogatására.

Magyarország milliárdos nagyságrendű uniós támogatások elvesztését kockáztatja

Egy másik uniós hírportál, az EurActiv közölte Botár Alexának, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelmi és energia-programigazgatójának a cikkét, amely szerint Magyarország milliárdos nagyságrendű uniós támogatások elvesztését kockáztatja, ha továbbra is a szén felhasználásába eszközöl beruházásokat. A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy a lignitet használó Mátrai Erőmű az egyik legszennyezőbb ilyen létesítmény az EU-ban, a magyar energiaszektor szén-dioxid-kibocsátásának csaknem feléért felelős. Botár szerint inkább a napenergiába kellene beruházni.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

PUTYIN KÜLÖN KIEMELTE BESZÉDÉBEN A FIDESZES JAVASLATOT AZ EU ÁTSZERVEZÉSÉRŐL – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2022.10.28.


Rövid magyar kitérő a Nyugatot ostorozó keddi beszédében – hosszú távú következményekkel

Putyin arra a fideszes határozati javaslatra utalhatott, aminek a lényege az volt, hogy az Európai Parlamentet a jelenlegi formájában fel kell számolni.


Exbelügyesekkel és gyanús orosz kapcsolatokkal képezne privát titkosszolgákat egy magánalapítvány

Együttműködik a Belügyminisztériummal, konferenciákat szervez, belső képzéseket hirdet a Közérthető Biztonságért Alapítvány, miközben a szervezet alapítója annak az orosz harcművészeti iskolának magyarországi képviselője, amelyet az orosz titkosszolgálatok egyik fedőszerveként tartanak számon.

Vétóval fenyeget Orbán Viktor politikai igazgatója, ha nem kapjuk meg az uniós forrásokat

Orbán Balázs a brit Telegraphnak nyilatkozva kilátásba helyezte, hogy Magyarország megvétózza azt a közös adósságvállalásra vonatkozó uniós tervet, ami az energiaválság kezelésére szolgálna, ha nem kapjuk meg az EU-s helyreállítási alapból Magyarországnak járó pénzeket, amelyeket jogállamisági viták miatt tartanak vissza.

Ki mondta és hol: “Magyarország el tudja magát látni gázzal, a nyugatiak pedig nem”?

“Nem vagyunk az ellen, hogy bármely európai ország szerződést kössön másikkal, hogyan segítsék egymást az energiaellátásban. Csak ne legyen kötelező.”

Csak a magyar kormány nem hiszi el, hogy van gáz Oroszországon kívül is

Szijjártó Péter és Nagy Márton egymásnak adják a kilincset moszkvai irodákban, hogy még több gázt vásárolhasson az MVM a Gazpromtól – lehetőleg hitelre.

Az európai gáztartalék 90 százaléka azé lesz, aki a legtöbb pénzt adja érte

Az európai tárolókban tárolt gáznak csupán mintegy 10 százaléka képezi a nemzeti stratégiai tartalékok részét.

Csaknem 160 milliárd forintot ad az Orbán- kormány az MVM-nek a rezsicsökkentés fenntartására

Jól értjük? Mi finanszírozzuk a saját rezsink csökkentését?

Döntött az Alkotmánybíróság, az orosz mágnás felépítheti az angyalföldi társasházat

Az Alkotmánybíróság tárgyalás nélkül elutasította a XIII. kerületi önkormányzatnak az orosz mágnás, Ruszlán Rahimkulov angyalföldi társasház építése miatt benyújtott alkotmányjogi panaszát. Angyalföld önkormányzata hiába érvelt azzal, hogy a kormány egy meghatározott ingatlanra a kerületi építési szabályzattól eltérő beépítési paramétereket állapított meg, a normatív szabályozásba beleavatkozva egyedi döntést hozott és megsértette rendeletalkotási hatáskörét.

Hiába érvelt a szakma szigorítás ellen

A jövőben egyszerűen nem éri meg háztáji napelemet telepíteni Magyarországon.

Parragh: Nem támogatjuk az uniós minimálbért, mert kell az olcsó magyar munkaerő

Az Európai Parlament nemrég fogadta el az uniós minimálbérről szóló irányelvet, amelynek lényege, hogy a tagállamoknak a helyi költségeket és bérszinteket figyelembe véve garantálniuk kell a tisztességes megélhetést biztosító minimálbért.

Palkovics: Azért is lehetünk ötödikek high-techben, mert mi biztosítjuk az oktatást

Azt is tanácsolta, hogy a fiatalok inkább mérnöknek tanuljanak, ne miniszternek, mert miniszter bárkiből lehet, akár még mérnökökből is, mérnök viszont csak abból, aki annak tanul. Viccnek szánta, pedig nem az: saját maga erre az élő példa. Mármint nem a mérnökre, a

Kiegészítés:
A sok autógyár miatt tűnünk high-tech nagyhatalomnak a rangsoron, amelyre Orbán utalhatott

A közép-kelet-európai országok jó szereplését az magyarázza, hogy a járműipar komoly szeletet hasít ki a termelésükből.

A válság nem érinti a médiahatóságot

A munkatársak jövőre átlagosan háromhavi jutalommal számolhatnak. Az összesen 2 milliárd. Van az olcsó magyar munkaerő, aki rohangál, mint pók a falon, hogy megéljen, és van a NER.

Mindeközben:

Van olyan háziorvos, aki beszerzett egy ultrahangkészüléket, hogy a betegeinek ne kelljen hónapokig várakoznia

Az ultrahangkészülék hétmillió forintnál többe kerül, de a háziorvos eszközfejlesztésre pályázott, így a 70 százalékát támogatásból tudta fedezni. Még így is saját zsebből kétmillió forintot kellett beletennie, hogy betegeit hamarabb tudja a megfelelő ellátás irányába terelni.

„Nem volt még ilyen munkaügyi per Magyarországon”

Benyújtották a keresetet a Kölcseyből kirúgott tanárok.

Már Putyin keresztlánya is nyugatra menekült

Kszenyija Szobcsak az orosz hatóságokat egy Dubajba szóló repülőjeggyel megtévesztve kedd éjszaka lépte át a litván határt, felhasználva hogy orosz-izraeli kettős állampolgárként szabadon beléphetett a balti államba.

Putyin hatalma még mindig nem rendült meg

Nem bejelentett gyakorlatot hajtott végre csütörtökre virradó éjjel Moszkvában a Szövetségi Védelmi Szolgálat (FSzO), az az orosz hatósági szervezet, amelynek kifejezetten Vlagyimir Putyin elnök és magas beosztású orosz politikusok megvédése a fő feladata. Egyelőre nem tudni, mi volt a gyakorlat célja, csupán pletykák és találgatások vannak arról, hogy az FSzO egy puccskísérlet elhárítását gyakorolta.

KINEK A TILTAKOZÁSA? – A SZAKKÉPZŐSÖK IS RÉSZESEI AKARNAK LENNI A TÜNTETÉSEKNEK

MÉRCE
Szerző: TÓTH CSABA TIBOR
2022.10.28.


Az októbertől kezdődő közoktatási tiltakozáshullám egyik érdekes részlete, hogy az ezt megelőző akciókkal összevetve sokkal nagyobb számban képviseltetik magukat a szakgimnáziumok (volt szakközépiskolák) és szakközépiskolák (volt szakmunkásképzők) is.

Az iskolai tiltakozások alatt azonban feltűnően eltér a szakiskolai aláírók, résztvevők számaránya a fővárosban és például Szegeden. Utóbbi helyen az október 20-án ugyancsak nagy demonstrációt tartottak, és október 14-én a Kölcseys tanárok elbocsátása és a tankerületi „fegyelmező” levelek kiküldése ellen tiltakozó levelet írtak alá.

Az október 27-i élőlánc térképes beosztása felsorolja az élőláncban szereplő összes oktatási intézményt. Ez alapján számolva itt 157 általános iskola, gimnázium és szakiskola van felsorolva az összes képen. Ezek közül el lehet különíteni 15 szakgimnáziumot és szakközépiskolát találunk a sorban...

FANTASZTIKUSAN SOKAT MENT MAGYARORSZÁG ELŐRE, ÚGYHOGY ÉN MOST MÁR AZT SZERETNÉM, HOGY MAGYARORSZÁG KEZDJEN EL VÉGRE HÁTRAFELÉ MENNI

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.10.28.


Fantasztikusan sokat ment Magyarország előre, úgyhogy én most már azt szeretném, hogy Magyarország kezdjen el végre hátrafelé menni.
Az alábbiakat olvasom: A felsőoktatási törvény legfrissebb módosításában az szerepel, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem saját hatáskörében többé nem dönthet arról, kiknek biztosít katedrát, illetve kutatói állást. Az NKE helyett mostantól a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs mondja ki a végső szót.
Az egészen kiváló, multilaterális felkészültségéről elhíresült Orbán Balázs. Maga.
Pedig ez nem volt mindig így. Például a keresztény középkorban (tehát a keresztény középkorban) az egyházi (tehát az egyházi) fenntartású egyetemek mindegyikét a libertas scholastica, azaz az egyetem testületeinek és tagjainak a szabadságát biztosító szellemiség határozta meg, privilégiumokat és jogi védelmet biztosítva az intézménynek. Az egyházi fenntartású középkori keresztény egyetemek autonómiája az oktatási rend szabadságát jelentette, s ha ez időnként sérült, például az 1220-as és az 1270-es évek Párizsában, akkor működésbe lépett a jogi autonómia, amely a fokozatok odaítélésének monopóliuma mellett sztrájkjogot (tehát sztrájkjogot) és a secessio, azaz a kivonulás jogát biztosította. Ez utóbbi volt a legnagyobb büntetés az autonómiát sértő egyházi vagy világi hatóság számára, mert ezzel elveszíthették az egyetem oktatói és hallgatói állományát, a képzett és tanult emberek helyileg máshová kerültek, s a város hatalmas bevételtől, az egyetemi polgárság állandó kiadásaitól fosztotta meg önmagát, ezért, ha erre került sor, azonnal az eredeti állapot helyreállítása vált a legfontosabb feladattá, még akkor is, ha ebből szinte kivétel nélkül az egyetemi testület került ki győztesen. Nem véletlenül próbálta például a párizsi botrányok után az egyetem egész testületét, tanárokat és diákokat több egyetem is elcsábítani, így például III. Henrik Angliába, a toulouse-i egyetem elöljárósága pedig Toulouse városába. A középkori keresztény (tehát keresztény) egyetemeken ismert és gyakorolt jog volt a testületi ellenállás (tehát a testületi ellenállás) joga. A középkori keresztény (tehát keresztény) egyetemek rendelkeztek a licentia docendi privilégiumával, azaz azzal a döntési joggal, ki oktathat az egyetemen. A licentia ubique docendi a bárhol-tanítás-jogát biztosította a végzett diákoknak. A rektort (Oxfordban a kancellárt) az egyetem vezető testülete maga választotta a saját soraiból. A korabeli Orbán Balázsok, de még a korabeli Orbán Viktorok sem pofázhattak ebbe bele, sem a világi, sem az egyházi hatóságok, s a pápai hatalom még az egyházi vezetőkkel, a helyi püspökökkel szemben is az egyetemi autonómiát támogatta. Ugyanis a legfőbb cél – amiért persze sokszor meg kellett küzdeni – a libertas et tranquillitas, azaz a szabadság és nyugalom biztosítása volt, márpedig a középkori keresztény (tehát középkori keresztény) felfogás szerint az nevezhető szabadnak, aki „önmaga oka”, aki viszont más érdekében tesz, avagy más hatalmát szolgálja, az nem szabad.
Mindez tehát a középkori keresztény egyetemeken.
A mai magyar rezsim a fenti három fogalomról, vagyis a kereszténység és az egyetem lényegéről és rendeltetéséről mit sem tud, a szabadságot pedig kizárólag önmagára vonatkoztatva ismeri.
Én most arra leszek kíváncsi, hogy a Közszolgálati Egyetem oktatói és hallgatói hallottak-e a középkori keresztény egyetemekről, tudják-e, mi az autonómia lényege, mi a tanszabadság, s élnek-e a sztrájkjoggal, netán a secessióval?
És tudják-e, mi az a libertas és mi az a tranquillitas?
Senki ne tévedjen: a kérdéseim szónokiak. Mindegyikre pontosan tudom a választ.

AZ ORBÁN-REZSIM AZZAL KÁBÍTJA A MAGYAROKAT, HOGY NYUGATON NINCS DEMOKRÁCIA ÉS SZABADSÁG

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.10.27.


Minden autokratikus, elnyomó hatalom a hazugság erejére épít. Goebbels tanácsait követi a propagandában, miszerint a tömeg mindent elhisz, a legnagyobb hazugságokat leginkább. Az Orbán által felépített és irányított fasiszta magyar állam ennek szellemében működik, és a maga szempontjából jól teljesít. Magabiztosan használja a náci propaganda módszereit, mert tudja, hogy azok működnek. Egyetlen dologgal nem számol: mindennek a biztos végével, a tragikus, drámai, katasztrofális befejezéssel, amellyel elpusztítják saját magukat is.

Ezek az emberek nem gondolnak arra, hogy Goebbels és a többi fasiszta és náci hogyan végezte. Nem megy a fejükbe, hogy az ilyen rendszerek vége mindig nyomor, háború, erőszak, népirtás lett, a zsarnokok és kiszolgálóik kötélen, kivégzőosztag előtt végezték, jobb esetben egy koszos cellában múltak ki, példaképeik magukkal végeztek, mielőtt felkoncolták volna őket. Horthy volt közülük az egyetlen, aki megúszta, de ebben ne reménykedjenek. Már nincs Sztálin, aki megmenthetné őket is. Ezt nem értik meg, hogy ez a vég benne van a csomagban, ez a projekt szerves része.

Ez a vég azonban még messze van, és Orbán bandája úgy viselkedik, mintha soha nem következne be. Beképzeltek, nagyképűek, arrogánsak, azt gondolják, bármit megtehetnek. Aztán majd eljön a borzalmas vég, ne legyen kétségük efelől. Sok áldozata lesz, mert az emberek nem álltak ellent, ezért ők sem ússzák meg, mert megkapják, amit választottak. A magyarok esetében abban sem lehet reménykedni, hogy majd tanulnak belőle, mert eddig sem tanultak az elődeiktől semmit. Ezért meg kell ismételniük ugyanazt, még borzalmasabb végkifejlettel.

Minél nagyobbakat hazudnak, annál csúnyább lesz a vége. Ebből a szempontból nem sok jót ígér az Orbán-rezsim befejezése, sem nekik, sem az országnak, mert ennél rohadékabb, gátlástalanabb hazug bandát kevés helyen láttak. Mi pedig abban a szerencsétlen helyzetben vagyunk, hogy ezt végig kell néznünk, lépésről lépésre, ahogy haladnak a végkifejlet felé. Most tartanak ott, hogy nem az Orbán-rezsimben sérülnek az emberi jogok, nem az illiberális NER-ben számolták fel a sajtószabadságot, a jogállamot és a demokráciát, hanem a nyugati liberális demokratikus országokban.

Most az a trend az orbáni fasiszta propagandában, hogy Magyarországon nagyobb a sajtószabadság, a pluralizmus, a szólásszabadság, a demokrácia, mint Nyugaton. Ezt szajkózza az összes hazug vazallus. Ezt nyilatkozza Orbán a nyugati sajtóban, amelynek tájékozott olvasói kiröhögik, a tájékozatlanok úgy járnak vele, mint amikor a Szovjetunióra úgy tekintettek, mint a humanizmus és az egyenlőség csodálatos földjére, csak most nem a szélsőbal, hanem a szélsőjobb ideológiája alapján. De a legborzalmasabb hatása ennek a hazugságnak is Magyarországon van.

Szinte halljuk, ahogy a magyar konyhákban (és kocsmákban) mondogatják az emberek egymásnak, hogy Amerikában micsoda elnyomás van, boszorkányüldözés zajlik, senki nem mondhatja el a véleményét. Németországban félnek az emberek, rettegnek, nem mernek beszélni. Aki nem azt mondja, amit a liberálisok elvárnak, annak vége. “Nem szeretnék a helyükben lenni, még jó, hogy van nekünk a Viktor (korábban Horthy, Kádár), addig jó nekünk, amíg ő van” – mondogatják. S mennek a szakadék felé.

Schmidt Mária demokráciában csak egy leszerepelt és a szakmából kitagadott történelemhamisító lehetne, de a fasiszta diktatúrában az antiszemita Terror Háza főigazgatója, aki meghamisította a magyar történelem minden eseményét, és a náci ideológiára épülő fasiszta állam egyik főideológusa. Schmidt Mária holokausztrelativizáló (ami holokauszttagadás egy formája) antiszemitaként és történelemhamisítóként kezdte. Mielőtt létrejött Orbán fasiszta állama, a történész szakma már kivetette magából. Szerinte azért, mert “megmaradt a marxizmus”...

„ELSÁPADNAK ÉS RESZKETNI MÉLTÓZTATNAK” – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2022.10.27.


A TARTALOMBÓL:

– „Elsápadnak, és reszketni méltóztatnak” – Kukorelly Endre a diáktüntetésekről, a velünk élő szocializmusról, a jóemberkedésről, illetve arról, hogy mit választana: világbajnok magyar válogatottat vagy normális oktatást. Interjú

 Nem gondolom, hogy a Fidesz legyőzhetetlen – Klímabérletről, dugódíjról és a kormány leválthatóságáról beszélgettünk a parlament legfiatalabb női képviselőjével, Bakos Bernadett-tel. Interjú

– Nem a szabadkőművesek miatt bomlott fel a történelmi Magyarország – Ablonczy Balázs történésszel Száz év múlva lejár? című kötete apropóján beszélgettünk. Interjú

– Napelemstop: kérelemözön az áramszolgáltatóknál – Az ország bizonyos részein még elbírnának több házi erőművet a hálózatok

– „Zavarnak ezek a Cipollák” – A 2006-ban és most is tüntető pedagógusnak Gyurcsány Ferencről és Orbán Viktorról is lesújtó véleménye van

– Nem csupán a fizetésről szól a tiltakozás – „Az egészet átszervezném” – az október 23-ai tüntetésen pedagógusok meséltek arról, miért nehéz tanítani

 „Ha visszamennék villanyszerelőnek, ki tanítaná ezeket a gyerekeket?” – A Szabó Szabolcs Alapítvány önkéntesei azon dolgoznak, hogy a kémia szépségeit a legszegényebb települések iskoláiban is bemutassák. Riport

 Egymilliárd forintba került a MÁV-nak a hegyomlás – A turisztikai szempontból fontos nyári időszakban közel két hónapra kiesett a forgalomból a Budapest–Szob-vasútvonal

– Mindennapi spórolásunkat… – Európai rekorderek vagyunk a kenyér drágulása terén, az otthoni sütéssel több száz forintot is megtakaríthatunk

 Megelégelték, hogy megfeledkeztek róluk – A hálapénz elfogadását megtiltották szülésznőknek, de a bérüket azóta sem rendezték. Felmondások a Szent Imre-kórházban

– Döglőfélben – Ózdi luxus. Miért katasztrófa egy harmincezres városnak háromszáz ember elbocsátása?

– Mégsem csak a tehetsége repítette Kurzot a politika csúcsára? – Kitálalt az exkancellár egykori bizalmasa a nyomozóknak, bemártva ezzel az Osztrák Néppárt több vezető politikusát

– Mennybe megy vagy elbukik a trópusi Hitler? – Nagy a tétje a brazil elnökválasztásnak. Az egész Földre hatással lehet, ha folytatódik a Bolsonaro által engedélyezett erdőirtás

– Nagy biznisz Közép-Ázsiában az orosz menekülthullám – Hazai bérlőiket teszik ki a tulajdonosok Üzbegisztánban és Kazahsztánban

– Ezúttal az oroszok vetik be a megtévesztő hadműveletet? – Az oroszok valójában csapdát állítottak az ukránoknak?

 Egy amerikai a Bakonyban – Sarah Copeland séf és szakácskönyvszerző magyar férjével New York mellől költözött a Veszprém megyei Porvára, hogy gyermekeik megismerhessék a gyökereiket.meglátogattuk őket

 „Ezt csak Tom Cruise teheti meg” – Szőke Abigél makacskamasz-szerepekről, a közösségi oldalak veszélyeiről és az elnyomással szembeni reakciókról. Interjú

– Apa, anya és a harmadik szülő – A „háromszülős” gyerekek hallatán sokakban a természetes fogantatás végső összeomlásának réme merül fel, esetleg őrült, istent játszó orvosokkal egyetemben. A valóság azonban sokkal egyszerűbb

– Megspórolt energiatakarékosság – Az energiafelhasználás racionalizásására a háborún túl, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz is hatalmas szükség lesz

– Bűvös Szakács: Nápolyi vecsernye

– Harag nélkül tekinteni a múltra – Ismert embereket kérdezünk, mit olvasnak; ezen a héten: Merker Dávidot, a Hosszúlépés városi séta projekt társalapítóját

– A stadiont vagy az óvodát fűtsük? – Az energiaárak emelkedése nehéz helyzetbe hozhatja az élsportot, az amatőr és hobbisportolókat pedig végleg elriaszthatja a mozgástól

Publicisztika:
– Dévényi István: Fele más
– Gulyás Balázs: Németh Szilárd fogyjon le! – Maga itt a kultúrhörcsög!
– Lányi András: Hogyan veszítettük el az orosz–ukrán háborút
– Szerető Szabolcs: Kihívás balról? – Álláspont
– Nagy Bandó András: Tanáregyéniségek
– Szabó Antal: A Nép hálája és a Kedves Polgármester
 Nagy Attila Tibor: A tehetetlen szocialisták kongresszusa – A NER uralma alatt
– Kovács Zoltán Imre: A vég kezdete
 Vona Gábor: Tetszettek volna felkészülni! (Avagy a rendszer nem tűnik el, csak átalakul) – Polip
– Híd jenő rajzol: Ellenszankció
– Fejérváry Gergő: A Pinot noir, akiben két nő lakozik (I.): Freudista portré – Ásó, kapa, uzsonnabor
– Haklik Norbert: Sör A Halál Vörös Tornya mellől: a Rudohor – Sörténelem
– Puzsér Róbert: Merénylet a világrend ellen
– Marabu: Újbeszél

Kritika:
– A szó mágikus ereje – Ablonczy László: Tamási Áron sorsjátékai
– Kiszínesedő világ – Kiss Attila: Altináj
– A digitális bennszülöttek korszaka – Guld Ádám: A Z generáció médiahasználata: jelenségek, hatások, kockázatok

ITT OLVASHATÓ 

MAGYAR NARANCS AJÁNLÓ TARTALOMJEGYZÉK

MAGYAR NARANCS
Szerző: MaNcs
2022.10.26.


A SZERK.


A SZERK.
A főrendőr és a fővadász kiveti a szociális hálót

A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló törvényt azzal a céllal alkották meg, hogy „meghatározza az állam által biztosított szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit”.

A SZERK.
A veszedelmes Pankotai

Nyílt Facebook-posztban határolódott el hétfőn a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának igazgatója, dr. Nyisztor az iskola egyik diákjától – „az intézmény nevében”.


PUBLICISZTIKA

KIRILL HARATYJAN
Putyin kivonul
Merre fordul Oroszország?

Putyin október 8-án Szergej Szurovikin tábornokot nevezte ki az ukrán fronton harcoló orosz erők új főparancsnokává. A külföldi sajtóban ekkor megjelent elemzések, katonai szakértői vélemények többnyire legendás kegyetlenségét emelték ki, úgy emlegették, mint véreskezű „vadembert”, a „szíriai mészárost”.

KIRÁLY JÚLIA
Legalább 98 százalék kudarc
A jegybanki hitelesség megsemmisüléséről

Az amerikai jegybank a minap közgazdasági Nobel-díjjal kitüntetett volt elnöke, Ben Bernanke gyakran mondogatta: „A monetáris politika 98 százaléka beszéd, és csak 2 százaléka cselekvés.”

EGOTRIP

EGOTRIP
Váradi Balázs: Csak semmi politika!
Piacok, piacok

A minap szinte egyszerre ütközött a brit és a magyar gazdaságpolitika hajója a pénzügyi piacok jéghegyének.

KÜLPOL

INTERJÚ
„Ez naiv feltételezés”
Vlagyimir Gelman orosz politológus arról, hogy felbomolhat-e Oroszország

Minek kéne történnie, és milyen országgá kéne válnia Oroszországnak ahhoz, hogy ne jelentsen többé fenyegetést sem a szűkebb, sem a tágabb környezete számára? Segítene-e a demokratizálódásában, ha önálló államocskákra esne szét, mint annak idején a Szovjetunió? A Gazeta Wyborcza remek interjúját közöljük.

LIZ TRUSS BUKÁSA ÉS RISHI SUNAK FELEMELKEDÉSE
Mindig van másik

Másfél hónapja Liz Truss a brit miniszterelnöki székért folytatott maratoni „állásinterjún” legyőzte Rishi Sunakot. Ezt követően mindössze 45 nap jutott a legrövidebb ideig szolgáló szigetországi kormányfőnek, aki pálfordulásokban és botrányokban gazdag kormányzás után bukott meg október 20-án. Hétfő délutánra az is eldőlt, hogy éppen Sunak követi őt a kormányfői poszton.

BELPOL

A GYEREKVÁLLALÁS-SERKENTŐ TÁMOGATÁSOK EDDIGI MÉRLEGE
Jóból is megárt a csok

Aligha oldja meg a gondokat, hogy rendeleti úton csökkentette a kormány a csok büntetőkamatát. Ez a lépés sokkal inkább megkoronázása annak a tévedéssorozatnak, amelyik az elmúlt évek családpolitikáját jellemzi.

ÍGY HARCOL A FIDESZ PEST MEGYÉBEN
Kenjük be sárral!

A kormánypárti lejárató, karaktergyilkos akciókat helyben ugyanazokkal az eszközökkel – rágalmazással, fenyegetéssel stb. – hajtják végre, mint országosan. A 2024-es helyhatósági választás előtt, mivel a Fidesz számos helyen készül revánsra, ez csak fokozódni fog. Három történet Pest megyéből.

VÁRHELYI OLIVÉR EU-BIZTOS MAGÁNYOSSÁGA
A rossz bor cégére

Az Európai Unió szomszédságpolitikáját irányító magyar biztost, Várhelyi Olivért sokan „Orbán embereként” tartják számon, aki a magyar kormány érdekeit próbálja érvényesíteni Brüsszelben és az EU határain túl is. S ha kicsit utánanézünk, valóban ez a kép rajzolódik ki róla.

A SOHA EL NEM KÉSZÜLŐ PÉCSI AQUAPARK TANULSÁGOS TÖRTÉNETE
Százmilliók a semmire

A pécsi aquapark megépítését hét és fél éve ígérte meg a miniszterelnök és az akkori polgármester, de azóta sem történt egy kapavágás sem. A 2019-ben nyertes ellenzéki városvezetés most új helyszínen és részben új tartalommal akarja megvalósítani a projektet. Van-e esély erre?

PÜSPÖK FELESÉGGEL, ÖT GYEREKKEL ÉS REFORMTERVEKKEL
Történelmet írt

Keresztes háborút hirdetett a betörő orosz csapatok ellen, püspökként szorgalmazta a katolikus egyház reformját, a cölibátus eltörlését. Az emigrációban megnősült, a kiegyezés után, családos emberként, mivel kiváló történész volt, mégis ismét püspök lehetett Horváth Mihály.

ZENE

INTERJÚ
„Olyan, mint a karácsony”
Víkingur Ólafsson zongoraművész

Az izlandi zongorista életének meglepően sok magyar vonatkozása van. Bartókhoz és Kurtághoz különösen erős kapcsolat fűzi. A művész a Liszt ünnepen lépett fel Budapesten, mi előtte beszélgettünk vele.

A THE CURE 45 ÉVE
A sötét ezer árnyalatban

Hat év után indult újabb európai turnéra a The Cure, ráadásul új album is van a láthatáron. A közelgő budapesti koncert kapcsán idézzük fel, hogy miért érdemes meghallgatni őket 2022-ben is.

INTERJÚ
„Ezt hívják úgy, hogy Covid-színtér”
Black Country, New Road

Az experimentális posztpunkban utazó brit zenekar két izgalmas lemezt készített, de az év elején otthagyta őket a frontemberük. Azóta kizárólag új dalokat játszanak. Így volt ez az Akvárium Klubban, az Isolation Budapest című rendezvényen is. A koncertet megelőzően a hatfős zenekarból öten is a rendelkezésünkre álltak.

MI A KOTTA?
Jót vagy semmit

Klasszikus zenei programajánló a 2022/43. hétre

KRITIKA

KIÁLLÍTÁS
Fekete-fehér
Közvetlen történelem – Juhan Kuus életműve

A Fotóhónap nyitóeseménye, s egyben legnagyobb kiállítása az észt felmenőkkel rendelkező Kuus (1953–2015) retrospektív tárlata, amelyet a tavalyi szentpétervári bemutató után immár Budapesten is láthatunk, változatlan formában – ez vonatkozik a dizájnra és a művek csoportosítására is.

RÁDIÓ
Akarat és képzet
Tudományos podcast a vidékiségről

Némiképp zavarba ejtő, hogy a magyar nép egyik örök sorskérdését (vagy kedvenc gumicsontját), hogy mi a különbség város és vidék, népi és urbánus, vagy mondjuk polgár és paraszt (ma már nem létező kategóriák, tegyük hozzá gyorsan) között, éppen egy (újabb) kétharmaddal megnyert választás hozta ismét divatba.

SZÍNHÁZ
Fantomszerelem
Dichterliebe

Ne higgyük, hogy az 1840-es keletkezését követő két évtizedben akár egyszer is előadták a maga egészében Schumann félórás dalciklusát. Már a megnevezés is megtévesztő.

FILM
Valaki jön
Max Walker-Silverman: A szerelem dallama

Klasszikus, szinte filmiskolai expozíció, a főhős reggeli rutinjának bemutatása. Egy barázdált arcú hatvanas nő kilép a lakókocsijából a hegyvidéki kempingben.

TÉVÉSOROZAT
Nyúl a cilinderben
Abrakadabra

Kártyatrükkök, Uri Geller, színpadi zsebtolvajlás, halottlátók és Rodolfo – ők mind a bűvészet köpönyegéből bújtak elő, pedig legalább annyi a különbség közöttük, mint ahány dolog összeköti őket.

KÖNYV
A maga útján, egyedül
Bódis Kriszta: Kisasszonyképző

A két világháború közötti időszakban a politikai vezetés igyekezett a nőket a konyhába visszaküldeni, és kizárólag „természetes hivatásukra”, a családanyai szerepre kényszeríteni.

KÖNYV

INTERJÚ
„Már a fele megvan”
Bódis Kriszta író

Tüdős Klára pályája rendkívül gazdag: foglalkozott egyebek közt filmkészítéssel, divattervezéssel, szegény gyerekeknek alapított kollégiumot, majd menekülteket és zsidó üldözötteket mentett a háború alatt. A róla készülő regénytrilógiáról, döntéseink és a cselekvő szolidaritás fontosságáról a szerzővel, Bódis Krisztával beszélgettünk.

VISSZHANG

VISSZHANG: KONCERT
Víkingur Ólafsson és az Orchestre symphonique de Montréal

Nem maradt viszonzatlan a hazai közönség szeretete Víkingur Ólafsson iránt.

VISSZHANG: LEMEZ
Mózes Tamara – Kalte­ne­cker Zsolt: Futurized

A két zenész nem nosztalgiavonattal érkezett az elektronikus, rockos-jazzes zenébe.

VISSZHANG: SZÍNHÁZ
Darázs

Két egykori iskolatárs sok év után újra találkozik.

VISSZHANG: KONCERT
Black Country, New Road

A zenekar frontembere, Isaac Wood tavasszal, a második nagylemezük megjelenése előtt pár nappal robbantotta a bombát, hogy pszichés problémái miatt kilép a zenekarból.

VISSZHANG: FILM
A katolikus iskola

Közhely, hogy az iskola maga az iskolát fenntartó társadalom, s benne minden megtörténhet, ami a társadalomban.

VISSZHANG: FILM
Raymond & Ray

A mű középpontjában egy féltestvérpár áll, akiket elhunyt atyjuk hoz ismét össze: nem csak a temetését kell megszervezniük, de az atya utolsó akarata szerint a sírját is kettejüknek kell megásniuk.

VISSZHANG: FILM
Beugró a paradicsomba

A fáma szerint Meryl Streep és szereplőtársai elsősorban azért vállalták el a Mamma Miát, mert eltölthettek pár hetet egy mesés görög szigeten.

VISSZHANG: KÖNYV
Philippe Dana – Pierre Vasarely: Vasarely regényes évszázada

Victor Vasarely évszázada valóban regényes volt, ez a könyv azonban, amelyet az unoka egy újságíró segítségével írt, nem regény.

INTERAKTÍV

Egy hét kultúra 2022/43.

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

Egy hét tudomány 2022/43.

Rövid hírek: légkör, gén, szaurusz...

Snoblesse Oblige 2022/43.

Heti kulturális programajánló

Szüret 2022/43.

Mókás és dühítő gyűjtemény a heti sajtóból. Többnyire az utóbbi.

SZÍNHÁZ

RÉS A PRÉSEN
„Átéltem már ilyet”


Vicei Zsolt színész

FILM

TÉVÉSMACI
Párducok a park gyepén

Amikor Sztupa és Troché szundikátust alapítottak, le kellett cserélni a kanapét. Még hogy a kanapét? A kanapékat! Az összest.

GASZTRO

CHILI&VANÍLIA
Fülecskék

Uszka – savanyú káposztával töltött tésztabatyu

ÉTEL, HORDÓ
Tao Noodles

Étteremkritika

TANÁRT, TŰZOLTÓT, ÁPOLÓT IS FENYEGET KILAKOLTATÁS, MEGÉLHETÉSI VÁLSÁG JÖHET A KÖZSZFÉRÁBAN

G7.HU
Szerző: NAGY ZSOLT
2022.10.28.


Az egyre romló gazdasági kilátások miatt komoly megélhetési válsággal nézhetnek szembe már azok is, akik eddig stabil jövedelemből gazdálkodtak.

Szeptember végén a Fővárosi Önkormányzat bejelentette, hogy a korábban csak november 15-től érvényes kilakoltatási moratóriumot előre hozza, és egészen 2023 áprilisáig fenn is tartja. (A moratórium azonban nem kötelező, csupán a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokra vonatkozik, a kerületi önkormányzatok eltérhetnek ettől.) A lépés nem véletlen, a javaslat beterjesztéséhez az alábbi indoklást fűzték:

"A rezsiköltségek elképesztő mértékű emelkedése már jelenleg is számos polgártársunk lakhatását sodorja veszélybe, ez a helyzet pedig az idő előrehaladtával minden bizonnyal romlani fog. Már érkeznek a hírek arról, hogy munkásszállók zárnak be, illetve a rezsiköltségek emelkedése miatt a bérbeadók nagyobb összegű kauciót várnak el a bérlőktől, amelyet azok nem minden esetben tudnak megfizetni. Ezzel párhuzamosan a hajléktalanellátás rendszerében meghatározó szerepet játszó civil szervezetek közszolgáltatásainak fennmaradása is veszélybe került, mivel a létező finanszírozásuk az emelkedő rezsiköltségeket kigazdálkodhatatlanná teszi."

A kilakoltatásokat a koronavírus-járvány idején ugyan felfüggesztette a kormány, ám egy ponton mégis újraindulhattak, annak ellenére, hogy a jogi értelemben vett veszélyhelyzet továbbra is fennáll. (Ennek magyarázata, hogy a járványügyi veszélyhelyzet 2022. június 15-én megszűnt, cserébe azonnal életbe lépett a háborús veszélyhelyzet.)

Ez azt is magával hozta, hogy a járvány alatt felfüggesztett végrehajtások és az új esetek együttesen szabadultak rá a rendszerre.

„Eddig amíg a felmondott kölcsönszerződések tipikusan a középosztályt, addig a lakbér- és közüzemi tartozások a szociálisan sérülékenyebb csoportokat, például idősebbeket, fogyatékossággal élőket vagy többgyermekes családokat érintették. Ez a tendencia a jövőben meg fog változni. Már most is tapasztaljuk, hogy a megélhetési válság a munkaerő-piacon egyébként aktív, biztos jövedelemmel rendelkezőket is veszélybe sodorja. Fokozottan igaz ez a közszférában dolgozókra. Az utóbbi időben ügyfeleink között jelent meg kórházi ápoló, tűzoltó vagy tanár is. Fontos lenne felismernie a jogalkotónak, hogy a lakásvesztés megelőzése a legfontosabb cél, hiszen a lakhatás elvesztése automatikusan magával hozza a család szétesését, és gyakran a munkahely, így a társadalombiztosítás elvesztését is” – mondta a G7-nek Kiss Natália jogász, az Utcajogász csapatának tagja...

SZÉGYENÜNK TÚLÉL MINKET

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.10.28.


Navracsics miniszter ábrándos kedvében volt tegnap. Miután kitörő örömmel tudatta, november közepén feláll az Integritás Hatóság, amelyet a lopás elleni kirakatként hoztak létre, azzal a lendülettel szállt el az álmok birodalmába azt delirálva, hogy ezzel a rend helyre is áll, érkeznek újra az uniós pénzek, és lehet megint lopni zavartalanul. Mi mást is lehetne. Mert ugyan a csodahatóság még nem látott neki a munkának, de legalább a látszatra elkezdhetnének adni, hogy jók lesznek majd ezután. De eszük ágában sincs.

Ugyanis mindezzel párhuzamosan az is hír volt, hogy Mészáros egyik lopott pénzből megvett szállodájának felújítására másfél milliárd vissza nem térítendő támogatást ad a mi pénzünkből Orbán, Mészáros pedig, hogy a családban maradjon, a fiával végezteti el a munkát. Már nem csak a stróman, hanem annak fia is rajtunk gazdagszik, még az unokákat kell kistafírozni kies hazánknak, hogy senki hoppon ne maradjon. De mégsem Mészárosról, és nem is Navracsicsról szólnánk ma, mert ők csak a bimbaja a NER tövisbokrának.

Navracsicsból kiindulva mégis, a kötelező optimizmuson túl nem tudjuk, honnan buzog föl benne a madárdalos jövő az uniós pénzek tengerével, mert a főnöke a szokásos tahóságon kívül is mindent megtesz, hogy a közösség úgy nézzen ránk, mint az eltévelyedett gyermekre, mint akinél nem sok esély mutatkozik, hogy visszatér az atyai házba, de azért még csendesen próbálkoznak. Nem fognak sokáig. Mert ilyen sem volt még a történelemben, hogy Orbán nemzeti konzultációját nem más, mint az Európai Bizottság töltse ki.

Ez is megtörtént azonban, tegnap ugyanis a testület közleményt adott ki, amelyben tételesen, pontról pontra cáfolják és szedik cafatokra Orbán propagandáját a szankciókról, amely kábítás már működik, még ugyan igazán ki sem teljesedett, de a magyarok nagy része már rühelli az Unió szankcióit, amelyeket Orbán és a magyar kormány megszavazott és jóvá hagyott, mint ahogy hangsúlyosan szerepel az EB közleményének első pontjában. Hogy utána sorjázhasson a többi hazugság cáfolata is egytől egyig, pontról pontra...

EDDIG IS ÉHEN LEHETETT HALNI EBBEN AZ ORSZÁGBAN, DE MOST TÖRVÉNYBE IS ÍRNÁK

TELEX
Szerző: MIZSUR ANDRÁS
2022.10.27.


-  kormány alapjaiban írná át az 1993-ban elfogadott szociális törvényt. A módosítás szerint az egyén szociális biztonságáért elsősorban önmaga felelős, az állam csak végső esetben segít a rászorulókon, amikor már a családtagok, az önkormányzat és a karitatív szervezetek is kudarcot vallottak.

- A módosítás lényeges eleme, hogy ezentúl a családnak kötelessége lesz segíteni a hozzátartozókon, amennyiben önhibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe. Korábban általánosságban írt a törvény a család felelősségéről.

- Mindenki csak találgatja, hogy mi indokolta a törvénymódosítást egy közelgő válság előtt, és hogy milyen gyakorlati következményei lesznek a szociális ellátásokra nézve. Szikra Dorottya szociálpolitikussal, a Társadalomtudományi Kutatóközpont főmunkatársával kerestük a választ ezekre a kérdésekre.

Mit gondol, mi indokolhatja a törvénymódosítást, amiről a parlamentben aligha lehetett érdemi vita, még ha több mint 22 órán át obstrukciót is rendezett miatta az LMP és Párbeszéd? Miért pont most, egy közelgő válság előtt írják át ezeket a részeket?

Csak találgatni tudunk, hogy mi indokolta a változtatást. Érdemes arra is kitérni, hogyan született meg ez a törvénymódosítás. A szociális területre is jellemző, hogy a kormány mindenféle társadalmi vita és egyeztetés nélkül hoz meg fontos törvényeket. Egy teljesen más témáról szóló salátatörvényben rejtenek el egy ilyen fontos változtatást. Hiányzik a transzparencia, ami egy autokratizálódó államtól szinte már természetes. Maga a törvénymódosítás szerintem paradigmatikus váltást jelent, amin azt értem, hogy a rendszer logikáját igyekszik megváltoztatni. Tehát nem arról van szó, hogy az állam valamiből többet vagy kevesebbet ad szociális ellátás címén. Hanem a szociális gondoskodás logikáját változtatja meg. Ez mégiscsak egy olyan fajsúlyú ügy, amit fontos lett szélesebb körben megvitatni...


FARKAS ANDRÁS: BRUTÁLISAN ROMLIK MAJD A KISNYUGDÍJASOK HELYZETE

HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK
2022.10.28. 


Amikor nagyon magas az infláció, nagyon gyorsan romlik a forint értéke, és úgy tűnik, hogy senki sem tudja, hogyan lábalunk ki a válságból, mit tehetnek a nyugdíjasok? Bízhatnak a kormányban, vagy imádkozhatnak – kérdezte Bolgár György a Klikk TV Tíz című műsorában a nyugdíjszakértőtől. Farkas András emlékeztetett, van törvény, amely valamelyest biztonságot ad, mert kimondja, hogy a nyugdíjak minden évben az inflációt követik, de ez már akkor is ezer sebből vérzett, rengeteg méltánytalanságot okozott, amikor kisebb volt az infláció. A szakember elmagyarázta, milyen elvek mentén működik a magyar nyugdíjrendszer, és azt is, hogy miért fontos ezek közül a szolidaritás elve: mert nem engedhetjük meg, hogy 600 ezer, 100 ezer forint alatti nyugdíjból élő ember azzal szembesüljön idén télen, hogy fűteni fog-e, vagy éhen hal.


A magyar nyugdíjrendszer első vérző sebe, hogy minden nyugdíjas ugyanakkora emelést kap, akármekkora is a nyugdíja. Ez már önmagában is szétszakítja a nyugdíjas társadalom szövetét, hiszen a most novemberi, 4,4 százalékos nyugdíjkiegészítést ugyanúgy megkapja az is, aki százezerből, meg az is, aki ötszázezerből él. Az abszolút értéket tekintve, így van, aki óriási emelésben részesül – kezdett bele a magyarázatokba Farkas András.

A nyugdíjszakértő szerint a másik probléma, hogy Magyarországon az úgynevezett inflációs nyugdíjemelés utólagos, tehát mindig csak utólagosan korrigálják vissza. Eszerint jövő januárban mindenki megkapja majd azt az emelést, amit a jövő évi költségvetésbe terveztek, de az csak 5,2 százalék, miközben mindenki tudja, hogy az infláció ennek akár a hétszerese is lehet egyes területeken. Tehát rendezni kell. De az idén is júliusig kellett várni az első korrekcióra, novemberben meg ugye jön a következő. Ezekkel együtt 13,4 százalékra emelik a nyugdíjat miközben már most húsz százalék fölött van az infláció. A kimutatások szerint év végére ez még több lesz...