2021. április 7., szerda

LASSÍTS! FIZIKA ÓRA ORBÁNNAK - MIKET BESZÉL?!

YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.04.06.



Orbán megint nyomott egy kis (nagy) propagandát a Kossuth rádióban. Éppen ezért sokkal lényegesebb ma arról beszélni, hogy mi maradt ki az interjúból. Szerintem például nem csak megállítani kellene a vírust, hanem addig is lassítani a terjedését. Hogy mondjuk kevesebben betegedjenek és haljanak meg addig is, amíg Orbán és Semjén megöli. A kérdező kegyeletsértéséről már nem is beszélve - csak a videóban...

MÁR A KÉRDÉS IS ROSSZ VOLT? EZÉRT FÉL MINDEN MÁSODIK ROMÁN ERDÉLY VISSZACSATOLÁSÁTÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2021.04.07.


Nagyot ment a román és a magyar sajtóban egy minapi felmérés, amely szerint minden második román attól tart, hogy Magyarország el akarja csatolni Erdélyt. Az eredmény annyira abszurdnak tűnt, hogy megkerestük a felmérést végző cég vezetőjét, illetve egy erdélyi magyar és egy bukaresti szociológust: árnyalják a képet. Bőven van rajta mit. Közben még sehol nem publikált részletes adatokat is kaptunk. Tudják például, kik rettegnek a legjobban Budapest állítólagos területi revizionizmusától? Megmondjuk, s az is kiderül, mi lehet az egyetlen racionális magyarázat erre a jelenségre...

VILÁGREKORD HALÁLOZÁST HOZÓ NAPON NYIT MAGYARORSZÁG

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2021.04.07.


Folyamatos adatközlés mellett soha sehol nem jelentettek még népességarányosan olyan magas napi Covid halálozást, mint amiről szerdán reggel beszámolt az operatív törzs. Ez több okból sem feltétlenül jelenti azt, hogy egyetlen országban sem követelt még több áldozatot egy napon a járvány, de így is elég jól rámutat, hogy épp a harmadik hullám tetőzésén jelentette be a kormány a nyitást.

Sok a pontatlanság


Korábban már többször írtunk róla, hogy a halálozási adatok, különösen a napiak, csak nagyon korlátozottan összehasonlíthatóak. Az az érvrendszer, amivel a kormányzat magyarázza a magyar áldozatok kiugróan magas számát, nagy általánosságban nem állja meg a helyét, de nem is teljesen alaptalan. Legutóbb Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mondta, hogy az itthoni számok azért ennyire magasak, mert a hazai protokoll alapján mindenkit, aki fertőzöttként elhunyt, Covid-áldozatnak tekintenek, míg máshol ez nincs így...

KOCKÁZATOS-E AZ ELSŐ OLTÁS UTÁN MEGKEZDENI A NYITÁST?

TELEX
Szerző: VILÁGI MÁTÉ
2021.04.07.


...Mekkora védettséget ad az első oltás?

Az egy másik gond, hogy ebből a 2,5 millióból nem mindenki kapta meg a második oltást is, pedig az kell a teljes védelemhez. (A magyarországi adatokból készült naprakész grafikonjainkat ebben a cikkben böngészheti. Megnézheti például, hogy hányan kaptak egy adagot, vagy hogy hányan kaptak kettőt.) A vakcinamagyarázóban összeszedtük, hogy a hivatalos alkalmazási előírásuk szerint az egyes oltóanyagoknál mikor alakul ki a védettség, ahogy azt is, hogy a gyártók szerint mennyire hatásosak:

- Pfizer–BioNTech: a 2. oltás után 7 nappal, 95%;

- Moderna: a 2. után 14 nappal, 94,1%;

- Szputnyik V: a 2. után 14 nappal, 91,6%;

- AstraZeneca: a 2. után 15 nappal, 59,5% (újabb eredmények szerint 76%);

- Sinopharm: a 2. után 14 nappal, 79,34%;

- Janssen: egyadagos, 14 nappal, 66,9%;

- CanSino: egyadagos, de még nem tudni, mennyi időre van szükség, 65,7%;

- Covishield (az AstraZeneca-vakcina licencalapú indiai gyártmánya): a 2. után 15 nappal, 59,5% (újabb eredmények szerint 76%).

Arról, hogy egy adag után egy adott vakcina mennyire véd, még nincs túl sok információnk, bár már folynak vizsgálatok. Fontos hangsúlyozni, hogy más-más védettséget adhatnak az enyhe, de tünetes megbetegedések ellen (erre vonatkoznak a fenti számok), a súlyos betegség ellen, illetve a betegséggel nem járó, de a járvány fenntartása szempontjából kulcsfontosságú megfertőződés (és ezzel továbbfertőzés) ellen.

Az biztos, hogy bizonyos fokú védelem már az első adag után kialakul, és bár ez időleges, a jelek szerint kitarthat a kicsit későbbi második adagig is. Március eleji adatok alapján például a Pfizer–BioNTech és az AstraZeneca vakcinája is 80 százalék körüli hatásfokkal véd a súlyos megbetegedéstől már az első adag után.

Az ugyanakkor nem mindegy, hogy az első oltás után mikorra alakul ki ez a részleges védettség. A Pfizer szerint az ő vakcinájuknál 12 nappal az első oltás utánra alakul ki érdemi védettség. A Moderna adatai szerint ugyanez 14 nap. Az AstraZeneca vizsgálatai szerint pedig az első oltás utáni 22. napra lesz számottevő mértékben védett a beoltott.

Azaz az első adag után két-három hétre van szükség az érdemi, bár még mindig csak részleges védettség kialakulásához.

Éppen ezért tűnik kockázatosnak a kormány terve, hogy már a dolgozók első adagjának a beadása után 8-9 nappal újranyitnák az iskolákat.

Bár a fertőzés elleni védelemről van még mindig a legkevesebb biztos információnk, erről is biztató adatok érkeznek. Az amerikai járványtani központ, a CDC március végén kiadott egy tanulmányt, amiben közel négyezer egészségügyi dolgozónál vizsgálták, hogy mi is történik az oltás után. Bár kihangsúlyozták, hogy a két adag mindig jobb, mint egy, de azt látták, hogy azoknál, akik csak egy adagot kaptak, a vakcina beadása után két héttel 80 százalékban véd a tünetmentes megfertőződés ellen (a Pfizer–BioNTech és a Moderna vakcinájánál), ami a járvány lassítása szempontjából nagyon jó hír. (A második adag után pedig ugyanez már 90 százalék.)...


MENNYIBE KERÜL FELNEVELNI EGY GYEREKET SVÁJCBAN?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2021.04.07.


Egy (pláne több) gyermek felnevelése sehol a világon nem olcsó mulatság, nyilván fokozottan igaz ez az egyik legdrágább országra, Svájcra, ahol az ingatlan- és az élelmiszerárak, valamint az egyéb, gyermekneveléssel kapcsolatos költségek is az egekben vannak.

Nem árulunk zsákbamacskát, így rögtön az elején eláruljuk, hogy a leginkább konzervatív becslések szerint is egy gyermek felnevelése Svájcban alsó hangon 200 ezer frank (ígérjük, nem fogunk forintra váltogatni, de most az egyszer: 326 forintos svájci frankkal számolva ez 65 millió forint).

Még egyszer: ez egy viszonylag visszafogott becslés, amit a helyi biztosító, a Swisslife tett közzé – ennyire becsülve az összeget, amit egy család a gyermek születésétől annak 20. Születésnapjáig elkölt.

Ebben benne vannak a közvetlen költségek (élelmiszer, ruházat, iskoláztatás, stb.), ellenben nem szerepelnek benne olyan tételek, mint a mobiltelefon, a különböző hobbik vagy olyan egészségügyi kiadások, mint a fogszabályozó.

Hasonló következtetésre jutott a svájci szövetségi kormány családok kiadásait összegző 2018-as tanulmánya, amely havi 810 frankos kiadással számol gyermekenként, itt a végösszeg 194 400 frankra jön ki.

A zürichi gyermekjóléti hivatal ceruzája ennél vastagabban fogott egy évvel később, ők úgy számoltak, hogy egy gyermek 1200-1800 frankba kerül havonta, márpedig így egy család közel félmillió frankot is kifizethet 20 év alatt...

HOGYAN LEHET VISSZAVENNI AZ ELLOPOTT JAVAKAT? - FLECK ZOLTÁN A KLUBRÁDIÓBAN (2021.04.06.)

KLUBRÁDIÓ
Szerző: DÉSI JÁNOS
2021.04.07.


Hogyan lehet visszavenni a lopott javakat egy remélt kormányváltás után? Milyen lehetőségek állnak az ellenzék javára? Erről beszélgetett Fleck Zoltán jogszociológus, tanszékvezető egyetemi tanárral, az EKINT - Eötvös Károly Közpolitikai Intézet - igazgatójával a 2021. április 6-i Reggeli személyben Dési János. 


MI LESZ VELED, MÁTRAI ERŐMŰ?

QUBIT
Szerző: Qubit / Energiahajó
2021.04.07.



Miért hagyta az állam, hogy a Mátrai Erőműből kilapátolják a pénzt, és miért vette a nyakába ezt a környezetvédelmi és pénzügyi problémahalmazt? Van-e realitásuk a 2025-re várt zöldítési kísérleteknek? Hogyan pótolnák a kieső áramtermelést, ha végleg bezárna az üzem? Mi történhet azzal a több ezer emberrel, akinek az erőmű jelenti a megélhetést?

Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó Energiahajó nevű közös rendezvénysorozatának hatodik, online beszélgetése, amelyben Győri Kata, az Energiaklub dekarbonizációs szakértője, Felsmann Balázs, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont főmunkatársa, valamint Hargitai Miklós szakújságíró, a Népszava főszerkesztő-helyettese vitázott. A beszélgetést Bart István klímaguru, a Klímastratégia 2050 Intézet vezetője moderálta...

„A BOLDOGSÁG MÉG VIHART KAVAR, DE SZÓL A DAL” – ÖTVEN ÉVE ALAKULT A LOCOMOTIV GT

BEATKORSZAK.BLOG.HU
Szerző: beatkorSzaki
2021.04.06.


1970 tavaszán az Ifjúsági Magazin játékos szavazást hirdetett. A játék célja az volt, hogy az újság olvasói állítsanak össze egy képzeletbeli „szuper együttest” a népszerű beatzenekarok tagjaiból. Kicsit később ezt a „versenyt” a zenész-szakma berkein belül is megrendezték, a két voksolást 1970 júliusában zárult le.

Az eredményt azonban csak az IM októberi számában tették közzé. A közönség szavazatai alapján a szuper együttes legtöbb tagját az Omega adta: Presser Gábor legkiemelkedőbb billentyűsként, Benkő László legjobb fúvósként (!), Kóbor János legkiválóbb énekesként, Laux József pedig legnagyszerűbb dobosként kapott helyet a válogatottban. A Metrót Frenreisz Károly basszusgitáros és Sztevanovity Dusán ritmusgitáros képviselte, a legjobb szólógitárosnak pedig Radics Bélát tartotta a közönség.

A szakmai szavazás szerint a legek némileg másképp alakultak. Fúvósként Ráduly Mihály (Syrius) és Friedrich Károly, billentyűsként Pataki László (Syrius), énekesként Orszáczky Miklós (Syrius), gitárosként Mogyorósi László került a legjobbak közé. Bekerült a szuper együttesbe Barta Tamás is, aki a Hungaria együttes szólógitárosaként vált széles körben ismertté, a ritmusszekciót pedig – csakúgy, mint a közönség listáján – Laux József és Frenreisz Károly alkották.

Korabeli források szerint az ORI turnéztatni készült a felálló új szupergruppot, a Lemezgyár pedig egy nagylemez kiadását helyezte kilátásba. Véleményem szerint már akkor nyilvánvaló volt, hogy egyik ajánlat sem valósulhat meg, a zenészek közül néhányan azonban mégis kíváncsiak voltak egymásra.

Frenreisz Károly és Presser Gábor már egy ideje hosszas beszélgetéseket folytattak a Royal-ban új zenékről, stílusokról, zenekaraikról, illetve a jövőbeli terveikről. Mindketten érezték, hogy változásra lenne szükségük és lelkesedésük odáig vitte őket, hogy 1970 karácsonyán szerveztek egy közös jam sessiont, melyre elhívták a szakmai szavazáson legjobb szólógitárosnak választott Barta Tamást is.

A három muzsikus remekül érezte magát együtt, zseniálisan szólt minden, amit kipróbáltak. Könnyen meglehet, hogy Frenreisz és Presser ekkor döntötte el végérvényesen, hogy szakítanak eddigi zenekaraikkal. Pedig a Metro ősszel jelentette meg két, még májusban rögzített koncertjük anyagából összeállított Egy este a Metro Klubban című nagylemezét, valamint ekkor került boltokba az Omega Éjszakai országút című, különleges progresszív heavy rockot tartalmazó albuma is. Mindkét zenekar óriási fejlődésen ment keresztül, de ez a két muzsikusnak nem volt elég…

GLOBÁLIS NYERESÉGADÓVAL AZ OFFSHORE CÉGEK ELLEN - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.04.07.



A vállalati nyereségadó minimális szintjét meghatározó globális megállapodást szeretne Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter. A Reuters cikke szerint a kezdeményezést támogatja az Európai Bizottság is. Ezzel igyekeznek elejét venni hogy a vállalatok kisebb adó kedvéért más országba vigyék a cégek munkahelyeit és a termelésből származó profitot. A Washington Post arról közölt cikket, hogy Angela Merkel leköszönésével a szeptember 26-ikai Bundestag-választás évtizedek óta a legkiszámíthatatlanabbnak ígérkezik.


Az Európai Bizottság támogatja Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter azon felhívását, hogy szülessen globális megállapodás a vállalati nyereségadó minimális szintjéről. Brüsszel szerint ezt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD keretein belül kellene megtárgyalni – jelenti a Reuters. A washingtoni pénzügyi tárca új irányítója hétfőn közölte: az Egyesült Államok a világ legnagyobb fejlett gazdaságait tömörítő G20 csoporttal közösen dolgozik azon, hogy vessenek véget a vállalati nyereségadó csökkentése terén immár három évtizede folyó versengésnek, és állapítsák meg ennek az adónemnek az egész világra érvényes, minimálisan kötelező szintjét.

A londoni székhelyű hírügynökség szerint az amerikai kormány ezt a minimumot 21 százalékban szeretné rögzíteni, azzal, hogy nem engedélyeznének kivételt, ha egy cég külföldön, olyan országban tesz szert jövedelemre, ahol ennél a globális minimumnál alacsonyabb a vállalati nyereségadó. Ezzel akarja Washington elejét venni annak, hogy a cégek a tengerentúlra telepítsék át az általuk fenntartott munkahelyeket és elért profitot.

Dan Ferrie, a brüsszeli végrehajtó testület e témában illetékes szóvivője nem volt hajlandó kommentálni a 21 százalékra vonatkozó amerikai felvetést, csupán azt hangsúlyozta, hogy az OECD keretein belül kell kidolgozni a megoldást. A céldátum ez év július 21.

A vállalati nyereségadó minimumának globális kitűzése eredetileg csak a technológiai szektor egyes óriásvállalkozásai – a Google, az Amazon, a Facebook, az Apple – vonatkozásában merült fel, mert abban a körben számos gigacég igyekszik adóparadicsomba menekülni, az adott országban számottevő tényleges fizikai jelenlét nélkül. Később az OECD-ben „második pillérként” foglalkozni kezdek a kötelező minimum mindenfajta vállalkozásra történő kiterjesztésének a gondolatával, abból a megfontolásból, hogy egyes országok ne tudjanak magukhoz csábítani cégeket az adó irreálisan alacsony szintjével.

A Reuters tudósítása megjegyzi: már Európán belül sem lesz könnyű megállapodásra jutni, mert a 27 tagú EU-ban a vállalati nyereségadó mértéke igen széles skálán szóródik: Magyarországon 9, Írországban 12 és fél, míg Portugáliában 31 és fél, Franciaországban pedig 32 százalék. Az EU korábban tett egy szerény kísérletet – még csak nem is az adó minimálszintjének a megállapítására, hanem annak az összehangolására, hogy pontosan, pénzügyi értelemben mi is képezi az alapját a vállalati nyerségadónak, de ez a próbálkozás is kudarcba fulladt 2011-ben, mert a tagországok féltékenyen őrzik – gazdasági modelljük kulcselemének tekintik – kizárólagos jogkörüket az adóztatás terén.

Mi vár Merkel utódjára?

Angela Merkel öröksége miként fogja próbára tenni utódját, legyen az bárki? – erről közli Ian Rogersnek, a Bloomberg elemzőjének az írását a Washington Post.

Amikor ez év szeptemberében Németország kancellárja 16 évi hatalomgyakorlás után leköszön, Németország európai vezető szerepe fog vizsgázni – írja Rogers. Nincs idő az elemzés összes fontos megállapításának az ismertetésére, csupán néhányat tudok kiragadni.

Először is azt, hogy Merkel a mértékleteséggel és globális szemléletével tette le névjegyét a világban, és ennek nyomán szerte a földgolyón nacionalista támadások céltáblája lett. A német belpolitikai színtéren ugyanakkor részben a koronavírus-járvány kezelésmódja miatt sok bírálatot kapott, és bár a keresztény uniópártok még mindig vezetik a népszerűségi listákat, jönnek fel a Zöldek, és a szeptember 26-ikai Bundestag-választás évtizedek óta a legkiszámíthatatlanabbnak ígérkezik. Így aztán egyáltalán nem biztos, hogy Merkel pártja hatalmon marad.

Akármilyen kormány alakul, annak az egyik fő feladata a COVID-járvány kezelésén túl az Európai Unión belüli irányadó szerep ellátása lesz. A Bloomberg elemzője szerint Emmanuel Macron francia köztársasági elnök igyekszik majd betölteni az EU vezetésében a Merkel által hagyott űrt. Az új kancellárnak azonban nem csak ezzel kell majd k megküzdenie, hanem az uniót érő olyan kihívásokkal is, mint amit például a demokratikus normák magyarországi és lengyelországi helyzete kapcsán zajló viták jelentenek, nem beszélve a déli tagállamok – különösen Olaszország – eladósodásának aggasztó mértékéről. Az utódkancellárnak a Brexit nyomán képesnek kell lennie arra is, hogy megerősítse az üzenetet, miszerint nem lehet megoldás az EU-ból való távozás.

Németország az Egyesült Államok legnagyobb és legjómódúbb európai szövetségese – folytatódik Ian Rogers elemzése. Ez a szövetségesi viszony sok bírálatban részesült Donald Trump elnöksége alatt – Joe Bidennek és Merkel utódjának lehetősége lesz orvosolni a hibákat. Az is fontos kérdés, hogy miután a korábbi években a németek által megkövetelt költségvetési fegyelem ütközött több uniós tagállam – így például Görögország – érdekeivel, most, a világjárvány gazdasági következményeinek a leküzdése érdekében mekkora adósságtömeget tekint majd elfogadhatónak Németország, amely a leköszönő kancellár szerint továbbra is köteles példát mutatni Európának.

MINTHA LEÜLT VOLNA A KORMÁNYZATI SINOPHARM-PROPAGANDA – TARTALÉKOLJÁK A HARMADIK OLTÁSRA?

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2021.04.07.


Az elmúlt hét napban mintha a háttérbe szorult volna a kínai Sinopharm reklámozása a magyar kormányzati propagandasajtóban, s ami ennél is lényegesebb: úgy tűnik, leállt a kínai vakcinával történő tömeges oltás. Már fő „reklámarca” Orbán Viktor sem emlegeti unos-untalan, olyannyira nem, hogy a második beoltását szinte titokban tartotta. A napi hivatalos közleményekben, s az operatív törzs tájékoztatóin sem nagyon kerül szóba a kínai vakcina: végignézzük az elmúlt egy hét megnyilatkozásait, s csak általánosságban – és úgy is alig-alig – történt említés róla, szemben a többi oltóanyaggal. Több magyarázat is lehetséges, de a totálisan átpolitizált és teljességgel átláthatatlan kormányzati járványkezelés miatt, sajnos csak találgatni lehet, hogy mi történhetett, mi történik valójában.


A kialvatlan, de a vártán mindig büszkén álló, segítségre (legalábbis sofőrre) nem szoruló vezérlő tábornok április 4-én hajnalban szemlét tartott a vakcinaelosztó bázison (rendezte és forgatta a PR-es stáb). A láthatóan megkoreografált vizit egyetlen érdekes momentuma az volt, hogy valami kimaradt: a kínai vakcina. Vágóképként többször is megjelenik a Szputnyik V, sőt egyszer még az AstraZeneca is, de Sinopharm, nos, az nem.

Miként a legutóbbi két „interjújában” (a közszolgálati TV-nek adott március 31.-i, illetve a Kossuth rádiós április 1.-jei megnyilatkozásában) Orbán csak egyszer, illetve kétszer említette a kínai vakcinát, azt is pusztán a keleti beszerzés részeként...

DRAGOMÁN GYÖRGY: A SÁRGA CSILLAG (RÉSZLET A MÁGLYA CÍMŰ REGÉNYBŐL)

DRAGOMÁN GYÖRGY HONAPJA
Szerző: DRAGOMÁN GYÖRGY
2019.04.08.


Tavasz van, az a nap, amikor felkerültek a kabátokra a sárga csillagok, hipp-hopp, egyszer csak ott voltak, egyik pillanatról a másikra. Mész végig a sétányon a fák között, és jön szembe veled a legjobb barátnőd, Bertuka, messziről meg lehet ismerni a szép sötét meggyvörös kabátjáról, maga szabta és varrta, gyönyörű fényes tafotából, nagyon szép, egészen franciás, Bertuka egy divatlapban látta meg, valami színésznő viselte, onnan vette a mintát. Bertuka nem úgy jön, ahogy máskor szokott, nem, valahogy botorkálva és előredőlve lépked, messziről látod rajta, hogy baj van, a haja is ki van bomolva, pedig máskor mindig magasra rakott, szigorú kontyokat visel, és amikor melléd ér, mintha észre se venne, menni akar tovább, és közben a haját babrálja, mint aki meg van zavarodva, megállsz mellette és kérdezed, hogy mi baj van, Bertukám, és Bertuka rád se akar nézni, meg se akar állni, hanem csak azt mondja, hogy semmi, és tényleg menne is tovább, de te megfogod a könyökét és mégegyszer megkérdezed, hogy mi a baj, és akkor Bertuka végre rád néz, és egészen szürke az arca, és azt mondja, hogy minden, és közben ránt egyet a vállán, és a hajtincsei a mozdulattól felemelkednek és hátrarepülnek a válla fölött, és te akkor meglátod a mellén a csillagot, szépen körbehímzett sárga szaténból van. Amikor meglátja, hogy nézed, el akar rohanni, de te még mindig fogod a karját, és rákiáltasz, hogy várjon, nagyon kéred, ne menjen el, és magad felé rántod, és akkor Bertuka mégiscsak megáll, és akkor leültök egy padra, ott, a sétány szélén, azelőtt is sokszor ültetek már azokon a padokon, de ez most más, most sokáig nem szóltok semmit, és aztán Bertuka egyszer csak azt mondja, hogy azt hitte, ha szép díszesre csinálja, ha szépen hímzőszegéssel körbevarrja, akkor meg fogja szeretni, akkor nem fog annyira fájni, hogy fel kell varrja, de hiába dolgozott rajta annyit, akkor is csak ugyanazt jelenti, és nem gondolta volna, hogy az emberek ettől a darab rongytól máshogy fognak ránézni, de igenis máshogy néznek, érezte, ahogy jött végig a főtéren, mindenki másképp nézett rá, tudd meg, hogy mindenki, még a te Apud is, aki pedig mindig szokott köszönni, de most nem köszönt, hanem úgy nézett rá, mint azelőtt egyszer se, soha. Te akkor azt akarod mondani, hogy nem igaz, csak képzeli, vagy biztos csak a szélütés miatt van, az nem lehet, hogy Apuka éppen őneki ne köszönjön, de nem tudod kimondani, hanem csak átöleled a vállát, és mondod, hogy ne sírjon, pedig Bertuka nem is sír, hanem csak ül ott a padon és a csillag egyik ágának a hegyét birizgálja, és amikor megint megszólal, a hangja olyan hideg és sima, mint az üveg, úgy mondja, hogy tudja, hogy el fogják vinni, őt is, és Miklóst is, és Bátykót is, és a szüleit is, az egész családját, és a rokonait is mind, és mindenki mást is, el fogják vinni őket és meg fogják semmisíteni, hallotta, hogy a szülei éjszaka erről beszélnek, azt mondták, hogy csak rémhír, de biztos, hogy nem az, mert Bátykó is mondta, hogy nem, ő azért menekült ide hozzájuk Lengyelországból, mert ott már megtörtént, ami itt csak most fog, és senki se akart hinni neki, de ő akkor is tudja, hogy Bátykó igazat beszél, mert megálmodta az egészet előre. Bertuka elhallgat, és akkor te meg akarsz szólalni, azt akarod mondani, hogy ne féljen, mert nem lesz semmi baj, de nem tudsz megszólalni, csak ülsz ott, a legjobb barátnőd mellett, és hallgatsz, és látod, hogy Bertuka ujjai a csillagot birizgálják, a körmei a szép, sűrűn hímzett szegélyt kapargatják, egy szál kifoszlik belőle, aztán egy másik is. Bertuka megint megszólal, tiszta hülyeség, tudja, hogy mindennek vége lesz, de most mégis az fáj neki a legjobban, hogy fel kellett fércelni a kabátra a csillagot, mert ez az anyag olyan sűrű szálú és olyan finom szövésű, hogy ezután már örökre meg fog maradni rajta a varrás nyoma.

#máglya #részlet #sárgacsillag #Bertuka

Ezt a részt (és Nagymama egyik lecke-monológját sem) nem közöltem sosem korában a Máglyából kiemelve. De éppen hetvenöt éve április elején kerültek fel a kabátokra a sárga csillagok, ezért elhatároztam, hogy mégiscsak kiemelem a szöveget a regényből, kicsi és nagyon fájdalmas novella lett belőle.

Kitettem a Facebookra, ahogy vasárnaponta szoktam a Máglya részleteit, és ott hirtelen nagyon sokaknak nagyon fontossá vált ez a szöveg, huszonnégy óra alatt több mint négyszázezer embert ért el, ötezren kedvelték, háromezren osztották meg.

Nem szeretném, hogy csak FB zárt kertjében legyen olvasható, ezért most itt, a honlapomon is olvashatóvá teszem.

Ezeket a részeket nagyon fájdalmas volt megírni, egy egész sötét januárt töltöttem annak idején Nagymama hangjával, nem volt könnyű megtalálni ezt a második személyben beszélő formát. Amikor kész lett a könyv, sokat gondolkoztam azon, hogy ezek a monológok tulajdonképpen egyben is elődhatók volnának, egyszemélyes drámát lehetne rendezni belőlük. Lehet, hogy ez most majd megvalósul.

EZERMILLIÁRDOS UNIÓS TÁMOGATÁSOK PÖRGETTÉK RÁ ORBÁNT A GAZDASÁG ÁTALAKÍTÁSÁRA

G7.HU
Szerző: FABÓK BÁLINT
2021.04.07.


Január eleje óta látszólag jelentős változáson esett át a magyar gazdaság irányvonala. Ennek az volt az első jele, amikor Orbán Viktor január 3-án bejelentette, hogy “olyan dimenzióváltás előtt van a magyar gazdasági rendszer, amit ma még kevesen értenek”. Orbán ekkor még csak néhány mondatban foglalta össze az új irányt, és ekkor beszélt nyilvánosan először a körforgásos gazdaságról az MTI adatbázisa alapján.

A fő üzenete az volt, hogy a magyar gazdaságra tíz év múlva nem is lehet majd ráismerni, mivel 2030-ra egy digitalizált és körforgásos gazdaság lesz. Egy hónappal később Orbán némileg részletesebben is beszélt a körforgásos gazdaság felépítéséről, ami júliusban veszi kezdetét és a “nagy fejlesztések” közé sorolta.

Orbán kijelentéseivel párhuzamosan egymást érik a kormányzati nyilatkozatok a körforgásos gazdaságra való átállásról. Január elején Varga Judit igazságügyi miniszter beszélt arról, hogy a járvány utáni “gazdasági helyreállítás egyik legfontosabb kérdése a körforgásos gazdasági modellre történő átállás felgyorsítása” lesz, Instagramján aznap még fel is hívta a figyelmet a karácsonyfák komposztálására a körforgás jegyében.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely szintén fontos célként beszélt a körforgásos gazdaság felépítéséről, akárcsak Homolya Róbert MÁV-vezérigazgató vagy éppen Nagy Márton miniszterelnöki főtanácsadó...

PETRY ÉS A MIGRÁNSOK (MEGJEGYZÉSPOSZT)

ÖRÜLÜNK, VINCENT?
Szerző: jotunder
2021.04.07.


Tudták, hogy Petry azt mondta, hogy a német határőrségnek fegyvert kellene használnia az illegális bevándorlókkal szemben? Ez volt a német szélsőjobb megerősödéséhez vezető nyilatkozat, amiből országos botrány lett. Petry tagadta, hogy explicit tűzparancsra gondolt, de azért mindenki úgy értette. Később Petry trágyahalomnak nevezte a migránsokat.

Nyugi, nem Petry Zsoltról, hanem Frauke Petryről van szó az AfD volt politikusáról, aki később kilépett a pártból.

De azért tényleg, mik vannak.

P.S. Nem biztos, hogy kirúgtam volna Petry Zsoltot ha a Hertha Berlin főnöke vagyok, dehogy leüvöltöm a fejét az zicher. Magyarországon a homofóbia és az idegenellenesség becsület és dicsőség dolga, teljesen természetesnek hat, amit Petry összehordott, vagy összehordattak vele, Németországban kevésbé.

A Hertha februárban igazolta le Sami Khedirát, szombaton Dodi Lukebakio lőtte a góljukat a Union Berlin ellen. Nem is olyan régen 800 futballista, köztük a teljes Dortmund és Mönchengladbach csapat írt alá egy homofóbiaellenes levelet. Évekkel ezelőtt a Tolerancia Díjjal kitüntetett világbajnok futballista Phillip Lahm írt a német futball homofóbiaproblémájáról. Ez az a kontextus, amelyben Petry Zsoltnak (vélhetően a Magyar Nemzet nevű újnyilas lap újságírójának hathatós segítségével) sikerült elképesztő marhaságokat nyilatkoznia Gulácsiról és a "morális mélypontra" süllyedő, migránsokat befogadó Európáról. Magyarországon a szélsőjobboldali aggresszió része a futballkultúrának (ha egyáltalán lehet futballkultúráról beszélni), Németországban anti-homofób ultrák vannak, a Hertha Berlin szurkolói klubja pedig támogatta Petry kirúgását. Persze van valami aggasztó abban, hogy nem képesek elfogadni Petry teljesen őszintének tűnő bocsánatkérését, különös tekintettel arra, hogy ők tudtak arról, hogy a Hertha kapusedzője soha nem bántott senkit.

Jobb lenne egy olyan Európa, ahol lebasszák a Petryket (de nagyon) és nem kirúgják, azt hiszem mindenkinek jobb lenne, muszlimoknak, keresztényeknek, ateistáknak, liberálisoknak és konzervatívoknak. Jobb lenne, mert egy egészséges liberális demokráciában mindent meg kell beszélni, amit meg lehet beszélni. Itt nem azt kell megbeszélni, hogy mi is a helyzet a migránsokkal, hanem inkább azt, hogy mi is a helyzet a kulturális különbségekkel, hogy amúgy teljesen normális kelet-európai emberek szájából hullik ez a szoftfasiszta baromarcúság, amiben vélhetően nem is hisznek, csak úgy jön...

BIGE-ZÁVECZ FELMÉRÉS 8.: A POLITIKA SZEMÜVEGÉN ÁT LÁTJUK MÉG AZT IS, KI MENNYIT UTAL KÜLFÖLDRŐL A ROKONÁNAK

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2021.04.06.


Pár napja derült ki, hogy egy vezető magyar üzletember saját pénzéből rendelt ritka alapos (egy hónapig tartó munkát feltételező) politikai jellegű reprezentatív közvéleménykutatást. A Bige László felkérésére, a Závecz Research által készített felmérés olyan témákban is kikérte az emberek véleményét, amelyek nem gyakran szerepelnek a nyilvános kutatások témái között. Ilyen – a teljesség igénye nélkül – Orbán Viktor jellemzői, a kormány és az ellenzék hitelessége, illetve állásfoglalás ügyek mellett. Más érintett témák – mint a korrupció, a kivándorlás vagy az EU megítélése – pedig azért izgalmasak, mert aktuálisan megmutatják, befolyásolja-e, s ha igen, mennyire a járvány egy éve a magyarok véleményét. A hozzánk eljutott felmérésből ezek közül szemezgetünk. Ezúttal azt nézzük meg, hogyan támogatják a külföldön munkát vállaló magyarok az itthonmaradtakat/-ragadtakat .


Egy a válság előtti (a Concorde blogon megjelent) elemzés szerint 2010-től szűk tíz év alatt megtriplázódtak az Európai Unióból Magyarországra történő hazautalások, teljes összege 2019-ben már meghaladta a 113 milliárd forintot. 2015-höz viszonyítva a növekmény közel 35 százalékos a növekmény (a régióban alig változott a hazautalások összege, tehát nem régiós trendről beszélünk). A szerző három lehetséges tényezőt lát a háttérben: az első, hogy ebben az időszakban sokan vándoroltak ki Magyarországról; a második a külföldi bérek emelkedése (nagyobb keresetből több pénzt lehet hazaküldeni); a harmadik lehetőség alapján pedig azért nőhetett a Magyarországra érkező összeg, mert egyre magasabb képzettségnek megfelelő munkákat vállaltak a külföldön letelepedettek (például az egészségügyből ezidő alatt vállaltak tömegesen munkát külföldön). A blog szerint a legvalószínűbb, hogy a felsorolt három tényező valamilyen kombinációja állhat a drasztikus emelkedés mögött.

Ez volt a járvány előtt, egyelőre még nem tudni, hogyan érintette a válság a külföldön élők megélhetését és lehetőségét a hazaiak támogatására, de a Bige-Závecz-féle felmérés legalább kísérletet tesz arra, hogy valamilyen képet adjon arról, mi hogyan látjuk ezt a kérdést. Nem csak a szokásos megközelítésben kutakodtak a nagy felmérés keretében (ki tervez kivándorlást, illetve ki gondolkodik hazatérésben), hanem arra is választ kerestek, hogyan látjuk a pénzek hazautalását. Miután pedig a kérdést komolyabb bontásokban is feltették, így az is kiderül a felmérésből, hogyan alakul ez a földrajzi elhelyezkedés, településméret szerit, kormánypárti illetve ellenzéki megközelítésben. Megjegyzendő: tragikomikus, vagy inkább drámai, ahogy ebben a kérdésben is befolyásoló tényező a kormánypártiság, illetve ellenzéki gondolkodás...

UGYAN MÉG NEM KÖTELEZŐ A MOZIKBAN A FIDESZT ÉS ORBÁNT DICSŐÍTŐ PROPAGANDAFILMEKET VETÍTENI

KOLOZSVÁRI SZALONNA
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2021.04.06.


...Felemerül a kérdés, hogy mi közünk van nekünk Kínához, a Kínai Kommunista Párthoz és az ő propagandájához? Normális körülmények között annyi közünk lehetne, hogy szánakozva vesszük tudomásul: egy távoli galaxisban, vagyis egy távoli diktatúrában 2021-ben ilyen sajnálatos viszonyok uralkodnak, miközben örömmel nyugtázzuk, hogy szerencsére számunkra ez legrosszabb esetben is a sci-fi kategóriája. Csakhogy ez nem feltétlenül van így.

Aki eddig is pontosan tudta, hogy a Budapest-Belgrád, sohanapján megtérülő, rengeteg sok évre titkosított vasúti beruházást például a úgynevezett patrióta gazdaságpolitikát képviselő magyar állampárt kínai gigahitelből finanszírozza Mészáros Lőrinc tisztességes, önerőből zsírosra hízott üzletember nagyobb dicsőségére, az nem tőlem fogja megtudni, hogy sokkal több közünk van ehhez a távoli, mínuszos hírhez, mint gondolnánk. Ha hozzávesszük az ezer sebből vérző, a magyar adófizetők érdekei ellenében tető alá hozott, a magyar adófizetőket súlyos milliárdokkal megkárosító kínai lélegztetőgép- és vakcinabizniszt, akkor szintén van okunk elgondolkodni.

És akkor még nem beszéltünk arról az egészen friss és ropogós, ellenben kétségbeejtő poszthúsvéti hírről, miszerint a Budapest-Belgrád vasúthoz kísértetiesen hasonló üzletre készül Kínával és a Kínai Kommunista Párttal az Orbán-kormány. Ez azt jelenti, hogy óriási kínai hitelt venne fel a magyar állam a kínai elitegyetem, a Fudan budapesti kampuszának megépítéséhez, az erről szóló kormányzati előterjesztést Palkovics László innovációs és technológiai, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jegyzi, a propagandakormány már meg is tárgyalta, de valamiért nem verték nagy dobra, pedig a mi bőrünk van terítéken, nem az övék.

A sanghaji Fudan Egyetem, amely vállaltan és nyíltan a Kínai Kommunista Párt irányítása alatt áll, 2024-ben Budapesten nyitná meg első önálló európai kampuszát. Vagyis az orbánizmus hátán vetnék meg a lábukat felsőoktatási dimenzióban az Európai Unióban. A ma nyilvánosságra került információk szerint a beruházáshoz 100 milliárd forintot a magyar állam közvetlenül biztosítana, 450 milliárdot pedig Kína hitelezne, ergo a beruházás drágább volna, mint amennyi pénzt a kormány 2019-ben a magyar felsőoktatára összesen adott. 

Járulékos haszon mimagyaroknak: a hitelt teljes egészében a magyar állam fizetné vissza egy vagyonkezelő alapítványon keresztül, miközben az építkezésre a világ több pontján korrupció és kémkedés gyanújába (!) keveredett Kínai Állami Építőmérnöki Vállalat tett ajánlatot, a munkálatokat pedig kínai munkások végeznék. Hogy mimagyaroknak jobb legyen...

ITT OLVASHATÓ

AZ ATV CSOPORT RÁDIÓJA FOGLALJA EL DÖGKESELYŰKÉNT A KLUBRÁDIÓ FREKVENCIÁJÁT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.04.06.


Ha bárkinek kétsége lenne afelől, hogy az ATV (és a Hit Gyülekezete összes propagandacsatornája) Orbánt szolgálja és a Fidesz szolgálóleánya (hogy finoman fejezzük ki magunkat), akkor meggyőződhet róla abból is, hogy az “ATV Csoporthoz” tartozó Spirit FM veszi át – egyelőre ideiglenesen – a Klubrádió frekvenciáját. A Klubrádiót mondvacsinált, hamis és törvénytelen indokokkal fosztotta meg az Orbán-rezsim az általa használt 92,9 MHz-es frekvencia használatától, amelybe most beköltözik a Fidesznek kampányoló Németh Sándor rádiója.

A Klubrádió kivégzése egyértelműen illeszkedik a Népszabadság legyilkolásával, az Origo és az Index elfoglalásával, valamint a KESMA létrehozásával jelezhető folyamatba, a sajtószabadság felszámolásába. A Klubrádió törvénytelen megszüntetése (minden igyekezete ellenére, az online működésbe való száműzetést mi ennek tekintjük) nem titok, nem megkérdőjelezhető, a világsajtó is beszámolt róla, s az Európai Unió is tiltakozott miatta. Az “ATV Csoport” bevonulása a Klubrádió helyére nemcsak ízléstelen, hanem kifejezetten undorító, visszataszító és mocskos, és pontosan megmutatja azt, kihez és hova tartoznak.

Ahogy Gábor György filozófus és közíró a Facebook oldalán megfogalmazta: ez “hullarablás”, pedig a Klubrádiót még el sem temették, az online térben még él és lélegzik. De a Hit Gyülekezete hullarablói már forgatják ki a zsebeit, veszik le az aranyóráját, verik ki az aranyfogát, a magát ellenzékinek hazudó ATV rádiójaként. Olyan ez, mint amikor az ATV Híradó főszerkesztőjének, Szlazsánszky Ferencnek a nyilas nagyapja a Dunába lőtt zsidók javait lenyúlta, elrabolta, és hónapokon át hordta haza. Jó érzés lehetett a lelőtt áldozatok kanalával enni, jó érzés lesz a lemészárolt Klubrádió frekvenciáján is rádiózni. Maga, a nyilasunoka is gyakori szereplője a műsoroknak. Csak ugyanazt csinálja, amit a nyilas nagyapja...

DÖBBENETES ADATOK A NYUGDÍJASOKRÓL - EZER KÖRÜLI LEHET A FÉLMILLIÓ FORINT FELETTI ELLÁTÁST KAPÓK SZÁMA

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Azénpénzem
2021.04.07.


Az elmúlt négy évben a Covid fő csapása nélkül majdnem 40 ezerrel több nyugdíjas halt meg, mint ahányan újonnan léptek a rendszerbe – derült ki a közérdekű adatigénylésre. A számokból igazán meglepő, hogy hiába a plafon eltörlése és a magas szorzószámok, még tavaly sem érte el minden tízedik új nyugdíj sem a havi 300 ezer forintot.


A Magyar Államkincstár (MÁK) a 24.hu közérdekű adatigénylésére kiadta, mennyi volt 2017 és 2020 között a rendszerbe belépő, vagyis új és az onnan kikerülő, azaz elhunyt saját jogú nyugdíjasok száma, nyugdíjösszegek szerint, sávosan. A portál a számokból részletes grafikonokat is készített, az Azénpénzem.hu inkább a csupasz adatokat igyekezett összevetni.

Az már korábban jól látszott, hogy az átlagnyugdíj összege évről évre nagyobb ütemben nő a hivatalosan megállapított inflációnál. A bővülés azonban – állapítottuk meg rendre – nem érte el azt a nagyságrendet, amit a járulékplafon eltörlése és a korábbi keresetek jelenértékre számításához használt szorzók dinamikus emelése (és persze a természet rendje, vagyis a nagyon-nagyon idős, nyilvánvalóan alacsonyabb járandóságúak elhalálozása) alapján gondolhattunk volna...

AZ ÚJJÁÉPÍTÉS CSISZOLATLAN SAROKKÖVEI – II. HELYI DEMOKRÁCIA, KÖZTEHERVISELÉS, SZOLIDARITÁS

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: BOKROS LAJOS
2021.04.01.


Első rész: 
...
Második rész:

Demokraták körében egyetértés van abban, hogy a települési önkormányzat a helyi önrendelkezés alapvető intézménye, így az egész társadalom demokratikus berendezkedésének fontos sarokköve. A helyi társadalom viszont csak akkor tekinti lényegesnek az önkormányzatot, vesz részt aktívan megválasztásában, ha az lényeges közfeladatokat teljesít, van lehetősége és képessége jó minőségű közszolgáltatásokat nyújtani a területén élő lakosságnak. Ehhez négy dolog kell: hatáskör, jövedelem, hatékony munkára képes hivatal és széles nyilvánosság. A hazai demokrácia újjáépítésének programja tehát előírja a területi közigazgatás és részben ehhez kapcsolódóan az adórendszer és a szociális ellátás reformját.


Februárban elkezdett sorozatom második darabja az önkormányzati rendszer, az adózás és a szociális gondoskodás reformjának egymást támogató, szorosan összeillesztett sarokköveit helyezi el. (A pontok számozása a korábbi és későbbi hivatkozások megkönnyítése végett folytatódik.)

51. A szabadságtagadó önkényuralom kellően kiüresítette az önkormányzatokat, megfosztotta őket a társadalom számára alapvetően fontos közszolgáltatások nyújtásának minden lehetőségétől és képességétől. Ma a helyi önkormányzat legfeljebb bölcsődét, óvodát tart fenn, játszóteret épít. Ez alig több a semminél.

52. Ne legyen illúziónk: az önkényuralomnak van elképzelése az önkormányzati rendszer további elsorvasztásáról, netán felszámolásáról. Alig titkolt célja a főispáni hatalom visszaépítése. Erős, alulról építkező demokratikus intézmények helyett felülről lebomló, központosított és áramvonalas közigazgatást kíván.

53. A demokrácia újjáépítése életképes önkormányzatot követel, amit a polgárok majd képesek és hajlandók minden újabb önkényuralmi törekvéstől megvédeni. Be kell végre látni, hogy ez a mai elaprózott önkormányzati alapegységek mellett lehetetlen. Neki kell állni az önkormányzati alapegységek összevonásának.

54. A csaknem 3200 helyi önkormányzat túl sok. Legtöbbjük olyan kicsi, hogy már csak a méretéből fakadóan is eleve képtelen a területén élő lakosságnak érdemi szolgáltatásokat nyújtani. Nem feltétlenül demokrata az a polgármester, aki üres hivatalához foggal-körömmel ragaszkodik, hanem elsősorban megélhetését félti...

MI NEM FÉR BELE

MAGYAR HANG
Szerző: REICHERT JÁNOS
2021.04.07.


Ismét előkerült Szájer József brüsszeli botránya és lemondása, bontsuk hát ki ezt a kérdést. Konkrétan azt a nyilatkozatot, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök és Fidesz-vezér, kétmillió magyar istene adott. Nem kapkodta el, az ügy ötödik napján érezte szükségét a megszólalásnak, mégpedig (természetesen) a Magyar Nemzet címet birtokló szolgalapjában. Szó szerint ezt mondta: „Amit Szájer József képviselőtársunk tett, az a mi politikai közösségünk értékrendjébe nem fér bele.” Aztán persze körbehálálkodta „képviselőtársát”, aki „a történtek után az egyetlen helyes döntést hozta, amikor bocsánatkérés mellett európai parlamenti mandátumáról lemondott, és a Fideszből kilépett”.

Nekem speciel megakadt a torkomon az orbáni álláspont, de mivel a sztori alpári, akkor elengedtem. Most viszont, miután a Fidesz propagandája négy hónapja mosdatja Szájer Józsefet, és a minapi beharangozott, aztán eliminált tévériport kapcsán is sikerült a „brüsszeli meleglobbira” kenni a sarat, elmélkedjünk Orbán Viktor nyilatkozatán.

Mi nem fér bele, miniszterelnök úr? „Amit Szájer József tett”… mit tett Szájer József „képviselőtárs”? Mi a baj vele? A Fidesz-diplomata Kaleta Gábor külügyi szóvivő, nagykövet hobbiból 19 ezernél több gyermekpornófotót gyűjtött külügyminisztériumi évei alatt. Borkai Zsolt is kiváló polgármester lehetett, noha önök tudtak az adriai jachtos gruppenszexről, és abban maradtak, hogy ha kiderül, majd elsimítják…

HELLO, DICTATOR! – A FILM, AMI ELMAGYARÁZZA NYUGAT-EURÓPÁNAK, HOGYAN VERI SZÉT A DEMOKRÁCIÁT ORBÁN

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2021.04.07.



A német-francia ARTE televízió tavaly év végére készítette el a hibrid magyar politikai rendszerről szóló Hello, Dictator! című dokumentumfilmet. A Jean-Claude Juncker 2015-ös, Orbánnak adott pofonja előtt elhangzó mondatról elnevezett mű a rendező Michael Wech szerint jó visszhangot kapott, és azóta elkészült hozzá az angol és magyar felirat is, amivel most először látható.

A magyar nézőknek már ismerős lehet minden téma, amit a három hónap alatt elkészült film körbejár. Láthatjuk azokat a brüsszeli vitákat, amik fokozatosan elszigetelték a Fideszt. Felidézik a civiltörvény elleni tüntetéseket, a Soros-ellenes kampányokat és a CEU elűzését. Bemutatják a Magyar Hang, a Klubrádió és Iványi Gáborék – kormányzati ráhatástól sem függetlenül kialakult – működési nehézségeit. Hadházy Ákos pedig a semmi közepén zötykölődő, az EU-s pénzből épült, felcsúti kisvasúton ülve mesél Mészáros Lőrinc és Tiborcz István korrupciós ügyeiről...

PETRY ÉS HRUTKA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.04.07.


Petry Zsoltot, a Hertha BSC magyar kapusedzőjét kirúgták, mert, mint az indoklásban Carten Schmidt vezérigazgató kijelentette, a Magyar Nemzetnek adott interjúja nem összeegyeztethető a Hertha értékeivel. Petry Zsolt ebben az interjúban Gulácsi Péternek, az RB Leipzig kapusának a szivárványcsaládok melletti kiállását kritizálta mint a nemzeti oldal képviselője. Hrutka János, volt válogatott futballista ezzel szemben kiállt Gulácsi véleménye mellett hetekkel ezelőtt, ezért pedig őt a TV2 kebelébe tartozó Spíler TV-től rúgták ki indok nélkül, de mindenki tudta, miért. A Spíler TV nem hivatkozott a saját értékeire a döntése után, de ezek szerint valamilyen mégis csak van neki, ha az vacak is.

„Nem értek egyet azzal, amit mondasz, de halálomig harcolni fogok azért, hogy mondhasd.” – Ez a liberalizmus tételmondata a véleményszabadságról (nem Voltaire-től), ami a jelek szerint szép idea, de annyit ér, mint árnyképek a falon. Petryt és Hrutkát egyazon ügyről vallott ellenkező előjelű véleménye miatt tették utcára, és abban a zavarodott helyzetben vagyunk, hogy mindkét kirúgást el kellene ítélnünk ugyanazzal a vehemenciával. „Harcolnunk” kellene Petry véleményének szabadságáért, viszont jó szívvel mégsem tudjuk megtenni, mert zavarok támadnak bennünk. Nem vagyunk ezek szerint jó liberálisok. És emiatt kell kivizsgálni ezt a dilemmát.

Hogy holnap is kétségek nélkül nézhessünk a tükörbe. Mimagyarok szemmel Petry kirúgása a libsik lelepleződése, hogy csak a hasonlóakat tűrik meg maguk között, liberalizmusuk tehát álságos, és formailag úgy van igazuk, hogy mégsincsen igazuk. Ennek az egésznek (Petryvel és Hrutkával) intellektuális, morális és emocionális oldalai vannak, viszont akik ítéletet, véleményt mondanak pro és kontra, ezeket nem igazán vizsgálják meg és gondolják végig. És valljuk is meg, kies hazánkban mostanában kevés igény mutatkozik erre. A liberális, akit hazájában tövestől akarnak kiirtani, a háborús helyzetben – mivel nem szent – elveit feladva küldi el az ellenoldalt az anyjába.

Ha ragaszkodik a vegytiszta eszmékhez, megfojtják, és ott tartunk, hogy elnézést kell kérnie, ha visszaüt. Viszont a kiinduló tétel, a szivárványcsaládok védelme és a homofóbia elítélése ahogyan az egyik oldal számára a legalapvetőbb erkölcsi mérce, a másik oldalnak viszont maga a világvége, az emberi természet ellen való bűn, s innen nézve senkinek az igazságát megállapítani nem lehet. Mivel ilyen – igazság – abszolút értelemben nem létezik, ahogyan a jó is viszonylagos. Intellektuális, ha úgy tetszik, filozófiai szemszögből nem eldönthető, hogy ennek vagy annak van igaza, mert mindahány a sajátját tekinti az egyedül üdvözítőnek és helyesnek...

SZABAD SZEMMEL: AZ ENYHÍTÉSSEL EGYRE JOBBAN MEGTELNEK A KÓRHÁZAK ÉS REKORDOT ÉR EL A FIATAL ÁLDOZATOK SZÁMA - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.04.07.


Bloomberg


Noha Magyarország továbbra is legrosszabb adatokat produkálja a világon, ha a lakosság számához viszonyítjuk a korona halottak számát, a kormány a szigorú zárlat enyhítésére készül, miután már 2,5 millióan megkapták az oltást. Pedig az orvosok arra figyelmeztetnek, hogy nem szabad elsietni a döntést, főként mert jelenleg az igen veszélyes brit mutáns tombol. Ily módon egyre jobban megtelnek a kórházak és rekordot ér el a fiatal áldozatok száma.

A jelentés megjegyzi, hogy Orbán az ősszel nem keményített be, amikor elindult az újabb hullám. Utána viszont a tömeges oltást igyekezett felgyorsítani, amibe beletartozott az is, hogy az illetékes európai hatóságot megkerülve hagyatta jóvá az orosz és a kínai vakcina beadását.

Die Presse

Ausztria keleti részén még másfél hétig érvényben marad a szigorú zárlat, sőt lehet, hogy tovább is, ha változatlanul rosszul alakulnak a járványadatok. A három tartomány, Bécs, Alsó-Ausztria és Burgenland vezetői azért határoztak így – a miniszterelnök beleegyezésével -, mert egyre több a beteg az intenzív osztályokon. A főváros polgármestere emellett közölte, hogy a szakértők szerint még messze van bármiféle fordulat. Ezért még az is lehetséges, hogy újabb szigorításokra lesz szükség.

De a többi hat tartomány sem zárja ki, hogy váratlanul belobban a ragály. Kurz kancellár amellett van, hogy regionális szinten hozzák meg a szükséges intézkedéseket. Ugyanakkor nem zárta ki, hogy ahol lehet, enyhítenek a korlátozásokon. Keleten azonban változatlanul távoktatás van érvényben, habár az illetékes miniszter szerint ez igazából indokolatlan. A tanárokat ugyanis sűrűn tesztelik és a legtöbbjük már túlesett az oltáson. Ezért szerinte az iskolák biztonságos helynek számítanak.

Deutsche Welle

A Német Melegszövetség elnöke üdvözli, hogy homofób és migránsellenes kijelentései miatt a Hertha futballklub azonnali hatállyal megvált Petry Zsolttól. Christian Rudolph szerint a magyar edző a jelek szerint nem figyelt oda, mármint hogy milyen értékek mellett áll ki évek óta a berlini egyesület a melegellenes erőkkel szembeni harcban. Az pedig, hogy eredménytelen maradt a tisztázó megbeszélés a Magyar Nemzetben megjelent interjú ügyében, arra utal, hogy a tréner nem tágított véleményétől.

Az állásfoglalás abból a szempontból is helyénvalónak tartja az elbocsátást, hogy ily módon még több futballista kap indíttatást, tehát hogy ne titkolja tovább nemi identitását. Amit viszont Petry kifejtett, az pont az ellenkező irányba hat. Maga az érintett azt írta a Hertha honlapján, hogy nem homofób és nem is embergyűlölő. Immár sajnálatosnak tartja, amit a bevándorlókról mondott és bocsánatot kér mindenkitől, aki Németországban talált menedékre, és akit ily módon megbántott.

Die Welt

A konzervatív lap szerint a Hertha túlzásba esett, amikor habozás nélkül felmondott Petry Zsoltnak, meg kellett volna elégednie a bocsánatkéréssel, hiszen ily módon azok alá adta a lovat, akik szerint nincs szólásszabadság. A kommentár úgy látja, hogy amit az edző mondott Gulácsy Péter kiállásáról a melegházasság mellett, illetve a bevándorlókról, az normális körülmények között mínuszos hír lenne. Ám a következmények felnagyítják az ügyet.

Mert lehet ugyan Petry nyilatkozatát riasztónak vagy tévesnek nevezni, de ettől még tény, hogy a földrészen sokan aggódnak a migráció miatt. Azon kívül éppen a pápa tiltotta meg nemrégiben, hogy a katolikus papok áldásukat adják az egyneműek kapcsolatára. Továbbá pár éve a kereszténydemokrata Merkel még ellenezte a meleg párok örökbefogadási jogát, nemrégiben pedig arra szavazott a Bundestagban, hogy nem mindenkit illet meg a házasodás joga. Akkor ők nem lehetnének tagok a Herthánál?

Emellett a klubelnök is megerősítette, hogy az edzőnél soha nem tapasztaltak homofób, vagy idegenellenes megnyilvánulásokat, az érintett pedig elnézést kért. Ennyiben kellett volna hagyni a dolgot. Ugyanis most fennáll a veszély, hogy azoknak lesz igazuk, akik azt hangoztatják, hogy akár még az állás elvesztésével is járhat, ha valaki olyasmit mond, amit a többség nem tart kívánatosnak.

Economist

Váltig állítja az európai, azon belül is főleg a keleti jobboldal, hogy közszolgálati média a baloldal szekerét tolja, miközben a populisták a legtöbb helyen azon vannak, hogy saját politikájuk érdekében nyomást gyakoroljanak a közrádiókra, illetve –tévékre. Ehhez felhasználják a jogalkotást, de bevetnek anyagi eszközöket is. Keleten a kormányok a kezdeményezők, nyugaton pedig a demagóg ellenzék.

Itt van pl. Szlovénia, ahol Jansa sorozatosan és nyilvánosan támadja az állami csatornákat, mert úgy véli, hogy azok elszabadultak a nagy önállóságukban. Ezért megtiltotta, hogy az RTV-SLO megkapja a központi költségvetésből az időarányos támogatást. A magyaroknál és lengyeleknél ugyanakkor már hivatalos szócső lett a szóban forgó intézményekből. Az MTVA a hatalom propagandáját szajkózza. Orbán a módszert Putyintól vette át, de most már Kaczynski is alkalmazza.

Viszont a Covid-19 megdobta az állami adók látogatottságát, mert hirtelen sokan akartak hiteles és gyors forrásból felvilágosítást kapni a betegségről. Ezzel együtt ezek az adók ott lettek lényegesen népszerűbbek, ahol megtartották függetlenségüket.

A szlovénoknál ehhez képest a miniszterelnök nagyobb beleszólást kíván kapni a közmédia vezetőinek kinevezésébe, az intézmény anyagi forrásainak egy részét viszont részben saját sajtóbirodalmához irányítaná át. Az viszont reményt keltő, hogy a napokban kirobbant koalíciós válság miatt kudarcot vallhat az idevágó javaslat. Akkor pedig hoppon marad az orbáni modell újonca.

Washington Post/AP

Ha Merkel az ősszel kiválik a német politikából, akkor nem csupán politikai öröksége forog majd kockán, hanem Németország vezető európai szerepe is. A kancellár ugyanis rányomta bélyegét a földrészre, sőt, az egész világra. Olyan modellt képviselt, amelyet manapság mindenütt támadnak a nacionalisták. Ám a járvány megingatta a bizalmat kormánya iránt, így nem biztos, hogy hatalmon tudnak maradni az uniópártok. Évtizedek óta nem volt ennyire bizonytalan az erőpróba kimenetele.

A zöldek lehetnek a királycsinálók, mert szövetségre léphetnek a CDU-CSU-val, de van esély arra is, hogy jelzőlámpa koalíciót alkothassanak a szociáldemokratákkal, illetve harmadikként vagy a Balpárttal, vagy a liberálisokkal. Az új kormány olyan fogas feladatokkal kerül szembe, mint - a járvány leküzdése - az EU irányítása, mivel Macron szeretné betölteni a hatalmi űrt Merkel távozása után, de meg kell oldani a jogállami vitát is Magyarországgal, illetve Lengyelországgal - kezelni kell a kapcsolatokat Oroszországgal és Kínával - meg kell erősíteni a NATO-t - foglalkozni kell Törökországgal.

Foreign Affairs

A nemzetközi kapcsolatok egyik neves professzora szerint az előttünk álló időben ha egyáltalán változnak, akkor csak rosszabbak lesznek az orosz-amerikai kapcsolatok. James Goldgeier, a Brookings Intézet vendégprofesszora, az Amerikai Egyetem tanára szerint a két ország oly mértékben ellentétesen ítél meg alapdolgokat, hogy azon a diplomácia sem képes enyhíteni. Az USA úgy látja, hogy a demokrácia, a jogállam, és kelet-európai országoknak nyújtott biztonság növeli a stabilitást a térségben. Putyin ezzel szemben a rendszerével szembeni fenyegetésnek tekinti a demokrácia terjedését és meg vagy győződve arról, hogy ha sebezhető szomszédok veszik körül, az fokozza Oroszország biztonságát.

Aligha képzelhető el engedmény bármelyik fél részéről, annál is kevésbé, mert Biden a demokrácia támogatását állította politikája középpontjába. Azaz az Egyesült Államok a hagyományos jogállami értékeket szorgalmazza az öreg földrészen a következő négy évben. Az orosz elnök ezzel szemben arra törekszik, hogy saját feltételei alapján tárgyaljon a Nyugattal, ugyanakkor uralja az országával határos térséget.

Sokat nem ért el azzal, hogy beleavatkozott az elnökválasztásba, csak súlyosbította az amúgy is éles amerikai belső megosztottságot. De Kínát és Moszkvát már Trump is stratégiai versenytársnak minősítette. Ily módon eredményre legfeljebb a fegyverzetkorlátozásban lehet számítani. Azon keresztül ugyanis Oroszország szuperhatalomnak tűnik és pont ez az, amire Putyin annyira vágyik.

Viszont a legújabb fejlemények, pl. az Ukrajna körüli katonai készülődés vagy Navalnij megmérgezése és bebörtönzése azt jelzi, hogy nem szabad kedvező változásra számítani a kétoldalú viszonyban. Inkább a viszályok kerülnek előtérbe.

JOBBIK: ORBÁN A FOCI-EB MIATT KOCKÁZTATHAT A NYITÁSSAL

24.HU
Szerző: FARKAS GYÖRGY
2021.04.07.


A párt szerint a járványügyi helyzet nem indokolná a gyors újranyitást.


Orbán Viktor kedden délután jelentette be, hogy mivel megvan a kormány által megszabott 2,5 millió beoltott ember, így szerdától nyithatnak az üzletek, újraindulhatnak a szolgáltatások, amiről már meg is jelent a határozat a Magyar Közlönyben. Közben az állami hírügynökség arról számolt be, hogy Budapest is beadta rendezési elképzeléseit a nyári labdarúgó Európa-bajnokságra.

A határidő április 7-e volt, a Jobbik pedig furcsa egybeesésnek tartja, hogy Orbán Viktor éppen előtte jelentette be

"a szakemberek szerint teljesen indokolatlan lazítást, egy olyan bűvös 2,5 milliós átoltottsági határszám ürügyén, amit egyetlen járványügyi szakember sem képes értelmezni és felfogni, hogy miért pont annyi"…


Aleksander Ceferin, az UEFA elnöke korábban úgy nyilatkozott, csak az a város maradhat rendező, amely garantálja bizonyos számú néző beengedését a stadionba. A Jobbik ezért azt is érdekes egybeesésnek tartja, hogy éppen az UEFA végleges döntésének napján, április 19-én nyitják újra az iskolákat is, noha a járványügyi szakemberek szerint ez is óriási kockázatokat rejt magában.

"Nos, az nyilván lehetetlen, hogy egy teljhatalommal és éppen ezért kizárólagos felelősséggel bíró kormányfő annyira felelőtlen és könnyelmű legyen, hogy a saját monomániás hóbortjaihoz igazítsa a járványügyi döntéseket, ugye? Ezek a dátumbeli egybeesések, ugye, csak furcsa véletlenek?"

– írta közleményében a Jobbik...

LÁSZLÓ IMRE: AZ EGYRE BIZONYTALANABB KÖRÜLMÉNYEK ÉS A FOKOZATOSAN CSÖKKENŐ SZAKMAI SZÍNVONAL ÁRA

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.04.06.


„Sokan nem fogják elfelejteni a magunk mögött hagyott húsvéti napokat. Számomra is felejthetetlen volt az a három nap, amelyet önkéntes orvosként tölthettem el a Szent Kristóf Szakrendelőben. Egészségügyi közgazdász feleségemmel közösen segítettünk a berendezett oltóponton. Pár napra a praxisban is ismét orvossá lehettem.” László Imre az ország egyik legképzettebb válsághelyzeti orvosa, jelenleg Újbuda DK-s polgármestere írta ezeket Facebook posztjában. Azt mondja, bár a magyar egészségügy mindhárom lába sérült, amíg két ember lesz benne, az egészségügy működni fog. Igaz, egyre bizonytalanabb körülmények között és fokozatosan csökkenő szakmai színvonalon, aminek ára van!


Az egészségügy három lába az alapellátás, a járóbeteg-szakellátás és a fekvőbeteg gyógyintézetek – mondja László Imre, aki saját bevallása szerint polgármesterként is orvos maradt, hisz a tisztességes betegellátásban, ezért vallása az egészségügy.

Azt mondja, arról, hogy az alapellátás iszonyatos gondokkal és problémákkal küzd, már sokan sokat írtak. Ezek az írások arról szóltak, hogy túlterheltek a háziorvosok, hogy Orbán szervezése miatt hovatovább nincs idejük a területük betegeivel foglalkozni. Magyarul az alapellátásban feszültségek vannak – iszonyatos túlterheléssel...

REKORDSOKAN, 311-EN HALTAK MEG, 1933 AZ ÚJ FERTŐZÖTTEK SZÁMA

TELEX
Szerző: IVÁN-NAGY SZILVIA
2021.04.07.


- Napi új fertőzöttek száma: 
1933 (előző naphoz képest: +43)

- Napi új halálos áldozatok száma: 
311 (előző naphoz képest: +141)

- Kórházi ellátást igénylők száma: 
12 202(előző naphoz képest: +195)

- Lélegeztetőgépre szorulók száma: 
1407(előző naphoz képest: -33)

- Napi mintavételek száma: 
12 201 (előző naphoz képest +1007)

- Az első dózissal oltottak száma: 
2 536 751(+104 438 a keddi közlés óta)

- Ebből a második dózissal is beoltottak száma: 
1 005 936 (+83 050 a keddi közlés óta).

A koronavírusról tájékoztató honlap szerint az elhunytak száma mostanra 22 409 főre emelkedett. A gyógyultak száma jelenleg 419 152 fő, de az aktív fertőzöttek száma is már 252 115 főre emelkedett. A tájékoztatás szerint Magyarország a második az uniós oltási ranglistán. A magyar lakosság 25 százaléka kapott már oltást. Egy nappal korábban 1890 új fertőzöttről és 170 új halálos áldozatról számoltak be.

Kedden elérte a 2,5 milliót a beoltottak száma Magyarországon, amit Orbán Viktor miniszterelnök jelentett be. Ennek megfelelően szerdán már kinyithatnak az eddig korlátozás alá eső boltok is, és újraindulhatnak a szolgáltatások is. Emellett lesznek járványügyi intézkedések is, ezeknek a betartására kéri az embereket a miniszterelnök a videójában. Az oltások Orbán szerint hasonló tempóban folytatódnak, a miniszterelnök arra kérte az embereket, hogy regisztráljanak és menjenek el oltásra...


MILYEN ÁRAT FIZETÜNK ORBÁN KORAI NYITÁSÁÉRT?

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2021.04.07.


Már a XXI. században él – feltehetően ezt is meg akarja üzenni Orbán Viktor, amikor fontos bejelentések fórumául saját Facebook-oldalát használja. Hiába, törekedni kell arra, hogy eloszlassa a róla szóló legendákat – amelyeket jórészt önmaga épített – arról, hogy az internet tájékoztatási forradalma távol áll tőle. Többé-kevésbe ezzel is magyarázzák, hogy a miniszterelnök nem barátja a közösségi média használatának, hogy e téren a Fidesz jelentős lemaradásba került; ezt Karácsony Gergely megválasztásakor voltak kényszerűen konstatálni.


Azon persze érdemes elgondolkodni, hogy egy olyan horderejű bejelentést, mint amit kedden – egy nappal húsvét után – közzétett Orbán, tényleg a Facebook-e a megfelelő hordozó? Egy miniszterelnök, akinek bármikor a rendelkezésére áll az állami televízió és rádió – mint ahogy ezt hétről-hétre tapasztaljuk – miért nem ezeket használja, netán az állami hírügynökséget. Miért tartja fontosnak, hogy saját közösségi oldala legyen a hírforrás; netán ettől válik modernebb politikussá?

Természetesen a kívánt célt eléri: sokan vándorolnak az oldalára, hogy megnézzék videó-üzenetét, mely üzenet szól arról, hogy szerdától kinyithatnak az üzletek, bizonyos szolgáltatók. Vagyis: ragaszkodott ahhoz, hogy ő legyen a jó hír hozója, amin persze nem vagyunk meglepődve; miért is engedne át egy ilyen lehetőséget bárki másnak. Végül is napok óta versenyt hirdetett önmagával: mikor érjük el a 2.5 milliós oltásszámot – ehhez a bűvös mennyiséghez kötötte ugyanis az első lépést a szabad világ felé...


RÁNYITNAK A JÁRVÁNYCSÚCSRA

NÉPSZAVA
Szerzők: DANÓ ANNA, ROSTOVÁNYI ANDRÁS
2021.04.07.


Politikai és gazdasági okok nem pedig a járványügyi helyzet indokolja a gyors újraindítást - mondták lapunknak szakértők.


Orbán Viktor miniszterelnök közösségi oldalán rövid videóban maga jelentette be kedd délután: megvan a korábbi kormányrendeletben az újraindítási küszöbként megjelölt 2,5 millió beadott oltás. Így pedig – tette hozzá – szerdától nyithatnak az üzletek, újraindulhatnak a szolgáltatások. 

Ezt a döntést nemcsak a független, hanem még a kormányzathoz közeli járványügyi szakemberek is kockázatosnak ítélik. A lapunk által megkérdezett járványügyi szakértők egyöntetűen úgy vélték: bár a harmadik hullám a húsvéti ünnepek alatt tetőzhetett, ez még nem alapozta meg a lazítást. Számukra nyilvánvaló, hogy itt nem járványszakmai, hanem politikai és gazdasági döntést hoztak az operatív törzsben. „Ha el is értük a csúcsot még hetekig nagyon sok lesz a megbetegedés és a halottak száma” – fogalmazott egyikük, és hozzátette azt is, hogy a harmadik hullám lecsengése alatt közel ugyanannyian fognak megfertőződni mint a felfutás szakaszában.

Azt egyik szakember sem értette, hogy miért éppen 2,5 millió beoltotthoz kötötte a kormány a lazítást. Egyikük megjegyezte: ekkora átoltottság és fertőzöttség mellett radikálisan mérséklődhetett a vírusra fogékony emberek száma, de a mostani nyitás így is hosszan elnyújthatja a járvány lecsengését, igaz, már nem tud elindítani egy újabb, negyedik hullámot, ha csak nem jön egy újabb vírusmutáció. Arra a felvetésre, hogy az oltottak nagy többsége, mintegy 1,5 millió ember, csak egy adag vakcinát kapott, és kérdéses, ez elég-e a védelméhez, úgy felelt: az első oltás csak akkor ér valamit, ha mindenki tartja a fizikai távolságot, hordja a maszkot és mossa a kezét. Egy másik, kormányzathoz közeli szakember a brit nyitási stratégiát említette példának. A szigetország csak a járvány leszállóágában kezdte meg az óvatos lazítást, „mi pedig még csak most platózunk” – mondta. Így nagy kérdés, hogy ezek az új nyitási szabályok mennyiben növelik a járvány kockázatát...