2018. szeptember 20., csütörtök

TISZTELT EURÓPAI UNIÓ! VEGYÉK TUDOMÁSUL, HOGY NAGYON FEL VAGYUNK HÁBORODVA!

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2018.09.19.


Felháborító, hogy bennünket kritizálnak, mikor épp ellenkezőleg, hálával tartoznának nekünk. Megvédtük Európát, ha mi nem lennénk, Európában már mindenki migráns lenne, és migránsul beszélne. Azt még megértjük, hogy irigyelnek bennünket, amiért nálunk minden jó, de a Sargentini-jelentésben megfogalmazott kritikákat ezzel együtt is felháborítónak tartjuk.

Vegyük például a sajtó szabadságát. Sehol a világon nem olyan szabad a sajtó, mint nálunk. Magyarországon a kormányhoz közeli lapok arról írnak, amiről csak akarnak. Arról pedig nem a kormány tehet, ha mindig azt akarják, amit mi akarunk. Mi azt akarjuk, hogy jelenjen meg a sajtóban, hogy a kormány jól végzi a dolgát, az egészségügyben minden rendben van, az oktatás jó irányba halad, a szegénység megszűnőben. És ezt a kormányhoz közeli sajtó nálunk megírhatja, anélkül, hogy bármilyen retorziótól kellene tartania.

Ezért van az, hogy a miniszterelnök, valamint a Fidesz vezető politikusai csak azoknak az újságíróknak nyilatkoznak, akik olyanokat kérdeznek tőlük, amire ők jól tudnak válaszolni.

Korrupció pedig nincs Magyarországon. Olyan előfordul, hogy egy közbeszerzést nem a legjobb ajánlatot tevő nyer el, hanem valamelyik, a kormányhoz közeli jóbarát. De még mindig jobb, ha a pénzt rendes magyar emberek lopják ki a magyar emberek zsebéből, mintha holmi jöttment idegenek tennék ugyanezt.

Azt írja Sargentini, hogy a magyar kormány fenyegeti az ítélkezés függetlenségét. Ez egy ordas hazugság. A magyar kormány ugyanis kifejezetten azt szeretné, ha kizárólag igazságos ítéletek születnének. Ezért kívánjuk segíteni a bírák munkáját, ezért mondjuk meg nekik, hogy milyen egy igazságos ítélet. Sargentini persze ezt is félreérti, amin nem csodálkozunk, mert ő egy másik, tőlünk idegen kultúrában nevelkedett. Mi nagyvonalúak vagyunk, és elnézzük neki, hogy emiatt nem képes a mi morális szintünkre emelkedni, neki viszont meg kell értenie, hogy mi nem leszünk gyarmat.

Szemben Sargentini állításaival, Magyarországon a tudomány szabadabb, mint az EU többi országában. És ezt a szabadságot semmi nem veszélyezteti. A magyar kormány nem szándékozik lerombolni a Magyar Tudományos Akadémia épületét, és bár Mészáros Lőrinc tett rá vételi ajánlatot, jelenleg nem kívánjuk neki eladni. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Magyarországon jelenleg egyetlen akadémikus sincs börtönben, akkor joggal tesszük fel a kérdést: miről beszél a jelentéstevő?

Ami pedig az oktatást illeti: ezen a területen végképp érthetetlenek az ellenünk felhozott vádak. Az, hogy a kormánytagok, valamint a Fidesz vezetőinek a gyermekei nem a közoktatásban, hanem drága magániskolákban tanulnak, nem azt bizonyítja, hogy a közoktatás színvonala nem megfelelő, hanem azt, hogy ezek az emberek jó hazafiak. Vállalják, hogy külön pénzt fizetnek azért, ami másoknak ingyen van. Fizetnek a tandíjért a drága magániskolákban, miközben a nép egyszerű gyermekeinek a gyermekei ingyen tanulnak.

Mi ez, ha nem áldozatvállalás a haza oltárán? Persze, Sargentini ezt nem értheti, hiszen az ő hazája még sohasem védte meg Európát, és ott a kormány nem segíti a bírák ítélkezési munkáját. A sajtóról nem is szólva: jó helyről tudjuk, hogy Hollandiában mindenféle dolgok megjelennek az újságokban, aztán csodálkoznak, ha a kormányuk nem kap kétharmadot.

Úgyhogy, vegyék tudomásul, hogy nagyon fel vagyunk háborodva! Reméljük ez látszik rajtunk, de ha nem, akkor megpróbáljuk még jobban felfújni magunkat, hogy még annál is nagyobbnak lássanak bennünket, mint amilyennek mutatni szeretnénk magunkat.

DRÓTKERÍTÉSBŐL, ÖKÖLRÁZÁSBÓL, ZSAROLÁSBÓL, GYŰLÖLETPLAKÁTOKBÓL. HAZUDOZÁSBÓL NEM ÉPÜL MAGYAR JÖVŐ

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.09.20.


Miközben kiderült, hogy az Európai Néppárt további meghatározatlan időre hajlandó a kebelén melengetni a pofájába naponta egyre öblösebbeket belehazudó Orbán Viktort és pártját, miközben párhuzamosan maximumon dübörög a nemzeti manipulációs gépezet és újabb összehangolt sortüzekkel irtják a józan észt, a mocsármédia a minap azzal sírta tele az ég alját, hogy a kommunista geci Brüsszel nem küldi a zsetont, amit a magyar kormány az elmúlt években az európai határ védelmére fordított.

A vinnyogás tárgya lakájnyelven:

Magyarország egyelőre még nem kapta meg azt az összeget az Európai Bizottságtól, amellyel az unió a határvédelem magyar kiadásaihoz járulna hozzá. A támogatás pedig nem jönne rosszul: a friss adatok szerint hazánk 2015 vége óta több mint 370 milliárd forintot áldozott a magyar és egyben az uniós határ oltalmazására.

Pontosítsunk: arra a piros kis baszra, amiről a Magyar Idők szerint nem túlzás azt állítani, hogy

sikeresen megállította az illegális migrációt: egyik napról a másikra 8-10 ezerről 10-20-ra csökkent a feltartóztatott migránsok száma,

egy vasat nem adnak Brüsszelből. Mondjuk, ha sikeresen megállította a migrációt, akkor franc se tudja, miért nem szól semmi másról az életünk annak ellenére sem, hogy már nincs is migráció, de mindegy is. Szóval 4 év alatt Orbánék az alábbi algoritmus szerint szórták a pénzt úgynevezett határvédelemre (az adatokat Varga Mihály közepes képességű könyvelő szolgáltatta a lakájmédiának, nem én hamisítottam):
2015: 84,1 milliárd
2016: 75,3 milliárd
2017 (súlyos választási kampányév): 155,1 milliárd
2018 (eddig): 59 milliárd


Összesen: 373,5 milliárd forint. Tehát a kerítés felállítását a hanyatló Európa nem hajlandó kifizetni, ellenben határvédelmi feladatok ellátását, technikai modernizációt igen. Gulyáséknak augusztus végén megígérték, hogy ebből az irgalmatlan, tegnapi-mai árfolyamon mintegy 1,15 milliárd eurós tételből 324 millió eurót elfogadnak, és ebből 54 millió eurót hamarosan át is utalnak. Ez azonban nem jött még meg, ezért sír a markát tartó mártírkontingens szája, hátha az egyszerűagyú ezt a gyalázatot is odapakolja a Sargentini és Soros ellen irányuló gyűlöletcsomagba, és még jobban vicsorog.

Olvasom ezzel párhuzamosan, hogy brutálisra hízott a költségvetési hiány, az Orbán-kormány augusztus végéig már 1646 milliárddal többet égetett el, mint amennyi bevétele volt, és saját lábon állás ide, vinnyogás oda, nyakló nélküli Fidesz-kampány közpénzből finanszírozása amoda, a magyar közbeszerzési rendszer korrupciós kockázatai miatt az Európai Unió visszatartja a pályázati pénzeket. Ennek következtében a maffiózók kormánya szeptember 7-én kénytelen volt felére csökkenteni a győztes pályázóknak járó hazai költségvetési előleget, ami azzal a járulékos haszonnal jár, hogy rengeteg beruházás bedőlhet. Nos, ha jól értettem, a senki által meg nem választott gaz brüsszelitákat nem nagyon hatotta meg például az sem, hogy a jelentős uniós forrásból megépült multifunkcionális felcsúti viccvasút igenis hozzájárul a hazaszeretet növekedéséhez.

Úgy vélem, amikor az Orbán-dinasztia saját lábán álló hazugságainak rendszere kártyavárként omlik a fejü(n)kre, szinte nem is fogjuk érteni, hogy a túróban működhetett ennyi ideig ez a valóságtól elhajlított, ótvar hazug rezsim. Most viszont még nem tartunk ott, hogy átmehessünk a hídon, ezért ha én ellenzéki párt lennék, akkor most teljes nem létező befolyásommal ezen a kérdésen lovagolnék. Azon, hogy miközben Orbán teli tüdőből azt hazudja, hogy ő senkinek nem adja oda a határőrizet jogát (amit nem mellesleg a kutya nem akar elvenni tőle), a háttérben korrupcióra szakosodott kormányzásának köszönhetően Magyarország elbeszélő jelen időben rengeteg olyan uniós forrástól esik el, amitől nem esne el, ha Orbán kormányának nem a korrupció lenne a legfőbb politikája...

DRÓNFELVÉTELEK A TIBORCZ ISTVÁNHOZ KÖTHETŐ CÉGEK INGATLANBIRODALMÁRÓL

ÁTLÁTSZÓ 
Szerző: OROSZI BABETT
2018.09.20.


Az Átlátszó egy drónnal felszerelkezve járta be a Tiborcz Istvánhoz köthető vállalkozások főbb szerzeményeit, hogy megmutassa, mihez kezdett Orbán Viktor veje, miután a közvilágítás-korszerűsítésől átnyergelt az ingatlanbizniszre. A videó elkészítéséhez összesen hétszáz kilométert utaztunk, és tucatnyi helyszínt jártunk be.

Tiborcz István (32) 2009-ben még csak egy ismeretlen kisvállalkozó volt, aztán jött az első Orbán-kormány, és a közvilágítás-korszerűsítésben utazó cége gyakorlatilag szárnyakat növesztett: néhány év alatt milliárdos árbevételt ért el.

A felvelé vezető, fogyni nem akaró önkormányzati megbízásokkal kikövezett utat viszont meglehetősen kétes megvilágításba helyezte, hogy kiderült: Tiborcz nemcsak egy szemtelenül fiatal bizniszmen, hanem ő az a fiú, aki a miniszterelnök legnagyobb lányának udvarol.

Ez a – kétségtelenül romantikus – tény, illetve az ezzel párhuzamosan az Elioshoz irányított rengeteg közpénz és uniós támogatás erős gyanakvásra adott okot, egy ponton túl pedig már nemcsak az újságírók kopogtattak a cég ajtaján arról érdeklődve, hogy a frigynek és az Elioshoz ömlő milliárdoknak van-e közük egymáshoz, de megérkeztek az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) ellenőrei is.

Tiborcz ezen a ponton kiszállt az Elios Zrt.-ből, és az ingatlanozásra váltott át. Új vállalkozásáról, az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó BDPST-ről évekig csak sejteni lehetett, hogy az övé, makacsul titkolták a részvényesek kilétét. Végül maga az érintett nyilatkozta a kormánylapként működő Origonak, hogy tényleg tulajdonos az ingatlanfejlesztő cégben...

Megalakulása óta a BDPST és leányvállalatai számos értékes ingatlant szereztek meg: az épületek egy részét eladták, a másikat megtartották, mi pedig most körbejártuk őket egy drónnal:...

AZ EURÓPAI NÉPPÁRT VEZETÉSE MEGINT MEGALKUVÓ - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.09.20.


- Fagyos a légkör Salzburgban a Fidesz miatt, de Juncker lát lehetőséget arra, hogy a kvótát elutasító államok más módon bizonyítsák szolidaritásukat.

- Itt a feketeleves: az EU nem hajlandó pénzt utalni egyes, kétes tisztaságú magyar fejlesztési programokra.
- A jogállami vitában a lengyelek és a csehek után a bolgárok is a magyar kormány oldalára álltak, miközben Orbán csapata bedurcizott.

FT

Az ellene elhatározott jogállami eljárással szembeni tiltakozás jeleként a magyar kormány nem volt hajlandó részt venni tegnap abban a vitában, amelynek témája az volt, miként szegi meg Lengyelország a demokratikus normákat. A magyar kormány csak fokozza a feszültséget Budapest és Brüsszel között, miután közölte, hogy az Európai Bírósághoz fordul az EP döntése miatt. Orbán Viktor a mai salzburgi csúcson először találkozik kollégáival. Krekó Péter a Political Capitaltől azt mondja, a magyar fellebbezés kísérlet, amivel a kabinet azt akarja igazolni, hogy az EU nem csak gonosz, hanem törvénysértő is. A tagállamok egyébként már megkapták a hivatalos értesítést Strasbourgból a jogállami procedúra megindításáról, de miután hasonló határozat még sohasem született, az osztrák soros elnökség is töri a fejét, hogy akkor most mi a teendő. A magyar fél kérheti az Európai Bíróságtól, hogy az függessze fel a határozat hatályát, ám ezt alaposan meg kell indokolnia, és az EP reagálhat rá.

Politico

Az Európai Néppárt elnöke azt közölte, hogy nem függesztik fel a Fidesz tagságát a jogállami eljárás idejére, noha a harcias, bevándorlás-ellenes Orbán Viktor az EP szerint lábbal tapos a demokratikus szabadságjogokon és megszegi az uniós normákat. Daul bosszúsan azt mondta Salzburgban, hogy őt már évek óta faggatják a magyar pártról, de a sajtó nem kényszerítheti arra, hogy kihajítsa Orbánt. A pártcsaládnak ugyanis megvannak a maga szabályai, ezért kivárja, hogy milyen eredményre jut az EU a 7-es cikk alapján. A magyar politikus, az illiberális demokrácia és a keresztény Európa önjelölt bajnoka azt nyilatkozta, hogy a Fidesz a konzervatívok legsikeresebb pártja. Ugyanakkor Daul bejelentése azt jelzi, hogy a magyar miniszterelnök a jobboldali nyáj részeként vívja meg a hadjáratot az európai választás előtt. De egyben megerősíti, hogy marad a megosztottság az EPP-n belül. Szemtanúk szerint egyébként igen feszült volt a légkör a frakció esti egyeztetésén. Mert mindenkinek ott jár a fejében, hogy meg kellene szabadulni a magyaroktól, de senki sem mondja ki, ám az elnökség más véleményen van.

Der Standard

A vendégkommentár azt kérdezi, van-e még egyáltalán bármi keresnivalója a Fidesznek az Európai Néppártban? A szerző, a Bécsi Egyetem egyik politológia professzora úgy ítéli meg, hogy Orbán Viktor nem csupán a demokrácia és a jogállam, hanem az ideológia alapján is eltávolodott a pártcsaládtól. A szakértő arra a következtetésre jut, hogy leginkább az integráció és a bevándorlás kapcsán nagy az eltérés a két oldal álláspontja között. Ami az EU-t illeti, a magyar kormánypárt az egyetlen, amely egyértelműen unióellenes az EPP-ben. Álláspontja inkább annak felel meg, amit az AfD, az FPÖ vagy a Liga képvisel ebben a kérdésben, semmint a bejáratott kereszténydemokrata pártok. Vagyis a magyaroknak inkább egy jobboldali-populista frakcióban volna a helyük, bár azt meg kell említeni, hogy az ideológiai nézetkülönbségek eddig nemigen mutatkoztak meg, amikor szavazni kellett Strasbourgban. A Fidesz 12 kinti embere az esetek 94 %-ban a Néppárttal voksolt.

FAZ

A Bizottság elnöke megpendítette, hogy az EU esetleg eláll a kötelező kvótáktól, de azért a szolidaritásra igényt tart minden tagállam részéről. A mai salzburgi uniós tanácskozás előtt Juncker sürgette hogy más formában járuljanak hozzá az európai migrációs politikához azok a kormányok, amelyek nem hajlandóak egyetlen menedékkérőt sem átvenni. Azzal érvelt, hogy a szolidaritás nem üres szólam. Idáig ő és Merkel is ragaszkodott ahhoz, hogy egyetlen tagállam sem vonhatja ki magát teljesen kvótadöntés hatálya alól, ám a kérdés évek óta megbénítja az uniót a magyarok, csehek és lengyelek ellenállása miatt. Közben a belga miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy Európa nem tagadhatja meg a menedéket azoktól, akiket odahaza halál vagy kínzás fenyeget. Ám mint mondta, a menekültek száma jelenleg alacsonyabb, mint 2007-ben, így valójában politikai válságról van szó...

ORBÁNNAK VAN FÉLNIVALÓJA...

FÜHÜ
Szerző: KARDOS ERNŐ
2018.09.20.


Mától országos aláírásgyűjtési akciót indít Hadházy Ákos, hogy egymillió ember támogatását megszerezve politikai nyomást gyakoroljon Orbán Viktor kormányára annak érdekében, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez. Hadházy ugyanis úgy látja, hogy csak az uniós ellenőrzés képes megakadályozni, hogy a Fidesz ellopja a brüsszeli euro-milliárdokat. Ugyanis a magyar ügyészség vezetője, Polt Péter rendre blokkolja a hatalmi szférát érintő bűncselekményeket. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Hadházy Ákos azért tartja fontosnak, hogy ne a Fideszes nagyurak lopják el az ország pénzét – ami duplája a II. világháborút követő Marshall segélynek -, mert annak racionális felhasználása révén érezhetően javulhatna az ország életszínvonala.

Hogyan kell elképzelni az aláírásgyűjtést, kiáll majd az utcára, s leszólítja az embereket? Hogy lesz ebből egymillió támogató?

Rajtra készen állunk, ma a fővárosban a Blaha Lujza téren, majd néhány napon belül a teljes Magyarország területén elkezdődik az aláírásgyűjtés annak érdekében, hogy a kormány ne bújhasson el, hanem csatlakozzon az Európai Ügyészséghez. A tét rendkívül nagy, a siker évtizedekre meghatározhatja a haza sorsát! Ezek nem nagy szavak, hiszen ha nem csatlakozunk, elapadhat az uniós pénz, ha pedig nem jön a pénz, a kormánynak nem lesz érdeke az EU-ban maradás. Rendkívül nagy káoszt tud rövid távon is okozni, ha felfüggesztik a kifizetéseket, ahogy azt ma is érzékeljük. Épp az ügy komolysága követeli meg, hogy ne csak egyedül gyűjtsem az aláírásokat. Az interneten már hetekkel ezelőtt elkezdtük szervezni a stábot, személyesen is bejártam az országot, és mindenhol, a fővárosban is találkoztam már az aláírásgyűjtő aktivistákkal. Akciónk politikai nyomásgyakorlás, amelyet a sztrájkok és a tüntetések mellett eddig nem alkalmazott az ellenzék, legfeljebb „kommunikált”. Jó esélyünk van a sikerre, de csak akkor, ha senki nem a másikra vár!

Ha sikerül az akció, és összegyűlik a várt egymillió támogató aláírás, annak van közjogi következménye, kényszerítheti-e a kormányt arra, hogy csatlakozzon az Európai Ügyészséghez?

Az akciónak pontosan akkora sikere lesz, ahány aláírás összegyűlik. Ahogy a tüntetések ereje a megjelenő tömeg nagyságán múlik. Ha csak pár százan jelennek meg, annak nincs olyan politikai súlya, mintha több százezer dühös ember vonul az utcára. Tehát ha a magyarok komolyan szeretnék ellenőrizni a mindenkori hatalmat, akkor sokan adják majd a kézjegyüket.

Helytelennek tartom, ha valaki azt mondja, hogy a mai kormánnyal szemben kevés az emberek ereje. Ez nem igaz. Igaz, csak négy olyan eset volt, amikor a polgárok elégedetlensége meghátrálására kényszerítette a kormányt. Nemcsak az olimpia megrendezése elleni tiltakozás, hanem az internetadó bevezetése, illetve a tanárok tüntetése, és a CEU melletti kiállás is eredményes volt. Tehát akad arra precedens, hogy a nép a kormányt meghátrálásra tudja kényszeríteni, és egyetlen olyan eset sem akadt, amikor az ellenzék, vagy a civil társadalom valóságos nyomást gyakorolt a kormányra, de nem ért el eredményt. Ma tehát nincs más lehetőségünk, mint folyamatos politikai nyomás alatt kell tartani őket. Ha ugyanis az ellenzék csupán felsorolja a követeléseit, törvényjavaslatokat ad be, tüzesen szónokol, abból semmi nem lesz, viszont a politikai cselekvéssel a helyes irányba kényszeríthető a kormány...

ELKÜLDTÉK AZ ORSZÁGOS KARDIOLÓGIAI INTÉZET OSZTÁLYVEZETŐ FŐORVOSÁT

24.HU
Szerző: BENKE ÁGNES
2018.09.19.


Távoznia kellett a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Szívsebészeti Osztályának éléről Dr. Székely Lászlónak – értesült a 24.hu. Az ország egyik legnagyobb szaktekintélyű orvosát lapunknak nem sikerült elérnie, de más források megerősítették az információt, és elmondták távozásának körülményeit is.

A szívsebészt, akinek nevéhez több különleges, újító operáció is fűződik, egy műtét miatt bocsátották el az intézetből. Egy olyan fiatal nőt operált, akinek egy hibás, már cserére szoruló implantátum volt a mellében. Székely László és orvosi csapata szívbillentyűműtétet hajtott végre a páciensen, akinek sérült implantátumát az operáció közben el kellett távolítani. Az orvos úgy döntött – hogy a betegnek ne kelljen hónapokig aszimmetrikus mellkassal, egyoldali protézissel élnie, kiheverni a műtétet, elkerülve egy újabb, későbbi operációt – plasztikai sebész segítségét kéri, aki meg is érkezett az operáció közben, és beültetett egy új mellimplantátumot – mesélte informátorunk.

Székely Lászlóval reggel közölték, hogy mivel külső, megbízási szerződéssel nem rendelkező intézményből hívott orvost, távoznia kell a kardiológiai intézetből...

ORBÁN SZERENÁDOT AD PUTYINNAK

CIVILHETES
Szerző: LŐRINCZ CSABA
2018.09.19.


Megérett a pillanat vigyázó tekintetünket újra Moszkvára emelni. Ahogy arról jó előre tudni lehetett, Orbán Viktor ismét meglátogatja mesterét. És Orbán elkövetett mindent, hogy Vlagyimir Putyinhoz dörgölőzzön. Émelyítő élmény.

Nem nehéz elképzelni, hogy mi zajlik le a magyar miniszterelnök fejében. Adva van egy autoriter hatalom, melyhez politikája meglepő hasonlóságot mutat. Ez a hatalom, hajlandó pénzt adni, aminek oroszlánrészét lenyelhetik a megfelelő, kormányközeli zsebek. A tartozást pedig leverik a magyar népen. És ezért Vologya nem vár semmi többet, mint hogy tanítványa folytassa jól bevált zavaró tevékenységét az Európai Unión belül.

Átadtam Magyarország és a magam jókívánságait Oroszország elnökének, kívánjuk, hogy az orosz nép felemelkedésének útján vezesse tovább az országát.

– így üdvözölte Orbán Viktor Moszkvában az őt fogadó Vlagyimir Putyint az Index tudósítása szerint. Tárgyalásuk után sajtótájékoztatót tartottak, amelyen az orosz elnök elmondta:

Együttműködés van az ipar, a magas technológia és a pénzügy területén, orosz cégek modernizálták a budapesti metrót.

A metrófelújítás kapcsán folyó kötbérvitáról elegánsan hallgatott Putyin, arra viszont kitért, hogy Oroszország és Magyarország hamarosan közösen szállíthat vagonokat harmadik országba, nagy értékű szerződések keretében. Arról is beszélt, hogy az OTP sikeres hitelintézet Oroszországban négymillió ügyféllel, Oroszország pedig nélkülözhetetlen Magyarország olaj- és földgázellátásában...

KISZIVÁRGOTT: LEHET, HOGY IDÉN MÁR SEMMI PÉNZT NEM KAPUNK BRÜSSZELTŐL!

PORTFOLIO
Szerző: WEINHARDT ATTILA
2018.09.19.


A Magyarország és az Európai Bizottság közötti elszámolási viták lehet, hogy idén nem zárulnak le, így későbbre csúszhatnak a brüsszeli átutalások, sőt egyes projektek lehet, hogy nem is jogosultak az uniós támogatásra - jelezte szerdán este egy névtelen európai bizottsági forrás a Reutersnek a magyar államháztartás számára kifejezetten negatív üzeneteket. 

Az érzékeny brüsszeli pénzátutalási témáról korábban nem volt jellemző, hogy ilyen formában, a nyilvánosságon keresztül üzenjen az Európai Bizottság a magyar kormánynak, így a kiszivárogtatásnak mindenképpen nagy a jelentősége. A Sargentini-jelentés múlt heti elfogadása után már felhívtuk a figyelmet arra, hogy ez kihathat a Bizottság és a magyar kormány közötti, a 2014-2020-as ciklust érintő viták rendezésének idejére is (elhúzódhatnak) és a mai hír alapján úgy tűnik, hogy részben erről van szó. Ez pedig azt okozza, hogy későbbre tolódik a magyar büdzsé számára egyre fontosabbá váló brüsszeli átutalások megtörténte. A Reuters szerint a mostani fejlemény még inkább ronthatja a magyar kormány és a Bizottság között egyébként is feszült viszonyt. Ma egyébként el is indult a 7-es cikk szerinti eljárás Magyarország ellen:

A forrás jelezte: tisztában vannak vele, hogy a magyar kormány nagyon jelentős előlegeket fizetett ki Magyarországon a nyertes pályázóknak még azelőtt, hogy a nyertesek teljesítési alapú számlákat tudnának bemutatni (amit a magyar hatóságok ki tudnának küldeni Brüsszelbe, hogy a Bizottság térítse meg). Azt is jelezte:

"Tudomásunk szerint a magyar oldal még nem küldte ki a számlákat (az EU-nak), hogy az térítse meg, és folyamatos az egyeztetés a szabálytalanságokról. Lehet, hogy ezeket nem sikerül idén rendezni."

A forrás azt is hozzátette: az is kérdéses, hogy bizonyos projektek teljes mértékben jogosultak-e az uniós finanszírozásra.

Az első nyolchavi államháztartási deficit rekordmagasra, 1646 milliárd forintra futott, mivel míg idehaza az uniós pályázatokra a kormány 1388 milliárd forintot kifizetett, addig Brüsszelből utólagos megtérítésként csak 183 milliárd forint érkezett. Részben ezért szeptember elején azonnali hatállyal levágta a kormány a különböző előlegek mértékét, hogy spórolni tudjon a büdzsé az ilyen jellegű kifizetésekkel, de ez nehéz helyzetbe sodorhat számos projektgazdát, akik nem így kalkuláltak. Ez volt egyébként az első olyan lépés a kormánytól, ami nyomán már az itthoni nyertes pályázók is a bőrükön kezdték érezni a tartós és kemény pénzügyi elszámolási vitákat a magyar kormány és a Bizottság között...

KÖRNYEZETBARÁTABB-E A HASZNÁLT AUTÓ AZ ÚJNÁL?

CAR-TÁRS BLOG
Szerző: StuffWalter
2018.09.20.


„Legyél zöld – vegyél használt autót. Jobb, mint egy hibrid” – szólította fel olvasóit a Wired 2008-ban. A Telegraph 2014-ben arról ír, hogy „ahelyett, hogy egy új környezetbarát modellt vásárolnának, a környezettudatos vezetők lehet, jobban teszik, ha megtartják jelenlegi, használt autóikat”. De hasonló értelemben íródott cikkeket találunk a Scientific American, a Huffington Post és a Guardian hasábjain is, hogy csak néhányat említsünk. Arról nem is beszélve, hogy a kérdésről időről-időre fellángol az élénk és indulatoktól sem mentes diskurzus a közösségi médiában.

A rövid és frappáns válasz a címben szereplő kérdésre általában az, hogy dehogy is: az új autó károsanyag-kibocsátása jellemzően alacsonyabb, mint egy régebbi, 10-15 éves társáé. A technológia évről-évre fejlődik, a gyártókat pedig a világszerte hatályban lévő szabályozások is arra sarkallják, hogy mind újabb üzemanyagkímélő, károsanyag-kibocsátást csökkentő megoldásokkal álljanak elő. A legfőbb ellenség természetesen az üvegházgázok kibocsátása (ami mellé – a Volskwagen és társai botrányának köszönhetően – a közelmúltban felzárkózott a részecskekibocsátással kapcsolatos kérdéskör is). Ha tehát az összevetés alapja egyszerűen a két járműnél mért értékek lennének, úgy a pénzünket inkább az új autóra tegyük, mert szinte biztos, hogy lenyomja majd a régit.
A teljes kép

Csakhogy ezt a számítási mód nem ad teljes képet a problémáról. Mind az új gépjármű előállítása, mind a régi autó feldolgozása jelentős környezetterhelést jelentenek. Környezetvédelmi szempontból ezért határozottan van értelme a jól karbantartott régi autót tovább hajtani, ameddig csak lehet, különösen, ha annak elfogadható a fogyasztása – írja a Scientific American egy olvasói kérdésre válaszolva...

NER-LOVAGOK SÜNDÖRÖGNEK A TOKAJI BORKINCS KÖRÜL

NÉPSZAVA ONLINE 
Szerző: DOROS JUDIT
2018.09.20.


Felbecsülhetetlen értékű, muzeális borkészlet halmozódott fel Tolcsván, és úgy tűnik, többen látnak benne zsíros üzletet.

Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél – ez a mondás jár mostanság azoknak a szőlőhöz és borhoz kötődő tolcsvai embereknek az eszében, akik attól féltik az itt őrzött, nagy értékű muzeális borkészletet, hogy az közvetve Mészáros Lőrinc, a miniszterelnök barátjának érdekeltségébe kerülhet. Elterjedt ugyanis annak híre, hogy a több százéves aszúkat őrző Nemzeti Borkincstár a tárolópince felújításának idején a felcsúti gázszerelő cégéhez köthető tarcali Andrássy Kúria borpincéjébe kerül. – Márpedig, ha odakerül, egy része akár ott is maradhat, tárolás vagy megőrzés címén, láttunk már olyat a történelemben, hogy a nemzeti vagyon részét képező nagy értékű festmények, bútorok kerültek „letétileg” magánkúriákba – mondták a tolcsvaiak, akik azzal keresték meg lapunkat, hogy veszélyben érzik a helyi muzeális borpincét. Itt az 1800-as évek közepétől őriznek borokat: az idők folyamán körülbelül 390 ezer palack gyűlt össze a Tokaji Borvidék aszúiból, borkülönlegességeiből.

A kormány tavaly jelentette be, hogy másfél milliárd forintot biztosít a világon egyedülálló borászati kincs borszakmai vizsgálatára, kezelésére, valamint a tárolás feltételeinek javítására, a bemutathatóság lehetőségeinek előkészítésére. 

A borokat féltőket az sem nyugtatja meg, hogy az utóbbi időben több alkalommal feltűnt Tolcsván Balla Attila vállalkozó: ő a helyiek szerint annak a Kékessy Dezső, volt párizsi nagykövetnek a pártfogoltja, aki korábban üzlettársa volt Orbán Viktor feleségének is. 

Balla Attila megjelenése Tolcsván azért is érdekes, mert ő az egyik tulajdonosa a 2010 áprilisában Kaliforniában alapított Vinum Tokaj International LLC-nek, amely arra kötött szerződést korábban a Tokaj Kereskedőházzal, hogy az USA-ban árulja a tokaji borokat. Később azonban Balla cége 11 millió dollárra beperelte a kereskedőházat tulajdonló magyar államot, azt állítva, hogy a 2014-ben kipattant tokaji borhamisítási botrány miatt nem tudta értékesíteni a készletet. Kékessy Dezső az egyik alapítója volt az analitikával foglalkozó Diagnosticum Zrt-nek, amely tavaly egy négymilliárdos megbízást nyert el az állam gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programjából arra, hogy megalkossa a magyar borok eredetmintázati térképét, és létrehozzon egy matematikai modellszámítás alapján elkészített, nemzetközileg is hiteles adatbázist. Kékessy Dezsőhöz azonban jelenleg már nem köthető ez a cég, miután az érdekleltségét eladta. 

A helyiek szerint az analitikai vizsgálatokat a NÉBIH laborjai is képesek lennének elvégezni. Sőt, a Földművelésügyi Minisztérium kiemelt borágazati feladatokért felelős miniszteri biztosa tavaly még úgy nyilatkozott: a muzeális borokat őrző pince rekonstrukciójával együtt elkezdődnek a borkészlet állagmegóvásával összefüggő borszakmai feladatok, és a programban az FM az Országos Borszakértő Bizottsággal, helyi borszakértőkkel, borászokkal, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal borászati és alkoholos italok igazgatóságával, valamint a Szent István Egyetem borászati tanszékével együttműködve dolgozik. Az analitikai vizsgálatokba magáncég bevonásáról ekkor még nem esett szó...

ELÉG VOLT A FEJLŐDÉSBŐL! PAUL VIRILIO SEBESSÉGFILOZÓFIÁJA

QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2018.09.19.



...A 2007-ben kezdődő, egy évvel később az általa turbókapitalizmusnak nevezett világgazdaságot megrengető válságról Virilio a következőket állította a Balkonnak:

1987-ben, amikor az első Wall Street-i összeomlás megtörtént, még csak a közgazdászok figyeltek fel erre a veszélyes információgyorsításra. Ez volt az az esemény, amely megerősítette azt a tényt, hogy egy hatalmas részecskegyorsítóról, egy az algoritmusok kibernetikáján keresztül működő információgyorsítóról van itt szó. Mindez, húsz évvel később, egy rendszeren belüli összeomláshoz vezetett. Jó ideje beszélek erről az integrális balesetről, és nem véletlenül használom az integrális szót, mivel ez utal az integrálszámításra. Mindezek előtt a baleset mint olyan, helyi volt, míg ma már nemcsak globális, hanem integrális, ami azt jelenti, hogy — egy láncreakcióhoz hasonlóan — más elemeket is bevon, integrál a történések folyamatába. Ez pedig egy semmi máshoz nem hasonlítható logikát hoz a felszínre (...), amely a várost és az együttélést érinti”.

Az események emberi ésszel aligha követhető felgyorsulása Virilio szerint a kollektív bizalmat is aláássa, állandósul a félelem a bármikor bekövetkező balesetektől. Menekülésként „folyamatosan kapaszkodunk a technikai tudományokba”.

Elég volt a fejlődésből. Ebből a mindig jobbat és mindig gyorsabban akarásból (...) Ez a sebesség által semmivé zsugorodott világ a végéhez ér. Először a közlekedés sebességváltásaival, majd a szuperszonikus és hiperszonikus sebességgel, és legvégül a pillanatnyisággal. Ez a tér-idő balesete, magáé a folytonosságé (...) Az biztos, hogy nagyon nehéz lesz ezt a katasztrófát túlélni, de ez mindig nehéz. Ami biztos, hogy a gépesített idő nem tudja helyettesíteni az emberit anélkül, hogy a történelem ne szenvedne integrális balesetet”.


ÚTLEVÉLLEL ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT IS ADOMÁNYOZNAK TITOKBAN BEREGSZÁSZON - NEMZETKÖZI LAPSZEMLE

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT / Klubrádió
2018.09.20.


Hallgassa meg

Magyar útlevél és állampolgársági botránytól visszhangos az ukrán és az orosz sajtó.
Beregszászon a magyar konzulátus útleveleket ad ki ukrán állampolgároknak ünnepélyes keretek között, esküvel, himnusszal és pezsgővel, ha hinni lehet a titkos videófelvételnek, és ezzel együtt állampolgárságot is adományoznak – írja a Szevodnya orosz lap, de idézhetnénk a Unian ukrán hírügynökséget is. Az eskütevőket figyelmeztetik a konzulátus tagjai, hogy össze ne keverjék a határnál az útleveleket. Az újságírókat arra kérték, hogy ne számoljanak be az eseményről.

Az ukrán hatóságok már korábban tudtak ehhez hasonló tevékenységről, s most, a titkos felvétel birtokában egyrészt az ukrán parlament tárgyalni fogja az eseteket, másrészt a magyar külügyminisztériumot is megkeresik. Pavlo Klimkim ukrán külügyminiszter twitter üzenetében azt írta, a New Yorkban tartózkodó magyar kollégájától meg fogja kérdezni, ’fakenews’-ról van-e szó? Ez esetben az ukrán konzult kiutasíthatják, másrészt fel sem merülhet az esetleg ezt maga után vonó autonómia kérdése. Ukrán szakértő szerint az ügyet az Európai Bizottság, a – Tanács és a Parlament elé kell vinni.

A cikk emlékeztet, hogy legalább 100 ezer magyar útlevelet bocsátott ki a magyar konzulátus. S megjegyezzük, hogy nem létezik a kettős állampolgárság intézménye Ukrajnában. A Korrespondent pedig már arról is beszámolt, hogy az Ukrajnai Magyarok Pártjának kerületi tanácstagját megfosztották mandátumától, miután pár napja a határnál elrejtett magyar útlevelet is találtak nála az ukrán mellett. Az ukrán külügyminisztérium az ügy sürgős kivizsgálását kérte.

A német Bild Orbán Viktor facebook videóját elég hamar kiszúrta, merthogy azt a kormányfő a Salzburgban kezdődött uniós miniszterelnökök tanácskozása előtt mondta fel a magyar határvédelemről. Mindenesetre a cikk címében kiabál a hiba, miszerint Orbán elnök visszavág az Uniónak. A Spiegel az uniós kormányfők informális találkozójának hangulatát lényegre törően így foglalta össze: kíméletesek Theresa Mayjel, de kíméletlenek Orbánnal szemben.

Manfred Weber, akit Juncker utódaként az Európai Bizottság elnöki széke várományosának tekintenek, a Spiegelnek azt nyilatkozta, eddig nem fordított Brüsszel elég figyelmet a jogállamiság kérdéseire, márpedig a közeljövőben ennek meg kell változnia, - tekintve nemcsak a magyar helyzetet, hanem a lengyelek elleni 7-es cikkely alkalmazását is- , hisz Európa jövője múlik az alapértékek megmentésén. Az Európai Bizottság névtelen forrása a lapnak elmondta, késhetnek az uniós felzárkózási alapok, sőt az sem kizárt, hogy nem finanszíroznak bizonyos projekteket hazánknak. S mindez a Magyarország ellen indított 7-es cikkely következményeként értékelhető. A tudósításból kiderül, hogy Magyarország jó előre, és kifejezetten nagy volumenű kifizetéseket kezdeményezett úgy, hogy számlákat a teljesítésekről egyelőre nem küldött a bizottságnak, ami miatt most a deficit is megugrott...

TANÁR SEM KELL A HATÉKONY OKTATÁSHOZ A PEDAGÓGIA FORRADALMÁRA SZERINT

QUBIT
Szerző: GALAMBOS ATTILA
2018.09.19.


A tanulás és az oktatás legújabb paradigmaváltásának zászlóvivője, vagy egy pedagógiával kacérkodó, spekulatív sarlatán, aki az indiai nyomorban termett elméleteivel házal nyugaton, hogy bírálja tudáskoncepciónkat és iskolarendszerünket? Esetleg egy jó menedzser, aki újra feltalálta a spanyolviaszt? Sugata Mitra indiai oktatáskutató szerint a gyerekek képesek irányítás nélkül mindent megtanulni, amit csak akarnak. Híres gettókísérletével megtorpedózta a hagyományos oktatási modellt.

Az oktatás paradoxona

A 21. század pedagógiai paradoxona, hogy az alap- és középfokú oktatásban olyan ismeretek elsajátítására kényszerítik a gyerekeket – méghozzá a használhatóság és szükségesség kinyilatkoztatásával és megkérdőjelezhetetlenségével –, amelyek használata nem evidens. Ebből ered a hagyományos oktatási rendszer legerősebb kritikája. Ráadásul az ellentmondást tovább mélyíti, hogy a legalábbis kétséges hasznú tudás elsajátítása rengeteg időt vesz igénybe, és sokaknak nagyon nehezen megy. Továbbá a tanulás folyamatához a kényszer és a vitatható hasznosság miatti rossz érzések kapcsolódnak. Azok az ösztönzőnek vagy inspirálónak szánt kifejezések, mint például „ az iskola az életre készít fel” kiválóan bizonyítják ennek a rendszernek a kudarcát, hiszen a hagyományos iskolába járó diákok nem felkészülnek az életre, hanem már nyakig benne vannak...

A MAGYAROK FELE SZERINT NEM LEHET VÁLASZTÁSON LEVÁLTANI A FIDESZT

24.HU
Szerző: D. KOVÁCS ILDIKÓ
2018.09.20.


Bár a magyarok többsége még hisz abban, hogy demokráciában a legjobb élni, a magyar politikai életet illetően mély apátiába süllyedtek. Az emberek fele szerint demokratikus eszközökkel már nem lehet leváltani a Fideszt.

A választók tudják, hogy a magyar demokrácia beteg, és nem hiszik, hogy ezen demokratikus választással lehet segíteni

– röviden így lehetne összefoglalni annak a csütörtökön megjelenő kutatásnak a tanulságait, amelyet a Policy Solutions és a Friedrich Ebert Stiftung készített. A cél az volt, hogy feltárják, a sorozatban harmadik kétharmados Fidesz-KDNP-s parlamenti többséggel induló ciklusban miként vélekednek a választók a magyar demokrácia minőségéről. Az eredmény lesújtó.

Szabadság, egyenlőség, választás


A kutatás bevezetéseként arra kérték a résztvevőket, hogy mondjanak három szót vagy kifejezést arról, mit jelent számukra a demokrácia. A válaszokból kiderült, hogy

a magyarok demokrácia alatt elsősorban a politikai szabadságjogokat értik: a szabadságot, az egyenlőséget és a választásokat.

A válaszok 17 százaléka valamilyen módon a szólásszabadságra vonatkozott, de sokszor említették a sajtószabadságot is. Fontosnak tartják azt is, hogy a demokráciákban a hatalom forrása a nép, a jóléttel és a biztonsággal kapcsolatos asszociációk csak ezután következnek.

A magyar társadalom több mint fele (56 százalék) gondolja úgy, hogy a demokrácia a legjobb politikai rendszer.

Minden tizedik magyar szerint bizonyos körülmények között egy diktatúra jobb, mint a demokrácia, de a lakosság több mint negyede (27 százaléka) szerint teljesen mindegy, hogy milyen politikai rendszerben élünk.

A demokratikus elkötelezettség az MSZP és a DK szavazóinál a legerősebb, de átlagon felüli a kormánypártok és az LMP szavazói körében is. Nem meglepő módon a bizonytalanok vannak a legrosszabb véleménnyel a demokráciáról...

KETYEG A DIÁKHITEL BOMBA

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.09.20.


Az amerikai sajtó már diákhitel-válságot emleget, a tanulmányokra felvett kölcsönök állománya ugyanis már a háromszorosa a válság idején mértnek, a fizetési hátralék aránya pedig emelkedik. Magyarországon a diákhitel teljes összege egyelőre mintegy 330 milliárd forint. A Diákhitel Központ azonban megugrásra számít.

Tíz éve robbant ki a világgazdaság 1929-33 óta legnagyobb válsága, elemzők sora találgatja, honnan érkezhet a következő csapás. Az amerikai sajtó egyre többször emlegeti ketyegő bombaként a diákhiteleket. Korábban a Citigroup pedig hívta fel a figyelmet arra, hogy az USA-ban a tanulmányokra felvett kölcsönök állományának nagysága és a visszafizetési hajlandóság alakulása „kísérteties hasonlóságot” mutat a tíz évvel ezelőtti lakáshitelválsággal. Legutóbb a Marketwatch írta le, hogy a Federal Reserve Bank of New York adatai szerint 2008 elején még 671 milliárd dollárnyi diákhitel-állomány mára közel háromszorosára, 1530 milliárd fölé nőtt.

Az amerikai pénzügyi portál igyekezett feltérképezni, hogy mi vezetett a jelenlegi helyzethez. A 2008-at követő recesszió miatt bekövetkező munkanélküliség, a stagnáló bérek következtében a családoknak kevesebb volt a forrásuk, amit gyermekeik oktatására költhettek, miközben az államok is kevesebbet fordíthattak az iskolákra.

Rontotta a helyzetet, hogy az állami iskolák finanszírozásának visszaszorulása teret nyitott a profitorientált iskoláknak, amelyek kifinomult marketingtaktikákkal, magas diploma- és munkaközvetítési arányokat ígérve, csábították a tanulókat. Ezek az iskolák gyakran drágábbak, mint az állami társaik, vagyis annak, aki ezekben akar tanulni, több adósságot kell vállalnia. Ezek az iskolák azonban nem hozták az ígért eredményeket, és nem tették könnyebbé a jól fizetett munkák megtalálását...

AZ ELSŐ BENYOMÁSOK ÍRORSZÁGRÓL

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Krisztián
2018.09.20.


Bevallom, én nagyon szeretem azokat a posztokat, melyek az első hetek benyomásairól szólnak egy országban. Nem érzem úgy (szemben sokakkal), hogy aki még csak rövid ideje él egy adott országban, ne közölhetné a tapasztalatait – valahol mindenkinek el kell kezdeni, nem igaz? Az első időszak pedig mindig különösen izgalmas. Ez a helyzet Krisztiánnal is, aki pár hete érkezett meg Dublinba – lássuk, mit tapasztalt!

„Szeretném megosztani írországi, azon belül pedig a dublini tapasztalataimat három hét után, olvassátok örömmel!

Előéletemről érdemes tudni, hogy 28 éves budapesti születési srác vagyok, IT Engineer tudással, és még a lakásárak felrobbanása előtt tudtam venni egy pici lakást, jól kerestem és boldog kapcsolatban is éltem párommal meg a macskánkkal.

A külföldi munkavállaláshoz/élethez végül nem az anyagiak vezettek, hanem azok a hatalmas különbségek, amiket a párommal tapasztaltunk mikor külföldön voltunk (10+ ország 20+ városa) Magyarországhoz képest.

Mindenhol beszélgettünk a helyi szállásadóval (AirBnB) és durva volt látni, hogy mennyivel pozitívabb az emberek hozzáállása, viselkedése és életkörülményei. Nem tapasztaltuk azt a negativitást, búslakodást, egymással direkt kiszúrást, mint itthon, nem folyt mindenhonnan az idegengyűlölet, a korrupció és a nepotizmus.

A külföldi életet először Kanadában szerettük volna megvalósítani, viszont tudni kell róla, hogy nem egyszerű: az Express Entry (gyorsított eljárású vízum) belépéshez szükséges egy részletes adatlap kitöltése, egy külön nyelvvizsga, megfelelő mennyiségű igazolt pénzmag, az iskolai dokumentumok lefordíttatása, hitelesítése, beküldése és egy megfelelő pontszám elérése.

Pontokat kapunk kanadai tapasztalat alapján, ottani tanulásból, különböző nyelveket tudva, hiányszakmával rendelkezve. Végül vagy száz ponttal voltunk lemaradva, nem is beszélve arról, hogy minden szülőm aggódott, hogy a világ másik felére mennénk élni, úgyhogy a dologból nem lett semmi, csak egy kis szomorkodás..."...

DUBČEK ELVTÁRS JÓ ELVTÁRS - BESZÉLGETÉS LÁSZLÓ-HERBERT MÁRK ÉS MINK ANDRÁS TÖRTÉNÉSZEKKEL, A NYÍLT TÁRSADALOM ARCHÍVUM MUNKATÁRSAIVAL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: VÁRKONYI BENEDEK
2018.09.14.


A prágai tavaszt, a szocialista világrend pompás felvillanását kissé elfeledte az utókor. Alexander Dubček, a Csehszlovák Kommunista Párt első titkára 1968-ban „emberarcú szocializmust” akart, reformokkal, valódi demokráciával. A „Brezsnyev-doktrína” ezt nem tűrhette, és a szocializmus védelmében Lengyelország, Magyarország, Bulgária és a Német Demokratikus Köztársaság támogatásával augusztus 21-én elindultak a tankok Prága felé, hogy szétzúzzák ezt a kezdődő és parányi szabadságot is. A Szabad Európa Rádió percről percre adott hírt a fejleményekről; e híradásokból lett az a 4000 oldalas gyűjtemény, amelyet az 50. évfordulóra a Nyílt Társadalom Archívum (OSA) – az akkori események szerint tényleg percről percre – közzétett. László-Herbert Márk és Mink András történész, az OSA munkatársa e történetnek jó ismerője.

A Szabad Európa Rádió híradásai most így egyben mennyiben gazdagítják mai képünket az 1968-as csehszlovákiai megszállásról?

László-Herbert Márk: – Nagyon sokat árnyalnak, és számos olyan részletet tudhatunk meg belőlük, amelyet eddig nemigen ismertünk. Például akkor zajlott a Bajnokok Ligája – abban az időben BEK-nek hívták –, és kisorsolták, ki kivel játszik. A szovjet bevonulás után a nyugatiak azonnal fellázadtak, mondván, ők nem akarnak kelet-európai csapatokkal játszani. Új sorsolást írtak ki, ahol a selejtezőkben kelet-európaiak kelet-európaiakkal, nyugat-európaiak nyugat-európaiakkal találkoztak, és csak a végén volt olyan ütközet, amelyben a két világrend összecsapott. Nagyon sok bojkott volt a sporteseményektől a tudományos rendezvényeken át a művészeti eseményekig, amelyeken nemcsak Csehszlovákiát, hanem a bevonuló országokat is bojkottálták. A nyugat-európaiak akkor készültek a lipcsei vásárra, többen onnan is távol maradtak.

Románia kivonta magát ebből a közös akcióból. Ellenük nem fordultak?

Mink András: – Romániával ellenkező módon bántak. Nagy hírveréssel mindenhová meghívták, Jugoszláviával és Albániával együtt, vagyis ezt a három országot kiemelten kezelték, miközben a többieket bojkottálták.

Miért éppen ezt a négy országot választotta ki a Szovjetunió? A földrajzi elhelyezkedés miatt egyszerűbb volt így az akció? Bár Bulgária nem volt szomszédos Csehszlovákiával.

M. A.: – A szovjetek azzal számoltak, hogy ez közös „vállalkozás” lesz. El akarták kerülni, ami 1956-ban Magyarország esetében történt, vagyis hogy egyedül kell ennek a következményeit viselniük, és ezzel magukra vonniuk a nemzetközi felháborodást. Meg akarták mutatni, hogy ez kollektív döntés, és most már nem az történik, amiről egyedül Moszkvában döntenek, hanem ez közös fellépés. Ebben persze az is benne volt, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak, illetve a kommunista pártok vezetőinek többsége mélységes aggodalommal és ellenszenvvel figyelte mindazt, ami Prágában zajlik. Egyébként ilyen nyomás 1956-ban is volt a szovjeteken: a románok, a kelet-németek, a csehszlovákok a beavatkozás mellett voltak, csak éppen nem akarták bepiszkolni a kezüket. Nem a szovjetek döntése volt, hogy a románok nem vesznek részt ebben, hanem Ceaușescu határozott így. Alapvetően ez volt az oka annak, hogy finom nyomással belekényszerítették az összes többi országot. Ebből a szempontból a magyar eset sem egyszerű...

"A SZÍNHÁZ GYOM, FELÜTI A FEJÉT AKÁRHOL" . SPIRÓ GYÖRGY ÜZENETE A MAGYAR DRÁMA NAPJÁRA

SZÍNHÁZ.ORG
Szerző: SPIRÓ GYÖRGY
2018.09.19.


...A színház az írástudatlanoké, a belőle származó film is az, így az elképzelhető leginkább demokratikus műfaj. Amikor még nem volt általános iskoláztatás, a vallási és állami propagandát az írni-olvasni nem tudók számára vagy prédikációban, vagy színházi előadásban művelték.

Már a görögök rájöttek, hogy a demagógoknál a nép még a színházat is jobban szereti, a racionális populista érvelésnél a színészek által megjelenített mese sokkal vonzóbb. A legnagyobb mesterek, az ókori görögök, Shakespeare és Csehov pontosan tudták, hogy a legkönnyebben érthető, legélesebb konfliktusokkal, legdurvább bohózati hatásokkal és fordulatokkal kell élniük a legsúlyosabb tragédiákban is, hogy a közönség lelkét megmozgassák, és a színen láthatók iránti részvétét vagy gúnyos megvetését kiváltsák. Gyermeki gonoszságunk és beleélő képességünk százezer évek alatt semmit sem változott, a mesére minden kisgyerek fogékony, a megjelenített mesét mindenki élvezi, a színház az emberiséggel együtt jár.

Ki lehet persze verni a kamaszodó gyerekekből rémes iskolákkal és embertelen, humortalan intézményekkel a részvétre és a megvetésre való képességet, de a következő nemzedékek ismét ezzel a hajlammal születnek, és ha csak egy parányit is kedvezőbb a társadalmi hangulat, ha csak egy kicsit is enyhül a cenzúra, az újabb remek színészek és írók, a mindenkori jokulátorok szinte a semmiből is megteremnek újra.

A színház legfontosabb tényezőjének, a közönségnek – hiszen közönségként kezdi a későbbi színész, rendező és író is – nincs szüksége műveltségre vagy tájékozottságra. A jó darabot a legrosszabb rendező a leggyöngébb színészekkel a legbutább közönség számára is élvezhetővé teszi. Nincs felmentés a drámaíró számára, nem hivatkozhat a körülményekre, a pénzhiányra, a rossz színészekre, a magamutogató rendezőre, a tompa nézőkre: írjon olyan darabot, amely minden akadály ellenére átmegy.

A játékosságot az emberből nem lehet kiölni, a színház léte alapvetően ma sem forog veszélyben: ha a cenzúra, ahogy az évezredek során gyakorta, megint mindent el akar törölni, ami élet, a színházi formák a színházon kívül kezdenek el burjánozni. A színház nem kultúrnövény, ahogy a hatalmasságok vélik, esztétikai dogmák szerint nem lehet ápolni, hiába akarják a kritikusok. A színház gyom, felüti a fejét akárhol, ahol csak emberek tanyáznak.

szeptember

ITT OLVASHATÓ

SZIJJÁRTÓ A TROLL

GONDOLATVILÁGBAN BLOG
Szerző: Andrew_s
2018.09.19.


Az Európai Parlament alapvetően kiosztott egy taslit a magyar kormánynak. Ezt lehet szépíteni, illetve mesedélutánokon enyhíteni. De alapvetően megszavazták a magyar kormányt elítélő Sargentini-jelentést. Ehhez képest a lakosság békés dagonyában ücsörög, és békésen viseli, hogy a regnáló hatalom hülyének nézi. Mert mi mást is tenne? A recept bevált, tehát alkalmazza.

Az egyik pontja a kommunikációs cunaminak az, hogy egy hosszabb, talán megszeppenésnek is feltüntethető szünet után elindították annak a vitáját, hogy a lehetséges ötből három pofon küldte-e a padlóra, vagy a negyediket is rámérték-e az Orbán-kormányra. Mert azon polemizálni, hogy az említett jelentést a tartózkodókat figyelembe-véve vagy azt kihagyva szavazták-e meg, aligha más jellegű vita. Nem a jelentés tényeit, megállapítását cáfolja, hanem a politikai következmények mértékén rugózik. Egyébként a kormány propagandája még ebben is ellentmondásosnak tűnik. Az egyik pillanatban el sem fogadják a szavazás végeredményét, míg a másikban a szerintük meg sem történt szavazást akarják megtámadni az Európai Bíróságon. Úgyhogy Orbán szerint nem is kaptak taslit, de azért feljelentik a verekedőt. Egy vidámabbra részegedett kocsmaközönség ennél kevesebbre harsány közröhejjel reagálna. Valószínűleg. A politikusok azonban talán munkaköri kötelességből morózusak. Nem röhögik körbe Orbánt.

Talán Szijjártót sem. Pedig Orbán egykori csicskása igazán minden t megtesz a nagyérdemű szórakoztatása érdekében. Közben kicsit kamuzik is. De ez nála valószínűleg munkaköri kötelesség. Most minden esetre beleállt. A politikai szószékbe. Tudom, arra inkább ráállni szoktak. Mint a hordóra. A mintacsicska meg is tette. A maga hordószónoklatát az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának az ülésén. Kijelentette, illetve inkább bejelentette, hogy „egyes tisztségviselők nemrég képtelenségeket állítottak Magyarországról, és ezek nem voltak mások, mint hazugságok”. No jó. De cáfolta a kormánypropaganda a Sargentini-jelentés hetven-valahány pontját? Noha valószínűleg meg lehetett volna tenni. Akár írásban is összerakva a manipulálatlan jelentésben leírtakat, és annak tételes, bárki által ellenőrizhető adatokkal alátámasztott cáfolatát. Az uniós kommunikáció azonban nem ettől hangos. Így aztán a kormány, egykor a forint bedöntésében is jeleskedő, külügyminisztere nagyjából olyan teljesítményt produkált, mint az internetes fórumok fizetett trolljai...

EGYMILLIÓ EURÓVAL TÖBB LETT, DE ÍGY IS KIFIZETTE AZ ÁLLAM AZT A SZÉP HÁZAT

444
Szerző: MAGYARI PÉTER
2018.09.20.


- Van egy ház a Lánchíd közelében, amit a gazdája tavaly 675 milliós értéken tartott számon, aztán januárban 2,54 milliárdért kínálta a Miniszterelnökségnek, ami idén nyáron 2,98 milliárdot fizetett ki érte.

- Van egy ház az Andrássy úton, amit a gazdája tavaly 1,64 milliárd forint értékűre becsültetett, aztán idén nyáron eladta az államnak 2,9 milliárdért.

- Mindkét üzletet a világörökségi zónákra vonatkozó elővásárlási törvény alapján vásárolta meg az állam.

Az MSZP ÁSZ-vizsgálatot követel.

2017 decembere óta ha valaki el akarja adni a világörökségi zónában álló ingatlanját, akkor azt fel kell ajánlania az államnak, amelynek elővásárlási joga van. Szocialista képviselők két, a törvény alapján állami tulajdonba került ingatlan esetében ÁSZ vizsgálatot követelnek, mert gyanúsan sok pénzt költött ezekre az állam.
A Malév volt székháza volt az első, amire lecsapott az állam

Az egyik gyanús ügylet a Malév volt székházának megvásárlása. Az épület a Lánchíd pesti hídfőjének közelében áll az V. kerületben. Ez volt az első ingatlan, amelyről kiderült, hogy az állam él az elővásárlási jogával a világörökségi zónákról szóló törvény alapján.

Idén januárban a Miniszterelnökséget akkoriban vezető miniszter, Lázár János nyilatkozott, hogy élni akar a kormány az elővásárlási jogával, és kész kifizetni a 8,2 millió eurós vételárat. Akkori árfolyamon ez 2,54 milliárd forint volt.

A törvény szerint az elővásárlás esetében az ár úgy derül ki, hogy az eladó benyújt egy szándéknyilatkozatot egy potenciális vevőtől, hogy ennyiért tudná eladni az ingatlant, és ha az állam ennyiért megvenné, akkor viheti. Vagyis a Lázár János által ajánlott 8,2 millió euró nem légből kapott árajánlat lehetett, hanem az eladó azt állította, hogy ennyiért tudna rá vevőt. A Miniszterelnökség akkori ajánlatáról szóló levelet annak idején a G7 hozta nyilvánosságra.

Már akkor is gyanús volt, hogy az eladó cég 2017-es beszámolója szerint 675,8 millió forint értéken tartotta nyilván az ingatlant (mint befektetett tárgyi eszköz értéke szerepelt a beszámolóban). Vagyis majdnem négyszer annyiért kínálta a Miniszterelnökségnek eladásra, mint amennyi a saját könyvelése szerint ért. Persze itt még mondhatta az eladó, hogy talált rá vevőt ennyiért is, ez lett a piaci ára.

Itt jelentkezik az elővásárlásról szóló törvény egyik nagy hibája. Az elővásárlási jog felajánlásakor ugyanis elég egy szándéknyilatkozatot vagy szerződéstervezetet bemutatni az államnak, hogy mennyiért vinné el valaki az ingatlant. Egy ilyen papír nem kötelezi semmire a potenciális vevőt. Elég könnyű csalni, hiszen ígérni könnyű valami hatalmas összeget egy ingatlanért, és ha az állam bekapja a horgot, vagy politikai igény jelenik meg a bevásárlásra, akkor a piaci ár felett lehet túladni az épületen.

Felmerült egy másik probléma is az ügylettel: az eladó cég, az Atrium Estate Kft. fele részben egy Belize-ben bejegyzett offshore cég tulajdonában volt. A magyar törvények szerint az állam nem üzletelhet nem átlátható tulajdonosi szerkezetű gazdasági társaságokkal. Úgyhogy amikor az állam élt az elővásárlási jogával, akkor a vizsgálatot követelő szocialista képviselők szerint törvényt szeghetett.

Tóth Bertalan pártelnök feljelentést is tett az ügyben, de a XIII. kerületi ügyészség nem indított nyomozást, mondván nem tudják, hogy nem tudnak az ügyről semmit, mert "nem áll a rendelkezésükre" sem az adásvételi szerződés, sem az Atrium Estate átláthatósági nyilatkozata. (Ilyet minden állammal üzletelő cégnek le kell adnia 2011 óta, hogy bizonyítsa, nem offshore. Tóth feljelentésében azt vélelmezte, hogy ez ebben az esetben hamisítvány lehet.) Amikor Tóth rákérdezett Polt Péternél, hogy miért nem szerzik be ezeket a papírokat a Miniszterelnökségtől, akkor a legfőbb ügyész azt válaszolta, hogy ezeket Tóthnak kellett volna csatolnia a feljelentéséhez, de egy előkészítő eljárás azért elindult, úgyhogy jövő februárig még utánanéznek.

A történetben azonban volt még egy nagy fordulat idén nyáron. Az immár Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség akkor tényleg megvette az épületet, de nem 8,2 millió euróért, hanem 9,2 millióért. Az akkori árfolyam szerint 2,986 milliárd forintért, vagyis 446 millió forinttal drágábban, mint ami a januári miniszterelnökségi nyilatkozatban szerepelt. Egyáltalán nem világos, hogyan lett ennyivel drágább a ház. E végső ár 2,31 milliárd forinttal lett több, mint amennyi az értéke az eladó beszámolója szerint volt.

Mint azt az Átlátszó annak idején kiderítette, az állam tanácsadója a szerződés megkötésekor Répássy Róbert ügyvédi irodája volt. Répássy 1998-2018 között fideszes parlamenti képviselő volt, 2010 és 2015 között pedig államtitkár az igazságügyi tárcánál...

KESZTHELYEN MÁR NE AKARJON SZÁLLODÁT VENNI A BALATONPARTON (INDAVIDEÓ)

INDEX
Szerző: FIANTOK DÁNIEL, CSURGÓ DÉNES, SZILLI TAMÁS
2018.09.20.


A levegőből mutatjuk meg, mekkora szeletet hasított ki magának csak Keszthelyen a NER Mészáros Lőrinc, Tiborc István és üzlettársaik cégein keresztül.

ITT NÉZHETŐ MEG

ORBÁN KELET-NYUGAT-KÖZVETÍTŐKÉNT IGYEKEZETT FELLÉPNI MOSZKVÁBAN

ÁTLÁTSZÓ / PCBLOG
Szerző: PCBLOG
2018.09.19.


Az ukrán-orosz konfliktus kezdete óta a magyar miniszterelnök hetedik alkalommal találkozott Vlagyimir Putyinnal. A találkozók száma alapján a Kreml rendkívüli módon, a tényleges gazdasági és politikai súlyát meghaladóan felértékeli hazánkat. Nem véletlenül: a magyar kormány már jó ideje Moszkva fontos európai szövetségesének és „bajkeverőjének” számít, míg Orbán a nyugati diplomáciai elszigeteltségét enyhítheti a „kiegyensúlyozott és kiszámítható” orosz partnerséggel. Bár a magyar miniszerelnök a Paks 2 beruházást Oroszország és a NATO/EU-tag Magyarország közötti együttműködés „zászlóshajójának” nevezte, a háttérben valamennyire feszültség érzékelhető...

LEFAGYOTT ORSZÁG

168 ÓRA ONLINE
Szerző: LAKNER ZOLTÁN
2018.09.20.


A parlamenti ülésen elhangzott hétfő délutáni felszólalás volt az utolsó alkalom, amikor Orbán Viktor újdonsággal rukkolhatott volna elő a Sargentini-jelentés elfogadását követően. Helyzet van, miután az európai kulcsszerepét egyre erősebb hittel átélő Orbán körül hirtelen megritkult a levegő.

Cas Mudde politológus beszélt lapunknak a nyáron arról, hogy Orbán sem számíthat ki helyesen minden lépést, hibázni fog. Ez következett most be, rosszul ítélte meg európai pártcsaládja tűrőképességét. A miniszterelnök arra kényszerülhet, hogy életre keltse a papírtigrist, az eddig csak fenyegetésnek szánt B-tervét, a populista pártszövetséget, ahelyett hogy a legnagyobb erőt formálná át belülről.

Tegyük hozzá, az Európai Néppárt egy héttel a szavazás után már korántsem olyan lendületes a Fidesz kizárása ügyében: nagyon kellenek a Fidesz által szállított szavazatok az EP-választáson. A magyar demokráciának a néppártiak ezzel tesznek a legrosszabbat, hiszen lehetőséget adnak Orbánnak egy újabb gyűlöletkampányra, de nem tartják őt tényleges és folyamatos nyomás alatt. A Néppártban talán azt hiszik, a Sargentini-jelentés ügyében mégiscsak megmutatták Orbánnak, a vörös vonal létezése nem csak legenda, tudnak neki fájdalmas élményt okozni.

A kétharmados strasbourgi szavazás után a kormány a régi patronjait durrogtatja: Brüsszel, Soros, álcivilek, hazaáruló ellenzék. Ez alkalmas az itthoni kármentésre, a Fidesz-tábor meghökkenésének kezelésére, de nem válasz Orbán európai pozíciójának meggyengülésére. Van igazság abban, amit a miniszterelnök mond, hogy a bevándorlásellenesség felülírja a hagyományos politikai törésvonalakat, azonban Orbán nem számolt azzal, hogy más tétek is vannak az asztalon. Az Orbánnal hasonszőrű politikusok térnyerése végre felrázhatja az európai politikát, és ha késve is, talán megtörténik a szembenézés azzal, hogy Orbán és elvbarátai a demokrácia elleni játszmát folytatnak.

Súlyos kérdés a következő hétéves uniós büdzsé alakulása is, a keleti tagállamok forráscsökkenésének mértéke. Terítéken van a költségvetési kritériumok összekapcsolása a jogállami elvárásokkal. Történik ez egy olyan időszakban, amikor a magyar kormány koncentrált támadást intéz a a sajtó, az igazságszolgáltatás és a tudomány szabadsága ellen. Arra számíthatunk, hogy a kormány egyre-másra szolgáltat alapot a jogállamiság helyzetével kapcsolatos további bírálatoknak. A miniszterelnök a saját tekintélyelvű döntéseivel torlaszolja el a korrekció, de még a taktikázás útját is.

Magyarország mellett Orbán Olaszországot, Ausztriát és Lengyelországot nevezte meg a bevándorlásellenesség zászlóvivőjeként, csakhogy ez a szövetségi rendszer korántsem olyan erős, mint ahogy azt láttatni szeretné. Az olasz és az osztrák kormánykoalíciónak csak a kisebbik pártja áll Orbán mellett. Potenciális konfliktusforrás velük is, hogy a menekültek elosztásának elutasításában Orbán hajlíthatatlan, az olasz és az osztrák kormány viszont igényt tart az európai együttműködésre. Azt pedig éppen mostani lapszámunkban nyilatkozza egy szakértő, hogy a lengyel kormány Orbán iránti lelkesedése alábbhagyhat, ha az uniós pénzekről szóló alkudozás élessé válik.

Nem a kapukulcs a fő kérdés, amit Orbán emleget, hanem a kasszakulcs. Márpedig a NER sokba’ van, temérdek pénz kell hozzá, és a miniszterelnök szép sorjában minden uniós nettó befizető ország kormányával összeveszett...