2022. június 3., péntek

MAGYAR NARANCS AJÁNLÓ (TARTALOMJEGYZÉK)

MAGYAR NARANCS
Szerző: Magyar Narancs
2022.06.02.


A SZERK.


A SZERK.
A Kisgazda csillagkép

Csüggesztő májusa volt a magyarországi ellenzéknek, illetve hát emberek azon csoportozatának, akiket munkaköri leírásuk szerint annak vagyunk kénytelenek tekinteni. Kezdjük a kisebb halakkal.

A SZERK.
Menjen haza nyugodtan

Van, amikor egy pár- vagy családi kapcsolatban látszólag semmi előjele nincs a tragédiának; vagy ha van is, az a laikus környezet számára érzékelhetetlen. Ilyenkor különösen sokkol mindenkit a szörnyűség; mint például 2020 februárjában, amikor Tatabánya kertvárosi övezetében a mérnök apa vasrúddal agyonverte 7 és 9 éves fiait, majd magával is végzett. Senki nem értett semmit, az ismerősök példás családi életről, a családtagok egymás iránti szeretetről beszéltek, és csak találgatások voltak arról, hogy mi indította a férfit brutális tettére.

PUBLICISZTIKA

KENDE TAMÁS
Egyet nekem, egyet nekem
Hogyan bújt ki Orbán az olajembargó alól?

Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, az Európai Unió tagállamai és más, a nyugati szövetséghez tartozó államok aktívan segítik Ukrajnát az orosz agresszió elleni védekezésben, és kiterjedt gazdasági szankciókkal akadályozzák Oroszországot a „különleges katonai művelet” fenntartásában. Február vége óta a Nyugat – és ezen belül az EU – az oroszok által „vártnál” feltehetőleg jóval kiterjedtebb szankciós eszköztárat vetett be, ami elsődlegesen a Putyin-rendszer kegyeltjeit és az orosz bankszektort, légi közlekedést és tengeri szállítást, és mindezen keresztül az orosz export-import nagy részét érintette. Ám az orosz olaj- és gázszállításokat május 30-ig nem. Az orosz olajat az attól egyáltalán nem függő Egyesült Államok már hónapokkal ezelőtt szankciós listára tette.

ZÖLDI ANNA
Az attrakció építészete
Liget-projekt, Néprajzi Múzeum

Nem árulok zsákbamacskát: nem vagyok elégedett. De mivel az „értelmiségi fanyalgás” vádját szeretném elkerülni, nem elsősorban épületekről írom ezt a kritikát, inkább egy jelenséget próbálok értelmezni a Liget-projektben megjelent új létesítmények kapcsán. Remélem, hogy ez a kortárs építészet trendjeinek jobb megértését, a „kockaépítészek” szempontjainak megengedőbb kezelését is elősegítheti.

EGOTRIP

EGOTRIP
László Géza: Visszajátszás
Különadók újratöltve – beleragadhatunk

Miniszterelnökünk új kormánya élén az elmúlt harminc év legjelentősebb költségvetési kiigazítására készül.

BELPOL

INTERJÚ
„Elmegy mellettünk a történelem”
Scheiring Gábor közgazdász, szociológus

Meddig tartható fenn Orbán Viktor felhalmozó, „nemzeti nagytőkésekre” építő állama? Kinek jó az árstop, kit érint rosszul az extraprofitot célzó különadó? Mit kellene tennie az ellenzéknek? Az egykori LMP-, majd Párbeszéd-alapítóval, 2010–2014 közötti országgyűlési képviselővel beszélgettünk.

NŐI TUDOMÁNYOS KUTATÓK MAGYARORSZÁGON
Tartós hátrány

Egyetlen nő sem került be a Magyar Tudományos Akadémia frissen megválasztott rendes tagjai közé. Az MTA évek óta próbál javítani a tudományos pályán lévő nők helyzetén, de az elindított kezdeményezések eredményére még jó ideig várni kell.

SZALAY-BOBROVNICZKY KRISTÓF, AZ ÚJ HONVÉDELMI MINISZTER
A nagyságos fejedelem szolgálatában

A kormányszóvivő férjét tette meg Orbán Viktor Magyarország új honvédelmi miniszterének. Forrásaink szerint a következő években valóban szükség lehet egy menedzsertípusú vezetőre, Szalay-Bobrovniczky Kristóf orosz kapcsolatai azonban aggodalomra adnak okot. A minisztérium is alaposan átalakul.

BÉKÉSCSABAI REPTÉR- ÉS SPORTBERUHÁZÁSOK TÍZMILLIÁRDOKÉRT
Hajrá, Csabagyöngye!

Úgy tűnik, Magyarország a világ egyik leggazdagabb országa. Az egyik perifériás megyeszékhelyen, Békéscsabán a Modern Városok Programja és az országos stadionfejlesztés négy beruházásából három felesleges, a negyedik pedig sokkal olcsóbban kivitelezhető lenne.

KÜLPOL

KIRILL OROSZ PÁTRIÁRKA PÁLYAKÉPE
Tömjén és dohány

A magyar kormányfő nemcsak az Oroszország elleni olajembargót próbálta megtorpedózni, de az ellen is felemelte a szavát, hogy az EU szankciókkal büntesse az orosz ortodox egyház fejét, Kirillt. Végül a pátriárka mégis a szankciós listára került. Ki az az ember, akit Orbán védeni igyekezett?

KRITIKA

KÖNYV
Lépésről lépésre
Laurence Rees: A holokauszt. A gyűlölet gyökereitől a Harmadik Birodalom összeomlásáig

A szerző Oxfordban végzett történész, aki szélesebb ismertséget a BBC megbízásából készített történeti tárgyú dokumentum­film­jei­vel, illetve az azok alapján írt könyveivel szerzett. Utóbbiak közül több magyarul is olvasható, például az Auschwitz. A nácik és a „Végső megoldás” (Pécsi Direkt, 2005), A nácik. Történelmi tanulságok (Alexandra, 2007), vagy a Zárt ajtók mögött. Sztálin és a Nyugat politikai játszmái (Alexandra, 2011) címűek.

SZÍNHÁZ
Egy út vége
Moszkva–Peking Transzszimfónia

Egy hosszú vonatútnak van eleje meg vége, de a kettő között mégis végtelennek tűnik, akárcsak ez az előadás. Kárpáti Péter drámájában nincs történet, vagy ha van is, az a legkevésbé fontos: az utazás a Transzszibériai expresszen a létezés maga, annak minden abszurditásával és inkoherenciájával együtt. (El is hangzik: „Nem értettél semmit. Ez az élet.”)

LEMEZ
Azok ott hattyúk?
Klaus Mäkelä: Sibelius

Ragyogó türkizkék szem, babaarc – az ember azt hinné, hogy Klaus Mäkelä-ből ügyes impresszáriók csináltak sztárt a csodagyerek-jelenségre oly fogékony komolyzenei közönség számára. A finn dirigens még csak 26 éves, de már az Oslo Filharmonien vezető karmestere, szeptembertől pedig az Orchestre de Paris zeneigazgatói tisztségét tölti be.

LEMEZ
World music: ha

nem tudtuk volna: Bamako a világ közepe, Salento Babilonig terjed, és a Balkán lelke Szigetcsép.

TÉVÉSOROZAT
Váratlan helyeken
Átutazó

Az amnézia hálás téma a filmben, alkalmat ad mindenféle narratív játszadozásra, és kiválóan vegyül minden zsánerrel (Az 50 első randi, Memento, Egy makulátlan elme örök ragyogása, Bourne-sorozat, Egyre távolabb). Egy jól megírt amnéziás főhős csúszós, ingatag azonosulási pontot nyújt, a cselekmény pedig egyenletesen adagolja a feszültséget és az izgalmat, miközben lassan csepegteti a háttér-információkat a főszereplőről.

TÉVÉSOROZAT
Hess innen, szörny!
Az essexi kígyó

London a világ közepe, ahol az orvostudomány – vagy legalábbis annak egy nagyravágyó képviselője – már szívműtéttel és egyéb, korábban elképzelhetetlen csodákkal kísérletezik; igaz, a beavatkozások célja még inkább a hírnév megszerzése, mint a szegény bevándorló munkások életének megmentése.

KIÁLLÍTÁS
A megfoghatatlan árnyékában
Gaál Endre: Között

Gaál Endre szobrász, aki történetesen üvegből készíti munkáit, bár felhasznál más, sokszor nemes anyagokat (acél, gránit), vagy egészen hétköznapiakat (gumiabroncs, föld) is. Otthonosan mozog a land-art és az installáció területén, és több, egyszerre bensőségesen minimalista és monumentális köztéri szobor is kötődik a nevéhez. Munkáit a duális pozíció jellemzi, két elem kapcsolatának a hangsúlyozása, ezen belül pedig a törékenység és a lebegés, azaz a dinamika és a statika kettőse.

SZÍNHÁZ


INTERJÚ
„Már benne van a sötétség”
Kárpáti Péter drámaíró, rendező



Moszkva–Peking Transzszimfónia címmel írt darabot Bodó Viktornak a Transzszibériai expressz vonatút során tapasztaltakról, amit Frankfurt után Novák Eszter a Katona József Színházban rendezett meg. A darabírás körülményeiről, szerzőiségről, valamint a pandémia és a háború darabra gyakorolt hatásáról beszélgettünk.

ZENE

INTERJÚ
„Nincs határ”
Lakatos György fagottművész

Kortárs művek elkötelezett előadója, több tucat mű címzettje. Lelkes és lelkesítő tanár. Páratlan aktivitását a több éves kényszerszünet sem törte meg. Évtizedek óta működő alapítványa, a Kék Madár minden évben jótékonysági fesztivált rendez beteg gyerekek javára. Mindezek mellett a hangszerről magáról is beszélgettünk.

MI A KOTTA?
Vega Wagner

Klasszikus zenei programajánló a 2022/22. hétre

FILM

10. FRISS HÚS BUDAPEST NEMZETKÖZI RÖVIDFILMFESZTIVÁL
Hibáinkból tanulva

A szerelem a művészetek legkeresettebb témája, már csak azért is, mert ha a beteljesült nem is, a beteljesületlen verziója mindenkit érinthet. Nem is csoda tehát, hogy olyan misztikum lengi körül, amihez a valóságnak felérnie gyakorlatilag lehetetlen.

TÉVÉSMACI
Szarvasmarha-tenyésztők

Amikor Sztupa és Troché a majmok keresésére indultak, nagyon kevés információ állt a rendelkezésükre.

VISSZHANG

VISSZHANG: KONCERT
Tool

Olyan régen járt a Tool Magyarországon, hogy a 15 évvel ezelőtti szigetes koncert emlékei lassacskán a múlt ködébe vesznek.

VISSZHANG: LEMEZ
The Wave Pictures: When the Purple Emperor Spreads His Wings

A Wave Pictures tagjai egy ezerlakosú angol faluból költöztek Londonba a 2000-es évek elején, és azóta több mint húsz nagylemezt jelentettek meg.

VISSZHANG: FILM
Damsel

A kalapot és csizmát viselő Robert Pattinson kikecmereg egy csónakból, majd kinyit egy méretes dobozt, abból kecsesen előlép egy miniatűr ló.

VISSZHANG: FILM
A kis Nicolas és az elveszett kincs

Gyerekeknek szóló regényekben a gyerekek mindig boldogok.

VISSZHANG: FILM
Zanox – Kockázatok és mellékhatások

Akár a Széll Kálmán tér címet is kaphatta volna Baranyi Benő – nyomokban Török Ferenc népszerű darabját idéző – filmje.

VISSZHANG: FILM
Forráspont

London egyik legmenőbb éttermében járunk, az év egyik legforgalmasabb estéjén.

VISSZHANG: KÖNYV
Adania Shibli: Egy apró részlet

A kisregényben két, egymástól időben távoli esemény fonódik össze.

VISSZHANG: KÖNYV
Gáspár Balázs: Budapesti por és sár

Valóban céltalan sétahely lenne csupán az Andrássy út?

INTERAKTÍV


Egy hét kultúra 2022/22.

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

Egy hét tudomány 2022/22.

Rövid hírek: macska, Pompeii, Mars...

Szüret 2022/22.

Mókás és dühítő gyűjtemény a heti sajtóból. Többnyire az utóbbi.

KÉPZŐMŰVÉSZET

RÉS A PRÉSEN
A Vass-cipő története

Grasl Bernadett művészettörténész

TUDOMÁNY

VASTARTALMÚ SZENNYEZŐDÉS ÉLŐVIZEKBEN
Recipe ferrum!

Már csaknem három és fél hónapja ömlik vastartalmú bányavíz a Sajóba annak szlovákiai szakaszán – és csak most láttak hozzá a szennyezés leállításához. Közvetlen hatásai még nem jelentkeztek az országhatárokon belül, de ez csupán idő kérdése.

LOKÁL

ÍGY SZEMETEL A MAGYAR EMBER
A konténer átka

Magyarországon elvileg mindenki fizet a szemete elszállításáért, mégis évente másfél milliárd forintjába kerül csak a Magyar Közútnak, hogy elvitesse az út melletti pihenőhelyekre csempészett hulladékot. Ez a 10 ezer tonna megfelel egy megyeszékhely éves hulladéktermésének. Hol a hiba?

GASZTRO

CHILI&VANÍLIA
Fiori di zucca

Zöldfűszeres kecskesajttal töltött cukkinivirág

KERTÉSZ LESEK
Hági – Szeged

„Nagyhírű” és „rosszhírű” helyek

„ORBÁN BRUTALIZÁL, AZ ELLENZÉK KIFÁRAD” – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2022.06.03.


A TARTALOMBÓL

– Mellár Tamás: Biztos, hogy megszorítások következnek – Az Orbán-rendszer saját magát fogja leváltani. Hatalmi függés és információs monopólium Fidesz-módra. Interjú

– Meghalt a Sajó, de ez senkit nem érdekel – Van olyan falu, ahol senki sem hallott a szennyezésről. Riport

– „Ott a helyük, bent!” – A lövöldözés nem gyakori a szeméttel teli kerepesi Gyár utcában, csak a drog és a lopás. Riport

– A magyarok továbbra is vásárolhatják Putyin olaját – A kormány által követelt 15-18 milliárd euró töredékéből is át lehet állítani a gyártókapacitást

– Kalapácsok potyognak az égből – Nem akart elbukni, inkább kihátrált a budapesti jégkorong-vb mögül a kormány

– Továbbra is egekben a lakásárak – Örülhetünk, ha jövőre nem drágulnak tovább az ingatlanok

– Tiltott gyümölcsök és zöldségek? – Káros növényvédő szerekkel szennyezett a magyar cseresznye, az alma, az uborka és a fejes saláta

– „Várják, hogy kerekesszékkel felmenj a lépcsőn” – Rózsa Georgina évek óta küzd, hogy bebizonyítsa: autista gyermekének joga van tanulni

– Végrehajtó vagy konstruktív vezető? – Az új egészségügyi államtitkár, Takács Péter szakmailag elismert, de megosztó személyiségű

 Elit nélkül maradt a kárpátaljai magyarság – Drasztikus hatásai is lehetnek az ukrajnai orosz inváziónak a kárpátaljai magyar populációra

 Passzív ellenállás a megszállt területeken – Milyen az élet az orosz uralom alatt?

– Orosz olajon csúszkál a magyar vándor – A hét elején EU az orosz olaj embargójáról döntött, Magyarország addig hangoztatta különállását, amíg ismét zsákutcába kormányozta magát

– Egy népirtás, amely nem éri el az ingerküszöböt – Sterilizálják a nőket, bebörtönzik és átnevelőtáborokba küldik az ujgurokat Kínában, mégsem tesz senki semmit

 Egyházszakadáshoz vezetett a háború – Jelentős csapást mért Vlagyimir Putyin orosz világot egyesíteni kívánó politikájára a Moszkvához tartozó Ukrán Ortodox Egyház napokban kimondott függetlenedése

– Civil kurázsival a cigány gyerekekért – Évtizedek óta ezen dolgozik egy maroknyi csapat az Ormánság távoli szegletében Heindl Péter vezetésével

– Hegedülő kislány a folyóparton – Egy ott élő magyar beszélt nekünk arról, milyen volt az élet a karanténba zárt Sanghajban.

– Kiskirályok és álszentek – Botrányoktól volt hangos a márciusban nyílt Aranybulla-kiállítás

– Tápszertelenség – Az Egyesült Államokban egyre aggasztóbb a bébitápszerhiány

– Váltságdíj a karibi álomért – Haitinak 122 éven keresztül kellett zsarolással kikényszerített váltságdíjat fizetnie önnön szabadságáért. Ez évszázadokra ellehetetlenítette a normális fejlődést.

 9+4 könyvheti tipp

– Kincs, ami már nincs – Elszámított lépések – Rapport Richárd fizetést nem kapott, támogatása pedig olyan kevés volt, amiből nem lehetett megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy világszínvonalon tudjon játszani

Publicisztika:
– Puzsér Róbert: A kormánytöbbség és az ellenzék egyaránt a rendszerszintű probléma része
– Gulyás Balázs: Az utolsó keresztelő a keresztény Magyarországon – Maga itt a kultúrhörcsög?
– Reichert János: Nekik jó így
– Szerető Szabolcs: Magyar atom – Álláspont
– Gergye Rezső: A „kegyelmi pillanat” hozza el a nyilvánosságot!
– Koncz Tamás: Elefánt a Deák téren
– Nagy Attila Tibor: Lejtmenetben a Jobbik is – A NER uralma alatt
– Pápay György: A rendkívüli állapot hétköznapisága – Titkos köztársaság
– Nagygéci Kovács József: Hogy van Szentlélek
– Verebes István: Ami miatt írom ezt
– Lakner Dávid: Haumann Péter (1941–2022)
– Szálinger Balázs: Nagyszerű folyamat
– P. Szathmáry István: Ködképek párduccal – Irodalomország és lakói
– Híd Jenő rajzol: Felkészül az ország új osztályfőnöke
– Haklik Norbert: Közszolgálati bejelentés gitárral
– Wekerle Szabolcs: Vagy edd meg! – Újbeszél
– N. Fejérváry Gergő: Szőlő mindenekfelett – Haraszthy Ágoston IV – Ásó, kapa, uzsonnabor
– Szerető Szabolcs: Fieszta vereség után – Szotyola
– Dévényi István: A hülyekonzervatívizmus találkozása a magyar rögvalósággal
– Marabu: Extraadó

Kritika:
– Befejezett Róma – Steven Saylor: Dominus
– Levenni az álarcot – Juul Jesper: Férfinak és apának lenni
– Utazás a semmibe – Kárpáti Péter: Moszkva–Peking transzszimfónia, Katona József Színház
– Állambiztonsági háború és Bereményi kalapja – Jön a Magyar Mozgókép Fesztivál

Időgép-melléklet

– A besúgón túl: a KISZ kiüresedett, de Szimat Sanyi figyelt – A KISZ az 1980-as évekre kiüresedő, formális szervezetté vált. A pártállami rendszer egésze szempontjából ekkor már nem volt olyan jelentős, amilyennek esetenként a mából visszanézve tűnik – mondja Valuch Tibor történész. Interjú

– Egy hungarista az operaházban – Volt másodhegedűs, karmester, szerzett zenét, vezette a Budapesti Filharmonikusokat. Sámy Zoltánra (1903–1945) ma mégis kizárólag úgy emlékezünk, mint az operaház rossz emlékű nyilas igazgatójára és a nyilas indulók szerzőjére

– Harc Európáért – A Marshall-terv, és ami mögötte van

– Egy kép anatómiája: Leszáll a Lófékező – 1982

ITT OLVASHATÓ

OLAJEMBARGÓ, KIRILL PÁTRIÁRKA ÉS A TÉNYELLENŐRZÉS | SPARTACUS #28

SPARTACUS
Szerző: PARTIZÁN
2022.06.02.



Hosszas tárgyalások után megszületett az alku az uniós olajembargó ügyében, aztán hirtelen mégis újra veszélybe került. Úgy tűnhet, Orbán Viktorék nagyon rázzák a pofonfát Brüsszelben, de egyáltalán nem biztos, hogy így áll a helyzet. A mai adásban Kerner Zsolt, a 24.hu újságírója segít eligazodni ebben az ügyben. De beszélünk a hazai nyilvánosságban a minap kirobban “tényellenőrzés-vitáról” és a francia parlamenti választásokról is. Vendégeink: - Czékmán Bendegúz, újságíró, Mérce - Kerner Zsolt, újságíró, 24.hu - Zöldi Blanka, főszerkesztő, Lakmusz Az adás részei:
0:00 - Visszaszámláló 3:41 - Hírösszefoglaló monológ 11:11 - Uniós olajembargó: Kerner Zsolt (24.hu) 31:10 - Francia parlamenti választások: Czékmán Bendegúz (Mérce) 42:12 - Tényellenőrzés: Zöldi Blanka (Lakmusz) 1:07:02 - Elköszönés és stáblista

NINCS ORVOS, FÉL GŐZZEL GYÓGYÍTANAK A MAGYAR KÓRHÁZAKBAN, DE ÍGY SEM ELÉG A PÉNZ

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2022.06.03.


A kórházak csaknem negyedével, a szakrendelők ötödével kevesebb beteget láttak el idén, mint a pandémia előtt. A NEAK főigazgatója nem tudja, hogyan lehet megállítani az orvosok elvándorlását.


A főigazgató szerint sürgősen vissza kell térni a teljesítmény- finanszírozásra, mert a jelenlegi havi átalány immár adatokkal is bizonyíthatóan nem ösztönzi a szolgáltatókat a betegek ellátására. Kiss Zsolt az idei első negyedévnek és a járvány előtti utolsó év, 2019 hasonló időszakának a finanszírozási és ellátási adatait hasonlította össze. E szerint a kórházak közel negyedével, a szakrendelők ötödével kevesebb beteget láttak el idén, mint a járvány előtt. A krónikus osztályok pedig korábbi teljesítményüknek csak a 38 százalékát produkálták. Szerinte mindez nemcsak azt jelenti, hogy ellátatlanok a betegek, hanem azt is, hogy bizonyos típusú terápiához, diagnosztikához a rászorulók nem jutnak hozzá. A páciensek egy része be sem jut be az ellátórendszerbe, konzervatív terápiák maradnak el, emiatt sokaknál egyből műtétre van szükség. Ezzel még jobban nőnek a várólisták.

A jelenleg az átlagfinanszírozás miatt az intézmények 19-31 százalékkal több pénzt kapnak, mint amennyit a teljesítményük indokolna. – Ez óriási rés, ráadásul ennek ellenére nő az eladósodás, április végére 25,7 milliárdra nőtt a kórházak lejárt számláinak az összege – mondta a főigazgató. Hozzátette: „Most azt kell kitalálnunk, hogyan fogunk visszaállni a normál betegellátásra”...

A MOSTANI CSALÁDPOLITIKA VÁLASZTÓVONALAT HÚZ AZ "ÉRDEMESEK" ÉS "ÉRDEMTELENEK" KÖZÉ

TELEX
Szerzők: Patakfalvi Dóra, Sajti-Balogh Mariann, Liptai Lívia
2022.06.03.


„Átfogó megállapodást akarok kötni a magyar nőkkel. Mondják el, mi pedig értsük meg, mit akarnak”, fogalmazta meg népesedéspolitikai kiindulópontját négy éve a kormányfő. De vajon milyen hatásuk van az erre GDP-arányosan világszinten is sokat fordító magyar állam gyerekvállalási ösztönzőinek, és kiket tart támogatásra érdemeseknek?


Gall-Horváth Ramóna és férje négy évig eredménytelenül próbálkozott a családalapítással. A nő háromszor is teherbe esett, de két magzattal a hatodik hét környékén, a harmadikkal az első szívhangok után elvetélt. Az orvosok nem találták a vetélések okát, így 2020 elején időpontot kért kivizsgálásra a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház Dr. Domány Sándor Humán Reprodukciós Központjába. Fél év várakozás után fogadták Ramónát és férjét, elvégezték a rutineljárásokat, és megállapították: teljesen egészségesek.

Eközben egy távoli, nem vér szerinti rokon elmondta nekik, hogy várandós, de nem akarja megtartani a gyereket, ott fogja hagyni a kórházban. Ramóna igyekezett minden segítséget megadni az édesanyának, férjével közösen is felajánlották a támogatásukat, de a kismama hajthatatlan volt. A házaspár döntött: örökbe fogadják a kisbabát. Ezzel egy időben, hosszú hónapok után Ramóna végre időpontot kapott a Meddőségi Centrum laparoszkópos műtét keretében elvégezhető, petevezeték-átjárhatósági vizsgálatára, de nem ment el, mert ekkorra – majdnem öt sikertelen év után – már belefáradtak az egészbe, inkább maradtak az örökbefogadásnál.

Mivel rokonsági kapcsolatban álltak a kismamával, ez lényegesen mérsékelte az egyébként évekig tartó várakozási időt. Amíg a baba születésére vártak, pszichológiai vizsgálaton vettek részt, és készültek a szülői szerepre. Ramóna közben nem is figyelt a saját teste jelzéseire, ezért egyik nap óriási meglepetés érte: pozitív lett a terhességi tesztje. Férjével nem sokáig gondolkodtak, és úgy döntöttek: vállalják mindkét kisbabát...


ÚJRA NAPIRENDRE KERÜLT A BME, AZ EGYIK UTOLSÓ ÁLLAMI EGYETEM ALAPÍTVÁNYOSÍTÁSA

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZUBOR ZALÁN
2022.06.03.


A választás miatt jegelte a kormány a Budapesti Műszaki Egyetem alapítványi kiszervezésének tervét, később azonban újra napirendre kerülhet a modellváltás, írtuk januárban. BME-s forrásaink akkori jóslata beigazolódni látszik: az egyetem hallgatói önkormányzatának honlapja szerint már felállt a bizottság „az egyetemi működési modell felülvizsgálatára”.


Januárban írtunk arról, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) egy munkatársa a TudoLeaks platformon keresztül megkereste az Átlátszót, és elmondta, az egyetem vezetése komolyan foglalkozik a BME modellváltásával, vagyis azzal, hogy az állami tulajdonú egyetemet sok más intézményhez hasonlóan egy félig privát vagyonkezelő alapítvány vegye át...

KÓRHÁZAK, AHOL MINDEN MÁSODIK BETEG MEGHALT AZ INTENZÍVEN

444.HU
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2022.06.03.


- A járvány első évében jóval többen haltak meg intenzív osztályon, mint előtte.

- Óriási különbségeket találunk a kórházak közt egy nyilvános, eddig feldolgozatlan adatbázisban. Van, ahol minden második beteget elvesztettek, máshol csak minden tizediket.

- Az okokról hiába érdeklődünk.

- Bemutatjuk azokat a kórházi covid-számokat is, amiket sikeresen pereltünk ki az állami fenntartótól.

- De talán ennél is tanulságosabb, mi az, amiről fogalma sincs a hivatalnak.

Majdnem minden negyedik beteg meghalt 2020-ban a magyar intenzív osztályokon, összesen 11 700-an. Egy évvel korábban, amikor még nem volt koronavírus-járvány, minden ötödik embert vesztettek el, összesen 9400-at.

Voltak egészen kiugró megyék is. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az 50 százalékot közelítette a halálozási arány 2020-ban, de Komárom-Esztergomban és Pest megyében is meghaladta a 40-et. A járvány előtti utolsó évben sehol sem fordult elő ilyen...

A KORMÁNY ELINTÉZTE, HOGY NE KAPJUNK MAGASABB BETÉTI KAMATOT - MENJEN MINDEN PÉNZ ÁLLAMPAPÍRBA?

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: LOVAS JUDIT
2022.06.03.


Hatalmas lendülettel emelkedik az infláció, a jegybank folyamatosan emeli az irányadó kamatokat, drágulnak a hitelek, miközben a bankok egy fillérrel sem fizetnek többet a pénzünkre. És nem is fognak, hiszen az állam elviszi az itt keletkezett „extraprofitot”. Egyelőre marad az állampapír értelmezhető megtakarításként a biztonságra törekvőknek
.

– Csodálkoztam, hogy nem csinál semmit az MNB a betéti kamatok miatt, most már tudom, miért – mondta portálunknak egy banki szakember, miután bejelentették a 800 milliárd forint extraprofit különadókat, köztük a bankokra kirótt 300 milliárd forintot.

Nagy Márton miniszter a május 26-i Kormányinfon elmondta, hogy a bankok azért tesznek szert extraprofitra, mert közel 13 ezermilliárd forint náluk levő pénzre 0,3 százalék kamatot fizetnek, miközben ez a pénz hitelként kihelyezve 7 százalékot hoz. Ezért a fizetendő összeget kamatbevétel arányában szabják meg.

Pedig a Magyar Nemzeti Bank már korábban „összevonta a szemöldökét” a betéti kamatokat látva. Virág Barnabás alelnök februárban úgy fogalmazott, tarthatatlan, hogy a bankok nem követik a jegybanki lépéseket, és ha a közeljövőben nem változtatnak ezen, akkor gazdaságpolitikai lépéseket tesz az MNB. Hogy ezek mik lesznek, arról nem beszélt. Végül nem is tett semmit. Pedig lett volna lehetősége megvédeni a fogyasztók, a lakosság pénzét az inflációtól, és rávenni a bankokat a betéti kamatok emelésére.

A pénzintézetek pedig – mivel nem tett semmit a jegybank, és valójában már készültek a különadókra –, nem is adtak többet a pénzünkre...

ORBÁN MEGINT GYŐZÖTT

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.06.02.


A tagállamok dühösek voltak, de be kellett látniuk: ha azt akarják, hogy pecsét kerüljön az olajembargót is tartalmazó szankciós csomagra, akkor eleget kell tenniük a budapesti követelésnek. Kárpáti János nemzetközi lapszemléje.

Orbán megint győzött – ezzel a tömör kommentárnak is tekinthető címmel számol be a Politico amerikai portál brüsszeli kiadása arról, hogy az unió tanácsa a magyar miniszterelnök kifogása nyomán levette a Moszkva elleni legújabb szankciós listáról Kirill orosz ortodox pátriárkát, csak hogy meg legyen a teljes körű egyetértés a közös intézkedésekhez. A beszámoló szerint a tagállami nagykövetek dühösek voltak, de be kellett látniuk: ha azt akarják, hogy pecsét kerüljön az olajembargót is tartalmazó szankciós csomagra, akkor eleget kell tenniük a budapesti követelésnek. A litván EU-nagykövet azt írta Twitter-bejegyzésében, hogy a csomag elfogadása kulcsfontosságú volt, és mély csalódást keltett, aligha fogadható el, hogy akadt, aki nem tartotta teljes mértékig tiszteletben az európai vezetők által elért megállapodást. "Nem vonulunk vissza, azt javaslom, hogy a hetedik csomagnak legyen az a neve: KGB, Kirill, Gáz és Bankok” – tette hozzá a litván diplomata. Megjegyzem, az eddigi megnyilvánulások alapján a gázembargó ügyében még az olajnál tapasztaltnál is keményebb ellenállásra kell számítani.

A Politico szerint a közjátéknak rossz az utóíze sok tagországban, és most az a kérdés, mit lehet tenni annak elkerülése érdekében, hogy a jövőben megismétlődjék a magyarok túszejtő taktikája. A cikk idéz egy EU-diplomatát, aki azt mondta, Magyarország ezzel a szükségtelen mutatvánnyal elveszítette korábbi közép- és kelet-európai barátai rokonszenvének a maradékát is. Egy másik diplomata úgy fogalmazott, hogy Magyarország ezek után elszigeteltebb lesz, különösen a lengyelek rosszkedvűek, "most már valóban letettek Magyarországról”, így nem lehet barátokat szerezni.

Orbánnak mindenesetre bejött a taktikája – írja a Politico, és hozzáteszi: miközben sokakat frusztrál ez az obstrukció, néhány másik ország csendben és boldogan meghúzódik Orbán szókimondóbb álláspontjának az árnyékában.

Rzeczpospolita című varsói lap 'A pátriárka és az ő földi paradicsoma' címmel közöl írást az orosz ortodox egyház vezetőjéről, aki hallatlan luxusban éli életét, és nem hajlandó elítélni az Ukrajna ellen indított háborút. A cikk akkor született, amikor a magyar kifogás nyomán még nem egyeztek meg az uniós államok Kirillnek a szankciós listáról való törléséről. Gleb Pawlowski politikai elemző egyébként úgy vélekedett a lengyel lapnak nyilatkozva, hogy a Kirill elleni szankció nem jó ötlet, mert az orosz propaganda malmára hajtaná a vizet, és a Kreml az orosz ortodox hívek millióit fordítaná szembe a Nyugattal.

Katarina Barley, az Európai Parlament szociáldemokrata pártállású alelnöke tegnap az MDR német regionális tévének adott nyilatkozatában azt javasolta, hogy vonják meg Magyarországtól a szavazati jogot az Európai Unióban, tekintettel az Oroszország elleni hatodik szankciós csomag elfogadásával szembeni magyar ellenkezésre – jelentette honlapján a Der Spiegel hírmagazon. "Talán ez a megfelelő pillanat” – fogalmazott a politikus, aki szerint Magyarország visszaél az uniós döntéshozatal során megkövetelt egyhangúság elvével, és nyomásgyakorlásra használja azt. Felhívta a figyelmet arra: azt a követelményt, hogy a közös döntéshez az összes tagállam egyetértésére van szükség, még akkor fogalmazták meg, amikor az európai integrációs szervezetnek csupán hat tagja volt, most viszont már 27 országból áll az Európai Unió.

"Magyarország esetében mér nem beszélhetünk demokratikus és jogállami viszonyokról” – idézi az EP-politikus szavait a portál. Barley is elismerte azonban: felvetésének elfogadási esélyét nagyban csökkenti, hogy ehhez is egyhangú állásfoglalásra lenne szükség.

Frankfurter Allgemeine Zeitungnak a GLOBSEC biztonságpolitikai fórumról szóló pozsonyi tudósítása ismerteti Volodimir Zelenszkij ott elhangzott videóüzenetét, amely a lap szerint tartalmazott ugyan Budapestnek szóló üzenetet, de anélkül, hogy nevén nevezte volna Magyarországot. Az ukrán elnök azt mondta, hogy egyes országok olyan lépéseket tesznek, amelyek az orosz agresszióval szembeni egységes európai fellépés ellen hatnak. Zelenszkij szenvedélyesen érvelt amellett, hogy Ukrajna mielőbb kapja meg az EU-tagjelölti jogállást. A szlovák fővárosban tartott tanácskozáson szintén felszólalt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki egyértelműen Ukrajna mellett foglalt állást, de azt is hangoztatta, hogy az uniós beilleszkedéshez az országnak reformokat kell végrehajtania – emeli ki a frankfurti lap.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

PÁTRIÁRKA OLAJBAN
Szerző: Rezeda
2022.06.03.


Volodimir Zelenszkij tegnap röviden összefoglalta az ukránok jelenkori történelmét, ami nem csak a mostani háború, hanem az is, amit már évek óta vívnak az oroszokkal. Mint mesélte, 2014 tavaszától 2022 elejéig, amikor a jelenlegi öldöklés elhatalmasodott, Ukrajnában több mint tizennégyezren haltak meg, másfél millió ember vált belső menekültté, és az oroszok negyvenháromezer négyzetkilométernyi terület fölött vették át az ellenőrzést. Ezzel a nyolcéves periódussal, és Putyin fél magyarországnyi hódításával nem is igazán foglalkozott senki, hogy igazán odafigyeljen a világ, mit művel minden oroszok atyja, a mostani népirtásnak kellett bekövetkeznie. De ma már legalább tenni is akarnak valamit azért, hogy megállítsák a gonoszt.

Ennek egyik eszköze az olajembargó, hogy a nagy orosz medve (bár mostanság rájuk nézve ez a kép nem igazán áll meg) ne folytathassa azt, amit elkezdett, és amit Zelenszkij elképesztő számokkal illusztrált a luxemburgi parlamentnek. „Az orosz csapatok 3620 településre vonultak be Ukrajnában, ebből 1017 már felszabadult, további 2603 viszont még nem. Jelenleg területünk mintegy húsz százaléka, közel 125 ezer négyzetkilométer a megszállók ellenőrzése alatt áll. Ez lényegesen nagyobb, mint a Benelux-államok területe együttvéve”. – Mesélte a csak színész, aki ezen a szemüvegen látja a világot az elképedt luxemburgiaknak érzékletesen. Ezek számok, mégpedig elképesztőek, ahogyan az is, hogy a front ezer kilométeren húzódik, és több tízezernyi a halott is.

Ezek tényleg számok, mégpedig iszonyatosak és elborzasztóak, ahogy ilyen információk birtokában Szijjártó külügyes is volt képes kiejteni a száján, hogy az ország (vö.: mimagyarok) energiaellátása szimpla matematikai képlet, „ideológiai megfogalmazásokkal, nyilatkozatokkal a házakat fűteni nem lehet, főzni nem lehet, ideológiai nyilatkozatokkal nem lehet a gazdaságokat működtetni”. Ezt az olajembargóról mesélte Azerbajdzsánban, de, hogy miért ott, és mi a jó francot keresett megint arrafelé, azt senki nem tudja. Mint láthatjuk, a fél világ az oroszok megállításával van elfoglalva, Szijjártó pedig Ázsiában matekozik, és a vallásszabadságot is ott élteti, mert megakadályozták Kirill pátriárka, a háborús uszító putyinbérenc megrendszabályozását.

Hová vezetne ez, jelentette ki Szijjártó a „Csengetett, Mylord” Mrs. Liptonjának stílusában, amivel a dráma, amiben élünk, még hatalmasabbnak mutatkozik. Magyarország ezek szerint matematikai alapon akadályozta volna meg az olajembargót, s ha már ez nem sikerült, akkor saját magának mentességet nyüszögött ki hazugságokkal. Az Adria vezetékről, annak átalakításáról, a költségekről, egy igaz szavuk nem volt, mint ahogyan nincsen sohasem. Orbánnak jól jön a különutas olcsó olaj, de, hogy miért, azzal az egész művelt világ tisztában van. Azzal jelesül, hogy a mimagyarok miniszterelnöke talán boltolni szeretne az olcsó olajjal és annak termékeivel, miközben az országra és pláne Kirill pátriárkára mutogat. Orbánt már egyenesen árulónak tartják, és mi is ismerünk hasonlót történelmünkből...

KIRILL “PÁTRIÁRKA” NEM KERESZTÉNY, ORBÁN EGY FASISZTA BŰNÖZŐT ÉS NÉPIRTÓ TERRORISTÁT VÉDETT MEG

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.06.02.


Orbán kizsarolta az Európai Uniótól, hogy egy ortodox keresztény pátriárkának álcázott szélhámost, köztörvényes bűnözőt, milliárdos csalót, volt KGB-ügynököt, háborús uszítót, az orosz népirtás ideológiai atyját és támogatóját, a “vallásszabadságra” hivatkozva kivegyék az uniós szankciós listáról. Nyilván így volt kényelmesebb és gyorsabb megszabadulni Orbán Viktor szemétkedésétől és vétójától, s elfogadni az újabb szankciót, ami ennél fontosabb csapást tartalmazott Putyin számára: a tengeren szállított orosz olaj európai embargóját. De ettől még tudják, hogy Orbán kicsoda.

Ez részben érthető, részben sajnálatos, mert zsaroló bűnözőknek terroristáknak elvből soha nem szabad engedni. Az orosz ortodox egyház feje, Vlagyimir Gundjajev, aki “Kirill pátriárka” néven áll egyháza élén, mindennek az ellentéte, ami kereszténynek mondható. Ez a szakállas sötét gazember a “szent háború”, az erőszak híveként, az állami terrorizmus ideológusa, támogatója, a muszlim hitszónokokhoz hasonló uszító, közveszélyes terrorista, aki mesés vagyont lopott össze, a teljes vagyonát 6-8 milliárd dollárra becsülik. Közönséges szélhámos világfi.

“Kirill” a keresztényfasizmus ideológusa, amely az orosz messianizmus legdurvább leágazása, amelynek lényege, hogy az oroszok nemzeti-faji alapon őrzik és védelmezik a “kereszténységet”, amit állami szinten a fasizmussal, nemzetközi szinten pedig nukleáris erővel és hatalommal kell megvédeni és terjeszteni, az egyéni jogok biztosítása által “elfajzott” Nyugattal szemben. A “Kirill” nevű szélhámos, bűnöző és fasiszta ideológus minden elmélete, minden megnyilvánulása ellentétes a Bibliával, Krisztussal és a kereszténységgel, ez az ember maga egy istenkáromlás...

ORBÁN VIKTOR MEGINT GYŐZÖTT: A KGB-S KIRILL DOLLÁRMILLIÁRDJAIT IS MEGVÉDTE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2022.06.02.


Brüsszel behódolt Orbán Viktornak, lehúzta szankciós listájáról Kirill moszkvai pátriárkát. A magyar kormány az ő kedvéért akasztotta meg az uniós szankciós folyamatot tegnap, arra hivatkozva, hogy a vallásszabadságot védi így. Nem azt védte: csupán egy ex-KGB-s háborús uszító összeharácsolt dollármilliárdjait. Egyúttal pedig mosdatta kicsit a putyini szerecsenállamot. Ezt hagyta jóvá utólag az EU ma délután. Gratulációt küldünk tehát. Duplát. Vélemény.


Brüsszelben állt a bál megint. Ráadásul ismét nem valami zöldfülű elsőbálozó itta magát kokira, s kezdett törni-zúzni. Szokás szerint a legrégebbi vendég, a legtapasztaltabb klubtag röffentett jó fokhagymás-kolbászosat a bálterem amúgy sem túl illatos levegőjébe. Hangosan, a bál végén, amikor már beállt a csend. Természetesen minden magyarok miniszterelnökéről, Orbán Viktorról van szó.

Kicsit tényszerűbben arról, ami történt: a Putyin elleni hatodik, olajembargót is tartalmazó uniós szankciós csomag május elején került a brüsszeli asztalokra, de mivel Magyarország és Szlovákia ellenezte, Csehországgal együtt kivételes státuszt kaptunk. Időt az átállásra. A magyar kormánynak ez sem volt jó, örök mentességet akart kiharcolni, de végül Orbán Viktor is elfogadta az átmeneti mentességről szóló változatot. Hétfőről keddre megszületett hát a politikai döntés. Ő sem vétózott. Úgy volt, mehet a csomag.

Minden szép, minden jó, gondolhattuk. Tegnap reggelig. Akkor kellett volna az uniós nagyköveteknek végleges formába önteniük a szankciós csomagot, de a magyar nagykövet jelezte: nem tartja elfogadhatónak, hogy Kirill moszkvai pártriárka is rajta van azok listáján, akiknek a vagyonát befagyasztják. A tárgyalás emiatt félbeszakadt, a többi nagykövet kiakadt, s még a Válasz Online uniós körökben otthonosan mozgó forrásai is egymásnak ellentmondó magyarázatokat adtak arról, hogy ez akkor most mit is jelent. Érinti-e az olajembargót, vagy az ettől függetlenül sínen van és csak Kirill pártriárka vagyonán megy a vita? El lehet választani a két témát, ha egyszer a Tanácsban a miniszterelnökök (Orbánnal egyetemben) már rábólintottak a szankciós csomagra? Orbánék tényleg csak Kirill pénzét akarják védeni, vagy ez csupán hivatkozási alap, amellyel az utolsó utáni pillanatban mégiscsak elgáncsolnák az embargót is?