Szerző: Scenic Relaxation
2021.05.29.
Drónfelvételek Afrikáról...
2021. június 9., szerda
VALÓDI MEGBECSÜLÉS HELYETT ÓCSKA KÖSZÖNTŐLEVELEKKEL KAMPÁNYOL
KOLOZSVÁRI SZALONNA
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2021.06.09.
Amikor sufnijogászként éppen nem gazdasági kérdésekben okoskodik és kampányol (éppen a NER gazdasági-üzleti csúcskonferenciáján hazudta állította, hogy nem választási, hanem újraindítási költségvetés lesz a jövő évi, és azzal a lendülettel hatalmas választási adókedvezményt lengetett be a jövő évi választások előtti időzítéssel a gyereket nevelőknek, a többiek vessenek magukra), vagy amikor éppen nem banánköztársaságok, fél- és egész diktatúrák vezetőivel, mindenféle rosszhírű, korrupcióval és akár szervezett bűnözéssel is egészen közeli kapcsolatban álló elvtársakkal enyeleg a Karmelita teraszán (lásd tegnap Albánia miniszterelnöke balján fitogtatta az angolnyelvtudását), és mutogatja büszkén illusztris vendégeinek, hogy ez itt mind az övé, leveleket írogat minden doktorminiszterelnökök gyöngye. Ma éppen az országos patikanap szolgáltatta az apropót ahhoz, hogy kampánylevelet írjon az érintetteknek...
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2021.06.09.
HABONY ÁRPÁD 160 MILLIÓS ÓRÁJA KENTERBE VERI RÁKAY PHILIP 47 MILLIÓS LUXUSTEREPJÁRÓJÁT
ÁTLÁTSZÓ
/ NEMZETI TŐKÉSOSZTÁLY
Szerző: ZIMRE ZSUZSA
2021.06.09.
Habony Árpád május végén profi legénységgel indult el egy olasz vitorlásversenyen. Az Index szúrta ki, hogy a négynapos The Nations League 2021 – Swan Tuscany Challenge-n bérelt hajóval versenyző egykori parlamenti vitrinőr mellett a magyar válogatott volt és jelenlegi tagja is a hajón volt a nevezési lista alapján, de ez sem volt elég a dobogós helyhez. Az is kiderült, hogy a hajó csak bérelt, ennek becsült összege egy hétre 3,2 millió forint körül mozog, a verseny teljes költsége pedig ezt jóval meghaladó összeg lehetett. De még ennél is sokkal izgalmasabb, hogy milyen karórát viselt Habony a csuklóján. Spojler: igen drágát...
Szerző: ZIMRE ZSUZSA
2021.06.09.
A COVID-SZTRÓK RITKA, DE A COVID-DEPRESSZIÓBÓL MÉG KOMOLY BAJ LEHET
QUBIT
Szerző: QUBIT.HU
2021.06.09.
Minden eddiginél kiterjedtebb kutatás készült a COVID-19 mentális egészségre és idegrendszerre gyakorolt hatásairól. Jó hír, hogy az agyi gyulladásos és vérrögképződéses zavarok jóval ritkább szövődmények, mint eddig gondolták. Mentális betegségek azonban minden negyedik fertőzöttnél előfordultak.
Bár a COVID-19-et mint a tüdőt megtámadó betegséget írták le először, és így is tartják számon, az elmúlt másfél év tapasztalatai alapján a testre gyakorolt hatásai ezen jelentősen túlmutatnak. A skála a bőrkiütésektől az emésztési zavarokon és a vérzéses rendellenességeken át a szív és a vesék szerkezeti károsodásáig terjed, emellett az agy és az elme betegségeiben is szerepet játszhat.
Egyes korai tanulmányok még attól tartottak, hogy a világjárványban az egészségügyi ellátórendszer az agyi érkatasztrófák, a gyulladásos agyi folyamatok és az izom-rendellenességek elsöprő száma miatt rogyadozik majd. A korábbi koronavírus-fertőzések tapasztalatai pedig arra engedtek következtetni, hogy a COVID-19-ből kigyógyultak körében is megnő az olyan pszichiátriai betegségek gyakorisága, mint a depresszió vagy a poszttraumás stressz szindróma (PTSD)...
Szerző: QUBIT.HU
2021.06.09.
Bár a COVID-19-et mint a tüdőt megtámadó betegséget írták le először, és így is tartják számon, az elmúlt másfél év tapasztalatai alapján a testre gyakorolt hatásai ezen jelentősen túlmutatnak. A skála a bőrkiütésektől az emésztési zavarokon és a vérzéses rendellenességeken át a szív és a vesék szerkezeti károsodásáig terjed, emellett az agy és az elme betegségeiben is szerepet játszhat.
Egyes korai tanulmányok még attól tartottak, hogy a világjárványban az egészségügyi ellátórendszer az agyi érkatasztrófák, a gyulladásos agyi folyamatok és az izom-rendellenességek elsöprő száma miatt rogyadozik majd. A korábbi koronavírus-fertőzések tapasztalatai pedig arra engedtek következtetni, hogy a COVID-19-ből kigyógyultak körében is megnő az olyan pszichiátriai betegségek gyakorisága, mint a depresszió vagy a poszttraumás stressz szindróma (PTSD)...
ORBÁN ALTAT
YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.06.08.
Nem túlzok, elaludtam Orbán interjúján. Nem, ez nem egy gyenge mondás, hanem maga a valóság. Fogatlan Oroszlán volt, vagy ahogy a napokban maga fogalmazott az EU politikusainak, egy papírtigris. Gyenge, mondanivaló nélküli interjút adott amiben a nem létező eredményeket próbálta sikerként feltüntetni.
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.06.08.
Nem túlzok, elaludtam Orbán interjúján. Nem, ez nem egy gyenge mondás, hanem maga a valóság. Fogatlan Oroszlán volt, vagy ahogy a napokban maga fogalmazott az EU politikusainak, egy papírtigris. Gyenge, mondanivaló nélküli interjút adott amiben a nem létező eredményeket próbálta sikerként feltüntetni.
De hogy te ne unatkozz, kicsit felturbóztam.
ÉSZRE SEM VESSZÜK, PEDIG AZ INFLÁCIÓ MÁR RÉGEN ELSZABADULT
PORTFOLIO
Szerző: GAJDICS OTTÓ
2021.06.09.
Minden figyelő tekintet a fogyasztási cikkek piacára ragadt, csak a pénznek nem szólt még senki, hogy neki is ott lenne a helye. A pénz viszont már évekkel ezelőtt úgy döntött, inkább máshol csinál inflációt: a befektetési eszközök piacán. Az infláció nem játék, de az inflációnál nagyobb veszélyt jelenthet a gazdaságra nézve egy esetleges elhibázott jegybanki reakció. Amikor monetáris politikáról beszélgetünk, azt szoktam mondani, nem az a fő kérdés, hogy emeli vagy csökkenti-e a kamatot a jegybank, hanem az, hogy helyes döntést hoz vagy pedig hülyeséget csinál. Én elsősorban amerikai tőzsdei vállalatokkal foglalkozom, ezért a Fedre fókuszálva próbáltam meg átgondolni, hogy 2020 és 2021 extrém gazdasági-társadalmi helyzeteire mi lenne a helyes jegybanki lépés, a jelekből olvasva szerintem mit fog lépni a Fed, és a tőzsdei befektetőkre nézve ennek milyen következményei lehetnek. A járvány és a válság rengeteg társadalmi és gazdaságpolitikai kérdést és feladatot is felvetett, de jelen írásban csak a jegybanki politikára fókuszálok...
Szerző: GAJDICS OTTÓ
2021.06.09.
SIKERÜLT A PÁPÁTÓL KIZSAROLNI EGY TALÁLKOZÁST, AMI ANNYIT IS ÉR
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.06.09.
Az Isten malmai lassan őrülnek, de korántsem olyan jól, mint a NER malmai, amelyek előbb-utóbb a legerősebb követ is szétmorzsolják. Nem bírta tovább a zsarolást és a fenyegetést, beadta a derekát Ferenc pápa, és hajlandó találkozni a budapesti Eucharisztikus Kongresszus előtt Áderrel és Orbánnal. Ferenc pápa úgy oldotta meg, hogy ne tűnjön a találkozás Orbán legitimációjának, hogy találkozik a kormány tagjaival és más magas rangú állami vezetőkkel is. Orbán beleolvad ebbe a társaságba.
Ferenc pápát különféle csatornákon addig gyötörték, míg ebben a formában hajlandó találkozni Orbánnal IS, ami nem neki szól, hanem az országnak, miután az állami vezetőkkel találkozik. A világsajtóban már megjelent, hogy a pápa nem akart találkozni Orbánnal és Áderrel, akik egészen biztos nem kérték, hogy a pápa rajtuk kívül másokkal i találkozzon. Hogy az egész kormányt és másokat is köszönt a pápa, az csökkenti az Orbánnal való találkozás jelentőségét.
Az egész ügyben a legszebb az, hogy a kormánypárti propaganda a katolikus egyház fejéről leszedte a keresztvizet, a legcsekélyebb tisztelet hangján sem szóltak róla, mert nem szándékozott Orbánnal találkozni. Ha maga Jézus Krisztus látogatna el Magyarországra, és nem kívánna találkozni a gyűlölet apostolával, Orbán Viktorral, az ország fasiszta diktátorával, akkor Jézus Krisztust is kitagadnák a mennyből. Ebből csak egy dolog következik, hogy Orbán nagyobb, mint a pápa, nagyobb, mint Jézus Krisztus.
Ő maga is a kereszény Európa DNS-ének mondta magát, lefordítva: az Igének, aki testté lett. Orbán vallásos imádása nagyobb méreteket ölt, mint a katolikus bálványok, köztük akár a pápa imádása. A katolikus egyházban imádnak mindent, ami nem keresztény, képeket, szobrokat és fasisztákat, címeres antiszemitákat, mint amilyenek az egyházatyák, vagy Prohászka Ottokár voltak. De ha a véletlen úgy hozza, hogy kapnak egy keresztény pápát, ott megszűnik a bálványimádás.
Ennek megfelelően azonnal kétségbe vonták Ferenc pápa keresztény voltát, mert nem akart találkozni a keresztényfasiszta bálvánnyal, Orbán Viktorral. Mindent elmond erről az, hogy aki hajlandó találkozni Orbánnal, az keresztény, aki nem hajlandó találkozni vele, az nem keresztény. Orbán maga “a” kereszténység, a hozzá való viszony dönti el a NER-szektában, hogy ki keresztény és ki nem. Orbán az alfa és az ómega, a kezdet és a vég...
Szerző: Amerikai Népszava
2021.06.09.
Ferenc pápát különféle csatornákon addig gyötörték, míg ebben a formában hajlandó találkozni Orbánnal IS, ami nem neki szól, hanem az országnak, miután az állami vezetőkkel találkozik. A világsajtóban már megjelent, hogy a pápa nem akart találkozni Orbánnal és Áderrel, akik egészen biztos nem kérték, hogy a pápa rajtuk kívül másokkal i találkozzon. Hogy az egész kormányt és másokat is köszönt a pápa, az csökkenti az Orbánnal való találkozás jelentőségét.
Az egész ügyben a legszebb az, hogy a kormánypárti propaganda a katolikus egyház fejéről leszedte a keresztvizet, a legcsekélyebb tisztelet hangján sem szóltak róla, mert nem szándékozott Orbánnal találkozni. Ha maga Jézus Krisztus látogatna el Magyarországra, és nem kívánna találkozni a gyűlölet apostolával, Orbán Viktorral, az ország fasiszta diktátorával, akkor Jézus Krisztust is kitagadnák a mennyből. Ebből csak egy dolog következik, hogy Orbán nagyobb, mint a pápa, nagyobb, mint Jézus Krisztus.
Ő maga is a kereszény Európa DNS-ének mondta magát, lefordítva: az Igének, aki testté lett. Orbán vallásos imádása nagyobb méreteket ölt, mint a katolikus bálványok, köztük akár a pápa imádása. A katolikus egyházban imádnak mindent, ami nem keresztény, képeket, szobrokat és fasisztákat, címeres antiszemitákat, mint amilyenek az egyházatyák, vagy Prohászka Ottokár voltak. De ha a véletlen úgy hozza, hogy kapnak egy keresztény pápát, ott megszűnik a bálványimádás.
Ennek megfelelően azonnal kétségbe vonták Ferenc pápa keresztény voltát, mert nem akart találkozni a keresztényfasiszta bálvánnyal, Orbán Viktorral. Mindent elmond erről az, hogy aki hajlandó találkozni Orbánnal, az keresztény, aki nem hajlandó találkozni vele, az nem keresztény. Orbán maga “a” kereszténység, a hozzá való viszony dönti el a NER-szektában, hogy ki keresztény és ki nem. Orbán az alfa és az ómega, a kezdet és a vég...
ÜGYESEN LAVÍROZOTT A FIDESZ A JÁRVÁNYINTÉZKEDÉSEKKEL
G7.HU
Szerzők: JANDÓ ZOLTÁN, HAJDU MIKLÓS
2021.06.09.
Bár összességében politikai szempontból jól lavírozott a járvány elleni intézkedésekkel az eléggé eltérő igények között a kormányzat, a második és a harmadik hullám megítélése a magyar lakosság körében azért láthatóan különbözött. Legalábbis ez derül ki, ha összevetjük a Nézőpont Intézet elégedettségmérési indexének alakulását a különböző járványmutatókkal, illetve az intézkedések ütemezésével.
Persze az ilyen felméréseket érdemes fenntartásokkal kezelni, különösen, ha olyan kutatóintézet végzi, amely erősen kormányközeli. Ezúttal azonban a Nézőpont eredményei lényegében megegyeznek azzal, amit az Európai Unió is mért még télen. A február és március közepe között készített Eurobarométer-felmérés szerint a magyarok 52 százaléka volt elégedett a kabinet járványkezelésével, a Nézőpont pedig végig 51-52 százalékos értéket mért erre az időszakra.
Télen elégedettek voltunk a járványkezeléssel
Ősz óta egyébként ekkor, egészen pontosan február közepe és április közepe között volt a legrosszabb a kormányzat megítélése. Ennek magyarázata valószínűleg az, hogy a járványügyi intézkedésekről a pandémia alatt szinte végig politikai szempontok alapján döntő kormányzat a harmadik hullám kezdetén volt a legrosszabb helyzetben: ekkor nem tudtak olyan döntést hozni, amely jót tett volna a megítélésüknek.
A második hullám elején ez, úgy tűnik, még sikerült. Bár akkor is elég sok jel utalt arra, hogy túl sokáig vártak ki a lezárásokkal, a lakosság így is pozitívan értékelte, hogy novemberben végül csak meglépték. A Nézőpont szerint a lakosság véleménye a járványkezelésről a hónap közepén látványosan javult, majd – hibahatáron belül mozogva – tulajdonképpen február közepéig ezen a szinten maradt, még a fertőzöttek és elhunytak számának felfutása és tetőzése idején sem csökkent...
Szerzők: JANDÓ ZOLTÁN, HAJDU MIKLÓS
2021.06.09.
Persze az ilyen felméréseket érdemes fenntartásokkal kezelni, különösen, ha olyan kutatóintézet végzi, amely erősen kormányközeli. Ezúttal azonban a Nézőpont eredményei lényegében megegyeznek azzal, amit az Európai Unió is mért még télen. A február és március közepe között készített Eurobarométer-felmérés szerint a magyarok 52 százaléka volt elégedett a kabinet járványkezelésével, a Nézőpont pedig végig 51-52 százalékos értéket mért erre az időszakra.
Télen elégedettek voltunk a járványkezeléssel
Ősz óta egyébként ekkor, egészen pontosan február közepe és április közepe között volt a legrosszabb a kormányzat megítélése. Ennek magyarázata valószínűleg az, hogy a járványügyi intézkedésekről a pandémia alatt szinte végig politikai szempontok alapján döntő kormányzat a harmadik hullám kezdetén volt a legrosszabb helyzetben: ekkor nem tudtak olyan döntést hozni, amely jót tett volna a megítélésüknek.
A második hullám elején ez, úgy tűnik, még sikerült. Bár akkor is elég sok jel utalt arra, hogy túl sokáig vártak ki a lezárásokkal, a lakosság így is pozitívan értékelte, hogy novemberben végül csak meglépték. A Nézőpont szerint a lakosság véleménye a járványkezelésről a hónap közepén látványosan javult, majd – hibahatáron belül mozogva – tulajdonképpen február közepéig ezen a szinten maradt, még a fertőzöttek és elhunytak számának felfutása és tetőzése idején sem csökkent...
NER-KÖZELBE PRIVATIZÁLHATJÁK A BUDAPEST AIRPORT ÜZEMELTETÉSÉT IS A VÁLASZTÁSOKRA
HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2021.06.09.
NER-közelbe kívánná privatizálni a választásokig a Budapest Airport üzemeltetését a kormány – a mi pénzünkből. Legalábbis erre lehet következtetni azokból a sajtóhírekből, amik a napokban felröppentek Palkovics miniszter puhatolózásairól. Csillag István közgazdász szerint leginkább az a probléma, hogy közpénzből tesznek visszautasíthatatlan ajánlatot.
A mostani tulajdonosi kör a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérben csak egy dolgot lát: a befektetést. A kormány a tervezett visszavásárlással a turizmus fellendítését is biztosíthatná s ehhez többségi tulajdon megszerzését tervezi - nyilatkozta Palkovics László a vasarnap.hu-nak. Ennek érdekében egy méltányos ajánlatot tennének a reptér visszavásárlására.
Akinek – tegyük fel – tulajdonában áll egy vas- és műszaki bolt a sarkon, az üzlet attól még nem szűnik meg, ha eladja a szomszéd kereskedőnek – válaszolt egy gyakorlatiasan hétköznapi példával a gazdasági szakember arra a kérdésre, hogy mi lehet a szándék a Budapest Airport tulajdonlásával. Mint ismert, 2005-ben a reptér többségi tulajdonosi hányadát egy külföldi befektetői társaság szerezte meg, a maradék 25 százalék állami tulajdont a Fidesz 2011-ben a többségi tulajdonosoknak értékesítette. A repülőtér, az épületek, a beton stb. állami tulajdonban maradt és amennyiben a tulajdonosok bővítenek, új leszállópályát vagy autóparkolót építenének, az állami tulajdonba kerül...
Szerző: HARKAI PÉTER
2021.06.09.
A mostani tulajdonosi kör a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérben csak egy dolgot lát: a befektetést. A kormány a tervezett visszavásárlással a turizmus fellendítését is biztosíthatná s ehhez többségi tulajdon megszerzését tervezi - nyilatkozta Palkovics László a vasarnap.hu-nak. Ennek érdekében egy méltányos ajánlatot tennének a reptér visszavásárlására.
Akinek – tegyük fel – tulajdonában áll egy vas- és műszaki bolt a sarkon, az üzlet attól még nem szűnik meg, ha eladja a szomszéd kereskedőnek – válaszolt egy gyakorlatiasan hétköznapi példával a gazdasági szakember arra a kérdésre, hogy mi lehet a szándék a Budapest Airport tulajdonlásával. Mint ismert, 2005-ben a reptér többségi tulajdonosi hányadát egy külföldi befektetői társaság szerezte meg, a maradék 25 százalék állami tulajdont a Fidesz 2011-ben a többségi tulajdonosoknak értékesítette. A repülőtér, az épületek, a beton stb. állami tulajdonban maradt és amennyiben a tulajdonosok bővítenek, új leszállópályát vagy autóparkolót építenének, az állami tulajdonba kerül...
A FUDAN-ÜGY PONTOSAN LEÍRJA, MILYEN KÍNA GAZDASÁGI TÉRHÓDÍTÁSA AZ AUTORITER ÁLLAMOKBAN
TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2021.06.09.
A One Road – One Belt (egy út – egy övezet) kínai geopolitikai kezdeményezés nem váltotta be a hozzá fűzött kínai reményeket, inkább csak néhány autoriter államban lehetett azt eladni, hogy a helyi kormányzat fizessen azért, hogy kínai cégek kínai haszonra építsenek utat, kikötőt, vasutat, egyetemet. A Fudan Egyetem itthon is felerősítette a kételyeket.
A hírekben minden nap szembesülhetünk azzal, hogy rendkívül erős harc zajlik a világban a gazdasági, a katonai, de akár a kulturális vagy vallási befolyásért. Folyamatosan látjuk az amerikai–kínai háborút (technológiában, szabadalomvédelemben, vámokban, kereskedelemben), de gyakoriak a nyugat-európai vagy amerikai konfliktusok is például Oroszországgal (szankciók, energetikai csaták, hekkelések, olykor még novicsok idegméreg is előkerül). Európai vagy legalábbis Európa nyugati fele is olykor bekapcsolódik az amerikaiak diktálta Kína elleni lépésekhez is.
Van azonban a világnak egy csomó bizonytalan régiója, Afrika, Közel-Kelet, Dél-Amerika, illetve a közelünkben a Nyugat-Balkán és akár a mi térségünk, vagyis Kelet-Európa is, ahol a csata nem dőlt el. Ezek olyan helyek, ahol egyszerre bukkan fel a sokféle hatalom gazdasági érdekérvényesítő ereje, nálunk is sok a nyugati működő tőke, de itt van az orosz gáz és a nukleáris technológia, a kínai források és projektek. A csatának olykor része az is, hogy ki szállítson vakcinát vagy fegyvert, és visszatérő témát jelentenek a nagy infrastrukturális beruházások projektgazdái vagy az ehhez nyújtott hitelek.
Mielőtt rátérnénk konkrétan az ügyekre, érdemes abba is belegondolni, hogy mikor tudja egy korrupt hivatalnok vagy egy saját zsebre dolgozó politikus a legnagyobb egyéni hasznot, járadékot levadászni?
Természetesen akkor, ha rövid ideig tartó regnálása (például egy parlamenti ciklus) alatt a legnagyobb előnyt biztosítja annak, akinek kedvezni akar. Egy gazdasági miniszter csak ideiglenesen vezetheti az adott ország gazdaságát, de nagyon hosszú távú döntéseket is hozhat atomerőműről, 15 évig tartó gázszállításról vagy egy 20 éves infrastrukturális hitelről. A gazdaság irányításához óhatatlanul kellenek hosszabb kihatású szerződések is, de ha ezek nagyon nem a társadalom érdekeit szolgálják, akkor hatványozottan károsak...
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2021.06.09.
A hírekben minden nap szembesülhetünk azzal, hogy rendkívül erős harc zajlik a világban a gazdasági, a katonai, de akár a kulturális vagy vallási befolyásért. Folyamatosan látjuk az amerikai–kínai háborút (technológiában, szabadalomvédelemben, vámokban, kereskedelemben), de gyakoriak a nyugat-európai vagy amerikai konfliktusok is például Oroszországgal (szankciók, energetikai csaták, hekkelések, olykor még novicsok idegméreg is előkerül). Európai vagy legalábbis Európa nyugati fele is olykor bekapcsolódik az amerikaiak diktálta Kína elleni lépésekhez is.
Van azonban a világnak egy csomó bizonytalan régiója, Afrika, Közel-Kelet, Dél-Amerika, illetve a közelünkben a Nyugat-Balkán és akár a mi térségünk, vagyis Kelet-Európa is, ahol a csata nem dőlt el. Ezek olyan helyek, ahol egyszerre bukkan fel a sokféle hatalom gazdasági érdekérvényesítő ereje, nálunk is sok a nyugati működő tőke, de itt van az orosz gáz és a nukleáris technológia, a kínai források és projektek. A csatának olykor része az is, hogy ki szállítson vakcinát vagy fegyvert, és visszatérő témát jelentenek a nagy infrastrukturális beruházások projektgazdái vagy az ehhez nyújtott hitelek.
Mielőtt rátérnénk konkrétan az ügyekre, érdemes abba is belegondolni, hogy mikor tudja egy korrupt hivatalnok vagy egy saját zsebre dolgozó politikus a legnagyobb egyéni hasznot, járadékot levadászni?
Természetesen akkor, ha rövid ideig tartó regnálása (például egy parlamenti ciklus) alatt a legnagyobb előnyt biztosítja annak, akinek kedvezni akar. Egy gazdasági miniszter csak ideiglenesen vezetheti az adott ország gazdaságát, de nagyon hosszú távú döntéseket is hozhat atomerőműről, 15 évig tartó gázszállításról vagy egy 20 éves infrastrukturális hitelről. A gazdaság irányításához óhatatlanul kellenek hosszabb kihatású szerződések is, de ha ezek nagyon nem a társadalom érdekeit szolgálják, akkor hatványozottan károsak...
ORBÁN CÉLJA A 200 EZER FORINTOS MINIMÁLBÉR, DE EZT A VÁLLALATI ADÓK CSÖKKENTÉSÉVEL ÉRNÉ EL
MÉRCE
Szerző: FAZEKAS LÁZÁR BENJÁMIN
2021.06.09.
Orbán Viktor ma délelőtt a Világgazdaság szervezésében megrendezett Magyarország Újraindul! konferencián tartott beszédet, a járvány okozta gazdasági válságból való kilábalásról, a következő években tervezett újraindítási program legfőbb elemeiről, terveiről. Elmondta, hogy célja a 200 ezer forintos minimálbér, és „ha a számok úgy állnak” akkor visszaadják a gyermekes családok idén befizetett jövedelem adóját is.
A konferencián előtte Matolcsy György jegybank elnök, Varga Mihály pénzügyminiszter és Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara elnöke szólaltak fel...
Szerző: FAZEKAS LÁZÁR BENJÁMIN
2021.06.09.
A konferencián előtte Matolcsy György jegybank elnök, Varga Mihály pénzügyminiszter és Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara elnöke szólaltak fel...
ERDÉLY ELVESZETT, DE ÚJRA A MIÉNK LETT – ILYEN VOLT AZ IDEI LEGNAGYOBB NATO-GYAKORLAT
VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2021.06.09.
Június elején fejeződött be a NATO idei legnagyobb hadgyakorlata, a Steadfast Defender 2021. A három fő elemből álló gyakorlat szárazföldi mozzanataira Romániába, egy erdélyi lőtérre vonták össze tizenhárom nemzet mintegy négyezer katonáját és többszáz harci járművét. A feladat (főleg török, de némi magyar közreműködéssel is): visszafoglalni Romániát az ellenségtől. Azt nem árulták el, melyiktől, viszont a magyar katonák új felszerelése iránt már külföldön is érdeklődnek. Helyszíni riport Bukarestből és Szászföldről, ahol a Válasz Online munkatársa volt a magyarországi sajtó egyetlen képviselője.
Akármelyik oldali ablak mellett is ül, akad látnivalója annak, aki a Henri Coandă nemzetközi repülőtéren száll le a Bukarest melletti Otopenin. Egy futópálya melletti betonplaccon áll egyrészt Nicolae Ceaușescu Rombac 1-11-ese. A rohadó elnöki gépet a 80-as években gyártották brit licenc alapján a Romaero vállalat băneasai gyárában, s alig két hete árverezték el 120 ezer euróért. Ezzel átellenben pedig már a NATO-tag Románia katonai gépeinek lefedései láthatók, ugyanis az otopeni reptér a Román Légierő légiszállító-képessége jelentős részének is otthont ad. Itt állomásoznak a 901-es harcászati légiszállító, a 902-es légiszállító és felderítő, illetve a 903-as szállítóhelikopter század gépei: amerikai C-130 Hercules, olasz C27J Spartan, szovjet/ukrán An-30-as szállítórepülők és francia licenc alapján Brassóban gyártott IAR 330 Puma helikopterek.
A felsorolás azért lényeges, mert másfél hete, Bukarestbe érkezésemkor még nem tudtam, melyik típussal viszik át a nemzetközi sajtó munkatársait Nagyszebenbe, a NATO idei legnagyobb hadgyakorlatára. Végül Herculesekkel repültünk, s ahhoz képest, hogy a még három darab üzemképes gép az Amerikában 1959-ben rendszeresített C-130B típusváltozat – ezekhez Románia 1996-tól jutott hozzá az Egyesült Államok Parti Őrségétől –, olyan nagyon senki nem csodálkozott, amikor a szebeni földet éréskor azt vettük észre, hogy a raktér rámpa melletti részén a szakadó eső miatt kisebb tócsa képződött. A Hercules amúgy – félévszázados konstrukcióhoz képest meg pláne – brutálisan gyorsul. De még vissza Bukarestbe!...
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2021.06.09.
Akármelyik oldali ablak mellett is ül, akad látnivalója annak, aki a Henri Coandă nemzetközi repülőtéren száll le a Bukarest melletti Otopenin. Egy futópálya melletti betonplaccon áll egyrészt Nicolae Ceaușescu Rombac 1-11-ese. A rohadó elnöki gépet a 80-as években gyártották brit licenc alapján a Romaero vállalat băneasai gyárában, s alig két hete árverezték el 120 ezer euróért. Ezzel átellenben pedig már a NATO-tag Románia katonai gépeinek lefedései láthatók, ugyanis az otopeni reptér a Román Légierő légiszállító-képessége jelentős részének is otthont ad. Itt állomásoznak a 901-es harcászati légiszállító, a 902-es légiszállító és felderítő, illetve a 903-as szállítóhelikopter század gépei: amerikai C-130 Hercules, olasz C27J Spartan, szovjet/ukrán An-30-as szállítórepülők és francia licenc alapján Brassóban gyártott IAR 330 Puma helikopterek.
A felsorolás azért lényeges, mert másfél hete, Bukarestbe érkezésemkor még nem tudtam, melyik típussal viszik át a nemzetközi sajtó munkatársait Nagyszebenbe, a NATO idei legnagyobb hadgyakorlatára. Végül Herculesekkel repültünk, s ahhoz képest, hogy a még három darab üzemképes gép az Amerikában 1959-ben rendszeresített C-130B típusváltozat – ezekhez Románia 1996-tól jutott hozzá az Egyesült Államok Parti Őrségétől –, olyan nagyon senki nem csodálkozott, amikor a szebeni földet éréskor azt vettük észre, hogy a raktér rámpa melletti részén a szakadó eső miatt kisebb tócsa képződött. A Hercules amúgy – félévszázados konstrukcióhoz képest meg pláne – brutálisan gyorsul. De még vissza Bukarestbe!...
„MINTHA HÁBORÚBAN LETTÜNK VOLNA” – AMERIKAI INVÁZIÓ ÉS NATO-BÁZISÉPÍTÉS VESZPRÉM KÖRNYÉKÉN
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SZOPLKÓ ZITA
2021.06.09.
Hetekig tartó, éjszakába nyúló nemzetközi hadgyakorlatok zavarták meg május közepén a Veszprém környékiek nyugalmát. Az elcsigázott lakók attól tartanak, a pár hónapja belengetett katonai bázisépítés csak rontani fog a helyzeten. A gigatábor állítólag a nemzetközi felek ideiglenes elhelyezésére és a katonai járművek tárolására szolgál majd, így nem fog zaj- és porhatással járni, de a látványtervek alapján gyakorlatilag egy katonaváros fog felépülni a területen, milliárdokból. A környéken élők korrekt tájékoztatást szeretnének, hiszen jelenleg azt érzik: kész tények elé állították őket.
Május 13-án este fél 11-kor felháborodott poszt látott napvilágot a Gyulafirátót faliújság elnevezésű nyilvános Facebook-csoportban. A közeli lőtéren – az éjszakai órákban is zajló – hadgyakorlatok és a lövöldözés ugyanis sok környékbeli lakos számára lehetetlenítette el a pihenést.
A Magyar Honvédség Bakony Harckiképző Központ (MH BHK) májusi lőtérértesítőjéből kiderül, hogy májusban a környéken számos, közepes vagy jelentős zajhatással járó gyakorlatra, többek között éleslövészetre, repülésre és kiképzésre is sor került, gyakorlatilag reggeltől estig bármikor.
A megnövekedett hanghatás oka a Defender Europe 2021 elnevezésű, 12 ország részvételével zajló kiképzési rendezvény.
A nemzetközi gyakorlatok majdnem egy hónapon át, május 15. és június 13. között tartanak a térségben...
Szerző: SZOPLKÓ ZITA
2021.06.09.
Május 13-án este fél 11-kor felháborodott poszt látott napvilágot a Gyulafirátót faliújság elnevezésű nyilvános Facebook-csoportban. A közeli lőtéren – az éjszakai órákban is zajló – hadgyakorlatok és a lövöldözés ugyanis sok környékbeli lakos számára lehetetlenítette el a pihenést.
A Magyar Honvédség Bakony Harckiképző Központ (MH BHK) májusi lőtérértesítőjéből kiderül, hogy májusban a környéken számos, közepes vagy jelentős zajhatással járó gyakorlatra, többek között éleslövészetre, repülésre és kiképzésre is sor került, gyakorlatilag reggeltől estig bármikor.
A megnövekedett hanghatás oka a Defender Europe 2021 elnevezésű, 12 ország részvételével zajló kiképzési rendezvény.
A nemzetközi gyakorlatok majdnem egy hónapon át, május 15. és június 13. között tartanak a térségben...
RÁKATTANTAK A FIATALOK A HAZAIRA? - SOKAN MÉG FIZETNI IS TÖBBET HAJLANDÓK A MAGYAR TERMÉKEKÉRT
AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.06.09.
A járvány alatt a fiatal felnőttek (18-29 évesek) vettek leginkább több magyar terméket a korábbinál – derült ki egy felmérésből. Az összes válaszadó 44 százaléka a védjeggyel igazoltan hazai termékért 10 százalék felárat is hajlandó fizetni.
- A hazai vásárlók egyre nagyobb arányban keresik az itthon készült árukat, ez pedig most fontosabb, mint a Magyar Termék védjegyrendszert működtető cég létrehozása óta eltelt 15 évben bármikor – emelte ki Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője a fogyasztói felmérésüket bemutató sajtótájékoztatón. Az InnoFood Marketing által végzett kutatás eredménye azt mutatja, hogy a megkérdezettek 84,2 százaléka említette az eredetmeghatározás segítőjeként a védjegyeket, míg például az ismert, magyaros hangzású márkanevet csak 32,8 százalékuk.
Új kezdeményezésként augusztus lesz a hazai termékek hónapja, amihez már több üzletlánc is csatlakozott.
Szerző: Azénpénzem
2021.06.09.
- A hazai vásárlók egyre nagyobb arányban keresik az itthon készült árukat, ez pedig most fontosabb, mint a Magyar Termék védjegyrendszert működtető cég létrehozása óta eltelt 15 évben bármikor – emelte ki Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője a fogyasztói felmérésüket bemutató sajtótájékoztatón. Az InnoFood Marketing által végzett kutatás eredménye azt mutatja, hogy a megkérdezettek 84,2 százaléka említette az eredetmeghatározás segítőjeként a védjegyeket, míg például az ismert, magyaros hangzású márkanevet csak 32,8 százalékuk.
Új kezdeményezésként augusztus lesz a hazai termékek hónapja, amihez már több üzletlánc is csatlakozott.
Az idén év elején készült, reprezentatív online felmérés szerint a válaszadók 32,2 százaléka több magyar terméket vásárolt a járvány alatt, mint korábban. Emellett pozitív új tendencia, hogy ez az arány a fiatal felnőttek, azaz a 18-29 évesek körében volt a legmagasabb 43,8 százalékkal. Az eredmények azt mutatják, hogy a hazai eredetjelölések közül kiemelkedően a Magyar Termék védjegyek a legismertebbek a fogyasztók körében, a spontán említést vizsgálva is minden más jelölést megelőznek.
Két, tulajdonságaiban és árában megegyező termék közül a válaszadók 80,6 százaléka a magyart választja a külföldivel szemben. 36,6 százalékuk 10 százalék felárat is hajlandó fizetni a hazai termékért, és ez az arány 44 százalékra nő, ha a magyar származást védjegy igazolja az árun. Tehát a védjegy csomagoláson történő szerepeltetése jelentősen hozzájárul a vásárlási hajlandósághoz.
A megkérdezettek 25,8 százaléka arról számolt be, hogy nem tudja megkülönböztetni a boltokban a hazai és külföldi árut. Ezért is fontos, hogy az elmúlt egy évben egyre több cég csatlakozott a Magyar Termék védjegyrendszerhez, számuk hamarosan elérheti a 200-at – hangsúlyozta Benedek Eszter...
Két, tulajdonságaiban és árában megegyező termék közül a válaszadók 80,6 százaléka a magyart választja a külföldivel szemben. 36,6 százalékuk 10 százalék felárat is hajlandó fizetni a hazai termékért, és ez az arány 44 százalékra nő, ha a magyar származást védjegy igazolja az árun. Tehát a védjegy csomagoláson történő szerepeltetése jelentősen hozzájárul a vásárlási hajlandósághoz.
A megkérdezettek 25,8 százaléka arról számolt be, hogy nem tudja megkülönböztetni a boltokban a hazai és külföldi árut. Ezért is fontos, hogy az elmúlt egy évben egyre több cég csatlakozott a Magyar Termék védjegyrendszerhez, számuk hamarosan elérheti a 200-at – hangsúlyozta Benedek Eszter...
ÜZENET VÁRKONYI ANDREÁNAK: MÉSZÁROSNÉ ZSEBEIT IS KIFORGATTÁK, MIUTÁN NEM STRÓMAN
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.06.08.
A “bérből és fizetésből élő” Orbán Viktor Magyarország leggazdagabb embere, s a világ egyik leggazdagabb embere is. Ezt mutatja Mészáros Lőrinc előkelő helye a világ leggazdagabbjainak listáján, ugyanis Mészáros csak egy stróman, minden Orbán Viktoré, ami a nevén van. Ez már kiderült akkor is, amikor a többi strómanok beadták szépen, önként a “nemzetstratégiai” sajtóalapítványba azt, ami a nevükön volt, de elég jól kiforgatták Simicskát is, aztán Vajna Tímea víg özvegyet és legutóbb Mészárosnét.
Orbán strómanjai és oligarchái csupán kezelői Orbán iszonyatos magánvagyonának, amit a közpénzek ellopásával szerzett. Ennek élvezhetik hasznát, amíg szükség van rájuk és engedelmeskednek a valódi tulajdonosnak. Orbán megengedi nekik az urizálást, magánrepülőzést, yachtozást, de ha ő úgy akarja, azonnal vége a nagyvilági élet minden dubaji szépségének, amit az ő pénzén folytatnak. Így járt Mészárosné Kelemen Beatrix, Mészáros Lőrinc felesége is, aki saját jogán és nevén is stróman volt...
Szerző: Amerikai Népszava
2021.06.08.
Orbán strómanjai és oligarchái csupán kezelői Orbán iszonyatos magánvagyonának, amit a közpénzek ellopásával szerzett. Ennek élvezhetik hasznát, amíg szükség van rájuk és engedelmeskednek a valódi tulajdonosnak. Orbán megengedi nekik az urizálást, magánrepülőzést, yachtozást, de ha ő úgy akarja, azonnal vége a nagyvilági élet minden dubaji szépségének, amit az ő pénzén folytatnak. Így járt Mészárosné Kelemen Beatrix, Mészáros Lőrinc felesége is, aki saját jogán és nevén is stróman volt...
A BRESCIAI HIÉNA ESETE A CITADELLÁVAL - AVAGY CSÓVÁLJA-E MÉG A KUTYÁT A FARKA
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: KLANICZAY PÉTER
2021.06.04.
Tévedés ne essék. Egész biztosan ráfér a Citadellára az alapos felújítás és a méltó használati funkció kialakítása, de a korábbi ötletpályázatra is alapozva, újabb megbízói instrukciók alapján napvilágra került látványtervek valami egészen más irányba terelik a Gellért-hegy tetejének jövőbeni képét. Bár a látványtervekről megszokhattuk, hogy közel sem a tényleges végeredményt mutatják (mint a vizes vb. helyszínének Duna Arénaként átépült egykori Dagály-fürdő esetében), de kevés a remény, hogy mégsem fogják hosszában-keresztben lebontani az erőd lényegét jelentő eredeti falszakaszokat. Sőt még egyéb „újdonság” is megjelenhet az együttesben.
Az észak-olaszországi Lombardia tartomány roppant nagy múltú történelmi városa, Brescia feletti dombon a többször átépült erőd 1849-ben – s minő véletlen: pont a mi Haynau tábornokunk által vezényelve – gyászos szerepet játszott a helyi hazafiak ellenállásának letörésében. Ezért talán joggal utálhatnák a helyiek és kifogásolhatnák mai használatát (közpark, múzeum és kulturális központ), valamint az odavezető zegzugos utak sem teszik átláthatóvá (hiszen egy erődről van szó). Emiatt jobb megközelítésére és kihasználására derék építészek és tájtervezők mindenféle bontásokkal tehetnék egyszerűbbé a turisztikai látványosságok iránt fogékony siserahad vonulási útját. Azt hiszem, megköveznék nemcsak a tervezőket, hanem a nagy attrakciót ígérő élménycentrum és közönségvonzó desztináció kiötlőit is.
De akkor mi van idehaza? Sajnos valami egészen más. Van ugyan egy erőd a város felett, amely az elmúlt hetven évben mindig műemléki besorolást kapott, s abból is a legmagasabbat, vagyis jelenleg kiemelten védett műemlék. Persze ez azon túl, hogy rögzítették a környezeti hatástanulmányban is (Juglans Nigra Mérnöki Iroda Kft., Székesfehérvár), nem sokat jelent, hiszen azt írják, hogy a bontásokkal a terület átjárhatóbb és élhetőbb lesz, valamint hogy az ezáltal előidézett környezeti és tájesztétikai károk nem lesznek jelentősek. A műemléki kárról nem beszélnek, mert valószínűleg nem is értik/érzik. A vonatkozó jogszabályokat nem idézik, pedig a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. (továbbiakban: Kötv.) 43. § (5b) bekezdése kimondja, hogy a műemlék egésze nem bontható le. Másrészt – mint ahogy az (5c) bekezdés rögzíti – bizonyos részei is csak abban az esetben bonthatóak, ha későbbi, utólagos, az eredetit eldeformáló részektől való megszabadítása okán, az eredeti részek helyreállítása érdekében történik, valamint „a beavatkozás a méltó használat érdekében, az általános védelmet, illetve a műemlékké nyilvánítást megalapozó műemléki értékek helyreállíthatatlan sérelme nélkül megvalósítható”. Az eddig megismert látványtervekből, valamint az építtetői előterjesztésből és egyéb sajtóhírekből kivehetően a budapesti citadella vonatkozásában nem ez történik. Az erőd bizonyos szakaszai, amelyek semmiben nem különböznek a többitől, mégis – úgy tűnik – áldozatul esnek az új koncepciónak. Dél felől az emlékmű mögött hatalmas nyiladék tátong az erőt és zártságot, vagyis az erőd lényegét tükröző falazaton, hogy utat nyisson egy kényelmes lépcsőnek a belső felé (az erőd nem pont ennek elkerülését kellene hogy szimbolizálja? Ez lenne a méltó használati indok?). Továbbá a nyugati fejépülethez csatlakozó falakon is hatalmas hiányok vannak mindkét oldalon, amire az egykori felszabadító seregek is áhítoztak volna Buda várának visszafoglalása idején, 1686-ban. Valamint a fejépület központi szakasza is értéktelenné vált hirtelen, és transzparens üvegdobozformát öltött. Sebaj, ha kell, majd visszaépítjük, hiszen ebben már jó gyakorlata van a kormánynak. S így a helyreállíthatatlan sérelem nem is létezik. Habár még nem tudjuk, hogy melyek a műemlékké nyilvánítást megalapozó műemléki értékek, hiszen „kiemelten védett műemléknél” védett az egész építmény a telkével együtt – a tavalyi törvénymódosítás szerint. De a javaslat alapján mintha már nem is erőd lenne a citadella, hanem valami kulissza, esetleg filmdíszlet (mint a Pilisben felhúzott második egri vár). Akkor most tisztázzuk: műemlék a Citadella, vagyis első osztályú meg kiemelten védett, vagy mi a csuda? De akkor miért nem védett minden eredeti és a később épült értékes részek minden eleme? No persze műemléki környezet meg világörökség is. Ezt így már senki sem érti. Pedig a 2003-ban készült műemléki tudományos dokumentáció (Hild–Ybl Alapítvány, Rostás Péter művészettörténész) több oldalon ismertetett, alapos és – legalábbis eddig kötelezően – betartandó helyreállítási javaslatot is tartalmaz (a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018 korm. rendelet kimondja, a hatóság az engedélyezés során ellenőrzi, hogy a tervezett kialakítás megfelel-e az építéstörténeti dokumentációnak). Ennek lényeges pontja többek között, hogy az erőd zárt jellegének megtartása érdekében még a diszkó és a szálló miatt később nyitott bejáratokat is meg kell szüntetni, és a 60-as évekbeli átalakítások legnívósabb elemét, az ÉNy-i oldalon az emeleti cellák helyére készült panoráma üvegfalat meg kell őrizni. Akkor miről is van szó? Végképp nem érthető az egész. De talán pont ezért van ez az immár lassan 10 éve tartó örökös ködösítés a műemlékek törvényi szabályozása körül, hogy senki ne értsen semmit, és mindent el lehessen követni annak kárára. Pedig a nemzeti vagyon kezelésével megbízott MNV Zrt. a vagyonkezelői szerződésben részletesen felhívta a leendő vagyonkezelő, a Várkapitányság Zrt., s az általa megalapítandó Citadella Kft. figyelmét, hogy az egész terület védettségét szem előtt tartva, az erre vonatkozó jogszabályok maximális betartásával kezelheti és hasznosíthatja a Citadellát...
Szerző: KLANICZAY PÉTER
2021.06.04.
Az észak-olaszországi Lombardia tartomány roppant nagy múltú történelmi városa, Brescia feletti dombon a többször átépült erőd 1849-ben – s minő véletlen: pont a mi Haynau tábornokunk által vezényelve – gyászos szerepet játszott a helyi hazafiak ellenállásának letörésében. Ezért talán joggal utálhatnák a helyiek és kifogásolhatnák mai használatát (közpark, múzeum és kulturális központ), valamint az odavezető zegzugos utak sem teszik átláthatóvá (hiszen egy erődről van szó). Emiatt jobb megközelítésére és kihasználására derék építészek és tájtervezők mindenféle bontásokkal tehetnék egyszerűbbé a turisztikai látványosságok iránt fogékony siserahad vonulási útját. Azt hiszem, megköveznék nemcsak a tervezőket, hanem a nagy attrakciót ígérő élménycentrum és közönségvonzó desztináció kiötlőit is.
De akkor mi van idehaza? Sajnos valami egészen más. Van ugyan egy erőd a város felett, amely az elmúlt hetven évben mindig műemléki besorolást kapott, s abból is a legmagasabbat, vagyis jelenleg kiemelten védett műemlék. Persze ez azon túl, hogy rögzítették a környezeti hatástanulmányban is (Juglans Nigra Mérnöki Iroda Kft., Székesfehérvár), nem sokat jelent, hiszen azt írják, hogy a bontásokkal a terület átjárhatóbb és élhetőbb lesz, valamint hogy az ezáltal előidézett környezeti és tájesztétikai károk nem lesznek jelentősek. A műemléki kárról nem beszélnek, mert valószínűleg nem is értik/érzik. A vonatkozó jogszabályokat nem idézik, pedig a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. (továbbiakban: Kötv.) 43. § (5b) bekezdése kimondja, hogy a műemlék egésze nem bontható le. Másrészt – mint ahogy az (5c) bekezdés rögzíti – bizonyos részei is csak abban az esetben bonthatóak, ha későbbi, utólagos, az eredetit eldeformáló részektől való megszabadítása okán, az eredeti részek helyreállítása érdekében történik, valamint „a beavatkozás a méltó használat érdekében, az általános védelmet, illetve a műemlékké nyilvánítást megalapozó műemléki értékek helyreállíthatatlan sérelme nélkül megvalósítható”. Az eddig megismert látványtervekből, valamint az építtetői előterjesztésből és egyéb sajtóhírekből kivehetően a budapesti citadella vonatkozásában nem ez történik. Az erőd bizonyos szakaszai, amelyek semmiben nem különböznek a többitől, mégis – úgy tűnik – áldozatul esnek az új koncepciónak. Dél felől az emlékmű mögött hatalmas nyiladék tátong az erőt és zártságot, vagyis az erőd lényegét tükröző falazaton, hogy utat nyisson egy kényelmes lépcsőnek a belső felé (az erőd nem pont ennek elkerülését kellene hogy szimbolizálja? Ez lenne a méltó használati indok?). Továbbá a nyugati fejépülethez csatlakozó falakon is hatalmas hiányok vannak mindkét oldalon, amire az egykori felszabadító seregek is áhítoztak volna Buda várának visszafoglalása idején, 1686-ban. Valamint a fejépület központi szakasza is értéktelenné vált hirtelen, és transzparens üvegdobozformát öltött. Sebaj, ha kell, majd visszaépítjük, hiszen ebben már jó gyakorlata van a kormánynak. S így a helyreállíthatatlan sérelem nem is létezik. Habár még nem tudjuk, hogy melyek a műemlékké nyilvánítást megalapozó műemléki értékek, hiszen „kiemelten védett műemléknél” védett az egész építmény a telkével együtt – a tavalyi törvénymódosítás szerint. De a javaslat alapján mintha már nem is erőd lenne a citadella, hanem valami kulissza, esetleg filmdíszlet (mint a Pilisben felhúzott második egri vár). Akkor most tisztázzuk: műemlék a Citadella, vagyis első osztályú meg kiemelten védett, vagy mi a csuda? De akkor miért nem védett minden eredeti és a később épült értékes részek minden eleme? No persze műemléki környezet meg világörökség is. Ezt így már senki sem érti. Pedig a 2003-ban készült műemléki tudományos dokumentáció (Hild–Ybl Alapítvány, Rostás Péter művészettörténész) több oldalon ismertetett, alapos és – legalábbis eddig kötelezően – betartandó helyreállítási javaslatot is tartalmaz (a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018 korm. rendelet kimondja, a hatóság az engedélyezés során ellenőrzi, hogy a tervezett kialakítás megfelel-e az építéstörténeti dokumentációnak). Ennek lényeges pontja többek között, hogy az erőd zárt jellegének megtartása érdekében még a diszkó és a szálló miatt később nyitott bejáratokat is meg kell szüntetni, és a 60-as évekbeli átalakítások legnívósabb elemét, az ÉNy-i oldalon az emeleti cellák helyére készült panoráma üvegfalat meg kell őrizni. Akkor miről is van szó? Végképp nem érthető az egész. De talán pont ezért van ez az immár lassan 10 éve tartó örökös ködösítés a műemlékek törvényi szabályozása körül, hogy senki ne értsen semmit, és mindent el lehessen követni annak kárára. Pedig a nemzeti vagyon kezelésével megbízott MNV Zrt. a vagyonkezelői szerződésben részletesen felhívta a leendő vagyonkezelő, a Várkapitányság Zrt., s az általa megalapítandó Citadella Kft. figyelmét, hogy az egész terület védettségét szem előtt tartva, az erre vonatkozó jogszabályok maximális betartásával kezelheti és hasznosíthatja a Citadellát...
MIÉRT HALOGATJUK A 12-15 ÉVES KOROSZTÁLY BEOLTÁSÁT?
G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2021.06.09.
Orbán Viktor miniszterelnök a múlt hét pénteki szokásos rádióinterjújában azt mondta, nem látja, hogy a magyar tudományos közösségben ez a vita hamarabb nyugvópontra jutna, mint a nyár vége. Ezért akkor lehet majd dönteni arról, hogy indítanak-e oltási kampányt, vagy minden szülő a saját felelősségére oltathatja be a gyerekét.
Addig – mondta a miniszterelnök – a kiskorú gyerekek a védettségi igazolvánnyal rendelkező szülőkkel mehetnek bárhova. Tegyük hozzá rögtön: legalábbis Magyarországon, a külföldi gyakorlat ettől eltérhet, és az esetleges külföldi nyaralásnál is esélyes, hogy friss PCR teszt kell majd a gyerekeknek a határátlépéshez, ha a szüleik magukkal akarják vinni őket.
Külföldön nyaralni természetesen nem muszáj, de emellett is nagyon nehéz ezeket a mondatokat egy szülőnek most értelmeznie, az alábbi főbb okok miatt:
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2021.06.09.
Addig – mondta a miniszterelnök – a kiskorú gyerekek a védettségi igazolvánnyal rendelkező szülőkkel mehetnek bárhova. Tegyük hozzá rögtön: legalábbis Magyarországon, a külföldi gyakorlat ettől eltérhet, és az esetleges külföldi nyaralásnál is esélyes, hogy friss PCR teszt kell majd a gyerekeknek a határátlépéshez, ha a szüleik magukkal akarják vinni őket.
Külföldön nyaralni természetesen nem muszáj, de emellett is nagyon nehéz ezeket a mondatokat egy szülőnek most értelmeznie, az alábbi főbb okok miatt:
- Kanada, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az Európai Unió hatóságai a Pfizer vakcinájának használatát már engedélyezték 12 éves kortól. Minden eddigi uniós engedélyezésnél szinte azonnal elkezdtük használni az oltásokat, sőt még azelőtt is (Szputnyik V), most azonban nem léptünk.
- Ahogy arról részletesen is írtunk, a kínálat szűkössége nem lehet már ok, még a közkedvelt Pfizer vakcinából is van elég a kereslethez képest.
- Számos országban, például Izraelben, Ausztriában, Romániában vagy éppen Olaszországban velünk ellentétben már biztosak abban, hogy elkezdik a 12-15 éves korosztály kampányszerű oltását.
- A 2021-22-es iskolai tanév kezdetéig 12 hét van, az említett korosztályba nem egészen 400 ezer gyerek tartozik, így a nyári szünetben kényelmesen el lehetne érni, hogy mire újra az iskolapadba ülnek, már legalább két héttel túl legyenek a második oltáson azok, akik(nek a szülei) ezt kérik. Nyár végi döntéssel ez nem érhető el.
- Feltételezve, hogy a szülők akaratát tükrözi az oltási hajlandóság (amely országosan egyelőre mintegy 64 százalék*), ebben a korosztályban lényegében csak 2×250 ezer adag vakcina felhasználása a kérdés, ami nem sokkal több, mint a múlt heti Pfizer-szállítmány.
- Nem egészen világos, hogy a „magyar tudományos közösség” min vitatkozik ez ügyben, mert a politika lényegében nem engedi, hogy ez a közösség nyilvánosan is elmondja a véleményét.
A miniszterelnök a szokása szerint csak információmorzsákat osztott meg velünk, a részletekre pedig nála sem lehet rákérdezni (mivel azok a médiumok, amelyekkel egyáltalán szóba áll, hasonló kérdéseket általában nem feszegetnek)...
A miniszterelnök a szokása szerint csak információmorzsákat osztott meg velünk, a részletekre pedig nála sem lehet rákérdezni (mivel azok a médiumok, amelyekkel egyáltalán szóba áll, hasonló kérdéseket általában nem feszegetnek)...
MÉSZÁROS LŐRINC CÉGE ÉS EGY STRABAG-LEÁNY 127 MILLIÁRDÉRT ÚJÍT FEL 30 KILOMÉTERNYI VASÚTVONALAT
ÁTLÁTSZÓ / KÖZPÉNZÉGETÉS
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2021.06.09.
Nettó 127 milliárd forintból újul meg egy közel 30 kilométer hosszú vasúti szakasz Békéscsaba és Lőkösháza között, így fajlagos költség tekintetében ez lesz Magyarország legdrágább vasúti beruházása. A munkát a Strabag Rail Kft. és Mészáros Lőrinc egyik cége, a V-Híd Építő Zrt. nyerte el. A vonalon három állomást korszerűsítenek, második vágány is épül, és a teljes villamos felsővezeték-hálózatot korszerűsítik. 2017-ben a kormány még csak nettó 79,4 milliárdot szánt a beruházásra.
A tender eredménye a napokban jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben, amiről a Világgazdaság is beszámolt. A Békéscsaba-Lőkösháza szakasz felújítására szóló pályázatot a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) írta ki. A román határ melletti vasútállomás a vonal utolsó magyarországi állomása és vasúti határátkelőhelye. A leírás szerint a szakasz az úgynevezett TEN-T (transzeurópai közlekedési hálózat) törzshálózati vonalának a része, azon belül az utolsó egyvágányú szakasz Magyarországon.
A munkát nettó 126,8 milliárd forintért nyerte el az osztrák gyökerű Strabag Rail Kft. és Mészáros Lőrinc cége, a V-Híd Építő Zrt.
A konzorcium bő 10 milliárd forinttal drágábban vállalta el a munkát az eredetileg becsült összegnél, ami 116,7 milliárd forint volt.
Egy kilométer felújítása 4,37 milliárd forintba kerül...
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2021.06.09.
A tender eredménye a napokban jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben, amiről a Világgazdaság is beszámolt. A Békéscsaba-Lőkösháza szakasz felújítására szóló pályázatot a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) írta ki. A román határ melletti vasútállomás a vonal utolsó magyarországi állomása és vasúti határátkelőhelye. A leírás szerint a szakasz az úgynevezett TEN-T (transzeurópai közlekedési hálózat) törzshálózati vonalának a része, azon belül az utolsó egyvágányú szakasz Magyarországon.
A munkát nettó 126,8 milliárd forintért nyerte el az osztrák gyökerű Strabag Rail Kft. és Mészáros Lőrinc cége, a V-Híd Építő Zrt.
A konzorcium bő 10 milliárd forinttal drágábban vállalta el a munkát az eredetileg becsült összegnél, ami 116,7 milliárd forint volt.
Egy kilométer felújítása 4,37 milliárd forintba kerül...
ALFA VAGY BRIT? DELTA VAGY INDIAI? NEM MINDEGY, HOGY HÍVJÁK A VÍRUSVARIÁNSOKAT?
QUBIT
Szerző: DIPPOLD ÁDÁM
2021.06.09.
A betegségek elnevezése mindig is politikai kérdés volt, és bár a pusztító spanyolnátha-járvány óta eltelt némi idő, úgy tűnik, hogy ez a mai napig nem változott. Vuhanban a vuhani vírus elnevezés miatt tiltakoztak, Indiában az indiai miatt, a WHO javaslatára így ez utóbbit már udvariasan csak deltának nevezik. Ha elfogynak a görög ábécé betűi, kezdődhet a fejvakarás.
Az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO hosszas fejtörés után a múlt héten jelentette be, hogy új neveket vezet be a vírusvariánsok nyomon követésére: a nagyközönség mostantól a görög ábécé betűinek megfelelően emlegetheti a brit (alfa), a dél-afrikai (béta), a brazil (gamma) vagy az indiai (delta) változatot. A lépés nem igazán nevezhető forradalminak, de legalább tekintettel van az adott nemzetek érzékenységére: India korábban többször is tiltakozott, amikor indiainak nevezték az országban megjelenő variánst, az pedig, amikor Donald Trump akkori amerikai elnök vuhani és kínai vírusnak hívta a SARS-CoV-2-t, diplomáciai bonyodalmakat is okozott.
A tudományos publikációkat ez a változtatás nem igazán érinti, igaz, még szaklapokban is többször előfordult, hogy a vírusvariánsok könnyebb azonosíthatósága miatt a felbukkanási helyük szerint emlegették őket. A WHO döntését több hónapnyi egyeztetés előzte meg, amelynek során Mark Pallen bakteriológus, a tárgyalások egyik résztvevője szerint az is felmerült, hogy ne a görög ábécéhez, hanem a mitológiához forduljanak ihletért. Ez ugyan súlyosan sértette volna a görög panteón mai napig aktív híveit, de legalább az az előnye meglett volna, hogy a beteg némi büszkeséggel vehette volna tudomásul, hogy elkapta Hérát vagy Zeuszt...
Szerző: DIPPOLD ÁDÁM
2021.06.09.
Az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO hosszas fejtörés után a múlt héten jelentette be, hogy új neveket vezet be a vírusvariánsok nyomon követésére: a nagyközönség mostantól a görög ábécé betűinek megfelelően emlegetheti a brit (alfa), a dél-afrikai (béta), a brazil (gamma) vagy az indiai (delta) változatot. A lépés nem igazán nevezhető forradalminak, de legalább tekintettel van az adott nemzetek érzékenységére: India korábban többször is tiltakozott, amikor indiainak nevezték az országban megjelenő variánst, az pedig, amikor Donald Trump akkori amerikai elnök vuhani és kínai vírusnak hívta a SARS-CoV-2-t, diplomáciai bonyodalmakat is okozott.
A tudományos publikációkat ez a változtatás nem igazán érinti, igaz, még szaklapokban is többször előfordult, hogy a vírusvariánsok könnyebb azonosíthatósága miatt a felbukkanási helyük szerint emlegették őket. A WHO döntését több hónapnyi egyeztetés előzte meg, amelynek során Mark Pallen bakteriológus, a tárgyalások egyik résztvevője szerint az is felmerült, hogy ne a görög ábécéhez, hanem a mitológiához forduljanak ihletért. Ez ugyan súlyosan sértette volna a görög panteón mai napig aktív híveit, de legalább az az előnye meglett volna, hogy a beteg némi büszkeséggel vehette volna tudomásul, hogy elkapta Hérát vagy Zeuszt...
JÁRVÁNYKEZELÉS A GLOBÁLIS NAGYTŐKE ÉS A MEGFIGYELŐ-FEGYELMEZŐ RENDSZEREK SZOLGÁLATÁBAN
MÉRCE
Szerző: SZABÓ DÁNIEL
2021.06.09.
Az élhetetlen hétköznapokat hozó, a társadalmat úgyszólván felszámoló járvány is az ökológiai válság része. Nem tudjuk, talán nem is fogjuk megtudni soha, honnan ered a vírus. Könnyen lehetséges, hogy ez is szoros összefüggésben van az éghajlatváltozással vagy az ökoszisztémák pusztulásával. De az sem zárható ki, hogy a vírus egy laborszökevény.
Az azonban bizonyos, hogy annak, hogy a vírus megjelenése világjárványhoz vezetett, fő oka a globalizáció. Többszáz millió ember áramlik hónapról–hónapra a kontinensek közt, a távolsági kereskedelem volumene pedig eddig soha nem látott mértékűre fokozódott a 21. század elejére.
Ilyen körülmények közt csak idő kérdése volt, hogy mikor szabadul el egy világjárvány, és talán még szerencsésnek mondhatjuk magunkat azért, hogy a Covid-19 halálozási rátája csak 3% körül mozog. Elterjedhetett volna egy olyan vírus is akár, melynek halálozási rátája pl. 40%, és ennek veszélye mindaddig fennáll, a mostani járványkezelés sikerességétől teljesen függetlenül, amíg ezt a kiváltó okot – vagyis a globalizációt – fel nem számoljuk.
A járvány egy-egy társadalmon belüli tömeges elterjedését pedig már a modern tömegtársadalmak olyan intézményei tették elsősorban lehetővé, ahol nap mint nap emberek ezrei találkoznak, keverednek egymással: ezek a gyárak, a bevásárlóközpontok, a plázák és az iskolák. És nem a kávéházak teraszai vagy a kiskocsmák kerthelyiségei, melyeket az előbbieknél sokkal hosszabb ideig sújtott a hatósági szigor...
Szerző: SZABÓ DÁNIEL
2021.06.09.
Az azonban bizonyos, hogy annak, hogy a vírus megjelenése világjárványhoz vezetett, fő oka a globalizáció. Többszáz millió ember áramlik hónapról–hónapra a kontinensek közt, a távolsági kereskedelem volumene pedig eddig soha nem látott mértékűre fokozódott a 21. század elejére.
Ilyen körülmények közt csak idő kérdése volt, hogy mikor szabadul el egy világjárvány, és talán még szerencsésnek mondhatjuk magunkat azért, hogy a Covid-19 halálozási rátája csak 3% körül mozog. Elterjedhetett volna egy olyan vírus is akár, melynek halálozási rátája pl. 40%, és ennek veszélye mindaddig fennáll, a mostani járványkezelés sikerességétől teljesen függetlenül, amíg ezt a kiváltó okot – vagyis a globalizációt – fel nem számoljuk.
A járvány egy-egy társadalmon belüli tömeges elterjedését pedig már a modern tömegtársadalmak olyan intézményei tették elsősorban lehetővé, ahol nap mint nap emberek ezrei találkoznak, keverednek egymással: ezek a gyárak, a bevásárlóközpontok, a plázák és az iskolák. És nem a kávéházak teraszai vagy a kiskocsmák kerthelyiségei, melyeket az előbbieknél sokkal hosszabb ideig sújtott a hatósági szigor...
TÉRDELÉS HELYETT MUTOGATÁS - A 444 NÉGY LEGFONTOSABB HÍRE MA REGGEL
444.HU
Szerző: BEDE MÁRTON
2021.06.09.
4 legfontosabb cikkünk most
Szerző: BEDE MÁRTON
2021.06.09.
- Európában a médiapiacot sehol sem verik szét úgy, mint itt
- Egy tervezet szerint a kisvárosi kórházakban csak nappal lehetne szülni
- A járvány alatt milliárdos üzletet kötött a ferencvárosi parkolási botrány főszereplője
- Az már nem kérdés, hogy a koronavírus az agyat és az idegrendszert is károsíthatja
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.
...
EGY ELÉGEDETT TERMINÁTOR - PALKOVICS LÁSZLÓ PORTRÉJA
TELEX
Szerzők: BRÜCKNER GERGELY, JOÓB SÁNDOR
2021.06.09.
Egy kis zalai faluból indult Palkovics László innovációs miniszter pályája, aki a politikai szerepvállalása előtt már egyetemi, akadémiai, illetve multis környezetben is bizonyított. A kormány buldogja kemény ellenállás mellett végigverte a CEU kiűzését, az akadémiai kutatóintézetek átalakítását és a felsőoktatási modellváltást, most a kínai Fudan Egyetem magyarországi projektjét, illetve állítólag a reptér visszaszerzését kapta meg. Képességeit, munkabírását nem kérdőjelezik meg ellenfelei sem, ugyanakkor gyakran elhangzik vele kapcsolatban is a kérdés: a feladat-végrehajtásai mikor vetnek fel erkölcsi aggályokat.
Ez a cikk nem rövid, de megéri elolvasni a következők miatt:
Szerzők: BRÜCKNER GERGELY, JOÓB SÁNDOR
2021.06.09.
Ez a cikk nem rövid, de megéri elolvasni a következők miatt:
- Milyen Lamborghinije van Palkovics Lászlónak?
- Ha a miniszter nem ideologizál, és nem szeret uszítani, akkor mi a legdurvább eszköze?
- Kinek a virágoskertjébe gyalogolt bele sáros csizmával a Fudan Egyetem-projekttel?
- Hogyan lehet megtanulni három nyelvet felsőfokon?
- Hogy találta meg a Fidesz Palkovicsot, és ő hogy találta meg a közös hangot Orbánnal?
- Mit szokott válaszolni a miniszter, ha politikailag kínos feladat teljesítésével bízzák meg?
- Kinek a köreit nem akarja zavarni a kormányban, és mit tesz, ha a politika lenyomja a kezdeményezéseit?
...
A BOLGÁR OLIGARCHÁK KITILTÁSA ISMÉT RÁIRÁNYÍTJA A FIGYELMET ORBÁNÉK AMERIKAI SZANKCIONÁLÁSÁRA
HÍRKLIKK
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2021.06.09.
A Biden-adminisztráció elkezdte alkalmazni az USA-ban – a többi között a súlyos korrupciós ügybe keveredő kormányzati tisztségviselőre és társai megbüntetésére alkalmas – 2015 óta hatályban lévő Global Magnitsky törvényt uniós tagállam állampolgárai és cégei ellen. Három bolgár oligarchára sújtottak le a napokban. Mindez nekünk, magyarok számára különösen érdekes hír lehet: ugyanis évek óta folyamatban van Orbán Viktor és 8 politikustársa, családtagja, barátja ellen is ilyen beadvány, pontosabban két beadvány és egy kiegészítés. Trump éveit Orbánék megúszták, Orbánt megvédte a csúfosan megbukott előző amerikai elnöknek tetsző populizmusa és demagógiája, ám Joe Biden alatt ebben nem bízhat. Kérdés, mikor kerül elő a magyar kormányfő ügye Washingtonban.
A napokban érkezett a hír: az Egyesült Államok gazdasági szankciókkal sújtott három bolgár oligarchát és több tucat olyan vállalatot, amelyek az ő tulajdonukban vagy ellenőrzésük alatt állnak. A büntetőintézkedések kiváltó oka az érintettek jelentős szerepe a bulgáriai korrupcióban. Az amerikai Pénzügyminisztérium az egész világra kiterjedő Magnitsky-törvény (Global Magnitsky Act) alapján lépett fel a három oligarcha (Deljan Peevszki volt parlamenti képviselő, Vaszil Bozskov vezető üzletember és Ilko Zseljazkov volt nemzetbiztonsági tisztségviselő) és 64, velük állítólagosan kapcsolatban álló szervezettel szemben. Kitiltották őket az USA-ból, zárolták minden, amerikai földön fellelhető vagyonukat, beleértve tengerentúli dollárszámláikat is, és megakadályozzák, hogy amerikai cégekkel, szervezetekkel üzleteljenek...
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2021.06.09.
A napokban érkezett a hír: az Egyesült Államok gazdasági szankciókkal sújtott három bolgár oligarchát és több tucat olyan vállalatot, amelyek az ő tulajdonukban vagy ellenőrzésük alatt állnak. A büntetőintézkedések kiváltó oka az érintettek jelentős szerepe a bulgáriai korrupcióban. Az amerikai Pénzügyminisztérium az egész világra kiterjedő Magnitsky-törvény (Global Magnitsky Act) alapján lépett fel a három oligarcha (Deljan Peevszki volt parlamenti képviselő, Vaszil Bozskov vezető üzletember és Ilko Zseljazkov volt nemzetbiztonsági tisztségviselő) és 64, velük állítólagosan kapcsolatban álló szervezettel szemben. Kitiltották őket az USA-ból, zárolták minden, amerikai földön fellelhető vagyonukat, beleértve tengerentúli dollárszámláikat is, és megakadályozzák, hogy amerikai cégekkel, szervezetekkel üzleteljenek...
AMI ORBÁNNAK ÖSSZJÖTT, NETANJAHUNAK NEM - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE
KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.06.09.
Benjamin Netanjahu választási vereségének körülményeiről cikkez a New York Times. Az izraeli miniszterelnök csalásnak tulajdonítja a választási vereséget. A politikus szoros kapcsolatot ápol Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is, vele ellentétben azonban nem sikerült módosítania az alkotmányt.
Benjamin Netanjahu, éppúgy, mint Donald Trump, csakis választási csalásnak hajlandó tulajdonítani vereségét – írja a New York Times. Az elemzés, amely alapvetően az izraeli helyzetről szól, a politikai rokonlelkek közt helyet szorít Orbán Viktornak is.
Izraelben a legutóbbi parlamenti választás nyomán szinte a teljes politikai spektrum összefogott – jobboldali nacionalista zsidó pártoktól a centristákon és a szocdemeken át az egyik mérsékelt arab pártig – Netanjahu ellenében, és a papírforma szerint össze is tudják hozni a kormányalakításhoz szükséges minimális többséget. Naftali Bennett, ha a Knesszet bizalmat szavaz neki, vasárnap hivatalba léphet kormányfőként. Ám a New York Times szerint egyelőre semmit nem lehet biztosra venni, még azt sem, hogy az átmenet békés lesz. A hivatalban levő miniszterelnök ugyanis a felperzselt föld taktikáját alkalmazza a koalíció zátonyra futtatása érdekében. Netanjahu az úgynevezett „mély állam” – értsd: sötét háttérhatalmak – összeesküvéséről beszél, és arról, hogy az úgymond ellopott választás eredményeként Izrael megkapja a kapituláció kormányát, és Bennett, mint sérült terméket, leértékelt áron dobra veri majd az országot. A médiáról azt állítja Netanjahu, hogy az „totál fasiszta” módszerekkel el akarja őt hallgattatni. Bennett a Jamina elnevezésű kispárt élén áll. A héber szó jelentése, „Jobbra”, kifejezi a párt politikai irányát. E párt számos politikusának személyi védelmet kellett biztosítani a fenyegetések miatt.
Netanjahu „kerül amibe kerül” módszerei miatt ott lebeg a levegőben az erőszak eshetősége – írja a New York Times, és ezzel párhuzamot vonva, emlékeztet a washingtoni Capitolium január hatodikai ostromára, amihez nagyban hozzájárult Trumpnak a tömegeket felheccelő beszéde.
A lap idézi Dahlia Scheidlin politikai elemzőt, aki szerint Netanjahu a kormányfői székben egyhuzamban eltöltött 12 év alatt meggyőzte önmagát arról, hogy ha bárki más irányítaná Izraelt, az létében fenyegetné a országot. Az pedig, hogy erőskezű vezetőként igyekszik láttatni magát, „kihívást jelent a békés átmenetet illetően” – fogalmaz Scheidlin.
A New York Times megjegyzi, hogy a megosztás és a félelemkeltés Netanjahu kedvelt politikai módszerei közé tartozik, és ez most oda vezetett, hogy Izrael éppoly megosztott, mint amilyenné az Egyesült Államok vált, és néhány napja a belbiztonsági szolgálat, a Sin Bét vezetője szokatlan módon, nyilatkozatban figyelmeztetett az uszító hangú közbeszédben rejlő veszélyekre. Megírja a lap azt is, hogy a rendőrség közölte: most nem engedélyezi a nacionalisták csütörtökre tervezett felvonulását Jeruzsálem muszlim többségű részében, az indulatok azonban nagyon felizzottak, részben azért is, mert az eredeti Jeruzsálem napi menetet a múlt hónapban a Hamász rakétatámadásai miatt nem lehetett megtartani. A Netanjahu-kormány biztonsági kabinetje tegnap úgy döntött, hogy a felvonulást egy héttel később, június 15-én meg lehet tartani, a rendőrséggel egyeztetett útvonalon. Netanjahu ezt a felvonulást az izraeli szuverenitás fontos jelképének tekinti – írja a New York Times, és megállapítja: a menet megrendezése játék a tűzzel, miként azt a Hamásszal a múlt hónapban vívott rövid háború is megmutatta, és az helyzetet a jelek szerint már a Bennett-kormánynak kell kezelnie.
A New York-i lap azt is kifejti: semmi olyan bizonyíték nem került elő, ami alátámasztaná, hogy Bennett leendő kormánya nem szabadon és tisztességes módon megrendezett választások eredményeként jöhet létre. A márciusi választás egyébként már a negyedik volt 2019 óta. Netanjahu veszélyes baloldali kormánynak minősíti Bennett nyolcpárti koalícióját, amely a szélsőjobbtól a baloldalig terjed. A New York Times leszögezi: valójában nem a baloldal győzte le a hivatalban levő miniszterelnököt, hanem jobboldali politikusok jutottak arra a meggyőződésre, hogy Netanjahu immár fenyegetést jelent az izraeli demokráciára nézve. Egyre több izraelinek az a benyomása, hogy Netanjahu most már bármi áron biztosítani próbálja saját politikai túlélését, mert véget akar vetni az ellene folyó, korrupciós ügyekkel kapcsolatos büntető eljárásnak. „Le kellett volna mondania, amikor 2019-ben közzétették a vádiratot” – mondja Juval Sáni, a jeruzsálemi Héber Egyetem jogi professzora, a jogi kar volt dékánja. Szerinte minden ésszerűen gondolkodó politikus lemondott volna. Ehelyett teljes erővel igyekezett lenyomni az igazságszolgáltatást, és a legfőbb politikai célja az eljárás alóli mentesség lett. Más szóval a személyes motiváció – az, hogy ne kelljen börtönbe mennie – mindennél fontosabb lett Netanjahu számára. Olyannyira, hogy a jogállamiság és a demokrácia alapintézményeinek – a legfelső bíróságnak, a független igazságszolgáltatásnak és a szabad sajtónak - az erodálására törekedett. Olyan politikussá vált, aki bármeddig hajlandó elmenni, határokat nem ismerve - idézi a New York Times Sáni professzor véleményét.
A cikk azzal folytatódik, hogy Netanjahu, akinek a 2015-ös választási győzelme a mindenhatóság érzetét keltette benne, szoros kapcsolatokat épített ki nem csupán Trumppal, hanem Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is – vagyis azokkal a vezetőkkel, akik új, illiberális modell alapján próbálták összpontosítani a hatalmat. Netanjahu azonban soha nem szerzett akkora többséget, hogy átírhassa az alkotmányt.
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.06.09.
Benjamin Netanjahu, éppúgy, mint Donald Trump, csakis választási csalásnak hajlandó tulajdonítani vereségét – írja a New York Times. Az elemzés, amely alapvetően az izraeli helyzetről szól, a politikai rokonlelkek közt helyet szorít Orbán Viktornak is.
Izraelben a legutóbbi parlamenti választás nyomán szinte a teljes politikai spektrum összefogott – jobboldali nacionalista zsidó pártoktól a centristákon és a szocdemeken át az egyik mérsékelt arab pártig – Netanjahu ellenében, és a papírforma szerint össze is tudják hozni a kormányalakításhoz szükséges minimális többséget. Naftali Bennett, ha a Knesszet bizalmat szavaz neki, vasárnap hivatalba léphet kormányfőként. Ám a New York Times szerint egyelőre semmit nem lehet biztosra venni, még azt sem, hogy az átmenet békés lesz. A hivatalban levő miniszterelnök ugyanis a felperzselt föld taktikáját alkalmazza a koalíció zátonyra futtatása érdekében. Netanjahu az úgynevezett „mély állam” – értsd: sötét háttérhatalmak – összeesküvéséről beszél, és arról, hogy az úgymond ellopott választás eredményeként Izrael megkapja a kapituláció kormányát, és Bennett, mint sérült terméket, leértékelt áron dobra veri majd az országot. A médiáról azt állítja Netanjahu, hogy az „totál fasiszta” módszerekkel el akarja őt hallgattatni. Bennett a Jamina elnevezésű kispárt élén áll. A héber szó jelentése, „Jobbra”, kifejezi a párt politikai irányát. E párt számos politikusának személyi védelmet kellett biztosítani a fenyegetések miatt.
Netanjahu „kerül amibe kerül” módszerei miatt ott lebeg a levegőben az erőszak eshetősége – írja a New York Times, és ezzel párhuzamot vonva, emlékeztet a washingtoni Capitolium január hatodikai ostromára, amihez nagyban hozzájárult Trumpnak a tömegeket felheccelő beszéde.
A lap idézi Dahlia Scheidlin politikai elemzőt, aki szerint Netanjahu a kormányfői székben egyhuzamban eltöltött 12 év alatt meggyőzte önmagát arról, hogy ha bárki más irányítaná Izraelt, az létében fenyegetné a országot. Az pedig, hogy erőskezű vezetőként igyekszik láttatni magát, „kihívást jelent a békés átmenetet illetően” – fogalmaz Scheidlin.
A New York Times megjegyzi, hogy a megosztás és a félelemkeltés Netanjahu kedvelt politikai módszerei közé tartozik, és ez most oda vezetett, hogy Izrael éppoly megosztott, mint amilyenné az Egyesült Államok vált, és néhány napja a belbiztonsági szolgálat, a Sin Bét vezetője szokatlan módon, nyilatkozatban figyelmeztetett az uszító hangú közbeszédben rejlő veszélyekre. Megírja a lap azt is, hogy a rendőrség közölte: most nem engedélyezi a nacionalisták csütörtökre tervezett felvonulását Jeruzsálem muszlim többségű részében, az indulatok azonban nagyon felizzottak, részben azért is, mert az eredeti Jeruzsálem napi menetet a múlt hónapban a Hamász rakétatámadásai miatt nem lehetett megtartani. A Netanjahu-kormány biztonsági kabinetje tegnap úgy döntött, hogy a felvonulást egy héttel később, június 15-én meg lehet tartani, a rendőrséggel egyeztetett útvonalon. Netanjahu ezt a felvonulást az izraeli szuverenitás fontos jelképének tekinti – írja a New York Times, és megállapítja: a menet megrendezése játék a tűzzel, miként azt a Hamásszal a múlt hónapban vívott rövid háború is megmutatta, és az helyzetet a jelek szerint már a Bennett-kormánynak kell kezelnie.
A New York-i lap azt is kifejti: semmi olyan bizonyíték nem került elő, ami alátámasztaná, hogy Bennett leendő kormánya nem szabadon és tisztességes módon megrendezett választások eredményeként jöhet létre. A márciusi választás egyébként már a negyedik volt 2019 óta. Netanjahu veszélyes baloldali kormánynak minősíti Bennett nyolcpárti koalícióját, amely a szélsőjobbtól a baloldalig terjed. A New York Times leszögezi: valójában nem a baloldal győzte le a hivatalban levő miniszterelnököt, hanem jobboldali politikusok jutottak arra a meggyőződésre, hogy Netanjahu immár fenyegetést jelent az izraeli demokráciára nézve. Egyre több izraelinek az a benyomása, hogy Netanjahu most már bármi áron biztosítani próbálja saját politikai túlélését, mert véget akar vetni az ellene folyó, korrupciós ügyekkel kapcsolatos büntető eljárásnak. „Le kellett volna mondania, amikor 2019-ben közzétették a vádiratot” – mondja Juval Sáni, a jeruzsálemi Héber Egyetem jogi professzora, a jogi kar volt dékánja. Szerinte minden ésszerűen gondolkodó politikus lemondott volna. Ehelyett teljes erővel igyekezett lenyomni az igazságszolgáltatást, és a legfőbb politikai célja az eljárás alóli mentesség lett. Más szóval a személyes motiváció – az, hogy ne kelljen börtönbe mennie – mindennél fontosabb lett Netanjahu számára. Olyannyira, hogy a jogállamiság és a demokrácia alapintézményeinek – a legfelső bíróságnak, a független igazságszolgáltatásnak és a szabad sajtónak - az erodálására törekedett. Olyan politikussá vált, aki bármeddig hajlandó elmenni, határokat nem ismerve - idézi a New York Times Sáni professzor véleményét.
A cikk azzal folytatódik, hogy Netanjahu, akinek a 2015-ös választási győzelme a mindenhatóság érzetét keltette benne, szoros kapcsolatokat épített ki nem csupán Trumppal, hanem Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is – vagyis azokkal a vezetőkkel, akik új, illiberális modell alapján próbálták összpontosítani a hatalmat. Netanjahu azonban soha nem szerzett akkora többséget, hogy átírhassa az alkotmányt.
TUDSZ FOCIZNI?
REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.06.09.
Új igazgatója van a Karinthy Színháznak. Üde és harmatos, de nem biztos, hogy meg tudja védeni Bástya elvtársat a sprickoló tömegektől, bár túl nagy veszélyek nincsenek. Bástya elvtárs ugyanis színházba nem jár, mert ott nem árulnak szotyolát. Hogy Berettyán Nándortól egyszer majd kérnek valamit, vagy már kértek is, illetve, hogy már erre sincs szükség, azt tudni nem lehet. Ugyanis, hogy a huszonnyolc éves ember miért került a színház élére, nem egészen világos, viszont a hogyan, az nyílegyenes. Elmondása szerint a zöldségestől battyogott haza, amikor csörgött a telefonja, és kereste őt Szabó László, a Teátrumi Társaság főtitkára.
Hősünk először azt hitte, focizni hívja, ehelyett azonban igazgatni invitálta a Karinthyba. A fiatalember pedig kezében egy szatyor krumplival, rábólintott. Mi mást is tehetett volna, merengett még hősünk huszonnyolc évének minden romlott ártatlanságával, „hát kit nevezzen ki, engem ismer”. Világos. Bár és ugyan kiderült, hogy a Karinthyban még életében nem járt, darabot ott nem látott, igazgatási, gazdasági tapasztalata nincsen, csak Vidnyánszky-tanítvány. Ez a bizonyság arra tehát, hogy ideológiailag kellőképpen képzett, másra pedig a magyar színházi világban manapság szükség nincsen. Igaz, nyüves életünk egyéb területein sem kell a hűségen kívül egyéb készség.
Berettyán képességeivel annyira tisztában van a NER, hogy pályázatot írnia nem kellett, elmélkedni, mi az anyám valagát akar kezdeni egy színházzal, azt sem kellett. Azt hitte, focizni hívják, de inkább igazgatónak, az is jó. Seckojedno. „Azért az tudja az ember, hogy nagyjából mi van” – ezzel a munkaprogrammal vág neki az igazgatásnak, ami körülbelül annyi, mint a „folytatjuk” vagy a „boldog karácsonyt”, amit lefordítok, ha nem lenne egészen világos: mindenki bekaphatja. Innentől pedig nézhet akármilyen ártatlan szemekkel az ifjú Berettyán, tárhatja szét a karjait, hogy mit tehetett volna mást, mégis az esett meg vele, hogy huszonnyolc évesen a NER hamm, bekapta...
Szerző: Rezeda
2021.06.09.
Hősünk először azt hitte, focizni hívja, ehelyett azonban igazgatni invitálta a Karinthyba. A fiatalember pedig kezében egy szatyor krumplival, rábólintott. Mi mást is tehetett volna, merengett még hősünk huszonnyolc évének minden romlott ártatlanságával, „hát kit nevezzen ki, engem ismer”. Világos. Bár és ugyan kiderült, hogy a Karinthyban még életében nem járt, darabot ott nem látott, igazgatási, gazdasági tapasztalata nincsen, csak Vidnyánszky-tanítvány. Ez a bizonyság arra tehát, hogy ideológiailag kellőképpen képzett, másra pedig a magyar színházi világban manapság szükség nincsen. Igaz, nyüves életünk egyéb területein sem kell a hűségen kívül egyéb készség.
Berettyán képességeivel annyira tisztában van a NER, hogy pályázatot írnia nem kellett, elmélkedni, mi az anyám valagát akar kezdeni egy színházzal, azt sem kellett. Azt hitte, focizni hívják, de inkább igazgatónak, az is jó. Seckojedno. „Azért az tudja az ember, hogy nagyjából mi van” – ezzel a munkaprogrammal vág neki az igazgatásnak, ami körülbelül annyi, mint a „folytatjuk” vagy a „boldog karácsonyt”, amit lefordítok, ha nem lenne egészen világos: mindenki bekaphatja. Innentől pedig nézhet akármilyen ártatlan szemekkel az ifjú Berettyán, tárhatja szét a karjait, hogy mit tehetett volna mást, mégis az esett meg vele, hogy huszonnyolc évesen a NER hamm, bekapta...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)