2022. január 18., kedd

A 80 MILLIÁRD FORINTOS VADÁSZATI VILÁGKIÁLLÍTÁS NER 100 #26

YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2022.01.18.



Semjén Zsolt 2017-ben írta alá a 2021-es vadászati világkiállításról szóló megállapodást a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanáccsal (CIC), akkor 387,5 millió forintban meghatározott büdzsével. Mára összességében a világkiállítás költsége nagyjából 80 milliárd forintnál tart, ami lebontva nézőnként 38 ezer forintot jelent. Folytatjuk a NER100 sorozatot, amiben a NER ügyeit mutatjuk be rövid animációs filmekkel. Segítsd a munkánkat, írd meg, hogy szerinted mi a NER 5 legfontosabb ügye. Ide várjuk a leveledet: juhi@juhaszpeter.eu

KORRUPCIÓKULTÚRA A KAPCSOLATÉRZÉKENY MAGYARORSZÁGON - SIK ENDRE A KLUBRÁDIÓBAN (2022.01.18.)

KLUBRÁDIÓ
Szerző: Klubrádió
2022.01.18.



Újabb szál a Völner-Schadl-ügyben: egyetemi vizsgákat járt ki a végrehajtók főnöke felsőbb kérésekre ismerősöknek, csókosoknak különböző jogi egyetemeken, többek között Rogán Antal kabinetfőnökének neve is felmerült a vizsgálat során, melyekről a 444 tudósított. A 2022. január 18-i Reggeli személyben Sik Endre szociológussal beszélgetett Dési János a korrupcióról, annak mérhetőségéről, hazai alakulásáról, illetve hogy miért épp a jogi egyetemeken alakulhatott ez így ki.

OLÁH IBOLYA: "A MAGYARORSZÁG C. DALT MÁR NEM MEREM ELŐADNI" | PARTIZÁNPOP

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2022.01.17.



Oláh Ibolya, a tiszadobi nevelőintézetből indulva az ország egyik legkedveltebb énekesévé vált a Megasztár első szériájának köszönhetően. Személyét a politika egy sikeres roma életút példájaként kívánta használni, míg a média az elmúlt évtizedekben mindig is inkább a magánéletével volt elfoglalva. A PartizánPOP adásában az énekesnő vallott az őt ért rasszista támadásokról is, amelyek miatt soha többé nem szeretné énekelni talán leghíresebb, Magyarország c. dalát.


„A MENEKÜLÉS TELJESEN TÖNKRETESZ” – DOKUMENTUMFILM EGY AFGÁN MENEKÜLTRŐL

ÁTLÁTSZÓ / VIDEÓ
Szerző: SZOPKÓ ZITA
2022.01.18.



Vannak olyan történetek, amelyeket nehéz úgy a filmvászonra vinni, hogy a világ bármely pontján ülő néző számára átélhető legyen. A távoli háborúk, és az emiatt saját országukat elhagyni kényszerülők témája is ilyen – főleg, hogy ma már politikai jelentés is társul hozzá, különösen nálunk, Magyarországon. A Menekülés (Flee) mégis sikerrel vette az akadályt: a menekültválságot egyetlen ember sorsán keresztül bemutató animációs alkotás elgondolkodtató példája annak, hogy mi késztethet valakit arra, hogy fejest ugorjon az ismeretlenbe, és hogyan hat egy gyerek életére az élmény, amit senkinek nem kellene ilyen fiatalon átélnie. A film premierje január 22-én lesz, a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF) keretein belül.


A történelem és az egyén viszonya, a háború utáni emlékezés, a múlttal való szembenézés drámája egyre nagyobb hangsúlyt kap a filmvásznon, akár az elsőre látszólag szokatlan párosítás, animációs dokumentumfilm formájában is. Ari Folman Libanoni keringője az 1982-es libanoni háborút, pontosabban a szabrai és satilai vérengzést eleveníti fel, a 2013-as The Missing Picture a a kambodzsai Vörös Khmer diktatúrát idézi fel...

„MA AZ EESZT EGY ELLENŐRIZHETETLEN MÓDON MŰKÖDŐ TITKOSSZOLGÁLAT”

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2022.01.17.


Két hónapos szünet után ismét működik az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) eProfiljának önrendelkezési funkciója. Ez nem jelenti azt, hogy automatikusan visszaállt az állampolgárok által beállított korábbi korlátozás – figyelmeztet az ügyet felfedő Alexin Zoltán adatvédelmi szakértő. Ha valaki továbbra is tiltani szeretné újabb adatok feltöltését az eProfiljába, vagy az adatok megtekintését, akkor magának kell újra beállítani az EESZT által érvénytelenített önrendelkezési adatokat. A polgárok nyugodtan beállíthatják a teljes tiltást, mert sürgős szükség esetén az orvosok feltörhetik az eProfilt is, és hozzáférnek az életmentő egészségügyi adatokhoz – tisztáz egy esetleg felmerülő félelmet a szakértő, aki az üggyel kapcsolatos újabb fejleményekről is beszámolt portálunknak.


Először múlt pénteken, majd vasárnap foglalkoztunk azzal a botrányos üggyel, amelyet Alexin Zoltán adatvédelmi szakértő vázolt portálunknak. A lényeg: valamikor október-november táján megváltoztatták az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) működésének rendjét és az eProfilban törölték azt a lehetőséget, amellyel valaki korlátozhatta, hogy mások hozzáférjenek bizonyos személyes egészségügyi adataihoz. A kikapcsolás visszamenőleges volt. Annak az állampolgárnak is elérhetővé tették az összes eProfilban tárolt adatát, aki korábban élt az adatkezelés korlátozásának lehetőségével. A beállított korlátozásokat egyszerűen törölték. A változtatásról semmilyen tájékoztatást nem adtak.

A hírt felfedő adatvédelmi szakértő, Alexin Zoltán cikkünk megjelenéséig hiába fordult a hatóságokhoz, nem kapott érdemi választ a panaszára sem – programhiba és adatvédelmi incidens tárgyban – az EESZT Helpdesknél, a lakossági portálon, sem pedig a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál tett bejelentésére. Ugyanakkor – mint a Hírklikknek beszámolt róla – szombaton reggel (cikkünk megjelenése után) teljesen váratlanul, visszaállították az önrendelkezési beállítás lehetőségét az eProfilban, majd szombaton este kapott egy levelet az EESZT üzemeltetőjétől. Azaz valami megmozdult az ügyben...

PÉLDÁTLAN MÓDON AVATKOZIK BE A KORMÁNY - A LEGNAGYOBB PIACI SZEREPLŐK ÍTÉLETET MONDTAK AZ ÉLELMISZER-ÁRSTOPRÓL

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2022.01.18.


Példátlan intézkedés, egy világos határvonal átlépése, politikai lépés és tanácstalanság – erről számoltak be az alapvető élelmiszereket érintő árstop kapcsán a Portfolio-nak megszólaló, a kereskedelem és az élelmiszeripar területén komoly, több évtizedes tapasztalattal rendelkező vezetők. Jellemző vonás, hogy egyikük sem kívánta vállalni a nevét, mivel a rendelkezést kampánylépésnek tartják, és az általuk képviselt szervezeteket, illetve cégeket nem szeretnék a politikai nyilatkozatok terepén találni. A megszólalásokból látszik, hogy meglehetősen nagy a bizonytalanság még a tapasztalt szereplők körében is. Rövidtávon valószínűleg tényleg a kiskereskedelem veszít a legtöbbet, az előttünk álló hónapokban ugyanakkor az élelmiszeripar várhatóan az egyébként jogos áremelési kísérleteit sem tudja keresztülverni a békeidőben is keményen tárgyaló kiskerláncokon. A lépéssel vélhetően a kisebb boltok járnak rosszabbul, a nagyobbak könnyebben alkalmazkodnak, akik több más termék árát emelhetik meg, hogy elkerüljék a veszteséget. Jellemző vonás, hogy könnyen az olcsóbb import felé fordulhatnak. Az árstop az inflációt nem tudja megállítani, mert a belső kereslet erős, és februárban még több pénz kerül az emberekhez – ami szintén árfelhajtó hatású...

A KORRUPCIÓ VÁLASZTÓI MEGÍTÉLÉSE - A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

REPUBLIKON INTÉZET
Szerző: Republikon Intézet
2022.01.


Összefoglaló:

- A korrupció megítélése összefüggésben van azzal, hogy a Fidesz-KDNP vagy az ellenzéki Egységben Magyarországért listájának támogatója a válaszadó. 

- A korrupció az ellenzéki szavazók számára sem a legfontosabb ügy, fontosabbak a megélhetési, kereseti problémák, ugyanakkor megelőzi a demokrácia állapotával kapcsolatos aggodalmakat és az olyan szakpolitikai területeket, mint az egészségügy, oktatás, környezetvédelem. 

- A kormánypárti szavazók csupán 2 százaléka jelölte meg a korrupciót, mint a legsúlyosabb problémát Magyarországon. Az ellenzéki szavazók esetében azonban ez az arány 17 százalék, amely a harmadik leggyakrabban említett probléma. 

- A Fidesz-KDNP listára szavazók is inkább egyetértenek azon vállalkozók felelősségre vonásával, akik az elmúlt évek korrupciós ügyeinek haszonélvezői. 

- A bizonytalanok a korrupció megítélésében közelebb állnak az ellenzéki szavazókhoz. 

- Az ellenzéki, a kormánypárti és a bizonytalan választók is pártatlanok vagy egyetértők azzal kapcsolatban, hogy a korrupciónál jóval nagyobb problémák is vannak Magyarországon. 

- A bizonytalan és az ellenzéki szavazók is inkább egyetértenek azzal, hogy jellemzőbb a Fidesz kormányzására a korrupció, mint az azt megelőző időszakokra. A kormánypártiak inkább nem értenek egyet ezzel a megállapítással. 

- A bizonytalanok és az Egységben Magyarországért lista szavazói is semleges állásponton vannak annak kapcsán, hogy a Fidesz eredményei ellensúlyozzák a korrupciót.

A GENOM EGYETLEN BÁZISPÁRNYI ELTÉRÉSÉN IS MÚLHAT, HOGY KI HALHAT BELE A COVIDBA ÉS KI ÚSSZA MEG ENYHE TÜNETEKKEL

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2022.01.17.


Ha beigazolódik, hogy a DNS egyetlen bázispárnyi eltérése is okozhatja a különbséget a potenciálisan halálos és a náthaszerű covidtünetek között, az célzott gyógyszerek kifejlesztését tenné lehetővé a covid ellen.


Egy nemzetközi kutatócsoport egyetlen pontmutációra szűkítette annak a genetikai hátterét, miként úszhatják meg egyesek enyhe tünetekkel a covidfertőzést, amibe mások akár bele is halhatnak. Az amerikai, kanadai, brit, svéd és német egyetemek bevonásával zajló nemzetközi kutatásban közel 21 ezer súlyos tünetekkel kórházban kezelt covidos genetikai mintázatát vetették egybe génbankokban tárolt örökítőanyag-mintákkal. A kutatók egyetlen pontmutációt azonosítottak az OAS1 gén egyik régiójában.

Amint a koronavírus-járvány első hulláma után, még 2020-ban körvonalazódott, hogy a SARS-CoV-2 vírussal megfertőződöttek némelyike náthaszerű tünetekkel esik át a megbetegedésen, míg másoknak súlyos, esetenként életveszélyes kétoldali tüdőgyulladást okoz ugyanaz a vírus, világszerte több kutatócsoport is azonnal elkezdte vizsgálni ennek lehetséges hátterét. Azt már 2020 végére sikerült kideríteni, hogy a titok nyitját az OAS1/2/3 géncsoport környékén kell keresni, ez a géncsoport számos antivirális molekuláris mechanizmussal hozható összefüggésbe, és az első vizsgálatok szerint a kedvező génvariánsok 23 százalékkal csökkentették a súlyos betegség kialakulásának az esélyét...

ITT AZ OMIKRON, DE MAGYARORSZÁG NEM SZIGORÍT – KELLENE?

G7.HU
Szerző: HAJDU MIKLÓS
2022.01.18.


A járványgörbék ismét felfelé tartanak Magyarországon, de újabb szigorításról egyelőre szó sincs, annak ellenére sem, hogy több európai ország is élt ezekkel az eszközökkel az omikron variáns megjelenésekor. Megvizsgáltuk, hogy az elmúlt közel két év adatai mennyire támasztják alá a szigorítások szükségességét, hogyan hatottak a korlátozások, illetve tavaly tavasz óta az oltások a járvány ellen.

A koronavírus-fertőzések első hullámaiban még nem sok eszköz volt annak elnyomására a lezárásokon, korlátozásokon kívül, és összességében ezek az intézkedések működőképesnek is bizonyultak – elemzésünk szerint

a szigorítások után két hónappal jellemzően érdemben enyhül a járvány szorítása

az európai országokban, már ami a többlethalálozásokat* illeti. Az oltások mellett viszont némileg háttérbe szorulhat a korlátozások szerepe a járványkezelésben, a koronavírus pusztítását inkább a vakcináció fékezheti.

A járvány megfékezésére irányuló intézkedések szigorúságát százfokú skálán mérő Stringency Index – aminek magasabb értékei szigorúbb szabályokra utalnak –

egypontos emelkedéséhez a két hónappal későbbi többlethalálozási adatok közel egynegyed százalékpontos mérséklődése társult

a 2020 tavaszától napjainkig tartó időszakban, harmincegy európai ország adatai alapján. Az alábbi ábrán jól látszik, hogy különösen a járvány 2020-as hullámainál volt érzékelhető, amint az intézkedések a régióban 3-6 hét alatt kifejtették a hatásukat...

MI A FELSZABADULÁST VÁRTUK, ÉS NEM AZON PROBLÉMÁZTUNK, HOGY BOMBÁZNAK VAGY LŐNEK-E (1. RÉSZ)

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.01.18.


„Tulajdonképpen 1945. január 18-a hajnal volt, amikor a szovjet tankok megjelentek a budapesti nagy gettónál. A kollégám mellette lakott akkor, és ő még látta azt is, ahogy bedőlt a palánk” – mondja Spieler Marietta. Ő ma 88 éves, a 77 éve felszabadult budapesti gettóba 11 évesen került. Amit az alábbiakban közreadunk, az ő története. Amit a történelemből tudunk, hogy a szovjet csapatok 1945. január 17-18-án érték el Pest központi részeit. A harcok Budán tovább folytatódtak, de a pesti gettó felszabadult, fegyveres őrsége eltűnt. A felszabaduláskor a Klauzál téren több mint háromezer temetetlen holttestet találtak. Többségüket a Dohány utcai zsinagóga mellett, tömegsírokban helyezték el. A gettó 4513 lakásában összezsúfolt emberek száma 1945 elején elérte a 70-80 ezret.


Spieler Marietta története

Én 11 éves voltam, amikor a gettóba kerültem, mondhatom tehát, hogy már vannak róla személyes emlékeim. A végén kezdem. A gettó felszabadulása után, 1945. január 18-án mi nem is tudtunk hazamenni, mert a nagyapámat, aki nagyon beteg volt már akkor, egy háromkerekű taligán kellett hazatolni, és azt csak 19-ére tudtunk szerezni. Nagyapám még néhány napot élt.

Akkor még nem tudtam fölfogni, hogy hazafelé miért kerülünk olyan nagyot, miért nem a tér felé megyünk, hiszen a Klauzál utcában, a Klauzál tértől a második házban laktunk. Anyu – aki rettenetesen gondoskodó anya volt, és miután ő hordta az ebédet a háznak, nyilván látta a halottakat – azért nem vitt minket a Klauzál téren keresztül, hogy ne lássuk a hullahegyet. Megkímélt bennünket. Mikor arra járok és látom a békés játszóteret, hihetetlennek tűnik számomra az a rengeteg szörnyűség...

A KORMÁNY CSENDBEN ELHALASZTOTTA HALOVÁNY ANTIKORRUPCIÓS VÁLLALÁSAINAK TELJESÍTÉSÉT

K-MONITOR
Szerző: tangentonpoli
2022.01.18.


A nem túl ambiciózus vállalások is gondot okoztak a kormánynak, két nappal karácsony előtt módosították a nemzeti korrupcióellenes stratégia számos határidejét.


A korrupcióellenes stratégia megvalósításáról, az azzal kapcsolatos eseményekről elméletileg egy, a kormány által létrehozott központi honlapon lehetne tájékozódni. Bár az elmúlt évekből jó pár dokumentum elérhető, a 2020-2022-es időszak céljainak teljesítésére vonatkozóan semmi információ nincs közzétéve. A honlap “Hírek” rovatában 2020-ra négy hír olvasható a kormányzati szervek korrupcióellenes tevékenységéről, 2021-re pedig csak három. A hírek között konkrét eredmények kevéssé, sokkal inkább antikorrupciós képzések és egyeztetések, valamint az állami szervek vezetőinek önfényezése köszön vissza.

Úgy tűnik, nem csak a kommunikáció, de a munka is akadozott az elmúlt években: Karácsony előtt két nappal, 2021. december 22-én egy kormányülésen úgy módosították a kormányhatározatot, hogy a 2020-2022-es időszakra szóló feladatok nagy részének határidejét 2023-ra tolták ki. Hogy csak a relevánsabb intézkedéseket említsük: Nem sikerült létrehozni a korrupciós kockázatokat rejtő álláshelyek feltérképezését célzó adatbázist, vagy azt az automatizált döntéstámogató rendszert, amely csökkenthetné az ügyintézők beavatkozását adminisztratív döntésekbe. Lényegében a vállalások többségét elhalasztotta kormány:..

POKOLIAN MEGDRÁGUL AZ ALAPSZÁMLA - CSAK NÉHÁNY BANK MEGY EL TELJESEN A FALIG

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Azénpénzem
2022.01.18.


A csak alapszintű banki szolgáltatást igénylők számára egykor „kedvezményesként” bevezetett, úgynevezett alapszámla korábban sem volt olcsónak nevezhető, de most határozottan elszáll majd a díja. A számlavezetésért havonta kérhető összeget ugyanis a jogalkotók a minimálbérhez szabták.

Az előírásnak megfelelően 2016-ban vezették be a bankok azt az alapszintű fizetési számlát, amelyet uniós előírás szerint garantálni kell minden magyar állampolgárnak vagy itt tartózkodó uniós állampolgárnak. Az alapszámla havi díját a jogalkotók a minimálbér 1,5 százalékában maximálták. Ez már a bevezetés pillanatában is drága megoldást eredményezett. Akkoriban a következő évre ígérték, hogy lesz egy teljesen díjmentes, szociálisnak nevezett számlatípus is, de ez a bizonyos következő év azóta sem jött el.

Az alapszámla viszont az elmúlt években is töretlenül drágult. Az idén januártól jókora további megugrás után a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum 260 ezer forintra emelkedett, ami az előírásnak megfelelően húzza majd magával az alapszámla díját is. Az alapszámla-vezetés havi díja legfeljebb az előző évi bruttó minimálbér 1,5 százaléka lehet, így a béremelést csúsztatottan követi a számla drágulása.


Alapszámla díja néhány banknál
PénzintézetSzámlavezetési díj Ft/hó
Budapest2 511
CIB1 268
Erste2 415
K&H2 511
MKB1 735
Takarék2 415
OTP1 490
Unicredit1 617
Raiffeisen2 415
Forrás: Azénpénzem,hu gyűjtés

Szerencsére (ahogy a bevezetés időpontjában is volt) nem minden bank használja ki maradéktalanul a drágítás lehetséges mértékét. Találhatunk tehát – mint az a fenti táblázatból is kiderül –kedvezőbb ajánlatokat is. Már ha valaki egyáltalán keres ilyent. A pénzintézetek tapasztalatai szerint ugyanis nem túl keresettek az alapszámlák...

A KÖZTÁRSASÁG VISSZAÁLLÍTÁSA

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: BAUER TAMÁS
2022.01.14.


...Egy közbülső megoldás

Én más megoldást látok. Az új parlamenti többség – Vörös Imre professzor gondolatmenetét követve – megállapíthatná, hogy az Alaptörvény és a rá épülő „sarkalatos” törvények (ideértve az Alaptörvény előtti fideszes alkotmánymódosításokat is) eljárási és tartalmi szempontból a kizárólagos hatalomgyakorlást célozták, és azt meg is valósították, ezért kimondhatná azok semmisségét. Ugyanakkor helyreállíthatná a 2010. áprilisi választást megelőző állapotot, ismét hatályba léptetve – a választást követő fideszes módosítások nélkül – a köztársasági alkotmányt és az arra épülő kétharmados törvényeket. Ez megfelelne a demokratikus magyar jogállam normáinak, hiszen az 1989-es köztársasági alkotmány mögött széles konszenzus állt. Tartalmáról a háromoldalú tárgyalásokon született megegyezés. 1990. júniusi módosítása az elnökválasztás kérdésében azt az 1989-es szabályozást állította vissza, amelyet a pártállami parlament 1990 elején önkényesen megváltoztatott. Az 1990. júniusi módosítás egésze mögött az akkori hárompárti kormánykoalíció mellett ott állt az akkori legnagyobb ellenzéki párt, az SZDSZ is, megszavazásánál a Fidesz (vitatva a konstruktív bizalmatlansági indítvány bevezetését) tartózkodott, s csak az MSZP-frakció szavazott nemmel. Hasonló példa a konszenzusos szabályozásra az 1996-os médiatörvény, amelyet a kétharmaddal rendelkező akkori kormányoldal mellett két akkori ellenzéki párt (az MDF és a Fidesz) is megszavazott.

Igaz, voltak ellenpéldák is. Az önkormányzati rendszer 1994-es, illetve az igazságügyi rendszer 1997-es átalakítása csak az akkori kormánytöbbség szavazataival történt (miközben a törvényjavaslatok benyújtása előtt tárgyaltak az ellenzéki pártokkal), de ez a két ellenpélda nem teszi kérdésessé a 2010 előtti közjogi rendszer alapjában véve konszenzusos voltát. Amikor a Fidesz vezette ellenzék e két változtatás esetében kivonult a parlament üléséről, ugyanazt a normát kérte számon, mint amelyet az 1990-es alkotmányvitában képviselt, hiszen az ellen tiltakozott teljes joggal, hogy a kétharmados kormánytöbbség ellenzéki támogatás nélkül módosítja a közjogi rendszer alapvető elemeit szabályozó törvényeket.

A köztársasági alkotmány és a hozzá kapcsolódó kétharmados törvények újbóli hatályba lépése esetén tehát ismét széles konszenzusra épülő alkotmányunk és közjogi rendszerünk lenne, amelyet sokoldalúan megalapozott a Sólyom László vezette első Alkotmánybíróság, s amely annak idején széles körű tiszteletet élvezett. Elvetésére irányuló szándékáról a 2010-es választásig a Fidesz sem szólt. Az 1989-es köztársasági alkotmány a vele összefüggő, az alapvető jogokat szavatoló kétharmados törvényekkel együtt a magyar történelemben példátlan módon volt a jogegyenlőség és jogkiterjesztés dokumentuma. Ennek a korábbi közös alkotásnak a visszahozatalát kellene az esetleges választási győzelem esetén a hatpárti szövetségnek elfogadtatnia, egyúttal kijelentve, hogy új alkotmány írását csak az ellenzékkel együtt, a politikai oldalak közötti elemi együttműködési készség helyreállása után tartja majd időszerűnek.

A javasolt megoldás azt kívánja a hatpárti szövetségtől, hogy ha megnyeri is a választást, ne akarjon alkotmányozni a kisebbségbe szoruló Fidesz ellenében. Ugyanakkor az esetleg legyőzött, de továbbra is jelentős politikai erőt képviselő Fidesztől azt várja el, hogy mondjon le arról az Alaptörvényről, amelyről a konszenzussal elfogadott és konszenzussal működtetett köztársasági alkotmányt helyettesítve egymaga döntött, az akkori ellenzék ellenében. (Tudom, a hatpárti szövetségen belül a magukat újként meghatározó pártok politikusai számára is nehézséget okozhat a 2010 előtti köztársasági alkotmány visszaállítása, hiszen ők azt szeretik hangsúlyozni, hogy ugyanúgy elutasítják a 2010 előtti világot, mint azt, amelyet 2010-től a Fidesz létrehozott. Csakhogy 2010 előtt nem az alkotmánnyal volt baj, hanem a politikai élet gyakorlatával.)...


NÉHÁNY ÉV ALATT HÚSZ INGATLANT VETT A VÉGREHAJTÓI KAR LETARTÓZTATOTT VEZETŐJE – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: huppa.hu
2022.01.18.


Schadlaságok


A földhivatali lapok szerint Schadl György öt év leforgása alatt építette fel ingatlanbirodalma nagy részét: nyolc erzsébetvárosi, egy belvárosi, egy XIII. kerületi, egy II. kerületi, egy érdi, egy ceglédi, két XII. kerületi, egy siófoki, egy gödöllői, egy szentendrei, valamint egy budai Várban található ingatlant vásárolt meg.

Új pályázatokat írtak ki több bírósági végrehajtói posztra

Összesen 35 bírósági végrehajtói álláshelyre írt ki új pályázatot Magyar Bírósági Végrehajtói Kar a szeptember 17-én ugyanezekre az állásokra kiírt pályázatok helyett.

Vizsgálatot indít a pécsi egyetem a Völner-ügyben kibukott egyetemi vizsgák miatt

Ezt az egyetem részéről Kottász Gergely, az intézmény sajtóreferense közölte a hvg.hu kérdésére…

Megvan a botrány első áldozata

Nem biztos, hogy az áldozat szót használnánk ebben az esetben.

“Álljon nyilvánosság elé Rogán Antal!”

A kabinet hallgat, nem reagált az ügyre. A Fidesz sem reagált.

Megszólalt Varga Judit – nem a Völner-ügyben, persze

Szerinte az elmúlt ötven-száz évben kevés fantasztikusabb dolog történt az egyetemekkel, mint a modellváltás. Tudnánk vitatkozni.

Másfél hónapja nincs nyoma annak az építkezésnek, amelyre hivatkozva lezárták az Orbán hivatalához vezető utat

A terület lezárása előtti hetekben egyébként a Telex éppen arról forgatott, hogy kik azok a hivatalos kormányzati pozícióval nem rendelkező emberek, szakértők, propagandisták és politikusok, akik rendszeresen felbukkannak a miniszterelnök környezetében…

A Szentháromság téri diplomataház megmaradásáért folytatott harcban most újabb jogsértés történt

Néhány nappal ezelőtt közterület-foglalási engedély és szakmai párbeszéd nélkül, rohamtempóban kiadott bontási engedéllyel indult el a Szentháromság téri egykori diplomataház bontása.

Karácsony: Senki sem jelentkezett a Városháza-ügy korrupciós száláért felajánlott egymillióért

Karácsony elmondta, hogy bár nincs semmi a nyomozó hatóságok kezében, mégis a rendőrség valamiért úgy érezte, hogy kirakat-házkutatásokat kell lefolytatni, amiről a kormánymédia szinte gyorsabban tudott, mint az érintettek.

Orbán Viktor napi 24 ezer forintos éjszakai pótlékot adhat a katonáknak

Ha a katona sürgősségi betegellátást nyújtó osztályon teljesít szolgálatot, akkor sürgősségi betegellátási műszakdíjra jogosult.

„Ma az EESZT egy ellenőrizhetetlen módon működő titkosszolgálat”

“Ezen túl, érdemes azt is megnézni, hogy az önrendelkezési funkció kikapcsolása és visszakapcsolása között eltelt időben feltöltöttek-e valamit az eProfilunkba, s ha igen, mit – sorolta a teendőket. Neki – mint elmondta – töltöttek fel adatokat, anélkül, hogy bármilyen előzetes tájékoztatást adtak volna erről.”

75 évvel ezelőtt törölték el a magyar nemesi rangokat

Az 1945 utáni demokráciabeszéd erejét mutatta, hogy még a legsötétebb Rákosi-diktatúra is demokráciának, népi demokráciának nevezte önmagát.

SZABAD SZEMMEL: MAGYARORSZÁGON A CENZÚRA ÚJ FORMÁJÁVAL AKARJÁK MEGTÉVESZTENI A KÖZVÉLEMÉNYT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerzők: ÁGOSTON ZOLTÁN, SZELESTEY LAJOS
2022.01.18.


Bloomberg


Az Európai Bizottság arra készül, hogy már a jövő hónapban hivatalosan is több milliárd euró támogatást fagyasszon be a Magyarországnak és Lengyelországnak szánt helyreállítási alapból, az RRF-ből, csak előbb még megvárja, hogy az Európai Bíróság nyilvánítsa teljesen törvényesnek az új jogállamisági mechanizmust. Az ítélet heteken belül várható, így az Európai Bizottság fel tud lépni olyan kormányok ellen, amelyek tesznek a demokratikus értékekre.

A retorzió a RRF-en kívül kiterjed majd a költségvetésből járó pénzekre is. A lengyelek 130, a magyarok pedig több mint 40 milliárd eurót veszthetnek. Az EU azzal vádolja Varsót és Budapestet, hogy mindkettő jogsértő módon avatkozik bele az igazságszolgáltatásba, korrupt és nem hajlandó alávetni magát az uniós jog elsőbbségének. Aggódik azért is, mert a kapott forrásokat a két hatalom a jogállam megrendítésére, illetve a szervezet elleni támadásokra használja.

A jogállamisági mechanizmust akár már február elején be lehet élesíteni a beavatott körök szerint. A két országnak a jövő hétfőig kell válaszolnia azokra a bizottsági aggályokra, miszerint egyrészt már eddig is visszaélések voltak a milliárdok elköltése körül, másrészt pedig hogy mit kívánnak tenni a lenyúlások megakadályozására. Ezen felül lengyelekre még az is vár, hogy lemondhatnak körülbelül 100 millió euróról, miután azt Brüsszel visszatartja a Varsó által ki nem fizetett bírság fejében.

Süddeutsche Zeitung


Szomorú premiernek néz elébe az Európai Unió: a szervezet végrehajtó testülete az új jogállami mechanizmus segítségével kívánja beszedni Lengyelországtól azt a büntetést, amelyet az Európai Bíróság szabott ki részben a turówi lignitbánya be nem zárása, részben pedig azért, mert Varsó nem hajlandó felszámolni a bíróságok megzabolázására kitalált fegyelmi kamarát. Más szóval: építi le a jogállamot.

Az Európai Bizottság akár már ebben a hónapban befagyaszthatja a szubvenciók egy részét, ami azért újdonság, mert idáig minden vétkes tagország alávetette magát az EUB ítéletének. A két bírság napi 500 ezer, illetve 1 millió euró, de az még két hónapba is beletelhet, amíg az EU elkönyvelheti a kintlevőséget.

Az ilyenkor szokásos eljárás részeként az EU már felszólítást küldött Varsónak a tartozás egy részének, 15 millió eurónak a megfizetésére. Ám mivel közben lejárt a 45 napos határidő, az év elején ment egy újabb udvarias üzenet, ezúttal 15 napos haladékkal. Az ma ér véget. Utána a közösségi költségvetésért felelős igazgatóság ellenőrzi, mely átutalásokat lehet megkurtítani, erről értesíteni kell a másik felet, két héttel a tényleges lépés megtétele előtt.

Két éve egyébként a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) nettó 12,4 milliárd euróhoz jutott Brüsszel jóvoltából, ha most egybevesszük a két tartozás éves összegét, az nagyjából 550 millió euró. Igazán bagatell, az egy évre jutó támogatás nem egészen 5 százaléka.

Frankfurter Rundschau


Magyarországon, Szlovéniában és Szerbiában reszkethetnek idén az autokraták a választás miatt. lehet ugyanis, hogy felvirrad az ellenzéknek, mert politikai olvadás jöhet, bár az sincs kizárva, hogy az autokraták bebetonozzák uralmukat. Mindenesetre a nemzeti-populista hercegeknek, a huzamos ideje kormányzó Orbánnak, valamint Jansának és Vucicnak bizonyítania kell az urnáknál. Majd ősszel jön szellemi társuk, Dodik, akinek szintén harcolnia kell a voksokért.

A magyar miniszterelnököt baráti viszony fűzi mindegyik autoriter szomszédhoz, lépéseit összehangolja mind szlovén, mind szerb kebelbarátjával. Mivel szeretné kiterjeszteni befolyását a Nyugat-Balkánon, már 3 éve udvarol a bosznia-hercegovinai szerbek vezérének is, a hónap végén mellesleg ismét Banja Lukába hivatalos.

A hatalmi viszonyok mindenütt igencsak hasonlóak: járószíjra vett sajtó, felpuhított fékek és ellensúlyok és virágzó urambátyám-rendszer. Az ellenzék mégis bízik a győzelemben, bár kilátásai eltérőek az egyes országokban. Leginkább Jansának kell tartania attól, hogy veszít, mert ugyan az élen áll a felmérésekben, ám aligha lesz kivel koalíciót létrehoznia. A politikus pártja továbbra is az Európai Néppárt tagja (a Vucic-féle szerb SNS társult tag), miután onnan meglehetősen későn távozott a Fidesz. Egyébként pedig mindhárom politikus szoros viszonyt ápol Putyinnal.

A magyar pártnak nem csupán az üzlet és a politikai összefonódása, hanem a járvány siralmas kezelése miatt is lehetnek gondjai. Ljubljanai, belgrádi és Banja Luka-i szövetségesei azonban már csak önérdekből is bíznak Orbán sikerében a bőkezű magyarországi gazdasági támogatás miatt. A Fidesz holdudvarából befektetők erősen bevásárolták magukat a szlovén kormány közeli médiába. A Bethlen Gábor Alapítvány jóvoltából az utóbbi egy évtizedben hatalmas összegek áramlottak Szerbiába és Szlovéniába.

Ez vonatkozik Bosznia-Hercegovinára is. A Szerb Köztársaságban néhány száz magyar él, Magyarország több vízi erőmű építésében akar közreműködni.

The New York Times

Magyarországon, Lengyelországban és Szerbiában a cenzúra új formájával igyekeznek megtéveszteni a közvéleményt. Már nemigen divat a durva elnyomás, bár azért a szerbeknél a járvány kezdetén 3 napra egy ablaktalan cellába zártak egy újságírónőt, miután megírta, hogy a kormány egyáltalán nem készült fel a válság enyhítésére. Majd, mint most elmondta, utána közellenséget kreáltak belőle.

Azóta viszont a belgrádi vezetés Belgrád sokat tanult Magyarországtól és több más olyan kelet-európai államtól, ahol szorul vissza a demokrácia. A lényeg, hogy le kell járatni a kritikus sajtómunkásokat, el kell érni, hogy csak kevesen olvassák cikkeiket. Azaz már nincs szükség brutális erőszakra, elegendő a társadalom befolyásolására, ha a partvonalra nyomják ezeket a forrásokat. Ami azután meglátszik a választási eredményen.

Szerbia és Magyarország, amely a svéd V-Dem Intézet szerint élen jár az autokrácia útján, választásra készül, ezért megszállta a médiát. A bíráló hangok nemigen jutnak szóhoz az egész térségben, miközben a már idézett svéd jelentés arra is kitér, hogy Budapest, Varsó és Belgrád támadást intéz az igazságszolgáltatás és a civil társadalom függetlensége ellen is.

A szocializmus időszakával szemben immár nem az állambiztonsági szolgálatok viszik a prímet a nemkívánatos vélemények elfojtásában, hanem az állam által ellenőrzött cégek, amelyek sokszor hatalmas nyomást gyakorolnak a szerkesztőségekre. Ebben az Orbán-kormány ment a legtovább, több száz orgánumot egyesített a miniszterelnök szövetségesei által kézben tartott holdingba, a KESMÁ-ba. Már csak egyetlen tévé, az RTL Klub maradt, amely pénzügyileg független a Fidesztől. Az ellenzék hiába egyesült, ezzel nem enyhült a hatalom fojtófogása a tömegtájékoztatáson.

Politico

Nagy felzúdulást váltott ki a brüsszeli politikai körökben, hogy a lengyel EU-nagykövet, Andrzej Sadoś a hírek szerint megpályázza a bővítésért felelős főigazgatóság vezetői posztját. A háborgás oka az, hogy a terület a magyar uniós biztos, Várhelyi Olivér irányítása alá tartozik, Andrzej Sadoś feltűnésével pedig illiberális hitbizományba kerülhet a keleti szomszédsághoz fűződő kapcsolat. Félő az is, hogy rossz üzenetet küld a felvételre pályázó nyugat-balkáni államoknak, akiket az unió folyton arra figyelmeztet, hogy be kell tartaniuk a demokratikus normákat.

A magyar uniós biztost már így ily olyan vádak érik, hogy nem szentel kellő figyelmet a jogállamnak az érintett országok esetében. Ráadásul ő és a lengyel diplomata puszipajtások és mindkettőjüket szoros kapcsolatok fűzik saját kormányukhoz, miközben azok ellen több eljárás is folyik a demokrácia visszaszorítása miatt. Ideértve olyan kulcskérdéseket, mint a bíróságok függetlensége, a sajtó szabadsága, a migráció és a nemi kisebbségek jogai.

Úgy tudni, hogy Andrzej Sadośt a héten hallgatja meg Ursula von der Leyen, Johannes Hahn, a költségvetésért felelős osztrák biztos, valamint Várhelyi Olivér. Egy uniós diplomata szerint azonban az új tagfelvételeket nem lehet rábízni az illiberalizmus két zászlóvivőjére. Már a magyar uniós biztos kinevezése is felhördüléshez vezetett, részben a jogállam magyarországi helyzete, részben azért, amilyen szerepet Orbán Viktor akar játszani a Nyugat-Balkánon. Márpedig félő, hogy az új felállásban a lengyel diplomata segít növelni a magyar befolyást a régióban.

A döntést a biztosok kollektívan hozzák meg.

Yahoo/Reuters

A Pegasus-botrány lengyelországi szálának megalapozottságát először bizonyító kanadai kutatóintézet egyik munkatársa azt mondja, hogy a már ismert három eseten kívül további ügyekre is fény fog derülni, ő már látta az erre vonatkozó bizonyítékokat. A szakember a varsói parlament szenátusi vizsgálóbizottsága előtt beszélt, amely az ellenzéki többség szavazataival állt fel, munkájában azonban nem vesznek részt kormánypárti törvényhozók.

Mint emlékezetes, a Pegasus használatát sok-sok cáfolat után maga Jarosław Kaczynski exkormányfő és volt PiS-elnök, a lengyel politika legerősebb embere ismerte be, ám most egy hivatalos szóvivő megismételte, hogy feleslegesnek tartanak minden kutakodást, mert a megfigyelések csakis bírói engedéllyel történhettek. Ha pedig valaki úgy gondolja, hogy három éve törvénytelenül telepítették a kémszoftvert az ellenzék akkori kampányfőnökének és két jogásznak a telefonjára, az tegye meg a szükséges jogi lépéseket.

Süddeutsche Zeitung

Magyarországon járvány? Ugyan, hol? Nagyjából ez a magyar szervezők válasza a kézilabda Európa-bajnokság megrendezését érő kifogásokra. Merthogy a mérkőzések telt ház előtt zajlanak, mintha a koronavírus-járvány miatt elrendelt összes biztonsági előírást hatályon kívül helyezték volna. De hát így rendelkezett a kormány három hónappal a választás előtt. A szurkolók szorosan egymás mellett állnak, ujjonganak, énekelnek, ugrálnak. Maszkot csak kevesen viselnek.

Nagy kérdés azonban, miként lehet lejátszani a tornát, mert Szlovákia sokkal jobban ügyel a biztonságra, mégis, a legnagyobb elővigyázatosság ellenére is a németeknél 7-en fertőződtek meg. Pedig ott a csarnokokba csupán minden negyedik helyet adták el, és csakis olyan nézőknek, akik be vannak oltva, illetve már átestek a betegségen. Az FFP-2 maszk kötelező, és nézik is, hogy felteszik-e.

De sokan estek ki a lengyeleknél és a horvátoknál is. Az Európai Szövetség ezúttal nem ragaszkodik az együttesek teljes elszigeteléséhez, ezért azután a versenyzők a szállodákban olyan vendégekkel találkoznak, akik egyáltalán nem fedik el a szájukat és az orrukat. Bárki azt gondolja, hogy ez jól sülhet el? Főleg az omikron miatt hamarosan belobbannak a számok. Az EHF mostanra már észbe kapott és kötelezővé tette a maszkot a magyarországi mérkőzéseken. Hogy azután mennyire szereznek érvényt a rendelkezésnek, az már más kérdés. De könnyen előfordulhat, hogy az a gárda győz a végén, amelyiknél a legkevesebb a koronabeteg.

Neue Kronen Zeitung

Az osztrák gazdasági miniszternek esze ágában sincs követni a magyar példát az infláció megállítására, azt mondja, hogy a szakértőkre hallgat, azok pedig nem tanácsolják az árak befagyasztását. Magnus Brunner (ÖVP) szerint ez a módszer legfeljebb arra jó, hogy mintegy locsolókannából pazarolják el a támogatást. Szerinte inkább célzott intézkedésekre van szükség.

A lap emlékeztet arra, hogy Lengyelország is az áfát csökkentette fél évre az áremelkedés megállítására, Ausztria pedig a vendéglátásban és az idegenforgalomban folyamodott ehhez a megoldáshoz, éspedig 2020 júliusától kezdve, ám ez évtől visszaállt az eredeti rendszer, ami azonban meglehetősen nagy csalódást keltett a két ágazatban.

FAZ

Az osztrák belügyminiszter nem ért egyet új német kollégájának azzal a javaslatával, hogy az arra kapható országok ne várják be, amíg jobb belátásra térnek az ellenálló kormányok, hanem egymás közt, kisebb körben oldják meg a menedékkérők szervezett elosztását, így mozdítsák ki a holtpontról az uniós menedékpolitika reformját. Gerhard Karner szerint Nancy Faeser elképzelése hamis reményeket keltene a származási országokban, ahol már így is sokan a teljes vagyonukat odaadják az embercsempészeknek, csak, hogy eljuthassanak Európába.

Ausztria egyre több illegális határátlépőt tartóztat fel a magyar határon, miközben az embercsempészek egyre agresszívabbak lesznek, éppen tegnap történt, hogy Burgenland tartomány területén egyikük rálőtt a katonákra. Gerhard Karner szerint inkább olyan kérdésekre kell összpontosítani, amelyekben egység mutatkozik. Tehát a külső határok hathatós védelmére, a menekültügyi eljárások felgyorsítására, és az elutasított kérelmezők következetes kitoloncolására. A Bizottságnak pedig segítenie kell a határvédelmi létesítmények kiépítésében.

Az osztrák belügyminiszter beszélt arról is, hogy az új bécsi kormány ragaszkodik elődje politikájához, vagyis nem fogad be új menekülteket, bár s kérelmüket Ausztria átveszi azért.

Financial Times

A lap külpolitikai fő elemzője arra figyelmeztet, hogy Kína és Oroszország folyamatosan kóstolgatja az EU erejét, ám ha a szervezet nem reagál a gazdasági kihívásokra, akkor nagy veszélybe kerülnek geopolitikai elképzelései. Az EU a partvonalra szorult az ukrán válság ügyében, tehát kiderült, hogy gazdasági ereje egyáltalán nem szavatol neki megfelelő politikai befolyást a nemzetközi színtéren.

Kína nem hivatalosan gazdasági szankciókat hozott Litvánia ellen, miután az magasabb szintre emelte diplomácia kapcsolatait Tajvannal, ám az EU nem tudja, mitévő legyen. Pedig fontos útelágazás előtt áll. Cselekednie kell, mert Peking olyan eszközöket vetett be, amelyekről a vilniusi külügyminiszter azt mondta, hogy azok a spanyol inkvizícióra emlékeztetnek.

Merthogy a kínaiak egyfelől leállították az egész kétoldalú kereskedelmet, másrészt pedig megtiltották a multiknak az olyan termékek eladását, amelyekben bármiféle litván alkatrész van. A taktika rafinált. Úgy tudni, hogy német beruházók már ösztökélik a kormányukat, hogy adja be a derekát. A litván közvélemény pedig ellenzi Tajvan felértékelését.

Ám a kínai politikának vannak hátulütői, mert a szállítási lánc kipécézésével az egész egységes piacot veszi célba. Azaz ily módon az egész EU vizsgázik. Ráadásul a következő áldozat Csehország lehet, amely szintén javította viszonyát Tajpejjel, ám Prága kulcsszerepet foglal el a beszállítók sorában. Ha kiesik, abból nagy felfordulás lehet az európai gazdaságban.

Mellesleg Litvánia nem szegte meg az unió Kína-politikáját. Emellett a demokrácia és kis nemzetek védelme a szervezet alapértékei közé tartozik. A franciák már azon vannak, hogy törvénnyel vegyék elejét a külső gazdasági zsarolásnak. Itt kereskedelmi ellenintézkedések készülnek, vagyis azokat nem vétózhatná meg Magyarország és Görögország, Kína két nagy barátja a földrészen.

Ám az eljárás olyan körülményes, hogy a jóváhagyás várhatóan csak a nyárra születik meg. Lehet, hogy addigra a litvánok kénytelenek meghátrálni. Európának ezt a saját jól felfogott érdekében meg kell akadályoznia. Mert ha Kína sikeresen terrorizálja Vilniust, miközben az EU tehetetlenül figyeli a fejleményeket, a tanulságot levonják nem csak Pekingben, hanem Moszkvában és Washingtonban is.

AKKOR HÁT VEGYÜK SORJÁBAN… EGYETEMI OKTATÓKÉNT NAGY LELKESEDÉSSEL FIGYELEM A FELSŐFOKÚ OKTATÁS RADIKÁLIS REFORMJÁT.

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.01.17.


...Első lépésben megtapasztalhattuk, hogy legyen az illető akár köztársasági elnök, akár miniszterelnök-helyettes stb., a hagyományos kutatómunkától és könyvtárazástól mint értelmetlen, felesleges és archaikus tevékenységtől búcsút véve vagy másokkal íratja meg egyetemi diplomamunkáját, vagy mások által már megírt alacsony színvonalú ismeretterjesztő munká(k)ból kiollózva tákolja össze az egészet.
És lettek diplomamunkák dögivel, és este lett és reggel: első nap.
Aztán következtek a professzori kinevezések: értékelhető tudományos munkásság és nyelvek ismerete nélkül, kizárólag a politikai lojalitására, az edzői kvalitására vagy a színészi-rendezői érdemekre tekintettel az állampárt konyhájában vagy a hátsó udvar homokozójában döntöttek az egyetemi fokozatokról.
És lettek professzorok számolatlanul, és este lett és reggel: második nap.
Aztán az egyetemi autonómiát a jelenkor gőzhajójából kihajítva, a pártközpontban vagy a miniszterelnöki hivatalban döntik el, ki lehet rektor és ki nem, ki lehet dékán és ki nem, ki lehet a Doktori Iskola vezetője és ki nem.
És lett sok rektor, dékán és Doktori Iskola vezető, a Fidesz-KDNP képére és hasonlatosságára, és este lett és reggel: harmadik nap.
Aztán köztudott, hogy a magyar nyelv a világ legismertebb és legtöbbek által beszélt nyelve, Hegyeshalom és Záhony között feltétlenül, ezért épp jókor jött a Covid, hogy a pártállam eltörölhesse a nyelvvizsga kötelezettséget, mintha a diploma előtti utolsó hónapban kellett volna elsajátítani egy-két idegen nyelvnek az ismeretét, s nem már jóval korábban.
És lett sok-sok diplomás, nyelvtudás nélkül, olykor a magyart is csak középfokon beszélve, és lett este és reggel: negyedik nap.
Aztán a pártállam egyszerűen lenyúlta az egyetemeket, kuratóriumokba szervezte ki a legtöbbet, s a kuratóriumokba szigorú szakmai megfontolásból kizárólag világnézeti alapokon kiválasztott kurátorokat ültetett be, akik – ahogy az állampárt főtitkára, maga Orbán Viktor mondta – nem internacionalisták, hanem nemzeti szemlélettel rendelkező, nemzeti elkötelezettségű, a nemzeti szuverenitást valló megbízható pártállami káderek.
És lett sok-sok, semmihez sem értő, de politikailag és ideológiailag megbízható nemzeti kurátor, és este lett és reggel: ötödik nap.
Aztán most már arról olvashatunk, hogy a pártállami miniszterelnöki hivatal munkatársait támogatandó, a Fidesz-KDNP hatalmasságai rendre „leszólnak”, hogy egyetemi vizsgáikon tessenek szépen átengedni X vagy Y káderelvtársat, de nem ám úgy, hogy jóllehet X vagy Y nettó hülye, következésképp egyes helyett kapjon jelest, hanem úgy, hogy ne is kelljen az illetőnek megjelennie a lepusztult egyetem nyomorult vizsgabizottsága előtt, elvégre a Karmelita kolostorban remek a fűtés, emelkedett a hangulat és elegánsan öltözött a dolgozó kollektíva, miért kellene ebből a fészekmelegből leereszkednie a vizsgázónak abba az alpári társaságba?
És lettek vizsgajegyekkel megtöltött Neptun-leckekönyvek, vizsgázó nélkül, és este lett és reggel: hatodik nap.
S mielőtt a pártállam főtitkára elpihen, visszaállíthatná a Munkás-paraszt Hatalomért emlékérem adományozását, amely a kitüntetett káder gyermeke számára biztosítja a felsőoktatási intézménybe történő automatikus felvételét, függetlenül annak felkészültségétől és elmeállapotától.
És a pártállam főtitkára látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott, és munkája után megpihent.

A KORMÁNY MEGKAPARINTJA AZ SZFE-T NER 100 #25

YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2022.01.17.



2020 májusában, éjszaka nyújtotta be Semjén Zsolt a törvényjavaslatot, amely szerint alapítványi tulajdonba kerül át a Színház- és Filmművészeti Egyetem. 

Folytatjuk a NER100 sorozatot, amiben a NER ügyeit mutatjuk be rövid animációs filmekkel. Segítsd a munkánkat, írd meg, hogy szerinted mi a NER 5 legfontosabb ügye. Ide várjuk a leveledet: juhi@juhaszpeter.eu

MÁSFÉL HÓNAPJA NINCS NYOMA ANNAK AZ ÉPÍTKEZÉSNEK, AMELYRE HIVATKOZVA LEZÁRTÁK AZ ORBÁN HIVATALÁHOZ VEZETŐ UTAT

TELEX
Szerző: FÁBIÁN TAMÁS
2022.01.18.


November 26-án teljes hosszában lezárták az I. kerületi Színház utcát. Itt található Orbán Viktor hivatala, a Miniszterelnökség épületegyüttese, valamint Rogán Antal irodája is. A közterület lezárását a Várkapitányság Nonprofit Zrt. a következővel indokolta a 444-nek: „Érdemben megkezdődött a Honvéd Főparancsnokság megújításának daruállítással is járó szerkezetépítési szakasza”, ezért „a kivitelező kérte az organizációs terület módosítását”.

„Építőanyagok lesznek az utcán… építési munkák zajlanak, ezek még inkább élesbe fordulnak a következő hetekben, a bejutást nehéz lesz biztosítani.”

Ezt már Gulyás Gergely mondta december elején egy kormányinfón a Telex kérdésére. Ehhez képest január 17-ig nyoma sincs annak, hogy valamilyen extra építkezés zajlana a Színház utca Karmelita felőli oldalán, a szolgálati autók, a hivatal dolgozói, valamint az ide érkező vendégek zavartalanul közlekedhetnek a közterületen:...


LAKHATÁSI PROGRAMOT, BÉRLAKÁSÉPÍTÉST, ENERGIATAKARÉKOS REZSICSÖKKENTÉST ÍGÉR AZ ELLENZÉK

NÉPSZAVA
Szerző: nepszava.hu
2022.01.17.


Hosszú távon 30 ezer fiatal lakhatását oldanák meg a családtámogatási rendszer megtartása mellett.


Magyarországon főleg a fiatalok körében elképesztő kilátástalanság. Ennek egyik jele a „kivándorlási spirál felpörgése” az utóbbi évtizedben – értékelte a jelenlegi lakhatási helyzetet e az Egységben Magyarországért hétfői sajtótájékoztatóján Z. Kárpát Dániel.

A Jobbik alelnöke, az összellenzék lakhatást érintő programfejezetének felelőse szerint mindennek szimbóluma, hogy a 160 ezres fővárosi albérletárakkal szemben a kormány a 133 ezres minimálbér ígéretével kampányol. Leszögezte:

„A kormány elvette, felzabálta a fiatalok, és nem csak a fiatalok jövőjét, életlehetőségeit. Ezzel szemben az összellenzék megpróbálja mindezt visszaadni: lakhatási programmal, a családtámogatások rendszerével, amelyet megtartunk, bővítünk, igazságosabbá teszünk.”

Z. Kárpát Dániel szerint az Orbán-kormányok eddig több mint 18 ezer család kilakoltatásához asszisztáltak, a legnehezebb helyzetben lévőknek ez „szőnyegbombázással” ért fel. Mint fogalmazott, egy átfogó bérlakásépítési programmal, kollégiumi férőhelyek bővítésével, az üresen álló ingatlanvagyon egy részének hasznosításával éves szinten több ezer a piaci bérleti díj alatt bérlehető lakást hozhatnak vissza a rendszerbe.

„A Fidesz 3 milliós tandíjjal akar kínai egyetemet importálni Magyarországra az adófizetők pénzéből, míg az ellenzék hosszú távon 30 ezer fiatal lakhatását szeretné megoldani. Ezért vissza kell állítani a lakáscélú előtakarékosság rendszerét és a lakhatási támogatás szisztémáját”

– fűzte hozzá a jobbikos politikus.

Hiszékeny Dezső MSZP-s országgyűlési képviselő kifejtette, hogy a lakhatási válság miatt a bérből, a fizetésből élők mára olyan helyzetbe kerültek, hogy számukra a lakbérek éppúgy megfizethetetlenek, mint az új lakások árai. A Fidesz eddigi „akciói” a nagy többség számára elérhetetlenek voltak, százezrek keresik eddig hiába, hogyan tudnának javítani az életkörülményeiken, lakhatási viszonyaikon, hangsúlyozta, mondván, megvan a megoldás: 
a bérlakásépítés...

AKARAT, ESÉLY, KOCKÁZAT

VISZONT.HU
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.01.17.


A legtöbben még mindig a 19.századi szegénységeszmény felől közelítenek, mikor a társadalmi leszakadás problémája szóba kerül. Még mindig a „Kincskereső kisködmön”, vagy a „Légy jó mindhalálig” világát veszik alapul, és azt a „tisztes szegényt” keresik ma is, akihez a szegénység mellett pozitív dolgok köthetők. Mint a mesében a legkisebb fiú, aki képes a végén győztesen kikerülni mindenből, saját motivációból, saját erőből, minden nehezítő körülmény ellenére is.


Amikor valaki jelentkezik, hogy támogatni szeretne egy-egy tehetséges gyereket, gyakran kiköti: de olyat adjunk, aki „érdemes” rá. Az „érdemes” pedig azt jelenti, hogy biztosan siker koronázza a támogatását, és nincsenek kockázatok az életútjában. No meg – mert ez is a kép része – kellő hálát mutat a támogatónak mint megmentőnek.

De ilyen tuti sikertörténetet nem tudunk bevállalni. Ezt igyekszünk kommunikálni is, már az elején, de ennek ellenére van, aki számonkérően, sőt, néha indulatosan reagál a felmerülő kudarcra, minket téve felelőssé, hogy „nem tettünk rendet a fejében”, vagy „nem beszélgettünk el vele megfelelően”, stb. Mintha ennyin múlna ez az egész, egy-egy beszélgetésen! Mintha nem lenne ekkora harc a gyerekek szocializációjával küzdeni – aminek nemcsak a gyerek a részese, hanem a szülők és az a környezet is, ami a szocializációs mintát adja. Messziről mindez nem látszik. Az elvárások pedig a régi irodalmi élményekhez kötődnek, tudomást sem véve a világ változásairól: a fogyasztói társadalom hatásáról, vagy a generációk óta fennálló viszonyulások átörökítéséről, amivel egyébként senki sem foglalkozik a rendszeren belül. Pedig egyre biztosabban látjuk, hogy enélkül sosem lesz változás, mert minden hatást amortizál a közeg, amiben a gyerekek a mindennapjaikat töltik.

Mégis, a sok kockázatot tartalmazó esetek között bukkannak fel olyanok is, melyek mintha tényleg a régi időket idéznék. Ilyen az ebben a posztban szereplő lány története is.

Talán négy éve találkoztunk először. Az apukája hozta be a kis faluból azzal, hogy a tanító nénije szerint ügyesen rajzol, és nem nézném-e meg. A kislány meg sem szólalt, de a rajza tényleg figyelemre méltó volt. Elkezdett hát járni a művészeti iskolánkba. Nem volt egyszerű eljutnia hozzánk, az apja jött vele mindig, busszal, próbálta a munkahelyén ehhez igazítani a munkarendjét, ami nem mindig sikerült. De jöttek, ha néha kihagyással is, rendületlenül.

Az első évben a lány nem nagyon szólt semmit. Nem volt egyszerű a helyzete, hiszen egyedül volt, ismerősök nélkül, bár nagyon rajta voltam, hogy alakuljanak körülötte kapcsolatok. Figyelmesen meghallgatta mindig a feladatot, ritkán akadt meg vele, nagy feladattudattal dolgozott. Sok pályázati eredménye is volt, a sikerélmények pedig jótékonyan hatottak rá, és nyitottabb lett.

Miután egyre közelebb kerültünk hozzá, egyre több információnk lett róla, és az általános iskolai előmenetelét is elkezdtük figyelni. Jó tanuló volt ebben a pici, összevont osztályokkal működő falusi iskolában. Felvettük az ösztöndíjprogramunkba, ami még szorosabb kapcsolódást hozott. Aztán egy táborozási lehetőséggel is megkínáltuk, amire igent mondott. A társak felé nyitásban sokat segített az együtt töltött pár nap, a közös élmények.

A családban öt gyerek van, a legkisebb még alig múlt egy éves. Az édesapa dolgozik, bejelentett állásban. Az anyuka kicsit furcsa szerepben van, nem igazán látjuk még mindig át, de a családban kulcsfontosságú a nagymama, nem messze lakik tőlük: két gyerek, a kislány is, nála alszik. Az önfenntartási képességek erősek, van kert, háziállatok, és a gyerekek munkára nevelése is – főleg a mai világ gyakorlatához viszonyítva – nagyon erős.

Imádom, mikor arról beszél ízes tájszólással, hogy eteti meg a disznókat, vagy épp arról, hogy tisztába tudja tenni a legkisebbet a családban. Nem sok hasonló gyerek van körülöttünk, aki ilyen biztosan mozog a család, a ház körüli teendőkben ennyi idősen...

Az előző tanévben ő és az öccse úgy döntöttek, hogy általános iskolát váltanak, és a székhelyünk egyik intézményébe iratkoznak át. Az apuka azzal indokolta a váltást, hogy itt magasabbak a követelmények, és biztosabb tudásra számítanak. Az ingázást meg végülis gyakorolták már nálunk, vállalható. Örültünk, de miután sok ilyet láttunk már, féltettük is a gyerekeket. Mert egy ilyen iskolaváltás általában jelentős tanulmányi eredményromlással is jár, nagyon messze vagyunk az egységes színvonaltól ma az oktatásban.

Nagy meglepetésünkre ennél a lánynál nem volt gond. Vette az akadályokat ebben is: megtalálta a helyét az osztályában, megtanult az öccsével egyedül is utazni, nyitott lett, beszédes. Az osztálytársaihoz képest biztosan korábban kel legalább egy órával, és később is ér haza. Érte nem jönnek kocsival, autóbusszal közlekedik, de felelősségteljesen oldja meg ezt is. Nincs vele gond az órákon ott sem, és erős motivációval dolgozik nálunk is.

Szóval, itt kevesebb a kockázat. Mert van egy majdnem biztos családi háttér, amiben az apa és a nagymama adja az alapot, az elvárásokat. Amiben ő jól tud működni. Ebben a körben kapja meg az alapviszonyulásokat, és a személyiségéhez ez könnyen illeszkedik. Nem minden testvérénél van ez így, más jellemvonásokkal bírnak, és ennek megfelelően a szocializációjuk sem egyformán alakul.

Most úgy tűnik, az általános iskolát majd jó eredménnyel zárja, és ha befejezte, innen léphet tovább egy jó középiskolába is. Ha ez is sikeres lesz, talán tovább is. De bármi történhet közben. Amilyen kis „tyúkanyó”, ráterhelődhet a többi testvér élete és minden problémája. A nagymama most biztos pont… de vajon meddig? A nagycsalád sem egységes értékrend szerint él, itt is vannak feloldhatatlan, felnőttek közötti konfliktusok, melyek hatnak a gyerekekre. Aztán itt az iskolarendszer: vajon lesznek-e támogató pedagógusok mellette, olyanok, akiket érdekel, hogy hány gyerek van a családban, mikor vágják le a disznót, vagy milyenek az apa elvárásai a tanulásban és az élet mindennapi megszervezésében? Akik látják, honnan, milyen közegből érkezik, és tudnak erőt adni a továbblépéshez?

Nála azért kicsit bizakodóbb vagyok, mint sok-sok hasonló helyzetű gyereknél, amikor a tehetségcsírákat sincs, aki megkeresse, amikor nincs külön figyelem rájuk, és csak az érthetetlen kérdés marad a jól induló alsó tagozat után: mi történt vele? Miért kezdett el rontani az eredményein, majd bukdácsolni, mikor a pedig „többre lenne képes?”

Hogy ez hányszor elhangzik! „ Többre lenne képes. Csak hát nem akarja. Én meg nem akarhatok helyette.” Ezzel vége is a történeteknek, felelősségeknek… és az esélyt hordozó indulás megtörik, majd elhal minden, és ismétlődik a szülők sorsa.

Vajon mikor jutunk el oda, hogy ezt is megpróbálja a rendszer kezelni? Az „akarás” társadalmi leszakadásban eltűnő képességét?

INFLÁCIÓ, DE MEKKORA!

HÍRKLIKK
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2022.01.18.


Újabb trófeát gyűjtött be Magyarország az elmúlt napokban, amikor megjelent a tavalyi infláció mutatója. Az év átlagában a drágulás 5,1 százalékos lett, amivel az unió élére kerültünk. (Az előző két évben még be kellett érnünk a második helyezéssel, de tudjuk: „Magyarország előre megy, nem hátra”.)

Az elmúlt évben a világ legtöbb országában erősödött az infláció, a V4-ek körében azonban nálunk a legjobban. A fogyasztói árszint az esztendőn belül folyamatosan nőtt; a januári 2,7 százalékos áremelkedés decemberre 7,4 százalékosra duzzadt. A termékek és szolgáltatások előző évinél szélesebb körében volt kimutatható az árak növekedése, ami szintén arra utal, hogy az infláció mélyen beívódott a magyar gazdaságba.

Ugyanezt tükrözte az áremelkedések alaptrendjét kifejező maginfláció is. Az utóbbi években ez ugyancsak folyamatosan nőtt, 2021-ben éppen a háromszorosa volt a 2016. évinek. Pedig a KSH igyekezett a csökkentésébe besegíteni, amikor – külföldi gyakorlatra hivatkozva – áprilistól már nem számította bele a szeszesitalok és a dohányáruk árszintnövekedését. Ez az év közben szokatlan módszertani váltás így valóban kedvezőbb alaptrendmutatót eredményezett. Érthetően, hisz' a hivatal éppen azt a termékkört hagyta ki a számításokból, amely a legjobban drágult. (A maginfláció mutatója az első negyedévben így lett egy százalékponttal alacsonyabb.)...

EZÉRT ÉRHET KEVESEBBET AZ ELLENZÉKI SZAVAZAT, MINT A FIDESZRE ADOTT – VÁLASZTÁSFÖLDRAJZI GYORSTALPALÓ

VÁLASZ ONLINE
Szerző: Választási földrajz
2022.01.18.


Bódi Mátyás, Kovalcsik Tamás és Vida György a Válasz Online megbízásából készített elemzésükben kimutatják: a választókerületi aránytalanságok 1990 óta velünk vannak, azonban míg korábban a rendszerváltó kapkodás okozta őket, 2011-től a tudatos tervezés. Jelen írás a Válasz Online és a Választási földrajz együttműködésének első terméke.

Ha a pártok támogatottsága most áprilisban is hasonló területi mintázatot fog mutatni, mint az elmúlt három országgyűlési választáson, könnyen előállhat a helyzet, hogy az ellenzék listán több voksot kap a kormánypártnál, mégis kisebbségben marad a parlamentben – állapítja meg a Választási földrajz oldal három szakértője. Bódi Mátyás, Kovalcsik Tamás és Vida György a Válasz Online megbízásából készített elemzésükben kimutatják: a választókerületi aránytalanságok 1990 óta velünk vannak, azonban míg korábban a rendszerváltó kapkodás okozta őket, 2011-től a tudatos tervezés. S míg korábban a kisgazdáknak kedveztek az aránytalanságok, ma egyértelműen a Fidesz jár jól velük. Az idei választásnak ráadásul úgy fut neki az ország, hogy egyes kerülethatárok a Fidesz rendelkezései szerint is törvényellenesek. Jelen írás a Válasz Online és a Választási földrajz együttműködésének első terméke, a továbbiakban többek között a kétfarkú kutyák és a Mi Hazánk szerepéről is olvashatnak majd tőlük átfogó elemzést hasábjainkon, választási sorozatunk részeként...