2022. december 31., szombat

HUNGAROFÓB VAGY LOPOFÓB AZ EU? (ORBÁN NEMZETKÖZI KORMÁNYINFÓJA)

DAVE VILÁGA (VIDEÓ)
Szerző: DAVE
2022.12.25.



Orbán Viktor szerint azért fagyasztott be az EU Magyarországnak járó pénzeket, mert nem szeretik a magyarokat. Pedig valójában azért, mert nem szeretik a lopást.

ORBÁN, NOVÁK, MÉSZÁROS - BÚÉK A TAXIBAN

YOUTUBE
Szerző: SOMOGYI ANDRÁS
2022.12.31.



Orbán, Novák, Mészáros - Búék a taxiban❗| Somogyi András |

TÁRKI - TÁRSADALMI RIPORT 2022

TÁRKI
Szerkesztők: KOLOSI TAMÁS–SZELÉNYI IVÁN–TÓTH ISTVÁN GYÖRGY
2022.



Előszó

(Kolosi Tamás – Szelényi Iván – Tóth István György)

I.GAZDASÁG

1. A magyar gazdaság két egymásra torlódott válság közben
(Palócz Éva) 

2. Célellentétes következmények? Az uniós források hasznosulása Magyarországon
(Medve-Bálint Gergő –Martin József Péter –Nagy Gabriella) - Melléklet

3. A minimumjövedelem-ellátások szintjének alakulása Európában 2009 és 2017 között

(Gábos András –Tomka Zsófia) - Melléklet

4. Lakásárak, jövedelmek és területi egyenlőtlenségek
(Hegedüs József –Székely Judit)

II. DEMOGRÁFIAI HELYZET

5. Szülővé válni és harmadik gyermeket vállalni:Csoporttényezők és családpolitika
(Spéder Zsolt –Murinkó Lívia)

6. Párválasztási szokások Magyarországon. A homogámia és heterogámia alakulása 1980 és 2016 között
(Erát Dávid) - Melléklet

7. Születni Magyarországon – esélykülönbségek csecsemőkorban
(Veroszta Zsuzsanna)

III. TÁRSADALOMSZERKEZET ÉS TÁRSADALMI MOBILITÁS

8. Osztályszerkezet és jövedelemeloszlás Magyarországon 1982 és 2019 között
(Huszár Ákos) - Melléklet

9. A generációk közötti transzferek hatása a vagyonfelhalmozásra Magyarországon nemzetközi összehasonlításban
(Medgyesi Márton)

10. Társadalmi mobilitás és partnerszelekció
(Erát Dávid – Huszár Ákos – Füzér Katalin) - Melléklet

11. Oktatási egyenlőtlenségek, iskolai mobilitás és az oktatási rendszer átalakulása Magyarországon az 1980-as évektől napjainkig
(Lőrincz Borbála – Antal-Fekete Emese)

12. A háztartások ingatlanvagyona és mobilitási esélyei
(Horváth Vera)

IV. SZOCIÁLIS HELYZET, SZEGÉNYSÉG, EGYENLŐTLENSÉGEK

13. A jövedelmi szegénység kiterjedtsége és mélysége 2005 és 2020 között – eltérő küszöbértékek mentén
(Gábos András – Tátrai Annamária)

14. Magyarország szegénységi térképe
(Tátrai Annamária)

15. A fiatalok jóléte Európa városaiban a helyi gazdasági fejlettség és társadalompolitika kontextusában
(Csathó Ábel - Medgyesi Márton)

V. VÁLSÁGHELYZETEK ÉS TÁRSADALMI HATÁSAIK

16. A pandémia miatti iskolabezárások és a digitális oktatás hatása a tanulók felkészültségére a közoktatásban és a felsőoktatásban
(Lannert Judit)

17. A Covid19-járvány néhány demográfiai jellemzője 2020-ban és 2021-ben Magyarországon
(Bálint Lajos)

18. Menekültválság 2022-ben. Az Ukrajna elleni orosz agresszió menekültjeinek magyarországi fogad(tat)ása
(Tóth Judit – Bernát Anikó)

VI. VÁLASZTÁSOK, POLITIKAI PREFERENCIÁK

19. A 2022-es országgyűlési választások: Adatok és meglepetések
(Tóka Gábor)

20. Kilenc választás Magyarországon: A centrális erőtér alakulása
(Mészáros József – Pintér József – Ragács Attila – Syi)


21. A munkaerő-piaci és a politikai részvétel összefüggései nemzetközi összehasonlításban

(Róbert Péter – Susánszky Pál)

22. Kompország lakói 2022-ben. Az USA, az EU, Oroszország és Kína megítélése a magyar közvéleményben
(Tóth István György)

VII. ÉRTÉKEK, TÁRSADALMI ATTITŰDÖK

23. Vallási riport, 1991–2022. Magyarországi trendek nemzetközi összehasonlításban
(Máté-Tóth András – Rosta Gergely)

24. A homoszexualitással kapcsolatos társadalmi attitűdök a 21. század elején Magyarországon
(Takács Judit – Szalma Ivett)

25. A fogyatékossággal élő emberek jogaival és társadalmi részvételével kapcsolatos lakossági attitűdök
(Bernát Anikó – Petri Gábor – Vajda Dorina – Kozma Ágnes)

VIII. VISSZATEKINTŐ ELŐRETEKINTÉS

26. A magyar társadalom és politika változásai 2004 és 2022 között
(Kolosi Tamás – Szelényi Iván)

Két részes akadálymentesített hangoskönyv a látássérültek számára itt található:
Társadalmi riport 2022 (2/1)
Társadalmi riport 2022 (2/2)
Készítette: @istvangellai

ITT OLVASHATÓ




HATALMAS MEGSZORÍTÁSSAL JÖN JÖVŐRE AZ ORBÁN-KORMÁNY RENDELETI BÜDZSÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2022.12.31.


Az oktatás, az egészségügy a rendvédelem a jövő évi módosított költségvetés nagy vesztesei – ezek ágazatok egyetlen plusz fillért sem kapnak, ami 15-20 százalékos reálértékcsökkenést jelent a kiadásokban.


A kormány csütörtök este rendeleti formában hirdette ki a 2023-as költségvetés módosítását. Egy nappal korábban Gulyás Gergely kancelláriaminiszter még arról beszélt, hogy a kormány nem akarja korlátozni a törvényhozás hatáskörét, ezért a módosításokat január közepéig a ház elé terjesztik. Nagy kérdés, ha ez megtörténik, milyen mozgástere marad a parlamentnek. A kormány rendeleti költségvetése meglehetősen elnagyolt, fontos részletek nem derülnek ki, a költségvetési gazdálkodás amúgy is rendkívül alacsony átláthatósága tovább romlott rendeleti büdzsével. Nem hozta nyilvánosságra a kormány a makropályáját, a költségvetés mérlegét, de még az uniós szemléletű hiány elszámolását sem ismertette.

Az viszont kiderül, hogy a tervezett 5 százalékkal szemben a várható 15 (elemzők szerint inkább 20) százalékos inflációnak, és a rendeleti különadóknak köszönhetően az állam bevételei mintegy 5300 milliárd forinttal lesznek magasabbak az eredetileg tervezetnél, ami 17 százalékos növekedés. A kiadások ennél gyorsabban, 19 százalékkal és 6300 milliárd forinttal nőnek, így a kormány – önkényesen – 44 százalékkal emelte meg a várható hiány mértékét, amely így 3400 milliárd forint lesz, ez pedig 1048 milliárdos növekedés.

A rendeleti költségvetés módosításának origójában az energiatámogatások állnak, amit a júliusban elfogadott törvényben a kormány nevetséges mértékben alultervezett: júliusban még azzal számoltak, hogy 670 milliárd forinttal megússzák az energiatámogatást, most a rendeletben már 2610 milliárd forintnál tart a várható számla. A most benyújtott módosítások másik fontos eleme az államadósság finanszírozása: a július óta megemelkedett kamatkörnyezet és gyenge forint miatt kamatkiadásokra 430 milliárddal többet, 2541 milliárd forintot akar elkölteni a kormány. Az államadóssággal kapcsolatos kiadások drasztikusan megugrottak az elmúlt években: 2020-ban még „csak” 1270 milliárdot költöttek erre. Az adósságkiadások ilyen mértékű megugrása az elmúlt évek elhibázott gazdaságpolitikájának egyik eredménye...

MÖGÖTTÜNK HAGYOTT…?

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2022.12.22.


A most mögöttünk hagyott évben a magyar gazdaság a kormánypolitika által kiszabott kényszerpályán haladt, a korábbiaknál sokkal erősebb csapások mentén. Orbánék ugyanis a tavaszi választások elvesztésétől félve extra méretű udvarlásba fogtak a választópolgárok voksainak megszerzéséért. Ennek következményei, majd a következmények hatásainak csillapítására bevetett eszközök és az általuk kiváltott torzulások kísérték végig az esztendőt. Ebben az írásban megkísérlem fő vonalaiban összefoglalni mindazt, amit 2022-ben a kormányzati politikának „köszönhettünk”.

A jövedelmi gyeplők kiengedése és következményei

Az eredendő bűnt – amiből aztán sok minden következett – az év első hónapjaiban követte el a kormány, amikor 1350 milliárd forintot osztott ki pluszban a költségvetésből, elképesztő ötletelés keretében. Visszatérítette a 2021-ben befizetett szja nagy részét, előrehozottan kifizette a rendvédelmi dolgozók jutalmát, a költségvetésben elfogadott kétheti, 13. havi nyugdíjat megtoldotta további kéthetivel. A 25 év alatti dolgozóknál pedig elengedte az szja-fizetési kötelezettséget. Emellett béremeléseket hajtott végre különböző ágazatokban, és 20 százalékos emelési javaslatával rendesen megnyomta a minimálbér, valamint a garantált minimálbér szintjét, ami bértorlódást okozva további béremeléseket kényszerített ki. A költségvetésből történő osztogatással együtt összesen kb. 2000 milliárd forint áramlott ki, aminek a zöme meg is jelent keresletként a piacokon. Történt mindez színtiszta politikai döntés alapján, gazdaságilag ugyanis tökéletesen felesleges és hibás volt. Hiszen az előző évi hétszázalékos növekedést jelző konjunktúra után a további gazdaságélénkítés indokolatlannak és káros hatásúnak bizonyult...



2022 GRAFIKONOKON: DEPRESSZÍV ÉVÜNK VOLT, ÉS EZ AZ ADATOK FÉNYÉBEN NEM IS CSODA

TELEX
Szerzők: ELŐD FRUZSINA, BAKRÓ-NAGY FERENC
2022.12.31.


A 2020 előtti évtized a mából visszatekintve dögletesen unalmasnak tűnik. Nem voltak pusztító világjárványok, nem volt gazdasági összeomlás, nem robbant fel mindennek az ára, nem tört ki háború Európában, és még sorolhatnánk. Azóta viszont mindenből emelt adagot kapunk, az elmúlt pár év nyomasztó trendjei pedig már megkérdőjelezhetetlenül látszanak a statisztikákon is. Grafikonos összeállítás 2022-ről.

Elégedetlen a magyar

Vajon mitől függ, hogy mennyire elégedettek az emberek az életükkel? Érdekes kérdés, ami az alábbi, decemberben publikált Eurostat adatsor alapján juthat eszünkbe, és akkor már rögtön az is, hogy a válasz biztosan nem olyan egyszerű. Az európai élmezőnyben ugyanis ugyanúgy megtalálhatók V4-es és kelet-európai országok, mint a leggazdagabb tagállamok. Ha előzetesen tippelnünk kellett volna, Romániát például biztosan nem a harmadik helyre, Finnország és Hollandia közé helyeztük volna el, és tessék, mégis ott van...


MÁR KERESIK A BŰNBAKOT MOSZKVÁBAN

HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2022.12.30.


Ez az év a háborúról szólt, Ukrajnáról és Oroszországról, tehát úgy illik, hogy az idei utolsó itt megjelenő írásom is ezzel a témával foglalkozzon, ugyanis érdekes hírek érkeznek. Valószínűleg részint összeomlás, részint koncepciós per készülődik: az összeomlás Bakhmutnál várható, a per Moszkvában, de mindkettő vészesen közeleg. Csak egyik sem jelenti a háború végét.

A bakhmuti összeomlást nem én jósolom, hanem nálam komolyabb katonai szakértők, például az ISW, melynek tegnapi jelentése érdekes jelenségre hívja fel a figyelmet: szerintük a bakhmuti front kulminálódott. Ez egy amerikai katonai szakkifejezés, meg is magyarázzák:

„Az amerikai katonai doktrína a kulminációt úgy határozza meg, mint azt a pontot, amikor egy katonai erő már nem képes folytatni a műveleti formáját, támadást vagy védekezést, és amikor egy katonai erő nem tudja folytatni a támadást, és védekező pozíciót kell felvennie, vagy műveleti szünetet kell tartania.”

Ennek több jele van, például a Wagner-csoport tüzérségének meglehetősen trágár videóüzenete Putyinhoz, melyben nem kérik, hanem követelik, hogy szállítsanak nekik lőszert, ami azért érdekes, mert a Wagner PMC elvileg magánvállalkozás, őket nem kell ellássa a védelmi minisztérium semmivel sem, ők vagy úri passzióból, vagy üzleti vállalkozás részeként harcolnak, ahol épp szükség van rá, de az tény, hogy Oroszországben senkinek a világon nem lehet tüzérségi lőszere a hadseregen kívül (ami azt illeti: tüzérsége sem, érdekesen nézne ki, ahogy Ivan Ivanovics vesz egy Akacija önjáró tarackot hazafias felbuzdulásában és elvonul vele Ukrajnába), szóval ha kapnak lőszert, át kell írni az orosz törvénykönyvet, ha nem kapnak, baj lesz azzal a fronttal, de valószínűleg nem kapnak, mert nincs.

A másik jel, ami nagy gondokra utal, hogy csökken a harci tevékenységet végző orosz támadócsoportok létszáma. Eleinte, ahogy azt az orosz katonai doktrína előírja, taktikai zászlóaljcsoportokban működtek, később a veszteségek miatt ezekből „taktikai századcsoportok” lettek, végül most már – december 27. óta – az ukrán megfigyelők szerint 10-15 fős szakasz vagy raj méretű csoportokban tevékenykednek.

A harmadik jel, hogy Bakhmut környékén a VDV (légideszant) egységei együtt harcolnak a Wagner-csoporttal, azt támogatva – igaz, hogy a VDV régebben az orosz hadsereg elitjének számított, de ezek szerint a „rettenthetetlen” Wagner már az ő segítségükre szorul. Egyszóval: szorul a kapca az orosz erőknél, a morál ott tart, ahogy a Vazsnoje Isztorii egyik mai írása szerint, hogy egy orosz tiszt megjegyezte a lap munaktársának:

„Reálisan nézve nem vagyok benne biztos, hogy innen haza fogunk jutni.”

Szóval, nagy vereség érik Bakhmutnál, de nagy az ára is:
mindkét oldal hatalmas emberveszteségeket szenvedett...

2022 - BOLOND VILÁG

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2022.12.30.


Már megint vége van egy évnek, az érettebb népek már megint csodálkozhatnak egy sort, hogy milyen gyorsan repülnek a napok, és jóleső nosztalgiával emlékeznek gyermekkorukra, melyben két iskolai szünet között egy örökkévalóság feszült.
Valószínűleg ma sincs ez másként, habár erre nem mernék fogadni, annyi minden megváltozott a környezetünkben, miért éppen az időérzékelés ne változott volna meg, nem igaz?
De a naptár azért nem hazudik - üdítő kivételképpen, és valószínűleg egyelőre - az évnek vége van.
Némi örömöt is érezhetünk, hiszen nem sok hiányzott - és hiányzik - ahhoz, hogy nekünk is végünk legyen, merthogy ez az év az emberiség végleges és végzetes megbolondulásának éve volt.
Az emberiség úgy viselkedett, mint paraszt a jégesőben, aki cséphadaróval veri a termést: Lássuk Uramisten, mire megyünk ketten!...