2021. november 25., csütörtök

MEGJELENT KÁSLERÉK TANULMÁNYA A VAKCINÁK HATÉKONYSÁGÁRÓL, DE FONTOS KÉRDÉSEKRE NEM AD VÁLASZT

TELEX
Szerző: BOLCSÓ DÁNIEL
2021.11.25.


Magyarország nem éppen a transzparencia éllovasa a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos adatok közlésében, a vakcinák teljesítményével kapcsolatban pedig különösen rossz volt a 
helyzet, hiába kérte minden szakértő és a média is az ezzel kapcsolatos adatok közzétételét. Most megtört a jég: megjelent egy tanulmány, amely vakcinatípusra lebontva mutatja be, mennyire védenek Magyarországon a vakcinák a megfertőződés és a halálozás ellen. A legfontosabb tudnivalók röviden:

- A tanulmány szakmailag kifejezetten jó, ami üdítő újdonság, ahogy az is, hogy közzétettek olyan adatokat, amelyekről eddig azt állították, hogy nem állnak rendelkezésre.

- Az eredmények szerint mind az öt itthon széles körben használt vakcina nagyon hatékony védelmet biztosít: a fertőzés ellen 68,7-88,7 százalékkal, míg a halálozás ellen 87,8-97,5 százalékkal véd.

- A tanulmány komoly korlátja viszont, hogy az adatok csak júniusig tartanak, így éppen az az időszak nincs már benne, ahonnan a vakcinák hatékonysága világszerte csökkenni kezdett az oltás hatékonyságának időbeli gyengülése miatt.

- Márpedig egy másik hazai vizsgálatból tudjuk, hogy a vakcinák fertőzés elleni hatékonysága Magyarországon is jelentős csökkenésnek indult, de pont a mostani tanulmány által felölelt időszak után.

- Így viszont a vakcinák összehasonlítása is csak korlátozottan tehető meg, hiszen sejthető, hogy épp a vizsgált időszak után kezdtek megjelenni a különbségek a vakcinák teljesítményében...


TRAUMATIZÁLTA A JÁRVÁNY A MAGYAROK TÖBB MINT NEGYEDÉT

NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2021.11.25.


Párthovatartozástól függetlenül nagy az elutasítottsága a kötelező oltás bevezetésének. Közben megnőtt a vírustagadók száma, népszerűbbé váltak az összeesküvés-elméletek
.

Tíz megkérdezettből hatan ellenzik a kötelező oltás bevezetését, és csak a magyarok alig több mint harmada támogatna egy ilyen rendelkezést – tárta fel a Policy Solutions vizsgálata. Ebben a kérdésben nem mutatkoznak pártpolitikai törésvonalak: az összes politikai csoportban többségben vannak azok, akik elutasítják a kötelező oltás ötletét. A kormánypártiak 52, az ellenzéki összefogás támogatóinak 59 százaléka tartozik az ellenzők közé. A pártnélküliek körében 80 százalékos az arány, az oltatlanok táborában még ennél is többen utasítanák el a kötelezővé tételt (87 százalék). Szinte azonos a megítélése annak, hogy a munkáltatók megkövetelhessék-e dolgozóik vakcinával való átoltottságát.

A kutatás adatait Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója csütörtökön ismertette egy online rendezvényen. A reprezentatív felmérés a Závecz Research közreműködésével, a Friedrich-Ebert-Stiftung támogatásával készült.

A magyarok nem csak az oltási kötelezettséggel, de az oltást ösztönző lépésekkel szemben is szkeptikusak. Bár Szlovákiában sikeres volt az úgynevezett vakcinalottó, nálunk kétszer annyian elleneznék, mint amennyien támogatnák a bevezetését.

Az idén márciusban végzett hasonló felmérés eredményéhez képest csökkent azok száma, akik a világjárvány utáni időszakban, például influenzaszezon idején is egyetértenének a kötelező maszkhasználat vagy más higiéniai intézkedések elrendelésével. Valószínűleg ez részben annak tulajdonítható – áll a kutatás összefoglalójában –, hogy az emberek belefáradtak a folyamatos „készenléti állapotba”, tudatosan maguk mögött akarják hagyni a járvány élményét, így akár annak a tanulságait is.

A válaszadók közel háromnegyedének (73 százalék) nem okozott problémát a visszatérés a lezárások nélküli életbe, de a megkérdezettek több mint negyedének (27 százalék) ez nem ment könnyen: egy számottevő kisebbséget traumatizált a járvány. Sokan vannak, akik a hosszú elzártság után feszengenek nagyobb társaságban (29 százalék), és azok is, akik úgy érzik, lelki segítségre lenne szükségük (28 százalék)...

GATTYÁN GYÖRGY NŐK TESTÉNEK ÁRUSÍTÁSÁBÓL GAZDAGODOTT MEG – NE TEGYÜNK ÚGY, MINTHA EZ NEM ÍGY LENNE

MÉRCE
Szerző: BAKÓ JÚLIA
2021.11.25.


Nagyon úgy tűnik, hogy Gattyán György valamilyen formában elindul az országgyűlési választásokon. Gattyán György az egyik leggazdagabb magyar. Ha a neve nem mond sokat, az azért lehet, mert más nagyon gazdag magyarokhoz képest, mint például Mészáros Lőrinc vagy Csányi Sándor, Gattyán eddig többnyire a háttérben maradt, egy-két interjútól és jótékonykodástól eltekintve a saját cégeivel és vállalkozásaival volt elfoglalva, közügyekkel nem foglalkozott. Mondhatni nem volt közszereplő. 
Most viszont szeretne az lenni.

Azt, hogy Gattyán készül valamire, már napok óta lehetett sejteni, mert a vele készült Jakupcsek Gabriella-interjú elkezdett szponzorált tartalomként felbukkanni különböző médiumokban, az Indextől a Feminán át a 444-ig.

Jakupcsek interjúja Gattyánnal egyértelmű reklámanyag, nem meglepő tehát, hogy tele van felkérdezésekkel. A műsorvezető nem feszeget kínos kérdéseket, az egész arra van kitalálva és begyakorolva, hogy Gattyánt a lehető legjobb színben tüntesse fel. Az interjú alapján Gattyán

- munkáscsaládból származik, és már a gyerekkorában a kezébe adtak egy kalapácsot, és krumplit is szedett,

- mindent a nulláról ért el, remek üzletember,

- jó főnök, aki egyszer elvitte Las Vegasba a beosztottjait,

- nagyon büszke arra, hogy magyar,

- és ami a legfontosabb, egy techcégből gazdagodott meg, amit egy garázsban kezdett el.

Gattyán, igazi „tech fejesként”, az ország problémáinak a megoldását is a technológiai fejlesztésekben látja. „A Legnagyobb Vállalkozás” elnevezésű honlapján azt állítja, az ország felemelkedéséhez és az emberek jóllétéhez a kulcs a digitalizáció, amiben Magyarország nagy lemaradásban van. Szerinte a digitalizáció megoldaná például az egészségügy problémáit, a korrupciót, és a digitalizált rendszerek a közösség minden tagját képesek lennének felemelni, nemtől, vallástól, ideológiától, vagyoni helyzettől függetlenül...

KOCSIS GYÖRGYI: REJTELMES SZIGET

HVG / ITTHON
Szerző: KOCSIS GYÖRGYI
2021.11.25.


"A választásoktól berezelt kormány az intézkedéseivel azt a közvéleményt próbálja lekövetni, amely elől eltitkolja a járvánnyal kapcsolatos fontos adatokat" - írja a HVG munkatársa a hetilap e heti ajánlójában.


Csak annak a statisztikának hiszek, amit magam hamisítottam – hangzik a cinikus mondás (amit olykor Churchillnek tulajdonítanak, holott valójában nem tudni, kitől származik). A mai, „igazságon túli” közhangulatban a számokat és tényeket nem lehet eléggé megvédeni. Ezért is kívánkozik e heti ajánlónk élére egy, a Szellem rovatban olvasható interjú az álhírek és politikai manipulációk elleni védekezéshez higgadt gondolkodást ajánló brit könyvszerzővel, aki szerint a statisztika segít élet-halál kérdésekben dönteni. Persze csak akkor, ha van, mármint statisztika, mégpedig nyilvános. Ellenkező esetben olyan „vak vezet világtalant” szituáció áll elő, mint amit Magyarország rovatunkban a járványhelyzet kapcsán bemutatunk: a választásoktól berezelt kormány az intézkedéseivel azt a közvéleményt próbálja lekövetni, amely elől – ha készülnek is ilyenek egyáltalán – eltitkolja a járvánnyal kapcsolatos fontos adatokat.

Hogy az Orbán-rezsim lényegi tulajdonsága a beteges titkolózás, nem titok, az viszont titok, hogy egyáltalán mi mindenről nem tudunk. E sűrű sötétségbe próbál bevilágítani az Európai Bizottság a magyar kormány elleni jogállamisági eljárás megindításaként Budapestre küldött levelével. Kik kapják a legtöbb földalapú uniós támogatást Magyarországon? Hogyan zajlottak a balatoni projektek uniós támogatási pályázatai? Az uniós támogatású projektekkel való visszaélések esetében melyek kapcsán volt számonkérés? – idézi cikkünk Brüsszel kérdéseit. Hasonlóképpen tapogatódzik a homályban a hazai ellenzék is egy jövő tavaszi győzelmet követő alkotmányozás esélyeit illetően. „Szinte minden fontos információ titkos, legyen szó nemzetközi szerződésekről, közbeszerzésekről, nyomozásokról, lehallgatásokról. Ha a titkosításokat egy új kormány feloldja, akkor már sokkal többet fogunk tudni arról, hogy Magyarország jogállam-e még” – fogalmaz lapunknak Sajó András jogtudós.

Jószerivel már a fideszesek is elvesztették a fonalat. Címlapsztorink egy sor olyan, önmagát eleddig a kormánypárthoz közel állónak tekintett üzletember történetét ismerteti, akik valamilyen titkos erő hatására „önként” átadták – amúgy gyakran eleve kétes körülmények között szerzett – vállalkozásukat a kormánypárthoz még közelebb álló csúcsragadozónak. A lenyúlás módszere a barátságos meggyőzéstől és a visszautasíthatatlan ajánlattól kezdve a jogszabályi ellehetetlenítésen és az adóhivatali eljáráson át az erőfölénnyel való szemérmetlen visszaélésig, piac- és munkaerőrablásig terjed, mármint azok esetében, akik nem mennek riadtan elébe az Orbán-fiúk egyértelmű közeledésének. Az így kialakult maffiagazdaság következményei a magyar gazdaság romló versenyképességi és pénzügyi mutatóiban manifesztálódnak. Annak a kevés közszereplőnek, aki manapság nem panaszkodik a nyilvánosság hiánya miatt, az egyike Oszkó Péter. „Annyira rosszak a számok, hogy nincs okom kozmetikázást feltételezni” – jellemzi a költségvetési hiány és az államadósság helyzetét Gazdaság rovatunkban az expénzügyminiszter.

Akad aztán olyan résztvevő is, aki nem kritizál, nem kérdezősködik, hanem cselekszik: megtudja, amit tudni akar, legfeljebb az titok, hogy mit akar tudni. Egy csehországi botrány irányította rá a figyelmet egy budapesti székhelyű, a kínai kormány által bőkezűen finanszírozott intézetre, amelyről cikkünk szerzőjének több szakértő azt állította, nem más, mint tudományos műhelynek álcázott kémszervezet. Igaz, inkább az lenne a csoda, ha nem lenne itt. Pontosabban, ha nem itt lenne. Mint Világ rovatunk beszámol róla, a Kínai Kommunista Párt a napokban erősítette meg pozíciójában minden bölcsességek letéteményesét, az önmagát korábban már amúgy is leválthatatlanná szavaztatott Hszi pártfőtitkár-államfőt. Nem titok: nyugatra nyitnak.

A 70 ÉVES MÍTOSZ VÉGE: VOLT ANTINÁCI MAGYAR ELLENÁLLÁS, ÉS NEM VÖRÖS PARTIZÁNOK VEZETTÉK [HETIVÁLASZ 100]

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Szerző: A szerk.
2021.11.25.


Századik adásához érkezik podcastunk, a HetiVálasz! A műsor vendége ezúttal Bartha Ákos történész, akinek új könyve, a Véres város ledönti a második világháborús budapesti ellenállás számos tabuját és mítoszát. Magyar fegyveres antináci mozgalmak ugyanis léteztek, és legalább akkora súllyal vettek részt bennük fajvédők, legitimisták és arisztokraták, mint az élcsapatként emlegetett vörös partizánok. Sőt...

„MEGDOBTAK MOLOTOV-KOKTÉLLAL, FOLYT RAJTAM A BENZIN” – EGY RENDŐRPARANCSNOK BESZÁMOLÓJA A 2006-OS ESEMÉNYEKRŐL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2021.11.24.



Baka György kiemelt szolgálati századparancsnok-helyettesként került bevetésre a 2006-os tüntetések és zavargások során, egy megyei rendőrszázadot irányított. A felügyelete alá tartozó rendőri egységet a tévészékház ostromától 2007 őszéig szinte heti rendszerességgel bevetették Budapest utcáin, egyebek mellett tömegoszlatásra is. A tévészékház ostromáról, a Köztársaság téri „csatáról” és a 2006 október 23-án történtekről kérdeztük Skrabski Fruzsina dokumentumfilmjéhez a nyáron. Most az egykori rendőrparancsnokkal készült több mint egy órás, teljes, vágatlan interjút is közzétesszük.

Októberben mutatták be Skrabski Fruzsina a 2006-os tüntetésekről és zavargásokról szóló Áldozatok 2006 című dokumentumfilmjét. A film elkészítésében egyfajta árokbetemetési vagy nemzeti minimum-kísérletként szerkesztőként közreműködött Kisberk Szabolcs, a HírTV akkori tudósítója (jelenleg a Mi Hazánk sajtófőnöke), riporterként pedig Bodoky Tamás, az Index akkori újságírója (jelenleg az Átlátszó főszerkesztője). A film a civil és a rendőri áldozatok nézőpontjából, eddig soha nem látott felvételek felhasználásával mutatja be a 2006-os őszi tüntetéssorozat eseményeit...

HITELESEK TÖMEGES GONDJAIRA SZÁMÍT AZ MNB? - ÚJABB VEZETŐI KÖRLEVÉLLEL IGAZÍTJÁK EL A BANKOKAT

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.11.25.


Miközben a moratórium vége miatt több adós fizetési nehézségeit is kezelniük kell a bankoknak, a megugró kamatok és törlesztők bárkinek okozhatnak problémát. A jegybank vezetői körlevélben hívta fel a hitelezők figyelmét arra, hogy fel kell készülniük a „moratóriumban részt nem vevő adósok megnövekedő számú megkeresésére”.

A végső (jogvesztő) határidő után összesítette a Magyar Bankszövetség, hogy végül hányan nyilatkoztak arról, továbbra is élni kívánnak a hitelmoratórium lehetőségével. Ők a hitellel rendelkező ügyfelek 6,5 százalékát, a hosszabbításra jogosult ügyfélkörnek pedig mintegy 13 százalékát teszik ki. Jelentős számú tehát a törlesztést újra megkezdő adósok száma.

Alighanem a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is aggódhat, mert vezetői körlevelet adott ki a bankoknak a törlesztési moratóriumból kikerült vagy benne részt nem vevő ügyfelek esetleges fizetési nehézségeinek kezeléséről az érintett hitelintézeteknek, pénzügyi vállalkozásoknak. A tájékoztatás szerint a jegybank elvárja, hogy a pénzügyi intézmények dolgozzanak ki olyan finanszírozási konstrukciókat, megoldásokat és belső folyamatokat, amelyekkel megfelelően kezelhetik az adósok megváltozott fizetőképességével előállt helyzeteket.

A bankoknak a jegybanki elvárások szerint „proaktív” (vagyis az adósok jelzését is megelőző) fizetéskönnyítő megoldásokkal kell felkészülniük az ügyfélkör egy részének várható fizetési nehézségeire. Ezekről közérthető, átlátható tájékoztatást is kell nyújtaniuk kommunikációs felületeiken. Ha pedig maga a bank, pénzügyi vállalkozás monitoringrendszere azonosít ilyen jellegű problémát valamelyik ügyfelénél, javasolt az ő közvetlen megkeresése, a fizetési terheket csillapító eszközök felajánlásával. Mint az MNB nyomatékosította: ezen eszközök alkalmazása az ügyfél pénzügyi teljesítőképességéhez igazított adósságszolgálaton keresztül egyúttal azt a célt is szolgálja, hogy a banki kihelyezés – akár hosszabb távon – nagyobb valószínűséggel térüljön meg...

FASISZTA?

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: BAUER TAMÁS
2021.11.19.


A „fasiszta” jelzővel illette brüsszeli látogatása során az Orbán-rendszert Márki-Zay Péter. Hogy egészen pontosak legyünk, fasiszta pártállamot mondott, melyet a „korrupt Orbán” épít. Gulyás miniszter szokásos sajtótájékoztatóján egy alákérdezésre válaszolva egyszerűen butaságnak nevezte a minősítést. Hozzáértő „elemzők” az ATV-ben azzal kifogásolták a fasiszta jelzőt, hogy Orbán rendszeréről minden rosszat el lehet mondani, de ezt azért nem. Tényleg nem?

Bartus László Orbán Viktor államépítését elemezve már 2011-ben megállapította, hogy az Európai Unió „első fasiszta állama” jött létre Magyarországon. Tíz évvel később azt kell mondanunk, hogy tökéletesen látta az irányt. Ungváry Rudolf 2014-ben kitűnő könyvben jellemezte körültekintően „fasisztoid mutációként” az Orbán-rendszert. Igaza volt. Nem véletlenül üdvözli most Márki-Zay brüsszeli állítását.

Vajon egyetérthetünk-e Márki-Zay kijelentésével? Mit állíthatunk biztosan arról, amit a Fidesz létrehozott?

Először is azt, hogy – miként ezt Orbán maga is kimondta – 2010-ben nem csupán kormányváltás történt, hanem a 2010 előtti rendszert új rendszerrel váltották fel a parlamenti többség új birtokosai. (Orbán szerint a magyar választók tették ezt a szavazófülkékben, de ők nem tudhatták, hogy mire használja fel a szavazatukkal szerzett többséget a Fidesz.) Minthogy a felszámolt rendszer liberális demokrácia volt, az új rendszer – mint azt Orbán büszkén ismételgeti – nem az. Ő illiberális államnak vagy illiberális demokráciának nevezi, kritikusai szakszerűen autokráciának, vagyis nem demokráciának. (Elsőként, alapos összegző elemzés alapján Kornai János állapította meg ezt 2011-ben.) Én hosszú ideje önkényuralomként szoktam jellemezni. Olyan rendszer ez, ahol vannak ugyan választások, van parlament, sőt van alkotmánybíróság és ombudsman is, de a választójog szabályait a kormányhatalom birtokosa állapítja meg számára kedvező módon; ahol a parlamenti ellenőrzést kikapcsolják (vizsgálóbizottságokat nem a kormány, hanem az ellenzék ellenőrzésére állítanak csak fel); az Alkotmánybíróság költségvetési és adóügyekben rendszerszerűen nem vizsgálódhat, és az alkotmánybírókat, akárcsak az ombudsmant, szintén a kormányhatalom birtokosa jelöli ki; ahol önkormányzatok ugyan vannak, de hatáskörüket jogi és pénzügyi eszközökkel a végtelenségig korlátozzák; ahol újságot vagy internetes portált kiadni szabadon lehet, és számosan teszik is, de a milliókat elérő közszolgálati médiát a kormányhatalom birtokosa irányítja, az folyamatosan a Fidesz propagandáját zengi, a széles kört elérő nyomtatott és elektronikus médiumokat is felvásárolják vagy a reklámok blokkolásával ellehetetlenítik, tehát erőteljesen visszaszorul a sajtószabadság...


A FELSŐOKTATÁSI AKKREDITÁCIÓ KISZOLGÁLJA AZ ILLIBERÁLIS REZSIMET – NEM VONJA VISSZA ÁLLÍTÁSAIT A TÖRTÉNÉSZPROFESSZOR

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2021.11.23.


Dr. Csépe Valériának, a MAB elnökének

Tisztelt Elnökasszony, kedves Vali!

Nagyon szomorúan vettem 2021. november 11-én kelt 553/2021-es számú leveledet, melyben felszólítasz, hogy az egyik legjelentősebb tudománytörténeti folyóirat, a Berichte zur Wissenschaftsgeschichte 2021/4 számában még megjelenés előtt álló, kettős vak eljárásos szakmai bírálaton átesett, Illiberal Academic Authorisation: an Oxymoron? (Illiberális tudományértékelés: egy lehetlenség?) c. tanulmányomban tett állításomat, miszerint az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Rendszer (European Association for Quality Assurance in Higher Education – ENQA) akkor akkreditálta a Magyar Akkreditációs Bizottságot (MAB), amikor olyan döntések születtek a magyar felsőoktatásban, melyekre az ENQA-nak érdemben reagálnia kellett volna, vonjam vissza.

Nekem tudósként az a szakmám, hogy magyarázatokat keressek a múltbeli történésekre. Az, hogy a MAB azzal egyidőben kapta meg az európai akkreditációját, amikor az Európai Unió felsőoktatásának történetében példátlan módon egy korábban a MAB által akkreditált szakot minden szakmai indoklás nélkül kihúztak az akkreditált szakok listájáról, egy elemzésre érdemes társadalmi tény. A felsőoktatás Európa és világszerte egy tiltakozási hullámmal reagált erre a szakmaiatlan döntésre, miközben a MAB hallgatott. Azt állítom a tanulmányomban – és Te ezt kifogásolod –, hogy ez az epizód jól illusztrálja azt, hogy az európai felsőoktatás minőségbiztosításáért felelős intézmény, az ENQA teljesen felkészületlen az illiberális állam új felsőoktatása működésének értékelésére. Továbbá azt is állítom, hogy ebből a felkészületlenségből az általad vezetett MAB időlegesen profitál, mert nem kell elszámolnia a szakmaiságát csorbító politikai döntésekkel kapcsolatos állásfoglalásaival – vagy azok hiányával. Azáltal, hogy a MAB asszisztál ahhoz, hogy a felsőoktatás értékelésének szakmai szempontjait az illiberális felősoktatási politika háttérbe szorítja, a magyar felsőoktatás versenyképességét és erkölcsi tőkéjét kockáztatja, miközben látszólag minden rendben van, hiszen a bizottságok üléseznek.

Nyilván véletlen, hogy ugyanazon a napon, mikor a tőled a tanulmányom visszavonására felszólító levél érkezett, a MAB Bölcsészettudományi Szakbizottságának tagjaként a Szakbizottság elnökétől, Károlyi Krisztinától is kaptam egy levelet, melyben a titoktartási kötelezettségemre hívta fel a figyelmemet. Ez az egybeesés azért is fontos, mert történészként a különböző diktatúrák belső működésével foglalkozom, és mindig is érdekelt, hogyan bírják rá az elnyomó rendszerek állampolgáraikat egy olyan rendszerrel való együttműködésre, mely éppen az ő hosszútávú érdekeik ellen cselekszik.

Az egyik módszer, ahogy a diktatúrák kiveszik a független minőségellenőrzést a szakma kezéből, hogy olyan intézményi hierarchiát hoznak létre, amelynek segítésével a szakmai szempontokat és véleményeket felülírhatják. Nyilván nem teljesen véletlen, hogy a MAB-ban a különböző szakmák képviselőit tömörítő szakbizottságok felettes szerve, a plénum felülírhatja és felül is írja a szakmai a döntéseket úgy, hogy a döntéseiért nem kell a szakmának elszámolnia. Ezért volt lehetséges az, hogy noha 2020. április 9-én a Bölcsészettudományi Szakbizottság 4:12 arányban elutasította Pósán László fideszes parlamenti képviselő egyetemi tanári pályázatát, 2020. november 13-án az illetékes miniszter mégis kinevezte. Arról csak szóbeli információnk van, hiszen a Szakbizottságot kérése ellenére sem tájékoztatják az általunk elbírált ügyek további sorsáról és a plénum üléseiről készült jegyzőkönyvet sem láthattuk, hogy állítólag az egyetemi tanári kinevezés bírálati szabályait a plénum az adott ülés első részében megváltoztatta úgy, hogy a második részben Pósán László egyetemi tanári kinevezését már az új szabályoknak megfelelően jóváhagyással fel tudja terjeszteni. Bárhogy is történt, megtörtént, és jó tudni, Vali, hogy ezzel Te sem értettél egyet, hiszen mint a 2021. november 11-i MAB ülésen elmondtad, a miniszternek négyszemközt „morogtál”, hogy miért nevez ki a szakmai bírálatot felülírva alkalmatlan embereket.

Ugyanakkor egy szavad, egy „morgásod” sem volt, amikor az amúgy is ezer sebből vérző magyar középiskolai tanárképzés szakmai részét úgy alakították át, hogy szakmai kérdésekben sem az egyetemek szempontjait, sem a MAB véleményét nem vették figyelembe. A rendelettel egy évnyi szakmai képzési anyagot vettek ki a tanárképzés tanmenetéből ezzel csökkentve a képzési időt. Ez az egy évnyi tananyag hiányozni fog a végzett tanároknak, ha majd középiskolában fognak tanítani, mert amit nem tanultak meg, azt bizony nem tudják majd továbbadni sem. Ezzel minden magyar középiskolában tanuló diáktól vettek el lehetőséget és a szüleiktől reményt, hogy a gyermekük versenyképes tudást kaphat a magyar középiskolai rendszerben. Nemcsak szakmailag lebutított képzési tananyaggal indul a középiskolai tanárképzés, hanem ráadásul nem készült el a Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) listája sem, amely alapján a MAB megvizsgálhatná, hogy az egyes képzések egyáltalán megfelelnek-e, sőt, még azt sem tudjuk, hogy a korábban a MAB szakbizottságunk által szakmai szempontok alapján értékelt és jóváhagyott tanárképzésekből milyen szakmai tartalom maradt egyáltalán meg. A szakmai minőségbiztosítás tehát csődöt mondott.

A jövő tanárainak a szakmai tudását meghatározó kérdésekre nem válasz az, amit az ülésen mondtál, hogy a kérdés vizsgálatára nincsen törvényi felhatalmazásod, mert hiszen éppen így működik a diktatúra, hogy kínosan ügyel arra, hogy minden törvényesnek tűnjön, pedig rég minden csak látszat. Ahogy az általad kifogásolt tanulmányomban is azt elemzem, hogy a törvényes látszat, azaz a működő MAB illúziójának a megtartása az illiberális államnak azért fontos, mert a nemzetközi akkreditációs szervezetek véleményétől függ, hogy a magyar felsőoktatás részesül-e a Brüsszelből érkező pénzekből, amelyek közvetve vagy közvetlenül a kiválasztott káderek zsebébe vándorolnak.

Fontos tudnod, hogy Te, mint a MAB elnöke tehetnél azért, hogy a MAB ne veszítse el végleg a szakmai súlyát, és ne váljon az illiberális állam pozícióosztásának és szakmai rombolásának eszközévé. De Te semmit nem teszel. „Folyamatosan nyeldeklünk”— jellemezte találóan a Szakbizottság utóbbi éveinek munkáját a Bölcsészettudományi Szakbizottság ülésen Máthé-Tóth András. De miért is „nyeldekelnek” a szakma képviselői a MAB szakbizottságaiban? A külföldi kollégáknak, akik talán hasonló felépítésű felsőoktatási minőségellenőrzési intézményben dolgoznak, azért nem kell „nyeldekelniük”, mert ők nem az illiberális állam által „foglyul ejtett” intézményben bólintanak rá előre eldöntött intézkedésekre, hanem valódi szakmai értékelést végeznek, melynek valóban súlya van.

Tudod, hogy én végsőkig a szakmai párbeszéd híve vagyok, de van egy pont, amikor a belülről javítás, a szakmai értékek őrzése illúzió és már nem fenntartható. A diktatúrák történetének elemzésekor megtanultam, hogy nem szabad keresni írásos utasítást arról, hogy milyen alattvalói magatartást várnak el. Nem lehet írásban nyomon követni, hogy mikor válik egy intézmény és annak működtető tagjai a diktatúra kiszolgálóivá. Általában szóbeli utalások és a vélt vagy valós elvárásoknak való megfelelés nyomán jön létre a kollaboráció. Most olyan szerencsés voltam, hogy írásban kaptam világos utasítást az intézményi elvárásokkal kapcsolatban, melyeknek szakmai és lelkiismereti okokból nem tudok és nem is akarok megfelelni, akkor sem, ha ez a MAB mostani működését veszélyezteti.

Mind a két nekem írt hivatalos levél azt bizonyítja, hogy a MAB működése a nemzet-stratégiailag kulcsfontosságú felsőoktatási minőségbiztosításban a lelkiismeretemmel és szakmai értékrendemmel nem összeegyeztethető módon történik. Ezzel a levelemmel tudatosan megszegem a titoktartási kötelezettséget és ennek minden következményét vállalom. Továbbá régi barátságunkra való tekintettel tájékoztatlak, hogy ne mástól tudd meg, hogy a Sic Itur ad Astra következő, a válságokról szóló számában magyarul is írtam a magyar felsőoktatás minőségbiztosítási válságáról. Mivel ezt a folyóiratot hatalmadban áll betiltani, figyelmeztettem a bátor szerkesztőket, hogy készüljenek fel a szamizdat terjesztésre.

Ezennel a MAB-tagságomról lemondok, szakmai és etikai okaimról pedig tájékoztatom az európai felsőoktatási minőségbiztosításért felelős szervezetek, az ENQA és EQAR megfelelő szerveit. Nem mintha külföldről lehetne megmenteni a magyar felsőoktatás-értékelés minőségét. A magyar felsőoktatás minőségértékelésében a változás csak belülről lehetséges, és ezért remélem példámat többen követik majd és együtt később újra megpróbáljuk.

Üdvözlettel:

Pető Andrea, egyetemi tanár, MTA doktora, az Európai Tudományos Akadémiák Szövetsége (ALLEA) európai értékteremtésért járó Madame de Stael dijasa, a svéd Söderthörn Egyetem diszdoktora

2021. november 23.

ITT OLVASHATÓ

ÚJABB ÁTSZERVEZÉS VÁRHAT A TANÁROKRA, A SZAKTÁRCA HALLGAT

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2021.11.25.


A kormány csak 2023-tól ígért jelentősebb béremelést, amelynek az ára az lenne, hogy a pedagógusok a szakképzésben oktatókhoz hasonlóan kikerüljenek a közalkalmazotti törvény alól.

Végig kell gondolni, van-e értelme annak, hogy a közoktatásban tanító pedagógusok jelenleg is közalkalmazottként dolgoznak, míg a szakképzésben oktatók foglalkoztatása már a Munka törvénykönyve alapján történik - egyebek mellett erről is beszélt nemrég Pósán László fideszes országgyűlési képviselő a Debrecen Televízióban, nyilatkozatát a debreciner.hu szemlézte. 

A parlament kulturális bizottságának elnöke szerint nem kérdés, hogy a pedagógusbéreket újra kell tervezni, ehhez említette példaként a szakképzést, ahol már nincs egységes bértábla, hanem egyéni bérezés van, így az egyéni teljesítményeket is jobban lehet jutalmazni. A képviselő megemlítette az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett, jövőre várható 10 százalékos tanári béremelést, ami szerinte csak arra jó, hogy azt mutassa, a pedagógusokra a figyelem továbbra is “odairányul” a kormány részéről...

KÖZPÉNZBŐL ÉHEZNEK AZ ELISMERÉSRE: ÍGY VÁNDOROLNAK A MILLIÁRDOK A KORMÁNY KEDVENC SZAKÉRTŐIHEZ

TELEX
Szerzők: BÍRÓ MARIANNA, BÁLINT KATA
2021.11.25.


Kutatók, elemzők, szakértők, véleményformálók? Vagy inkább több milliárd forintnyi közpénzből kiépített, napi szinten fizetett, többszintű kormányzati propagandarendszer? Megvan a kapcsolat a központi költségvetés, valamint az Orbán-kormány retorikáját szerte az országban, sőt a világon szajkózó konzervatív influenszerek között. Összesítettük, milyen jelentős befektetés volt az adófizetőknek a Fidesz kommunikációs hadviselését megvalósító Alapjogokért Központ létrehozása és szárnyalása, valamint az azon keresztül finanszírozott szereplőgárda kistafírozása, méghozzá alig titkoltan Rogán Antal és a Miniszterelnöki Kabinetiroda döntései nyomán.


Legalább két és fél milliárd forinttal járultak hozzá 2013 óta a magyar adófizetők ahhoz, hogy az Alapjogokért Központ és az ezt tulajdonló Jogállam és Igazság Nonprofit Kft., valamint az e cég által megbízott, illetve az onnan ma már legálisan is közpénztámogatásból tovább támogatott közszereplők és csoportok legitimálják és képviseljék a nyilvánosságban az Orbán-kormány üzeneteit, valamint dicsérjék a Fidesz politikai teljesítményét.

A központ munkatársai, megbízottjai és közvetlen, illetve közvetett partnerei ugyanis gyakorlatilag óránként ismétlik a Fidesz narratíváit a kormányközeli sajtóban, az állami médiában, a közösségi médiafelületeken, állami támogatással szerveznek eseményeket, írnak tanulmányokat és könyveket – mindezt szintén a magyar adófizetők pénzén. Ráadásul kétes hátterű külföldi hálózatokhoz is kötődnek, amelyek világszerte a „konzervatívnak” nevezett politika hirdetését, erősítését tűzték ki célul, valójában azonban nagyon is konkrét politikai szereplők számára végeznek lobbitevékenységet.

A Transparency International Magyarország oknyomozó mentorprogramjában azt vizsgáltuk, hogy a közpénzekből finanszírozott, ám civilnek nevezett kormányközeli szervezetek hogyan legitimálják a magyar és a külföldi nyilvánosságban a kormány családpolitikáját, gender- és LMBTQ-ellenes retorikáját. Azt láttuk, hogy ezek a szervezetek tudatos stratégia mentén dolgoznak, jól felépített közvélemény-manipulációs szándékkal és a közbeszéd tematizálásának szempontjából: eredményesen.

A nyilvánosságban forgolódó szereplők jó része Rogán Antal kormányzati hatalomátvétele, elsősorban propagandaminiszterré történt kinevezése óta, épp a rogáni médiapolitika háttérbázisának kiépítése után vált közéleti tényezővé és szárnyal, vagyis kasszíroz közpénzmilliárdokat akár direkt támogatások, akár megbízások formájában, de még inkább közvetett, rejtett csatornákon.

Cikksorozatunkban a legmeghatározóbb kormányközeli véleményformálókat, valamint a többszintű kommunikációs szisztémába folyatott állami milliárdok útját térképezzük fel, hogy minden korábbinál (az Átlátszó korábban többször foglalkozott a témával) teljesebb kép rajzolódjon ki arról: hogyan is finanszírozza Orbán Viktor és Rogán Antal, avagy a Miniszterelnöki Kabinetiroda a propagandát...


A KORMÁNY BENYÚJTOTTA A TÖRVÉNYJAVASLATOT, AMIVEL A VÁLASZTÁSOKIG ELLEHETETLENÍTHETI A SZABAD VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁST

444.HU
Szerző: TÁRSASÁG A SZABADSÁGJOGOKÉRT
2021.11.24.


- Kedd éjjel Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amivel az Országgyűlés felhatalmazást adna a kormánynak a veszélyhelyzet alatt hozott, alapjogokat korlátozó kormányrendeletek hatályának meghosszabbítására.

- A törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy akár 2022 júniusáig együtt kelljen élnünk a korlátozásokkal, azaz lehet, hogy a választásokig visszatér a tüntetéstilalom.

- Ha a választásokat egy olyan környezetben kell megtartani, amelyben a kormánytól függ, hogy a választók miről és hogyan nyilváníthatnak véleményt, az megkérdőjelezi a választások szabad és tisztességes jellegét.


A veszélyhelyzetet a kormány rendeli el és azt megszüntetni is a kormány jogosult - ez az állapot addig állhat fenn alkotmányosan, amíg a járvány ezt feltétlenül indokolja. A veszélyhelyzetnek hatalmas tétje van: ezalatt olyan rendeleteket alkothat a kormány, amelyekkel alapjogok gyakorlását (például a véleménynyilvánítást) a szokásosnál jobban korlátozhatja, vagy akár fel is függesztheti. A korlátozások ideiglenességét biztosító garancia, hogy ezek a rendeletek elvileg 15 napon belül hatályukat vesztik, de az Országgyűlés a felhatalmazási törvényekkel időről-időre megengedi, hogy tovább is érvényben maradjanak. Ha az Országgyűlés elfogadja - márpedig erre biztosan lehet számítani - a mostani törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy a korlátozások akár 2022 júniusáig velünk maradjanak.

A felhatalmazás meghosszabbítása

olyan helyzetbe hozza a kormányt, hogy önkényesen válogathat, mely alapjogok gyakorlását korlátozza és melyeket engedi szabadon gyakorolni. 

A korlátozások önkényessége nem csak elméleti lehetőség. A javaslat szerint helyi népszavazást a veszélyhelyzet megszűnéséig nem lehet kezdeményezni, mindeközben a kormány politikai céljait szolgáló, minden bizonnyal nagyobb tömegeket megmozgató, és ezért a járvány szempontjából kockázatosabb országos népszavazást igen...

A DIKTATÚRÁK NEM A HÁZ ELŐTT HAJNALBAN MEGÁLLÓ FEKETE AUTÓKTÓL LESZNEK DIKTATÚRÁK...

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2021.11.23.


Szolgálati közlemény
Többen, köztük maga a Facebook is arról értesített, hogy valaki(k) egy álprofilt hozott (hoztak) létre a nevemben, Gabor Gyorgy (ékezetek nélkül) néven, s a privát fényképeimet felhasználva.
A Pegazus korában mindez természetes, kiváltképp, hogy egyik legutóbbi posztomban a Fidesz ötös számú káderét a maga sérthetetlenségében merészeltem kritikával illetni.
Nem oly régen abszolút megbízható forrásból (mondhatni: „első kézből”) értesülhettem arról, hogy leveleimet olvassák, beszélgetéseimet lehallgatják, s különösképp külföldi kapcsolataimra kíváncsiak. Semmi paranoia, mindez maga a valóság!
Kedves barátaimat arra kérem, hogy gondolják át az Orbán-rezsim és a hazai politikai és közállapotok leírására használt eufemisztikus szakkifejezéseiket, amelyek az autokratikus berendezkedéstől és az illiberális demokráciától a vezérelvűségen vagy vezérdemokrácián át a hibrid rezsimig terjednek (s köztük még vagy fél tucat).
Van ennek a rendszernek megbízható neve! Ne tévesszen meg senkit, hogy minden társadalomelméleti terminus technicus tartalma történetileg változik, így például a görög demokráciát is demokráciaként emlegetjük, amúgy teljes joggal, holott számtalan vonatkozásban más volt, mint a jelenleg demokráciának tartott berendezkedések.
A diktatúrák nem a ház előtt hajnalban megálló fekete autóktól lesznek diktatúrák, nem is az Andrássy út 60-tól, s nem is a veséket lerúgni, vagy a fogsorokat kiverni kész pribékektől: ez utóbbiak mindig készségesen és naprakészen alkalmazkodnak a modern elvárásokhoz, amelyek újak, innovatívak, s nyitottak a legkorszerűbb technikákra.
Tavasszal elsöpörhetjük ezt az undorító és mocskos diktatúrát, de szólok: az örök pribékek megmaradnak, legfeljebb egyenruhát vagy kitűzőt cserélnek majd.

SZIJJÁRTÓ: A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY STABIL, NINCS IGAZÁN NYOMÁS ALATT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2021.11.25.


Szijjártó Péter szerint Jordániában azt hangoztatta, hogy a magyar egészségügyi szektor stabil, nincs igazán nyomás alatt. Nagyarányú választási csalásokra ad lehetőséget jövő áprilisban a módosított választójogi törvény, figyelmeztetnek Németországban. Vajon Magyarországot miért nem hívta meg Joe Biden a nemzetközi demokrácia csúcsra? Csernyánszky Judit nemzetközi lapszemléje. 

jordán Yoranewsnak adott exkluzív interjút Szijjártó Péter, aki azzal büszkélkedett, hogy hazánk érte el először a 60%-os beoltottsági arányt, aminek köszönhetően nagy volumenű befektetések indultak meg, és a magyar gazdaság a legnagyobb járvány közepette is képes volt visszaállni a rendes pályára.

A magyar külügyminiszter kijelentette, hogy a magyar egészségügyi szektor stabil, nincs igazán nyomás alatt. Jordániát pedig azért dicsérte, mert a migrációt kontroll alatt tudja tartani, s nem veti be azt politikai fegyverként Európa ellen. Ezért Szijjártó 10 lélegeztető gépet ajándékozott jordán kollégáján keresztül az országnak. Egyúttal 400 ösztöndíjat is felajánlott a jordán fiatalok számára, akik a jelek szerint eléggé kedvelik Magyarországot, mert a jelentkezők száma ennek ötszöröse. Szijjártó ezt azzal nyugtázta: minél több a külföldi egyetemista Magyarországon, annál több jószolgálati nagykövet viszi hírünket a világban szerteszét.

Az amerikai ABC News tévés portál viszont az elrettentő fertőzési adatokat hozza fel sok egyéb sajtóorgánummal egyetemben, méghozzá azt, hogy Európában Csehországban, Hollandiában és Magyarországon a legrosszabb a helyzet. Napok óta arra figyelmeztetik az amerikaiakat, hogy Európába lehetőleg most ne utazzanak.

A WHO igazgatója, Adhanom Ghebreyesus arra figyelmeztetett, hogy hamis az az állítás, amit egyre több helyen hallani, hogy csak az oltás önmagában elegendő a megfelelő védekezéshez. Ismét fontossá válik a maszkviselés és a távolságtartás.

Lenta orosz hírportál az orosz turisztikai szövetség információira hivatkozva azt írta, hogy Magyarország november 24-étől megnehezítette a turista vízum kiadásának feltételeit, alapvetően a turisztikai cégek számára. Többek között azzal, hogy be kell nyújtani a repülőjegyfoglalásokat is, és a folyamat is sokkal hosszadalmasabb, mint korábban. A 24 órás beutazó vízumokat előzetesen jóvá is kell hagyatni a VFS Global ügynökséggel.

A szigorítást azzal magyarázzák, hogy egyre több a vízumokkal való visszaélés. A koronavírusra hivatkozva pedig már november 20-ától kezdetét vette az egyéb korlátozás.

"Csalásra bíztatnak?" címmel a Deutchlandfunk a Magyarországon nemrég elfogadott, módosított választójogi törvényt ismerteti, amely megjegyzi, a 2 millió magyarnak biztosított kettős állampolgárságot most újabb könnyítéssel egészítették ki. A kárpátaljai Kispaládon pedig nem rejtik véka alá: arra szavaznak, aki többet fizet. 100 Euro jó tarifának számít- számol be az újság az RTL riportja alapján. Holt lelkeket is szavazónak számítanak.

Banuta Zsófia az Unhack Democracy csoport elemzője szerint nélkülük nem lett volna meg és nem lenne meg a Fidesz kétharmada. A magyar kormány tagadja az állításokat, mert azt mondja, aki hamis címet adott meg, azt megbüntették. Nos, a magyar kormány most ezt a csorbát is kiküszöbölte: hisz bárhol lehet ezentúl szavazni állandó lakcímtől függetlenül. Az ellenzék, a TASZ civil érdekvédő szervezet vagy például a Political Capital is nagyarányú csalásoktól tart.

Az osztrák Kurier arról ír, hogy se Magyarországot, se Kínát nem hívta meg Joe Biden a nemzetközi demokrácia csúcsra. Tajvan jelenléte azonban egészen biztosan diplomáciai bonyodalmat fog okozni. Az amerikai külügyminisztérium által kedden nyilvánosságra hozott lista szerint – noha Lengyelországnak épp ugyanolyan konfliktusai vannak az Európai Unióval, mint Magyarországnak, mégis ott lehet a tárgyalóasztalnál. A cikk ugyan úgy fogalmaz, erre nem adott a külügy magyarázatot, de az orosz és kínai magyar barátság egészen biztosan mérlegre került a meghívók kiküldésekor.

Amíg Petőfi Sándor forradalmárként harcolt, addig Heinrich Heine afféle fotelharcos volt, ám népszerűsége utóbbinak mégiscsak nagyobb – olvashatjuk a The Article magazin elemzésében. A brit portál olyannyira nemzetközi, hogy kubait és persze magyar nevet is találunk a szerzők között. Mindkét szerző (Petőfi és Heine is) ismert forradalmi dalairól, és Heinét a magyar forradalom is megihlette, majd 1849 októberében a szabadságharc bukásáról is fájó verset írt. De nem volt olyan forradalom Európában, ami ne hozta volna lázba. Rokonlelkek voltak Petőfivel abban is, hogy életük végéig izzott forradalmi hevületük, noha életkörülményeik merőben mások voltak. Még a tolószékben is forradalmár maradt Heine, 1849-től haláláig, nyolc évet ágyhoz kötve volt kénytelen leélni.

Az Article portál két Petőfi verset is ismertet, a Szabadság, szerelem! és az Akasszátok föl a királyokat...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

NAGY KIHÍVÁSOKAT TARTOGAT A JÖVŐ ÉV, A KAMATOK EMELKEDÉSÉT SEM FOGJUK MEGÚSZNI (INTERJÚ)

PORTFOLIO
Szerző: PALKÓ ISTVÁN
2021.11.25.


Lassulás jön a hitelezésben és a banki nyereség javulásában is Simák Pál szerint, miközben a lakáshitelek után a személyi kölcsönöket és a bankbetéteket sem fogja elkerülni a kamatemelés. Az új négyéves stratégiai időszakára készülő CIB Bank elnök-vezérigazgatója az infláció és a negyedik járványhullám kockázatai mellett a bank organikus növekedési terveiről, székház-optimalizációs projektjéről és a nem beoltott alkalmazottak heti kétszeri teszteléséről is beszélt a Portfolio-nak. A bankszektor további konszolidációjának akadályát az eladók hiányában látja a bankvezér.


Emelkedő hitelkamatok, beragadó betéti kamatok (vagyis táguló marzs) és a járvány ellenére erős üzleti aktivitás - jól látjuk, hogy ez a banki nyereségtermelés megvalósuló receptje idén?


Idén valóban emelkedik a bankszektor bevétele és nyeresége a tavalyi, járvány sújtotta évhez képest. Ugyanez elmondható a mi eredményeinkről is. Az eredményesség javulásának négy komponense van: az alapkamat emelkedése, az üzleti aktivitás növekedése, az NHP Hajrá preferenciális betétéből fakadó (2022. január 1-jén megszűnő) többlet kamatjövedelem és a (tavaly még szektorszinten több mint 200 milliárd forintra rúgó) hitelezési veszteségek idei jelentős csökkenése. Előbbi kettő tovább javíthatja a bankok pénzügyi teljesítményét, utóbbi kettő viszont átmeneti hatásnak tekinthető. Eközben költségoldalon a szektorra is erős bérnövelési kényszer hárul és számítani kell a magas infláció begyűrűző hatására: mindezek miatt a költségszint növekedésére kell számítani még szigorú költséggazdálkodás mellett is. 2022-ben ez nagy kihívás lehet, ezért az eredmény javulásában lassulást várok...

HÁROM BESZÉDES ÁBRA A VAKCINÁK HATÉKONYSÁGÁRÓL

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2021.11.24.


Kedden a Pécsi Tudományegyetem virológusa, Kemenesi Gábor is megosztotta azt az ábrát, amely az európai járványvédelmi központ (ECDC) adatai alapján mutatja be, hogy az Európai Unió országaiban milyen összefüggésben áll az átoltottság és a covidos halálesetek aránya.

A novemberi, ugyanarra a 14 napos időszakból származó adatok szerint 80 százalék körüli átoltottság fölött már elenyésző a halálozások száma (0–30 / egymillió lakos), míg az alatt nagyban függ a járványvédelmi intézkedésektől, hogy mennyire kiugró a halálesetek aránya az átoltottsági szinthez képest.

Magyarországon például hiába oltották be a felnőtt lakosság több mint kétharmadát, az adatfelvétel idején átlagosan 135-en haltak meg naponta a koronavírus okozta megbetegedésben – ennél több halálesetet csak négy országban (Lettország, Horvátország, Románia, Bulgária) jegyeztek fel. Az elmúlt napokban egyébként több, a táblázat alsó felén viszonylag jól teljesítő országban, például Szlovákiában vagy Szlovéniában is elkezdett felfelé ívelni a halálozási mutató...

TITKOLJA A KORMÁNY AZ ALAPVETŐ JÁRVÁNYÜGYI SZÁMOKAT, PEDIG A KÓRHÁZAK 85-FÉLE COVID-ADATOT JELENTENEK NAPONTA

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SZOPKÓ ZITA
2021.11.23.


A járvány kezdete óta visszatérő probléma, hogy a hivatalos szervek, mint a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) vagy az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) féltve őrzik a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos részletes és naprakész információkat. A Fővárosi Törvényszék múlt heti döntése érdekében azonban kénytelenek lesznek kiadni az eddig visszatartott alapvető fontosságú adatokat – amelyek egyébként minden valószínűség szerint eddig is könnyen rendelkezésükre álltak, ugyanis az egészségügyi intézményeknek napi szinten több tucat adatfajtára vonatkozó jelentési kötelezettségük van.


Múlt hét pénteken fontos mérföldkőről számolt be a 444. hu a járvánnyal kapcsolatos hivatalos adatszolgáltatást illetően: a Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy alapvető fontosságú adatokat tartott vissza az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ). Az elsőfokú ítélet szerint a hivatalnak napokra és kórházakra lebontva kell kiadni, hogy hány koronavírusos beteget ápoltak intenzív és nem intenzív osztályon tavaly szeptembertől idén márciusig. A lap arról is beszámol, hogy egy másik eljárásban hasonló döntést hozott a bíróság a március-áprilisi időszakkal kapcsolatban is...

SOK NŐ JÁRHAT ROSSZUL EGY EREDETILEG ŐKET TÁMOGATÓ INTÉZKEDÉS MIATT

G7.HU
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2021.11.25.


A kormány családpolitikájának évek óta sarokpontja a gyerekvállalás támogatása, a születések számának növelése. A rendszerbe beépített számos anyagi ösztönző közül az egyik a GYED extra, amely többek között biztosítja, hogy az anya akkor is tovább kapja a havi GYED-et (gyermekgondozási díjat), ha – az alanyi jogon járó GYES/CSED* lejártával – már a gyerek kétéves kora előtt vissza szeretne menni dolgozni. A GYED azoknak jár, akik a gyerek születése előtti két évben minimum egy évet dolgoztak vagy nappali tagozaton tanultak, összege a korábbi fizetés 70 százaléka, de maximum a minimálbér kétszeresének 70 százaléka.

A kormány a bevezetés után lazította a juttatás feltételeit, hogy ezzel motiválja a nőket a munkába való visszatérésre, és javítsa a kisgyerekes – és így általában a – nők munkaerőpiaci helyzetét. Például nemcsak 12, hanem már a gyerek 6 hónapos korától igénybe vehető lett, ráadásul bevezették a testvér GYED-et, aminek értelmében még egy gyerekekért még egy GYED jár.

A lazítás mögött az a logika húzódott meg, hogy a kisgyerekes nők foglalkoztatottságának növelése pozitív hatással van a gyermekvállalási kedvre, ugyanis az így kisebb anyagi áldozattal jár.

Mindemellett a GYED elérhető lett az apáknak is. Ezzel a kormányzati szándék az volt, hogy az apák is kivehessék részüket a gyereknevelésből, dönthessen úgy egy család, hogy az anya helyett az apa megy GYED-re. Így az anya még egyszerűbben visszatérhet dolgozni, tovább javítva munkaerőpiaci helyzetét, ami pedig pozitívan hat a gyerekvállalási kedvre – legalábbis elméletben.

Csakhogy mivel a GYED-jogosultság feltételei között többé nem szerepelt az, hogy az igénylő ne dolgozzon, érdekes helyzet állt elő: rövid távon sok családnak jobban megéri, ha a kisgyerekes apa igényli a GYED-et a folyamatos munkavégzése mellett, miközben a szülés és a CSED idejére a munkaerőpiacról kieső vagy eleve nem dolgozó anyák ugyanúgy otthon gondozzák a kisgyereket, gyerekeket.

Ez azért éri meg jobban rövid távon, mert a férfi-női bérszakadék miatt egy hónapban így több tízezer forinttal több pénz kerülhet a családi kasszába. Hosszú távon viszont ennek az árát a nők fizethetik meg: a gyermeket GYED és fizetés nélkül otthon gondozó nőnek ezalatt egészség- és nyugdíjbiztosítása sincs, és szolgálati ideje sem keletkezik – kiszolgáltatottsága nem csökken, hanem nő.

Tehát egy eredetileg az anyák munkaerőpiaci helyzetét javító intézkedésben rejlő kiskapu miatt a GYED extra épphogy ronthat a nők munkaerőpiaci helyzetén – elsősorban pont azokban a térségekben, ahol eleve a legkevésbé biztosítottak a munkavállalói esélyek...


„MAJDNEM FELVÁGTAK OK NÉLKÜL, HA NEM ÁLLOK KI MAGAMÉRT!” – MEGRÁZÓ TÖRTÉNETEKKEL ÁLLNAK KI ANYÁK A SZÜLÉSZETI ERŐSZAK ELLEN

MÉRCE
Szerző: BOGDÁN ERIK
2021.11.24.


„Kérlek legközelebb ne rángasd ki belőlem a méhlepényt!”, „Ne nyúlkálj belém indokolatlanul, és ne próbáld meg elhitetni velem, hogy ha fájdalomra panaszkodom közben, vagy vizsgálat után vérzek, akkor az »vele jár«”, „Ne nyomd ki a gyermekemet, ne törd el a vállát”, „»Kedves« Doktor úr! Ha nem tágított volna kézzel, akkor nem lenne teljesen érzéketlen a hüvelyem és a szex nemcsak gyerekcsinálásról szólna, hanem a gyönyörről is”
.

A fenti sorok csak néhány a számtalan vallomás közül, melyeket édesanyák osztottak meg a Másállapotot a szülészetben civil szervezet Facebook-oldalán posztolt „Nő a hangunk! A ti üzeneteitek” című albumában. A képeken magyar anyukák megrázó történeteit olvashatjuk, melyben arról számolnak be, hogy miként vették figyelmen kívül kéréseiket a szülészeteken, illetve milyen lekezelően vagy erőszakosan bántak velük az orvosaik.

A „Nő a hangunk” kezdeményezés célja a szülészeti ellátás reformja. Ennek érdekében vasárnapra tüntetést is szervez a Másállapotot a károsult nők történeteinek megosztása mellett.

A csoport tagjai évek óta dolgoznak a magyarországi szülészeti ellátás problémáinak nyilvánosság elé tárásáért és azok megoldásáért. A mind offline, mind online formát öltő kiálláshoz számos hasonló tematikájú szervezet és egyesület csatlakozott.

A tüntetés szervezői kiemelik, hogy működő szakmai felügyelet és valós jogérvényesítési lehetőségek hiányában a rendszerhibák, a szülészeti erőszak, a jogsértések és a káros gyakorlatok növekvő terhét a nők és a családok egyedül viselik, miközben a megfelelő szülészeti ellátás biztosítása állami feladat lenne...

LANTOS GABRIELLA: MAGYARORSZÁGON POLITIKAILAG KEZELT JÁRVÁNY VAN

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.11.25.


„A kormánynak csak a választások megnyerésére irányuló stratégiája van, járványügyi stratégiája nincsen” – nyilatkozta a Hírklikknek Lantos Gabriella. Az Új Világ Néppárt egészségpolitikusa úgy vélte, az 5 milliárdért vett, és most kidobott PCR-tesztek használatával és sokkal összehangoltabb intézkedéssorozattal, le lehetett volna laposítani a 4. hullámot. Ám a kormány azt a tévképzetet ápolgatja, hogy az oltás az egyedüli védekezési eszköz. Azt is közölte, hogy Magyarországon szerinte titkos járványkezelés folyik, de ennek a titkosításnak az árát eddig is, és ezután is mi fogjuk sok, sok plusz halottal megfizetni. A kutatók és a statisztikusok azt mondják: az eddig már elvesztett 30 ezer ember mellett, ennek a hullámnak is lesz még 15 ezer áldozata.

Mi a véleménye arról, hogy a legújabb, a Jelenben megjelent hír szerint mintegy 5 milliárdért vett PCR-teszteket most 200 millió forintért semmisítenek meg? Ezt az Országos Kórház Főigazgatóság rendelte meg, a munkát pedig a SEPTOX Kórházi és Egészségügyi Hulladékokat Gyűjtő, Szállító és Ártalmatlanító Kft. végzi.

Ez elképesztő. Erre nem lehet mit mondani. Ez annyira cinikus, hogy az ember tényleg nem talál rá szavakat. Sokkal összehangoltabb intézkedéssorozattal ugyanis meg lehetett volna állítani a negyedik hullámot, ha a kormány nem azt a tévképzetet ápolgatja, hogy az oltás az egyedüli eszköz. Ha nem lett volna ennyire elbizakodott, akkor például a PCR-tesztek használatával le tudta volna laposítani a hullámot. Az, hogy elherdálják ezt a pénzt, világosan mutatja: a kormánynak csak a választások megnyerésére irányuló stratégiája van, járványügyi stratégiája nincs.Teljesen mindegy, hogy milyen a járványhelyzet, csak ne érezzék azt az emberek, hogy zaklatva vannak, a kormány pedig „jó fejnek” tűnjön, olyannak, amelyiket érdemes újraválasztani...

POLITIKAI JÁRVÁNYKEZELÉS – MIÉRT HALT MEG A PESTI ÚTI IDŐSOTTHON ÖTVENÖT LAKÓJA? 3. RÉSZ: ELVESZETT TESZTEK, OTTFELEJTETT BETEGEK

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2021.11.25.


Politikai járványkezelés – Miért halt meg a Pesti úti idősotthon ötvenöt lakója? 1. rész: „Minden perc számít

Politikai járványkezelés – Miért halt meg a Pesti úti idősotthon ötvenöt lakója? 2. rész: „A tesztelés álbiztonságot adhat”

Március 31-én kiderült, hogy a Pesti úti idősotthonban megjelent a fertőzés, de csak nyolc nap múlva szűrték le a mentők az összes, még ott lévő lakót, körülbelül 530 embert. A több mint kétszáz fertőzöttet látványos médiashow keretében vitték el. Folytatjuk a Fidesz által Halálgyárként emlegetett idősotthon tragédiájának felgöngyölítését.

„Kétszáz teszttel teszteltünk, és 5-én estére kiderült, hogy nagyon sok fertőzött van. Akkor Skultéti (az intézet akkori igazgatója – K. Gy.) jelezte, hogy kéri a hatóságoktól, hogy teszteljenek. Hétfőn-kedden semmit nem csináltak, szerdán kezdtek tesztelni. Csütörtök-péntekre kiderült, hogy sok fertőzött van.”

9-én a kabinetülésre jött be egy kolléga, hogy Müller Cecília most megy ki az otthonba. Rohantam ki én is. Beöltöztünk, és kezdtük átbeszélni a helyzetet.”

„Mondtam neki, hogy a vasárnapig lebonyolított kétszáz tesztelésből (az otthon szűrését a fenntartó Fővárosi Önkormányzat kezdte el – K. Gy.) milyen sok fertőzött volt, úgyhogy akkor, ugye, mindenkit letesztelnek, mert nekünk nincs több tesztünk. Erre azt mondta: csak ott tesztelünk, ahol felüti a fejét a járvány. Mondtam, hogy ha nem várnak ennyit vasárnaptól szerdáig, akkor nincs ennyi fertőzött” – idézi föl a tavalyi eseményeket a szociális területért felelős Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes...

ORBÁN VIKTOR: KÉTHARMADA NINCS AZ EMBERNEK VÉLETLENÜL – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: huppa.hu
2021.11.25.


A Szépművészeti Múzeumban tartott beszédet


George Orwellt is idézte, azt mondta: a hazugság korában kimondani az igazat, forradalmi tettnek számít.

Harmadjára mondták ki, hogy Mészárost lehet bűnözőnek nevezni

Mészáros előbb rágalmazás és becsületsértés címén perelt, később pedig polgári perben is próbálkozott, a bíróság viszont minden keresetét elutasította.

Minden forradalom felfalja a gyermekeit

A fülkeforradalom is: a fideszes vállalkozókra is lecsapott a kormányközeli oligarchák felvásárlási láza.

Közvélemény-kutatás címszó alatt a Fidesznek kedves sugalmazásokat terítenek névtelen operátorok

“Megkérdezik, hogy tudjuk-e, amit szavazás előtt tudnunk kell…”

Hillary Clinton szerint Magyarországot egy autokratikus, kapzsi és korrupt vezető irányítja

“Ezek a vezetők a változás miatt kialakuló félelmet használják fel arra, hogy egymásnak ugrasszák az embereket, szorongást keltsenek bennük, és ezzel egyszerűen irányíthatóvá tegyék őket a demagógián és a dezinformációkon keresztül.”

Orbán az egész V4-et nem tudja fölsorakoztatni Brüsszel ellen


A lengyelekkel akcióegység van, hisz’ őket éppúgy érinti a jogállamisági eljárás, mint Magyarországot, velük nyilván együtt lehet működni. Másokkal szorosan már nem annyira.

Müller Cecília meglepődött

Mármint azon, hogy ennyire népszerű a regisztráció és időpontfoglalás nélküli oltási lehetőség – de ez nem elég ok arra, hogy ne térjenek vissza a régi rendszerhez.

Kínai hírszerzőket segíthet egy budapesti intézet

A magyar fővárosban 2017-ben bejegyzett intézet alapítója a Kínai Társadalomtudományi Akadémia.

Nagy kínai futballbefektető jelent meg Magyarországon

De mit akarhat hazánkban a kínai cégcsoport?

SZABAD SZEMMEL: NEM LESZ ORBÁN BARÁTJA AZ ÚJ NÉMET KORMÁNY - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.11.25.


A német kormánykoalíció – Magyarország és Lengyelország nevének említése nélkül – arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy következetesebben és gyorsabban vesse be a jogállami mechanizmust.


FAZ

Az amerikai Külügyminisztérium hivatalosan is közzétette, mely 110 kormányt hívták meg Washingtonba a két hét múlva esedékes nemzetközi virtuális demokrácia csúcsra, így bizonyossá vált, hogy Magyarország nem lesz jelen. A fórumon olyan kérdéseket vitatnak meg, mint a tekintélyuralmi rendszerek elleni küzdelem, a korrupció visszaszorítása és az emberi jogok támogatása.

Az unió és Varsó minden vitája ellenére ugyanakkor a vendégek között szerepel a lengyel vezetés, ám – jegyzi meg a jelentés – a vitatott nemzeti-konzervatív Orbán Viktor nem. Ugyancsak hiányzik a listáról Kína, ellenben Tajvan kapott meghívót. Kénytelen távol maradni ellenben Törökország, továbbá Amerika olyan közel-keleti barátai, mint Egyiptom, Szaúd-Arábia, Jordánia, Katar és az Emirátusok. Izrael és Irak viszont bekapcsolódhat a munkába.

Süddeutsche Zeitung

Európai Egyesült Államokat akar az új német koalíció. A közös program külpolitikai része úgy fogalmaz, hogy az EU-t a szövetségi Európa irányában kell továbbfejleszteni, alapjogi charta alapján, egységes választási joggal, nemzetek feletti választási listákkal és kötelező csúcsjelölti rendszerrel a Bizottság elnöki tisztére, hogy demokratikusabb legyen az unió.

A három párt – Magyarország és Lengyelország nevének említése nélkül – arra szólítja fel a Bizottságot, hogy következetesebben és gyorsabban vesse be a jogállami mechanizmust. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy nehezítsék meg a határok lezárását, és hogy a korlátozást az érintett országok csak akkor vezethessék be, ha előtte kikérik a többi európai partner véleményét.

Washington Post/Bloomberg

A kommentár úgy látja, hogy megérdemli az esélyt a leendő német kancellár, miután Berlinben nem egészen két hónap után sikerrel zárultak a koalíciós tárgyalások. A szociáldemokrata Scholz, akit igazán nem lehet karizmatikusnak minősíteni, lévén virtigli technokrata, élete egyezségét hozta tető alá. Így most várhatóan két héten belül leteszi az esküt, miközben jóformán a nulláról indult.

Két éve, hiába volt pénzügyminiszter, nagyon úgy nézett ki, hogy padlóra került, miután pártjában vereséget szenvedett az elnöki tisztért vívott versenyben. Ám a balos vetélytársak azóta saját magukat ütötték ki, így Scholz indult a kancellárságért, de akkor sem jósoltak neki semmiféle esélyt.

Kormánya újdonságot jelent, mert Németországban a háború óta nem fordult elő, hogy három párt állna össze, ráadásul a szövetségesek között vannak a zöldek és a vállalkozásbarát liberálisok. Az SPD a 19. századi marxizmus örököse, a környezetvédők a 70-es évek ellenkultúrájának gyermeki, a FPD a neoliberalizmust testesíti meg. Nem lesz könnyű összhangot teremteni a trión belül.

Scholz arra törekedett az egyeztetések során, hogy ne nyomja le saját programját a másik kettő torkán. Azaz hogy mind a kettő elegendő sikert tudjon felmutatni, így ne álljon semmi a megállapodás útjában. Az új miniszterelnök ugyanazt a szerepet célozza meg, mint amit Merkel betöltött: ideológiamentes, de hozzáértő vezetés – válság idején.

A külügy élére a zöld Baerbock kerül, akiből jó diplomata lehet. Keményen számon kéri az emberi jogokat Ororországon és Kínán, és az EU megerősítését hirdeti.

Viszont a járvány beleköphet a levesbe, szükség lehet új megszorításokra. De van próbakő sok más is: az orosz csapatmozgósítás az ukrán határon, a Belarusz által előidézett migrációs válság, a kemény infláció, az alacsony gázkészletek, az akadozó szállítási láncok, a gyengélkedő gazdaság.

Lehet, hogy Scholz és új csapata a vártnál hamarabb szembesül azzal, amivel Merkel folyamatosan farkasszemet nézett az eltelt 16 év során: azt hiszed, hogy irányítani fogod a dolgokat, de valójában kényszerpályán mozogsz olyan válságok miatt, amelyekre egyáltalán nem is számítottál.

FT

Rátett egy lapáttal Lengyelország az Európával zajló jogvitára, sőt, az ellentéteket immár az EU-n kívülre is kivitte, miután Varsóban a hatalom embereivel teletömött Alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság nem kérdőjelezheti meg lengyel bírák kinevezését. Ily módon új front nyílt a lengyel igazságügyi reform ügyében.

Az előzmény az volt, hogy a radikális szakminiszter a testület véleményét kérte, mivel a strasbourgi testület, amely nem része az uniónak, még májusban kimondta, hogy érvénytelennek kell tekinteni az egyik lengyel vállalat ellen hozott varsói alkotmánybírósági döntést, mivel annak meghozatalában egy olyan bíró is közreműködött, akit jogsértő módon rakott tisztségébe a Morawiecki-kabinet.

Erre született meg most az a válasz, hogy az Európai Emberi Jogi Egyezmény, amelyet amúgy Lengyelország is törvénybe iktatott annak idején, bizonyos pontokban ütközik a lengyel alaptörvénnyel. Ezért az érintett területeken nem is lehet alkalmazni.

Az egyik berlini nemzetközi civil szervezet jogi szakértője úgy véli, hogy a szándék teljesen egyértelmű: érvet adni a PiS kezébe, mert az figyelmen kívül akarja hagyni az EEB határozatát. Ezzel szemben a helyettes lengyel igazságügyi miniszter úgy értékelte, hogy az ítélet megakadályozza a legfrissebb külső és törvénytelen beavatkozási kísérletet az igazságszolgáltatás területén. Bírálók szerint a reformok alapvetően ássák alá a bíróságok függetlenségét.

Reuters


A magyar bővítési biztos azzal fenyegette meg a három boszniai tagköztársaság vezetőit, hogy 1,5 milliárd eurós uniós befektetésnek inthetnek búcsút, ha nem kapják össze magukat és nem folytatják a párbeszédet, illetve a reformokat. Várhelyi Olivér azután állt a nyilvánosság elé, hogy találkozott a kollektív államelnökség, a központi kormány, valamint az ellenzék vezetőivel.

Kijelentette, hogy az ország számára egyértelmű az európai perspektíva, de ha a szerb kisebbség kivonul a közös állami intézményekből, akkor az ország messzebbre kerül az áhított tagságtól, befagy a belépési folyamat. Úgy vélekedett, hogy konstruktív dialógusra és politikai akaratra van szükség a 3 etnikum részéről, a bojkott és a blokád viszont megengedhetetlen. Nem segít a megosztó retorika, illetve akció.

A jelentés hozzáteszi, hogy Bosznia a legsúlyosabb válságot éli át, amióta csak 1995-ben véget ért a háború. A szerbek vezére, Dodik gátolja a közös kormány munkáját és közölte, hogy hátat fordít fontos állami intézményeknek, mint pl. a közös hadsereg.

Der Standard

Egy osztrák szakértő arra figyelmeztet, hogy Európa migrációs csapdába került, mert egymás kezére játszanak az unió külső határainak önjelölt, tekintélyuralmi védelmezői, illetve a szomszédos országok autokratái. Utóbbiak zsarolják Brüsszelt és ez csökkenti az EU mozgásterét. Azzal fenyeget, hogy megosztja a tagállamokat az értékek ügyében.

Florian Bieber, aki a kelet-európai politikával és történelemmel foglalkozó tanszék vezetője a Gráci Egyetemen, sokatmondónak tartja, hogy a lengyel miniszterelnök a földrész védelmezőjének állítja be országát,, mert ily módon célt ér a magyar és lengyel jobboldali populisták, illetve a határ túloldalán lévő diktátor, Lukasenko végzetes szövetsége.

Természetesen nem formális összefogásról van szó, de a belorusz vezér és a lengyel hatalom kölcsönösen támogatja a másikat, közben azonban szétveri az európai integrációt. Amit Minszk művel a megtévesztett migránsokkal, az mélyen cinikus, célja, hogy politikai tőkét kovácsoljon ezekből a kétségbeesett emberekből.

Persze nem érdekelné Lukasenkót az egész ügy, ha nem váltana ki súlyos pánikot néhány ezer ember felbukkanása a határon, ideértve az emberi jogok hatályon kívül helyezését és a sajtószabadság korlátozását. Belarusztól Marokkóig, Európa mindenütt ilyen-olyan autoriter rendszerekkel néz szembe. Azt reméli, hogy azok majd biztosítják az EU határait.

Azt természetesen a Nyugat-Balkánon is tudják, miként lehet kihasználni a helyzetet. Vucsics hat éve még azzal büszkélkedett, hogy Szerbia európaibb módon bánik a menekültekkel, mint egynémely szomszédállam, amivel egyértelműen Magyarországra célzott. Ma az elnök Orbán szoros szövetségese és partnere sürgeti Belgrád mielőbbi uniós felvételét. A határzárral és a migránsok elleni erőszakkal pénzt, illetve politikai támogatást lehet szerezni.

Merthogy Európa fél az újabb hullámtól és a Fidesz, illetve a PiS tudatosan keltette a riadalmat. Pedig náluk alig volt migráns. Ám az illegális visszatoloncolások, valamint hogy nem segítenek a bajbajutottaknak a Földközi-tengeren, gyengíti az uniót. És ha autokraták képesek revolverezni a szervezetet, akkor nehezebb rajtuk számon kérni a demokráciát.

Emellett az is látnivaló, hogy a külső határon lévő tagországok rendszeresen hatályon kívül helyezik a jogot, amikor a menekültekről van szó. Lásd legutóbb a lengyeleket. Pont azok az országok csinálják ezt, amelyek a leghangosabban hirdetik, hogy Európát óvják, miközben tudatosan szorítják vissza a jogállamot. Varsó pl. az utóbbi időben igencsak keményen megkérdőjelezte az ország uniós tagságát.