– Zavar, ha a betegségedről kérdeznek?
– Hogy derült ki, hogy baj van?
– A biztosítás szempontjából mindegy, hogy egy gyógyintézmény állami vagy magán?
- Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT), amely elvben a nemzetközi béke és biztonság felett őrködik, jellemzően nem tud zöld ágra vergődni világunk nagyobb konfliktusai esetében, nem kis részt azért, mert ezekben a vétójoggal bíró állandó tagok is érintettek;
- a legnagyobb európai biztonsági intézmény, az 1970-es években eredetileg a két blokk közötti párbeszéd fórumaként létrejött, 57 tagú Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) az ukrajnai orosz agresszió óta tetszhalott állapotban van;
- a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) utolsó tárgyalási fordulója nagyjából húsz éve siklott ki, és az Egyesült Államok – az alterglobalizáció baloldali híveinek álmait valóra váltva – 2019 óta a szervezet vitarendezési eljárását is ellehetetlenítette;
- az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a koronavírus-járvány során politikai csatározások tárgyává és helyszínévé vált, és politikai és materiális kapacitásainak hiányában nem volt képes hatékonyan ellátni feladatát, ami részben pont az ilyen járványok nemzetközi kezelése lenne;
- az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa trollkodó diktatúrákkal van tele, a háborús bűncselekmények kivizsgálására létrejött Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) néhány afrikai diktátor és hadúr elítélésén túl nem csinált semmi érdemlegeset, miközben lenne pár potenciális háborús bűnös máshol is; az ENSZ tengerjogi egyezményét az Egyesült Államok nem is ratifikálta, Kína pedig magasról tesz rá; december elején pedig az Egyesült Arab Emírségek adott otthont az ENSZ globális klímakonferenciájának, amelynek mellékágán a rezsim olaj- és gázüzleteket tervezett kötni az odaérkező hatalmasságokkal;
- Donald Trump amerikai elnöksége alatt a NATO is válságba került, és bizonyos körökben az Európai Unióval kapcsolatban is visszatérő szöveg, hogy majdhogynem folyamatosan a szétesés szélén táncol;
- közben Kína vezetésével több új, bizonyos fokig ezen intézményekkel rivális, illetve azok autoritását meghaladni szándékozó fórum jött létre.
„Csütörtökön és pénteken megértettük, hogy egy kevéssel több időre van szükség a Magyarországgal együttes, egyhangú döntéshez, ami a többéves pénzügyi keretről szóló megállapodáshoz kell”. Ezt a kijelentést idézi a Reuters hírügynökség Charles Micheltől, az uniós országok vezetőit összefogó testületnek, az Európai Tanácsnak az elnökétől, aki tegnap közölte, hogy február elsején tartják az EU rendkívüli csúcstalálkozóját. Azon megpróbálnak egyetértésre jutni az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatásról, amit Orbán Viktor a múlt heti brüsszeli találkozón megvétózott. A magyar miniszterelnök ellenállása miatt a 2027-ig szóló uniós keretköltségvetés módosítása sem kaphatott zöld utat. Kijev támogatása mellett több pénzt akarnak fordítani egyebek közt a menekültügy kezelésére, valamint biztonságra és védelemre is.
A Reuters emlékeztet arra, hogy a múlt heti csúcstalálkozón Ukrajnát illetően csak az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésében sikerült megállapodni. Január elsején egyébként Spanyolországtól Belgium veszi át fél évre az EU soros országelnökségi feladatait.
Beveti-e újra az EU a "magyar kávészünetet"?Az a mód, ahogyan sikerült elkerülni a magyar vétót az ukránokkal való tárgyaláskezdés ügyében, továbbra is élénken foglalkoztatja az elemzőket. Orbán a szavazás idejére kiment a teremből. Az EurActiv azt a kérdést boncolgatja, hogy vajon lehet-e a jövőre nézve modellértékűnek tekinteni a brüsszeli hírportál által „Orbán-módszernek” is nevezett „magyar kávészünetet”.
Uniós tisztségviselők hangsúlyozzák, hogy ez a szokatlanság dacára jogilag teljesen rendben van, a magyar kormányfő előzetes megállapodás alapján, úgymond konstruktív jelleggel volt távol.
Azt, hogy ez szükség esetén meg is ismételhető, a cikk egyáltalán nem tartja kizártnak, hiszen most megmutatkozott, hogy így át lehet hidalni súlyos nézeteltéréseket, amikor teljes konszenzusra van szükség, és sürgős a döntéshozatal, például azért, mert valamilyen értelemben válságos a helyzet. A portál megjegyzi, hogy alacsonyabb szinten, szórványosan már elő is fordult ilyen távolmaradás, például, amikor a külügyminiszterek az Ukrajna számára indítandó új katonai kiképző misszióról döntöttek.
A problémák megkerülése azonban kockázatos dolog, ezért a múlt heti siker nem jelenti azt, hogy az uniós csúcsvezetők hamar újra élni kívánnának vele, és többen inkább óvatosságra intenek – jegyzi meg az EurActiv. Idézi Olaf Scholzot, aki ténylegesen javasolta az ülésen Orbánnak, hogy hagyja el a termet. A német kancellár szerint ezzel a módszerrel nem lehet állandóan élni, a legtöbbször azért közös döntésre kell jutni.
Ami a február elsejei újabb nekifutást illeti Ukrajna megsegítése kérdésében, a brüsszeli portál írása nem egy újabb „magyar kávészünet” lehetőségét említi arra az esetre, ha ott sem sikerülne kialakítani közös álláspontot, hanem azt, hogy akkor a többi 26 tagállamnak más megoldást kell találnia.
Orbán Viktor nagyjavítást akar végezni az Európai Unión, de korlátozottak a lehetőségeiA Wall Street Journal, az amerikai üzleti körök vezető lapja a múlt heti EU-csúcson történtek alapján arról ír, hogy Orbán Viktor alapos nagyjavítást akar végezni az Európai Unión, és vezető szerepre törekszik a liberalizmusellenes nemzetközi rendben, de ehhez korlátozottak az eszközei. A cikk kiemeli, hogy az uniós vezetők ígéretet tettek Ukrajna további támogatására, annak ellenére, hogy a magyar miniszterelnök – aki régóta tüske az EU-ban, és fenekestül fel akarja forgatni annak terveit - blokkolta az 50 milliárd euró odaítélését. A nacionalista-konzervatív lázító, aki az elmúlt 25 esztendőből 17-et országa élén töltött, a New York-i lap szerint elemében volt a múlt heti csúcstalálkozón, amikor ő uralta az uniós politikát.
A fejlett világban az egyik olyan „foglalkozás”, amit az emberek egyre kevésbé vállalnak, az a szülői szerepkörVégezetül a londoni Financial Times véleménycikke valami gyökeresen más témáról, a demográfiáról. Eszerint a jómódú országok részben azért kénytelenek megnyitni kapujukat a bevándorlók előtt, hogy legyen, aki elvégzi azt a munkát, amit a saját lakosság nem hajlandó elvégezni. És a fejlett világban az egyik olyan „foglalkozás”, amit az emberek egyre kevésbé vállalnak, az a szülői szerepkör. Az OECD-országok között Izrael kivételével egy sincs, ahol a termékenységi ráta 2 fölé kerülne, vagyis biztosított lenne a népességszám legalább szinten tartása. Még az olyan országok, mint Franciaország és Magyarország is elmaradnak ettől, ahol nagy összegeket költenek arra, hogy több gyerek szülessen. Magyarországon a GDP 5 százalékát költik erre, de az 1,6 tizedes mutató nem jobb, mint az Egyesült Királyságé, ahol ennél sokkal szűkmarkúbb a családpolitika. A szerző az egyik gondot abban látja, hogy Magyarországon nagyon kevés jut a szülést megelőző időszakban nyújtott segítségre, valamint arra is, hogy a nők karrieresélyei a szülés nyomán ne romoljanak. A magyar modell kimondottan arra ösztönzi a nőket, hogy a szülés után maradjanak otthon – írja a Financial Times.
Minden idők talán legnehezebb olyan évét zárta a magyar egészségügy, amikor nem kellett külső behatásra (Covid, háború) reagálnia. A betegek három okból is úgy érezhették, hogy megnehezedett az életük:
NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2023.12.18.
A kérdésre az életem ad választ. Mostanában valóban nincsenek ilyen típusú megnyilatkozásaim. Bármennyire is ciki, pesszimista vagy lehangoló, de belefáradtam a várakozásba és a lelkesedésbe. Ezt az értelmetlenségérzetet szerettem volna eltolni magamtól.
Értelmetlen?
Mondjuk úgy, hogy a kilátástalan. Az egész ország annyira erősen átitatódott a propagandával, hogy manapság egy pozitív nullát is ki lehet úgy mondani, hogy nem szakad le az ég. Ezért ez már Don Quijote-harc. De azt határozottan szeretném hozzátenni: a saját biztonságom vagy az egzisztenciám soha, semmilyen körülmények között nem volt megfontolás tárgya.
Nem azért döntött így, mert a közéleti szereplései miatt nem kapott szerepeket?
Nem, erről nincs szó. Azt tudom, hogy készülnek listák. Azt is tudom, hogy bizonyos filmek castingjára azért nem jutottam el, mert aláírtam egy petíciót. Erről amúgy ma is azt gondolom, hogy helyes lépés volt. Aztán amikor meghívtak castingra, még mielőtt odaértem volna, felhívtak, hogy bocs, nem jöhetsz.
2020-ban az SZFE-ügyben kérdezték a véleményét, amit el is mondott.
És nem voltam túl optimista, ha jól emlékszem.
Arra a kérdésre, hogy vajon sikerrel járnak-e a tüntető diákok, azt válaszolta: „Ha a vágyaimat fejezném ki, akkor sikerül nekik. Ha kicsit realistább vagyok, akkor azt mondom, hogy nem biztos. Ha pedig pesszimista vagyok, aki ismeri a hatalom technikáit, akkor egyáltalán nincs rá esély. Mert meg fogják várni a megfelelő pillanatot, hogy megosszák őket, ahogy nagyobb ellenállás esetén tenni szokták.”
Szerintem a hatalomtechnika kapcsán még az is elhangzott, hogy meg fogják találni a megfelelő módot. Valóban így történt, a legocsmányabb módon, a Covidra hivatkozva sikerült megszüntetni a blokádot. Egy olyan eszközt használtak fel, ami épp kapóra jött nekik. Ha megkérdeznek, ugyanúgy el fogom mondani a véleményemet. A különbség abban van, hogy már nem akciózom, nem állok ki a színpadra.
Miért?
Mert már mindent leszalámiztak, és minden megosztott. A tanárokkal kapcsolatos folyamat is leépült. Személyes ismerősöm egy nagyon aktív szervező és politizáló tanár, aki minden tüntetésen ott volt. Túl harcos, túl szabadszájú volt. De a hatalom technikái ellen ő is többé-kevésbé tehetetlen. Most ő magyarázza, miért nem mondott fel: nem ért máshoz, csak a tanításhoz. Belesimult a rendszerbe, ami ellen három-négy évvel ezelőtt még úgy lázadozott, ahogy korábban én is tettem. Ezért egyre kisebb az ellenállás, és simán futunk bele az újabb és újabb kétharmadokba. Ebbe fáradtam bele. Azt érzem, egyszer majd tényleg egy banánhéjon csúszik meg az egész. Addigra pedig annyi minden rossz történik, és szinte minden tekintetben korlátozzák a szabadságot és a függetlenséget.
Minap legendás színészek – mások mellett Lázár Kati, Kútvölgyi Erzsébet, Egri Márta – adtak ki közös nyilatkozatot arról, hogy nem hajlandók átvenni az aranydiplomájukat a 2020-ban modellváltáson átesett Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Kútvölgyi Erzsébet azt mondta: a szakmai döntéseket elfogadják, de azt nem, hogy a küszöb alatt bekúszik a politika. Az ilyen típusú cselekedeteknek van jelentőségük?
Biztos, hogy van. Ha ilyen helyzetben megkérdeznek, én is hasonlóan lépnék. Az elveimet én is próbálom tartani. De ha minden pillanatban őriznénk, hogy a rendszerrel nem közösködünk, akkor szép lassan munka nélkül maradnánk. Mert bárhová megyünk, mindenhol ott vannak. Egész egyszerűen nem lehet mást tenni, mint elfogadni a helyzetet. Harcolhatok, küzdhetek, kiállhatok, hogy ebbe meg abba a színházba nem megyek el, de senkit nem érdekel. Maximum éhen halok a gyerekeimmel együtt.
Mácsai Pál úgy fogalmazott a Forbesnak: „Az Átrium színházi társulata azért szűnt meg, mert a Nemzeti Együttműködési Rendszere kultúrpolitikának protekcionistavilágnézet- és politikaihűség-alapú támogatási rendszert épített ki.”
Ez teljesen így van. Én főként kisebb társulatokkal dolgozom, például az Akcent Café nevű kis helyen, ahol csodás szerepeket játszom, jó előadások születnek. Ők például még a béka feneke alatt vannak. Hatvan férőhelyes kis színház, és fuldokolnak. Még a független színházakon belül is vannak különböző erővonalak, az Átriumnak jóval nagyobb a lobbiereje, és sokkal nagyobb felületen tud hangot adni a problémának. A lényeg: ezt az egész szférát úgy, ahogy van, a mostani hatalom legszívesebben eltörölné.
Miért?
Nem csak azért, mert a hatalom nem szereti, ha gondolkodó emberek vannak. Egy ilyen pici színház üzenetei annyira kevés emberhez jutnak el, hogy ez a hatalomnak semmilyen szinten nem árthat.
Akkor?
Szimplán üzleti érdekből. A területre jutó minden pénzt átcsoportosítanak azzal a szöveggel, hogy egyesekkel nem foglalkoznak. Nem ördögi átgondoltság van abban, hogy az Átriumot megfojtják, hanem tiszta üzleti modellt alakítanak ki. Azt mondják: vannak támogatottjaink, akik a mi keblünkön éldegélnek. A többiek meg oldják meg, ahogy akarják.
- Ezt is megértük: közös fotón szerepelt Gáspár Győző és Tóth Gabi.
- Gajdics Ottó elmesélte, mikor tudta meg, hogy nem a Jézuska hozza a karácsonyfát, és hogy az apja emiatt hogyan fenyítette meg a tanárját.
- Elment a nagy mesélő: 81 évesen meghalt Dózsa László.
- Tanítani való, ahogy trükközik az oktatási statisztikával Rétvári Bence belügyi államtitkár.
- Leomlott egy székelyudvarhelyi diákotthon fala, gyerekek szorultak a romok alá, egyikük meg is halt. A román államfő is részvétét fejezte ki.
- Negatív rekordot döntött a gyerekszületések száma Magyarországon.
- Moszkvának továbbra is imponál, ahogyan Magyarország védi az érdekeit.
- Az EU elfogadta az Oroszországgal szembeni 12. szankciós csomagot is.
- Súlyos reaktorhibát titkolt el a Roszatom egy fehérorosz atomerőműben.
