2019. szeptember 28., szombat

MAGYAR NOMÁDOK A JURTÁTÓL RIÓIG

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.09.28.


Az utóbbi hetekben elég sok szó esett itt a digitális nomádságról, nem véletlenül persze, hiszen ez volt a Határátkelő Klub témája is, ahol jót beszélgettünk két meghívott vendégünkkel, Vigh Borival és Majsai Richárddal, akik mindketten így élnek már évek óta. Vagy mégsem teljesen? Következzen egy rövid beszámoló az estéről némi bónusszal.

„Hogy kerültem ide?” ­ kérdeztem magamtól, amikor kimásztam reggel a jurtából és megpillantottam az előttem hullámzó tengert, a legelésző birkákat, és narancsszínű napfelkeltét.

A kérdés megmosolyogtat. „Talán mindig is ide készültem.” Sosem voltam az a típus, aki nagyon szeretett kempingezni, sátorban csak fesztiválok alkalmával aludtam... már amennyit az ember alszik, egy fesztiválon. Sosem gondoltam, hogy harminc évesen a világ végén, Új-Zélandon élek majd egy jurtában, és takarítani fogok. Azt meg pláne, hogy mindezt örömmel teszem.”

Ezek a sorok közel négy és fél éve, 2015 áprilisában jelentek meg itt, a Határátkelőn. Aki leírta őket, Vigh Bori, a backpacker.hu alapítója, nem mellesleg kifejezetten sikeres digitális nomád, sőt… de erről a sőtről kicsit később.

Bori akkori meghatározása szerint a digitális nomád olyan utazó, aki iroda helyett bárhol tud dolgozni a világban. „Óriási mázlim volt, hogy pont social media irányban helyezkedtem el, és nyolc évnyi tapasztalatot sikerült szereznem ezen a területen” – írta anno.

A beszélgetés másik meghívott résztvevője Majsai Richárd volt, aki korábban egyszer azt mondta, a legnagyobb tévhit, hogy a szabadúszók és a digitális nomádok mindennap egy tengerparton dolgoznak és nekik az élet csak a szórakozásról szól.

Valójában ez is ugyanolyan munka, mint a többi, és ugyan lehet impozáns képeket készíteni a tengerparton dolgozva, ettől még ugyanúgy kell dolgozni, mint egy irodában.

Ehhez kapcsolódva Bori elmesélte, hogy egyszer megpróbált a tengerparton egy függőágyban feküdve dolgozni, de elég gyorsan kiderült, hogy laptoppal ez nem a legkényelmesebb, ha a nap kicsit arrébb megy, akkor már a pálmafa sem nyújt árnyékot, szóval egy idő után inkább fogta magát és leült egy asztalhoz..."

SZABAD SZEMMEL - A PÁRTCSALÁDOK KÖZTI ALKUKON MÚLIK, ÁTJUT-E VALAKI A STRASBOURGI SZŰRŐN - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZELÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.09.28.


Die Presse 

Hogy a magyar és a román biztosjelölt egyelőre az oldalvonalra került, az rámutat a kinevezési folyamat gyengeségeire, hogy nem nézik meg alaposabban a kiválasztottak magánéletét és pénzügyeit. Hiszen máskülönben szóba jöhetett volna, hogy bármelyiküket javasolják a bizottsági tagságra, miután mindkettő súlyos handycap-pel küzd. Trócsányi nem tudta hitelt érdemlően igazolni, hogy teljesen levált az ügyvédi irodájáról. Azt is felrótták neki, hogy igazságügyi miniszterként ő rendelkezett arról: ki kell adni két fegyverkereskedőt Moszkvának, ahol azután azok azonnal visszanyerték szabadságukat. De hát ezeket a dolgokat simán meg lehet találni a Google-on, akkor miért nem vette senki sem a fáradságot hozzá von der Leyen csapatában? Miközben most már azon tanakodnak, hogy a két ügy miatt a Bizottság nem tudja megkezdeni a munkáját november 1-én, az eredetileg tervezett időpontban. Brüsszelben arra hivatkoznak, hogy a kiválasztás a nemzeti kormányok dolga. De pont itt van a kutya elásva, mert a tagállamokat sokszor belpolitikai megfontolások vezérlik. Mindazonáltal hozzá nem értő, korrupt vagy politikailag kétes jelöltek így sem masíroznak be simán az EU-ba, mert az EP-nek itt kellő szava van. Ám a meghallgatásokat leszámítva, a képviselők nem ellenőrizhetik, mennyire felelnek meg a valóságnak a leendő biztosok által leadott nyilatkozatok. Ily módon azonban nem annyira a tényeken, hanem a pártcsaládok közti alkukon múlik, átjut-e valaki a strasbourgi szűrőn. Így most azt lehet várni, hogy Trócsányi és Plumb miatt valamelyik más frakció embere is elbukik. Az EP-ben döbbenetet váltott ki, hogy a Parlament elnöke kétes mentőműveletbe kezdett, amikor azt kérte a Jogi Bizottságtól, hogy hétfőn tisztázza: teljes mértékben elutasítja a két jelöltet, vagy azért más posztra még alkalmasnak tartja őket. Ily módon nem erősödik az egyetlen, közvetlenül megválasztott uniós intézmény hitele, főleg azért nem, mert tisztségét Sassoli a román kormánypárt támogatásának köszönheti. Pont Plumb pártjának. 

FAZ 

Vita támadt az Európai Parlamenten belül, hogy akkor igazából milyen álláspontot is foglalt el a Jogi Bizottság Trócsányi László és a román biztosjelölt ügyében. Az EP elnöke pontosítást kért, ezért a testület hétfőn újból összeül. Ám tagjai közül többen erre nem hajlandóak, mert úgy véli, hogy teljesen egyértelmű, amiről két napja határoztak: nem akarják, hogy a két politikus a Bizottság tagja legyen – közölte a grémium francia alelnöke, hozzátéve, hogy ez esetben a reszortcserét sem támogatják. Ezt megerősítette egy zöld képviselő is. Megfigyelők egyébként sem számítanak arra, hogy a JURI megváltoztatná véleményét. Bizalmas forrásokból azt hallani, hogy gyakorlatilag elszálltak Trócsányi és társának esélyei. A jelentés idézi Orbán Viktort, aki a közrádióban alattomos, gyáva támadásnak minősítette az elutasítást. Mint írja, a jobboldali-nacionalista vezető szerint a jelölt azért húzza a rövidebbet, mert segített megvédeni az országot a migránsoktól. Csakhogy a strasbourgi indoklás egészen mást tartalmaz: egyrészt kifogásolja, hogy a Trócsányi-féle ügyvédi iroda akkor is kapott állami megbízásokat, amikor társalapítója már igazságügyi miniszter volt, másrészt pedig nehezményezi a (bukott) jelölt orosz kapcsolatait. 

Trócsányi Lászlót azzal vádolják, hogy meggyengítette a magyar jogállamot, vagyis messze nem csupán az összeférhetetlenség az egyetlen kifogás vele szemben. Lydia Gall, a Human Rights Watchtól azt mondja, hogy ha ő lesz a bővítési biztos, akkor éppen azokat az elveket kellene előmozdítania a felvételre váró országokban, amelyeket ő maga odahaza lábbal tiport igazságügyi miniszterként. Máté Szabolcs, a TASZ képviselője úgy véli, árulással ér fel ilyen valakit kiszemelni erre a tisztségre. Hiszen Trócsányi nevéhez olyan jogszabályok fűződnek, amelyek pl. szigorú ellenőrzést írnak elő a külföldi támogatást civil szervezetek esetében. De hozzá kapcsolódik a CEU kipaterolása is. A közigazgatási bíróságok felállítását pedig csupán elhalasztották – a heves nemzetközi tiltakozás láttán. Egy francia újságíró, aki könyvet írt a magyar állapotokról, úgy gondolja, hogy Trócsányi tökéletesen alkalmazza az orbáni retorikát, amely módszeresen elutasít minden kritikát a rendszerrel szemben, mondván, hogy amögött jogi köntösbe burkolt politikai támadás rejlik. Martonyi János volt külügyminiszter ezzel szemben azt hangoztatja, hogy Trócsányi kitűnő jogász, és olyan EP-képviselők fordulnak ellene, akik csakis az ellenzéket hallgatják meg. Nagy Péter, a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda tulajdonosa arra emlékeztet, hogy volt társa sosem lépett be a Fideszbe és nem is vett részt a Soros elleni szégyenletes kampányban. Ugyanakkor Stumpf István arra figyelmeztet, hogy ha az EP nem hajlandó elfogadni a jelöltet, akkor Orbán valaki még rosszabbat küld...

FIDESZES LAKÁSOK ÉS IRODÁK EU-S PÉNZBŐL, 4 ÉV LETÖLTENDŐ MENGYI ROLANDNAK - AZ ÁTLÁTSZÓ HETI LAPSZEMLÉJE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2019.09.27.



Egri Ügyek: Uniós pénzen vettek maguknak lakásokat, irodákat egri fideszes képviselők

Egy európai uniós programból és a Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítvány közbenjárásával jutott ingatlanhoz egy sor egri és Eger környéki fideszes politikus, köztük alpolgármesterek, önkormányzati képviselők és polgármesterek is. Ugyanabból az EU-s programból, ugyanarra és egymáshoz nagyon közeli időben érkeztek a pénzek.


HVG.hu: Négy év letöltendő börtönt kapott a volt fideszes Mengyi Roland

Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt jogerősen négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélték szerdán a Fővárosi Ítélőtáblán Mengyi Rolandot, korábbi fideszes országgyűlési képviselőt. A Voldemort néven elhíresült Mengyi ügyének lényege, hogy egy uniós pályázat kapcsán 5 millió forint úgynevezett „alkotmányos költséget” kért a pályázóktól.

24.hu: Ismét édesanyja bővítette Láng Zsolt rózsadombi háza körül a telket

A II. kerületi fideszes polgármester háza az egykori SZOT-szálló helyén épülő luxustársasház mellett áll, a beruházótól vették az udvar megnagyobbítására szolgáló telket. A politikusnak nem először segít be az édesanyja, de ő nem érti, hogy ez miért érdekli a sajtót.

444.hu: Karácsony egy kiszivárgott felvételen arról beszél, hogy az MSZP-s Tóth Csaba fenyegeti a családját, szétlophatják Zuglót, és elássák, ha oda visszatér

A több részletből álló felvételen végig Karácsony Gergely főpolgármester-jelölt beszél a választásról, és az azon induló néhány – mind MSZP-s – polgármester-jelöltről. Az egyik legjobb rész az, amikor Karácsony Gergely az MSZP-s Tóth Csabáról azt mondja, hogy neki “legalább annyi esze van, hogy tudja mi az, amiért börtönbe lehet menni”.

Index: A leggazdagabbak dézsmálják meg az új állampapír hasznát

Rendkívül népszerű a lakosság körében a Magyar Állampapír (MÁP) Plusz elnevezésű lakossági állampapír. A 2000 milliárd forintos eladott állományra mindenki büszke, boldog az ügyfél, az ÁKK, az MNB és még a forgalmazó bankok is. Valójában azonban a gazdagok járnak jól most is: hitelből vesznek állampapírt, és ezzel nagy haszonhoz jutnak.

„ELVETTÉK AZ ISKOLÁKAT, A KÓRHÁZAKAT, MÉG A TŰZOLTÓSÁGOT IS” - A FIDESZ KÖZPONTOSÍTÁSI MÁNIÁJÁNAK NYOMÁBAN


MÉRCE
Szerzők: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA, PÓSFAI ORSI, BOGATIN BENCE
2019.09.27. 


2010 óta folyamatos központosítás figyelhető meg a magyar államigazgatásban, kezdve a közoktatás irányításának egy állami szervbe történő átutalásától a szemétszállítás centralizációjáig. Eleve ördögtől való a központosítás gondolata? Esetleg csak a Fidesz-KDNP-kormány kivitelezésével van gond?

Ezt a problémát jártuk körbe az önkormányzati tematikájú választási videóműsorunk harmadik adásában, amiben Diószegi-Horváth Nóra beszélgetett Baranyi Krisztinával, az ellenzék 9. kerületi közös polgármesterjelöltjével, Csóti Csabával, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnökével, Törley Katalinnal, a Tanítanék Mozgalom aktivistájával és Misetics Bálinttal, szociálpolitikussal és A Város Mindenkié aktivistájával.

Az októberi választásokig minden pénteken önkormányzati tematikájú videóműsorral jelentkezik a Mérce, ha szeretnétek értesítést kapni minden premierről, kövessetek minket a Facebook oldalunkon és iratkozzatok fel a Mérce YouTube csatornájára is, nehogy lemaradjatok!

Műsorvezető: Diószegi-Horváth Nóra
A videót készítette: Pósfai Orsi és Bogatin Bence
.

"NEM AKCIÓZNI AKARUNK, HANEM EGY JOBB EGÉSZSÉGÜGYET"

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DANÓ ANNA
2019.09.28.


Nekünk a legnagyobb ellenfelünk nem Éger István, hanem a közöny – mondja Kincses Gyula, akit az Újratervezés csoport jelöl a Magyar Orvosi Kamara elnökének.

Az önt jelölő Újratervezés csoportot főleg harmincas, negyvenes, dinamikus orvosok alkotják. Ön 67 éves. Nem találtak fiatalabbat? 

Nem vállalták. Olyan főállású jelöltet kerestek, akinek sokféle tapasztalata van, ismeri a kormányzati döntési mechanizmust is. A jelölésemben az is benne volt, hogy tudják: a szakma, az orvoslás elég arisztokratikus, és fiatal, ismeretlen kollégát nem biztos, hogy megválasztanának. 

Rendre keménykedik az Újratervezés, ám emögött nem látszik az orvosok eltökéltsége. Amikor a kamara megmérte azt, hogy milyen részvételre hajlandóak, több mint ötezren voksoltak a nagygyűlés mellett, majd arra már csak alig ezren regisztráltak és odaérkeztek 900-an. Hogyan gondolja erősíteni az orvosok kockázatvállalási kedvét? 

Mi nagyon örültünk annak, hogy nem írtuk hiába leveleinket és a jelenlegi elnök úr megkérdezte a tagságot. Nekünk sem lehet más dolgunk, minthogy ezt az utat folytatjuk. A tagságnak kell eldöntenie azt, hogy mit vállal be. Tehát az elnökség akár régi, akár új, önmagában nem tud semmilyen olyan akciót csinálni, aminek társadalmi hatása van. Mi nem forradalmi szabadcsapat vagyunk. Nem akciózni akarunk, hanem egy jobb egészségügyet szeretnénk. Hogy egy szakmai program megvalósulhasson, vagy az ellátórendszer másként működjön, a kollégáknak is más felelőssége legyen, változzon az etika, de ennek előfeltétele a magasabb bér. 

Azért csak szükség lenne nagyobb aktivitásra... 

Így van. A kamara eddigi működéséhez képest az, hogy eljött ezer orvos a nagygyűlésre nagyon komoly eredmény. Nekünk a legnagyobb ellenfelünk nem Éger István, hanem a közöny. A kamara elmúlt évei leszoktatták a kollégákat arról, hogy a köztestületnek van súlya. Legutóbb a szociális népszavazás meg a Molnár Lajos-féle törvény volt az, ami ellen a kamara mozgósítani tudta a tagjait. Akkor volt valamilyen közösségi élménye a kamarának. 

Ön épp akkor volt államtitkár. 

Úgy éreztem, hogy a Molnár Lajostól egészségügyi minisztertől kapott pofonért így akar elégtételt venni a kamara. Ezért mindent ellenzett, amit az akkori politika csinált. Sértettség alapú, és nem programalapú tiltakozás volt, de a sértettséget megértem...

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/39. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2019.09.27.



P U B L I C I S Z T I K A

Gelencsér Gábor: „Hazajön a fiad”
Sára Sándor (1933–2019)

Váncsa István: Pillangóeffekt

Gazdánk lassan, apránként, ráérősen fullasztja meg a Ma­gyarországi Evangéliumi Testvérközösséget, vagyis azt a gyülekezetet, amelynek úgyszólván az egész tevékenysége az oktatás, a szegények, elhagya­tottak, munkaképtelenek támogatása és az erkölcsileg veszélyeztetet­tek megsegítése köré szerveződik. A művelet nem látványos, az egze­kútor a munkáját távirányí­tott robotka­rokkal végzi, és azokra is fehér kesztyűt húz. Szépen, nemesen, választé­kosan, ahogy gazdánk tíz év­vel ezelőtt felvázolta. Hatékonyságá­r­a nem lehet pa­nasz. Az RTL Klub híradója szerint a MET-nek már annyi pénze sincs, hogy a maga ezer alkalmazottjának a mini­málbért kifizesse. Ők tehát előbb-utóbb más munka után néznek, ergo ezt is a szegények, elha­gyatottak, munka­képtelenek fogják meg­szívni, ahogy minden egyebet.

A háttérben mi más állna, mint a pillangóeffekt. Gazdánk a ki­lencvenes évek derekának egy derűs reggelén hívő reformátusként éb­redt, noha előző este még antiklerikális szabadgondolkodóként tért nyugovóra. Hívatta is a papot, akit ismert, Iványi Gábort, hogy adja össze a feleségével egyházilag, első két gyerekét is Iványi­val keresz­teltette meg. Hatalomra kerülvén pedig felszólította, hogy támogassa őt nyilvánosan. I. G. nemet mondott. Másodjára 2010-ben mutatta neki a helyes utat, de Iványi akkor se. Mit tesz Isten, egy évre rá hipp-hopp, visszavonódott tőle az egyházi státus, amelyet még 1981-ben, a Ká­dár-éra sűrejében sikerült kiharcolnia. Mellékhatásként a 2011. évi CCVI. törvény mintegy kétszáz vallási közösséget fosztott meg jogi sze­mélyiségétől, de hát ahol fát vágnak, ott fát vágnak. Az Alkotmánybí­róság mindezt alkotmányellenesnek ítélte, az Emberi Jogok Európai Bí­rósága az Emberi Jogok Európai Egyezményét lobogtatta, gazdánk pe­dig úgy reagált, ahogy ilyenkor szokott.

Zgut Edit: Magyar–lengyel pávatánc 2.0

A tekintélyelvű populizmus egész Európára veszélyes

Avar János: Caesarok a klubban

Alex Ben-Ari: Kötélhúzás

Kovács Zoltán: Szütyők és zsákok


Tóth-Czifra András: Választás után, választás előtt

Földvári Zsuzsa: Médiakampány rogyásig

Ausztria megint választ

Biztosnak tűnik a befutó, és a további sorrend is átlátható a szeptember végi osztrák parlamenti választásokon. Izgalomra azonban van ok bőven, kiszámíthatatlan, ki kivel tud majd kormányt alakítani, s ezzel milyen irányba terelik Ausztriát.

Várhegyi Éva: Álom a kiegyenlítő államról

Lengyel András: A 85. Jahrzeit

Szilágyi Zsófia: Hogy a másik emberben mi van
Ilia Mihály 85. születésnapjára

Magas István: Városi terepjárás
SUV és lábnyomok

Az uniós előírások értelmében 2020-tól az új autók 95 százalékának szén-dioxid-kibocsátását a jelenlegi, átlagosan 120,5 grammról 95 grammra kell mérsékelni, 2021-ben pedig már minden új autónak teljesítenie kell az alacsonyabb értéket. Az EU-standard értelmében 2007 és 2021 között 40 százalékkal kell csökkenteni az új autók emisszióját, ezt követően, 2030-ig a gyártóknak további 37,5 százalékkal kell visszavágniuk a szén-dioxid-kibocsátás értékét. A helyzetet nehezíti, hogy az átlagos emissziós érték az utóbbi időben még emelkedést mutatott, miután a vásárlók nagy része az üzemanyag-hatékonyabb modellek helyett például a városi terepjárókat favorizálta – jelenti a portfolio.hu (szeptember 13.)

V I S S Z H A N G

Pontosítás

Koppány Zsolt: Adagietto

Arató András: Ízlés dolga

Haskó László: Prózai elégia


P Á R A T L A N

-y -n: HÚSZ SZÁZALÉK

(spányik): TÉVEDÉS

Völgyi Ferenc: PÓZ

s: KÖZÖS ÉRDEM

aha: HALMOZ Ő

Magyar László András: HALANDZSA

(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ


ÉLET ÉS IRODALOM 2019/39. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2019.09.27.


F E U I L L E T O N

Báron György: Reflektorfényben

I N T E R J Ú

Szekeres Niki: „Hogyan zajlik az életünk”
Beszélgetés Barnás Ferenccel

Barnás Ferenccel a frissen megjelent, Életünk végéig című új regényét illetően beszélgettünk arról, hogyan születik egy regény, lehetséges-e függetlennek maradni, és kell-e, lehet-e a minket leginkább meghatározó közegektől elszakadni, vagy éppen azokra másképpen tekinteni...

Széky János: Intézményi sokk
Beszélgetés Tóth István János közgazdásszal

Szerda óta olvasható a világhálón a felmérés az MTA-dolgozók kivándorlási és pályaelhagyási szándékairól (surveyofscientists-hungary.eu). Kiderült, hogy csaknem megkétszereződött azoknak az aránya, akikben felvetődött, hogy munkahelyet változtatnak, illetve külföldön akarnak munkát vállalni; és hasonlóan megnőtt azoknak az aránya, akik már tettek is komoly lépést ebben az ügyben. A kutatást Tóth István János, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa vezette. Mi történik és mi fog történni a fejlett világban ritka kormányzati beavatkozás nyomán az akadémiai kutatóhálózattal és egyáltalán a magyar tudományossággal?

K R I T I K A

Csuhai István: Máshol
Hegedűs Ágota: miszizdontdisztörb. Parnasszus Könyvek, Tipp Cult Kft., Budapest, 2019, 297 ol­­dal, 2590 Ft

Bármiféle felismerhető konkrétum vagy megfeleltetés nélkül olyan erősen van belekódolva a mostani undok világ a miszizdontdisztörbbe (nem a politikája, hanem az etikája, a mentálhigiénéje, az alapszabálya, hogy ha előtted van, vedd el), hogy ez harminc-negyven évvel ezelőtt észveszejtő képtelenségnek, nonszensz lehetetlenségnek hatott volna. A furcsa ebben az, hogy egészen biztosan lesz olvasója a könyvnek, akit levesz majd a lábáról ez a talmi, sokszor nyelvileg is megjelenített, a kiszólásaiban érzékeltetett világ, a könyv legláthatóbb, legkézzelfoghatóbb rétege, és nem fogja észrevenni a fentebb már említett írói eljárást, a szerzői-elbeszélői dezillúziót, a szövegek második-harmadik rétegében érvényesülő tiszta fogalmazást, az apró részletek iránti taktilis fogékonyságot vagy éppen a szépirodalmi-narratív eszközökkel kimondott ítéletet e világ fölött...

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon...

Benedek Szabolcs: Ex libris

Horváth Péter: Bábel
Ungvári Tamás: A Gólem és a prágai rabbi
Tarján Tamás: Kézjegyek a félmúltból
Bíró-Balogh Tamás: A megvadult írógép

Kálmán C. György: Közbeiktatás
Lajos Walder–Vándor Lajos: The Complete Poems / Összes versei. Bilingual Edition / Kétnyelvű kiadás. Fordította és az utószót írta Walder Ágnes. Előszó: Don Paterson. Up­­per West Side Philosophers, Inc., New York, 2019, 418 oldal, 30 dollár

Elképesztően mulatságos, élvezetes és friss költészet. Ami teljesen feledésbe merült, holott legalább a legutolsó évtizedek költői közül nagyon sokan mintha Vándor Lajoson nőttek volna föl. Azért annyira élő, mert mintha a groteszk, humoros, köznapi hangvételű szövegeket mintha csak éppen tegnap írták volna.

Körösztös Gergő: Dolgok, én, te, én
Dékány Dávid: Dolgok C-hez. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2019, 60 oldal, 1499 Ft

Ez a rosszízű személyesség az, ami az egész kötetet meghatározza, és ami miatt úgy érzem, a szövegek majd mindegyike ugyanúgy, játék és reflexió nélkül dob le magáról. Ez pedig épp azokkal a mozzanatokkal a legdisszonánsabb, amiket fentebb elmozdulásként neveztem. Ilyen kitörési pontok lehetnének: a Sickratmant és a szürrealistákat idéző nyitóvers (Készülődik), vagy a Jegyzet és a Másik című versek párosa, amely arra a kétségkívül aktuális gyakorlatra reflektál, hogy a versek banális, telefonba írt jegyzetekből születnek, vagy a címben előrevetített tárgyiasabb vonal, amire a természettudományos érdeklődés is ráerősít (Lelet, Toboz). A legnagyobb potenciált mégis a visszatérő haláltémában látom. Az, ahogyan a beszélő saját búcsúszertartását tervezgeti, sok aspektust ír újra a test-tárgy dichotómiától a biologizmusig. És mégis, a három konkrét „végrendelet” (Puhatestű, Minden, Szülinap) kizárólag az utolsó csíny lehetőségeként láttatja a halált, így dobva el minden valóban személyes tétet, és a valódi újítás lehetőségét.

Biró Zsombor Aurél: Aztán hirtelen elfogynak a szavak
Xaver Bayer: Az átlátszó kezek. For­dí­totta Lesi Zoltán. Fiatal Írók Szö­­­­vet­­sége–Kalligram Kiadó, Bu­­da­­pest, 2019, 160 oldal, 2500 Ft

A recept jól átgondolt, de pofonegyszerű. Bayer kidolgoz egy enyhén abszurd világot, csinál hozzá két cselekmény-sablont, amiket felváltva használ, aztán lerakja ide narrátorait, akik ugyanazon a semleges, távolságtartó hangon szólalnak meg, és kicsit sétáltatja, kicsit filozofáltatja őket. Az alapkoncepció akár izgalmas is lehetne, csak hát az elmúlt évek kortárs magyar prózáján nevelkedett olvasó várná a történetet, a drámát, a katarzist, vagy legalább a humort, a nyelvi játékot. Itt meg ilyenek nincsenek, ezeket a szövegeket más játékszabályok szerint kell olvasni.

Lipovecz Iván: Szellemi könnyedség
Paul Lendvai: Törékeny Európa. Noran Libro Kiadó, Budapest, 2019, 223 oldal, 3490 Ft

Paul Lendvai már jó ideje egyszemélyes intézmény Ausztriában és sokak által olvasott szerző más országokban is. A közönség nem csak nagy tudásról tanúskodó írásaiból, de remek előadóként és szenvedélyes debattőrként is jól ismeri. Ezzel a legutóbbi könyvével olvasóit és önmagát is megajándékozta 90. születésnapja alkalmából. Az eltékozolt világ – ezzel a címmel jelent meg a könyv idén a salzburgi Ecowin kiadónál, amelynek a neve állítólag arra utal, hogy csak haszonnal kecsegtető kiadványokkal foglalkozik. Nos, Lendvai esetében aligha vállalt túl nagy kockázatot: már a második kiadást nyomják. Itthon a Noran Librónak valószínűleg fejtőrést okozott a címadás, miután 2011-ben náluk jelent meg Lendvai Az eltékozolt ország című könyve a rendszerváltás utáni két évtized Magyarországáról. A Törékeny Európa eléggé semleges cím, és nem utal az eredeti mű iránymutató alcímére: Találkozások és emlékezések. Pedig a könyv valójában pont erről szól: az újságírásban német és angol nyelven hatvan évet eltöltött Lendvai számára – és így az olvasó számára is – a legemlékezetesebb találkozásokról...

Bod Péter: Elveszett magyar illúziók
Kötter Tamás: Nem kijárat. Kal­lig­ram Kiadó, Budapest, 2019, 238 oldal, 3990 Ft

A nemrégiben megjelent Nem kijárat ismét novellákat tartalmaz. Tematikailag szorosra fűzött kötet, a szerző nem bízott semmit a véletlenre. Apró hazugságok egy férfi életéből alcímmel dolgozott, előzetesen is félreérthetetlenné téve, hogy egyetlen alak köré szervezi tizenhét részből álló elbeszéléskötetét. Ugyanakkor élt a nézőpontváltás lehetőségével, néhány novellának Kiss Tamás csupán mellékszereplője, és ez az eljárás a figura ábrázolhatóságának variációit gazdagítja. Munkamódszerének lényege, hogy az időrendet követve a vidékről a fővárosban kerülő, jogászdiplomát szerző Kiss Tamás életútjának mozaikdarabjait rakja egymás mellé...

Schiller Mariann: Arany és Fehér ház
Salman Rushdie: A Golden ház. Fordította Greskovits Endre. Helikon Kiadó, Budapest, 2019, 525 oldal, 3999 Ft

Az elbeszélőnek neve van, és hébe-korba kiszól olvasójához: „Szólítsanak Renének. Mindig tetszett, hogy a Moby Dick narrátora tulajdonképpen nem árulja el a nevét.” Rene Unterlinden (intellektuálisan beszélő még a neve is) egyfelől tapasztalatból beszél: azt mondja, amit tud. Másfelől, mint egy a tapasztalataiból filmforgatókönyvet író művész, kiegészíti azokat a fantáziájából. De számos fontos ponton kényszerül más tudásából építkezni. Ez lehet pletyka, de olykor egy másik szereplő tudása, élménye – ami többnyire szervesen csatlakozik a fősodorhoz. Ami a regény időkezelését illeti, abban meglehetősen konzervatív. Nem mindig halad ugyan időrendben a történet (a főszereplő Nero Golden a regény végén meséli el a regény története előtti bombayi életét egy ifjú nőnek, mint Odüsszeusz Nauszikaának), de a kapcsolódások addigra világosak. Részletekre is figyelő olvasó a regény elején már nagyjából tudhatja, mi történt a mű kezdete előtt, s mi lesz a végkifejlet...

Végső Zoltán: Miles és a cool
(Miles Davis: Birth of the Cool – Capitol, 1949/1950/1957/2019)

Ahogy azt Davis életművéből jól ismerjük, minden szólista és sideman az életét meghatározó pályára került, ha játszott a zenekarában. A 22 éves Milesnak ez az első jelentős zenekara, mégis minden szereplő hatalmas ikon lett, még a jazzben azóta sem meghonosodott kürtön játszó Gunther Schuller is iskolát teremtett. A Birth of the Cool a jazz ékköve, egy kitüntetett, de jó darabig mégis rejtőző pillanat ékköve. Történelmileg, zeneelméletileg, a hangszeres játék megreformálását tekintve olyan alapmű, amilyen azóta sem született. Van tehát mit ünnepelnünk...

György Péter: Látszatkiállítás
Bosch+Bosch és a vajdasági neoavantgárd mozgalom

Králl Csaba: Tér, újratöltve
(Somló Dávid: Drift – Placcc Fesztivál, szeptember 22.)

A 2008 óta működő Placcc Fesztivál – már a neve is beszédes – a színház fekete doboza helyett a helyszínspecifikus előadásokat és művészeti projekteket részesíti előnyben. Úgy is lehetne fogalmazni, nem becsalogatja a nézőt a hagyományos kulturális intézményekbe, hanem odaviszi a színházat (a kortárs művészeti eseményeket) az emberek orra elé – közterekre, rendhagyó helyszínekre –, ahol amúgy is sokan megfordulnak. Így talált magának a szakmai érdeklődőkön túl véletlenszerű közönséget Somló Dávid Drift című hangkoreográfiája is a hétvégenként sem elnéptelenedő Széll Kálmán téren. A szabadtéri projektek, utcai performanszok, kulturális célú villámcsődületek, történjenek bármennyire random is, az esetek döntő többségében kifejezetten tüntetnek önnön jelenlétükkel, hiszen a céljuk is ez: a figyelemfelkeltés. A Drift nem ilyen. A Drift rejtőzködik...

Molnár Zsófia: Viszonyaink
(Becéző szavak, Belvárosi Színház, szeptember 11.; Megyek utánad, Jurányi, szeptember 18.)

Nos, Kocsis Gergely a Belvárosi Színházban látható rendezése még Shirley MacLaine és Jack Nicholson legmegátalkodottabb rajongóinak sem fog csalódást okozni. Nem azért, mert szolgaian másolja az amerikai filmipar 1983-as (azaz mára bizonyos – nem minden – tekintetben kissé megkopott, de töretlenül szerethető) termékét, hanem mert tiszteletben tartja...
Fáy Miklós: Ránki-menyegző
(Ránki Dezső zongoraestje – Müpa, szeptember 21.)

Közben egy kicsit az is zavar, hogy miért nincs őrületes fogadtatás, hujjogás, őrjöngés, nevek skandálása és hetven ráadás. De ez is butaság, a közönség nem tombol, de csak azért, mert ez nem tombolós hangverseny, a fogadjisten olyan, mint az adjonisten, mindenki figyel, senki nem fészkelődik, nincs krákogás. Nincs ráadás, de Ránki már másfél órája zongorázik megállás nélkül, nincs szünet, a zongora félhalott, és egyébként is: mit lehetne még érdemben hozzátenni a C-dúr fantáziához? Legfeljebb a Liszt h-moll szonátát, de majd egy másik alkalommal...

Grecsó Krisztián: Migránsok
(Időbevándorlók, norvég sorozat, HBO)

A Beforeigners magyar fordítása, az Időbevándorlók igazából szépelgés, mifelénk ezeket a népcsoportokat a hivatali nyelv a maga aljas eleganciájával csak migránsoknak szokta nevezni. Hiszen a fikció szerinti, két különböző időkorszakból érkező idegenek éppen afféle együttélési, szociális és magánéleti problémákat hoznak, mint amilyeneket a létező menekülthullámok. A sorozat mégsem attól igazán jó, hogy úgy általában tükröt tart a kurrens társadalmi problémák elé, hanem mert arra is képes, hogy megmutassa, hogyan látják a más kulturális közegből érkezők az adott többségi társadalmat, milyen sok hibája van, mennyire sebezhető, túlzó, elkényelmesedett és öntelt, hogyan fürdőzik önelégülten és tévesen saját – gyakran csak odaképzelt – toleranciájában...
Károlyi Csaba: Utolsó üzlet
(Dobszerda – Váradi Júlia műsora, Klubrádió, szeptember 4., szeptember 11.)

Závada regénye emberi dilemmákat jár körül. Ez a két óra pedig remek összefoglalója mindannak, hogyan érdemes és hogyan nem érdemes regényt olvasni. Ám az is érdekes, hányféle olvasata lehet az irodalomnak, mely a mi sorsunkról szól...

I R O D A L O M

Szív Ernő: Kisbeszéd az iróniáról

Mármost az irónia ironikus megközelítése egészen újszerű szerkesztői gyakorlat, mégis egyszerű, mint a fűszál, és kézenfekvő is, tehát hogy például az elhivatottan ironikus szöveget ironikus eljárás után csontkemény valóságként, mit ne mondjak, rögrealitásként értékeljük, hogy nemcsak szó szerint veszünk bizonyos állításokat, hanem könnyedén és különösebb aggály nélkül kiragadhatjuk a környezetükből, amely művelet aztán nagy és igazán gazdag távlatok kinyílását eredményezi. Univerzális lehetőség. Könnyen meglehet például, de azt csak az irodalmároknak mondom óvatosan és nagy tisztelettel, talán már megint újra kell írni az irodalomtörténetet. Ó, és nem csak a magyar nyelven írottat. A világirodalom is új megközelítésbe kerülhet, és még véletlenül sem szeretném magam olyan gigászok mellé helyezni – én már Lajos mellett vagyok –, de újra kellene értékelni Csehovot vagy Kafkát, és bizony egy Nobel-díjas magyar író is megannyi csemegét és újdonságot nyújthat, hogyan is volt ő ott boldog, ahol volt...

Odze György: Utaztál már betegszállítóval?

Pedig érdemes, mert így megismerheted Magyarország rejtett arcát. Én magam egy szemműtétem kontrolljaira többször is utaztam betegszállítóval Tihanyból Szombathelyre és vissza. Béla, a kissé elhanyagolt Ford Transit vezetője a megbeszélt fél nyolc helyett már hétkor a ház előtt áll, sok az utasunk, mondja, közben elpöcköli a cigaretta csikkjét, aztán indulunk. Jókedvű, fiatal fiú, sokan azt gondolják rólunk, hogy kiszuperált mentősök vagyunk, mondja, ő csakugyan mentős volt, de otthagyta, elege volt, mentős csak az lehet, akiben van elhivatottság, neki sok volt a feszültség. A betegszállítás sem olyan nagy öröm, Németországban az ötszörösét kereshetné, de nem tud menni, a felesége és a két gyerek miatt, végül is nem mindenkinek való a külföldi élet, itthon nyugalmasabb...

Murányi Sándor Olivér: Ketten mennek, beszélgetnek

Elmondom neki a félelmeim, azt, hogy nem tudom, képes leszek-e megtartani a családom, mert nagyon rossz a természetem. Hogy mindenhol otthon vagyok, tehát sehol. Hogy nem akar szűnni vándorösztönöm akkor sem, ha régen stoppal, ma saját terepjáróval utazom. Hogy nem tudok nyugton ülni, mert valami hajt – nem tudom, hova. Hogy nem látszik a pótcselekvésektől az életem, és nem tartok semerre. Önsajnálat nélkül, negyvenen túl is ugyanaz a szőke kisfiú maradtam, akinek akkor is riadt marad a tekintete, amikor nagyanyja cukrot ad neki. Hogy nem nagyon tudok mit kezdeni a magánnyal, se vele, se nélküle ez az állapot. Hogy órákat fürdök, mert előrehaladott kényszerbeteg vagyok. Hogy nem sikerült elhagynom a kontinenst, és nem láthattam a Föld számtalan pontját, mert nem vagyok képes magam irányítani a sorsom. Hogy sodródom. Hogy beleveszek a napi teendőkbe. Hogy tele vagyok mindenféle félelemmel – akár paranoiás is lehetek, mert sokszor attól tartok, valaki már főzi számomra embertársaim közül a hátam mögött a fekete levest. Hogy túl korán megvénülhettem, mert szürke hajam láttán szemlesütve köszönnek nekem csókolomot a lányok. Hogy a legtöbb férfi csak a jelenlétemben tisztel, a hátam mögött kinevetnek. Hogy szánalmasan legyintenek, akik ismernek...

Borda Réka: Nyúlverem

Az Alföld nem szép. Legalábbis az a része, ahol én töltöttem a nyarat, de meggyőződésem, hogy a többi sem különösebben magával ragadó. Pedig az emlékek mindent megszépítenek, szokták mondani, engem viszont biztosan nem kerített azóta sem hatalmába a délibáb, az olcsó kocsma vagy a napsugaras ház, amiben van, hogy ember és disznó együtt emészti a napokat.

Utólag visszagondolva fogalmam sincs, hogyan telhettek el hosszú hetek felettem Csengődön az iskolai szünet alatt. Talán csak néhány éjszaka volt. Az viszont rémlik, hogy a szüleimmel telefonon és postán tartottam a kapcsolatot. Amikor levélírásra került a sor, legtöbbször mögöttem állt a nagyanyám, hogy szemügyre vegye, miket rajzolok a képeslapra. Utólag mintha büszkeséget látnék az arcán, amint a kígyókat színezem a nyomdapapíron.

Szóval ez volt nagyanyám: zsémbes, odaadó, de legfőképpen magába forduló asszony. Nagyapám viszont imádott beszélni, hát még mesélni. Kedvencei voltak a gyászhírek, mindegyik helyiről tudott mondani pár rossz szót nekem. Olyan reszkető élvezettel adta elő a róluk terjengő, sötét pletykákat, hogy néha mélységesen megijedtem tőle. Úgy kacagott, hogy attól tartottam, a körte is leesik a kertben nyújtózó fáról. Nagyanyám mindig szidta nagyapámat, amiért ilyen „otrombaságokkal” traktál. Ilyenkor úgy tülkölt, mint egy feldühödött elefánt. Nagyapám csak legyintett, és bugylibicskájával erőszakosabban szelte a kolbászt...

Várkonyi Judit: Az úgy volt

Olvastam én már annyi mindent. Megfojtotta, feldarabolta, szorongatta, rázárta a fürdőszobaajtót, pofon vágta, ezek a szalagcímek olyanok már, mint a sorminta az életen. Betűből rakott csíkok. Némelyiket átfutottam, rögtön összeszorult tőle az öklöm, de nem a dühtől, hanem a szorongástól, tudja, mint amikor az újszülött megmered, ha fél. Aztán sokáig megint úgy tettem, mintha a címek csak vonalas minták volnának. Nem akartam tudni, hogy van ilyen.

Aztán volt egy éjszaka. Nem ismertem rá... Pedig velem élt már akkor. Mondjuk, azt mondta, nem él velem, de egy hónapja hozzám jött haza, akkor hogy kell ezt hívni? Egyedül éltem, ő meg nálam lakott. Ez is az egyik igazsága volt, amit nekem meg kellett tanulnom. Meg hogy az embernek mindig készen kell állnia, hogy bárkit, bármikor fejbe rúgjon az utcán vagy a cigiboltban, ha rosszul néz, vagy elé áll, meg hogy az élet egy háború...

G. István László: Eloltott ítélet

G. István László: Két utóemlék

(tanulmány)

Závada Péter: Félretúr

Kántor Péter: Óriás fekete kalapodra

Jászberényi Sándor: Kavafisz levele Tîrgu Mureșbe

„EGYSZERŰEN KIHASZNÁLTAK” – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: MAGYAR HANG
2019.09.26.


Szeptember 27-től kapható a Magyar Hang 2019. évi 39. száma! Olvasnivaló egész hétre, mostantól mindig plusz négy oldallal! Keresse péntektől a következő csütörtökig az újságárusoknál a legkedvezőbb árú független közéleti hetilapot!

A TARTALOMBÓL:

Nem elég a kormányváltás, a NER-t kell megsemmisíteni – A NER megbocsáthatatlan bűnének tartom, hogy a magyarokból kiöli a kreativitást, és hűséges szolgává teszi őket – mondja Raskó György. Interjú

Körúti telekpanama Debrecenben – Önkormányzati cégvezető, Kósa Lajos bizalmasa privatizált értékes ingatlant, utóbb kiderült: magának

A „kempőciek”, avagy a magyar Dallas története – Magányos himba, lángcsóvás kopjafa, piszokkal járó büszkeség. Lovászi és az olajbányászat. Riport

„A közöny a legfőbb ellenségünk” – Határozott akciók sorát és az orvosi kamara átszervezését tervezi Kincses Gyula elnökjelölt. Interjú

Háromszoros áron szállítanák a Rendházat – Túlárazások miatt csúszik a Szent István Király Múzeum központjának költözése

Parkolási káosz az esztergomi vasútvonalon – A MÁV tárgyal, felmér és ígérget, de nem segít a bajban lévő településeken

Több száz hiba a magyar tűzoltóautóknál – A katasztrófavédelem szerint kevesebb a probléma, a vonulók elégedetlenek

A Deutsche Bank a forintot, a Soros Fund az OTP papírjait támadta – 2008: a gazdasági világválság nem állt meg a határnál. Harminc év, harminc történet

Egyszerűen kihasználtak – Megutáltatták vele a sportvezetést, ezért ha abbahagyja aktív pályafutását, végleg szakít az úszással Cseh László. Interjú

Egy szokatlan császárhalál nyomában – Feltárja titkait Brigetio: régészeti park épül a légiótáborra, ahol I. Valentinianus császár is agyvérzést kapott

A migráció matematikája – A nagyon közeli jövőben Afrika lakossága megduplázódik, Európáé csökken, Ázsiáé stagnál

Beszéljen magában, ha nem akar balesetet okozni

„Mindig az első a legjobb” – Szerepel reklámban, tévé show-ban, filmen, színházban, és bár érték már kisebb retorziók, amiért elmondja a véleményét közéleti témákban, úgy látja, a mostani rendszer még mindig nem fekete-fehér. Interjú Szabó Simonnal

A nyomor kereskedelme – Európa határvidékén megtűrt csempészet zajlik Marokkó és az afrikai spanyol enklávé, Melilla között: észak-afrikai emberek – nők, öregek, férfiak, fiatalok – százkilós csomagokban cipelik át a határon az árut

Ne kerülgessük a forró kását! – Ellátogattunk a főváros első zabkásázójába, a Fågelbe

Vészesen fogy a Föld homokkészlete – A víz után a homok a világszerte legnagyobb mennyiségben felhasznált természetes nyersanyag, a sivatagok „sárga aranya” azonban semmire sem jó

Falak, szögesdrótok, puskapor a levegőben – Számos olyan válsággóc van ma is a világon, amely felszámolására irányuló politikai és diplomáciai erőfeszítések csődöt mondtak

Koszovót felosztani nem kell félnetek jó lesz – Ki szabadítja ki a fél világ által el sem ismert kis balkáni államot a fogságból?

„Rajtunk verték le Milosevic bűneit!” – Újvidéki riport a Jugoszlávia elleni NATO-légibombázás huszadik évfordulója alkalmából

Önkéntes kvóta a láthatáron – Kikre vonatkozik ez a rendszer, és mi történik a migránsokkal?

Kölcsönös elrettentés – Milyen lesz a háború a XXI. században?

Az aranyéremért utaznak az olimpiára a Lőrincz fivérek – Páros interjú a világbajnoki címet szerző Lőrincz Tamással és a vb-ezüstérmes öccsével, Lőrincz Viktorral.

Újabb és újabb milliárdok jutnak sportra – Lassan a végéhez közeledik a stadionépítési és -felújítási program, de 2022-ig még sok pénzt lehet elkölteni sportberuházásokra

Publicisztika:

Puzsér Róbert: A valóságtagadás mint politikai tett
Ficsor Benedek: A Muszukajev-hatás
Mangel Gyöngyi: Kishantos kálváriája
Torkos Matild: Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb!
Dr. Schmidt Pál: Elröppent harminc év
Dévényi István: Kegyetlen hely – Helyzet-Kép
Pethő Tibor: Képek a befőttesüvegben – Sára Sándor emlékére
Szántó T. Gábor: Európa szimfónia – Pár perc próza
Híd Jenő: Országvédelem
Szenczi Tóth Károly: Kapubejáró
Pethő Tibor: Elvtárs-urak! Úr-elvtársak! – Újbeszél
Gazda Albert: A Sós Sziklák Völgye
Gulyás Balázs: Tömeges balkanizálódás okozta válsághelyzet
Marabu: Osztóképző

Kritika:

– Ki komédiával, ki csendes drámával oldja a Rákosi-kor hangulatát – Beszámoló a miskolci Cinefestről
– Díj után keserű pirula – Kossuth rádió, Sportvilág
– Szívleltár: Eszter jön, Sára jön, Juli marad – Grecsó Krisztián–Bíró Bence: Megyek utánad, Jurányi Ház
– Utazás a pokol legmélyére – Henry Farrell: Mi történt Baby Jane-nel? Hatszín Teátrum
– Hova vész el? – Várady Szabolcs: De mennyire
– Szakácskönyv lusta séfeknek – J.-F. Mallet: Simplissime – A világ legegyszerűbb szakácskönyve
– Egy lángoló agy tüzelőnyílása – Cormac McCarthy: Odakint a sötétség

TRUMP UKRÁNOKKAL AKARTA MEGISMÉTELNI, AMIT AZ OROSZOKKAL MEGCSINÁLT - MEGZSAROLTA AZ UKRÁN ELNÖKÖT, HOGY AVATKOZZON BE AZ AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁSBA, A FEHÉR HÁZ EZT PRÓBÁLTA ELTITKOLNI

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.09.27.

Egyre világosabb és egyértelműbb, hogy Trump visszaélt a hivatali hatalmával, és egy idegen ország vezetőjét arra próbált kényszeríteni, hogy beavatkozzon az amerikai elnökválasztásba, és járassa le a legfőbb riválisát. Ez nemcsak etikailag, hanem jogilag is elfogadhatatlan, törvényt sért. Trump az orosz fenyegetés miatt kiszolgáltatott Ukrajna frissen megválastzott új elnökét a védelmi támogatások visszatartásával arra próbált rávenni, hogy indítsanak Ukrajnában nyomozást Joe Biden és fia, Hunter Biden ellen. Egy olyan ügyben, amelyről már többször bizonyították Bidenék ártatlanságát.

Az ügy egyre inkább erősíti annak lehetőségét, hogy Trumpot valóban elmozdítsák a hivatalából, mert súlyos törvénysértést követett el. Nyilvánosságra hozták a bejelentést tevő titkosszolgálati munkatárs jelentését, amelyből az derül ki, hogy a Trump által folytatott beszélgetés még annál is egyértelműbb volt, mint amit a Fehér Ház által közreadott összegző memorandum tartalmazott. Trump egyértelműen felszólította az ukrán elnököt, hogy Bidenék ellen indítson nyomozást, és ahhoz kötötte Ukrajna védelmi támogatását.

Mivel Trump személyes ügyvédje, Rudy Giuliani Madridban már találkozott és tárgyalt is az ügyben magas rangú ukrán kormányhivatalnokokkal, minden jel szerint nemcsak egy kérés fogalmazódott meg, hanem konkrét lépéseket is tettek. Trump azt kérte Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől, hogy a lebonyolítás és a részletek ügyében tárgyaljon Giulianival és Barr igazságügyi miniszterrel, aki a Mueller-jelentés tartalmának meghamisításával Trumpot egyszer már megmentette az alkotmányos vádemelési eljárás, az impeachment veszélyétől. Giuliani már meg is kezdte a tárgyalásokat, ami önmagában is súlyos szabálytalanság és nemzetbiztonsági kockázat, mert Trump személyes ügyvédje nem járhat el hivatalos állami ügyekben, nem képviselheti Amerikát és az elnököt.

A Fehér Házban elhangzott telefonbeszélgetésnek számos fültanúja volt, akik rémülettel hallgatták, mit mond az elnök. Ezután mindent megtettek annak érdekében, hogy elrejtsék a nyomokat. A szabályt megkerülve nem ott tárolták a beszélgetésről készült feljegyzést, ahol szokásos, hanem egy másik tárhelyen. Az is kérdés, hogy a közreadott memorandum mennyiben tartalmazza és adja vissza a szó szerint elhangzott szöveget. Ha beigazolódik, hogy Trump törvénysértést követett el, akkor felelősségre vonásra számthatnak a Fehér Ház illetékes munkatársai és Barr igazságügyi miniszter is, aki tagad. Azt állítja, hogy az egész ügyről nem tudott semmit, ami kizártnak tekinthető, mivel Trump a vele való kapcsolatfelvételre kérte az ukrán elnököt...


MI LESZ TRÓCSÁNYIVAL? - EZT LÉPHETI ORBÁN

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: SZABÓ ZSUZSANNA
2019.09.27.


...Miért blokkolták Trócsányit?

Az első beszámolók szerint két okból blokkolták Trócsányit:

- Az egyik az volt, hogy korábban azt mondta a bizottságnak: az elmúlt 10 évben nem volt tulajdonrésze az ügyvédi irodájában, annak csak névleg tulajdonosa, időközben azonban eljutott a bizottsághoz a magyar politikus 2018-as magyarországi vagyonbevallása, ami szerint még tavaly is résztulajdonos volt. Trócsányi azzal érvelt, hogy nem vett fel osztalékot, és valójában csak a nevét viselte az ügyvédi iroda, ez azonban nem csak azért problémás, mert saját, a bizottság előtt eltitkolni próbált magyar vagyonbevallásában is az szerepel, hogy 12,62 százalékos tulajdonrésze volt tavaly, hanem azért is, mert az ügyvédi iroda jelenlegi tulajdonosairól sehol nem találni nyilvános információt, sem cégadatbázisokban, sem az ügyvédi iroda honlapján - írja a párt a Euronews szerint.
- A másik ok az volt, hogy 2018-ban, azaz Trócsányi minisztersége idején kapott az ügyvédi iroda megrendelést a magyar kormánytól - holott Trócsányi korábban úgy nyilatkozott, minisztersége idején új megbízást nem kaptak a kormánytól, csupán a már korábban megkötött szerződéseket teljesítették.

A Politico megszerezte a JURI bizottság David Sassolihoz, az Európai Parlament elnökéhez írt levelét, amelyben Lucy Nethsingha négy kifogásról ír Trócsányi személyét illetően:
- több szempontból is kapcsolatba hozható a Nagy és Trócsányi ügyvédi irodával,
- az ügyvédi iroda 2018-ban, Trócsányi igazságügyi minisztersége idején kapott megbízási szerződést Paks II.-nek az Európai Bizottság előtti képviseletére
- Trócsányi személyes tanácsadójának nevezte ki az igazságügyi minisztériumban cége társtulajdonosát, miközben ő maga résztulajdonos volt a cégben
- problémát okozhatott az is, hogy igazságügyi minisztersége idején orosz gyanúsítottakat adtak ki Moszkvának, akiket később ott szabadlábra is helyeztek, pedig az Egyesült Államok is kérte kiadatásukat - írja a hvg.hu. Azt, hogy az utolsó pont szerepelt a kifogások között, megerősítette Donáth Anna, a Momentum képviselője is - jegyzi meg a Euronews.

Orbán:van másik!

"Van a zsebemben második, harmadik és negyedik megoldás is" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádióban, aki szerint politikai döntés történt, nem szakmai.

Azt is elmondta, hogy csütörtökön beszélt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság megválasztott elnökével, és abban maradtak, hogy megvárják, amíg írásba adják a jogi bizottság véleményét, és utána egyeztetnek újra.

A NEMZETNEK NEMZETEK, HÁT NEMZZETEK!

HÍRKLIKK
Szerző: NAGY BANDÓ ANDRÁS
2019.09.28.


Ez az írás sem született (!) volna meg, ha a Fidesz Ratkó Annája nem mond ilyet a Breibart jobboldali hírportálnak adott interjújában: „A köztársasági elnökünknek négy gyermeke van, a miniszterelnökünknek öt, a vatikáni nagykövetünknek hat, nekem pedig három. Nem mondanám, hogy a gyermektelenek nem tudnak kormányozni, de ha valakinek van gyereke, az egyfajta garancia arra, hogy néhány dolgot megért.”

Nyílt levélféle, vagy épp csak online gondolatélesztés Novák Katalinnak (N. K.), saját kezébe! (Ha szülőszobában lenne, kéretik nem zavarni, első a haza!)

Elöljáróban, csak hogy tisztázzam: nem vagyok abortuszpárti, mi több: életpárti vagyok, sőt: nem tudván, hogy alkotmányos jogaimmal élve a fogamzástól számolom leélt éveimet, a születésem napja már régóta mellékes. Minap, egyik írásomban rögzítettem (kiemelés magamból): „…életem a fogamzásom pillanatában kezdődött, sajnos a szüleim nem vésték be a naptárjukba, hogy mely együttlétük napja lett az én születésnapom, így csak tippelni tudom, hogy 1947. február 12-e körül ölelkeztek, én megfogantam, hogy aztán november 12-én, Jónás napján láthatóvá váljak.” Az alkotmányos születésnapom tehát 1947. február 12-e. Ezt ünnepeljük a családommal, akkor is, ha e nap éjjele (gondolom éjjele, hiszen nappal építették a szocializmust) csak szüleim számára volt örömteli, más szóval: élvezetes.

Mielőtt kibontanám a mondandómat, egy kis idézet Nádas Péter: Világló részletek című 1200 oldalas kötetéből (Jelenkor Kiadó, 2017):

Amikor Rákosi elvtárs befejezte előadását, kérte a tanácskozás résztvevőit, mondanák el szíves véleményüket. /…/ anyánk cérnája elszakadt /…/ azt kiáltotta haragtól vörösen, hogy az egyszerű népi mondás jegyében, az én egyszerű népi agyammal azt gondolom, kedves Rákosi elvtárs, hogy előbb az ól, aztán a disznó. /…/ az egyszerű népnyelv, amelyre anyánk hivatkozott, a kopasz és túlsúlyos Rákosit nevezte hízott disznónak vagy kihízott zsidónak.”

Természetesen utána részletesen kimagyarázta magát, ő csupán arra célzott, hogy előbb legyen minden biztosítva ahhoz, hogy a nők úgy érezzék, igen, érdemes gyerekeket szülni, de semmiképpen sem hagyhatják ki a számításból a nők önrendelkezési jogát. Történt mindez uszkve 65-66 éve.

Megismétlem, hogy N. K. is értse: önrendelkezési jog!

Mivel tudatosult bennem, rögzítem: csak az magyar, egész pontosan: jó magyar, aki nem egy vagy két gyereket nemzett illetve szült, hanem minimum negyedtucatnyit (három a magyar igazság), a különösképpen jó magyar ennek a dupláját (fél tucat), és így tovább, a még különb, az annál is különb magyaron át a Fedák Sáriig (ő nem szült, csak a fokozás Kékes-tetője), azon kívül legkülönb ember, aki bátor, s egy különb van, aki bátrabb, ami esetünkben azt jeleni, hogy veszi a bátorságot, és nem áll meg az egy tucat gyerekig.

Mivel N. K.-nak eszébe sem jutott, akár szóba se kéne hoznom, de nekem igenis eszembe jutott, hogy több száz (jó magyar) házaspár próbálkozik azzal, hogy legalább egy gyerekük legyen, és sajnos többedszerre sem jön össze nekik, és bizony ezzel (ha gyerek nélkül maradnak) kockáztatják jó magyar jelzővel illetett hírnevüket.

Ami pedig az abortuszt illeti: hogy egy nő hogyan, mikor, kitől esik teherbe, magánügy: az ő ügye. Hogy valaki megerőszakolta-e, vagy egy szerelmi együttlétben elhibázott (elhibáztak) valamit, két ember ügye. Hogy megtartja-e a bármely módon fogant gyermeket, egyedül az ő döntése, akkor is, ha számításba veszi a számára legtöbbet jelentő ember(ek) véleményét és tanácsait. Mindehhez N. K.-nak és „Magyarország Kormányá”-nak semmi köze, akkor sem, ha kormányszinten álmodják meg a nemzet jövőbeni népszaporulatát, és „keresztyén szeretettel” biztatják a szerelmi együttlétre alkalmas, templomban összeesketett, meg- vagy kikeresztelkedett (eltérő nemű) ifjakat a nemzésre, a (meg)áldott állapot türelemmel viselésére, a papás (esetenként papos) szülésre, s a családjuk létszámának (mely egyúttal a nemzet) gyarapodására, növelésére.

Az interjúban mondottakhoz pedig ennyit még: ha én Köztársasági elnökként mást se tennék, csak horgásznék, és minden kapás után aláírnék bármit, amit elém tesznek, akkor nem négy, hanem nyolc gyerek apja lennék, hogy megmutassam a nemzetnek: nekem nyolc! Négy gyerek fölnevelése ezer gonddal jár, etetés, ruházkodás, iskoláztatás, külföldi egyetemek, kiházasítás, állami megrendelésekből fölvirágoztatott cég alapítások, és ez nyolc gyereknél csak fokozódik, de én, ugye, maradnék egyszerű vidéki srác, s mivel a szüleim is mindig spóroltak, nekem se okozna gondot, ha összébb kell húznunk magunkat.

Ha vatikáni nagykövet lennék, évente nemzenék egy gyereket, a feleségem meg szülne, ugyanebben a ritmusban. Mi más dolgunk lenne? A Vatikánnal nincs miről beszélnünk, a Pápa a Soros embere, otthonról hallom, hogy idióta is, hát ha ő az, milyenek a körötte lebzselő főpapok? Szóba se állok velük, inkább leszek a nemzetgyarapítás, a szülj még több gyereket akció nagykövete. (Nem mellesleg: azért a gyerekeket jól eldugnám a pedofil papok ügyeit elmismásoló püspökök elől!)

Ha én miniszterelnökként (Magyarország Kormányfőjeként) olyan gazdag lehetnék, mint mondjuk Mészáros Lőrinc (foglalkozása miniszterelnöki zseb), akkor nem öt, hanem minimum tíz gyermekem lenne (darab idő múlva ugyanennyi vejem illetve menyem), mert akkor biztos lennék abban, hogy az én szeretett hazámban (Magyarország Kormányfőjének saját /-tá tett/ hazájában) mindannyian boldogulnak. Vennék nekik hoteleket, kastélyokat, Balatont, Velencei-tavat, kisvárosi polgármestereket futballcsapatostól, Fertőt, Duna-kanyart, hőerőműveket, rájuk íratnék egy-egy stadiont, kórházat, egyházi iskolát, templomot, dómot, Budát, Pestet, Alföldet, Kisalföldet, Dunántúlt, Duna-Tisza- és Etel-közét, kisvasutat, mi több: megvennék nekik egy-egy gázszerelőt, olyat, akiből (rajtam kívül) senki se nézné ki, hogy az ország leggazdagabb emberévé válhat, és arra bíztatnám őket, hogy ők is nemzenek és szüljenek, hisz láthatják, hogy ebben az országban érdemes szülni, gyerekeket fölnevelni, mert biztos a jövőjük. Innen nem kell kivándorolni azért, hogy megélhessenek, nem kell se Angliában, se Ausztriában, se Svájcban munkát keresniük, nem kéne ott élniük, távol az őket szerető hazától, így aztán nekem és a nejemnek sem kell skype-nagyikká válnunk.

Hát ennyit, kedves Katalin...

KUNIGUNDA UTCAI CSATA: MEGNYERTÉK A PERT AZ ELLENZÉKI KÉPVISELŐK AZ MTVA ELLEN

444.HU
Szerző: erdelyip
2019.09.27.


Az első fokon eljáró bíróság megváltoztatta az óbudai jegyző tavaly decemberi birtokvédelmi határozatát, amit az ellenzéki országgyűlési képviselők ellen kért az MTVA, és elutasította azt. Az ítéletből az is következik, hogy nem lehetett volna kidobni az ellenzéki politikusokat az épületből. A döntés nem jogerős.

A bíró szerint az ellenzéki országgyűlési képviselőknek joga volt bemenni az MTVA épületébe tavaly decemberben, és a bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy az ott tartózkodásuk okozott-e aránytalan sérelmet az állami médiának. Az ítélet kihirdetésekor a bíró azt hangsúlyozta, hogy az alkotmány szerint az országgyűlési képviselők munkájukat a köz érdekében végzik, és nem utasíthatóak.

A bíró szerint az MTVA nem bizonyította, hogy miért okozta volna az állami média működésének aránytalan sérelmét, ha az ellenzékiek egy műsorban 8-10 percben ismertetik a követeléseiket.

Az ítélet szerint a képviselők törvényben biztosította belépési joga egyben a bent tartózkodás jogát jelenti, és ez akár a bent alvásra is vonatkozik. A bíró szerint nem lehetett megállapítani, hogy bármelyik képviselő erőszakkal próbált volna bejutni az állami média stúdióiba, lökdösődés valóban látható volt a becsatolt felvételeken, de nem volt egyértelmű, hogy annak mi volt a kiindulása.

Az ítélet értelmében az MTVA-nak összesen több mint egymillió forint perköltségek kell fizetnie...

31 EZER MUNKANÉLKÜLI MÁR LEGALÁBB KÉT ÉVE NEM TALÁL MUNKÁT

24.HU
Szerző: MOLNÁR DÁNIEL
2019.09.28.


Az elmúlt közel két évtizedben a tízes évek elején csúcsosodott ki Magyarországon a munkanélküliek száma, a tavalyi év viszont újabb pozitív rekordot hozott – ez volt az az év ugyanis, amikor a legkevesebb ember vesztette el az állását. A részletes statisztikák érdekes képet mutatnak a (gazdaságilag aktív) lakosság 3,3 százalékáról, jól látszik például az is, mennyire féltették az állásukat a magyarok a válság beköszönte után.

Július végén érkezett meg a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb munkaerő-statisztikája, amiből kiderült, 364 ezer forint a bruttó átlagkereset Magyarországon. Az azóta közölt legfrissebb adatokból viszont látszik az is, hogy 2019 második negyedévében volt 155 ezer ember, akinek nemhogy ez az összeg álom, de az is, hogy fizetést kapjanak, ugyanis a KSH adatfelvételekor munka nélkül töltötték a mindennapjaikat.

Tíz év alatt, 2001-ről 2011-re megduplázódott a munkanélküliek száma itthon: míg az ezredfordulón 234 ezren kerestek munkát, addig egy évtizeddel később már 465 ezerre rúgott ez a szám. Igaz, 130 ezres növekedés a válság éveire tehető. A lenti ábrán az állásvesztés okai szerint lehet látni a munkanélküliek számának alakulását, a cím alatti legördülő listából választva pedig egyesével vagy bármilyen tetszőleges csoportosításban megnézhetjük, hogyan alakultak az egyes kategória vagy kategóriák számai.

Látható például, hogy a válság éveiben, azaz 2008-tól kezdve néhány éven át mélyponton volt a felmondások száma és aránya: 2006-ban 26 ezren távoztak önként a munkahelyükről valamilyen ok miatt, 2010-ben viszont már csak 18 500-an, ami az összes munkanélkülit tekintve 9, illetve 4 százalék. Ennek több oka is lehet, de többnyire a gazdasági visszaeséshez köthető: vagy megbecsülték a munkájukat, mert tudták, hogy nehéz lesz másikat találni, vagy váltottak volna, de az álláshelyek megszűnése miatt nem volt hova. Ezzel rezonál a kirúgások száma is: a legtöbb embert (276 ezret) 2010-ben küldték el a munkahelyéről – érzékeltetésképpen: tavaly „mindössze” 60 ezer embernek mondtak fel...

A BÍRÓSÁGI DÖNTÉS UTÁN MIÉRT NEM MEGY AZ ELLENZÉK NAPONTA A KÖZTÉVÉBE?

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava Online
2019.09.27.


A II. és III. kerületi bíróság az MTVA által az épületben lévő ellenzéki képviselők ellen kért birtokvédelmi határozatát elutasította és megalapozatlannak minősítette. A bíróság szerint nem okozott volna az MTVA működésében aránytalan sérelmet, ha a képviselők beolvassák 8-10 percben a követeléseiket. Mint emlékezetes, tavaly decemberben Hadházy ÁÉkos vezetésével több ellenzéki képviselő kérte az MTVA vezetésétől, hogy beolvashassák a rabszolgatörvénnyel kapcsolatos petíciójukat. Ennek ismertetése még a fideszes médiatörvény szerint is kötelessége lenne a közszolgálati televíziónak.

Már az is botrányos, hogy az adófizetők milliárdjaiból fenntartott közszolgálati televízióba ilyen módon juthat be ellenzéki képviselő, és nem mondhatják el az ország nyilvánosságának a véleményüket. De erre még így sem kerülhetett sor, mert biztonsági őrökkel kidobattak két képviselőt, a többiek pedig eredmény nélkül önként távoztak. Az MTVA vezetése birtokvédelmi határozatot kért az önkormányzattól, amely azt meg is adta, és csaknem egy év múlva meg is született a bírósági ítélet, amely szerint az MTVA az ügyben törvénytelenül járt el.

Mindebből az következne, hogy az ellenzéki képviselők törvényesen bemehetnek az MTVA épületébe, és kérhetik a nyilatkozataik beolvasását. Az ítélet szerint 8-10 perc nem zavarja meg a köztelevízió működését, amelynek egyébként is ez lenne a dolga. Ezért érthetetlen, hogy a bírósági ítélet után miért nem jelennek meg az ellenzéki képviselők, hogy a kormány- és pártpropaganda hazugságaival szemben naponta 10 percben elmondják a köztelevízióban a véleményüket és az álláspontjukat.

Az ítélethirdetés után egyetlen képviselő jelent meg a helyszínen. Varjú László (DK) azt mondta, hogy bízik abban, ez a jövőre is kihatással lesz, amikor ellenőrzési jogosítványaikkal élve be akarnak menni olyan intézményekbe, amelyek megtagadják a tájékoztatást. Azt mondta, hogy az önkormányzati választás után visszatérnek a “titkolózó intézményekbe”, mivel a bíróság azt is kimondta, hogy a képviselők jogszerűen és jóhiszeműen léptek be és maradtak bent az épületben, az ellenőrzésre vonatkozó képviselői jogosítványaikat gyakorolva...

AZ ILLIBERÁLIS VALÓJÁBAN AZ ILLUZIONISTA LIBERÁLIS RÖVIDÍTÉSE AZ ORSZÁGLOPÓ TOLVAJOK NYELVÉN

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Mikes Mirtill
2019.09.27.


Tárgy: Átértékelés

Mikes Mirtill: E-mail Rodostóba

Bénáznak az érzékszerveink! Bennünket a fülünknél fogva vezetnek, én meg kendet a szemeinél fogva próbálom visszatartani. Nem tudom kend majd mit lép erre a mostani hírre, én lehet, hogy feladom a küldetést. Mert bebizonyosodik; nem elég, hogy a politika úri huncutság, a politika propagandája egyenesen pedagógiai csúcstechnológia! Ez nekem sok!

Magyarázom: Amikor a dédi és a nagyi kislány volt, tavasztól őszig mezítláb jártak. Ez akkor természetes volt. Amikor anyu hatodikosként mezítláb akart elmenni otthonról, a nagyi kiverte a hoppárét, mert több pár cipője is van az anyunak „és majd megtudtad volna…”, mert ekkor már az volt a természetes, hogy mindenkinek volt cipője. Vagyis egy fél emberöltőig az volt a valóság, amit mindenki látott, amit mindenki hallott. Ha jó, ha rossz.

Most, hogy ezerrel csúszik vissza az ország az időben, egyre több a mezítlábas. Akik ha látszani mernek, eltakarják/eltakarítják. Az érzékenyebb meg magától eltakarodik, és meg se áll a temetőig. Míg a kereszténnyé lopott kommunista szociális otthonba most minimum 1,6 millió a beugró + nyugdíj, addig egy hagyományos egyházi temetés jatt nélkül feléből kijön és legalább az előző diktatúrából átmentett hobbitelket nem szipkázza el az egyház a gyerek elől. Önköltséges a szegénytelenítés, és mivel nincs gázkamra a kirekesztetteknek, fasizmus sincs. És ez kezd természetes lenni. (A műrongyosok ne tévesszék meg kendet. A szakadt farmer akár millióba is kerülhet a NER-es árjáknak, a márkás használtpulcsis/cipős magyar- és cigánygyereket viszont a kukából öltözteti Európa.) Kapiskálja?

… és mielőtt görcsbe rántaná kendet a megnemértés szelleme, némi metodológiai kitérő. (Bár fogalmam sincs mit jelent ez a szó metodológia, tudományosul hangzik és ettől baró. Villogjunk! ) Szóval a nyárikonyha ma reggeli szezonzáró konzultációját követően, jóval evés után jött egy ismerős, hogy nálunk van-e a Rudi bácsi. Mert annak az apja a dánoknál volt hadifogoly (ne kérdezze, hogyan bulizta meg a gulágok helyett), és ezért a Rudi ’bá még gyerekként rácuppant ezekre az északiakra és a helyszínen végigkóstolta őket. Volt svéd, norvég és finn felesége, de most egy rettenetesen szőke és még annál is rettenetesebben vörösszeplős észt nénivel él itt. Átmenetileg. Elég ridegnek találják az itteni légkört a barátságos észak után, ezért hamarosan elhúznak innen...

KUKKANTSUNK BELE A HÓCIPŐBE - HÓCIPŐ, ARC, ART MARKET ÉS FUGA AZ AKTUÁLIS CAFÉ PÉNTEKBEN.


KLUBRÁDIÓ / CAFÉ PÉNTEK
Szerző: VÁRADI JÚLIA / KLUBRÁDIÓ
2019.09.27.


30 éves a Hócipő, Váradi Júlia beszélget Farkasházy Tivadarral a műsorban.

Szombaton pedig rádiókabaré is lesz 14:00-től a Klubrádióban, ami a 30 éves Hócipő-est felvételén készült.

GYORSTALPNYALÓ - A HVG SZUBJEKTÍV LAPAJÁNLÓJA

HVG ONLINE
Szerző: DOBSZAY JÁNOS
2019.09.26. 


Hogy válhatsz egy csapásra tíz- vagy akár százmilliárdossá? Hogyan lehetsz biztos állami megrendelésekkel megsegített cégek meghatározó tulajdonosa? – Ha hivatalosan elismernék a létezését, így reklámozhatnák a NER strómanképzőjét. Ne hibáztassa magát az olvasó, ha még nem hallotta e heti címlapsztorink főhősének nevét! Hogy kicsoda Varga Károly? Hogy nem ismerik? Nem csoda, hisz

"ő és a hozzá hasonló strómanok/háttéremberek/söprögetők bámulatosan tudják változtatni az alakjukat."

Varga is több céget megjárt, mire a NER egyik legbefolyásosabb embere lett az eddig Mészáros Lőrinc, Garancsi István, Szíjj László nevével fémjelzett építőipari ágazatban. Napokon belül a volt Simicska-érdekeltség, a hányatott sorsú Közgép tulajdonosa lesz, ha a Gazdasági Versenyhivatal is úgy akarja. S miért ne akarná, ha ez Orbán Viktor – akarom mondani, a nemzetgazdaság – érdeke? Varga is egyike Orbán különböző üzleti énjeinek, akik jó időben jó helyen voltak, s mivel bizonyították, hogy kicsiben hűek tudtak lenni, nagy cégeket is rájuk lehet bízni.

A rendszer kitalálója – aki a strómanjain és a családtagjain keresztül az egyik legfőbb haszonélvezője is – maga a kikezdhetetlen vezér, még ha, mint állítja, cégügyekkel nem is foglalkozik. Mint Gazdaság rovatunk cikkéből kiderül,

"most épp a miniszterelnök édesapjánál csöngethet a kassza
."

Orbán Győző, aki korábban maga ismerte el, hogy „fia barátai” segítették bányacége megszerzésében, újabban a Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítéséből húzhat hasznot mint a MÁV kőbeszállítója. A bibliai igazságot, hogy „akinek van, annak adatik”, a szuper-államkötvényes konstrukció is erősíti. A papírból bevásárló gazdag ügyfelek – ezeket fedezetül használva – akár 2 százalék alatti thm mellett is hozzájuthatnak olyan hitelhez, amelyből aztán újabb százmilliókért kockázatmentesen vásárolhatnak az extrahozamot garantáló értékpapírból – derül ki a Nagy melléfogás című cikkünkből. A piactorzító intézkedés árát – tévedés ne essék – a mezei állampolgárok fizetik meg.

Vannak persze, akik még tapsolnak is az efféle, a „nemzeti tőkések” megerősítésére hivatkozó politikának: hétvégi római vakációján Orbánt messiásként üdvözölték az olasz Fratelli D' Italia tagjai. Olyan pártról van szó, amelynek a gyökerei – mint Világ rovatunk cikkéből kiderül – az átalakulások, szétválások és a cukisodás ellenére is egyértelműen az olasz fasizmusig nyúlnak vissza. Minden bizonnyal az Európai Néppárt bölcseihez is eljut a hír, hogy a magyar kormányfő öndefiníciója szerint ő már e talján tömörüléstől is jobbra áll. (A Fidesz és a Néppárt viszonyáról Magyarország rovatunkban olvashatnak.)...