2019. január 16., szerda

11 KÉRDÉSRE VÁR VÁLASZT SZÉL ÉS HADHÁZY AZ MTVA VEZÉRIGAZGATÓJÁTÓL

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: hvg.hu
2019.01.16.



...közösségi oldalán Szél Bernadett, aki Hadházyval együtt a következő kérdéseket tette fel Pappnak:

1. Hogyan lehet valaki az MTVA vezérigazgatója, aki még 2011-ben úgy vágta meg a Daniel Cohn-Bendit-riportot, mintha a zöldpárti EP-képviselő elmenekült volna a kérdései elől, miközben erről szó sem volt? Továbbra is tiltakozik-e amiatt az állítás miatt, hogy Ön hírt hamisított?
2. Hogyan sikerült 2012-ben, az Operánál rendezett tüntetésről úgy bejelentkezni, hogy a riporter háta mögött csak rendőrök meg az üres Andrássy út látszódjon?
3. Normális dolog-e az MTVA-nál, hogy egy évekkel korábban, feltehetően Kairóban készült videót tesznek közzé, azt állítva, hogy a kölni szilveszteri események láthatók rajta?
4. Bevett gyakorlat-e az MTVA-nál, hogy Pukli István lejáratása érdekében a saját, korábbi anyagukat vágták meg úgy, hogy teljesen más értelme legyen, mint ami valójában elhangzott?
5. Alkalmasak-e azok a munkatársak, akik a münsteri támadás ügyében még órákkal azután is bevándorlókról írnak, hogy kiderült, pszichés beteg német férfi volt az elkövető?
6. Belefér-e a közszolgálati alapelvekbe, hogy egy bevándorlásellenes AfD-politikus játsza a hétköznapi, migránsoktól rettegő németet a köztévé riportjában?
7. Hogyan egyeztethető össze a szakma szabályaival, hogy ugyanaz a bangladesi migráns Boszniában egyik nap még békés menekült, másik nap már a határőrökkel harcol?
8. Belefér-e a vezérigazgatónak a pártatlanság fogalmába, hogy egy október 23-i tüntetésről szóló tudósítás azzal kezdődik, ki kinek a felszólalását „fúrta meg”?
9. Mindennapi gyakorlat-e, hogy az MTVA a sját épülete előtti tüntetésről egy másik sajtóorgánum szemlézésével számol be, majd három percen keresztül hazugságokat sorol a szervezőről?
10. Mi a magyarázat arra, hogy az MTVA vezérigazgatója nem hajlandó személyesen találkozni az országgyűlési képviselőkkel, és hogyan képzeli, hogy biztonsági őrökkel dobatja ki őket az épületből?
11. Mennyiben egyeztethető össze az MTVA alapelveivel, hogy a riporter mondja meg egy nyilatkozónak, hogy milyen szavakat használjon?

ORBÁN ÉS A KONTEÓGYÁR - ÖSSZEESKÜVÉS-ELMÉLETEK A NER-KORSZAKBAN

24.HU
Szerző: PAPP LÁSZLÓ TAMÁS
2019.01.16.


Az összeesküvés-elméletek valószínűleg egyidősek az emberiséggel. Gyakorlatilag nincs olyan társadalom, amely mentes volna tőlük. S valószínűleg olyan ember sem – e sorok íróját is ideértve –, aki élete során legalább egy pillanatra ne adott volna hitelt valamelyik teóriának. Az ilyen feltételezések, spekulációk bizonyos értelemben természetes melléktermékei, mellékhatásai gondolkodásunknak. Még azt sem lehet mondani, hogy diktatúrákban feltétlenül több ilyen elmélet születne, mint demokráciákban. Sőt,

diktatúrákban a konteók is egyfajta hiánygazdasági, tervgazdasági alapon gyártódnak. Szigorúan csak a hatalom képviselői által jóváhagyott összeesküvés-elméletek jelenhetnek meg a legális médiában. A rendszerrel szemben állók csupán szamizdat vagy szájhagyomány útján terjeszthetnek ilyeneket.

Ám a szabad, demokratikus konteópiac rendkívül változatos, sokszínű. Hiszen minden párt, szervezet, társadalmi csoport vagy egyén korlátozás nélkül megoszthatja saját verzióit. S mivel a versengő pártrendszer többpólusú, de legalábbis kétosztatú, a konteó-erőviszonyok nagyjából kiegyenlítettek. Mi több: minél szabadabb egy ország, annál inkább igaz, hogy az összeesküvés-elmélet ellenzéki, hatalomkritikus műfaj. A legtöbb konteó az éppen regnáló kormány, illetve a vele összefonódó gazdasági és kulturális elit ellen irányul. Természetesen a nyugati világban is léteznek hatalmon lévők által terjesztett konteók, de a főszabály mégis az, hogy a kormányzatot vádolják összeesküvéssel és a hatalmat gyakorló politikus védekezik, próbálván a józan ész nevében cáfolni azokat.

A NER – hibrid rezsimhez méltón – a fenti két modell vegyítése. Az összeesküvés-elméletek szektorát hegemón piacvezetőként a kormányzat, illetve annak médiája uralja. A miniszterelnök pedig nem védekezik a konteókkal szemben, hanem azokból fegyvert kovácsolva támad, egyetértőleg idézi azokat. A miniszterelnök elmondta, hogy hitelt érdemlő információk és hangfelvételek láttak napvilágot az utóbbi időben a Soros-hálózat működése kapcsán. „Ha valaki eddig nem akart hinni a politikusok által elmondottaknak, vagy az összeesküvés-elméletekben, a nyilvánosságra került felvételek alapján már hihet a saját szemének és fülének” – derül ki egy 2018 tavaszi Orbán-rádióinterjúból.

A főáramúvá vált hazai konteótrend abszurditása, hogy pont nem a ténylegesen egyre növekvő hatalommal – erőszakszervezetekkel, titkosszolgálati eszközökkel, folyamatosan bővülő erőforrásokkal és hatáskörrel, s egyre gyengébb (ön)kontrollal – rendelkezőket vádolja összeesküvéssel. Hanem azokat, akiknek befolyása, népszerűsége, hatalomra jutásra való esélye mind jobban csökken. Az utóbbi években szétesőben lévő, megosztott, politikailag hanyatló ellenzéket, a finanszírozási problémákkal bajlódó, gyakran a létéért küzdő független médiát és civil szférát. Ugyanakkor a hibrid rezsim természetesen nem diktatúra. Formailag (s többé-kevésbé gyakorlatilag is) létezik a konteószabadság. Az ellenzék, valamint magánszemélyek publikálhatják kormányellenes összeesküvés-elméleteiket. És ezek nem azért kevésbé hatásosak, mert betiltják, vagy cenzúrázzák azokat. Egyszerűen nem bírják az egyenlőtlen küzdelmet, a hozzájuk képest szinte korlátlan erőforrásokkal rendelkező NER-konteógyárral...

ARCCAL ÉS ARC NÉLKÜL

HUPPA
Szerző: FÁBIÁN ANDRÁS
2019.01.16.


Vannak pillanatok, képek, történések, amik maradandóan megmaradnak az ember agyában, emlékezetében. Kitörölhetetlenül bevésődnek.

Most nem a gyermek emlékezetére gondolok, nem a családi fotók és emlékek garmadára. Sokkal inkább olyan eseményekre, amelyek megtörténtek velünk és vagy nagyon jó, hogy megestek, mert jó visszagondolni rájuk, vagy inkább bárcsak sosem történtek volna meg. Utóbbiakra azért rögződnek bennünk, hogy tudjuk, ilyenre semmi szükségünk nincs a jövőben.

A nemszeretem emlékek közé tartozik a közelmúlt magyar történelmének két eseménye is. Az egyik a 2006-os tévészékház ostroma, a másik pedig a múlt év végén az MTVA épületében történtek. Különös összefüggés ezek között, és ezt mindjárt szeretném is előre bocsátani, hogy a Rendőrség mindkét esetben bénán és tehetetlenül állt. Mindkét esetben hagyta a törvénytelenségeket „megtörténni”. Megvan nekem erről a saját, külön bejáratú véleményem. Már csak azért is, mert alaposan és belülről ismerem a Rendőrség működési mechanizmusát. Tudom, hogy a rendőr nem önjáró, hanem utasítások alapján tevékenykedik. Tudom, hogy a rendőri vezetők kompetensek, a középszintű és alparancsnokok pedig felkészültek és képesek felelős, önálló döntéseket hozni, hiszen „békeidőben” mást sem tesznek, mint folyamatosan gyakorolják, hogy mi a teendő, ha bevetésre kerül a sor.

Országos ügyekben az országos parancsnokok adják ki az utasításokat. Vagy nem adják ki. A tüntetések embere ezt nem tudja, ez őt nem is érdekli. Ő csak a kisrendőr arcát látja maga előtt, aki a pajzs mögül, a sisak álarcán keresztül elszántan vagy kevésbé elszántan rátekint. Azt a saját cselekedetében bizonytalan, eltorzult arcot, amelyet a szerencsétlen áldozat a szemébe zúduló könnygázzal kapcsol majd össze később, amikor már eszmélni tud a fájdalomtól. Nem a provokátorokat sajnálom én, akik néha maguk is kapnak egy nagyot a hátukra. Őket én nem sajnálom. A békés tüntetőket sajnálom, akik jogos követeléseiket más módon már nem látják érvényesíthetőnek, csak úgy hogy kimennek az utcára.

Egyébként a rendőrt is sajnálom. Ő ugyanis jobb és szebb időkben arra esküdött, hogy védeni fogja az állampolgárok testi és személyi biztonságát, javait és békességét. Amikor azt az esküt letette büszke volt magára, és büszke volt rá az egész családja, a barátai, rokonai, ismerősei. Ők ugyanis a mi rendőreink. Viszont a politika túszai. Az arctalan politikai érdek őket küldi maga helyett az arcát is vállaló tömeg ellen. Ha a politika úgy ítéli meg, hogy a rendbontás veszélyesen eszkalálódik, a rendőrség megütközik. Ha viszont a politikai érdek úgy kívánja, a rendőrség nem mozdul.

2006-ban ennek súlyos következményei voltak, sok rendőr szenvedett komoly sérüléseket a parancsnokok bűnös hallgatása, a parancsok kiadásának elmaradása miatt. A 2018. decemberi képviselő-verés során pedig azért maradt tétlen a rendőrség, mert vagy nem kapott utasítást a beavatkozásra a törvény oldalán (!), vagy éppenhogy azt az utasítást kapta, hogy nem tehet semmit, maradjon a háttérben. Mindkét esetben bűnös mulasztás történt, amely mögött előbb a puccsista Fideszt, utóbb viszont a kormányzó Fideszt látjuk...

A RENDŐRSÉG MIKOR TÉR MÁR ÉSZHEZ?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.01.16.


...A magyar rendőrség feladata sokkal több annál, mint hogy sorfalat álljon a hatalom palotája és a propagandagépezet főhadiszállása előtt, a rendőrség feladata ugyanis az is, hogy szolgálja és védje a magyar állampolgárokat, pártállástól függetlenül. Nem a hatalom, hanem a magyar állampolgárok védelmére és szolgálatára esküdtek fel, amikor beléptek a rendőrséghez, ezt jó lenne nem elfelejteni. Ha nem szeretnék azt, hogy minden jóérzésű állampolgár azt gondolja, hogy a rendőrség nem más, mint a kormány csahos kutyája, akkor itt az ideje ezen változtatni. Itt az ideje végre annak, hogy az állampolgárok oldalára álljanak, ahelyett, hogy a hatalmat szolgálják ki. Amennyiben ez nem történik meg, úgy ne lepődjenek meg, ha az emberek állampolgári jogukkal élve megvédik magukat.

ERDÉLYI FOCITÁMOGATÁSOK: VAJON MI LESZ AZ INGYENPÉNZ ÁRA?

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: GÁL MÁRIA
2019.01.16.


Egyházi és sportlétesítmények sora épült és épül Erdélyben magyar állami segítséggel. Valóban erre van szüksége a vészesen fogyó határon túli magyarságnak? És mi az ára a nagylelkű budapesti adakozásnak?

Soha nem látott támogatása van a külhoni magyarságnak – szögezte le Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes 2016 júniusában. A Kossuth rádióban elhangzott interjúban kifejtette: a külhoni magyarság támogatása 2010-hez képest megtízszereződött, a gazdaságit is ideszámolva meghússzorozódott. 

Ezt aztán rendre hangsúlyozták a nemzetpolitika más vezetői is. Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár az Országgyűlés szakbizottsága előtt arról beszélt, hogy míg 2009-ben a költségvetés 9,1 milliárd forintot biztosított nemzetpolitikai célokra, addig a 2016-os már 11,8 milliárd forintot hagyott jóvá a Bethlen Gábor Alap számára, ez az összeg pedig az év végére 63 milliárdra nőtt. 

Két éve újabb látványos adakozás kezdődött, 2017 és 2018-ban, az év utolsó napjaiban az Orbán-kormány valóban soha nem látott mértékű rendkívüli határon túli támogatásokról döntött. A 2017. december 27-i kormányhatározat több mint 30 milliárd forint támogatást irányzott elő erdélyi magyar szervezeteknek. A legnagyobb összeget, 26,78 milliárd forintot az Erdélyi Magyar Református Egyházkerület kapta „programjainak, célkitűzéseinek, ingatlan beruházásainak, eszközbeszerzéseinek, működésének támogatása” jogcímen. 

A kiemelt támogatások címzettjei elsősorban – és nem csak Erdélyben, hanem minden külhoni területen - a történelmi egyházak és a sportlétesítmények, amelyek zömében 2010 után, az Orbán-kormányok beruházásaként, illetve hathatós anyagi támogatásával jöttek létre. Ekkor Erdélybe sportcélokra 3,625 milliárdot irányoztak elő, ebből 1,5 milliárd volt labdarúgástámogatás. A legnagyobb meglepetést mégis az az 1,45 milliárd forintos támogatás okozta, amelyet a magyarországi Mandiner mintájára, 2014-ben ugyancsak budapesti anyagi támogatásból létrehozott, piacvezetőnek nem nevezhető kolozsvári székhelyű portál, a foter.ro kapott, úgy, hogy annak főszerkesztője gyakorlatilag a sajtóból értesült a támogatásról. A hirtelen támadt médiaérdeklődésre csak annyit tudott mondani, hogy az összeget nem a portál, hanem az azt működtető Erdélyi Médiatér Egyesület kapta, a támogatás részleteivel, az egyesület terveivel és a kapott összeg felhasználási módjával pedig nincs tisztában...

SCHMIDT MÁRIA MEGBUKOTT AZ ÉRETTSÉGIN - PÁRHUZAMOS ÉLETRAJZOK: A KÁROMKODÓ LOVAG ÉS A BUKOTT IGAZGATÓNŐ

NEMGOGOL BLOG
Szerző: Jogállam 2.0
2019.01.15.



Míg Schmidt Mária puskázás, csalás miatt megbukott egy érettségi tantárgyból, addig több kormánysajtó, közte Schmidt Mária lapja, a Figyelő a 18 éves diáktüntető gimnáziumi tanulmányi eredményét támadja.

Párhuzamos életrajzok

I. Bayer Zsolt, a simaszájú

A Kazinczy-díjas lovag nagy keresztje, hogy rádöbbent, lehet káromkodni seggnyalás nélkül is, de neki ez még nem sikerült 56 éves koráig sem.

Cikkeit az utolsó értékelhető karakterig kitöltő, kocsisokat megszégyenítő modorát kár idézni: évek óta rettentően unalmas és szánalmas, sokszor a tőle megszokott zsidózásra sincs már ideje, így meglepő, hogy Bayer csak a csúnya beszéde miatt tudott odasercinteni Nagy Blankára, a NER ellen tüntető 18 éves diáklányra.

Van, hogy már a cikkcímben leír mindent a Békemenet Hazafias Népfrontharcosa, amit a pohár fenekéről kifejezni képes, és ameddig olvasni elegendő őt:
"A kurva anyátokat!"

Előtte két évvel fogadkozott állami kitüntetése alkalmából, hogy kimossa a száját:

"Márai és Kosztolányi szelleme viszont valóban itt lebeg, itt van ez a lovagkereszt is – úgyhogy ezzel most már szakítani kell. Kellene."

II. Schmidt Mária, a szorgos tanuló

"Három tárgyból is bukásra áll a káromkodó diáktüntető. Tüntetni van ideje, tanulni viszont nincs, akiből sztárt csinált az ellenzéki média" - írja a Figyelő.

Úgy tűnik, a Figyelő társtulajdonosának, Schmidt Máriának sem kedve, sem ideje nem volt tanulni sem a gimnáziumban, de még az egyetemen sem. Ugyan sztárrá nem, de történésszé lelki mentora és Soros tette, gazdaggá pedig nehézmaffiózókkal dolgozó néhai férje.

Gimnáziumi érettségi bukás puskázásért

Schmidt Máriáról, a Figyelő hetilap társtulajdonosáról, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium hajdani diákjáról azt terjedt el, hogy az írásbeli érettségin puskázott, abból a tantárgyból az érettségiről kirúgták.


Az információt gimnáziumi iskolatársa, Gerő András, történész erősítette meg szakmai körökben...

KEVÉS ELVÁRNI, KÖVETELNI, SÓHAJTOZNI, VÁDASKODNI

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2019.01.16.


Akkor folytassuk ott, ahol tegnap abbahagytuk. Az már látható, hogy fortyog az indulat ott, ahol eddig is fortyogott. Keressük a válaszokat a kérdéseinkre – nagyon helyesen -, igyekszünk megoldásokat találni. Szintén nagyon helyesen. Ugyanis a mi kínunkat vagy mi oldjuk meg, vagy senki nem oldja meg. Vitaindítónak kicsípek két hozzászólást, pontosabban két visszatérő témát a tegnapi cikkem reakciói közül és igyekszem körbejárni a két felvetést. Ahogy mindig, most is csak a magam véleményét tudom elmondani és távolról sem biztos, hogy igazam van mindenben vagy bármiben. De beszélni akkor is kell róla.

Az első dilemmát mindjárt két ellentétes oldalon álló honfitársunk tálalásában hozom:

"Ameddig az ellenzéki felhozatal olyan, amilyen…
Se egy értelmes ember, se program, így nehéz lesz nektek kedves OV utálók!
"

A másik:

"Teljesen világos. De: Ha elzavarnànk ezeket a mocsadék tolvaj geciket, mégis ki a faszom kormányozna?! Az a néhány szerencsétlen liberális barom? Netán az úgynevezett baloldal? Ne adj Isten, a hiteltelen ribanc Jobbik? Ki?! Alig várom a Mi Hazánk megerősödését. Egyedül rájuk bíznám szívesen a kormányzást. (Koalícióban az Erő és Elszántsággal.)"

Gondolom, nem szükséges magyaráznom, hogy melyik komment honnan érkezett. A két vélemény között ott a sok-sok honfitársunk hasonló véleménye. Még csak szélsőségesnek sem kell lenni hozzá. Valóban, ki vezetné az országot? Mi lenne velünk Orbán Viktor nélkül? Nekem is van kérdésem: MOST ki vezeti az országot? Azon kívül, hogy senki. Ez most nem egy ország, hanem egy fejőstehén üzemmódban működő gazdasági vállalkozás. Amikor vezetnek egy országot, azt is emberek szokták csinálni. A párt önmagában nem egy értelemmel és tudással felruházott entitás a szó eredeti értelmében, csupán egy gyűjtőfogalom. Emberek csoportja. A miniszterelnök, a köztársasági elnök, miniszterek, államtitkárok, különféle közhivatalnokok, emberek. Egyesével. Alkotmányjogi akadálya nincs egy szakértői kormány felállításának...

ELEKTROMOSRA CSERÉLNÉNK, 50 ÉVEN BELÜL ELFOGYNA A VILÁG LÍTIUMKÉSZLETE

QUBIT
Szerző: DIPPOLD ÁDÁM
2019.01.16.


Miután az emberiség belátta, hogy előbb-utóbb elfogynak a fosszilis energiaforrások, lassan rájövünk, hogy a zöld energia tárolásához szükséges akkumulátorokhoz szükséges lítiumból sem maradt sok...

...Az elektromos autók térnyerésével egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a járművek java részét ezek fogják majd felváltani a világ útjain, ha pedig minden járművet elektromosra cserélnénk, a Föld lítiumkészlete ötven éven belül mindenestül elfogyna – és ez azt feltételezi, hogy a kereslet nem növekszik az elkövetkezendő években. Bár nem valószínű, hogy tényleg az összes kocsit lecserélnék, az már világos, hogy előbb-utóbb feléljük a készleteket, és ez nemcsak a lítiumra igaz. A kifogyó benzint felcseréltük egy másik kifogyóban lévő nyersanyagra, szóval nincs mese, új akkumulátorokra van szükség.

A meglévő technika finomhangolása már jelenleg is folyik, mindeközben az autógyártók és Zimmermann cége, az Ionic szilárdtest-akkumulátorok létrehozásán dolgoznak. Ezek a Wood Mackenzie tanácsadó cég véleménye szerint hiába forradalmasíthatják az elektromos autóipart, 2025-ig nem valószínű, hogy gyártásba kerülnének, még ha a gyárak úgy is gondolják, hogy 2030-ra már ezek kerülnek majd a legtöbb kocsiba.

Mindeközben folyamatosak a fejlesztések a lítiumionos akkuk háza táján is, Elon Musk, a Tesla első embere például tavaly jelentette be, hogy az elektromos autókat gyártó válallata mindenestül elhagyja a kobaltot (bár a cég eddig is viszonylag keveset fogyasztott a fémek „véres gyémántjának” is becézett anyagból). Úgy tűnik, hogy váltani muszáj, de nem egyszerű: Caspar Rawles, a Benchmark Mineral Intelligence elemzőcég szakértője szerint a közeljövőt, vagy legalábbis az elkövetkezendő tíz évet még mindenképpen az NCA, vagyis a lítium-nikkel-kobalt-alumínium-oxidos akkumulátorok használata fogja meghatározni (ilyet használ a Tesla is), abban viszont egyetért Zimmermannal, hogy a jövő a szilárdtest-akkumulátoroké.

ONKOTURIZMUS KELET-KÖZÉP EURÓPÁBAN: BIZTOSÍTÁSI JÁTSZMÁK ÉS HARC A TÚLÉLÉSÉRT

ÁTLÁTSZÓ / EGÉSZSÉGÜGY
Szerző: Átlátszó
2019.01.16.


Egyre nő a terhelés a közegészségügyi rendszeren Romániában és Magyarországon, ahogy a nemzetközi rendszerben működő romániai onkológiai magánklinikák fejlődnek. A fizetőképes és kevésbé súlyos állapotban lévő betegek jelentős része magánellátást igényel, a kevésbé tehetősek és a hosszútávú kórházi ellátásra szorulók a közegészségügyre szorulnak. A túlélésnél nemcsak a betegség jellege és stádiuma, de a kapcsolatok, vagy akár 
a kettős állampolgárság is számít

Riportunk első részében áttekintettük, hogyan működnek a jelentős tőkével fejlesztett romániai onkológiai magánklinikák, és hogy mivel néz szembe a román és a magyar közegészségügy akkor, amikor a rákstatisztikák nem megbízhatóak, a szakemberhiány súlyosbodik, és egyre nagyobb az érdekellentét a magánklinikák és a közkórházak között...

Ennek az érdekellentétnek az okairól és következményeiről kérdeztünk egy onkológust, aki az egyik rendkívül hátrányos helyzetű romániai térségben dolgozik. Ebből a térségből Magyarországra vagy romániai magánklinikákra megy, aki csak tud.

„A rendszernek nem az az érdeke, hogy a közegészségügyben tartsa a betegeket” – mondja forrásunk, aki azt is hozzáteszi: az ilyen térségekben dolgozó orvost a forrás-, az eszköz- és a szakemberhiány is arra kényszeríti, hogy továbbküldje a betegeit a magánellátás felé vagy éppen külföldre. „Volt, hogy nekem kellett volna döntenem arról, hogy egy életmentő készítményt két beteg közül kinek adjak, mert mindkettejük számára nem volt elegendő támogatás. Megtagadtam a döntést, mert úgy gondoltam, nincs jogom rendelkezni mások élete felett. Egyikőjük sem jutott gyógyszerhez, és mindketten meghaltak. Azóta is gondolkodom, mi lett volna a helyes döntés.”

Viszont azt sem tartja járható útnak, hogy a betegek maguk vállalják az onkológiai kezelésekkel járó kiadásokat: „Ma eladod a házad, az autód, megveszed a gyógyszereket. De – ilyen a rák természete – egy bizonyos idő után megint hasonló befektetésre lesz szükség. És legközelebb már nincs mihez nyúlni. Akkorra lesznek legnagyobbak a kiadások, amikorra a beteg a legrosszabb állapotba kerül.”

A zsúfolt onkológiai osztályon dolgozó orvos elmondta: a magánklinikára kerülnek a „jó” betegek: azok, akik ambulánsan vagy rövid kórházi bennfekvéssel kezelhetőek; a „rosszak”, akiknek az állapota hosszabb, nagyobb költségigényű kórházi ellátást igényel, maradnak, vagy egy kitérő után visszakerülnek a közellátásba. Akinek pedig nincs sok pénze, de vannak megfelelő kapcsolatai, az megy Magyarországra...

"NAGYON VESZÉLYES" - AMERIKAI JOGÁSZPROFESSZOR ORBÁN DÖNTÉSÉRŐL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KÓSA ANDRÁS
2019.01.16.


Ha nincs szabad gazdaság, akkor nem létezhet politikai szabadság, demokrácia sem - mondta előadásában Eleanor M. Fox

A nemzetközi versenyjog egyik legismertebb szakértője, a New York University of Law professzora a napokban Varsóban és Budapesten járt, és egyebek mellett a Gazdasági Versenyhivatalban (GVH )is tartott előadást. Ebben egy rövid kritériumrendszert is megállapított, amely szerinte a demokráciákat jellemzi: ha az állam átlátható módon működik, a törvények és nem egyes egyének akarata irányít, és az intézményeken múlik a kormányzás, akkor demokráciáról beszélhetünk. Adódott a kérdés: demokráciáról beszélhetünk-e még egy olyan ország esetén, ahol nincs transzparencia, a törvényeket partikuláris érdekek mentán hozzák, az állam ellenőrzését szolgáló intézményeket a hatalomhoz lojális emberek irányítják, a gazdaság pedig arra szolgál, hogy egy a hatalomhoz közel álló szűk kör gazdagodását szolgálja?

– Ezek súlyosan aláássák egy demokratikus rendszer lényegét – jelentette ki Eleanor M. Fox. A professzor szerint, ha nincs szabad gazdaság, ha a szabályok nem egyformán vonatkoznak mindenkire, akkor nem létezhet politikai szabadság, demokrácia sem. Felvetettük: a rendszerváltó országokban több esetben azzal indokolták a kormányok a piaci verseny korlátozását, torzítását, hogy – mint ez a magyar kormány visszatérő retorikája is – „nemzeti tőkésosztályt” kell létrehozni, amely „a multikkal ellentétben nem viszi ki a nyereséget az országból”. Erre reagálva, Eleanor M. Fox azt mondta, a gazdaság egészséges állapota mégis azt követeli meg, hogy a hazai cégek versenyben legyenek a külföldiekkel, minden ellenkező esetben végső soron az adott ország állampolgárai veszítenek, hiszen ők kapnak drágábban vagy éppen rosszabb minőségben egy-egy árut, szolgáltatást. De azt ő is elismeri: a gyakorlat uniós szinten létezik, már több tagállam lobbizott az Európai Bizottságnál, tegye lehetővé, hogy kivételezhessenek egyes hazai cégekkel...

ITT OLVASHATÓ 

ELTAPOSOTT VOLNA TÉGED, MINT A SZART!

INDEX
Szerző: DEZSŐ ANDRÁS
2019.01.16.


Meglepő fordulat történt a Fenyő-gyilkosság nyomozásának ügyében, miután a felbujtóként meggyanúsított Gyárfás Tamásról kiderült: a nyáron megint megzsarolták, erről azonban nem beszélt a rendőröknek. A nyomozók végül nemcsak a zsarolókhoz, de egy vádalkunak köszönhetően teherautónyi olyan hangfelvételekhez jutottak el, amiket a több alvilági leszámolásban érintett Portik Tamás titokban vett fel. A megtalált Portik-felvételek túlnőhetnek a Gyárfás-sztorin, és tényleg olyan bűnügyi szenzációnak számítanak, ami más befolyásos vagy egykor befolyásos embert is magával ránthat.

Újabb slamasztikába került Gyárfás Tamás, akit tavaly tavasz óta azzal gyanúsít a rendőrség, hogy köze van Fenyő János médiamágnás 1998-as meggyilkolásához. A rendőrök szerint a Fenyővel nyíltan haragban álló Gyárfás volt az emberölés felbujtója. Gyárfás ezt tagadja, védekezésének központi eleme az, hogy ő már jóval Fenyő halála előtt rendezte vele az üzleti jellegű konfliktusait, azaz lényegében kibékültek.

Csakhogy a rendőrség nem a semmire gyanúsította meg tavaly tavasszal Gyárfást, ráadásul nem sokkal azután, hogy az ügyön dolgozó egykori nyomozó, Kovács Lajos interjút adott az Indexnek, amiben a potenciális felbujtóra is kitért. Az interjú készítésekor még úgy tűnt, a felbujtó kiléte örökre homályba marad. A nyomozásban azoknak a hangfelvételeknek a megszerzése hozta el a fordulópontot, amelyeket Portik Tamás rögzített titokban, miközben Gyárfással beszélt.

Portik Tamás a kilencvenes évek alvilágának hírhedt alakja, aki 1997 és 2003 között szökésben volt, mert olajjal kapcsolatos gazdasági bűncselekményekkel gyanúsították. De társaival ellentétben őt nem kapta el a rendőrség, 2003 után pedig elévültek az ügyei, így újra szabadon mozoghatott. Ennek ellenére Portik ezután is élte tovább rejtélyes, titokzatos életét, és ma már tudható az is, hogy Gyárfás Tamással is többször találkozott. Hogy pontosan mennyiszer és miért, nem tudni, Gyárfás ugyanis nem emlékszik rá. Az biztos, hogy 1994–95 környékén ismerték meg egymást, az ekkor mindössze 24-25 éves fiatal „vállalkozó" Gyárfás egyik budai házát bérelte, az ingatlanból szabályos erődítményt csinált...

CSÖKKEN A KÖZMUNKÁSOK REÁLBÉRE

24.HU
Szerző: 24.hu
2019.01.16.


A kormány 2016-ban úgy döntött, hogy a munkaerőhiány kezelésének egyik módja a közmunkások átterelése a normál munkaerőpiacra. Két lépést tettek ennek érdekében, csökkentették a közmunkások munkahelyeinek támogatását, és befagyasztották a közfoglalkoztatottak bérét. A Policy Agenda 2011-től vizsgálta meg a keresetek alakulását.


Munka és munka között van különbség


A közfoglalkoztatás alapelve, hogy erőfeszítés nélkül senki se részesülhessen a társadalmi szolidaritásból. Azaz, aki nem dolgozik, az segélyre se lehessen jogosult. Ezért az Orbán-kormány szinte általánossá tette ezt a követelményrendszert az aktív korú társadalom körében, és néhány kivételtől eltekintve bevezette a kötelező közmunkát. Ez a foglalkoztatás – a bérezést tekintve – azonban eltérően működik, mint a „normál” munkaviszony, hiszen a bérezésében bevezettek egy, a minimálbérnél alacsonyabb kategóriát.

2011-ben a nettó közfoglalkoztatotti bér (nem munkavezető, és szakképesítés nélkül – kb. 85%-a ide tartozik a közmunkásoknak) csupán 78%-át érte el a nettó minimálbérnek. Ez azt jelentette, hogy egy minimálbérrel foglalkoztatott (adókedvezmények nélkül) 13.575 forinttal vitt haza többet, mint egy közfoglalkoztatott.

A munkaerőhiány miatt a kormányon 2015 óta folyamatosan erősödő nyomás azt „eredményezte”, hogy tudatosan elkezdték növelni a minimálbér és közfoglalkoztatotti bér különbségét. Azaz a kormány adminisztratív eszközökkel még élesebb különbséget tett az eltérő jogviszonyban végzett munkák között.

A közmunkások kimaradtak a 2016 végén kötött kétéves bérmegállapodásból, majd a 2018 végén kötött részleges bérmegállapodásból is. Ennek hatására e foglalkoztatási körben három éve befagyasztásra került a minimálbér bruttó összege.

A tudatos kormányzati lépésnek köszönhetően 2019-ben a közfoglalkoztatottak 80-85%-a a nettó minimálbérnek csupán 55%-át viszik haza. Ez a nyolc évvel ezelőtti 13.575,- forint eltéréstől most már havonta 44.868,- forintos különbséget jelent...

MENNYIT KERES EGY KŐMŰVES ÉS EGY ÁLLATORVOS?

INDEX
Szerző: E. F.
2019.01.16.


Ahogy ígértük, folytatódik sorozatunk, amelyben a hazai bérviszonyokat igyekszünk bemutatni szigorúan mikroszinten. A Nettólottóban a 2018. decemberében az Indexen megfuttatott kérdőívre kapott válaszokból szemezgetünk, konkrét emberek példáján keresztül megmutatjuk, milyen munkakörökben mennyit pénzt lehet hazavinni ma Magyarországon. Ön pedig megnézheti, mennyire jók az intuíciói, ha a valós kereseti viszonyokról van szó. 

(Figyelem, az app a csúszkát automatikusan a skála közepére, vagyis ebben az esetben 1 250 000 forinthoz teszi, ez ne tévesszen meg senkit!)

NYUGDÍJBOTRÁNY: MI MÉG MINDIG SZERETNÉNK TUDNI, MI TÖRTÉNT

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2019.01.16.


...Bár az ügy aktuális, s a válaszadás – szerintünk nem tűr halasztást –, a pénzügyminiszter és a stábja szerint láthatóan igen. Választ így azután 24 óra elteltével sem kaptunk.

Pedig milliókat érdeklő témának igyekeztünk a kérdéseinkkel is utánajárni. Merthogy nekünk ez a dolgunk.

Íme, amit az Orbán-kormány illetékes miniszterétől kérdeztünk:

1.  Miért kellett várni a vizsgálat bejelentésével péntektől hétfő délutánig, s azt is csak egy képviselői kérésre adott válaszban rejtette el, ahelyett, hogy kiállt volna a nyilvánosság elé?
2. Nem érzi-e disszonánsnak, hogy miközben a nyugdíj-botrányról mély csendbe burkolózott a kormány (mi is kérdeztük a kormányszóvivői irodát is pl., választ nem kaptunk) , addig egy államtitkára (Rétvári) arról nyilatkozgatott tegnap, hogy milyen jól jártak a nyugdíjasok?
3. Miért nem mentette fel már pénteken a MÁK vezetőjét?
4. Mi volt a technikai hiba, amire Ön is hivatkozott?
5. Mi okozta a kommunikációs zűrzavart?
6. Hogyan lehetséges, hogy a média nem kapott válaszokat, pl. mi is már pénteken délelőtt feltettük a kérdéseinket a MÁK-nak, ezeket megismételtük tegnap is, és mostanáig sem érkezett válasz.

(Ha kapunk válaszokat, azokat ismertetjük Önökkel.)

MIRE VOLT ÉS MIRE ELÉG A NYUGDÍJMINIMUM? - KISZÁMOLTUK, MIT VEHETNEK AZ IDŐSEBBEK A MOSTANI EMELÉSBŐL

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.01.16.


Húsz évvel ezelőtt az akkori minimális öregségi nyugdíjból majdnem 30 liter tejjel, 50 kiló kenyérrel, 430 tojással, 300 zsemlével lehetett többet venni, mint a mostaniból, de például ásványvízből vagy öblítőből most sokkal többre futná – számolta ki az Azénpénzem.hu. Megnéztük azt is, hogy a különböző csoportok mit vásárolhatnak az idei pluszból.

Mint tegnap kiderült: nem igazán számíthatnak az áremelések miatt novemberben plusz kompenzációra a nyugdíjasok. A KSH a 2018-as nyugdíjas inflációt pont annyira hozta ki, amennyit a költségvetés törvény alapján emelésként ebben a hónapban kaptak a nyugdíjasok. Kiszámoltuk, hogy a most januárban a tavalyi infláció kompenzációjaként kapott 2,7 százalékos nyugdíj-kiegészítés (amit a KSH előzetes adatai alapján legfeljebb 0,1 százalékkal fejelhetnek meg majd novemberben) a 2018-as átlagárak alapján mire lehet a különböző csoportoknak elég.

Arról, a korábbi ígéret ellenére, egyelőre nincs hír, hogy az ütemesebb gazdasági növekedésből részesülhetnek a nyugdíjasok. Tény azonban, hogy a 2018 negyedik negyedévi GDP első becslését is csak február elején teszi közzé a KSH.

Akik az átlagnyugdíjat kapják, azoknál a plusz akár egy női frizurát is fedez. A Nők40-ben részesülők egy teljes kiló szárazkolbászt is beszerezhetnek, a rokkantaknak 1 kiló marhahúsra futja az inflációs kompenzációból. Talán világosabb azonban a különbség, ha az infláció miatti nyugdíjemelést egyetlen termékre számoljuk át. E szerint az átlagnyugdíjasok 82, a Nők40 kategóriába tartozók 79, a rokkantak pedig 46 tojást vehetnének a kapott pluszból...

MERRE TOVÁBB BRITEK (ÉS MAGYAROK)?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.01.16.


Nem történt hatalmas meglepetés kedden este Londonban, amennyiben a brit parlament alsóháza nem szavazta meg a Brexit feltételrendszerét rögzítő 585 oldalas megállapodást. Illetve ha történt meglepetés, az az elutasítás aránya volt, közel 100 éve nem szenvedett ekkora vereséget kormány a brit parlamentben. Milyen forgatókönyvek következhetnek most és mi lesz a szigetországban élő magyarokkal?

A várakozásoknak megfelelően, ám a várakozásokhoz képest is hatalmas arányban utasított el a brit parlament alsóháza kedd este a brit uniós tagság megszűnésének feltételeiről szóló megállapodást.

A tervezet mellett 202, ellene 432 képviselő szavazott, ami brutálisan, közel 100 éve nem látott nagy különbség. Nem csoda, hogy az ellenzéki Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn azon melegében bejelentette, hogy szerdán bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen.

Ezt Theresa May sem utasította el, ám a helyzet fonák voltát jelzi, hogy miközben a konzervatívok egy jó része nemmel szavazott a Brexit-tervezetre, ugyanők eléggé fáznak egy munkáspárti kormánytól, tehát a bizalmatlansági indítvány kimenetele egyáltalán nem biztos.

Sokat elárult már a szavazás előtt a helyzetről, hogy a kilépési megállapodásról a londoni alsóháznak az eredeti menetrend alapján már tavaly december 11-én szavaznia kellett volna, ám Theresa May miniszterelnök nem merte megkockáztatni a voksolást, inkább januárra halasztotta az egészet (nem járt vele jobban…).

Egy hónapja reménytelennek tűnt az egyezmény elfogadása és a helyzet ugye mostanra sem változott, ami nem csoda, hiszen az ír-északír határellenőrzés elkerülésére szolgáló tartalékmegoldással kapcsolatos súlyos nézeteltérések sem enyhültek.

Theresa May az utóbbi napokban még futott egy nagyot az Európai Uniónál és a brit parlamenti képviselők körében is, emellett hétfőn kijelentette, hogy szerinte az egyezmény leszavazásának a megállapodás nélküli Brexitnél is nagyobb valószínűségű következménye lenne egy olyan mértékű „parlamenti bénultság”, amely a Brexit elmaradásának kockázatával járna, de ezzel sem ment sokra.

Lássuk (a BBC összeállítása nyomán), a kedd esti voksolás után milyen forgatókönyvek léphetnek életbe!

5+2 KÖNYV ARRÓL, HOGY MILYEN MENEKÜLTNEK LENNI

KÖNYVESBLOG
Szerző: konyvesblog
2019.01.15.


2015-ben Keleti pályaudvarnál egyszer csak megjelent egy csomó külföldi, akik sátrakban, pokrócokon húzták meg magukat, és úgy tűnt, napról napra egyre többen vannak. Tulajdonképpen ez volt az a pillanat, amikor Magyarország először szembesült a menekültválsággal. Aztán hamar kiderült, hogy a helyzetet nálunk nem segítségnyújtással, hanem a határok lezárásával akarják megoldani. A híradók elkezdtek arról szólni, hogy sok millióan indultak el felénk szervezetten azzal a céllal, hogy tönkretegyék a kultúránkat és elvegyék a munkánkat. Plakátok jelentek meg, a határon kerítés épült, aztán jött a kvóta elleni népszavazás, majd a migrációval foglalkozó civil szervezeteket szorították háttérbe. Közben azonban arról nem esett szó, hogy kik is a menekültek és pontosan miért indultak el az otthonukból Európa felé. Az egyes emberekből egy személyiségek nélküli massza lett, amelyet kollektíven „migránsoknak“ kezdtek nevezni. A szóhoz azóta sok jelentésréteg társult, de érdemben csak arra szolgál, hogy eltakarja előlünk az egyéni sorsokat. A témában viszont azóta megjelent jó pár fontos könyv, amely éppen ezt a hiányt pótolja. (Például Földes András Mit tegyünk, ha fegyvert fognak ránk? című könyve. A vele készült interjúnkat ITT olvashatjátok.) Gyakorlatilag megszületett egy új műfaj, a menekültirodalom. Most mutatunk hét olyan történetet, ami közelebb visz ahhoz, hogy megtudjuk, mi elől menekültek ezek az emberek, és miken mentek keresztül az útjuk során. 

1. Golnaz Hashemzadeh Bonde: El kell mondanom Az El kell mondanom egyik fő üzenete, hogy a menekülés valójában sosem ér véget, még akkor sem, ha ember már biztonságban tudhatja magát és a szeretteit. A regény, amely két idősíkon játszódik, egy nagyon nehéz anya-lánya kapcsolatról szól, amelyet egyszerre határoz meg a fájdalom és szeretet. Nahid a múltban csak egy fiatal iráni lány volt, aki tanulni szeretett volna és szabadságra vágyott. Akkor még úgy tűnt, a kitörési lehetőség adott számára, hiszen felvették az orvosi egyetemre és megismerkedett egy inspiráló fiúval, Maszuddal is. Együtt mindent elkövettek, hogy egy szabadabb országban élhessenek, így keveredtek bele a tiltott szórólapozásba és a tüntetésekbe is. A forradalom azonban nem hozott pozitív fordulatokat számukra, több barátjukat is elveszítették és az ő életük is veszélybe került. Bonde regénye mesél a nehéz társadalmi és politikai körülményekről, és a döntésről is, amely örökre megváltoztatta az életüket. Hamis útlevelekkel Svédországba menekültek, minden szerettüket hátrahagyva. Harminc évvel később Nahidnál halálos betegséget diagnosztizálnak. Ekkor megpróbálja átgondolni és értékelni az életét és azokat a döntéseket, amiket meghozott. Miután egész életében küzdött a gyökértelenséggel és a veszteségek feldolgozásával, csak abban bízhat, hogy az általa meghozott áldozatok által legalább a következő generációnak biztosította a jó élet lehetőségét.

2. Jenny Erpenbeck: Megy, ment, elment A Megy, ment, elment főhőse egy idős német professzor, aki éppen a nyugdíjra készül, de nem igazán tudja, hogy mihez kezdjen hátralévő idejével. Elhagyja a szobáját az egyetemi tanszéken, aztán összecsomagol és kiköltözik a tóparti házába. A természetközeli helyen azonban magányosnak érzi magát. Hiába van túl egy elismerésekkel teli, szinte tökéletes pályafutáson, egyedül van. Unalmában bóklászni kezd a városban, és gyakorlatilag ekkor szembesül azzal, hogy mit is jelent a menekültválság. A berlini Oranienplatzon menekültek sokaságával találkozik, akik sátrakban húzódnak meg, és akik nem tudják mi vár rájuk azok után, hogy „célba értek”. Úgy alakul, hogy összeismerkedik velük, nem a menekülteknek nevezett tömeggel, hanem az egyes emberekkel, Alival, Juszuffal, Mohameddel, Rasiddal és a többiekkel. Először csak a nyelvet próbálja megtanítani nekik, aztán beszélgetni is kezd velük, majd egy nap ráébred, hogy megszerette őket és az élete részévé vált a történetük.

3. Mohsin Hamid: Nyugati kijárat Még polgárháborús környezetben, veszélyek közepette is lehet szerelmes az ember. Erről szól a pakisztáni származású Mohsin Hamed könyve, amely ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának támogatásával jelent meg. Nadja és Szaid egy olyan történelmi pillanatban ismerkednek meg egymással, amely nem kedvez a hosszú párkapcsolatoknak. Bár próbálnak nem tudomást venni a bombák egyre közelebbről hallatszó hangjáról és a hírekről, amelyek új törvényekről és nyilvános kivégzésekről szólnak, igyekeznek nyugodtak maradni. Közben azonban hozzájuk is eljut a hír, hogy talán van esély kijutni onnan és Nyugatra menekülni. Hogy talán elmehetnének Görögországba, Londonba, vagy akár San Franciscóba. Amikor már nincs más választásuk, ők is elhagyják az összeomló várost és csatlakoznak a menekülők tömegéhez. Aztán egymásra utalva próbálják túlélni a nehéz helyzetet, holott sejtik, hogy nem feltétlen fogadják őket szívesen ott, ahova tartanak.

AKADÉMIAI ABSZURD

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KARDOS JULIANNA
2019.01.11.


„Cáfolni makacskodás nélkül, megcáfoltatni haragvás nélkül.” Az idézet a Magyar Tudományos Akadémia egykori titoknokától, Toldy Ferenc akadémikustól származik, aki – ahogy monográfusától, Dávidházi Pétertől tudjuk – a „sine ira et studio” tacitusi módszerének meghonosításán munkálkodott. Írásomat az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetőjének, a mérnök-miniszter Palkovics László akadémikusnak ajánlom. Feltételezve, hogy az érvek számítanak, és közös erővel sikerül őt meggyőzni arról, hogy az MTA-kutatóhálózat finanszírozástechnikainak mondott felszámolása helytelen.

Igaz, a folyamat előrehalad. Kétségtelen, hogy a kutatóhálózat felszámolására a miniszter kormányhatározattal kapott lehetőséget. A júliusban elfogadott költségvetési törvény alapján 28 milliárd forintnyi előirányzat került át az Akadémiától a minisztériumba. Ez az összeg nélkülözhetetlen az akadémiai kutatóhálózat működéséhez. Egy kompromisszum jegyében „paritásos” elnöki bizottság jött létre, amelynek feladata a finanszírozástechnikai feladatként kommunikált átalakítás szakmai megalapozása, az MTA-kutatóintézetek szakmai átvilágítása. Információm szerint ennek első fázisa az lenne, hogy az egyes intézetek szakmai tevékenységéről adatlapok készülnek, amelyeket az egyes kutatóintézetek tudományos tanácsa értékel.

Noha két éve fejezték be az Akadémia átvilágítását – igaz, abban az akkor még nem létező Palkovics-minisztérium nem vett részt –, most tehát újabb átvilágításra kerül sor. Ez úgy történik, hogy az egyes kutatóintézetek tudományos tanácsaiba a minisztérium is beküldi az embereit – tanácsonként kettőt. A delegáltakkal bővített kutatóintézeti tudományos tanácsok által készített értékeléseket a 7 akadémiai és 7 minisztériumi delegáltból álló „paritásos” elnöki bizottság összegzi, értékeli és javaslatot tesz az MTA-kutatóintézetek rangsorolására. A rangsor felállításának célja valószínűen az intézetek „finanszírozástechnikai” besorolása, de a minisztériumi koncepciót egyelőre még homály fedi. Határidő 2019. március.

Ez a határidő abszurd és – ahogy mondani szokták – szakmaiatlan. Ismereteim szerint a minisztérium azonban még tovább gyorsítaná a „finanszírozástechnikai” átalakítást, januárban már pályáztatná a kutatóintézeteket az alapfinanszírozás elnyerésére, és februárban döntene, tehát a szakmai értékelések tervezett befejezése előtt kívánja eldönteni, kik a túlélő nyertesek. Az okokat találgathatjuk, talán a bizonytalanságtól akarná megkímélni az érintetteket a miniszter, avagy egyéb kormányzati projektek miatt kell sietni. Arra gondolni sem merek, hogy a miniszter ne lenne tisztában azzal, hogy a márciusi határidőig négyhavi bérre van szükség, nem háromhavira, amint azt megígérte. Paradox módon a miniszter mintha akadályokat is gördítene az erőltetett menetű megvalósítás útjába. Ennek egyik példája, hogy Palkovics miniszter váratlanul nem megy el a 2018. december 6-ra összehívott rendkívüli MTA-közgyűlésre megvédeni elhíresült „power point” koncepcióját, amely arról lett nevezetes, hogy egy belső használatra készült előadás ábrasora, amely kiszivárgott. Nem jön el, helyette levélben üzen, és párhuzamosan sajtótájékoztatót tart. A miniszter távolmaradása és a levél hangneme példa nélkül álló egyetértést vált ki a rendkívüli MTA-közgyűlésen. Az MTA-kutatóhálózat mellett kiálló elnöki javaslatok kilencvenszázalékos megszavazása azt tükrözi, hogy a minisztert a saját hívei sem támogatták. A miniszter háromhavi kutatóhálózati „bért” ígér, miközben a gazdasági igazgatókra vár ennek tartalmi értelmezése. A „dologit” meg sem ígéri, de félő, hogy ennek szűkebb-tágabb meghatározása is kondicionális, a gazdasági igazgató hatáskörévé válhat. Mondják, hogy az államháztartási szabályok nem teszik lehetővé a működési költségek parciális kifizetését. A működés elbizonytalanítása mindenképpen jogszerűtlen és kontraproduktív, hiszen kísérleti anyagok, működő műszerek, informatikai szolgáltatások és a sanyarú körülményeket megelégelő fiatal kutatók hiányában nem lehet – az innováció szempontjából is ígéretes – pályázati szerződéseket teljesíteni...

ÚJABB RÉSZLETEK A NYUGDÍJBOTRÁNYRÓL - KIDERÜLT, KIK MENTETTÉK MEG AZ IDŐSEKET

PORTFOLIO
Szerző: TURZÓ ÁDÁM PÁL
2019.01.16.


A bankok múlt pénteken - a Magyar Államkincstár hibája miatt - tovább nyitva tartották rendszereiket, hogy a több csomagban, kilenc óra után is a bankokhoz érkező nyugdíjátutalásokat jóváírják az ügyfelek számláján. Több bank alkalmazottai túlóráztak is emiatt, a szokásos üzemidőt kitolták. A nyugdíjak a nekünk küldött banki válaszok szerint már pénteken a számlákra kerültek így, igaz, az erről szóló sms-eket sok esetben csak hétfőn kapták meg az ügyfelek. A MÁK ugyan jogszabályi határidőre teljesítette az átutalásokat, de amelyik nyugdíjasnak nem volt kártyája, az a MÁK hibája miatt - ha nem kereste fel valamelyik korltozott számban rendelkezésre álló, hétvégén is nyitva tartó fiókot- legkorábban hétfőn juthatott a pénzéhez péntek helyett.

A Magyar Államkincstár pénteken nem állt ki a nyugdíjasok és a sajtó elé, hogy elmondja, miért nem kapták meg már reggel a nyugdíjasok a nyugdíjukat, mi megtudtuk: a MÁK rossz értéknappal küldte el a tranzakciókat. A háttérben a GIRO-val együtt persze nagy erőkkel dolgoztak azon, hogy az állami kifizetésekre fenntartott éjszakai rendszerből a lakossági átutalásokra létrehozott napközbeni átutalási rendszerre tereljék át nyugdíjátutalásokat, és ezzel legalább papíron, jogszabály szerint teljesítsék a nyugdíjak kiküldését.

Csakhogy törekvésük édeskevés lett volna, ha a bankok nem tartják nyitva péntek este a számlavezető rendszereiket, hogy még aznap jóvá is írják az ügyfelek számláján az átutalásokat.

Voltak, akik már napközben, délután megkapták a nyugdíjukat, azonban az átutalások több csomagban érkeztek a bankokhoz, még késő este, 21 óra után is fogadtak tranzakciókat - derül ki a négy legnagyobb lakossági ügyféllel rendelkező bank, azaz a Budapest Bank, az Erste, a K&H Bank és az OTP Bank kérdéseinkre küldött válaszaiból, illetve az olvasóinktól kapott több száz levélből. "Az OTP Bank múlt hét pénteken a MÁK-tól beérkező nyugdíjakat több hullámban kapta meg, amelyeket haladéktalanul jóváírt a nyugdíjas ügyfelek számláin, és még aznap minden érintett ügyfél számára elérhető volt az utalt összeg" - írta nekünk az OTP Bank...

OLIMPIA, VAGY AMIT AKARTOK

FÜHÜ
Szerző: SZELE TAMÁS
2019.01.16.


Az végleg eldőlt már egy éve, hogy Budapest nem rendezi meg a 2024-es olimpiát. Meg nem rendezzük, mondták akkor, ámde a hozzá szükséges létesítmények megépülnek majd, egyrészt, hogy készen álljanak, ha egyszer mégis alkalmunk nyílik olimpiázni, másrészt, mert mindenképpen szükségesek, kellenek nekünk.

Erről nem érdemes vitatkozni, mindenki másként ítéli meg, mi a szükséges és mi nem – de Semjén lovag minap napfényre bukkant, egyelőre ötven milliárdos előirányzott költségvetésű vadászati nemvilágkiállítása óhatatlanul eszünkbe juttatja: mi van a korábbi beruházásokkal?

Jelentem, jól vannak, viszik a pénzt, az is a dolguk. Az ténykérdés, hogy Magyarországon minden beruházás, legyen szó családi házról vagy stadionról, átlépi a költségvetését, ez valamiért a természet megkerülhetetlen törvénye minálunk, de legalább lesz belőlük valami? Ha már többe vannak nekünk, mint valaha hittük volna?

Lesz, valami mindenképpen lesz… ugyebár az egyetlen létesítményünk, amin sokat nem kéne változtatni, még ha olimpiát is rendeznénk, a Duna Aréna. Az megvan, köszöni szépen, időnként zajlanak körülötte viharok, de minket most a pénz érdekel: 46 milliárdocskába került, viszont legalább ronda. A Puskás-stadion is elkészül még idén, kicsikét többe fog kerülni: a kiadások mostanság járnak 190 milliárd körül. Lesz ez még több, kérem.

Nagyobb a baj Csepelen

Ott épül ugyanis a stadion, amiben a 2023-as atlétikai világbajnokságot rendezzük majd – csak egy kapavágás nem sok, annyi sem esett még, a helyszín megvásárlására és a tervekre viszont már elment 21 milliárd forint. Amikor még úgy nézett ki – tavalyelőtt – hogy lesz olimpia, körülbelül 120 milliárdra becsülték ennek a stadionnak a költségeit, de azóta sokat változott a gazdasági helyzet. Mindenesetre az atlétikai stadion bekerült a Kemény Ferenc Programba, ami elvileg garantálja a megvalósulását. Elvileg. Az építészeti terveket már készítik, a Napur Architect Kft. 4,7 milliárdért vállalta a tervezést – hogy mennyi lesz a beruházás végső összege, az egyelőre nem ismert.

Csak épüljön is meg, mert bizony van nálunk rossz példa is az elhamarkodott szervezésre. A Maccabi Játékok esete. Azokat ugyanis a most épülő Kerepesi úti Sportparkban kívánták megrendezni, de az csak 2020-21-ben fog elkészülni, ezért új helyszínt kellett nekik találni. A legtöbb verseny így a Ludovika Akadémiára kerül. Fontos helyszínek lesznek még a Hajós Alfréd Sportuszoda, az MTK városmajori teniszpályái és röplabdacsarnoka, a Lantos Mihály Sporttelep futballpályái, valamint az alcsútdobozi Pannonia Golf & Country Club. Egyszóval, a Maccabi Játékokat is megrendezzük – csak kissé szétszórtan. És ez majd rengeteg problémát okozhat. Egyelőre 25 milliárd forintba kerültek, létesítmény építése nélkül…

TÖBB MILLIÁRDNYI TAO-VAL ÉLTEK VISSZA A SPORTEGYESÜLETEK

MFOR
Szerző: SZÉKELY SAROLTA
2019.01.16.


...A sportszövetségektől kikért adatok összesítése alapján több mint 3,8 milliárd forintnyi támogatásról állapították meg, hogy nem volt minden rendben a felhasználásával.

Azt, hogy ez hány évadra vonatkozóan halmozódott fel, nem lehet egyértelműen megállapítani. Míg ugyanis a jégkorongnál csak a 2011/2012 és a 2013/3014 közötti évadokra vonatkozóan álltak rendelkezésre adatok, addig az MLSZ-nek már a 2016/2017-es évadból is vannak eredményei. A vízilabda szövetségtől pedig többszöri érdeklődésünk ellenére sem érkeztek adatok. Annyi viszont tudható a Magyar Nemzet 2017-es cikkéből, hogy a 2011/2012-es és 2012/2013-as idényben összesen 566 millió forintot tett ki a szabálytalanul felhasznált támogatás, amit több mint 30 sportszervezet hozott össze.

A fociban van a legtöbb probléma

A TAO-támogatások legnagyobb nyertese a labdarúgás. 2011 és 2017 között a megítélt támogatásnak több mint 40 százaléka ment el a foci finanszírozására. A 24.hu által kikért adatok szerint összesen 522 milliárd forintból
- 228 milliárd a labdarúgásba,
- 122 milliárd a kézilabdába,
- 76,2 milliárd a kosárlabdába,
- 55,3 milliárd a vízilabdába,
- 35,8 milliárd pedig a jégkorongba áramlott.

Magától értetődő és logikus felvetés lenne, hogy ahova a legtöbb támogatás áramlik, ott merülhet fel a legtöbb probléma a felhasználást illetően. A szabálytalanul felhasznált támogatások azonban nem teljesen tükrözik vissza a sportágak fenti sorrendjét. Igaz ugyan, hogy a legtöbb problémára a legtöbb TAO-t bezsebelő fociegyesületeknél bukkantak az ellenőrzések során, de ezt követően a vízilabda az, ahol a legtöbb pénzről derült ki a szabálytalan felhasználás, majd a kosárlabda, kézilabda és a jégkorong következik. (Tekintve, hogy a röplabda 2017/2018-as szezonban került be a TAO-támogatott sportágak közé, cikkünkben ennek vizsgálatától eltekintettünk, hiszen az ellenőrzés így csak nagyon kezdeti szakaszban járhat.)

A kikért adatok alapján

- az érintett labdarúgó sportszervezetek által igényelt támogatási összeg több mint negyedét, 2,2 milliárd forintot tesz ki a szabálytalanul felhasznált támogatás.
- A kosárlabda esetében ez az arány 11,7 százalék és 507 millió forint,
- a vízilabda területén az első két évadban a Magyar Nemzet szerint 566 millióról (ebből 325 millió forinttal a Debreceni Cívis Póló Vízilabda SE a tulajdonában álló Vízisport 
Üzemeltető Kft.-vel nem tudott elszámolni),
- a kézilabdánál 458 millióról (4,92 százalék),
- a jégkorong esetében pedig 101 millió forint visszafizetendő támogatásról számoltak be lapunknak a sportszövetségek.

NEM FÉR MEG A KORMÁNYBAN PAKS 2 KÉT ERŐS EMBERE

444
Szerző: MAGYARI PÉTER
2019.01.15. 


Szerda délután jelentették be hivatalosan, hogy menesztette a miniszterelnök Aszódi Attilát, a paksi bővítésért felelős egyik államtitkárt. 

Aszódi Attila az egyetemi - tudományos irányból érkezve lett Paks 2 legfontosabb arca, miután két új atomerőművi blokkot rendelt a Roszatomtól a kormány, amivel óriási orosz állami kölcsön is járt. Tegnap volt öt éve, hogy Orbán Viktor és Vlagyimir Puytin kezet ráztak a szerződések felett.

Azóta a paksi beruházás lényegében sehogy sem áll, a legfrissebb fejleményekről – vagy inkább azok elmaradásról – itt írtunk a múlt héten. Az már biztos, hogy Lázár János tévedett, amikor öt éve bejelentette, hogy az első új blokk 2026-ban működik majd. A legoptimistább becslés szerint sem valószínű, hogy 2021 előtt lehetne létesítési engedélye az erőműnek, valószínűleg azért, mert az oroszok tervei nem EU-kompatibilisek. Közben az oroszok sürgetnék a magyarországi építkezést, a Roszatom vezetője még decemberben is arról beszélt, hogy reméli, 2019-ben megkezdődhet a munka, de ez a most hatályos engedélyezési eljárásrend szerint szinte teljesen kizárható. Ehhez az kellene, hogy a magyarok egyezzenek bele, hogy úgy építkezzenek az oroszok, hogy a terveket menet közben adják le. Ennek elfogadására jelenleg nincs szándék Magyarországon...

TELJES FEJETLENSÉG A BRITEKNÉL: FOGADHATUNK-E RÁ, HOGY NEM IS LESZ BREXIT?

HVG ONLINE
Szerző: GYÜKERI MERCÉDESZ
2019.01.16.


Nagyjából fél napra látunk előre a Brexittel kapcsolatban: a szerdai nap a brit kormányfőnek egy bizalmatlansági indítványt kell túlélnie. A következő tíz hét azonban rettentő kaotikusnak ígérkezik, gyakorlatilag bármi elképzelhető. A brit fogadóirodák esélylatolgatását hívtuk segítségül, hogy kiderítsük, mi lesz a Brexit és Theresa May sorsa.

Ha máskor nem, kedd este végképp bevonult a brit parlamenti demokrácia történetébe Theresa May, akit 230 vokssal szavazott le a parlament alsóháza. Hivatalban lévő kormányfő soha ilyen arányú vereséget nem szenvedett, még saját pártjának a képviselői közül is 115-en elutasították a szavazásra bocsátott Brexit-megállapodást.

Ez idáig azonban pár számmániás politológushallgatón kívül leginkább a Guinness bíráit érdekelheti. Az viszont, ami utána történt, már tényleg kellő bizonyíték arra, hogy Maynél kevés szívósabb politikus termett. Az eredmény kihirdetése után néhány másodperccel a kormányfő úgy állt ki az alsóház plénuma elé, mint aki horzsolás nélkül megúszta, hogy átment rajta egy kamion, miközben vészesen közelít felé egy gyorsvonat...

PALKOVICS ÚGY ZÁRTA EL A PÉNZCSAPOKAT, HOGY AZ MTA CSAK TÖRVÉNYSÉRTÉS ÁLTAL TUDNA MŰKÖDNI

MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2019.01.16.


Törvénysértő kifizetésekre kényszerítené a Magyar Tudományos Akadémiát Palkovics László azon döntése, hogy január elsejétől semmilyen dologi költség fedezetét nem utalja át az akadémiának – írta hétfőn saját forrásaira hivatkozva az Index. Kedden ezt az MTA Mércéhez eljuttatott közleménye is megerősítette.

A kifizetések késedelme alapjaiban érinti kutatóközpontok és önálló kutatóintézetek szabályszerű gazdálkodását” – írja az MTA.

A konfliktus forrása a Fidesznek az a tavaly nyári döntése, amellyel az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) alá rendelte az Akadémia költségvetését, ez ellen pedig azóta az MTA tagjai egyhangúlag tiltakoznak. Emiatt következhetett be, hogy Palkovics László innovációs miniszter az év elejétől felfüggesztette az Akadémia kutatóintézeteinek működését biztosító dologi költségeket.

Az Index akadémiai forrásai szerint Palkovics azt szeretné, ha ebben a negyedévben az MTA a korábban megnyert hazai és nemzetközi pályázatokból befolyt összegeket fordítaná a kutatóintézetek alapműködésének finanszírozására. Ez azonban jogellenes lenne, hiszen kormányhatározat és az EU-s pályázatok előírásai is tiltják, hogy a pályázati támogatásokat nem az eleve tervezett projektekre, hanem alapműködésre, például a rezsi fizetésére fordítsák.

Az Index birtokába jutott levél szerint az MTA vezetése erre figyelmeztette is Palkovicsot.

Ahogy arra is felhívták a miniszter figyelmét, amíg az MTA nem rendelkezik az állami támogatás biztosítására szóló jognyilatkozattal, addig közbeszerzéseket sem írhat ki jogszerűen, vagyis amíg a kormányzat nem nyilatkozik, hogy folyósítja az Akadémiának törvény szerint járó közpénzt, addig a kutatóközpontok működtetésére vagy épp alapvető tisztítószerekre sem írhatnak ki közbeszerzést. Ez ugyanis szembemenne az államháztartási törvénnyel...

AZ ORBÁN-KORMÁNY TUDÓSKLUBOT CSINÁLNA AZ MTA-BÓL, MEGALAKUL A BÖLCSÉSZET- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAMARA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BÍRÓ VERONIKA
2019.01.15.


Kutatói fórumot tartottak az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontban Lovász László, az MTA elnökének részvételével. A fórumot váratlanul hívták össze, de egy szó sem esett a kutatókat érintő, most indult kutató-hálózati átvilágításról.

Több órás kutatói fórumot tartottak ma délután az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontban, ahol Lovász László, az MTA elnöke is részt vett. A fórumot napirendi pontok nélkül hirdették meg, információink szerint a kutatók sem tudták, hogy pontosan miről lesz szó.

Az MTA tegnap tette közzé honlapján, hogy elkezdődött a kutatóintézet-hálózatának átvilágítása, amelyet a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezett. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a kutatóhálózat alapvető működését veszélyezteti az, hogy 2019. január 1-je óta a finanszírozásuk nincs megoldva, és ez napi problémákat okoz a kutatóintézetek működésében. Az Orbán-kormány ugyanis az ITM-re bízta az MTA kutatásra szánt állami támogatásának a felügyeletét. L
ovász László ma azt mondta, hogy 17 milliárd forint hiányzik a működésükhöz.

Ennek ellenére a fórumon nem esett szó az átvilágításról, illetve arról, hogy mire számíthatnak a kutatók a következő hónapokban, pedig akadémiai forrásunk szerint mindenki erre volt kíváncsi.

A helyzet abszurditását mutatja, hogy maga az MTA elnöke jegyezte meg a fórumon, hogy jó lenne, ha a központban szakszervezet jönne létre a munkavállalói érdekvédelemre. A közalkalmazotti tanács elnöke elmondta a fórumon, hogy a szakszervezet létrehozását elkezdték, már szép számban jelentkeztek is a részvételre a munkatársak.

A tanács vezetője felszólalásában arról érdeklődött, hogy mi lesz a munkavállalókkal. Lovász László válaszában megjegyezte, hogy nem kell túlfeszíteni a húrt.

Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója arról beszélt, hogy az új rivális kutatóhálózat létrejöttével a központnak meg kell mutatnia, mivel tudja szerepét bizonyítani. Az új koncepció szerint az innovációra, a kutatóintézetek szerepére, az alapkutatások és alkalmazott kutatások szerepére kell koncentrálni, és hangsúlyozta, hogy a központ társadalmi szerepet is betölt, illetve szolgáltatást nyújt a nemzet felé. Lovász László elmondta, hogy a meglévő kutatóhálózatot meg kell őrizni, de az új prioritásokkal együtt kell fejleszteni.

A dobogós futballcsapatot nem szétszedni, hanem fejleszteni kell

– tette hozzá az elnök.

Fodor Pál azt is hangsúlyozta hogy az MTA BTK pótolhatatlan, nemzeti alapfeladatokat lát el, nagy kiadóval és 25 lappal rendelkezik, egyúttal alakítják az országimázst. Megjegyezte, hogy egyetemi dékánokkal és egy helyettes államtitkárral is tárgyaltak arról, hogy

létrejön a bölcsész- és társadalomtudományi kamara, amely EU-s szinten kötné össze ezen tudományágak képviselőit.

A hivatalos indoklás szerint ezek azok a tudományágak, amelyekre általában nem jut elég pénz és figyelem, így pedig jobban tudnának érvényesülni. A főigazgató ezt hatalmas sikerként tálalta, de információink szerint ez a kutatókat inkább félelemmel töltötte el, mivel semmilyen más információjuk nincsen még erről, nem is hallottak a kezdeményezésről.

A főigazgató arról is beszélt, hogy a fokozottabb nemzetközi jelenléthez angol nyelvű kiadványsorozatot kell indítania a központnak, amihez félmilliárd forintra van szükség. Jelentette be ezt akkor, amikor egyelőre teljesen átláthatatlan az MTA jövője.

Teljesen szürreális volt. Ott ül több száz ember, egy részüknek egy év múlva valószínűleg nem lesz munkája, legalábbis nem ott. A főigazgató pedig elmesélte, hogy ő 500 milliót kérne, mert van egy sorozat, amit korábban elindítottunk, amire Matolcsy György adott pénzt. Annak viszont már vége, ezért új támogatásra van szükség. És elmondta, hogy 500 millióból mennyi mindent lehetne megvalósítani angolul

– jegyezte meg névtelenséget kérő forrásunk. Az akadémiai munkatárs azt is hozzátette, hogy van némi ellentmondás aközött, hogy azt mondjuk, mi alakítjuk az országimázst, miközben senki nem tud rólunk. A megoldást a főigazgató több pénzben látja, akkor, miközben úgy tudjuk, hogy a rezsi kifizetése is nehézséget okoz az intézeteknek.

Ezután az igazgatók beszámoltak az intézetek működéséről. Információink szerint mintha egymást túllicitálva mutatták volna be, ki mennyire működik együtt a rendszerrel...