2021. október 25., hétfő

AZ MZP-ÁTTÖRÉS ÉS A PÁRTOK, AVAGY KINEK KELL ELRÁNTANIA VÉGÜL A KORMÁNYT

ÁTLÁTSZÓ
Szerzők: HONT ANDRÁS, SZABÓ KRISZTIÁN
2021.10.25.


Mint köztudott, Márki-Zay Péter egyértelmű fölénnyel nyerte az ellenzéki előválasztást, és ezzel ő lett az együttműködő ellenzéki pártok közös miniszterelnök-jelöltje. A miniszterelnök-jelöltnek azonban ettől még nem lettek pártjai. A hódmezővásárhelyi polgármester kívülről, az ellenzék megújításának ígéretével érkezett a hatpárti összefogásba, kampánya során nem félt konfliktusokat vállalni, amelyek győzelme után sem csitultak el. Márki-Zay bejelentette igényét saját frakcióra, míg Gyurcsány Ferenc fenyegetésként is fölfogható videóüzenettel rukkolt elő. A kakaskodásnak a pozícióharcon túlmutató jelentősége van, a kérdés ugyanis az, hogy Márki-Zay meg tudja-e őrizni a kívülálló jellegét, ami több szempontból is előnyt jelenthet neki, vagy a hagyományos ellenzéki elit tudja majd érvényesíteni az akaratát. Közben rendeztek egy érdektelenségbe fulladó összellenzéki október 23-i megemlékezést, amely szintén nem tanulság nélküli. Áll-e Márki-Zay mögött elitellenes forradalom? Veszélyben vannak-e az ellenzék bevett pártjai? Az Átlátszó megpróbált az adatok mögé nézni.


Márki-Zay Péter sokakat meglepve, több mint 370 ezer szavazatot szerezve megnyerte az ellenzéki miniszterelnök-jelölti választást. Ellenfele, Dobrev Klára közel 285 ezer szavazatot kapott. Ez 56,7-43,3 százalékos arányú Márki-Zay győzelmet jelent. A kérdés: megállapítható, hogy kik voksoltak az egyik, illetve másik jelöltre, és ha igen, úgy a szavazók honnan érkeztek?
...

CSAK A TEHETSÉGHEZ SZERETNÉK LOJÁLIS LENNI

NÉPSZAVA
Szerző: BALOGH GYULA
2021.10.25.


Nem tartozom azok közé, akik állandóan a barikádon akarnak állni – mondta Udvaros Dorottya színésznő lapunknak, de azt is megjegyezte, mindig valamilyen válaszút előtt állunk és dönteni kell, arról, hogyan tovább.

A két új előadásában, Az ajtóban és a Kartonpapában is fellelhető egy közös motívum, a szembenézés szükségessége. Önben is megfogalmazódott ez? 

Dehogy! Ez önben fogalmazódott meg, mert azonnal összefüggéseket keres. A Kartonpapát már nagyon régóta melengetjük, a járvány miatt többször módosult a bemutató időpontja.

A szerzővel, Tasnádi Istvánnal dolgozott már a Bárkában. Milyen volt az újbóli találkozás?

Tasnádi István a Bárkában a szárnyaink alatt vált drámaíróvá. Az első közös munkánk a Titanic vízirevü, amelyet a társulatra írt. Az anyagot együtt formáltuk, kíváncsi volt arra, hogy a mi szánkból miként szólalnak meg a mondatok és készséggel változtatott rajtuk, ha kellett. Aztán Schilling Árpáddal együtt megkérdezték tőlem, hogy mit szeretnék játszani, mondtam, hogy a Phaedrát még nem játszottam és Tasnádi megírta a darabot, amelyet 2005-ben mutattunk be Phaidra címmel. 

A Kartonpapát először Székesfehérváron játszották, a Szkénében maga az író rendezte meg, önnel az egyik fontos szerepben és az előadásnak mintha még pimaszabb, provokatívabb lenne a hangvétele, mint az ősbemutatónak. A szemünkbe vágja, hogy szinte a végletekig képesek vagyunk önmagunknak hazudni.

Tasnádi Istvánnal a Terápia című sorozatban is dolgoztam, ahol a saját fejlesztésű harmadik évadban ő volt a vezető író. Már akkor is azt éreztem, hogy egészen bámulatos az arányérzéke. Tudja, hogy mikor kell odacsapni, aztán felold és amikor már azt hiszi a néző, hogy biztonságban van, mert valami könnyed tréfás dolgot tapasztal, akkor megint érkezik egy arculcsapás. Valóban nem finomkodik, de egy drámaírónak nem is az a dolga. A szembesítése már akár kegyetlennek is nevezhető.

Igen, nem véletlenül szerette volna ő maga rendezni. Egyébként most is, mint korábban változtatott a szövegen, ha úgy érezte, hogy egy színész módosítani szeretne. Ez egy rendkívül komoly írói és rendezői erény. 

A szembenézés kíméletlenségére ön mennyire vevő?

Nem kell erőszakot tennem magamon, hogy ebbe belehelyezkedjek. Persze ehhez bizalmi közegre is szükség van. Sokat jelentett, hogy a szerzőt, illetve a partnerek közül Scherer Pétert jól ismertem és megbízom bennük. Ilyenkor az ember nem vívódik, nem méricskél, hogy egy-egy gesztus, vagy jelenlét sok, vagy nem. Hittem abban, amit a rendező kért, ily módon semmiféle ellenérzés nem volt bennem. 

Gondolom ez a Szabó Magda-adaptációra is elmondható, amit eredetileg a norvég Eirik Stubo rendezett volna, aki a Médeia című előadást vitte színre a Nemzetiben.

Igen és nagyon kíváncsi voltam arra, hogy vajon Szabó Magdához mi köze van egy norvég rendezőnek, de mivel ő végül visszalépett érkezett Szabó K. István és ő rendezte meg az előadást. Szabó Magda művein, így Az ajtón is jól érezhető a szerző nőisége, ahogy szövi a cselekményt, ahogy a szereplőivel bánik, ahogy körbejár, ahogy megérint, pedig ő sem finomkodó szerző. Ráadásul ebben a darabban önmagával is rendkívül karcos, szigorú, sőt kemény. Szerintem egy nő másként vizsgálódik önmagával szemben, mint egy férfi...

AZ ELLENSÉG FEGYVERE

HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2021.10.25.


Akárhogy próbálom elfelejteni, nem hagy nyugodni az október 23-i Orbán-beszéd egy gondolata. Nem hagy, mert annyira jellemző, annyira abszurd, annyira cinikus és olyan tökéletes képet ad a kormányfő jelleméről és módszereiről. Annyira ostobának tekinti vele a tulajdon választóit is, akiknek a kedvéért megrendezte azt a méregdrága Békemenetet.

Így szól:

„A megszállók most nem ránk akarják erőltetni a komisszárjaikat, hanem meg akarják választatni őket. Most nem lőfegyverük van, hanem Facebookjuk.”

Hogy miért a lehető legnagyobb ostobaság egy jelentéktelen választási kampány miatt Magyarország diplomáciáját Amerika-ellenessé hangolni, azt már tegnap alaposan kiveséztem, és van egy olyan érzésem, hogy kell is még foglalkoznom ezzel a közeljövőben.

Viszont mi a helyzet a Facebookkal? Ha az a megszállók veszélyes fegyvere, miért nem tiltják be? Hiszen a kormánysajtó szó szerint évek óta kampányol ellene, követeli a „magyar nemzeti közösségi oldalt” helyette, a Pesti Srácok még tüntetést is szervezett tavaly februárban a techóriások, vagyis a Facebook, a Google és a YouTube ellen, a magyar online teret állandóan törvényi úton próbálják szabályozni – ha már a kormányfő is fegyvernek látja, miért nem tesz ellene semmit? Úgy örülnének a kedves békemenetelők, végre mindenki otthon kapálgatna, az is, aki a tizediken lakik (az az erkélyen) és este a férfiaknak, legényeknek a kocsmában zajlana a közösségi élet, leányoknak meg a fonóban. Asszonyoknak sehol.

Azért nem tiltja be, mert nem hülye.

És ugyanezért szidja-átkozza, mint a bokrot – az utóbbi érthetőbb, hiszen a szavazótáborának döntő többsége csak meredten néz egy-egy informatikai kérdésre, és biztos abban, hogy az „Algoritmus” egy démon neve. Szóval, hogy miért szidja, az világos: azért, mert az online térben botladozó digitális járatlanok szavazatára is szüksége van, márpedig ők nincsenek kevesen. És mivel nem értik az egészet, használják, de utálják. Hát milyen az már, hogy nem ért mindenki egyet? (Ez különben minden politikai oldal híveire vonatkozik, nem csak a kormánypártiakra).

De nem tiltja be és nem is fogja, épp azért, mert – mondta is – fegyvernek tekinti. Csak épp a saját kezében...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÚJSÁGÍRÓ, AKIRE RÁSZÁLLT A TITKOSSZOLGÁLAT | INTERJÚ DEZSŐ ANDRÁSSAL

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.10.25.



Az alvilági ügyek feltárásával, médiahackjeivel, városi legendák leleplezésével ismertté vált Dezső András az elmúlt évek nagy sikerű, a magyar szervezett bűnözésbe és kokainkereskedelembe betekintést nyújtó sikerkönyvei után a most megjelenő, Fedősztori című szerzeményében talán a legzártabb, legizgalmasabb színteret vette elő, amit újságíró elővehet: a titkosszolgálatok rejtelmes világát. A mai PartizánPOP adásunkban bepillantást kapunk a tényfeltáró újságírás kulisszái mögé, hogy hogyan verte át Dezső az egész országot médiahackjeivel, hogy milyen szerepet játszhatott a szlovák titkosszolgálat a '90-es évek magyar robbantásaiban, és hogy be van-e kötve a PestiSrácok a magyar hatóságokhoz.

FEGYVERSZÜNETET HIRDETEK

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2021.10.25.


Egyik legkedvesebb hajdani rádiós kollégám, Győri László tette föl ezt a képet a netre. Ezt írta hozzá: „
Másodhasznosított templom Utrechtben. (Templomból lakóházzá alakították, amikor a hívők száma kritikus szint alá csökkent).

Hollandia. Katolikus ország. A statisztikák szerint magas a valláshoz tartozók aránya. Nem tudom, hogyan mérték ezt az adatot, nem látok utalást arra, alkalmazták-e a Cronbach-alfa módszerét a mérőszámok hitelességének erősítésére, valószínűleg nem, de majdnem mindegy, azzal is csak a valósághoz valamivel közelebbi számokat kapunk. Ha engem megkérdeznek például, én a valósághoz hűen csak azt mondhatom, hogy a római katolikus vallás szerint kereszteltek meg, de az már nem érdekli a statisztikust, hogy 15 éves koromban dühös istentagadó lettem, ami évtizedek múltával a vallás (minden vallás) elutasítására szűkült, az istenhez fűződő viszonyom mindenekelőtt a magánügyem, a nyilvánosságra legföljebb annyi tartozik, nem tudom bizonyítani semmiféle isten létét, ebből valamelyest következően a nemlétét sem. Ezenkívül rengeteget járok templomba, minthogy a szakmám ezt megköveteli, sőt templomok rekonstruálásában és újjáépítésében is részt vettem, de 15 éves korom óta színleg sem imádkozom, sőt keresztet sem vetek, amikor belépek egy templomba, még kevésbé hajtok térdet az oltárral szemben, és értelemszerűen a szenteltvíz-tartót sem használom. Mindez azt jelenti, hogy én eggyel növelem a katolikus valláshoz tartozók létszámát, miközben nemhogy nem gyakorlom a vallásomat, hanem következetesen írom és mondom, milyen mértékig kártékony bármilyen vallás általában és az úgynevezett kereszténység különösen.

Ez a kép itt fent, ez hiteles adat a vallás szerepéről és súlyáról a 21. században. Ahhoz képest, hogy a szekularizáció a 16. század eleje óta küszködik a vallásnak a világi államról való leválasztásával, nem jutottunk valami messzire, de már ez is valami. Azokkal az adatokkal együtt, amik Európa fejlett államainak a valláshoz fűződő viszonyát jelentik, melyek szerint egyre több országban süllyed a mérhető szint alá a vallásukat gyakorlók száma. Az Egyesült Államok egy másik történet, ahol a keresztény elnökök egy zsidó könyvre téve a kezüket esküdöznek, és minden beszédük végén isten áldását kérik Amerikára. A világ legnagyobb hatalmú országában sajátos az oktatás, azon belül a vallás, a „hitoktatás” szerepe, hiába vannak ott a legjobb egyetemek, hiába a legmagasabb szintű a tudomány, a legmagasabban képzett tudós réteg, hiába a Szilícium-völgy, ha százmilliók nagyjából az illiteráció szintjén élik le az életüket, és az ő agresszív, saját felsőbbrendűségükbe vetett hitük a szó szoros értelmében elsöpör mindenkit, aki szót emelni merészelne a vallás ellen.

Különben az igazán rossz hír az, hogy a vallásosság csak lazán hozható összefüggésbe az iskolázottsággal. Egy felsőfokú végzettségű, akárhány diplomásról csak annyit lehet tudni, képes különféle ismeretek megtanulására, szerencsés esetben azok alkalmazására is, de arról nem tudunk, az illető hallott-e Descartes-ról, és ha netán hallott, megértette-e az ő mondatát, miszerint de omnibus dubitandum est, azaz hogy mindenben kételkedni kell, ami azt jelenti, kérdezni kell. Mindig mindennel kapcsolatban föl kell tenni a megfelelő kérdéseket – ez olykor nagyon nehéz tud lenni, holmi egyetemi diploma nem feltétlenül elegendő hozzá...

ITT OLVASHATÓ

FOTÓ HÁBER AVAGY A MAGYAR TÖRTÉNELEM

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2021.10.23.


Öt éve egy posztban már írtam pár sort a Fotó Háber című 1963-as filmről, a korai Kádár-korszak egyik legsikeresebb filmjéről.

A filmben egy elítélt pap, miután kiengedték a börtönből, csatlakozik a magyar állambiztonsági szolgálathoz. Ezt a karaktert Latinovits Zoltán játszotta. Latinovits a Bajorországból Magyarországra emigrált Johann Gundelnek, a magyar vendéglátóipar atyjának, dédunokája volt, a huszadik század egyik legjelentősebb magyar színésze, aki csak Érdemes Művész lehetett a Kádár-rendszerben, ha nem is volt klasszikus értelemben ellenzéki, de elég nyíltan kritizálta a magyar színházi világot.

A Hosszút játszó Nagy Attilára, aki az egyik Munkástanács elnöke volt ötvenhatban, 1958-ban halálbüntetést kért az ügyész és 12 év fegyházra ítélték. A rendszerváltás után a Magyar Szocialista Párt képviselője volt a Parlamentben.

A rendező Várkonyi Zoltánnak, akárcsak a női főszerepet játszó Ruttkai Évának 1944-ben bújkálniuk kellett a deportálás elől.

A Hábert játszó Szakáts Miklóst 1956 után letartóztatták majd internálták és az internálótáborban valóban csatlakozott az állambiztonsághoz, Cyrano néven ügynök lett, majd 1969-ben disszidált és sohasem térhetett haza.

Ezzel szemben hazatérhetett a filmben kisebb szerepet játszó Páger Antal, ő a negyvenes évek első felében több antiszemita propagandafilmben is szerepelt, ha nem is nyilas, de keményvonalas fajvédő volt, aki 1944-ben hagyta el az országot és Argentínában telepedett le. 1956-ban, még a forradalom előtt tért vissza Magyarországra, és 1965-ben kapott Kossuth-díjat.

A filmben szintén játszó Sulyok Mária 1957-ben kapott Kossuth-díjat, és később a Charta 77 aláírói között szerepelt.

MI FOLYIK ITT? – ORBÁN VIKTORT KÉRDEZTE AZ ELLENZÉK A PARLAMENTBEN

MÉRCE
Szerző: Mérce
2021.10.25.


Október 25-én, hétfőn ismét ülésezik az Országgyűlés, ahol tiszteletét tette Orbán Viktor miniszterelnök is. A képviselők pedig a lehetőséget megragadva azonnali kérdéseket tettek fel a minisztereknek, az ellenzék részéről többen is a miniszterelnökhöz intézték őket.

A napirend szerint ötször kérdezték Orbánt a hétfői ülésen.



- A Jobbik részéről Jakab Péter és Szilágyi György teszik fel a kérdést, hogy „Mit gondol erről, Miniszterelnök úr?”

- Az MSZP-s Harangozó Tamás arra kíváncsi, „Mire számíthatunk még?”

- Schmuck Erzsébet és Keresztes László Lóránt, az LMP képviselői azt szeretnék tudni, „Ki vállalja a felelősséget Miniszterelnök úr?”

- Szabó Tímea, Kocsis-Cake Olivio és Tordai Bence párbeszédes politikusok azt szeretnék tudni, „Mi folyik itt?”

- Majd a jobbikos Dudás Róbert teszi fel a kérdést, miszerint „Mit gondol erről, Miniszterelnök úr?”

A miniszterelnökhöz intézett kérdésekről – és a rájuk érkező válaszokról – az alábbiakban percről percre számoltunk be, videós közvetítésünk pedig az alább nézhető...

LANTOS GABRIELLA: NEM MI GYŐZTÜK LE A VÍRUST, AHOGY ORBÁN MONDJA, A VÍRUS GYŐZÖTT LE BENNÜNKET

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.10.25.


Magyarország számára eljött az igazság pillanata, szemben Orbán Viktor és a kormány állításával, miszerint legyőztük a vírust. A vírus győzött le bennünket – mondta Lantos Gabriella. Az Új Világ Néppárt egészségpolitikusa arra a hírre reagált így, miszerint a Közép-Dunántúl kivételével a piros jelzésű, négyfokú skálán a második legrosszabbnak számító besorolást kapta Magyarország az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtól. Lantos szerint most már nagyon komoly korlátozó intézkedéseket kellene bevezetni az oltatlanokra vonatkoztatva, olyanokat, hogy egzisztenciális fenyegetésként éljék meg azt a „szabadságharcot”, amit az európai felvilágosodás és a tudományos konszenzus ellen vívnak. És ennek kell, hogy viseljék a felelősségét.


A második legrosszabb járványügyi besorolást kapta Magyarország nagy része az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtól (ECDC). Ez tulajdonképpen mit jelent?

Azt, hogy eljött az igazság pillanata, amikor kiderült, hogy ellentétben a kormány, és elsősorban Orbán Viktor állításával, miszerint legyőztük a vírust, mert a vírus győzött le bennünket...

HIÁBA HAJTOGATJÁK, A KORMÁNYVÁLTÁS HIÁNYÁNAK NINCS KÖZE A GAZDASÁGI SIKEREKHEZ

G7.HU
Szerző: HAJDU MIKLÓS, VÁCZI ISTVÁN
2021.10.25.


Nincs túl sok kifejezés, amely 2010 óta folyamatosan kíséri a Fidesz kormányzását, de a politikai stabilitás és ennek dicsérete ebbe a szűk csoportba tartozik. Orbán Viktor már 2011-ben arról beszélt, hogy „a kormányoldal kétharmados parlamenti többsége és az ebből fakadó politikai stabilitás a legkomolyabb versenyelőnye ma Magyarországnak”, három évvel később – még a 2014-es választások előtt – pedig arról, hogy „Magyarországon megvan a politikai stabilitás, ami manapság kulcskérdés”.

A miniszterelnök kitért erre 2019-ben a zalaegerszegi tesztpálya első ütemének átadásán és az idei kötcsei pikniken is. Ez alapján nem meglepetés, hogy kormánybarát publicisztikákban is rendszeresen felbukkan a kifejezés, ennek gazdasági vonatkozása pedig esetenként úgy jelenik meg, hogy a politikai stabilitás – vagyis a 2010 óta folyamatos Fidesz-kormányzás – a felzárkózás záloga. Egyik tavalyi írásában Matolcsy György jegybankelnök is úgy vélekedett, hogy a felzárkózás folytatása szempontjából „az első és és legfontosabb a társadalmi együttműködés megőrzése és a politikai stabilitás fenntartása”.

De tényleg ilyen előnyös egy párt megszakítás nélküli kormányzása a gazdasági növekedés és – régiónkban – az EU-átlagához való felzárkózás szempontjából? Az elgondolást az unió posztszocialista tagállamainak adatait vizsgálva tesszük próbára: összesítettük a 2000 óta bekövetkezett kormányváltások számát a kelet-közép-európai térség 11 tagországában, illetve kiszámoltuk, hogy az egy főre jutó GDP tekintetében a 2009-ben az EU27-átlagtól mért százalékpontos különbségnek 2020-ra hány százalékát sikerült behozniuk ezeknek az országoknak...

LEJÁR A HATÁRIDŐ! AKI NEM LÉP, KIESIK A MORATÓRIUMBÓL - NINCS TÖBB LEHETŐSÉG, A RÁSZORULÓKNAK OKTÓBER 31-IG KELL NYILATKOZNIUK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: LOVAS JUDIT
2021.10.25.


Novembertől a moratóriumban lévő adósok döntő része kezdi meg a hitele törlesztését, és már csak azok a rászorulók maradhatnak benne, akik kérvényezik. A héten lejár a határidő, ami jogvesztő. Aki most nem lép, annak már nem lesz több lehetősége a moratórium folytatására.

Október 31. után mindenki automatikusan kihullik a moratóriumból, és novembertől el kell kezdenie hitelének törlesztését, hacsak nem kérvényezi még a héten a folytatást. A többség eddig is vélhetőleg kényelemből, lustaságból maradt benne. (A bankok szerint a rászorultak aránya a teljes hitelállomány 10 százaléka körül alakulhat.) Eddig ugyanis tenni kellett azért, hogy valaki kilépjen belőle, most viszont azért kell tenni, hogy maradjon.

Feltételezhetően még a rászorultak közül sem tudja mindenki, hogy a moratóriumban maradáshoz még a héten kérvényt kell benyújtani a bankjának. Ez lehet a magyarázat arra, hogy várakozásoknál jóval kevesebben kérték eddig a folytatását – derült ki a múlt héten a bankok kommunikációjából. A Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján a bankvezérek arról számoltak be, hogy a múlt hét közepéig jellemzően csak a moratóriumban lévő adósok néhány százaléka élt ezzel a lehetőséggel.

A 2020. március 19-étől bevezetett általános hitelmoratórium eredetileg 2020. december 31-ig tartott volna, de ezt folyamatosan hosszabbítgatta a kormány; először 2021. június 30-áig, majd augusztus 31-ig, majd szeptember végéig, legvégül 2021. október 31-ig.

Külön nyilatkozat kellA 2022. június 30-ig tartó folytatásra kizárólag azoknak a rászorulóknak van lehetőségük, akik 2021. szeptember 30. napján fizetési moratóriumban voltak, és 2021. október 1. és október 31. között nyilatkozatot tesznek a fenntartására. A kormányrendelet szerint azok tehetnek nyilatkozatot, akik gyermeket nevelnek, nyugdíjasok, vagy velük egy háztartásban élők, közfoglalkoztatottak, akik munkanélküliek voltak, vagy akiknek tartósan csökkent a jövedelmük. (Erről részletesen itt írtunk.)

A cégek akkor kérhetik a moratóriumban maradást, ha a vállalkozás tevékenységéből származó nettó árbevétele a kérelem benyújtását megelőző 18 hónapban legalább 25 százalékkal csökkent, valamint a vállalkozás 2020. március 18. és a kérelem benyújtásának napja közötti időszakban nem kötött kedvezményes gazdaságélénkítő hitel, illetve kölcsön felvételére vonatkozó új szerződést.

Jogvesztő az október 31., utána nincs folytatás...

A MÁSODIK FORDULÓ UTÁN

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÁDÁM ZOLTÁN
2021.10.22.


„Ti vagytok a győztesek, a civilek, a kicsik. És a pártok ehhez a megújuláshoz csatlakoztak. Mi egy új és tisztább, becsületesebb, tisztességesebb Magyarországot akarunk, és ebben leltünk partnerre a pártokban. (...) De azt pontosan tudjuk, hogy egyetlen párt sem, bármilyen erős párt is, egyetlen párt magában nem képes változtatni a rendszeren. Valóban össze kell fognunk, pártok és civilek, és együtt viszont kivívhatjuk hazánk új szabadságát. (...) Mi nem csak egy pártot akarunk váltani. Mi nem Orbán Viktort akarjuk leváltani, bár természetesen most ez a cél. Mi egy új Magyarországot akarunk építeni, egy új kultúrát akarunk elhozni ennek az országnak. Egy olyan kultúrát, ahol a szeretet lesz az uralkodó. Hiszen ahogy már elmondtam néhányszor, sötétséggel nem lehet legyőzni a sötétséget, csak világossággal. Gyűlölettel nem lehet legyőzni a gyűlöletet, csak szeretettel. Ebben az új, megtisztított Magyarországban mindenkinek változnia kell egy kicsit. Politikusoktól elfogadhatatlan lesz egymás szidalmazása, egymással való személyeskedés, egymás zsarolása. Elfogadhatatlan lesz az, hogy mi gyűlöletre gyűlölettel válaszoljunk. Elfogadhatatlan lesz bármilyen visszaélés az ellenzéken belül. Mert mi ki fogunk állni minden magyarért, ellene fogunk mondani a gonosznak, ellene fogunk mondani a gyűlöletkampányoknak. Szeretettel, magyarként fogunk magunkhoz ölelni minden cigányt, minden zsidót, minden meleget, minden fogyatékkal élőt, minden jobb- és baloldalit, népit és urbánust; és igen, szeretettel fogjuk magunkhoz ölelni a fideszeseket is.” (Részletek Márki-Zay Péternek a budapesti Anker közben, 2021. október 17-én este megtartott győzelmi beszédéből)

Márki-Zay Péter egyértelmű, de nem megalázó arányú győzelmet aratott az ellenzéki előválasztás második fordulójában Dobrev Klára felett. A Mindenki Magyarországa Mozgalom pártoktól független (bár az előválasztás végére négy ellenzéki párt által is többé-kevésbé támogatott) miniszterelnök-jelöltje legyőzte a Demokratikus Koalíció jelöltjét. „Az előválasztáson részt vevő állampolgárok, élve azzal a szabadsággal, amit az előválasztás adott nekik, (...) egy világos jelet küldtek. Mert ők nemcsak Orbán Viktor rendszerére rúgták rá az ajtót, hanem az ellenzékére is” – mondta a győzelem estéjén a második fordulóban Márki-Zayt támogató Karácsony Gergely főpolgármester. Lehet tehát, hogy új korszak vette kezdetét Magyarországon múlt vasárnap, radikálisan átrendezve a politikai erőviszonyokat, a korábbinál nagyságrendekkel kedvezőbbé téve Orbán jövő tavaszi leváltásának esélyeit? Lehet, és ez nagyon jó dolog. De azért talán érdemes végiggondolni néhány, a változás formájára és tartalmára vonatkozó szempontot...


SÜRGŐS REFORMOK SZÜKSÉGESEK A KÖZOKTATÁSBAN – ELŐADÁS AZ EÖTVÖS JÓZSEF CSOPORT SZERVEZÉSÉBEN

ÁTLÁTSZÓ / OKTATÁS
Szerző: Átlátszó Oktatás
2021.10.25.



A közoktatás jövőjéről szervezett előadást október 20-án az Eötvös József Csoport a Közoktatás helyzete címmel. Az eseményen Gyarmathy Éva és Filippov Gábor szólaltak fel Király Miklós moderálásával. A webinar a XXI. századi kihívásokra, a pedagógushiányra és utánpótlásképzésre, a finanszírozásra és egy gyermekközpontúbb oktatási rendszer szükségességére hívta fel a figyelmet. A problémákat és az oktatáspolitikai reformjavaslatokat az Egyensúly Intézet kutatása foglalta össze. Az előadás egyik fő üzenete, hogy az oktatás politikai érdekektől függetlenül mindannyiunk ügye, nem vitatott, hogy a legfontosabb befektetési terület...

MIÉRT MONDJÁK MÁRKI-ZAYRA, HOGY Ő A MAGYAR TRUMP?

TELEX
Szerző: TÓTH GERGELY
2021.10.25.


Miután Márki-Zay Péter szorgos kampányolásának, ügyes alkudozásainak és a második fordulóra tetőző szimpátiadagálynak köszönhetően gyakorlatilag egy hónap alatt önmaga által is esélytelennek tartott jelöltből Orbán Viktor legesélyesebb kihívójává vált, azonnal megkapta a „magyar Trump” jelzőt. Sőt, ezt a jelzőt mindjárt háromféle jelentésben kapta meg:

1. Negatív bélyegként kapta meg a kampányfinisben Dobrev Klárától, aki valami olyasmit akart sugallni az ellenzéki szavazóknak, hogy Márki-Zay alapvetően jobboldali populista karakter, aki nem hiszi és nem is képviseli következetesen azokat az értékeket, melyek egy baloldali miniszterelnök-jelölttől elvárhatók, ráadásul az amerikai exelnökhöz hasonlóan nem is tartja tiszteletben az előre lefektetett szabályokat.

2. Amikor pedig Márki-Zay iránt felhorgadt a nemzetközi érdeklődés, akkor az egyszerű sablonokat imádó nemzetközi médiába is besettenkedett a jelző, melyet egyébként az elmúlt öt évben minden felbukkanó jobboldali-populista jelöltre reflexből ráaggatnak (nem kis részben azért, mert a „Trump” szó az egyik legstabilabban teljesítő kattintásmágnes).

3. A Trump-hasonlatot egyébként magyar elemzők kínálták tálcán az osztrák, illetve az amerikai médiának. Azonban az osztrák sajtóban mindenhol hivatkozott századvéges Kiszelly Zoltán vagy a CNN által (az Euronewsra hivatkozva) idézett Political Capital-es Krekó Péter nem Márki-Zay és Trump ideológiai hasonlóságaira utaltak, hanem a politikán kívülről való berobbanásra, a hagyományos politikai logika felrúgására, a konvenciókkal szakító egyenes beszédre – és Márki-Zay ezeket a párhuzamokat el is ismerte.

Szóval a trumpozásokban keveredett a két politikus habitusa, politikai pozíciója, sikerhez vezető útja és a választási sikereknek megágyazó tágabb politikai környezet, és keveredtek a burkolt vádaskodások a leíró megállapításokkal. És mivel úgy tűnik, hogy ez az olcsó párhuzam még egy ideig velünk marad, érdemes megnézni, hogy milyen területeken jogos, és milyen területeken értelmetlen...


BRÜSSZEL ÉS WASHINGTON BEAVATKOZIK A 22-ES VÁLASZTÁSOKBA – VÉLI ORBÁN VIKTOR - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2021.10.25.


A nemzetközi sajtóban is foglalkoztak az október 23-i magyar ünneppel. Orbán a külföldi hatalmakat vádolta, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter négy fő célt nevezett meg, amit a baloldalon és a jobboldalon is akarnak: hogy Magyarország ismét demokrácia legyen, jogállam, hogy működjön a piacgazdaság és maradjon az Európai Unió része.


Orbán Brüsszelt és Washingtont a 2022-es választásokba való beavatkozással vádolta meg, és arra kérte szavazóit, hogy nacionalista kormányának 10 éves eredményeit védjék meg – veszi át számos médium a Reuters tudósítását az október 23-i eseményekről. Kemény kihívója Márki-Zay Orbánnak, hisz hasonlóan konzervatív nézeteket vall. Több tízezer támogatójához szólva a kormányfő azt állította, hogy Soros György megveszi a baloldali ellenzéket, de nemcsak a pénzét használja fel erre, hanem a médiát és a teljes hálózatát is – értelmezi a Reuters Orbán szavait, amit például az Euronews és a Deutsche Welle is közreadott. De nem az számít, hogy mit akarnak ők Brüsszelben Washingtonban, és a médiában, amit itthon Orbán szerint külföldről irányítanak, hanem az, hogy a magyarok saját maguk döntenek a sorsukról. S egyébként Orbán is épp arra hivatkozik, amire az ellenzék, hogy egységben az erő. Márki-Zay beszédéből azt emelik ki, hogy amennyiben megválasztják, az új kormány új alkotmányt ír, leszámol a korrupcióval, bevezeti az eurót és garantálja a független médiát. A közvélemény-kutatások szerint fej fej mellett halad a Fidesz és az ellenzék, de a szavazók egynegyede egyelőre bizonytalan. Orbán azonban máris választási osztogatásba kezdett, 600 milliárd forintot ígért adóvisszatérítés formájában. Kitér az Orbán beszédében elhangzott brüsszeli tételmondatokra is, hogy az Unió a lengyelekhez hasonlóan a magyar kormányt is ellenségként kezeli, de meg kell értse végre, hogy még a kommunisták sem tudtak legyőzni minket – fogadták kitörő lelkesedéssel szavait a támogatói, akik Brüsszel egyenlő a diktatúrával tartalmú táblákkal üzentek a vélt ellenségnek.

A Bloomberg kis videóval és egy kormánypárti megszólalóval is tarkította a 23-i nap összefoglalóját.

A világ egyik legnagyobb és tekintélyesebb hírügynöksége, a katari székhelyű Al Jazeera egy Orbán-párti tüntetőt és egy ellenzékit is megszólított október 23-án, de még Marki-Zay is nyilatkozott a tv-stábnak. Négy fő célt nevezett meg az ellenzéki előválasztások győztese, amit a baloldalon és a jobboldalon is akarnak: hogy Magyarország ismét demokrácia legyen, jogállam, hogy működjön a piacgazdaság és maradjon az Európai Unió része.

A Voice of America Orbán beszédéből kiemelte azokat a negatív sablonokat, amelyek az ellenzék hatalomra kerülésével szerinte fenyegetnek. Például az, amit korábban is csináltak, hogy pénzügyileg romba döntik az országot. Csizmadia László, a Békemenetet szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) szóvivője és egyik alapítója úgy nyilatkozott, hogy a Békemenet demonstrálni kívánja Magyarország szuverenitását az Európai Unióban, miután az méltatlan támadást intézett a hazája ellen. A Veszprémből érkezett egyik békemenetelő, Csendes László szerint Orbán felvirágoztatta az országot, gazdasági mutatóit tekintve jelentős haladást ért el. Mindenre és mindenkire van és jut pénz – vélte. Németh Judit pedig úgy fogalmazott, hogy szerinte a baloldal képtelen a kormányzásra, semmi elképzelésük nincs. Egy céljuk van, elűzni Orbánt, aki szerinte Európa legjobb politikusa.

Miért Magyarország az ukrán elnök másik nagy problémája?

A konzervatív amerikai National Interest (Nemzeti Érdek) lap Ukrajna gondjait sorolja: nem elég baj Volodimir Zelenszkij államfőnek, hogy harcol az orosz szeparatistákkal, hogy küzd a korrupcióval, hogy nyakára nőnek a populisták, hogy nincs elég külföldi befektető és nem halad az uniós és NATO-tagfelvétel sem, mindezek tetejébe itt van neki a nyugati veszedelem is Magyarország képében, amelyik területeket akar visszacsatolni és bőkezűen támogatja a kárpátaljai magyarokat. Ám a helyzet, hogy miután uniós útlevelük van a helybéli magyaroknak, fennáll a veszélye annak, hogy elhagyják hazájukat és kiürülnek a falvaik.

HALMOZÓDÓ TÉNYEZŐK

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2021.10.24.


A szegénységnek sokféle szintje van. A szegénység miatti kirekesztődés is többféle mértékben tapasztalható meg. És így az esélytelenség is változó mélységű.

Sokszor leírtam már, hogy amikor valaki a szegénység elleni munkájában a sikerek sokaságát sorolja, és rákérdezek, hogy lehet az, hogy azokkal a problémákkal, melyekkel mi, az Igazgyöngyben szembesülünk, ők nem találkoznak, a válasz mindig az volt, hogy ja, ők nem “annyira mélyen” élőkkel dolgoznak, mint mi. Innen viszont bennem mindig megkérdőjeleződik a sikerek tartalma. Nem vonom ugyan kétségbe az eredményeiket, de pontosan tudom, mennyivel könnyebb ott változást elérni, ahol “nem annyira mély”, nem annyira összetett a probléma.

Mert akik igazán mélyen vannak, akik a szegénység terhét generációk óta magukkal cipelik, és közben újabb és újabb nehézségek sújtják őket, velük, az ő élethelyzetükön változtatni tényleg nagy kihívás. De ezzel kevesen néznek szembe. Könnyebb azokkal, akik “nem olyan mélyen” vannak. Akiknél “van fogadókészség”, ahogy indokolják ezt a probléma felszínén maradók, mert ugyebár “segíteni csak azon lehet, aki maga is akarja”. És ez indok lesz arra, hogy otthagyják őket, hiszen ők láthatóan nem akarnak…. nincs mit tenni….

Ám, mégis, valami furcsa önigazolásul, a felszínen elért sikereket szívesen kommunikálják úgy, mint megoldást a szegénység problémájának felszámolására. Miközben nem az. Mert a helyzet ennél sokkal bonyolultabb. Látszatprogramok, hatékonyságmérés, utánkövetés nélküli projektek mentén folynak el a megoldásra szánt milliárdok, be nem épülő hatásokkal, és leginkább annyi a hasznuk, hogy akik a menedzsmentben sikerrel végigvitték az elszámoláshoz elvárt adminisztrációt, a projektidőszakban megéltek belőle. Vannak persze, akik meg is gazdagodtak… hiszen a korrupció ebbe is beépült.

A szegénység pedig marad. Erősödő a kirekesztés, az esélytelenség.

Hogyan halmozódnak a szegénységfaktorok? Pl. földrajzilag. Mert nem mindegy, hogy valaki egy lehetőségekkel jobban ellátott, vagy egy leszakadó országrészben szegény. Mert ha ez utóbbiban, és nem mobilis, hanem helyhez kötötten él, mondjuk az óvodás-iskolás gyermekei, vagy idős szülei miatt nem tud távolabb munkát vállalni, ám helyben semmiféle lehetőség nincs a közmunkán kívül, az ő helyzete kilátástalanabb. Vagy, vajon milyen eséllyel tudja megtörni a tanulatlanság bilincsét az, aki a térségben, ahol él, csak szegregált általános iskolát ér el, ahol a szakemberhiány, a kiégés, és a hátrányokkal és tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek tömege lehetetlenné teszi olyan tudás megszerzését, amivel később boldogulni lehet?

Másik terület a szegénység és az eladósodás mértéke. Esélyesebb a nem eladósodott szegény. Ám akit behajtócéges tartozások terhelnek, nos, hogy velük mi lesz, fogalmam sincs. Semmiféle megoldást, esélyt nem látok a 10 millió forint feletti adóssággal élőknél. A tartozások, melyek lehetnek ki nem fizetett közüzemi számlákból, felvett személyi kölcsönökből, a 0 forinttal kezdődő áruhitelekből, melyeknek nem bírnak ellenállni a pénzügyi tudatosság hiányával élők, akik teljesen védtelenek a fogyasztó világ hatásaival szemben, fel nem törhető bilincseivé váltak a szegénységnek. Ezek a tartozások végül behajtócégeknél landolnak, akik pontosan tudják, hogyan kell a rendszert úgy működtetni, hogy azok ne évüljenek el, hanem rakódjanak tovább, tízmilliós összegekig, amiből nincs kiút. Ez is ott van, újabb gátjaként a változás lehetőségének, hiszen ha a legális munkaerőpiacon akarnak elhelyezkedni, két tartozásnál (és mindenkinek több van), a fizetés 50%-a levonásra kerül.

És jönnek még más “lehetőségek” is. Pl. a korrupcióval átitatott képzések melyeket az állam támogat, a probléma megoldására. Azt, hogy hányan tudtak stabilizálódni pl. a kosárfonó tanfolyamokból, vagy a többiből, senki sem tudja. Túl sokan biztosan nem, mert akkor nem lenne ekkora probléma a társadalmi leszakadás. Sokan vannak, akik ugyanolyan szegénységben élnek, pedig elvégzett tanfolyami bizonyítványok sokaságával rendelkeznek. Ma meg már olyan képzéseket is találni, amiért semmit sem kell tenni, csak jelen lenni, és pénzt kapnak érte. Így is hirdetik nekik, (no nem a hivatalos csatornákon) “lefordítva” a helyzetükre, tudásukra, Az adminisztrációt megoldja más, csak a személyi adatok szükségesek. Régebben legalább aláírni kellett a jelenléti ívet, most már azt sem. Sötét hálózata épült mára ki ennek, a mozgatói pedig pontosan ismerik a gyenge pontokat, és a kulcsszavaikat a tájékoztatókon ehhez igazítják, behúzva azokat, akik hisznek nekik. Ám tudás ezekből nem lesz, és a pénz sem annál landol, aki jelentkezett. Ami náluk marad, az a vállalt kötelezettség, ami őket terheli majd, fokozva tovább a nyomorúságukat.

Persze van még sok, halmozódó és a helyzetet nehezítő dolog. Pl. szegénységben él, és sérült. Lehet ez testi fogyatékosság, vagy értelmi. A szegénységben sem a lehetőség, sem a tudás, sem a pénz nincsen meg arra, hogy fejlesztésekről beszélhessünk. A korai fejlesztés idején még esélyes lehetne…ha lenne. Ha értenék a szülők, miért van rá szükség, és ne fogadnák el, hogy “olyan”. Hogy ne gondolnák azt, “majd kinövi”. Ha lenne szakember, aki fejleszti, ha megoldanák a kis falvaktól, a szegregátumoktól távol elérhető szolgáltatásnak az elérését. Késöbb sem alakul a helyzet, az óvodában sem, az iskolában aztán ott az SNI státusz. Ott legalább van egy problémaazonosítás, és némi kísérlet a fejlesztésre, de az integrálható SNI gyerekek messze nem kapják meg azt a szakmai segítséget, amire szükségük lenne. A pedagógusok erre nincsenek felkészítve, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, logopédus, pszichológus csak mutatóban van ezekben az iskolákban.

Aztán, ahol tudnak, ott kapcsolódnak 16 éves korig a középiskolához… de innen többnyire kiesnek. Maradnak otthon. Ha elérik a felnőttkort, a korábbi státuszukkal, tudásukkal, képességeikkel senki sem törődik többé. Nem érdekes, hogy milyen döntési képességekkel bírnak, képesek-e megszervezni az életüket, hogyan használja ki őket a környezetük. Hogyan lesznek csicskák, hogyan adják el őket prostituáltnak, hogyan lesznek kezesek mások kölcsöneihez, hogyan “viszik el a balhét” a bűnözésben, vagy hogyan lesznek a falu bolondjai, megalázva, rendszeresen.

A nem integrálhatók bentlakásos fejlesztést kapnak, de vissza, a családhoz, a szegénységbe ritkán vezet az út. Ők többnyire szociális intézetbe kerülnek. Ha nem rögtön ez után a fejlesztett időszak után, akkor majd amikor már a szülők nem tudnak gondoskodni róluk.

Szegény és LMBTQ személy. Ez is nehéz helyzet, bonyolódik tovább a probléma. A tájékozatlanságban is élő előítéletek felerősödnek a szegénységben, kevesen tudnak megmaradni a falvakban közülük. Az út nagyon sokszor a prostituálódás, amiben megélhetéssé válik a másság, és ebből nincs visszaút. A szegénység és a prostitúció egyébként is kapcsolódik gyakran, a “nincs” helyett adott pár bizsu, ruha, és a “törődés”, a “védelem”, a menekülés a nyomorúságban élő családból elég ahhoz, hogy jövőképpé váljon ez az út, innen már csak az a kérdés, hogy külföldön, vagy itthon futtatnak valakit.

És persze nem kerülhető meg a szegénység a cigányság kapcsolódása sem, hiszen a generációs szegények nagyobb része cigány. Ez is egy nehéz kapcsolódás, ami erősíti az előítéletes gondolkodást. Pedig a szegénységben a szocializációs minták nem etnikai gyökerűek. De a bélyeg erős, és nehezen felfejthető mélységei vannak.

Elemezhetnénk még a szegénység + a függőségek, vagy a szegénység-női szerep viszonyát is. A lakhatási szegénység különböző fokozatait. A fekete zóna élősködő kapcsolódásait. A szegénység + állami gondozás esélyeit. Vagy a szegénység és a kriminalizáció összefüggéseit. A szegénység és az egészségügyi állapot életminőséget meghatározó, és oda-vissza ható következményeit. Annyi szegmense van még….

Jó lenne, ha jobban értenénk ezeket. Azt, hogy mennyire bonyolult ez az egész. Hogy a mögött a szó mögött, hogy szegény, miféle okok, és legtöbbször ok-halmozódások húzódnak meg. Kellene ezt jobban tanítani a leendő szakembereknek, akik emberekkel foglalkoznak. Kellene jobban elemezni a munkájuk során a gyakorló szakembereknek, ha lenne rá energiájuk. És főleg a döntéshozóknak. Hogy megértsék végre: csak az összefüggések pontos feltárásával találhatnak megoldásokat.

Az összefüggések azonban rendszerszintű hibákat mutatnak. Az okok halmozódása ugyanis összekapcsol területeket, melyek önmagukban nem kezelhetők, ám a kapcsolódások rendszer szinten nem láthatók, nem realizálódnak és nem is értelmeződnek. A szegénység azonban a jelenlegi működésben csak konzerválódik, és újratermelődik.

SZIJJÁRTÓ A NÉMET ÉS AZ AMERIKAI ÉS TÖBB EU-S KÜLÜGYMINISZTERNÉL IS TÖBBET REPÜLT – LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: huppa.hu
2021.10.25.


A magyar külügyminiszter 61 útjából 54 volt olyan, amikor nem hagyta el Európát

…és ezeknek a látogatásoknak a többségéről még az odaút napján haza is jött.

Áder vendégeit a Gresham Palotában szállásolják el

Demus István pénzügyi tanácsokkal látja el a köztársasági elnököt, amiért havi 735 ezer 230 forintot kap, eddig 6 millió 617 ezer 250 forintot fizettek ki neki az idén.

Szétesik az Antall József Tudásközpont

A történetük tükrében összeállni sem kellett volna. Nyilván nem kerülnek bíróság elé.

Donald Tusk lett a Polgári Platform elnöke

Megválasztották a fő lengyel ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) elnökének Donald Tusk volt lengyel miniszterelnököt, az Európai Néppárt (EPP) elnökét a párton belüli tisztújító szavazás vasárnap ismertetett eredménye szerint.


Izraelben számítanak az ötödik hullámra is, készülnek rá

Az ország tízmilliárd sékeles gazdasági és egészségügyi biztonsági hálót hoz létre.

A világsajtó még mindig a kormányfő október 23-i beszédével foglalkozik

“Azt hihettük, hogy Orbán tébolya már elérte a csúcsát, de ő rá tudott tenni egy lapáttal.”

Ami nem sikerült Kádáréknak, Orbánnak sem fog

Negyvenéves lett Iványi Gábor testvérközössége.

„Alkotmányozz a Fidesszel!”

Át lehet-e lépni a kétharmados törvények keretein?

Új uradalom épül állami pénzből a Nyírségben

Az ugyanakkor nem látszik, miből futja ilyen nagy álmokra.


SZABAD SZEMMEL: AZT HIHETTÜK, HOGY ORBÁN TÉBOLYA MÁR ELÉRTE A CSÚCSÁT, DE Ő RÁ TUDOTT TENNI EGY LAPÁTTAL - A VILÁGSAJTÓ MÉG MINDIG A KORMÁNYFŐ OKTÓBER 23-I BESZÉDÉVEL FOGLALKOZIK.

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.10.25.



Orbán Viktor őrületes stratégiát eszelt ki a nemzeti ünnepre: azt hiszi, hogy harcban áll az EU-val és arra szólítja fel honfitársait, hogy barikádozzák el házaikat. Merthogy jön Brüsszelből az invázió, az unió el akarja rabolni a magyaroktól a hazájukat és kultúrájukat. A legnagyobb veszély fenyegeti a szabadságot, a családot és a nemzetet.

Azt lehetne gondolni, hogy, ha ez már téboly csúcsa, ám a kormányfő rá tudott tenni még egy lapáttal, amikor gyújtó beszédét pont az oroszok által legázolt forradalom évfordulóján mondta el. Az üzenet az, hogy Brüsszel az új Moszkva, az unió birodalmi uralomra tör. De ha ilyen rettenetes a helyzet, akkor miért nem jelenti be, hogy Magyarország kilép?

A válasz igencsak egyszerű: a pénz miatt. A földrészen egyetlen más politikus sem húz ekkor hasznot a tagságból, mint éppen ő. Ám a kellemes langymeleg alighanem rövidesen véget ér, mert a Bizottság a jelek szerint elszánta magát húsbavágó szankciókra. Úgy hogy Orbán számára itt már nincs visszaút. Ezért a konfrontációval próbálkozik. Pont akkor, amikor megkezdődött a választási hadjárat és a másik oldalon az egységes ellenzék sorakozott fel.

Le Monde

A választási kampány megindításakor Brüsszelt vette célba Orbán Viktor, aki ezúttal egységes ellenzékkel néz farkasszemet. A nacionalista kormányfő számára ehhez az alkalmat 56 évfordulója szolgáltatta. Bízik abban, hogy negyedszer is megszerzi a mandátumot, csak éppen ez minden eddiginél keményebbnek ígérkezik. Egy olyan ellenféllel szemben, amelyet azzal vádol, hogy azt külföldről irányítják: Brüsszelből, Washingtonból, a nemzetközi sajtó segítségével.

A részvevőket buszok százaival vitték a megemlékezés helyszínére, de érkeztek részvevők Lengyelországból és Olaszországból. Utóbbiak igencsak hangosnak bizonyultak, míg a korosabb és engedelmes magyarok szinte néma csendben vonultak, miközben rengeteg nemzeti zászlót lengettek és plakátokon ítélték el az EU-t, illetve a baloldalt.

A kihívó, Márki-Zay Péter jobboldali keresztényként határozza meg magát, továbbá egyértelműen európaiként, ami nagy különbség Orbánhoz képest. Utóbbi az ünnepi beszédben ki nem ejtette a száján a nevét, de ettől még azzal vádolta, hogy a baloldal mozgatja és az unió, illetve Soros érdekeit képviseli.

A beszámoló ugyanakkor hiányolja, hogy az ellenzék jelöltje nem szállt határozottabban szembe a kormányzati politikával olyan súlyos kérdésekben, mint a melegek joga, vagy a bevándorlás, hiszen egy olyan országot kell átállítani, amelyet Orbán keményen a markában tart, a médiára, illetve a propagandagépezetre támaszkodva. Mert Márki-Zay ugyan azt hirdette, hogy a szeretetnek kell győzedelmeskednie a gyűlölet fölött, ám vasárnap a főváros utcáin kifejezetten az utóbbit lehetett tapasztalni.

FAZ

Orbán Viktor, illetve kihívója teljesen eltérő tanulságot vont le 1956-ból. A megemlékezést a közelgő választás határozta meg. A miniszterelnök párhuzamot vont a felkelést a bevonuló szovjet csapatok segítségével leverő egykori kommunista rendszer és a jelen között. Mivel az országot manapság sok kritika éri a korrupció és a jogállam megsértése miatt, azon kívül Brüsszel több eljárást is indított, kifejtette, hogy európai tisztségviselők ezúttal is a magyarok feje fölött igyekeznek döntést hozni, hogy azok liberális álláspontra helyezkedjenek.

Úgy fogalmazott: még a komcsik sem merészkedtek olyan messzire, mint Brüsszel. Azon kívül „Gyuri bácsi” (Soros György) is készülődik. De pont az ilyen külföldi erők miatt tűnik úgy, hogy megerősödött az ellenzék. Ám azon van, hogy nyugtalanságot, gyűlöletet és erőszakot keltsen. A baloldal azonban farkas – báránybőrben.

Az utalás nyilvánvalóan az értékkonzervatív Márki-Zay Péternek szól, aki azt fejtegette a párhuzamos ellenzéki megmozduláson, hogy az embereknek 65 éve is elegük volt, mint ahogy most is. A küzdelem akkor is az egypártrendszer ellen folyt, miután az szegénységet, megfélemlítést, politikai összefonódásokat, fokozódó orosz befolyást és gyűlöletkampányokat hozott. A mai fiatalságnak ihletet kell merítenie az egykori kortásak küzdelméből, de békés, fegyvertelen eszközökkel kell fellépnie. A kérdések kérdése az: Fidesz vagy nem Fidesz.

Süddeutsche Zeitung


A kommentár szerint az Európai Unió hatalmas feladatok előtt áll, de közben példát kell mutatnia a világnak olyan alapértékekből, mint a szabadság, demokrácia és emberi jogok, mert ha nem, akkor hamar felmorzsolódik és elemeire esik szét az USA, Kína, valamint és nagyhatalmi álmokat kergető Oroszország fellépése folytán. Ezt nagyon így látják az EU vezető köreiben, csak éppen le kellene vonni belőle a tanulságokat.

A labda most a németeknél van, mármint, hogy az új kormány hajlandó-e ennek érdekében lépni. A Merkel-féle közvetítő diplomácia már hatástalan, bár a távozó kancellár alighanem még szobrot kap, amiért annyi válság során egyben tartotta a szervezetet. Csak éppen az Északi Áramlattal hatalmas vitát hagy az utódokra, viszont soha nem mutatott utat a jövőbe.

Ugyanakkor sokszorosan bizonyította, hogy Berlinnek érdemes Európába beruháznia és nem csupán anyagi értelemben. Merthogy ily módon stabilizálja a kontinens gazdaságát és segíti a megújulást. A keletre áradó milliárdok hozzájárulnak, hogy féken tartsák azokat a kormányokat, amelyek nem tisztelik az európai értékeket. Lengyelország mindaddig várhat a maga részére, amíg nem adja fel az igazságszolgáltatás bedarálásának tervét. Pénz - értékek ellenében, ez éles fegyver, amitől Orbánnak is tartania kell. Ám egyedül ily módon nem lehet fenntartani a szervezetet.

Merkel joggal mondja, hogy nem oldja meg a gondokat, ha megbüntetik Budapestet és Varsót. A keleti populisták meglovagolják a Brüsszellel szembeni szkepszist, azt a feltételezést, hogy a szorosabb integráció szétrombolja a nemzeti értékeket. Ezért jó ötletnek látszik, hogy az új kancellár először ne Párizsba, hanem Varsóba látogasson el.

Scholz ily módon jelezné, hogy ő is tisztában van Németország felelősségével Kelet-Európával szemben. Egyben cáfolná, amit a demagógok hirdetnek, hogy ti.a térség országai csupán másodosztályú tagnak számítanak az unióban. Egyben talán segít ily módon az ellenzéknek is. A PiS-szel folytatandó tárgyalás alkalmat kínál a figyelmeztetésre, valamint a szankciók belengetésére. Ugyanakkor új fejezetet nyitna a német Európa-politikában, ha nem vennék használatba a Putyinhoz vezető Északi Áramlat 1-őt.

FT

A lengyel kormányfő teljesen kikelt magából, mert az EU szanciókra készül országa ellen: Morawiecki azt mondta, úgy nem lehet tárgyalni, hogy a másik fegyvert tart az ember fejéhez. Egyben azzal fenyegetőzött, hogy Varsó minden lehetséges eszközzel védekezni fog, ha Brüsszel visszatartja a támogatásokat és ily módon belevág a „3. világháborúba”.

A politikus a lapnak nyilatkozott és azt sürgette, hogy az unió csak ne fenyegetőzzön, ha rendezni akarja a jogállam ügyében keletkezett válságot. Ugyanakkor a feszültség enyhítésére azt ígérte, hogy legkésőbb az év végéig felszámolják az Európai Bíróság által kifogásolt Fegyelmi Kamarát. Azt mondta, hogy a hamarosan elkészül a törvényjavaslat szövege, de utána még meg kell szerezni az elfogadáshoz a kellő többséget.

A jogvita miatt a Bizottság jegeli 36 milliárd euró folyósítását az újjáépítési alapból, de több tagállam sürgeti, hogy alkalmazzák az új jogállami mechanizmust, mert akkor további jelentős összegeket lehet visszatartani az uniós költségvetésből. Morawiecki szerint azonban Varsó visszavág, ha az EU hozzányúl a felzárkózási forrásokhoz. Hozzátette, hogy a kompromisszum érdekében von der Leyennek vissza kell vonnia a kezdeményezést, mármint hogy a lengyelek fizessenek igen kemény napi büntetéseket - mindaddig, amíg nem hajtják végre az Európai Bíróság döntéseit az igazságügyi reform ügyében.

Azt állította ugyanakkor, hogy a Bizottság jogsértést követett le, mivel a megadott határidőn belül nem mondott véleményt a nemzeti tervről, amely azt tartalmazza, Varsó miként kívánja felhasználni a járvány után létrehozott gazdaságélénkítő alapot. Szerinte azonban előbb vagy utóbb mindenképpen megkapják a pénzt, de minél később, annál világosabb lesz, hogy az unió diszkriminációhoz folyamodik és diktálni próbál.

Úgy fogalmazott, hogy nem adják meg magukat és a nyomás ellenére is ragaszkodnak a szuverenitásukhoz. Ennek érdekében a szabad piacon vesznek fel kölcsönöket. Ugyanakkor cáfolta, hogy komolyan felmerült volna a Polexit, tehát a kilépés lehetősége.

FT

A lengyel miniszterelnök kirohanásához kapcsolódva Európai vezető lapja vezércikkben szögezi le, hogy Varsónak meg kell fizetnie az által elkövetett jogsértés árát, hiszen az egész botrány ő robbantotta ki – rosszhiszeműen. Hozzáfűzi, hogy Morawiecki múlt heti strasbourgi vendégjátéka csak tovább fokozta a feszültséget. De az Alkotmánybíróság határozata, miszerint bizonyos területeken a nemzeti jog felülírja a közösségi normákat, már előtte az EU jogrendjének alapjait találta telibe. Mellesleg az állásfoglalást a kormányfő kérte.

Az óriási tiltakozás láttán Varsó mégis dacosan reagált és mint a fenti interúból kitűnik: üres fenyegetéseket vet be. Morawiecki harcias nyilatkozata egészen rendkívüli, ideértve, hogy Brüsszel megindítja a „3. világháborút”. Hajthatatlansága azt jelzi, hogy Brüsszelnek ki kell tartania a szerződésszegési eljárások mellett, mert azok hatnak. Egyben a lengyelekre kell hárítani a törvénysértések költségeit. Ha a PiS nem hajlandó meghátrálni, akkor nem kaphat pénzt az újjáépítési csomagtól, illetve az jogállami mechanizmus beélesítésével a normál költségvetésből sem.

Elkeserítő, hogy esetleg ilyen anyagi intézkedéseket kell foganatosítani, de azok megteszik a maguk hatását, hiszen több lengyel körzet is visszavonta saját döntését, miszerint LMBT-mentes övezetnek nyilvánította magát. Különben elvesztette volna ugyanis az uniós forrásokat.

Morawiecki ugyanakkor kettős mércével vádolta meg a bírálókat. Ehhez csak annyit, hogy a varsói állításokkal szemben egyetlen más ország alkotmánybírósága sem mondta ki, hogy az alaptörvény ütközik az uniós szerződésekkel. Emellett a dolgot csak súlyosbítja, hogy a lengyel vezetés láthatólag mentesülni igyekszik mindenfajta jogi korlátozás alól, egyaránt értve ezalatt a nemzeti és az európai jogot.

De ha ütközik az közösségi normarendszer és az alkotmány, akkor utóbbin kell változtatni, vagy ki kell lépni. Az anyagi veszteség remélhetőleg jobb belátásra bírja a lengyel felet, de a károk felszámolásához ügyes diplomácia is szükséges a kemény lépések mellett. Több tag attól fél, hogy a viszály a Polexit felé tereli a dolgokat. Lehet, hogy szaván kell fogni Morawieckit és párbeszédet kell kezdeni a rendezésről, és akkor lehetséges az arcmentő kompromisszum. De amit Lengyelország csinál, az általa használt retorikával együtt, csak megnehezíti ezt az utat.

Die Welt

Az elemzés sürgeti, hogy az unió küldjön jelzést, azaz kövesse az amerikai elnök példáját, aki azt üzente a kontinens középső részén útra készülő tömegeknek, hogy ne induljanak be, mert úgy sem engedik be őket az Egyesült Államokba. A lap szerint Európának azt kell tennie, hogy csak azok előtt nyitja fel a sorompót, akiknek megfelelő képzettsége van és így hozzá tudnak járulni a jóléthez, vagy akiket politikai okokból üldöznek.

A földrész külső határain visszaköszön a helyzet: az illigális migránsok megpróbálnak bejutni, az érintett kormányok biztonsági erőket vezényelnek ki és bejelentik, hogy kerítést emelnek, ám ezen az erkölcsös Európa felháborodik. Csak most a roham keletről indul és nem Erdogan, hanem a minszki diktátor, Lukasenko használja politikai zsarolásra. A befogadott menekültek szétosztását pedig pont az a Lengyelország követeli, amely – más kelet-európai államokkal együtt – hallani sem akar a kvótáról.

Európában jelenleg nem élvez többséget a Merkel-féle „Isten hozott” kultúrája. A korábban nagyvonalú Dániában vagy Svédországban már szó sincs ilyesmiről. A francia elnökválasztási hadjárat részvevői pedig egymás licitálják felül, mármint hogy melyikük tart szükségesnek keményebbnél is keményebb lépéseket az illegális bevándorlás ellen.

Ugyanakkor Németországban az eddiginél több lehetőséget kell teremteni a munkaerő utánpótlás törvényes külső csatornáinak bővítésére, hiszen jelenleg 12, millió állás betöltetlen.

MÁRIA KEZE, BRÜSSZEL LÁBA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.10.25.


Tegnap úgy játszásiból elmerengtem kicsit egy fikcióban, karikatúrában, amely azt volt hivatott vizsgálni kik azok, akik Orbán-beszédet hallgatni járnak, hogyan kerülnek oda és miért. Ám jól láttuk, perszehogy, az ujjamból szoptam az egészet, de nem bűnös, hanem ábrázolási, mintegy tömörítési szándékkal. És ezen a ponton tessenek felidézni esztétikai tanulmányaikból az egyes és általános viszonyát, azt, hogy ezekből aztán hogyan fakad a valóság megmutatása és a rejtett ítélethozatal. Ilyképp tegnap előttünk állt az a típus, akiknek Orbán beszél, és a linearitást megborítva ma lesz az a nap, amikor pedig megnézzük, miket is beszél ez az alak összevissza. Hogy ne mondjuk, hadovál.

És még csak nem is az egész szöveget vesszük górcső alá, mert a fasiszta uszítás arra méltatlan, hanem, ahogyan az előbb az egyes és általános karöltésére hivatkoztam, ezúttal pedig a rész és egész egylényegűségére hívnám fel a figyelmet, hogy a legkisebb molekulában benne van az anyag minden tulajdonsága. Orbán fasiszta uszítását mintegy fraktálként tárom a nagyközönség elé, amikor a képben egyre beljebb haladva fedezzük fel benne a végtelenségig ugyanazt. Ez pedig Orbánt nézvést a romlottság, aljasság és a gonoszság maga, egy olyan ember bimbózódik, feslik ki előttünk, ami típust már régebben is a történelem szemétdombjára hajítottak, csak kis hazánkban nem jött még el a végleges ideje.

„Liberálissá és érzékennyé akarnak pofozni bennünket.” – Ezt jelentette ki a kedves vezető a bávatag de annál lelkesebb és hangosabb tömeg előtt, és ebben az egy mondatban (fraktálok) benne van Orbán tágas és romlott univerzuma, amelyben az alapvető emberi értékek betartásának kérése számára pofozás és rajta való erőszaktevés. Amikor nem rúghat bele a menekülőbe – pofozás, midőn nem uszíthat melegek ellen, szintén, arcán való tenyércsattanásként éli meg, ha segíteni kell az elesetteken, rajta, illetve a természetén való két lábbal tapodás, ha ellenfelének is vannak jogai. Felesleges folytatni – pedig bőséggel lehetne – mi mindent él meg Orbán a gusztusa, jelleme. neveltetése ellen valóként...