2022. február 12., szombat

„NE NÉZZÜK HÜLYÉNEK A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROKAT, NINCS AZ A PÉNZ, AMIVEL MEG TUDOD ŐKET VENNI”

444.HU
Szerző: 444.hu
2022.02.12.



Ne nézzük hülyének a magyar állampolgárokat...


LÖ GRAND LÖLÖ | OLIGARCHIA ANIMÁCIÓS SOROZAT 10. RÉSZ

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2022.02.



Mi a sikeres ember titka? Például a megfelelő hozzáállás a munkához és a társkereséshez. Önfejlesztés-tippek Lölötől. Animáció: Turai Balázs, Törteli Zsombor Hang: Mészáros Lőrinc

MEGÉRI A PARLAMENTBEN ÜLNI NER 100 #46

NER100
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2022.02.12.



2010 óta érdemes a parlamentbe beülni, hogy a népet képviseljük. 

Folytatjuk a NER100 sorozatot, amiben a NER ügyeit mutatjuk be rövid animációs filmekkel. 

Segítsd a munkánkat, írd meg, hogy szerinted mi a NER 5 legfontosabb ügye. 
Ide várjuk a leveledet: juhi@juhaszpeter.eu 

A Nerpédia-t itt találod: https://nerpedia.hu/

A VÁLASZTÁS, AHOL AZ ÁLLAM KAMPÁNYOL A FIDESZNEK

MAGYAR JETI
Szerző: 444.hu
2022.02.12.



Mennyire tisztességes egy verseny, ahol az állam szinte végtelen erőforrásokat mozgósít egy párt érdekében? Nemcsak az EBESZ-nek, de korábban még Orbán Viktornak is komoly problémái voltak ezzel. Indul a kampány a Magyar Jetivel.
#magyarjeti 444 választási melléklet: https://444.hu/valasztas/orszaggyules...

LÁNYI A BALATONRÓL ÉS A TAVAKRÓL: EGY FIDESZES VÁLASZTÁSI GYŐZELEM UTÁN KŐ KÖVÖN NEM MARAD

KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK...
Riporter: BOHUS PÉTER
2022.02.10.


Mi marad a városok és a vízpartjaink zöld területeiből, ha esetleg a Fidesz megnyeri a választásokat? Lányi András író, környezetvédő beszélt arról az úthengerszerű visszafordíthatatlan folyamatról, ami például a Balatonból szennyezett túlzsúfolt lavórt csinál. Az ellenzéki kampányban sem lát sok biztatót.

A szólamokon kívül az ellenzék részéről nem tudott sok biztatót mondani Lányi András ökofilozófus, író, aki szerint zöld programjában a Fidesznek 2010-ben már szerepelt például a lakóépületek szigetelése, amivel rengeteg energiát lehetne megtakarítani. Ezt arra mondta, hogy bár Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt egyértelművé tette, hogy nem emelik meg a rezsiköltségeket, de olyan tervekről beszélt, amik spórolnának az energián, de Lányi szerint ha valóban van az ellenzéknek egy átgondolt programja, akkor miért számolnak az ország energianövekedésével. Szerinte sem a paksi erőmű új blokkjaira nincs szükség, és a Dunán a zöld energiának beállított duzzasztóművekre sem. Szerinte a régi szakpolitikusok vannak most is az ellenzék soraiban.

Ugyanakkor Lányi arra figyelmeztetett, hogy azokban az ügyekben, amiket a kormányzat "most altat", egy esetleges választási győzelem után megindul a "fideszes úthenger", és "kő kövön nem marad".

Példának említette a Balatont, és a többi tavakat, ahol a zöld területek rovására fognak olyan beruházásokat folytatni, mert Orbán ezekkel az építési beruházási lehetőségekkel jutalmazza a híveit. "Egyes területeken ez végpusztulást jelent, amit a Balaton körül "elképzeltek", azzal "a tó is elveszítheti a tó jellegét, és szennyezett túlzsúfolt lavór jellegét nyeri el" - mondta az író.

Lányi András szerint a Városligetnél is már csak utóvédharcot folytathatnak. "Sűrűn és ízléstelenül beépített területté változtatták".

Lányi András ezután a Liget épületeit vette sorra, amit a lejátszóra kattintva hallgathat meg.

A MAGYAR ADÓRENDSZER ÚJRAELOSZTÁSI HATÁSAI

BUDAPEST INTÉZET
Szerzők: KREKÓ JUDIT, ERŐS HANNA, GRESKOVICS BORI, HAJNAL ÁRON, LAWSON ADRIENN, SCHARLE ÁGOTA
2022.02.03.


Kik a hatályos magyar adórendszer nyertesei és vesztesei? Mennyit adózunk szlovák és osztrák szomszédainkhoz képest? Milyen előnyei és hátrányai vannak az egykulcsos adózási rendszereknek?


A Polgár Alapítvány az Esélyekért megbízásából írt tanulmányunkban a magyar adórendszer működését vizsgáltuk a szegényebb és gazdagabb, illetve a gyermektelen és gyermeket nevelő adózók közötti újraelosztás mértéke szempontjából.


VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 

A tanulmány a magyar adórendszer működését vizsgálja a szegényebb és gazdagabb, illetve a gyermektelen és gyermeket nevelő adózók közötti újraelosztás mértéke szempontjából. A jövedelemegyenlőtlenség kívánatos mértékére vagy a rendszer kiigazítására vonatkozóan nem teszünk javaslatot: célunk, hogy dokumentáljuk a közterhek megoszlását, illetve az adórendszer hatását a jövedelmi egyenlőtlenségekre, és ennek időbeli változásait. 

Jövedelmükhöz mérten a szegények több áfát és szja-t fizetnek, mint a gazdagok 

Becsléseink szerint Magyarországon az adóterhelés a jövedelmek növekedésével párhuzamosan csökken: a legfelső jövedelmi tizedbe tartozók összességében nagyjából 6-8 százalékkal kevesebb adót fizetnek jövedelmeik után, mint a legalsó jövedelmi tized háztartásainak tagjai. Ez alapvetően arra vezethető vissza, hogy a magasabb jövedelmeket hasonló mértékű szja, és arányaiban kisebb tényleges áfakulcs terheli, mint az alacsony jövedelmeket. 

Magyarországon - más országokhoz hasonlóan - a gazdagabbak jövedelmükhöz viszonyítva kevesebb áfát fizetnek, mint az alacsony keresetűek, azaz az áfa regresszív. Ennek az az oka, hogy az alacsonyabb keresetűek a jövedelmük jóval magasabb hányadát fordítják fogyasztásra és kevesebbet megtakarításra, mint a jövedelemeloszlás tetején lévők, így a jövedelmük magasabb hányadát terheli fogyasztási jellegű adó. Ráadásul, mivel az átlagos áfakulcs magas, más országokhoz képest nálunk az áfának nagyobb a súlya a teljes adórendszer újraelosztási hatásában. Az életcikluson átívelő adóterhelés regresszivitása valamelyest kisebb lehet, mint az aktuális jövedelmek alapján számolt érték, de az alacsony jövedelmi mobilitást figyelembe véve ez valószínűleg érdemben nem változtat a képen. 

A legtöbb Európai országban a fogyasztási adók regresszivitását a jövedelemadó progresszivitása ellensúlyozza, Magyarországon azonban sem az szja, sem más adók nem töltik be ezt a szerepet. A magyar szja-rendszerből gyakorlatilag teljes mértékben hiányzik a progresszivitás: a gyermektelen adózók jövedelemtől függetlenül ugyanazzal a kulccsal adóznak, tehát a nagyon sokat és a nagyon keveset keresők fizetéséből ugyanakkora arányban von le az állam. Ez Európában nagyon ritka, Magyarországon kívül csak Bulgáriában és Romániában van ilyen rendszer – a posztszocialista országokban 1994 és 2009 között bevezetett egykulcsos rendszerek többségében eleve megtartották az adójóváírást, és azóta a legtöbb országban visszatértek a magasabb felső kulcs(ok) alkalmazásához is. 

A minimálbér körüli munkajövedelmek adóterhelése (a munkavállalói és munkaadói terheket is tartalmazó adóék) az EU országok között Magyarországon a legmagasabb, ami megdrágítja a képzetlen munkaerő foglalkoztatását és ezáltal szűkítheti az iskolázatlan népesség munkalehetőségeit. A magas adóék is mindenekelőtt annak tulajdonítható, hogy a magyar szja rendszer nem tartalmaz semmilyen jóváírást vagy kedvezményt, ami az alacsony jövedelmű, gyermektelen adózók adóterhelését csökkentené. Ami a magas jövedelmek adóterhelését illeti, ebben az EU-országok középmezőnyébe tartozunk. 

Az szja jövedelemátcsoportosító hatása 2010 és 2020 között két lépésben csökkent: először 2011-ben, az egységes szja-kulcs bevezetésével, majd 2013-ban, amikor megszűnt az adójóváírás, ami az alacsony jövedelmek adóterhelését mérsékelte. A második lépés is viszonylag jelentős volt: ez tükröződik abban is, hogy míg 2011-ben az adózók legfelső tizede fizette be az összevont jövedelmek utáni szja-bevétel csaknem felét, 2020-ban már csak a harmadát. Ezzel párhuzamosan 2011-ben az adózók legkisebb jövedelmű fele az összevont adóalapot terhelő szja 10 százalékát, 2020-ban a 20 százalékát fizette.

A családi adókedvezmény nem csökkenti érdemben az alacsony jövedelmű adózók átlagos adóterhét 

A családi adókedvezmény (a családi adó-, járulékkedvezmény és a négygyermekes anyák szjamentessége együttesen) összességében minimálisan téríti el az átlagos adóterhelés elosztását: az így is közel egykulcsosnak tekinthető. Ennek egyik oka, hogy az összes adózónak csak 23 százaléka érvényesít családi adókedvezményt, és a gyermekekkel kapcsolatos összes adó- és járulékkedvezmény nettó értéke az összevont jövedelem két százalékát teszi ki. 

A másik ok, hogy bár amióta a járulékból is levonható, az alacsonyabb jövedelműek is jobban igénybe tudják venni, a családi kedvezmény továbbra is többet oszt a magasabb jövedelműeknek: 2020-ban az adófizetők legfelső jövedelmi tizedének jutott az érvényesített adókedvezmények több mint egyötöde, a költségvetésből kieső 336 milliárd forintból 70 milliárd forint, ami több, mint amennyi az adófizetők alsó négy tizedének összesen jut (kb. 60 milliárd forint). Az adófizetők felső három jövedelmi tizede kapta a kedvezmények csaknem felét, 161 milliárd forintot. Bár az érvényesített kedvezmények jövedelemhez viszonyított aránya kisebb a gazdagabbak esetében, forintban kifejezve a magasabb jövedelmi tizedek felé haladva növekszik a kedvezmény összege: az adózók legalsó tizedében a családi kedvezményt igénylők átlagosan havi hétezer, a legfelső tizedbe tartozó gyermekesek átlagosan csaknem havi 40 ezer forintnyi kedvezményben részesülnek. 

A családi adókedvezmény a gazdag sokgyerekeseknek kedvez az egygyerekes vagy szegényebb családokkal szemben 

A családi adókedvezmény a gyerekek számától függ: minél több gyerek van egy családban, annál nagyobb az egy gyerekre jutó összeg. Az egygyermekes adózók adókedvezménye a bevezetéskor (és azóta is) havi 10 ezer forint volt, ami nem ellensúlyozta az adójóváírás kivezetésének a hatását, így a minimálbért kereső egygyermekesek adóterhelése 2021-ben mintegy 9,5 százalékponttal magasabb a 2010. évihez képest. Ugyanakkor a családi kedvezményt igénylők legnagyobb csoportját az egygyermekesek teszik ki: a kedvezményt igénylők csaknem fele egy gyermek után érvényesít kedvezményt, míg hat igénylőből csak egy jogosult a három- vagy többgyermekesek kedvezményére. 

Nemzetközi összehasonlításunk is azt mutatja, hogy a három- és többgyermekesek családi adókedvezménye az európai országok mezőnyében magasnak, míg az egygyermekeseké inkább alacsonynak számít, és ezt az aránytalanságot a családi pótlék sem kompenzálja. A három vagy több gyermeket nevelők még magas jövedelem mellett is nagy adókedvezményt tudnak érvényesíteni. 

A családi adókedvezmény legnagyobb nyertesei tehát a legfelső jövedelmi tized három- vagy többgyermekes adófizetői: ez a 22 ezer adófizető, a gyerekkedvezményt igénylő összes adózó mindössze két százaléka kapja a teljes családi adókedvezmény 10 százalékát, a legalább három gyermek után igénybe vett kedvezmények csaknem harmadát, közel 34 milliárd forintot... 

AZ ORBÁN-KORMÁNY MÉDIÁJA OLYAN SZÉPEN SZOLGÁL, HOGY VLAGYIMIR PUTYINNAK BE SEM KELL AVATKOZNIA A PARLAMENTI VÁLASZTÁSBA

NÉPSZAVA
Szerző: HARSÁNYI GYÖRGY
2022.02.12.


Oroszországnak és Kínának is hasznos lenne, ha Orbán Viktor maradna hatalmon, de akár a Fidesz, akár az ellenzék nyer április 3-án, ha a másik fél megkérdőjelezi az eredményt, az nem szolgálja sem a nemzeti érdekeket, sem az európai demokráciák biztonságát.


Magyarországon a központosított média annyira összhangban van a kormány Moszkva- és Peking-barát politikai agendájával, hogy nem is kell számítani rá, hogy Oroszország vagy Kína kommunikációs eszközöket vessen be a magyar választások befolyásolására – hangzott el a Visegrad Insight elemzőportál budapesti panelbeszélgetésén, amelyet a lengyel Res Publica Alapítvány szervezett.

A vita indító felvetése az volt, hogy Oroszországnak kétségkívül nagyon komoly gazdasági és politikai érdekei fűződnek ahhoz, hogy Orbán Viktort hatalmon tartsa Magyarországon, és a Kremlnek megvannak a képességei és eszközei erre. Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti képviselője arra mutatott rá, hogy a négy évvel ezelőtti magyarországi helyzethez képest a jogállamisági viszonyok leépítése olyan ütemben folytatódott, hogy ma már az Orbán-kormány az, amely demokratikus alapértékeket semmibe véve próbál beavatkozni más országok ügyeibe. Ez utóbbival például arra utalhatott, hogy sajtóhírek szerint már a szlovén médiába is eljutnak NER-pénzek...

A SÚLYOSAN IGAZSÁGTALAN ORBÁNI ADÓRENDSZER TÖBBET VESZ EL A SZEGÉNYEKTŐL, MINT A GAZDAGOKTÓL

NÉPSZAVA
Szerző: GULYÁS ERIKA
2022.02.12.


Magyarországon szegények a jövedelmükhöz képest nagyobb mértékben járulnak hozzá a közterhekhez, mint a gazdagok, vagyis jövedelemarányosan több adót fizetnek – állítja Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség volt elnöke a Budapest Intézet tanulmánya alapján.


Polgár András egyik alapítványa, amelynek ön a kuratóriumi elnöke, megrendelt egy elemzést egy független kutatóműhelytől a magyar adórendszerről. Miért fontos az két jómódú magyar embernek, hogy kiderüljenek a kormány adópolitikájának visszásságai?

Több mint tíz éve dolgozunk együtt Polgár Andrással a Polgár Alapítvány az Esélyekért és a Kiútprogram projektjeiben. Igyekszünk támogatni az esélyegyenlőség létrejöttét, a legszegényebb rétegek helyzetbe hozását. Természetesen volt elképzelésünk arról, hogy egyebek között az adórendszer is diszkriminálja a szegényeket, de nem szerettünk volna a levegőbe beszélni, ezért volt szükségünk profi kutatókra és a megállapításaikra.

Úgy gondolták, ha bebizonyosodik, hogy nem igazságos az adórendszer, az segítheti a választókat április 3-án annak eldöntésében, hogy hová húzzák az ikszet?

Nem feltétlenül a választókra gondoltunk, sokkal inkább az ellenzéki érzelmű véleményformáló értelmiségiekre, akiknek a körében – és ez személyes tapasztalatunk – elég nagy bizonytalanság uralkodik az olyan mítoszok megítélésében, mint a munkaalapú társadalom, az egykulcsos jövedelemadó vagy akár a családtámogatás jelenlegi rendszere. Ezek egymáshoz szervesen kapcsolódó rendszerek, amelyek külön-külön és főleg együttesen súlyosan diszkriminálják az alacsonyabb jövedelműeket, ám ezt a tényt a masszív állami propaganda meglehetős sikerrel elfedi vagy inkább meghamisítja.

A Magyar Narancsban megjelent összefoglalójukban maguk is „szakmai közhelynek” nevezik, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó szegényellenes. Mi az újdonság a tanulmányban?

Az eddigi elemzések külön-külön állapították meg, hogy az szja, a családtámogatási rendszer és az áfa a mostani formájában diszkriminatív, most azonban a szakemberektől azt kértük, hogy ezek együttes hatását is vizsgálják meg. Így lehetett minden kétség nélkül kimondani, hogy a szegények a jövedelmükhöz képest nagyobb mértékben járulnak hozzá a közterhekhez, mint a gazdagok, vagyis jövedelemarányosan több adót fizetnek. Ez nagyon fontos újdonság, mert a Fidesz propaganda visszatérő eleme a szlogen, hogy mindenki azonos arányban járuljon hozzá a közterhekhez.

A sok kis torzítás összeadódik?

A három tényező együttes hatása felerősíti azt, amit bátran súlyos igazságtalanságnak nevezhetünk...

DER SPIEGEL: AMERIKA SZERINT SZERDÁN INDÍT TÁMADÁST OROSZORSZÁG

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2022.02.12.


Február 16-án, szerdán indíthat támadást Oroszország Ukrajna ellen az amerikai kormány helyzetértékelése szerint, amelyet pénteken megosztott európai szövetségeseivel - jelentette a Der Spiegel című német hírmagazin.


A Der Spiegel hírportálján közölt beszámoló szerint az amerikai hírszerző szolgálatok minden eddiginél sürgetőbben figyelmeztették a NATO-szövetségeseket Oroszország Ukrajna elleni közelgő támadására. Pénteken a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és hadsereg is tájékoztatta a német kormányt és más NATO-tagállamokat, hogy új információik alapján már jövő szerdán elindulhat a művelet.

A diplomaták és katonák által tartott titkos tájékoztatókon leírták a többi között az orosz invázió konkrét útvonalait, valamint az egyes orosz egységeket és a rájuk bízott feladatokat.

A Der Spiegel meg nem nevezett forrásai elmondták:

NEM LEHET TUDNI, HOGY MILYEN ÉRTESÜLÉSEKRE ÉPÜL AZ AMERIKAIAK FIGYELMEZTETÉSE, DE A LEHETSÉGES MŰVELETET LEÍRÓ TÁJÉKOZTATÁS RÉSZLETES ÉS FORRÁSOKBAN GAZDAG VOLT.

Hozzátették: elképzelhető, hogy Washington azzal a szándékkal osztotta meg információit, hogy megtorpedózza az orosz támadási tervet...

OMIKRON: ENNYIRE MÁSOK A TÜNETEI OLTOTTAKNÁL ÉS OLTATLANOKNÁL

EGÉSZSÉGKALAUZ
Szerző: EGÉSZSÉGKALAUZ
2022.02.07.


Az omikron más tünetekkel jelentkezhet az oltatlanoknál, mint az oltottaknál. Ezekre érdemes figyelni!


A járványügyi szakértők folyamatosan arra biztatnak mindenkit, hogy vegyék fel a koronavírus elleni védőoltást. Az omikron esetében ugyan az áttöréses fertőzések gyakoriak, de a tanulmányok kimutatták, hogy a teljesen beoltottaknak jobb az immunválaszuk a vírus ellen, mint azok, akik még nem kapták meg a vakcinát - írja az India Times.

Miért jelentkezik enyhébb tünetekkel az omikron?

Számos magyarázat született arra vonatkozóan, hogy az omikron miért enyhébb, mint a korábbi variánsok. Míg egyes szakértők a korábbi fertőzésekből szerzett természetes immunitásnak tulajdonítják, mások a vakcinák szerepét hangsúlyozzák a súlyos betegségek megfékezésében. Azok azonban, akik a magas kockázati csoportba tartoznak, és még mindig nem oltottak, hajlamosak lehetnek a koronavírushoz kapcsolódó szövődményekre, ezért az enyhe tüneteket sem szabad félvállról venni.

Az oltottak is elkaphatják az omikront

Egy olyan időszakban, amikor az emberek nagy része részben vagy teljesen be van oltva, az áttöréses fertőzések egyre gyakoribbá váltak. Áttöréses fertőzés akkor következik be, ha egy olyan személy, aki megkapta a Covid-19 vakcina egyik vagy mindkét adagját, megfertőződik a vírussal. Még az emlékeztető adag beadása után is megfertőződhet az illető, és tünetei is jelentkezhetnek.

Az előző járványhullám során oltottak és oltatlanok is elkapták a fertőzést. A cikk kitért arra, hogy korábban a súlyosan megbetegedett betegek nagyobb százalékát a be nem oltott emberek tették ki.

Az omikron tünetei oltottaknál és oltatlanoknál

Az omikron variáns esetében a tünetek eltérhetnek a beoltott és a be nem oltott személyek esetében, különösen a súlyosság tekintetében.

Oltottak omikron tünetei:

- a fejfájás
- orrfolyás
- ízületi fájdalom
- torokfájás

Az oltatlanok omikronra tünetei általában súlyosabbak:

- légzési nehézségek
- légszomj

Dr. Peter Chin-Hong, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó szakembere szerint a teljesen beoltottaknál 1-2 napig tartanak a tünetek, addig a be nem oltott embereknél 5 vagy több napig is jelentkezhetnek a tünetek.

Fokozza-e az átoltottság a mutációk megjelenését?- olvasson tovább!

MÁRKI-ZAY: MIND A 106 KÖZÖS ELLENZÉKI JELÖLT ÖSSZEGYŰJTÖTTE AZ AJÁNLÁSOKAT

HVG
Szerző: hvg.hu
2022.02.12.


Orbán Viktor évértékelője előtt pár perccel tett bejelentést Márki-Zay Péter.


Sorra jelentik be fideszes és ellenzéki a vezető politikusok, hogy összegyűjtötték az országgyűlési választási induláshoz szükséges 500 ajánlást, Márki-Zay Péter pedig bejelentette, mind a 106 közös ellenzéki jelölt sikerrel járt. A közös miniszterelnök-jelölt azt mondta, az aláírásgyűjtést folytatják.

Az ajánlásokat a helyi választási irodának kell majd leadni ellenőrzésre, ha van 500 érvényes aláírás, a jelöltet nyilvántartásba veszik.

Márki-Zay Péter élőben rögzített videóban tett bejelentést, amibe egy kis vágási hiba csúszott.

Mindeközben Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelő beszédének elejét Márki-Zay Péter korábbi kijelentéseinek szentelte, és hosszan gúnyolódott a baloldalon. Azt mondta, ennyi sületlenséget csak "begombázva" lehet mondani. Szerinte a Gyurcsány-Bajnai kormány volt a legkorruptabb (Márki-Zay szerint viszont az Orbán-kormány az).

ISMERETLEN ÖSSZEGBE FOG KERÜLNI A VIZES VB, FALUBUSSZAL MENTEK SÍELNI AZ ALPOKBA - AZ ÁTLÁTSZÓ HETI LAPSZEMLÉJE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2022.02.11.


Telex: A nyári vizes vb jogdíjából 8 millió dollárt alkudtak le, de csak két hét múlva lesz kész a költségvetés


Hétfőn jelentette be a nemzetközi szövetség (FINA), hogy Magyarország rendezheti meg az idei vizes világbajnokságot. Mindennek persze van ára, hiszen elsőként ki kell fizetnie a jogdíjat. A FINA 12 millió dollárt kér az eseményért a rendezőktől, ezt most a harmadára mérsékelték, a lap információi szerint így 4 millió dollárt kell majd átutalni.

G7: Hétszeresére növeli a közbeszerzési győzelem esélyét a NER-es kapcsolat

A 2011-2020 közötti időszakban az Elios (és jogelődje) nyerési esélye 1,26, míg a piacán lévő cégek medián nyerési esélye 0,46 volt. Már ez is nagy különbségnek látszik, de még inkább figyelemre méltó, hogy hogyan alakult az Elios Zrt. nyerési esélye, amíg a kormányfő veje, Tiborcz István tulajdonos volt, és azután, hogy megvált a cégtől. Míg 2011-2015 között, amikor Tiborcz a tulajdonosok között volt, a cég nyerési esélye 1,97, majd miután eladta részesedését, ez az érték 0,18-ra, jóval a piacra jellemző medián alá esett.

444: A kormány belepumpál még 5 milliárdot Áderék tőkealapjába

Egy csütörtök esti kormányhatározat szerint még az idén 5 milliárd forint nem visszatérítendő költségvetési támogatást kap az Áder János klímavédelmi alapítványához köthető Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealap. A tőkealapot még 2020-ban hozta létre a kormány „a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány tevékenységének bővítése és Magyarország környezet- és klímavédelmi céljainak elérése érdekében”. A kormány 2020-ban és 2021-ben is tolt bele 2,5-2,5 milliárdot a Kék Bolygó Klímavédelmi Befektetési Zrt.-n keresztül.

24.hu: Közpénzből vett falubusszal mentek síelni a francia Alpokba

Franciaországi sítúrához használták a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszabezdéd közpénzből beszerzett kisbuszát. Az ukrán határ mentén fekvő község falubuszát a településtől 1600 kilométerre, a francia Alpok egyik síparadicsomában, a Les Deux Alpes egyik szállodája előtt fotózta le a lap egyik olvasója. A Mercedes kisbuszt a Darányi Ignác Terv keretében kapta a Tiszabezdéd Községért Alapítvány, ezt hirdeti a kocsi oldalára ragasztott fólia is.

Válasz Online: Már „ellenzéki” médiacsoportja is van a NER-nek – ezzel együtt a sajtó kétharmadát kontrollálják

Az állami média és a vállaltan kormánypárti orgánumok alkotta csúcsliga mellett megszületett a NER-sajtó másodosztálya: a Fidesz-rendszer tulajdonosi befolyása alá került, ám tartalmilag – még – nem teljesen átállított, „ellenzékinek”, függetlennek vagy pártsemlegesnek tűnő kiadványok csoportja. Az összesen 241 országos hatású közéleti- vagy tömegcsatornából 26 sorolható a fenti átmeneti kategóriába, 132 pedig tisztán fideszes. Ha e két számot összeadjuk, már kétharmadnál járunk – listánkon ráadásul további nyolc, úgymond „bizonytalan státuszú” médium is szerepel.

ORBÁN: AZ APA FÉRFI, AZ ANYA NŐ, A GYEREKEINKET PEDIG HAGYJÁK BÉKÉN

TELEX
Szerzők: PRESINSZKY JUDIT, CSEKE BALÁZS
2022.02.12.


Szombaton hivatalosan is elkezdődik a kampányidőszak, ötven nap maradt az országgyűlési választásokig. Orbán Viktor évértékelővel rúgja be a Fidesz idei kampányát a Várkert Bazárban, beszédét percről percre követjük...


HORVÁTH ALADÁR: JENŐNK

MÉRCE
Szerző: HORVÁTH ALADÁR
2022.02.12.


Jenőnk,

ha Szépöcsémnek szólítanálak, az amolyan hízelgő-bratyizós lenne: noha szüleink elvárták, hogy a rokonságot törvényként tiszteljük, mi túlléptünk a hagyományos unokatestvéri viszonyon. Kapcsolatunk több volt ennél: szellemi-erkölcsi szövetség, amelyet a cigányok teljeskörű emancipációjából egy jottányit sem engedő küldetéstudat kovácsolt össze. Kapcsolatunk természetesen más viszonyt jelentett közel négy évtizede, amikor megismerkedtünk, és mást harminc, húsz és főleg tíz évvel ezelőtt.

A kezdeti időszakban a példakép voltam, te pedig a legtehetségesebb tanítvány, ami pár évvel később már több, mint szimpla tanítvány: tanulótársam és harcostársam a mozgalomban, a kétezres évek elejétől már tanítóm is – a szociális jog területén mindenképp, számos erkölcsi kérdésben pedig iránytű. Aztán alig több mint tíz évvel ezelőtt a roma politika boszorkánykonyhájában olyan főzet készült, amitől útjaink külön váltak. Ebben jelentős szerepet játszottak saját elmulasztott és hibás döntéseim. De külső, hatalmi érdekek is húzódtak a mögött, hogy a legjelentősebb polgárjogi szervezetet fölszámolják, és a két polgárjogi politikus számára külön-külön utat, és ahhoz rendelt feltételeket szabjanak.

2010 óta – egy-két jelentősebb roma politikai akciót leszámítva – nem beszéltünk egymással.

Két évvel ezelőtt Iványi Gábornak sem sikerült elérnie, hogy kibéküljünk, hogy felhívására együtt álljunk az ő jobb-és baloldalán a Parlament előtti színpadon. Emlékeztetőül: a gyöngyöspatai diákok elkülönítése és megalázása miatti perben a bíróság szolid összegű kártérítést ítélt az áldozatoknak. A habonyi gyűlöletgyár ezt gondolta ürügynek arra, hogy a bevándorlók után most a romákat helyezze a célkeresztbe. A projekt plusz hozadékának pedig a bíróságok megrendszabályozását tekintették. Orbán évnyitó uszító beszédével dördült a startpisztoly, s ha nem jön a koronavírus, ami leállította, eltérítette az új ellenség kijelöléséről szóló haditervet, ki tudja, hová fajult volna az állami gyűlöletspirál. A miniszterelnök ellen hatalommal való visszaélés alapos gyanúja miatt büntető feljelentést tettem, az Idetartozunk Egyesület pedig felvonulással tüntetett az égbekiáltó skandalum ellen. Külön-külön szerveztük a demonstrációt, és reméltem, hogy hátha, és dühös voltam, hogy miért nem!

Tavaly szeptember elején aztán váratlanul felhívtál, és barátságosan közölted, szeretnéd Nóri lányoddal és a barátaiddal megnézni a Szabadulás című kiállításunkat, s hogy aznap, délután 5 és 6 óra között volna-e erre lehetőség? Várunk szeretettel, feleltem. Lesz, aki beengedjen, de én csak hat körül tudok odaérni. Így is volt, hat után pár perccel érkeztem, ti már épp végeztetek, a galéria előtt, az utcán találkoztunk. Visszajöttetek, és beszélgettünk még egy órát.

Olyan voltál, úgy viselkedtél, mintha nem is lett volna kapcsolatunkban az a tíz éves szünet. Dicsérted a Palotanegyedben kapott, új perspektívákat nyitó helyiséget, elismerő jelzőkkel illetted a kiállításunkat, de nem kerültek szóba sem a személyes sérelmeink, sem a politikai nézetkülönbségek. Túlléptél jogos haragodon, és én sem hoztam elő a tíz éves vesszőfutásom. Újra érezhettem, hogy amikor a szemedbe nézek, a saját szememet látom, mintha tükörbe, vagy ikertestvérem szemébe néznék. Felszabadító, elementáris érzés.

Ott voltál október másodikán a Kőfaragó utcában, a Bura Károly Galériát megnyitó, konferenciával, zenés fotókiállítással egybekötött névadó ünnepségen. A lazább programrészeknél az épület előtt ácsolt kis padunkon ültél, és ahogy máskor: kávék és cigik közt kedélyesen diskuráltál a jelenléted meglepetésként értékelő vendégekkel is. Láthatóan nem voltál jól.

Huszonegyedikén ugyanitt egy kiskonferenciát szerveztünk Lesz-e politikai képviseletünk 2022-től? címmel. Megszakítottad a borsodi programod, végigülted-vitatkoztad az eszmecserét, hogy másnap hajnalban – betegen – visszautazz Sajószentpéterre. Az előadásom után hét-hét percben felszólaló cigány származású magyar pártpolitikusok saját esélyeiket latolgatták, míg az 1Magyarország Kezdeményezés képviselői a jelöltek felkészültségbeli, hitelességi követelményeit fogalmazták meg.

Kíméletlen logikával vezetted le, hogy leginkább a semminek van realitása. Ha bármely oldal felvállalná a romák és ezzel az ország talpra állításának ügyét: annak már látszódnia kellene a programokban, az üzenetekben, a megfelelő személyek helyzetbe hozásában. Ehelyett többszörösen leszerepelt roma politikusok szerecsenmosdatják az egykor vegytisztán neonáci pártot.

Az ún. demokratikus ellenzéki pártokban nagy a tülekedés a befutó helyekért, a roma politikusoknál jóval befolyásosabb figuráknak sincs biztos helyük, a miniszterelnök-jelöltjük pedig nem tűnik elég erősnek ahhoz, hogy három roma politikust betoljon a Parlamentbe. Van egy vágyálmod, mondtad: az ORÖ 47 tagja talál egy köztiszteletben álló, civil roma jelöltet, és őt szavazza meg a lista élére! Legalább harmincezer regisztrált cigány választó pedig ráadja a voksát, és lesz egy teljes jogú roma parlamenti képviselőnk!

November elején kórházba kerültél. Messengeren váltottunk üzenetet: írtam, hogy november 13-án lesz 20 éve az erzsébetvárosi „lebilincselő” történetnek, amikor a Garay utca 5-ben élőlánccal keltünk a kilakoltatni szándékozott család védelmére, és tizenhatunkat beszállítottak a rendőrkapitányságra. Megemlékezhetnénk egy közös cikkel!

Az RPA dokumentumai között találtam jó néhány általad írt beszámolót a Király utca 25. lakásfoglalóiról, az ügyükben tett lépéseinkről. Erre építve megírtam a cikket, és elküldtem neked. Írtad, hogy öt napi kezelés után hazaengedtek (öt napig nem cigiztél!), nem volt szabad dolgoznod sem, de mivel megígérted, megnézted, néhány megjegyzésed beépítettem a szövegbe, és küldtem a Mércének. Utoljára 2000 januárjában jelent meg közös cikkünk: a székesfehérvári gettóügy kronológiája a Phralipében…

December 3-án délután krumplishurka-orgiára hívtam a romaparlamenteseket – ezen ünnepi alkalmon Te voltál a díszvendég. Feleségem, Margit csodavacsorájával párhuzamosan én házigazdához nem méltón a galéria hátsó helyiségében a Romaversitas Alapítvány zoomos kuratóriumi ülésén vettem részt, de az elnökség remek hangulatban falatozott és nevetgélt a testvér-vendéggel. S mivel az online ülés után kiderült, hogy a nekem meghagyott kis szál hurkára nem tartok igényt, mert otthon jóllaktam, voltál szíves belakmározni azt is.

Némi csúszással, december 13-án jelent meg közös írásunk „Húszéves emlék: a magyar politikatörténet és a roma polgárjogi mozgalom egy nevezetes napja” címmel.

Egy hét múlva egészen jó állapotban találtalak az irodádban. Hosszú évek után akkor beszéltünk először, négyszemközt, személyesen. Mindössze egy kibeszéltnek tűnt kritikát vágtál a fejemhez: „Azért neheztelek rád, mert nem zavartál el a gimnáziumba!”- De hát apáddal mennyit vitatkoztam, odaírasson, mentegetőztem. Meg aztán, amikor érettségi nélkül megcsináltad a Tündérhegyi szocmunkásképzést, aminek a két évét elfogadták a főiskolák, írásban kértem a minisztert, mentsen fel az érettségi alól, de nem kivételezett – hozzáteszem, helyesen. És folyamatosan dolgoztunk, hogy jutott volna időnk egyetemre járni?

Azóta már lenne két-három diplománk, egy saját tanszékünk, mint Angélának, és haladna a tudományos karrierünk, nem úgy, mint a gádzsóktól, meg a népünktől függő politikai…” Meséltem neked, hogy az október 21-ei politikai kerekasztalunkon elmondott szövegem szeretném megjelentetni a Mércén, és egyetértesz-e azzal, hogy ebben az abszurd helyzetben a viccpárt lenne a megoldás: a Kétfarkúakkal kellene tárgyalnunk. „Ha aláírják az Idetartozunk minimálprogramját, akkor lehet róla szó, ha csak nem gondolják, hogy már nélkülünk megnyerték a választást. Ha meg nem jön össze, elmondhatjuk: a kutyáknak se kellünk!” – húztad el a szád, kesernyés vigyorral.

Gondoltál már arra, hogy hány ezer roma család lakhatását védtük meg, vagy hány száznak intéztünk fedelet a feje fölé, és mind a ketten albérletben lakunk?” – hosszú csönd volt a válaszom.

Január 8-án meg is mutathattam kis otthonunkat, a „nyóckerben”. Majd’ minden gyerekünk, unokánk fenn volt, és nem volt hangzavar, nyüzsgés, mindenki rád figyelt. Meséltél a nagycsalád Patakról Pestre költözésének kálváriájáról, legkisebb öcséd tragikus haláláról, a testvérekkel kialakult viszonyról. Kérdezted lányom, fiam, hogyan alakult az ő életük: Jáci és Ales lelkesen válaszoltak, majd boldogan meséltél arról, hogy együtt készülsz Nórival az egyetemi félévi vizsgákra, s hogy bármennyire sok időt vesz el, és fárasztó, megmutatod a lányodnak, hogy végigcsinálod! Olyan volt a röpke három óra, mint gyerek-és ifjúkorunk legszebb pillanatai Miskolcon, Patakon, „Újhelben” vagy Regmecen, a cigány szeretet és méltóság ölelésében.

Ötvenedik születésnapod szűk családtól nagyobb körben való megünneplését a járvány utáni nyugodtabb időre tervezted, ezért csak egy rövid köszöntőt írtam a Roma Parlament közösségi oldaláról neked:

Szeretettel köszöntjük 50. születésnapján Setét Jenőt, a 21. századi Magyarország egyik legbölcsebb közgondolkodóját, a roma polgárjogi mozgalom meghatározó alakját.

Kedves Jenő, sok egészséget és erőt, egy saját otthont, s benne sok boldogságot kívánok neked!

Testvéri szeretettel: Aladár

Alig egy nappal később bekövetkezett a tragédia.

Ma pedig búcsúzunk a 21. századi Magyarország egyik legbölcsebb gondolkodójától, a roma mozgalom meghatározó alakjától.

Búcsúzom Szépöcsémtől, a zseniális Tanítványtól, a Harcostárstól, a teljes életművet hagyott Tudós-politikustól, a roma polgárjogi mozgalom Ikonjától, az ország Lelkiismeretétől. Jenő, köszönök mindent, amit adtál nekem és a családomnak, a romáknak, és ennek a rideg-hálátlan országnak.

A Jóisten tartson a kezei között!

ITT OLVASHATÓ

BALATONLELLE RÓZSADOMBJÁN ÁLL A FIDESZES KÉPVISELŐ ÚGYNEVEZETT PINCÉJE

MAGYAR NARANCS
Szerző: narancs.hu
2022.02.12.


Witzmann Mihály Somogy megyei fideszes balatonlellei családi „pincéje” kampánytéma lett, miután az Ez a lényeg című újság nemrégiben megjelent száma említést tett a 2019-ben megkezdett, azóta befejezett „mezőgazdasági” építkezésről. Az ügyet Hadházy Ákos tette országosan ismertté még 2020-ban. Witzmann akkor indulatos posztban próbált cáfolni és feljelentéssel fenyegetőzött. Most az ellenzéki újság cikkére szintén veretes nyelvezetű Facebook-posztban állítja, hogy a Badacsonyra panorámás kishegyi telkükön csak egy 50 négyzetméteres borospince és présház áll. Megtaláltuk az ingatlant. A valóság nem Witzmannt igazolja.


A meglehetősen heves politikusi indulatok olvastán elhatároztuk, utánajárunk, mi épült valójában a szögesdrótszálak közé. A helyiek készségesen útba igazítanak - nagyjából. Egy traktorostól érdeklődünk, aki óva int, hogy felmenjünk a dácsához, mert mint mondja, nagy fekete autók szoktak arra járni és be van kamerázva az egész. Kétszer tévedünk el, tájfutó gyakorlatunk alapján tájékozódunk. A tájékozódási pont az, hogy a kápolnától, a hegyről lefelé nézve hol látszik az épület. A Konyári Pincészet kovácsoltvas kapuja mellett találjuk meg az utat, bár amikor elindulunk rajta, még nem tudjuk, hogy ez lesz az. Az út elején zsákutca tábla, de magánútra utaló jelzés nincs.

Az első 50 méter sáros-kavicsos szakasz után enyhe kanyar jön, onnantól szinte autópálya minőségű aszfaltút vezet egészen a cikornyás vaskapuig, ahol a fekete aszfaltot vörös térkő burkolat váltja. Emeletes villát látunk, vakolva, kéménnyel, zsalugáteres ablakokkal...




MILLIÁRDOK NYOMÁBAN

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: VÁRHEGYI ÉVA
2022.02.11.


Harmadik ciklusának a végéhez közeledik a magát NER-nek becéző Orbán-rendszer. Ideje, hogy ezzel maga a rezsim is véget érjen, amely már idáig is nehezen helyrehozható anyagi és eszmei károkat okozott a magyar (és az európai) társadalomnak. A romok tetején egy kiváltságos körnek csillogó világot is felépítettek ugyan, ám ennek árát generációkon át fizetheti a magyar nép. Cikkemben a rombolásnak csupán a gazdaságot érintő szeletével foglalkozom: a pénzügyi források kiszivattyúzásának és a nemzeti vagyon elsajátításának főbb módszereit és következményeit igyekszem számba venni.


Jogállamokban a szabályokat a közvagyon és a magántulajdon védelmére alkalmas módon alakítják ki, és az arra hivatott hatóságok igyekeznek az elsíbolt milliárdok nyomára bukkanni. Nálunk 2010 óta mindez másképp megy. A kétharmados parlamenti többség birtokában már a törvényeket is úgy írták át, hogy a hatalom birtokosainak módot adjanak a megkívánt vagyontárgyak eltulajdonítására vagy tartós hasznosítására, ahol pedig ez sem volt elegendő, rendeletekkel hidalták át a hiányosságokat. A kormány és a parlament ellenőrzésére hivatott, a jogsértések korrekciójára kényszerítő szervezeteket pedig a hatáskörük korlátozásával és a vezetői posztok kormányhű katonákkal való feltöltésével hatástalanították.

Mindezek következtében az a furcsa helyzet jött létre, hogy a hatalom ellenőrzésének és korlátozásának a feladata szinte egyedül a kormánytól független, mind több eszközzel kordába szorított sajtóra és civil szervezetekre maradt, amelyeknek még azért is meg kell küzdeniük, hogy információhoz jussanak a közpénzből finanszírozott hatóságoktól. Ám az egyre erősebb presszió ellenére is elegendő bizonyíték gyűlt össze annak megállapításához, hogy az Orbán-rendszer egy szűk, a kormányfőhöz kötődő elit számára sajátította ki a nemzeti vagyon jelentős hányadát, és a magyar gazdaság pénzforrásait e kör szolgálatába állította. Mindezt a szóba jöhető módszerek „kreatív” kombinálásával és gátlástalan használatával tette...

Eltérített közbeszerzések

AZ ÉS 2022/6. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÍGY DÖNGÖLTE FÖLDBE A TURIZMUST A JÁRVÁNY - SZÉP-KÁRTYA NÉLKÜL MÉG NAGYOBB LENNE A BAJ

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: L.J.
2022.02.10.


Fekete esztendő volt a 2021-es év is a turizmus számára. Feleződött a kereskedelmi szálláshelyek bevétele a 2019-es, Covid előtti utolsó „békeév” bevételéhez képest, bár a 2020-asnál 24 százalékkal több pénz folyt be. A számokból jól látszik, hogy a SZÉP-kártyás költések nélkül még nagyobb lenne a baj, hiszen minden ötödik-hatodik forintot ezzel fizették a belföldi vendégek.


Hiába látható némi javulás 2021-ben, a turizmus számára a tavalyi év is fekete esztendő volt. 2020. óta is csak azért nőttek némileg a bevételek, mert kevesebb és összességében rövidebb ideig tartó lezárások voltak. A 2019-es, járvány előtti év óta azonban brutális a visszaesés.

Brutálisan visszaesett a vendégek száma


A KSH legfrissebb adataiból látható, hogy 92 ezerrel több, összesen 4 millió 104 ezer belföldi vendég töltött el itthon 10 millió 501 ezer vendégéjszakát a kereskedelmi szálláshelyeken 2021-ben, mint 2020-ban. A belföldi vendégéjszakák száma pedig egy év alatt 5,9 százalékkal, 585 ezerrel nőtt. Ha viszont 2019-hez viszonyítunk (6,7 millió belföldi vendég), akkor a hazai vendégek száma 40 százalékkal volt kevesebb, az eltöltött vendégéjszakák száma pedig 34 százalékkal csökkent. Vagyis az itthon nyaralók - már akik megtehették - személyenként hosszabb időt pihentek a saját hazájukban, mint korábban. Ami a koronavírus-járvánnyal járó utazási korlátozások fényében nem meglepő.

A külföldi vendégek száma – épp a kevesebb lezárás miatt – látványosan, 28 százalékkal nőtt tavaly 2020 óta. Csakhogy hazánkba 1 millió 747 ezer külföldi, 72 százalékkal kevesebb látogatott, mint 2019-ben. Akkor ugyanis 6 millió 169 ezren utaztak hozzánk.

Az itt eltöltött külföldi vendégéjszakák számán is jól látszik a visszaesés a járvány miatt; míg 2019-ben 15 millió 753 ezer éjszakát töltöttek el a hazai kereskedelmi szálláshelyeken a külföldiek, addig 2021-ben mindössze 4 millió 731 ezret. 2020-hoz képest 25 százalék volt a növekedés...

A MINŐSÉGI GYEREKKOR GARANCIA A JÓ FELNŐTTKORI ÉLETRE

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.02.12.


Budapesten rendezték meg a Gyermek Unió konferenciát a gyermekszegénység felszámolásának programjáról, különös tekintettel a kisgyermekkorra. „A Gyermek Unió elsődleges célja, hogy felhívja arra a figyelmet: a többgenerációs szegénység körét meg kellene törni.” Ezt már Herczog Mária szociológus nyilatkozta lapunknak. Elmondta, cél az is, hogy minden kisgyerek magas szintű szolgáltatást kapjon, és az államok, a polgárok értsék, mindenkinek az érdekét szolgálja, ha ezt a központi költségvetésből vagy állami költségvetésből biztosítják. A számítások szerint minden kisgyerekkorban befektetett központi, költségvetési pénz minimálisan ötszörösen-hétszeresen megtérül, ha a gyerekek nyitottabbak, jobbak a tanulásban, sikeresebbek lesznek és mindez csökkenti a szegénységet.


Tudjuk, hogy Európában minden negyedik gyermek szegénységben él, vagy ki van téve a szegénység és a társadalmi kirekesztés veszélyének. Egyre aggasztóbb tendencia, hogy a szegénységben élő gyerekek felnőtt korukban leginkább a társadalmi kirekesztéstől szenvednek. Azt tudjuk, hogy Magyarországon hány gyereket érint mindez?

Pontosan nem, de a magyar adatok szerint is körülbelül minden negyedik gyerek. Ez attól is függ, hogyan számítják. Olyasmit érdemes itt figyelembe venni például, hogyha egy gyerek minden nap jól lakik kenyérrel és krumplival, az nem minőségi étkezés, attól nem fog tudni tanulni, fejlődni. Az nyilván elsődleges kérdés, hogy hány olyan gyerek van, aki fűtetlen lakásban lakik, nagyon rosszak az életkörülményei, ahol a minimális feltételek sincsenek biztosítva? A következő kérdés az, biztosított-e, hogy minőségi gyerekkori ellátást lehessen nekik nyújtani? A minden negyediken belül van néhány tízezer olyan gyerek, aki a szegénységi küszöbhöz képest is a nagyon súlyos, mélyszegénységben él. Ott már a minimális feltételek se biztosítottak a létezéshez. Olyan gyerekek ők, akiknek semmilyen infrastrukturális ellátásuk sincs, a településen se orvos, se védőnő, se iskola, se óvoda, se bolt nincsen már. Ők az extrém mélyszegénységben élők...


LESÚJTÓ LÁTLELET KÉSZÜLT A MAGYARORSZÁGI GYERMEKSZEGÉNYSÉGRŐL

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2022.02.12.


A rossz lakhatási körülmények között élő kiskorúak aránya 2010 óta 19-ről 27 százalékra emelkedett.

Az elmúlt 12 év nem hozott javulást a gyermekszegénység felszámolásában Magyarországon, a helyzet inkább tovább romlott. A magyarok 74 százaléka az uniós szegénységi küszöb alatt él, a rossz lakhatási körülmények között élő kiskorúak aránya 19-ről 27 százalékra emelkedett – hangzott el a Szociális Demokráciáért Intézet péntek délutáni konferenciáján, ahol szakértők, valamint az ellenzéki összefogás politikusai vitatták meg a legfontosabb tennivalókat a gyermekszegénység felszámolása érdekében.


A rendezvényre videóüzenetet küldött az Európai Bizottság foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős biztosa, Nicolas Schmit is, amelyben elmondta: az EU elkötelezett a gyermekszegénység felszámolása mellett, többek között ezért is hozták létre az Európai Gyermekgarancia programot, melynek célja, hogy 2030-ra legalább ötmillió gyermeket emeljen ki a szegénységből. A programhoz való csatlakozáshoz megvalósíthatósági tanulmány is készült, melynek céljait a tanulmány vezető szerzője, Herczog Mária gyermekvédelmi szakértő, az Ifjúsági Egyesület igazgatója ismertette. 

Mint mondta, a tanulmány nemcsak abban nyújthat segítséget, hogyan lehet elősegíteni az érdemi csatlakozást a következő évek EU-s programjaihoz, hanem abban is, miként lehetne jobban elosztani a jelenlegi és lehetséges erőforrásokat. Szerinte a mostani családtámogatási rendszer aránytalanná vált, elsősorban a jómódú családoknak kedvez. Rámutatott: az elmúlt években a dolgozói szegénység aránya is növekedett Magyarországon, vagyis egyre többen vannak, akik rendszeres munkavégzés mellett is szegénynek számítanak. A tanulmány célja az is, hogy meggyőzze a közvéleményt - és a politikusokat - arról, hogy a gyerekekbe történő társadalmi befektetés az egyik legjobban jövedelmező tevékenység. 

Az egységes ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter arról beszélt: bár történt előrelépés, a nagycsaládosok például sok támogatást kaptak, Magyarország még mindig az Európai Unió második legszegényebb országa, ami annak is a következménye, hogy azok, akik valóban rászorulnának, nem kapnak érdemi segítséget. Az ellenzéknek pedig konkrét tervei vannak, hogy ezen változtassanak. Ezeket Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke ismertette, miután emlékeztetett: a családi pótlék, a gyes és a gyed mértéke 13 éve változatlan, ami jól mutatja, hogy a Fidesznek semmit sem számítanak a kevésbé tehetős családok gyermekei...

A „KETTŐS FÜGGÉSTŐL” A RENDSZERVÁLTÁSIG

MÉRCE
Szerző: BARTHA ESZTER
2022.02.12.


Míg az 1990-es évek mainstream narratívája Kelet-Közép-Európában (de az egész egykori államszocialista régióban is) egyértelműen a Nyugat lehetséges utolérését kritikátlanul hirdető tranzitológiai elmélet volt, amely tulajdonképpen szükségszerűnek tekintette ezt a fejleményt, ha a megfelelő intézményeket (szabad piacgazdaság, parlamentáris demokrácia) hűségesen lemásolják, a 2000-es évek elejétől – ha itthon nem is lett a mainstream része– de a nagyobb nyilvánosság előtt is megjelent az elmélet baloldali kritikája.

Hogy egészen pontosak legyünk, ez a kritika régi gyökerekig megy vissza – gondolok itt olyan formátumú teoretikusokra, mint Immanuel Wallerstein, André Gunder Frank, Samir Amin vagy Christopher Chase-Dunn – akik már a latin-amerikai országok kapitalista átalakításakor megállapították, hogy a nyugati intézmények nem transzplantálhatók a más típusú gazdaságban működő félperifériális vagy periferiális régiókba, vagy legalábbis egészen más lesz az eredmény, mint a remélt, nyugat-európai vagy amerikai életszínvonalhoz és fogyasztáshoz történő felzárkózás. A világrendszer-elmélet – amely tulajdonképpen olyan gondolkodóktól „kölcsönzött” elméleti eszköztárat, mint Rosa Luxemburg, Lenin vagy Trockij – hazai kutatók segítségével már jóval a rendszerváltás előtt eljutott Magyarországra. Ezen kutatók nemcsak közvetítették, hanem termékenyen művelték is a világrendszer-elemzést, pl. Pach Zsigmond Pál, Ránki György, vagy Berend T. Iván.

A Kádár-korszakban létrejött egy komoly, marxista gyökerű történetírói iskola, amelynek eredményeit – szemben a mai, apologéta értelmezésekkel, amelyek tagadják az iskola létét is – az utolérni remélt nyugati világban is elismerték. Ezt a sort folytatták a rendszerváltás után olyan kutatók, mint Böröcz József, Krausz Tamás, Melegh Attila és Szigeti Péter, illetve az 1989-ben alapított Eszmélet folyóirat és a köréje szerveződő, „megmaradt” baloldali szerzők. Utóbbiak kidolgoztak egy új, eredeti koncepciót az államszocialista rendszerek fogalmi és tartalmi meghatározásáról, illetve fenntartották – az 1990-es években is – a rendszerváltás marxista, baloldali kritikáját. Az iskola nemzetközi elismerését mutatja Krausz Tamás Isaac Deutscher-díja, amellyel a legkiválóbb rendszerkritika-munkákat jutalmazzák a nyugati világban, s amely ma már régiónkban is mérvadónak számít a tudományos világban. A folyóirat nemzetközi beágyazottsága is erre enged következtetni, amely érdekessé teszi a magyar gondolkodókat a hegemón szerepet játszó angol-amerikai akadémiában.

A hosszú bevezető azt a célt szolgálta, hogy lássuk: a 2000-es évektől színre lépő fiatal baloldali szerzők és fórumaik (a Helyzet Műhely, a Karl Polanyi Center, a Fordulat, a szerzők közül pedig a teljesség igénye nélkül: Éber Már Áron, Fábry Ádám, Gagyi Ágnes. Gerőcs Tamás, Pinkasz András, Scheiring Gábor) nem légüres térbe érkeztek, hanem állt mögöttük egy nagyon komoly elméleti hagyomány – akkor is, ha ezt a hagyományt kritikával fogadták, annak, úgymond, államszocialista beágyazottsága miatt. Holott, itt érdemes megjegyezni, a fentebb felsorolt, Ránkiékat követő generáció éppen a marxista-leninista hivatalos értelmezés meghaladásával írta be magát a hazai antikapitalista baloldal történetébe.

Ebbe a sorba illeszkedik Antal Attila nagyívű munkája, amelynek fontos célja egy átfogó képet kialakítani a hazai félperiféria és a nyugati centrum közötti kölcsönhatásokról, transzferekről, amelyek végeredményeként Kelet-Közép-Európában a rendszerváltás után „létrejött” – vagy bevezetésre került – a neoliberalizmus, s ez kihatott a nyugati viszonyokra is. A könyv figyelemre méltó politológiai munka, komoly irodalmi bázis alapján állítja középpontba a neoliberalizmus hazai beágyazottságát, a Böröcz József által kidolgozott „kettős függés” (a Szovjetuniótól való politikai, és a nyugati világtól való, egyre erősödő gazdasági) következményeit, a két világ közötti „lavírozás” egy darabig sikeres, majd teljesen megbukó politikáját...