2024. március 4., hétfő

SZÉP EZ A MUNKA, CSAK NE KELLENE MIATTA TÖNKREMENNI

TELEX VIDEÓ
Szerző: Telex
2024.03.03.



Az évek óta tartó kormányzati nyomásgyakorlás mellett komoly belső kérdésekkel is küzd a civil szervezetek világa. Miért van hatalmas szakadék a forprofit valamint a nonprofit szféra között? Miért érint a munkafüggőség jobban egy civilt, mint egy irodai dolgozót? Miért nehéz sokszor egyensúlyba hozni a munkát és a magánéletet? Hogyan lehetne jobb körülményeket teremteni azoknak, akik egy igazságosabb társadalomért dolgoznak? Fél órás riportfilmünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

SZAKÉRTŐ: A KULTÚRPOLITIKA MA AZT JELENTI, HOGY KI JUT BE ORBÁNHOZ

SZABAD EURÓPA
Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES
2024.03.03.



Inkei Péter szerint Demeter Szilárd csak önmagát tudja menedzselni, úgy pattant elő, mint Pallasz Athéné Zeusz fejéből. A legnagyobb erénye, hogy nem okoz felfordulást. Túlbuzgónak és túlmozgásosnak látja, aki a meglévő folyamatokat tiszteletben tartja, igazi teljesítményt viszont nem lehet a személyéhez kötni. Kinevezése abszolút politikai döntés, amiben kizárólag Orbán Viktor illetékes. A kultúrpolitika ugyanis ma arról szól, ki kopogtathat be Orbánhoz. Aki nem jut be hozzá, annak az egész szektora árnyékban marad. Csák János miniszter nagy holdingot hozna létre, pedig a vállalati szemlélet önmagában nem oldja meg a kultúra helyzetét - mondja a kultúrpolitikával foglalkozó szakember, aki a Horn-kormány alatt a Művelődési Minisztérium helyettes államtitkára volt, de helyet kapott 2020-ban Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt szakértői csapatában is.

00:55 Mennyire volt meglepetés Demeter Szilárd Nemzeti Múzeum igazgatói kinevezése? 
07:05 Kulturális holding szerveződik, forradalmi változások lesznek? 
13:52 Mennyire nemzeti a mai kultúrpolitika? 
20:29 Pénzek elosztása, anyagi ellehetetlenítés 
29:16 Nyomasztó törzsi háború és kíméletlen megosztottság a kultúra területén is...


GYERMEKVÉDELEM HELYETT KONZERVATÍV POÉNKODÁS VARGA ÁDÁMMAL!

CSILLAGBRIGÁD / 24.HU
Szerző: Csillagbrigád.
2024.03.03.



Varga Ádám (The Fair Right) videóban próbálja elmagyarázni, hogy miért hiteltelen bármilyen megmozdulás, ami Orbán Viktor rendszerét érinti. Videójában a két civil tüntetést – amely a gyermekvédelemről és így rendszerkritikáról is szólt – megpróbálja baloldali bohóckodásnak beállítani. Közben elfelejti, hogy ahhoz, hogy legyen ilyen tüntetés, vagy olyan tüntetés, egy fiatalnak öngyilkosnak kellett lennie. Egy fiatal halála kellett ahhoz, hogy Magyarország igazságszolgáltatása felvegye a fonalat.

Az, hogy a NER alatt még megpróbálták "kármentesíteni" is a pedofil segédjét, külön tragédia nekünk. Viszont észre kell venni, hogy nem mindenkinek áll érdekében a valós problémákat fényben tartani! Ezeket a problémákat nem az Orbán-Gyurcsány tengelyen kell keresni, mert azok sok évtizedes közös hiátusok. Könnyen lehet, hogy ezen hiányosságok feltárása és kitakarítása végül Orbán vagy Gyurcsány végét jelentené. Ezt pedig sokan nem szeretnék. Erre jó a konzervatív poénkodás.

A TRÓGER ÁLLAM

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.03.04.


Kormányunk eddig háromszázötven milliót fizetett a 2006-os események károsultjainak. Ezeket az „eseményeket” bízvást nevezhetjük zavargásoknak, más szemszögből – és valószínűleg ez a helyes – az alkotmányos rend megdöntésére tett kísérletnek. Ezt a törvény keményen büntetni rendeli. Azokat is, akik gyújtogattak, a felbújtóikat is, és az irányítóikat is, akiket ismerünk. Momentán egy részük az országot vezeti, ebből a szempontból tehát kísérletük sikeres volt.


Főleg annak fényében, hogy a jogállamot, ha úgy tetszik, az alkotmányos rendet sikerült megdönteniük annak ellenére, hogy a puccs 2006-ban nem járt sikerrel. Az akkor regnáló hatalom nem volt elég „tökös” ahhoz, hogy érvényt szerezzen a törvénynek, csak úgy, mint akkor sem, amikor Orbán kordont bontott, mintha piknikezne a téren. Tizennyolc év telt el idestova, azok pedig, akik akkor a felbujtók voltak, ma még mindig fizetnek a csőcseléknek.

Nem a mi csúfságunk ez, hanem a gyenge liberális hatalomgyakorlásé, amely a világtörténelem során csak nagyon ri
tkán, akkor is nagyon lassan volt képes reagálni az őt ért veszedelmekre. Orbán hatalom utáni áhítozása már sokkal korábban megmutatta azt az elvetemültségét, hogy semmitől sem riad vissza, és mindenkivel képes szövetkezni. Ez ma is látszik, amikor a világ szemetjét csődíti mindig össze, hol az erkélyén, hol pedig konferenciákon.

A magam részéről már jóval 2006 előtt elmondtam és kijelentettem, hogy ez az alak a csőcselék vezére, ami akkoriban különösen fájt a bandájának és a köréjük gyülekező bávatagoknak, mert épp polgári körökbe tömörültek, és nem láttak már akkor sem a morális és intellektuális fölényüktől, ami pedig a gyújtgatásokban és az őrjöngésben megmutatkozott ország és világ előtt. De ebből sem tanult senki sem. Főleg nem a magyar – úgynevezett – baloldal.

Viszont most nem őket temetni gyűltünk össze, de még kevésbé Orbánt dicsérni, hanem ellenkezőleg. Számos oka lehetne megvetésünk indoklásának, mint ahogyan napra-nap meg is tesszük, de ma ebből a ganyéhalomból a fentebb már említett háromszázötven milliós tételt vesszük elő. Nem mintha még csak apró sem lenne, főleg annak fényében, hogy már nem kártérítésnek, hanem zsoldnak tűnik. Olcsón megússzák tehát.

A sunyi cinizmus az viszont, ami épp próbára teszi az ember idegrendszerét, amikor arról olvas, olyanok is kapnak pénzecskét, akik meg sem sérültek, amúgy semmi bajuk nem esett, csupán a „személyiségi jogaik” sérültek a tombolás során. Arról nem tesznek említést, ezek a sérülések hogyan manifesztálódtak utcakővel a kézben és Molotov koktélt hajigálva, de nagyon szeretjük az ábrándos lelkű tomboló egyedeket, arcuk eltakarva.

De nem is róluk lenne szó, hanem a tróger államról és annak fejéről. Az emlegetett háromszázötven millióból a megsérült rendőrök (háromszázkilencvenkilencen voltak) egy kanyi vasat nem kaptak. Mindebből az fakad, hogy a bűnöző értékesebb Orbánnak, mint a bűnüldöző (lásd: kegyelmi pedofilbotrány is), illetve az ő szemszögéből nézve már rendőrből is többféle van. Az övé, és volt akkor a mai ellenzéké...

A VILÁG PÉNZÉT VESZÍTJÜK EL, HA ORBÁNNAK MOST NEM SIKERÜL IDŐT NYERNIE BRÜSSZELBEN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2024.03.04.


A lengyelek előtt megnyílt az uniós pénzcsap, de Magyarország egyelőre nem kap érdemi részt az RRF-nek nevezett óriási alapból. Pedig 2026 végéig közel annyi járna belőle, mint a tavalyi költségvetési hiány. A magyar kormány most igyekszik meggyőzni a többi országot, hogy hosszabbítsák meg a programot, és legalább később legyen esély megszerezni a beragadt eurómilliárdokat.

Ursula von der Leyen február 23-án Varsóban bejelentette, hogy 137 milliárd euró (54 ezer milliárd forint!), 2021 óta befagyasztott EU-s támogatás nyílik meg a lengyel kormány előtt, mert a Donald Tusk vezette új varsói kabinet megfelelő lépéseket tesz a jogállamiság visszaállítása érdekében.

A bizottsági elnök ezzel sokakat meglepett Brüsszelben is, a biztosok egy részét csak órákkal a bejelentés előtt tájékoztatták döntésről. Múlt csütörtökön aztán a Bizottság hivatalosan is jóváhagyta a források felszabadítását. A lengyel kormány máris kezdeményezte több mint 6 milliárd euró lehívását az úgynevezett RRF-keretből. Ez az a keret, amelyhez a magyar kormány egyelőre alig férhet hozzá, és még csak nem is látszik, hogy mikor érkezhet ide is belőle. Úgyhogy

az Orbán-kormány felvetette Brüsszelben: hosszabbítsák meg a programot, hogy legyen elég ideje hozzáférni a pénzhez.

Kincs, ami nincs

Alapvetően három nagy kosárból jár pénz 2021 és 2028 között Magyarországnak az EU-ból. Az egyik kosárban a mezőgazdasági támogatások vannak, ez a pénz rendben és folyamatosan érkezik, a ciklus végéig összesen 8,4 milliárd euróra (3300 milliárd forintra) lehet számítani innen.

A második, és léptékében legnagyobb kosár az úgynevezett kohéziós alap. Ezeket szokták általában EU-pénzeknek nevezni. A keret nagy része olyan régióknak jár, amelyeknek GDP-je nem éri el az EU-átlag 75 százalékát. A fővároson kívül márpedig az összes magyarországi régió ilyen, tehát 22 milliárd euró (8600 milliárd forint) a magyar keret. Ebből a mostani állás szerint mintegy 12 milliárd euró hozzáférhető a magyar kormány számára, ám a maradék 10 milliárdot különböző szankciók miatt befagyasztotta a Tanács vagy a Bizottság. Ez a pénz utófinanszírozásban érkezik (ha éppen érkezik). Ez azt jelenti, hogy a magyar kormány pályázatokat ír ki, a győztest saját forrásból kifizeti, és amikor már megvalósult a pénzből az a valami, amire szánták, akkor a magyar kormány kiküldi a számlákat az Európai Bizottságnak, jellemzően negyedévenként összegyűjtve az aktuális adagot. E rendszer miatt egyelőre nem nagy gond a kormánynak, hogy a keretnek csak a fele hozzáférhető most, hiszen évekig tart a lehívás, a befagyasztott rész megszerzésére van még annyi idő, hogy érdemi forrásvesztés nélkül végig lehessen csinálni a ciklust.

Főleg, hogy az utolsó számlát ráér 2030 végéig kiküldeni majd, csak a pályáztatási szezont kell lezárni 2027 szilveszteréig. Fontos megjegyezni, hogy a kohéziós keret csak nemrég óta hozzáférhető, 10 milliárdot tavaly decemberben nyitott meg a Bizottság, az általa kikényszerített bírósági reformok nyomán; további 2 milliárdot pedig a múlt héten, a közoktatás fejlesztéséről szóló magyar stratégiai tervek elfogadása után. Így érkezhet pénz például a pedagógusok béremelésére, amit erre az évre jórészt az EU finanszíroz.

A harmadik nagy kosár az RRF, azaz a járvány okozta gazdasági visszaesést kompenzáló rendkívüli EU-s kassza. Ebből a magyar kormánynak összesen mintegy 10 milliárd euró járna, amiből nagyjából 6 milliárd vissza nem térítendő támogatás, és 4 milliárd hitel. Utóbbi kamatai jóval kisebbek, mint ha a magyar állam a piacról venné fel.

Ezt a keretet viszont más logikával lehet lehívni, mint a kohéziós pénzeket. Itt nem projektek számláit egyenlíti ki utólag a Bizottság, hanem általánosabb stratégiák mentén reformokat kell ígérni (például ennyivel és ennyivel több zöld energiát, rövidebb várólistát az egészségügyben, de például a spanyolok egy teljes nyugdíjreformot is beígértek). Ezekre a reformokra előre odaadják a pénzt, és ha teljesült az aktuális reform (ezt nevezik itt mérföldköveknek), akkor adnak csak pénzt a következő reformra. Azaz olyan tempóban jön ebből a kosárból a pénz, ahogy egy tagállam képes bemutatni a megfelelő statisztikákat arról, hogy a támogatásnak érdemi hatása van. Erre nincs már sok idő: 2026 végéig lehet igényelni az RRF-ből pénzt. A mostani szabály szerint amit addig nem sikerül megszerezni, az örökre elvész.

Magyarországnak az a problémája, hogy eddig csak 920 milliót sikerült megszereznie a 10 milliárdból, és a mostani állás szerint többhöz nem is férhet hozzá.

A pénz nagy részét ugyanis úgynevezett szuperfmérföldkövek blokkolják. Olyan feltételek, amelyek teljesítése a beugró ahhoz, hogy egyáltalán az első reformokat az RRF-ből elkezdje finanszírozni a Bizottság, aztán azok teljesülése nyomán (sima mérföldkövek) döntsön a következőről, majd az azutániról. Ezek a szupermérföldkövek ráadásul jórészt ugyanazok, amelyek teljesítését az egyéb jogállamisági eljárásokban követelik a brüsszeli intézmények. Olyanok, amelyekről kínnal és keservvel alkudozik a magyar kormány, tavaly egész évben például csak 4 ilyen szupermérföldkő teljesítését sikerült abszolválni...

UNGVÁRY KRISZTIÁN: MIÉRT MONDOTT VALÓTLANT AZ APJA MÚLTJÁRÓL A KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE?

TELEX
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2024.03.04.


Nemrég Karsai László történész a Hvg.hu-n megjelent írásában kiderítette, hogy Sulyok Tamás, Magyarország kedden hivatalba lépő köztársasági elnöke valótlan információkat közölt a nyilvánossággal saját apjáról. Sulyok az erdélyi Krónikában 2023. augusztus 24-én megjelent interjúban azt mondta: apja, dr. Sulyok László a háború után egy válóperben elvállalta egy olyan asszony képviseletét, akinek férje később kommunista párttitkár lett Székesfehérváron, és aki ezért bosszúból halálos ítéletet mondatott ki Sulyok apjára. Sulyok az interjúban azt is állította, hogy miután apját 1946-ban távollétében halálra ítélte a népbíróság, tíz évig bujkált Magyarországon papírok nélkül, így kerülte el a bitófát.

Az ügy részletesebb ismertetése előtt szükségesnek tartom leszögezni, hogy természetesen senki sem felelős felmenői tetteiért. Azt azonban nem teheti meg, hogy valótlan állításokat terjeszt róluk. Különösen nem teheti meg ezt egy olyan személy, aki először a magyar alkotmányosság őre, majd a nemzet egységét kifejező legfontosabb közjogi funkció birtokosa.

Mindezt azért is fontos kiemelnem, mert ahogyan Bayer Zsolt esetében, úgy itt is azzal próbálkozik a kormánypárti média, illetve annak munkásai, hogy „apák és fiúk” ügyeket kreáljanak minden olyan esetből, amelyben egy számukra kedves politikus saját felmenőiről valótlanságokat mond. Petri Lukács Ádám például a Mandineren úgy keretezte át a kérdést, hogy itt nem arról van szó, hogy a köztársasági elnök valótlan információt terjesztett, hanem arról, hogy élő személyeket elhunyt felmenőin keresztül denunciálnak. Holott egyáltalán nem erről van szó.

Az ügyről Karsai által írt cikkben egyetlen olyan gondolat sincsen, ami ezt az értelmezést alátámasztaná – mint ahogyan én sem támasztottam alá ezt az értelmezést a Bayer Zsoltról szóló írásomban. Petri Lukács Ádám logikájából viszont az következik, hogy tilos szóvá tenni azt, ha egy politikai szereplő valótlanságot terjeszt felmenőiről. Már-már groteszk, hogy ennek kapcsán arra hivatkozik, hogy a kérdésben a rendszerváltás óta létezett „közmegegyezést” azok mondják fel, akik ma fideszes politikusokat kritizálnak. Bayer és Sulyok felmenői kapcsán ugyanis senki sem tett olyan állítást, hogy az utód felelős a felmenő tetteiért, sőt azt sem állította senki, hogy az utódot felmenői meghatároznák. Ez épp Bayer Zsolt és társai állítása – ami ellen egyébként a kettős mércével mérő Petri Lukács soha nem tiltakozott.

Bízzunk benne, hogy Sulyok Tamás nem úgy gondolja ezt a kérdést, mint Petri Lukács Ádám. Sokkal valószínűbbnek tartom, hogy az új államfő arra fog hivatkozni, hogy ő is egy tévedés áldozata. Mivel az ügy ténykérdésekből áll, meglepő volna, ha nem ismerné el, hogy apja 1944-ben a nyilasokkal összevethető Magyar Nemzeti Szocialista Párt Fejér megyei „megyevezetője” volt, és az „igazi szocializmus” mellett szállt síkra, követelve a nagybirtok államosítását és a munkásság megszabadítását a kapitalista elnyomás alól. Mivel a korabeli lapokban is megjelent, ezért meglepő volna, ha nem ismerné el azt is, hogy ügygondnokként az üldözések haszonélvezőjévé vált, amikor elvállalta az Auschwitzba deportált dr. Lőwy Endre ügyvédi praxisának átvételét.

Valójában azonban nem ez a kérdés, hanem az, hogy a legfelső közjogi méltóság birtokosa csak tévedett, vagy tudatosan állított valótlant? Borítékolható, hogy az ügyben a politika játékszabályainak megfelelően fognak felállni a frontvonalak: a kormányzat tévedésről, az ellenzék hazugságról fog beszélni. Ez az írás arra vállalkozik, hogy történelmi kontextusba helyezze a köztársaság elnökének kijelentéseit.

Érdemes összevetni először Sulyok állításait a valós tényekkel...

ÚJRA KIVÉTELEZIK AZ ORBÁN-KORMÁNY, EGYHÁZI FENNTARTÁSÚ GYERMEKVÉDELMI INTÉZMÉNYEK VEZETŐINEK NEM KÖTELEZŐ A PSZICHOLÓGIAI ALKALMASSÁGI VIZSGÁLAT - A SZIGORÍTÁS CSAK AZ ÁLLAMI SZFÉRÁBAN DOLGOZÓKRA TERJED KI

NÉPSZAVA
Szerzők: MUHARI JUDIT, KRAUSZ VIKTÓRIA
2024.03.04.


Nem vonatkozik az egyházi fenntartású gyermekvédelmi intézmények vezetőire a pszichológiai alkalmassági vizsgálatról szóló új kormányrendelet – mondta lapunknak a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete elnöke, Meleg Sándor. Megjegyezte: a Magyar Közlönyben közzétett módosítás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt írta át, így az csak a közalkalmazotti jogállású munkavállalókra érvényes. A gyermekvédelmi rendszerben ők az állami fenntartású, Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz (SZGYF) tartozó intézményekben dolgoznak. A gyermekvédelmi törvény rendelkezése alapján a nem állami szektorra is ki lehetne terjeszteni a szabályozást, ám ez nem történt meg. Tavaly nyári adat alapján a gyermekotthonok 82 százaléka az SZGYF-hez köthető, 17 százaléka viszont egyházi, 1 százaléka egyéb nem állami fenntartású.

Meleg Sándor kitért arra is: a nevelőszülői hálózatnál az egyházi, illetve egyházi kötődésű civil fenntartókhoz tartozik a férőhelyek 98,6 százaléka, állami működtetésű nincs is. Márpedig a vitatott kormányrendelet a pszichológiai alkalmassági vizsgálathoz köti a nevelőszülői hálózatot működtető intézmény vezetőjét is.

Mint arról már írtunk, a kegyelmi botrány hozott mostani kormányzati szigorítás nyomán a pszichológiai alkalmasság feltételei között szerepel többek között a „kiegyensúlyozott pszichés állapot”, az „életkornak megfelelő érettség”, az átlag feletti érzelmi-indulati kontroll, illetve intelligencia, valamint az „átlagos alkalmazkodási képesség”. Feltétel, hogy az illető élettörténete mentes legyen „a kóros függőségektől (például játékszenvedély, alkoholfüggőség, drogfüggőség)”, az öngyilkossági kísérlettől, illetve a szexuális devianciáktól, amiről viszont nem tudni pontosan, hogy mit jelent.

Meleg Sándor megjegyezte azt is, a rendelet a jelenleg zajló és jövőbeni vezetői kinevezésekre vonatkozik, a jelenlegi vezetők mandátumához csak lehetőséget biztosít. Meleg Sándor fontosnak tartotta kiemelni: az intézményen belüli gyermekbántalmazások és abúzusok jelentős részét nem az igazgatók követik el...

A SZOCIÁLIS ÁGAZAT DIPLOMÁSAIRÓL NEM GONDOSKODIK AZ ÁLLAM

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2024.03.04.


Az időseket és a társadalom elesett szereplőit, akiknek nagyobb odafigyelésre és törődésre van szükségük, óriási felelősség gondozni, de az ágazatban dolgozók a magyarországi bruttó átlagkereset felét sem keresik meg – hívta fel a figyelmet a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke. Boros Péterné röviden úgy fogalmazott, a szféra diplomásairól munkáltatóként nem gondoskodik a magyar állam. Pedig ha igényes munkát várnak el a szociális ágazat minden dolgozójától, akkor azt meg kell fizetni, és nem lehet maradékelven kezelni.


Hány ember dolgozik a szociális szférában?

Mintegy 92 ezer. Nagyon jelentős részük a helyi önkormányzatok intézményeiben. Ők látják el helyben az úgynevezett házi idősgondozás, házi gyerekvédelem, jelzőrendszeres szociális ellátás feladatait. Ők segítenek ellátni azokat az időseket, akik még otthon ápolhatók, például azzal, hogy bevásárolnak nekik. Ez minden településen működik. A szociális ágazat másik része a szakosított ellátás a gyermekvédelemben, az idősgondozásban, de ide tartoznak a különböző szenvedélybetegségben szenvedőket gondozó pszichiátriai otthonok is.

Mi a legnagyobb gond a szociális ágazatban?

Míg a bruttó átlagkereset Magyarországon 655 600 forint, a KSH legfrissebb közlése szerint a szociális ágazatban dolgozóké még csak a felét sem éri el ennek az összegnek, mindössze bruttó 301 575 forint. Közben lényeges változás történt sok helyen, mert a gyermekvédelemben dolgozó pedagógusokra érvényes a pedagógus-béremelés, az egészségügyben pedig – bármilyen rossz és igazságtalan a bérrendszer – márciustól magasabbak lesznek a bérek. Ez azt jelenti, hogy a szociális szférában sokkal rosszabb lesz a helyzet, mert mind a két területnek elszívó hatása lesz rá. A kormány a szociális ágazatban csak a minimálbér és a garantált bérminimum növelés hatását hagyná érvényesülni. Amikor keresetnövelésre az MKKSZ konkrét, kidolgozott, az ágazati pótlékot figyelembe vevő tervet nyújtott be az államtitkársághoz, azt a választ kaptuk, hogy a kis lépéseknek is örülni kell.

Mi lesz ennek a következménye?

Természetesen óriási feszültséget okoz. A munkaerőhiány miatt amúgy is rendkívül nehéz az ágazatban dolgozók helyzete, mert ez egy nagyon bonyolult, sokféle munkakört magába foglaló terület (cikkünk végén részletesen bemutatjuk a munkaköröket – a szerk.). Sokszínű a szociális ágazat, ezért nem mindegy, hogy a kormány mit lép az ügyben. Annál is inkább, mert már csak a szociális ágazatban dolgozók tartoznak a közalkalmazotti munkakörbe, minden más területet kivittek annak hatálya alól. Ezért valószínűsítjük – bár ezt a kormány sosem mondaná ki –, talán azért sem akartak béremelést adni a szociális ágazatnak, mert az „utolsó mohikánt” is ki akarják venni ebből a körből, és valami más, sajátos jogállásba akarják helyezni...

NÉHÁNY CIKK A HALÁLRÓL - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2024.03.04.


Jó reggelt! Nem tudom, mennyire jó ötlet az éppen ébredező olvasókat a halál ilyen-olyan, többek között filozófiai vonatkozásaival traktálni. De én csak egy hírlevél vagyok, nem adhatok mást, mint mi lényegem: ezúttal a hétvége cikkeiből készült válogatást.

Mutatom is rögtön a négy kiemelt cikket, hogy lássák, miről beszélek:

A legnagyobb sztori, újra elmesélve (igen, ez is a halálról szól)